Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-19 / 261. szám, hétfő

Japán művészek a hangversenydobogón Ha a plakátok ismeretlen nevü külföldi művészek vendégszereplését hirdetik, a közönség a sötétben tapogatódzik. Nem tudja mit várhat, milyen élményben lesz része. Ez a tokiói rádió Szimfonikus Zenekarának (NHK Symphony Orchestra) hangversenyére fokozottan vonatkozik, mert a japán zenekultúráról vajmi keveset tudunk. Talán erre vezethető vissza, hogy a japán művészek sajnálatos módon gyéren látogatott ház előtt tartották meg egyetlen bratislavai hangversenyüket. A hangverseny félig üres széksorok előtt, de annál forróbb hangulatban zajlott le. Az NHK Symphony Orchestra játékát elsősorban egybeforrottság jellemzi, mintha az egész hatalmas zenekar rugója egy szív lenne és egy értelem. Csengő közösség, amely az összjáték pontosságán túl átszellemülten, teljes odaadással muzsikál. A nagy felkészültség és alapos kidolgozottság mellett bizonyára ez az adottság eredményezi a ritkán hallott érett és érzékeny hangképzést, a finom, hajlékony árnyalatokat, az eleven dinamikai formálást. Kiváló dirigensük, Hlroyukl Iwaki pedig a százkezű hangszer feje és lelke. A műsor nyitó számaként Toshiro Mayuzumi „Mandala" clmü művét hallottuk. A Mandala szó a szanszkrit nyelvből ered és szószerinti jelentése: legfőbb dolog. Buddha tanítását nevezték így a VI. szászadbeli Indiában. A japán komponista különlegesen hangszerelt élő és érzékletes muzsikája buddhista templomok hangulatát, a buddhista filozófia levegőjét eleveníti meg. A hallgató a számára teljesen idegen muzsikában is megérzi: ez a zene nem éri be hangulatfestéssel, a lényegét érinti. A játékosok pedig rá tudtak mutatni a lényegre, mert érezhetően beavatottak, ismerik és érzik ennek a sajátos zenének belső titkait. A mü előadásiban megkapóan hatott az együttes hangkultúrája. A hangzás arányos szépsége szinte kamaraszínek finomságát idézte, ami ilyen nagy zenekarnál ritka jelenség. Ovorák Gordonkaversenyét egy 17 esztendős japán gordonkaművész, Tsuvositi Tsutsumi adta elő mélyen belülről fakadó, érzelemgazdag kifejezéssel, melegen éneklő csellóhangon. A művész minden IdegVASARI MOZAIK A

brnói árumintavásáron a nagy I megvásárolni. Ellenértékül felajánljuk sürgés-forgás közepette sem különféle nyersanyagjainkat. A hosz- \ Tsuyositi Tsutsumi gordonkaművész. (J. Herec felvétele) szálával a zenében élt, szinte megható volt látni fiatal, az élettől még beíratlan arcát a zene felfokozott eksztázisában. Szólista, karmester és zenekar telített zenei atmoszférában forrtak össze magasrendű művészi tolmácsolásra. Végezetül Brahms I. szimfóniája hangzott el. Interpretálásukban a legszebb értelemben életre kelt Brahms sötéten árnyalt, tövises utakon járó markáns egyénisége, hősi pátosza, lobogó szenvedélye és alig sejthető rezdülésekből formálódó hangulatai. Minden élt ebben az előadásban, amely egységes magávalsodró élménnyé magasodott és az utolsó tétel himnikus szárnyalásában érte el tetőpontját. A hallgatóság szűnni nem akaró tapsviharral köszönte meg a szép, tartalmas estet. Vendégeink az ünneplést váratlan ráadással, sajátos ízű és ritmusú japán kompozícióval viszonozták. HAVAS MÄRTA A RAKÉTÁK ATYJA "Vfegyedévszázada hunyta le örökre a szemét Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszklj, aki modern változatában először merte felvetni azt a merész gondolatot, hojy a tudományokat meghódító ember szakadjon el az elhagyhatatlannak hitt anyaföldtől és induljon útnak a világűrbe, ismeretlen titkok felfedésére. K. E. Ciolkovszkij egy erdész családjában született 1857-ben. Gyermekkori vörhenye következtében megsüketült és magánúton végezte el iskoláit. 1880-ban tanárrá nevezték ki a borovszki gimnáziumban. Magányában elvonulva, önállóan kutatott, fürkészett. A csíllagokontúli messzi világok felé vonzotta őt érdeklődése. Legnagyobb felfedezése a folyékony hajtóanyagú rakéták terve, valamint a rakéták lépcsőzésének elve, a mai világraszóló győzelmeket aratott rakétatechnika alapja volt. Az ő nevéhez fűződik az űrrakéták ún. szökési sebességének megállapítása is. A cári rendszer ügyet sem vetett a rajongó tudós kutatásaira, bár kora számos nagy elméje felismerte művének korszakalkotó jelentőségét. A Nagy Okfeledkeztek meg a sajtó napjáról. A Prágai ČKD sajtókonferenciáján Snobl elvtárs, a vállalat kereskedelmi igazgatója meleg szavakkal emlékezett meg a sajtó ünnepéről és nagy szerepéről, melyet hazánk szocialista építésében betölt. A vállalat nevében a gyár egyik új, az árumintavásáron is kiállított Diesel-mozdonyok modelljét adta át Bittner elvtársnak, a Csehszlovák Üjságírószövetség képviselőjének. A világ legrégibb autója Az Adamovi Gépgyár kiállítási területén látható a világ legrégibb autója. A Márkus rendszerű gépkocsi 1875-ből származik és ma is üzemképes. Az autót a bécsi műszaki múzeum kölcsönözte ki az árumintavásár időtartamára. Dr. Hans Seper, a bécsi múzeum igazgatója ez alkalommal a következő bejegyzést írta az Adamovi Gépgyár emlékkönyvébe: „Igazán örülünk, hogy az idén hatszáz éves fennállását ünneplő Adamovi Gépgyár pavilonjában helyet kapott a Márkus rendszerű auomobil és négyütemű benzinmotor is. A gépgyár dolgozói büszkék lehetnek arra, hogy a világon éppen az ő üzemük gyártotta az első négyütemű benzinmotort Siegfried Márkus bécsi mester tervrajzai alapján." „Számítunk Csehszlovákia segítségével" A brnói árumintavásárt meglátogatta R. Sanoesi, Indonézia gazdaságfejlesztési miniszterének helyettese is. A kiállítás nagyon tetszett neki. Leszögezte, hogy átfogó képet nyújt a csehszlovák ipar magas színvonaláról. „Az én feladatom behozatali lehetőségeket keresni minden országban, amelyet meglátogatok. Meg kell mondanom, Csehszlovákia négy legnagyobb partnerünk közül is az első helyet foglalja el (az USA, NyugatNémetország és Japán előtt). Kiválóak azok az üzemberendezések, amelyeket Csehszlovákia Indonéziának szállít. Nyolcéves tervünkben (1961— 1969) újabb üzemek építését vettük tervbe és itt komolyan számolunk Csehszlovákia segítségével. Szükségünk van cukorgyárakra, hűtőberendezésekre, cipó- és keramikai gyárakra. Ezeket önöknél szeretnénk szúlejáratú fizetési egyezmény országaink között hatalmas segítséget jelent Indonézia iparosítása számára." Rejtvényverseny a magyar pavilonban A Magyar Népköztársaság kiállítási csarnokában nagy érdeklődésnek örvend az ötletesen megrendezett rejtvényverseny. A látogatók a bejáratnál nyomtatványt kapnak, amelyen tíz kérdés szerepel. Ezekre kell a rejtvényverseny résztvevőinek válaszolni. A kiállított nyomtatványt átadhatják a helyszínen, vagy elküldhetik postán is. A pavilon igazgatósága értékes díjakat oszt ki a rejtvényverseny győztesei között. Első díj: nagy képernyős televíziós készülék, második díj: villanykávéfóző, harmadik díj: villany-kávédaráló. Ezenkívül még sok értékes díj kerül kiosztásra. A rejtvényverseny győzteseit az árumintavásár befejezése előtt sorsolják ki. Csehszlovákia gyártja az egész világ cukorgyárainak egynegyedét. Csehszlovákia már a világháború előtt is sok cukor gyári berendezést exportált. Üzemeink a háború után ezen a téren lényegesen növelték kivitelüket. Ez idő szerint a legtöbb cukorgyári berendezést a Szovjetunió vásárolta tőlünk. A brnói árumintavásár napjaiban a Technoexport csehszlovák vállalat újabb szerződést kötött a szovjet Ekszmahinport vállalattal két nagy cukorgyár berendezésének szállítására. 1945 után ez lesz a 21. és 22. Szovjetunióba exportált cukor gyári berendezés. Teljesítménye: napi 3000 tonna cukorrépa feldolgozása. A Szovjetunióban mind a két cukorgyárat csehszlovák szakemberek szerelik fel. Közel két és félmilliárd.., Exportvállalataink az árumintavásár elsó felében kétmilliárd 350 millió korona értékben kötöttek szerződéseket. Ez az összeg jóval meghaladja a tavalyi árumintavásár hasonló időszakában megejtett szerződés értékét. A brnói árumintavásár látogatóinak száma a vasárnap folyamán meghaladta a félmilliót. -ilk- : tóberi Szocialista Forradalomnak kellett s' 'WSSSSr/rSSSSfSfSSSffSS/. YfSfSSSSSSfSSSSSffSSSSSrSSSfSSSSjrSfSfSSSS/ysSSSSSSSMS/S//M > • szaka a forradalomtól élete végéig eltelt § nem egészen két évtized volt. A szov- J p: jet kormány nagy becsben tartja Ciol kovszkij művét, többször sajtó alá bo- ^ csátotta műveinek egyetemes kiadását. ^ Ciolkovszkij szovjet ember volt. Élete alkonyán a következőket írta: „A repülésre, a rakétarepülésre és a <S bolygók közti közlekedésre vonatkozó I; minden munkámat átadom a Bolsevik ^ Pártnak és a szovjet hatalomnak, az emberi kultúra fejlődését biztosító igazi || vezetőknek. Meggyőződésem, hogy ők ezt a munkát sikerrel fogják befejezni." Valóban, a Vörös Zászló Munkaérdem- 5> renddel kitüntetett tudós aggastyán mü- $! vének ma oroszlánrésze van abban, hogy 5> szovjet szputnyik-ürhajók szelik a világ- ^ űrt, hogy egyengessék az Ember útját a világmindenségbe. (L) fc A forradalmi munkássajtó múzeumában Az 1922-1924-es években a szlovák nyelven megjelenő kommunista lapokat Vrútkyn, a Gottwald u. 29. sz. házban szerkesztették és nyomták. Most múzeum van ebben az épületben, a forradalmi munkássajtó múzeuma. Amikor kísérőnkkel, a múzeum igazgatójával sorra vettük a kiállított tárgyakat, mintha nagy krónika lapjai tárultak volna fel előttünk. Először az 1897-1914-ig megjelenő munkássajtóval ismerkedtünk meg. A Budapesten szerkesztett Nová doba, melynek egyik alapító tagja és szerkesztője, Štefan Martinček nemrég meghatódva járt a múzeumban, továbbá a Zora, a Bratislavában megjelenő Slovenské robotnícke noviny és a Napred jelentették a kezdetet. Utána további újságok címlapjait néztük. A Košické červené novinyben olvassuk: „Egy gondolat vezérelte a košicei proletárokat, a magyarokat, szlovákokat és németeket, hogy a rabló imperialista bandákat és hadseregüket nem engedik vissza a városba." A kassai Munkás a tanácsköztársaság bukása után folytatásokban közli a kommunista irodalom nagy jelentősegű művét, Marx-Engels Kommunista Kiáltványát. A pártsajtó, mielőtt újból a tőkés rendszer megdöntésére sorakoztatja fel a dolgozókat, tanltja őket, mert agitátor propagátor és szervező egy személyben. A szociáldemokrata párt baloldali lapjai után a kommunista lapok sorakoznak fel előttünk. A Rudé právo és a Pravda 40 évvel ezelőtt megjelent első példányszámait nézzük. Megismerkedünk az első szerkesztőkkel - köztük volt Gottwald elvtárs, aki a múzeum épületében dolgozott ... — Sokat éjszakázott itt gyertyafénynél — mondják az idősebb elvtársak, akik személyesen ismerték Klement Gottwaldot. - A Pravda chudobyn kívül a Hlas ľudunak s más kommunista lapoknak is dolgozott. Ö szerkesztette az FRTJ lapját, a Spartakust. A kis nyomdagép a múzeumban arra emlékeztet, hogy Gottwald elvtárs több röplapot is készített. A nyomdászokkal igen jó kapcsolatot tartott fenn. Gyakran felolvasta nekik írásait, s kérte őket, mondják meg véleményüket, mielőtt cikkét kinyomtatnák. A múzeumban az emléktárgyak között találtuk Gottwald elvtárs első írását, melyet a Hlas ľudunak írt. A cikk címe: Követjük az eszmét. Gottwald elvtárs arról ír a cikkben, miért nem érezhetnek együtt az urak a dolgozókkal, s hogy azért üldözik a kommunistákat, mert félnek tőlük, félnek gondolataiktól, az eszmétől. Féltek a pártsajtótői is, mely terjesztette a kommunista eszméket. Egyik fényképen Gottwald elvtárs fiatalkori képét, a másikon egy kis íróasztalt látunk. Itt olvassák Peter Jilemnický szavait: „... abban a sarokban, annál a kiA múzeum igazgatója Major István fényképét mutatja. Major elvtárs 1935-től a Ľudový denník főszerkesztője volt. sebb asztalnál, fiatal elvtárs ült; mindig úgy látszott, hogy öt nem érinti a nagy zsivaj. Egy csomó újságot rendezgetett maga előtt, számlálgatta, csomagolta és címezte őket. Klement Gottwald volt..." A Pravdát csak néhány elvtárs szerkesztette, a közölt Írások nagyobbrészt levelezők tollából származtak. Eduard Urx, aki az 1928— 29-es években a Pravda főszerkesztője volt, azt mondta, hogy a Pravda levelezői egyben szerkesztők is. A múzeumból közölt adatokból megtudtuk, hogy a Pravda több mint 500 munkáslevelezővel dolgozott. „A munkáslevelezó olyan elvtárs — olvassuk Urx elvtárs szavait egy feliraton -, aki a munkásosztállyal él és dolgozik, aki szereti és nagyon jól ismeri Osztályát, aki észreveszi a munkás életének minden rezdülését, mozzanatát és áramlatát, aki szeretettel fejezi ki, amit a munkástömegek gondolnak, éreznek és átélnek... Azonban mindezt közölni a burzsoá köztársaság idején nehezen lehetett. A cenzúra fehérre törölte az újságoldalakat. 1932 júniusában a burzsoá bíróság az úgynevezett köztársaság védelmére szóló törvény értelmében betiltotta a Pravdát. Később Ľudový denník, majd Slovenské zvesti néven jelent meg a Pravda Major István, Viliam Široký, majd Karol Bacílek vezetésével. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt a felkelési Pravdát Banská Bystricán 18 000 példányszámban nyomták. A felszabadulás után 1945 januárjában Michalovcén, majd Košicén és végül Bratislavában jelenik meg a Pravda. A múzeum napjainkig mutatja be a kommunista sajtó fejlődését. A csehszlovákiai munkásmozgalom magyar lapjaival is találkoztunk. A Munkás, az Ifjú Gárda, a Kassai Vörös Újság, a Selmecbányái Vörös Újság, a Szakszervezeti Munkás, a Földmunkások Híradója, a Roham, a Magyar Nap és az Űj Szó kiállított példányszámait ha átnézzük, azt érezzük, amit az a látogató érzett, aki 1960. augusztus 11-én az emlékkönyvbe a következő sorokat írta: „Lélekemelő élmény látni a szlovák és magyar kommunisták közös harcának emlékét." Ennél azonban még többet mondanak Antonín Novotný köztársasági elnökünk két évvel ezelőtt a múzeum megtekintése után az emlékkönyvbe bejegyzett szavai: „A forradalmi munkásmozgalom múzeuma kifejezi, milyen feltételek között dolgozott pártunk. A ma feladatai teljesítésekor szükséges, hogy tanuljunk pártunk történetéből." ľ. DRÁBEK VIKTOR Japán nyugati területén, Osaka közeié' ben Kansai városban élénk tevékenységet fejt ki a csehszlovák-japán barátsági társaság, amely augusztus végén egyhetes cseh nyelvtanfolyamot rendezett. A tanfolyamot Jirí Neustupný, az Orientális Intézet dolgozója vezette. 42 személy, közöttük 7 nő egy héten át szo-galmasan tanulmányozta a cseh társalgás alapjait, a helyes kiejtést és a hét végén már egyszerű mondatokat állítottak össze. (ČTK felvételej * # # ÉVRŐL ÉVRE EMELKEDIK az üdü-* lésen részt vevők száma Bulgáriában. 1947-ben 47 000 személy részesült üdülésben, 1957-ben már 180 ezer, míg 1960-ban az üdülésen részt vevők száma meghaladta a 250 ezret. 640 EZER ÉRDEKLŐDŐ TEKINTETTE MEG az idei bécsi őszi vásárt, amely vasárnap este ért véget. 150 MILLIÓ MOTORIZÁLT JÁRMŰ KÖZLEKEDIK a világon, — hozzávetőleges becslések szerint. Ha ezeket egymás mellé raknák, olyan hosszú oszlop keletkeznek, mint a Földtől a Holdig és viszsza. ALGÍR KÖZELÉBEN az egyik kávéházba gránátot dobtak, amely 15 vendéget súlyosan megsebesített. GEORGES LONDON HÍRES AMERIKAI ÉNEKES, a New-Yorki Metropolitan szólistája szeptember 16-án a moszkvai Nagy Színházban Mussorgszkij Borisz Godunov c. operájának címszerepét énekelte. London további szovje't városokban is fellép. A MAI ZENE FESZTIVÁLJA vasárnap kezdődött Velencében. A megnyitó hangverseny műsorán Mahler-zenemüvek szerepeltek a szerző .születésének 100. évfordulója tiszteletére. Hétfőn olasz zeneszerzők műveit játszották. SZEPTEMBER 15-ÉN TARTOTTÁK a moszkvai Lomonoszov Egyetemen az Ifjúsági Világfórum nemzetközi bizottságának alakuló ülését. Az ülésen hatvan ország fiatalságának képviselői vettek részt. GENNEVILLIERS FRANCIA VÄROS vegyi üzemében robbanás történt, mely 18 munkást súlyosan megsebesített. AZ AMERIKAI POLGÄRI LÉGIFORGALOM szakemberei a Légiforgalmi Szövetségi Hivatal igazgatójának vezetésével Moszkvában tartózkodnak, ahol a szovjet légiforgalom munkájával ismerkednek. CSÖKKEN A MOZILÁTOGATŐK SZÁMA Franciaországban. 1960. első félévében 9 millióval kevesebb ember volt moziban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. TIZENÖT EVVEL EZELŐTT kezdte meg működését a libereci cseh színház. Az elmúlt 15 év alatt a színház együttese 350 darabot tanult be és a kerületben 2000 vidéki előadást tartott. J. NESVADBA FORGATÓKÖNYVE alapján utópisztikus komédiát készít elő a csehszlovák filmvállalat. SZEPTEMBER 18- OKTÓBER 2. KÖZÖTT Firenzében nemzetközi vadászkiállítást rendeznek, amelyen Csehszlovákia is részt vesz. A 200 négyzetméter területet elfoglaló csehszlovák kiállítás iránt nagy az érdeklődés. A BRNÖI NEMZETKÖZI ÄRUMINTAVÄSÄRON megrendezett negyedik nemzetközi gépíróversenyen Mária Vránitková 482,7 ütést, Božena Vokurková 470,3 és Anna Vávrová 467,6 ütést ért el egy perc alatt. A LENGYEL BÁBMŰVÉSZEK útban a bukaresti nemzetközi bábfesztiválra megálltak Magyarországon és megtekintették a Hortobágyot. FELROBBANT AZ 1567 TONNÁS ROSA PELLEGRINO olasz tankhajó Velence kikötőjében. 16 személy meghalt. Velence, Mestre és Pádua tűzoltósága háromórás küzdelem után fojtotta el a tüzet. A NEW-YORKI LA GVARDIA REPÜLŐTÉREN szeptember 14-én lezuhant egy lökhajtásos utasszállítógép. Az utasokat sikerült megmenteni. František Hrubín és Karel Šejna érdemes művész (CTK) — Dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere kulturális és közéletünk kiváló képviselői jelenlétében Prágában szombaton, szeptember 17-én átadta František Hrubín költőnek és Karel Sejnának, a Cseh Filharmónia karmesterének az érdemes művész megtisztelő cím adományozásáról szóló díszokleveleket. A megtisztelő címet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a művészeknek kuturális életUnk terén kifejtett érdemdús tevékeny* ségijk elismeréséül adományozta. ÍJJ SZÖ Ž ff 196

0- szeptember 19.