Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-31 / 211. szám, vasárnap

Mi újság a Keletszlovákiai Kohóműben GONDOSKODÁS A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉRŐL Bratislavai fellépésével július 29-én, pénteken, kezdte meg csehszlovákiai művészi körútját Vibeke Warlev dán zongoraművésznő. A bratislavai régi városháza árkádos udvarán megrendezett hangverseny keretében a zongoraművésznő északi zeneszerzők műveit is bemutatta. (M. Slosiariková ČTK felvétele) GRÖNLAND EGYIK KIKÖTŐJÉBEN, különös módon akadályozzák meg a víz befagyását: a kikötő fenekére mintegy 1600 méter hosszú, 2,5 cm átmérőjű lyukacsos műanyagcsijvet fektettek, s a csővezetékbe állandóan sűrített levegőt szivattyúznak. A levegőbuborékok meleg vízrészecskéket ragadnak magukkal a mélyebb vízrétegekből s ezáltal megakadályozzák a víz felszínének befagyását. J0L1US ELEJE ÓTA „Sunarka" néven új gyermektápszer kapható gyógyszertárainkban. A Sunarka orvosi recept nélkül kapható és 3 éves korig igen hasznos a gyermekeknek, mert rendkívül tápláló. KÉT AMERIKAI HAJÓ ütközött össze a kaliforniai partok mentén. 8 tengerész meghalt, 10 megsebesült. ÜZEMBE HELYEZTÉK San Nicolas városában az első argentin kohóművet. Július 20-án gyújtották be az üzem első nagyolvasztóját, amely évente 600 000 tonna nyersvasat fog adni. MEGTILTOTTA A FACIPŐ VISELÉSÉT Capry-sziget lakóinak C. Federico polgármester. Állítólag a facipők kopogása zavarja a nyaraló vendégeket. NAGY ÉRDEKLŐDÉST KELTETT Bécsben V. Reichmann csehszlovák fényképész és festő- kiállítása. A Volksstimme Reichmannt a fotolericse lírikusának nevezte. CORTINA d'AMPEZZO közelében hét hegymászó, közöttük három nő lezuhant. EMELIK AUGUSZTUS 1-vel NyugatNémetországban a lakbéreket. A szükséglakások bére 15%-kai emelkedik. A BÉCSI RENDŐRIGAZGATÖSÁG titkos páncélszekrényében negyedmilliónyi hamis schilling van eltéve. Még nem jöttek a hamisítók nyomára. PORTUGÁLIÁBAN e napokban nagy hőség van, árnyékban 36 fok az átlaghőmérséklet. A MODŔICEI FRUTA Üzemben új típusú, íémedényeket készítettek elő az idei uborka sterilizáláshoz. AZ ORSZÁGOS BŐRÁRU

fKIÁLLÍTÁSON Gottwaldovban külföldi kiállítók is lesznek. A Szovjetunió, Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária cipőt fog kiállítani. A LIBERECI GÉPÉSZETI FŐISKOLA mellett textil-mérnöki fakultás nyílik szeptemberben. AZ AMERIKAI FILMEK BEÖZÖNLÉSE ellen tiltakoztak a mexikói ügyvédek az Excelzior című lapban. Véleményük szerint e filmek megmérgezik az ifjúság szellemét. MA NYÍLIK MEG PieStanyban a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére rendezett képzőművészeti kiállítás. A kiállításon Kajlich és Krčmár festőművészek, Vavra és Pollák szobrászművészek művei láthatók. OKTÓBERBEN ELSŐ ÍZBEN rendezik meg Párizsban az ipari filmek fesztiválját, ahol 80 filmet mutatnak be. A SLOVNAFT Vlčie-Hrdló-i kollektívája a harmadik negyedévben 80 ezer koronát takarít meg a termelési költségeken, 120 ezret pedig a vegyszereken. A RENDKÍVÜLI HŐSÉG sokfelé kiszárította a rizsföldeket Japánban, Tokióban és más japán városokban pedig vízhiányt idézett elő. A „CSEHSZLOVÁKIA 1960" kiállításon ma tűzoltó-napot rendeznek. A kiállítás látogatói az ország minden részéből emjbegyűlt tűzoltók gyakorlatát nézhetik végig. A „CSEHSZLOVÁKIA 1960" kiállításon vasárnap, augusztus 14-én ifjúsági napot rendeznek. Az ifjúsági nap gazdag programjára az ország moinden részéből mennek a fiatalok. 40 000 MÉTER MAGASBÓL szerencsésen visszatért a földre 16 egér. Az amerikai légierők ,kísérletképpen egy léggömbbel vitették fel az egereket; meg akarták állapítani, árt-e nekik a kozmikus sugárzás és a kozmikus por. A CAL1FORNIAI SAN QUEENTÍN FOGHÁZBAN kivégzett Caryl Chessman dicstelen halála után különös megtiszteltetésben részesült. A híres londoni panoptikumban, felállították viasz-képmását. NAGY TÜZ keletkezett eddig ismeretlen okokból Merrill amerikai város áruházában. Hat halálos áldozata van, húsz sebesült életveszélyes állapotban ker

tült a kórházba. A SVAJCI-OLASZ HATÁRON az olasz rendőrség letartóztatott egy csempészt, aki 2300 arányórát akart Olaszországba csempészni. A Keletszlovákiái Kohómű építőinek egészségéről az üzemi rendelőben 36 egészségügyi dolgozó gondoskodik. A mentőszolgálatnak három betegszállító személyautó áll rendelkezésére. Még ebben az esztendőben lényegesen bővül az egészségügyi gondoskodás űj poliklinika létesítésével. A jelenlegi poliklinika ideiglenesen a šacai telepen van elhelyezve és különböző gyógyászati osztályok mellett a fekvő betegek részére 60 ággyal rendelkezik. 1963-ig a kohómű körzetében állandó klinika épül, sőt 1965-ig üzembe helyezik a köztársaság legnagyobb vállalatának 320 ágyas üzemi kórházát is. Harmadik ötéves tervünk végén a Keletszlovákiai Kohóműben 245 egészségügyi dolgozó, közöttük 66 orvos fog szolgálatot teljesíteni. A közlekedés problémái A košicei Állami Közlekedési Tervezőintézet dolgozói részletes tervet dolgoztak ki, hogyan kapcsolják be a kohómű 180 kilométer hosszú belső iparvágány-hálózatát az államvasutak közeli fővonalaiba. Lényegében három főirányról van szó: északnak Košice felé, ahonnan — Ostraváról — a koksz érkezik, keletnek a Szovjetunió felé, ahonnan a vasmű a vasércet kapja és nyugatnak Rožňava felé, ahonnan a hazai vasérc és a szükséges nagy mennyiségű mészkő érkezik. A bekötő sínhálózatot úgy tervezik, hogy az szintmentesen tegye lehetővé a fővonalak forgalmának lebonyolítását a kohómű minden részlegével. A Szövetségi Vasút elektrifikálása kapcsán a kohóművek egész bekötő vágányhálózatát is villamosítják. Ugyanakkor elkészültek a Košice város és a kohómű központját összekötő villamos gyorsvasút tervei is, amely a dolgozók számára lehetővé teszi a közel 15 kilométeres távolságnak fél óra alatt való megtételét. -ke A bérezés etikája AKI RENDSZERESEN JÄRJA az üzemeket, az tudja: milyen figyelemmel kísérik mindenütt a bérezést és az ezzel összefüggő munkaszervezési intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban érdemes néhány gondolatot leírni a bérezés — ha lehet ezzel a kifejezéssel élni — etikájáról. A kapitalista gyárban ez az „etika" ebből áll: a tőkés igyekszik minél nagyobb értéktöbbletet kisajtolni a munkásból — a munkás pedig politikai-gazdasági harcot vív a kizsákmányolás és a kizsákmányolók ellen. A mi etikánk, társadalmunk jellegénél fogva más, aminek éreztetnie kell hatását a bérezésben is. A tőkés gyárban például ez a szokás: egyes munkások, hogy ne dobják ki őket az utcára a válság idején, mindenben kedvében járnak a művezetőnek, mesternek, visznek neki ajándékot, meghívják néha egy pohár borra, stb. S teszik ezt azért, hogy az előljáró megkedvelje őket. A tőkés gyárban a művezető megkörnyékezése „természetes". Nálunk viszont minden olyan tett, cselekedet, amely igazságtalanul hátrányba hoz valakit — ellenkezik felfogásunkkal, szocialista erkölcsünkkel. A mi

1 elvünk az, hogy mindenki, aki becsületesen dolgozik, munkája arányában részesüljön a javakból, eszerint kapja díjazását, függetlenül attól: rokonszenves vagy ellenszenves-e kôz* vetlen feletteseinek. • A bérügyi vitáknál rendszerint nincs szó jelentősebb összegekről, de az ezek körül támadt „zaj" mégis nagy, mivel az emberek nem szeretik az igazságtalanságokat. Nem kevésbé közrejátszik az is, hogy a bér összege bizonyos fokig kifejezésre juttatja a társadalom értékelését is, azaz, hogy milyen színvonalúnak ítélik meg egy-egy ember ^unkáját. Nem hiába mondják:* „A bérezés kényes dolog." Ez így is van, s nem lehet egyszerűen „tetszik, vagy neno tetszik" dolga, annak mindenkor objektív, reális tényezőkön kell alapulnia. Még akkor is, ha egyes munkások túlértékelik saját szakmai képzettségüket, ha egyesek minden lelkiismeretfurdalás nélkül hajlandók felvenni magasabb bért, mint amenynyi (munkájuk mennyisége és minősége szerint) megilleti őket. Sajnos, akadnak még ilyen emberek is. Ezen is segít a szocialista munkabrigád kollektív nevelő ereje. Pártunk és kormányunk elegendő munkaalkalmat teremtett, hogy mindenki aki dolgozni tud és akar megtalálja megélhetését. Számos intézkedés látott napvilágot, amely az életszínvonal emelését vonta maga után. Sokat javult bérrendszerünk is, megszűntek a korábban érvényben lévő merev megkötöttségek, a bérezési formákat minden iparágban, üzemben a sajátosságoknak megfelelően dolgozták ki. Természetesen bérrendszerünket állandóan javítani, fejleszteni kell, hogy megfeleljen népgazdaságunk állapotának, fejlettségének. RENDKÍVÜL FONTOS TENNIVALÓ, hogy a bérezést mindenütt a valóságos műszaki helyzet talajába ültessük hogy minden ember munkájának arányában — tehát igazságosan '— kapja meg díjazását. Szily Imre 2 ÚJ SZÚ Az ötéves tervet négy év alatt teljesítik IGY VÁLASZOLNAK NIŽNÁ HUTKA (košicei járás) szövetkezetesei pártunk Központi Bizottságának levelére. Hogy ígéretüket teljesíthessék, már az idén megtesznek mindent a mezőgazdasági termelés növelésének érdekében. Egy hektárra több köbméter komposztot készítettek. Ez évben 15 hektár szántóföldet 'szórnak be mésszel és 13 hektár kevéshozamú legelőt törnek fel a szántóterület bővítésére. A jövőben növelik a műtrágya adagját s istállótrágyával földjeik 25 százalékát trágyázzák meg évente. Ezek után a trágyalevet sem engedik elfolyni, hanem öntözésre használják fel. Ilyen intézkedéseket valósítanak meg, azonkívül bevezetik a zöldtrágyázást is, hogy elérhessék a tervezett hektárhozamokat. Az állatgondozók kötelezték magukat, hogy az állományt olyan ellátásban részesítik, amely az év folyamán tehenenként 150 literrel növeli a tejhozamot. A hízómarhánál a napi 70 dekás súlygyarapodás helyett 80 dekát érnek el. A termelés növelését szolgálja az is, hogy a tagság a túlteljesítésért különjutalomban részesül. Mató Pál, Nižná Hutka NYITOTT SZEMMEL néztek a dolgok elé a baškai EFSZ tagjai azon a gyűlésükön, mikor arról vitatkoztak, hogyan teljesítsék egy évvel előbb a harmadik ötéves tervet. A gyűlést főleg az jellemezte, hogy a tagok a fogyatékosságokat igyekeztek feltárni. A főid termőerejének fokozása érdekében több istállótrágya előállítását vették tervbe. A hiányt komposzttal pótolják, s nagyobb gondot fordítanak a műtrágyázásra is. Ezek és további pontok megvitatása után vállalták, hogy már 1964-ben búzából, rozsból és árpából 33—36 mázsás hektárhozamoP érnek el s ezáltal 1447 mázsa gabonával termelnek többet. A fejésátlagot tehenenként 1550 literről 2200 literre növelik. Egy tojétyúktól 130 tojást érnek el. Ezek az intézkedések odavezetnek, hogy a jelenlegi 12 koronás munkaegység értéke — a természetbeni járandóságon kívül — 24 koronára növekszik. Ivan Sándor, Košice Jövedelmező az állattenyésztés Ha valaki megkérdezné Kostolné Moravcén a szövetkezet vezetőit, mely termelési ágból származik a legtöbb jövedelmük, habozás nélkül azt felelnék, hogy az állattenyésztésből! A szövetkezet leginkább sertés- és baromfi tenyésztéssel foglalkozik. A folyó évben 120 törzskönyvezett sertést hajtanak fel a vásárra. Kora tavasszal 31 sertés értékesítésével 94 640 korona jövedelemre tett szert a szövetkezet. A költségeket leszámítva 43 040 korona tiszta nyereség folyt be a közös pénztárába. Belányi János, Hokovce Hasznos tanácskozás Nemrég zajlott le a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák járási tanácskozása Komárnóban. A járásban az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés szakaszán 147 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, ebből 6 kollektíva már a cím büszke birtokosának vallhatja magát. A legtöbb — 73 — versenyző kollektíva a hajógyárban alakult, de szép számmal találhatunk a tôni lenüzemben, vagy a komárnói villanytelepen is. Alapvető hiba azonban, hogy míg az ipar területén a szocialista munkabrigád mozgalom széles méreteket öltött, a mezőgazdaságban, — ahol igazán szükség lenne az öntudatos kollektívák segítségére, — ej a mozgalom még nem talált kellő megértésre. Az egész járásban az állami" gazdaságokban 15 kollektíva, az egységes földmüvesszövetkezetekben pedig összesen 8 kollektíva versenyez. Az aktíva határozatot hozott, amely szerint legfontosabb feladatul tűzik ki e mozgalom hatásos propagálását a mezőgazdasági dolgozók körében. Az iparban versenyző kollektívák, amelyek már bőséges tapasztalatokra tettek szert, megismertetik a mezőgazdasági dolgozókkal a szocialista munkabrigád mozgalom feltételeit, eredményeit és távlatait. .Buda František, Komárno A jó munka jutalma A radzovcei szövetkezetben sok áldozatos, fáradságos munkába tellett, amíg leküzdötték a kezdeti nehézségeket és túljutottak a nehezén. Az első félév értékelésekor a radzovcei az élenjáró szövetkezetek közé került. A szövetkezet vezetősége az év elején ígéretet tett, hogy ha a tagság idejében és hiánytalanul elvégzi a kitűzött feladatokat, a nyár folyamán a jó munka jutalmaként kétnapos kirándulást rendeznek. Az ígéretet az aratás előtti napokban váltották valóra. Ötven boldog szövetkezeti tag foglalt helyet a CSAD autóbuszában, amely az ország legszebb tájai felé vette útiát. Betliar, Domica, Dobiina, Magas-Tátra, Csorba-tó volt a menetirány. A kirándulók között az idősebb szövetkezeti tagok is ott voltak, akik a múltban csak a robotot ismerték. Sokan közülük könnyes szemmel tekingettek a vén Tátra csúcsaira. Azóta is felejthetetlen emlékként emlegeti a szövetkezeti tagság ezt a közös kirándulást. Csaba Zoltán, Radzovce Kellemes meglepetés A nánai termelőrészleg kertészetének vezetőjét, Gál Kálmánt jól ismerik. A zöldségtermesztésben elért jó eredményeinek híre jóval messzebb jutott a járás határánál. Ez idén is egy hektár korai káposztából 57 390 korona jövedelmet biztosított az állami gazdaságnak, a kelkáposzta ugyancsak hasonló területről 68 470 korona bevételt eredményezett. őszintén bevallva, ilyen eredményre nem is számítottunk. Gál Kálmán kötelezettségvállalásában azt is megígérte, hogy a kertészetben dolgozók közreműködésével csaknem 350 ezer koronával túlteljesíti az évi pénzügyi tervet. Dicséret illeti Matus Mihály, Tácsik Ferenc és Mátyás Imre traktorosokat is, akik naponta meghosszabbított műszakban aratják a gabonát. Nagy József, Nána A Szovjetunió négy évtizedes harca a leszerelésért Még el sem hallgattak az ágyúk a második világháború harcterein, még el sem oszlott a két első atombomba keltette rádióaktív felhő, s máris megindult a Szovjetunió tudatos, szervezett harca azért, hogy a két világháborúhoz hasonló világégés az emberiség történelmében soha többé meg nem ismétlődhessék. Nincsen abban semmi csodálatos, hogy a Szovjetunió a háborús feladatok megoldása után azonnal a béke megszervezéséhez fogott. Magának a szovjet rendszernek a lényegéből, nem pedig vezető politikusainak egyéni beállítottságából fakad az, hogy a világ első szocialista állama keletkezésének pillanatából kezdve békés külpolitikát folytatott és már a két világháború közötti időszakban is a világ nemzeteinek akkori csúcsszervezetében, a Népszövetségben, de azon kívül is minden tekintetbe jövő nemzetközi szervezetben a béke biztosításáért harcolt. Ennek legfontosabb eszközét a Szovjetunió már ebben az időben is a leszerelésben, a fegyverkezés korlátozásában, a fegyverkezés ellenőrzésében látta. Mondanunk sem kell, hogy a Szovjetuniónak, mint szocializmust építő államnak ez a, szándéka mind a „liberális" politikát hirdető, de lényegében imperialista nyugati nagyhatalmaknál, mind pedig a három, egyre jobban fasizálődő államban: Németországban, Olaszországban és Japánban egyaránt elvetésre talált. Csak éppen a módszer volt különböző: míg a nyugati, „demokratikus" tőkés nagyhatalmak a leszerelésről a Népszövetség keretében és másutt szívesen beszéltek és békés jelszavakat is hirdettek, de a tényleges leszerelést a Szovjetunió javaslatai alapján mindig és mindenütt következetesen elszabotálták, addig az előbb említett három fasiszta nagyhatalom a leszerelés gondolatát nyíltan elvetette, s amennyiben a Népszövetség tagja volt, abból csatlósaival együtt hamarosan kilépett és a korlátlan háborús politika megtestesítőjévé vált. A fegyverkezés csökkentése gondolatának e nyílt és burkolt elszabotálása szükségszerűen vezetett a második világháború kitöréséhez. Amint azonban világszerte elült a fegyverzaj, a Szovjetunió vezető politikusai és hivatásos diplomáciája a leszerelés gondolatát haladéktalanul az emberiség tudatának középpontjába dobta. A Szovjetuniónak a leszerelésért indított eme offenzíváját az tette múlhatatlanul szükségesé, hogy a második világháború folyamán és a technika fejlődésének eredményeképpen megszülettek az emberiség történelmében addig ismeretlen tömegpusztító fegyverek, elsősorban az atombomba. A Szovjetunió leszerelési javaslatai ennek megfelelően és az egész világ békés közvéleményének tetszésétől és támogatásától kisérve két irányban alakultak ki. A Szovjetunió már 1946-ban a megszületett Egyesült Nemzetek Szervezete fórumán nemcsak a hagyományos fegyverkezési módok korlátozását, a leszerelés fokozatos megvalósítását és megfelelő ellenőrzését követelte, hanem — és ez volt a döntő új gondolat — a Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely minden tömegpusztító fegyver, elsősorban az atombomba gyártásának és használatának egyszer s mindenkorra való betiltását szorgalmazta. Ebben az időben, a második világháború végét követő két-három esztendőben a Szovjetunió ténylegesen még nem rendelkezett atombombával. Ezért a nyugati imperialista hatalmak szószólói, elsősorban azonban az akkori idők egyetlen atomhatalmának, az Amerikai Egyesült Államoknak a hivatalos képviselői, a monopóliumok szolgálatában álló közvéleményalakító intézményei gúnyos hahota közepette utasították el a Szovjetunió kezdeményezését, mondván: ezt — mármint az atombomba és minden tömegpusztító fegyver betiltását — a szocialista állam csak azért szorgalmazza, mert ilyen fegyverekkel jómaga nem rendelkezik. Az imperializmus „jósai" azt is kiszámították, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokat hamarabb, mint 1960. körül, tehát másfél évtized múlva, be nem éri. Bár a Szovjetunió képviselői 1948-ban előterjesztett újabb leszerelési indítványukat — az előbb említett propaganda lefegyverzése céljából — azzal egészíteték ki, hogy már a Szovjetunió is ismeri az atombomba gyártásának titkát, a szovjet állam felelős tényezőinek ezt a kijelentését az előbb említett körökben ismét csak gúny és kételkedés fogadta. Annál nagyobb volt az egész reakciós világ megrökönyödése, amikor 1949 őszén az Egyesült Államok műszerei jelezték az első szovjet atombomba felrobbantását és maga Truman, az Egyesült Államok akkori elnöke kényszerült ezt a tényt az ámuló nyugati világ tudomására hozni. Tévedne azonban az, aki azt hinné, hogy az immár az atomfegyverkezés terén is beállott egyensúly a monopóliumok megszállottjait az értelmetlenné vált fegyverkezési verseny korlátozására, netalán beszüntetésére késztette volna. Ellenkezőleg. 1949-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismét elveti a Szovjetunió leszerelési javaslatait. Ugyanez a sors éri egy esztendő múlva az ENSZ közgyűlésén a Szovjetuniónak az időközben kitört koreai háborúra való tekintettel beterjesztett további javaslatát is, amelyben a háborús propaganda betiltását, a tömegpusztító fegyverek első alkalmazóinak háborús bűnössé való nyilvánítását követelte. Érthető volt az imperialistáknak a szovjet javaslatok elleni tiltakozása, hiszen ha az atombomba bevetésétől a kelet-ázsiai hadszintéren az utolsó pillanatban vissza is rettentek, egyéb, újszerű tömegpusztító fegyvereket — amilyenek a vegyi és bakteriológiai eszközök „kipróbálása" a koreai harctereken — a szomszédos Kínába való berepülések alkalmával rendszeresen megvalósították. 1952-ben megalakult az ENSZ leszerelési albizottsága, amelyben a Szovjetunió a koreai háború közepette újabb leszerelési tervet terjeszt ellő. Ennek lényege a fegyveres erőknek egyharmaddal való csökkentése, az atomfegyverek betiltása, megfelelő ellenőrző szervek létesítése. A kapitalista államok mechanikus többsége az ENSZ-ben és az albl/ ÜJ SZÖ 4 * 1960. július 22.