Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-19 / 261. szám, hétfő

Japán művészek a hangversenydobogón Ha a plakátok ismeretlen nevü külföldi művészek vendégszereplését hirdetik, a közönség a sötétben tapogatódzik. Nem tudja mit várhat, milyen élményben lesz része. Ez a tokiói rádió Szimfonikus Ze­nekarának (NHK Symphony Orchestra) hangversenyére fokozottan vonatkozik, mert a japán zenekultúráról vajmi keve­set tudunk. Talán erre vezethető vissza, hogy a japán művészek sajnálatos módon gyéren látogatott ház előtt tartották meg egyetlen bratislavai hangversenyüket. A hangverseny félig üres széksorok előtt, de annál forróbb hangulatban zajlott le. Az NHK Symphony Orchestra játékát elsősorban egybeforrottság jellemzi, mint­ha az egész hatalmas zenekar rugója egy szív lenne és egy értelem. Csengő kö­zösség, amely az összjáték pontosságán túl átszellemülten, teljes odaadással mu­zsikál. A nagy felkészültség és alapos kidolgozottság mellett bizonyára ez az adottság eredményezi a ritkán hallott érett és érzékeny hangképzést, a finom, hajlékony árnyalatokat, az eleven dina­mikai formálást. Kiváló dirigensük, Hl­royukl Iwaki pedig a százkezű hangszer feje és lelke. A műsor nyitó számaként Toshiro May­uzumi „Mandala" clmü művét hallottuk. A Mandala szó a szanszkrit nyelvből ered és szószerinti jelentése: legfőbb dolog. Buddha tanítását nevezték így a VI. szá­szadbeli Indiában. A japán komponista különlegesen hangszerelt élő és érzék­letes muzsikája buddhista templomok hangulatát, a buddhista filozófia levegő­jét eleveníti meg. A hallgató a számára teljesen idegen muzsikában is megérzi: ez a zene nem éri be hangulatfestéssel, a lényegét érinti. A játékosok pedig rá tud­tak mutatni a lényegre, mert érezhe­tően beavatottak, ismerik és érzik ennek a sajátos zenének belső titkait. A mü előadásiban megkapóan hatott az együt­tes hangkultúrája. A hangzás arányos szépsége szinte kamaraszínek finomságát idézte, ami ilyen nagy zenekarnál ritka jelenség. Ovorák Gordonkaversenyét egy 17 esz­tendős japán gordonkaművész, Tsuvositi Tsutsumi adta elő mélyen belülről fakadó, érzelemgazdag kifejezéssel, melegen ének­lő csellóhangon. A művész minden Ideg­VASARI MOZAIK A brnói árumintavásáron a nagy I megvásárolni. Ellenértékül felajánljuk sürgés-forgás közepette sem különféle nyersanyagjainkat. A hosz- \ Tsuyositi Tsutsumi gordonkaművész. (J. Herec felvétele) szálával a zenében élt, szinte megható volt látni fiatal, az élettől még beírat­lan arcát a zene felfokozott eksztázisá­ban. Szólista, karmester és zenekar te­lített zenei atmoszférában forrtak össze magasrendű művészi tolmácsolásra. Végezetül Brahms I. szimfóniája hang­zott el. Interpretálásukban a legszebb értelemben életre kelt Brahms sötéten árnyalt, tövises utakon járó markáns egyénisége, hősi pátosza, lobogó szenve­délye és alig sejthető rezdülésekből for­málódó hangulatai. Minden élt ebben az előadásban, amely egységes magávalsod­ró élménnyé magasodott és az utolsó té­tel himnikus szárnyalásában érte el te­tőpontját. A hallgatóság szűnni nem akaró taps­viharral köszönte meg a szép, tartalmas estet. Vendégeink az ünneplést váratlan ráadással, sajátos ízű és ritmusú japán kompozícióval viszonozták. HAVAS MÄRTA A RAKÉTÁK ATYJA "Vfegyedévszázada hunyta le örökre a szemét Konsztantyin Eduardo­vics Ciolkovszklj, aki modern változa­tában először merte felvetni azt a me­rész gondolatot, hojy a tudományokat meghódító ember szakadjon el az elhagy­hatatlannak hitt anyaföldtől és induljon útnak a világűrbe, ismeretlen titkok fel­fedésére. K. E. Ciolkovszkij egy erdész család­jában született 1857-ben. Gyermekkori vörhenye következtében megsüketült és magánúton végezte el iskoláit. 1880-ban tanárrá nevezték ki a borovszki gimná­ziumban. Magányában elvonulva, önál­lóan kutatott, fürkészett. A csíllagokon­túli messzi világok felé vonzotta őt ér­deklődése. Legnagyobb felfedezése a fo­lyékony hajtóanyagú rakéták terve, va­lamint a rakéták lépcsőzésének elve, a mai világraszóló győzelmeket aratott ra­kétatechnika alapja volt. Az ő nevéhez fűződik az űrrakéták ún. szökési sebes­ségének megállapítása is. A cári rendszer ügyet sem vetett a rajongó tudós kutatásaira, bár kora szá­mos nagy elméje felismerte művének korszakalkotó jelentőségét. A Nagy Ok­feledkeztek meg a sajtó napjáról. A Prágai ČKD sajtókonferenciáján Snobl elvtárs, a vállalat kereskedelmi igazgatója meleg szavakkal emléke­zett meg a sajtó ünnepéről és nagy szerepéről, melyet hazánk szocialista építésében betölt. A vállalat nevében a gyár egyik új, az árumintavásá­ron is kiállított Diesel-mozdonyok modelljét adta át Bittner elvtársnak, a Csehszlovák Üjságírószövetség kép­viselőjének. A világ legrégibb autója Az Adamovi Gépgyár kiállítási te­rületén látható a világ legrégibb au­tója. A Márkus rendszerű gépkocsi 1875-ből származik és ma is üzem­képes. Az autót a bécsi műszaki mú­zeum kölcsönözte ki az árumintavá­sár időtartamára. Dr. Hans Seper, a bécsi múzeum igazgatója ez alka­lommal a következő bejegyzést írta az Adamovi Gépgyár emlékkönyvébe: „Igazán örülünk, hogy az idén hat­száz éves fennállását ünneplő Ada­movi Gépgyár pavilonjában helyet kapott a Márkus rendszerű auomobil és négyütemű benzinmotor is. A gép­gyár dolgozói büszkék lehetnek arra, hogy a világon éppen az ő üzemük gyártotta az első négyütemű benzin­motort Siegfried Márkus bécsi mes­ter tervrajzai alapján." „Számítunk Csehszlovákia segítségével" A brnói árumintavásárt megláto­gatta R. Sanoesi, Indonézia gazdaság­fejlesztési miniszterének helyettese is. A kiállítás nagyon tetszett neki. Leszögezte, hogy átfogó képet nyújt a csehszlovák ipar magas színvona­láról. „Az én feladatom behozatali lehe­tőségeket keresni minden országban, amelyet meglátogatok. Meg kell mon­danom, Csehszlovákia négy legna­gyobb partnerünk közül is az első he­lyet foglalja el (az USA, Nyugat­Németország és Japán előtt). Kivá­lóak azok az üzemberendezések, ame­lyeket Csehszlovákia Indonéziának szállít. Nyolcéves tervünkben (1961— 1969) újabb üzemek építését vettük tervbe és itt komolyan számolunk Csehszlovákia segítségével. Szüksé­günk van cukorgyárakra, hűtőberen­dezésekre, cipó- és keramikai gyá­rakra. Ezeket önöknél szeretnénk szúlejáratú fizetési egyezmény orszá­gaink között hatalmas segítséget je­lent Indonézia iparosítása számára." Rejtvényverseny a magyar pavilonban A Magyar Népköztársaság kiállítá­si csarnokában nagy érdeklődésnek örvend az ötletesen megrendezett rejtvényverseny. A látogatók a bejá­ratnál nyomtatványt kapnak, ame­lyen tíz kérdés szerepel. Ezekre kell a rejtvényverseny résztvevőinek vá­laszolni. A kiállított nyomtatványt átadhatják a helyszínen, vagy elküld­hetik postán is. A pavilon igazgató­sága értékes díjakat oszt ki a rejt­vényverseny győztesei között. Első díj: nagy képernyős televíziós ké­szülék, második díj: villanykávéfóző, harmadik díj: villany-kávédaráló. Ezenkívül még sok értékes díj ke­rül kiosztásra. A rejtvényverseny győzteseit az árumintavásár befeje­zése előtt sorsolják ki. Csehszlovákia gyártja az egész világ cukorgyárainak egyne­gyedét. Csehszlovákia már a világháború előtt is sok cukor gyári berendezést expor­tált. Üzemeink a háború után ezen a téren lényegesen növelték kivite­lüket. Ez idő szerint a legtöbb cu­korgyári berendezést a Szovjetunió vásárolta tőlünk. A brnói áruminta­vásár napjaiban a Technoexport csehszlovák vállalat újabb szerződést kötött a szovjet Ekszmahinport vál­lalattal két nagy cukorgyár beren­dezésének szállítására. 1945 után ez lesz a 21. és 22. Szovjetunióba ex­portált cukor gyári berendezés. Tel­jesítménye: napi 3000 tonna cukor­répa feldolgozása. A Szovjetunióban mind a két cukorgyárat csehszlovák szakemberek szerelik fel. Közel két és félmilliárd.., Exportvállalataink az árumintavá­sár elsó felében kétmilliárd 350 mil­lió korona értékben kötöttek szer­ződéseket. Ez az összeg jóval meg­haladja a tavalyi árumintavásár ha­sonló időszakában megejtett szerző­dés értékét. A brnói árumintavásár látogatóinak száma a vasárnap folyamán megha­ladta a félmilliót. -ilk- : tóberi Szocialista Forradalomnak kellett s' 'WSSSSr/rSSSSfSfSSSffSS/. YfSfSSSSSSfSSSSSffSSSSSrSSSfSSSSjrSfSfSSSS/ysSSSSSSSMS/S//M > • szaka a forradalomtól élete végéig eltelt § nem egészen két évtized volt. A szov- J p: jet kormány nagy becsben tartja Ciol kovszkij művét, többször sajtó alá bo- ^ csátotta műveinek egyetemes kiadását. ^ Ciolkovszkij szovjet ember volt. Élete alkonyán a következőket írta: „A repülésre, a rakétarepülésre és a <S bolygók közti közlekedésre vonatkozó I; minden munkámat átadom a Bolsevik ^ Pártnak és a szovjet hatalomnak, az em­beri kultúra fejlődését biztosító igazi || vezetőknek. Meggyőződésem, hogy ők ezt a munkát sikerrel fogják befejezni." Valóban, a Vörös Zászló Munkaérdem- 5> renddel kitüntetett tudós aggastyán mü- $! vének ma oroszlánrésze van abban, hogy 5> szovjet szputnyik-ürhajók szelik a világ- ^ űrt, hogy egyengessék az Ember útját a világmindenségbe. (L) fc A forradalmi munkássajtó múzeumában Az 1922-1924-es években a szlovák nyelven megjelenő kom­munista lapokat Vrútkyn, a Gott­wald u. 29. sz. házban szerkesz­tették és nyomták. Most múzeum van ebben az épületben, a forra­dalmi munkássajtó múzeuma. Amikor kísérőnkkel, a múzeum igazgatójával sorra vettük a ki­állított tárgyakat, mintha nagy krónika lapjai tárultak volna fel előttünk. Először az 1897-1914-ig megjele­nő munkássajtóval ismerkedtünk meg. A Budapesten szerkesztett Nová do­ba, melynek egyik alapító tagja és szerkesztője, Štefan Martinček nem­rég meghatódva járt a múzeumban, továbbá a Zora, a Bratislavában meg­jelenő Slovenské robotnícke noviny és a Napred jelentették a kezdetet. Utána további újságok címlapjait néztük. A Košické červené noviny­ben olvassuk: „Egy gondolat vezérel­te a košicei proletárokat, a magyaro­kat, szlovákokat és németeket, hogy a rabló imperialista bandákat és hadseregüket nem engedik vissza a városba." A kassai Munkás a tanácsköztár­saság bukása után folytatásokban közli a kommunista irodalom nagy jelentősegű művét, Marx-Engels Kommunista Kiáltványát. A pártsaj­tó, mielőtt újból a tőkés rendszer megdöntésére sorakoztatja fel a dol­gozókat, tanltja őket, mert agitátor propagátor és szervező egy személy­ben. A szociáldemokrata párt baloldali lapjai után a kommunista lapok so­rakoznak fel előttünk. A Rudé právo és a Pravda 40 évvel ezelőtt meg­jelent első példányszámait nézzük. Megismerkedünk az első szerkesz­tőkkel - köztük volt Gottwald elv­társ, aki a múzeum épületében dol­gozott ... — Sokat éjszakázott itt gyertya­fénynél — mondják az idősebb elv­társak, akik személyesen ismerték Klement Gottwaldot. - A Pravda chudobyn kívül a Hlas ľudunak s más kommunista lapoknak is dolgo­zott. Ö szerkesztette az FRTJ lapját, a Spartakust. A kis nyomdagép a mú­zeumban arra emlékeztet, hogy Gott­wald elvtárs több röplapot is készí­tett. A nyomdászokkal igen jó kap­csolatot tartott fenn. Gyakran fel­olvasta nekik írásait, s kérte őket, mondják meg véleményüket, mielőtt cikkét kinyomtatnák. A múzeumban az emléktárgyak között találtuk Gottwald elvtárs el­ső írását, melyet a Hlas ľudunak írt. A cikk címe: Követjük az esz­mét. Gottwald elvtárs arról ír a cikkben, miért nem érezhetnek együtt az urak a dolgozókkal, s hogy azért üldözik a kommunistákat, mert félnek tőlük, félnek gondolataiktól, az eszmétől. Féltek a pártsajtótői is, mely terjesztette a kommunista eszméket. Egyik fényképen Gottwald elvtárs fiatalkori képét, a másikon egy kis íróasztalt látunk. Itt olvassák Peter Jilemnický szavait: „... abban a sarokban, annál a ki­A múzeum igazgatója Major István fényképét mutatja. Major elvtárs 1935-től a Ľudový denník főszerkesztője volt. sebb asztalnál, fiatal elvtárs ült; mindig úgy látszott, hogy öt nem érinti a nagy zsivaj. Egy csomó új­ságot rendezgetett maga előtt, szám­lálgatta, csomagolta és címezte őket. Klement Gottwald volt..." A Pravdát csak néhány elvtárs szerkesztette, a közölt Írások na­gyobbrészt levelezők tollából szár­maztak. Eduard Urx, aki az 1928— 29-es években a Pravda főszerkesz­tője volt, azt mondta, hogy a Prav­da levelezői egyben szerkesztők is. A múzeumból közölt adatokból meg­tudtuk, hogy a Pravda több mint 500 munkáslevelezővel dolgozott. „A munkáslevelezó olyan elvtárs — olvassuk Urx elvtárs szavait egy fel­iraton -, aki a munkásosztállyal él és dolgozik, aki szereti és nagyon jól ismeri Osztályát, aki észreveszi a munkás életének minden rezdülését, mozzanatát és áramlatát, aki szere­tettel fejezi ki, amit a munkástöme­gek gondolnak, éreznek és átélnek... Azonban mindezt közölni a bur­zsoá köztársaság idején nehezen le­hetett. A cenzúra fehérre törölte az újságoldalakat. 1932 júniusában a burzsoá bíróság az úgynevezett köz­társaság védelmére szóló törvény ér­telmében betiltotta a Pravdát. Később Ľudový denník, majd Slo­venské zvesti néven jelent meg a Pravda Major István, Viliam Široký, majd Karol Bacílek vezetésével. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt a felkelési Pravdát Banská Bystricán 18 000 példányszámban nyomták. A felszabadulás után 1945 januárjá­ban Michalovcén, majd Košicén és végül Bratislavában jelenik meg a Pravda. A múzeum napjainkig mutatja be a kommunista sajtó fejlődését. A csehszlovákiai munkásmozgalom magyar lapjaival is találkoztunk. A Munkás, az Ifjú Gárda, a Kassai Vörös Újság, a Selmecbányái Vörös Újság, a Szakszervezeti Munkás, a Földmunkások Híradója, a Roham, a Magyar Nap és az Űj Szó kiállított példányszámait ha átnézzük, azt érezzük, amit az a látogató érzett, aki 1960. augusztus 11-én az emlék­könyvbe a következő sorokat írta: „Lélekemelő élmény látni a szlovák és magyar kommunisták közös har­cának emlékét." Ennél azonban még többet mondanak Antonín Novotný köztársasági elnökünk két évvel ez­előtt a múzeum megtekintése után az emlékkönyvbe bejegyzett szavai: „A forradalmi munkásmozgalom mú­zeuma kifejezi, milyen feltételek kö­zött dolgozott pártunk. A ma fel­adatai teljesítésekor szükséges, hogy tanuljunk pártunk történetéből." ľ. DRÁBEK VIKTOR Japán nyugati területén, Osaka közeié­' ben Kansai városban élénk tevékenységet fejt ki a csehszlovák-japán barátsági tár­saság, amely augusztus végén egyhetes cseh nyelvtanfolyamot rendezett. A tan­folyamot Jirí Neustupný, az Orientális In­tézet dolgozója vezette. 42 személy, kö­zöttük 7 nő egy héten át szo-galmasan tanulmányozta a cseh társalgás alapjait, a helyes kiejtést és a hét végén már egy­szerű mondatokat állítottak össze. (ČTK felvételej * # # ÉVRŐL ÉVRE EMELKEDIK az üdü-* lésen részt vevők száma Bulgáriá­ban. 1947-ben 47 000 személy része­sült üdülésben, 1957-ben már 180 ezer, míg 1960-ban az üdülésen részt vevők száma meghaladta a 250 ezret. 640 EZER ÉRDEKLŐDŐ TEKINTETTE MEG az idei bécsi őszi vásárt, amely vasárnap este ért véget. 150 MILLIÓ MOTORIZÁLT JÁRMŰ KÖZLEKEDIK a világon, — hozzávetőle­ges becslések szerint. Ha ezeket egymás mellé raknák, olyan hosszú oszlop kelet­keznek, mint a Földtől a Holdig és visz­sza. ALGÍR KÖZELÉBEN az egyik kávéház­ba gránátot dobtak, amely 15 vendé­get súlyosan megsebesített. GEORGES LONDON HÍRES AME­RIKAI ÉNEKES, a New-Yorki Metro­politan szólistája szeptember 16-án a moszkvai Nagy Színházban Mus­sorgszkij Borisz Godunov c. operá­jának címszerepét énekelte. London további szovje't városokban is fellép. A MAI ZENE FESZTIVÁLJA vasárnap kezdődött Velencében. A megnyitó hang­verseny műsorán Mahler-zenemüvek sze­repeltek a szerző .születésének 100. év­fordulója tiszteletére. Hétfőn olasz ze­neszerzők műveit játszották. SZEPTEMBER 15-ÉN TARTOTTÁK a moszkvai Lomonoszov Egyetemen az Ifjú­sági Világfórum nemzetközi bizottságá­nak alakuló ülését. Az ülésen hatvan or­szág fiatalságának képviselői vettek részt. GENNEVILLIERS FRANCIA VÄROS ve­gyi üzemében robbanás történt, mely 18 munkást súlyosan megsebesített. AZ AMERIKAI POLGÄRI LÉGIFOR­GALOM szakemberei a Légiforgalmi Szövetségi Hivatal igazgatójának ve­zetésével Moszkvában tartózkodnak, ahol a szovjet légiforgalom munká­jával ismerkednek. CSÖKKEN A MOZILÁTOGATŐK SZÁMA Franciaországban. 1960. első félévében 9 millióval kevesebb ember volt moziban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. TIZENÖT EVVEL EZELŐTT kezdte meg működését a libereci cseh színház. Az elmúlt 15 év alatt a színház együttese 350 darabot tanult be és a kerületben 2000 vidéki előadást tartott. J. NESVADBA FORGATÓKÖNYVE alap­ján utópisztikus komédiát készít elő a csehszlovák filmvállalat. SZEPTEMBER 18- OKTÓBER 2. KÖ­ZÖTT Firenzében nemzetközi vadászkiál­lítást rendeznek, amelyen Csehszlovákia is részt vesz. A 200 négyzetméter te­rületet elfoglaló csehszlovák kiállítás iránt nagy az érdeklődés. A BRNÖI NEMZETKÖZI ÄRUMINTAVÄ­SÄRON megrendezett negyedik nemzetközi gépíróversenyen Mária Vránitková 482,7 ütést, Božena Vokurková 470,3 és Anna Vávrová 467,6 ütést ért el egy perc alatt. A LENGYEL BÁBMŰVÉSZEK útban a bukaresti nemzetközi bábfesztiválra meg­álltak Magyarországon és megtekintették a Hortobágyot. FELROBBANT AZ 1567 TONNÁS ROSA PELLEGRINO olasz tankhajó Velence ki­kötőjében. 16 személy meghalt. Velence, Mestre és Pádua tűzoltósága háromórás küzdelem után fojtotta el a tüzet. A NEW-YORKI LA GVARDIA REPÜ­LŐTÉREN szeptember 14-én lezuhant egy lökhajtásos utasszállítógép. Az utasokat sikerült megmenteni. František Hrubín és Karel Šejna érdemes művész (CTK) — Dr. František Kahuda, az is­kola- és kulturális ügyek minisztere kul­turális és közéletünk kiváló képviselői jelenlétében Prágában szombaton, szep­tember 17-én átadta František Hrubín költőnek és Karel Sejnának, a Cseh Fil­harmónia karmesterének az érdemes mű­vész megtisztelő cím adományozásáról szóló díszokleveleket. A megtisztelő címet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a művészeknek kuturális éle­tUnk terén kifejtett érdemdús tevékeny* ségijk elismeréséül adományozta. ÍJJ SZÖ Ž ff 196 0- szeptember 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom