Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-26 / 206. szám, kedd

AZ ACELSiNEK HŐSEI j

1 ábri Béla, dicspécser műszakja már négy hónapja első a munkaversenyben. Az átrakodó-állomás diszpécserei már négy hónapja minden értékeléskor ott szerepelnek a legjobbak között. Ebben az eredményben Gábrinak nagy érdeme van. Azalatt is, míg szobájában beszélgetünk, a fiatal diszpécser türelmetlenül figyeli az irányítópult jelzéseit. Majd félbeszakítva a beszélgetést — bekiabál a mikrofonba. — A 27-es vigyázz, a huszonhetesen vigyázz ... Négy kocsit küldök a mérlegre. Átkapcsolom... — Rögtön ezután valamelyik távoli munkahelyről egy tolatásvezető kéri Gábrit a telefonhoz. Kiadja az utasítást és újra a mikrofonhoz lép. Egész magatartásából meglátszik biztonsága, határozottsága, hogy minden figyelmét a munka ütemére összpontosítja. Ügy irányítja az állomásszakasz munkáját, ahol egyidőben több száz telt vagy üres kocsi Van mozgásban, mint egy pontos óraszerkezet. Látjuk, hogy munkájával van elfoglalva. Ezért Dunák, Javorský és Šiška diszpécserekkel folytatjuk a beszélgetést, a műszak legjobbjairól, a munkaversenyről. — Eddig minden hónapban túlteljesítettük az áruátrakodás tervét. Ha gyorsáru, hús, zsír, vagy más romlandó élelmiszer érkezik, mindig a kitűzött határidő előtt rakjuk át — mondják egyhangúan. — Munkásaink odaadással dolgoznak. Ezért is kerültünk eddig minden hónapban a verseny élére. — Ebben a hónapban is 102-103 százalékra teljesítettük tervünket — veti közbe Feterik Jolánka, a fiatal CSISZ-tag, versenyfelelős, aki eddig szerényen hallgatta beszélgetésünket. A rövid beszélgetés után jó tanáccsal ellátva indultunk el a magas vasércrakodó irányába. A magas acéloszlopokon álló vashídra épp akkor toltak fel egy vasérccel telt szerelvényt, melyet az átrakodó munkásoknak a norma szerint rövid egy óra alatt kell kiüriteniök. A magas rakodó tövében bágerek acélfogai nagy zörejjel, motorzúgással markolták a vörös vasércet, egyszerre egy tonnát is kiragadva a vasérchalomból. Percekig figyeltük az itt dolgozó Vaskó-csoport tagjainak munkáját, akik megszokott ügyes mozdulatokkal kapcsolták le és fel a vagonok alját és tisztították le a kocsik oldalát. Talán harminc • perc sem telt el és az öttagú csoport már kész is volt négy vagon vasérc kirakásával. Már nyolc éve dolgoznak ezen a munkaszakaszon. Csoportjuk elsőnek jelentkezett a szocialista munkabrigád címért indított versenybe. Az átrakodó állomás 32 munkacsoportja közül, amelyek a szocialista munkabrigád címért versenyeznek, valószínűleg Vaskóék csoportja lesz az első, amely elnyeri a büszke címet. Hisz hónapok óta minden kiértékeléskor Vaskóék csoportja szerepel az első helyen, mert normájukat rendszeresen 140 — 160 százalékra teljesitik. Vaskó Pál és öccse, Bertalan, valamint a csoport többi tagja: Százvay László, Szapora József, Szlivka Demeter és Babják Sándor a szünetben eldicsekedett, hogy valamenynyien elvégezték az üzemi munkaiskolában rendezett tanfolyamot és mindnyájan egyesre vizsgáztak. A vasércporos arcú, vöröses munkaruhájú munkásokat azonban Veľké Tokanyban nehezen lehetne a szövetkezeti tagoktól megkülönböztetni. Évekkel ezelőtt, amikor idejöttek, nem nagyon törődtek községük szövetkezetének munkájával, gazdálkodásával. Most minQen szabad idejüket a szövetkezet megsegítésének szentelik. Részt vesznek a cséplésben, az aratásban, a sürgős idénymunkákban. Szabadságukat is a szövetkezetben végzett munkával töltik. Itt Ciernán érlelődött meg bennük a gondolat, hogy nekik kéz a kézben kell együtthaladniok a szövetkezeti tagokkal. Hisz valameny-, nyien egy célért küzdenek. Vaskó Pál és Bertalan neve Ciernán a legjobb munkások nevei között szerepel. Odahaza, a faluban ugyancsak megbecsülésnek örvendenek, mert tavaly 139 munkaegységet, s ez idén pedig talán még többet is ledolgoznak egyenként a szövetkezetben. Amikor Százvay házat épített, szó nélkül jöttek el munkatársai szabad idejükben, hogy segítsenek. Ilyen a brigád! Összeforrott, jól dolgozó, egymást szívesen segítő kollektíva. Nemcsak a munkában, de odahaza, magánéletükben is példát mutatnak a többieknek. Az itt dolgozó hat csoport közül — valamennyien a szocialista brigád címért versenyeznek - méltán tartják Vaskóék csoportját a legjobbnak. A mikor újra visszatérünk az álIomás épületébe, már esteledett. A kék műszak derék dolgozói, a nap hősei tíhzafelé készülődtek. Gábri diszpécser szobájában már írták a jelentést a legjobbakról, a nap hőseiről. Az egyszerű, a napi munkában született hősök nevei mellé dicsérő szavak sorakoztak. Ismét megszólalt a hangosan beszélő: hogy az átutazóknak, hazatérőknek, munkába jövőknek ismét kihirdesse a munkaverseny kiváló eredményeit. Horváth Sándor Üj technika — jobb eredmények (ČTK) — A žilinai celuulózegyár a jövő évben ünnepli fennállásának 55. évfordulóját. Az üzemet a jövő évben lényegesen kibővítik, úgyhogy termelése 50 százalékkal, a munka termelékenysége pedig 40 százalékkal emelkedik. A régi termelési berendezéseket újakra cserélik, melyek lehetővé teszik az új technológia bevezetését, a termelés gépesítését és automatizálását. Az üzem átépítését két szakaszban végzik, hogy biztosítsák a folyamatos termelést. Műszaki-szervezési intézkedésekkel több mint 400 ezer koronát takarítanak meg. A technikai fejlesztésre nagy súlyt fektetnek az újítók, akik újítási javaslataikkal az első félévben 280<j000 koronát takarítottak meg. A BRATISLAVAI HYDROSTAV dolgozói — akik az atomerőműhöz építik a 9,5 kilométeres vízlevezető csatornát — azon szorgoskodnak, hogy az országos pártkonferencia tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat becsülettel teljesítsék. Ján Minárik héttagú betonozo csoportja is jóval túlteljesíti feladatát. A múlt hónapban például a tervezett 170 folyóméter helyett 208,4 folyómétert betonozott ki. (K. Cích — ČTK — felv.) • • • • • • • • • • • • • • A TORKOS A vád abból eredt, hogy nővére egyszer, mikor a libákat itatásra hajtotta s haza betoppant: öccsét a ládán találta, ahonnan a mestergerendára ágaskodott. A lőszerek között ott bújt meg valahol a cukor, ez adott okot a gyanúra. Laci hiába erősítgette, hogy elveszett parittyáját keresi, kidülledt félarca elárulta. Hangja sem volt olyan, mint máskor, a foga mellé psúsztatott kockacukor azt is megmásította. Nincs mentség, este felelősségre vonják. A szerencsétlenségbe azonban szerencse is vegyült. Zsebviziten nem esett át, s az ott meghúzódó két kocka sem árulkodott. A büntetés így enyhébbnek ígérkezett, de hogy ezt is elkerülje — mert szervezete a verést, vagy a térdelést nem kívánta, csak az édességet — cselhez próbált folyamodni, csak egyelőre nem tudta, milyenhez. Egyszerre mifit a villám cikázott át agyán a gondolat — sósborszesz! Ebből a mindenre használható orvosságból nekik is volt. Fogfájást, fejfájást, gyomorfájást, egyszóval mindent gyógyított. Mire elérkezett a tettenérésért felelés ideje, készen volt tervéveiAnyja nehéz batyu alatt roskadozva jött meg a határból. A hír hallatára arca még szomorúbb lett, s minden vonásából szigorúság sugárzott. — Már megint megdézsmáltad a cukrot!? — mordult erélyesen fiára. — Pista adott erős cukrot, az volt a számban! — védekezett Laci, s állítását sósborszeszes leheletével bizonyította. Anyját a jóérzés büszkesége járta át, mert fia nem torkos. Azonban, mikor a csészékbe osztotta a cukrot, az egyikbe nem jutott, de nem. baj, ivottj

ň ö már keserű kávét máskor is, mert a cukor drága portéka volt akkoriban. Laci azóta már meglett ember, a szövetkezetben dolgozik. Két hektár répa gondozását vállalja minden évben. Közel 1000 mázsát termel rajta, s ez évben még többet fog, mert az öntözőberendezés már kész, s mióta a közös tagja, családjukban a cukorkérdés is megoldódott. Ha szerét teheti, anyja kávéjába dupla adagot csempész, hogy régi keserűségét édességgel pótolja. (bj) Többet ésszel, mint erővel A nap aranykorongja még nem bújt elő a távoli láthatáron, de Čierna n/Tisou közelében már dalolnak a pacsirták, magasba repülve a hullámzó kalásztenger táblái felett. Az állomás közelében talán a pacsirták is korábban ébrednek, mert hisz nem hagyja őket aludni a mozdonyok sípja, a vonatok zakatolása a hangosan beszélő állandó hangzavara. Megállás nélkül, éjjel-nappal folyik itt a munka, egy percnyit sem szünetel az átrakodás, a tolatás, egy pillanatra sem csendesül el Čierna felett a vonatok zaja. Hazánk legkeletibb Határállomása, mint valami fő ütőér ontja országunk ipari központjai irányába az áruk sokaságát. A testvéri Szovjetunióból Ciernán keresztül szünet nélkül ömlik népgazdaságunk számára nélkülözhetetlen nyersanyag, a vasérc, a kőolaj, a gömbfa, a bányafa, a gabona, az élelmiszer, gépek, gépkocsik ezer és ezer tonnája, darabja, melyek nélkül ma már elképzelhetetlen üzemeink lüktető élete. A magas átjáró hídról nézve a széles állomás vágánytengerét, egyszerre beszélgetésre leszünk figyelmesek. Munkásruhás emberek haladnak el mellettünk, a kék műszak közkatonái, akik az éjjel dolgozó fehér műszakot sietnek kora reggel leváltani. — Halgassuk csak! - állnak meg egy pillanatra a hídon, hogy figyelmüket a hangosan beszélő szavaira összpontosítsák. A szolgálatot teljesítő vasutas tisztviselő köszöni meg az elmúlt műszak legjobbjainak, a nap hőseinek példaadó munkáját. Neveket sorol fel: Balla Bertalant, Csorba Istvánt, Ondrej Semant, Bystránsky Jozefet, Magyar Menyhértet, Gábri Bélát, Bálint Antalt, Várady Jenőt, Szapó Balázst és másokat, munkások, tolatásvezetők, diszpécserek, raktárnokok neveit, akik az elmúlt műszakban mintaszerűen állták meg helyüket és következetesen teljesítették az állomásfőnök parancsát: „Egyetlen balesetet, egyetlen kocsirongálást se okozunk a munkahelyünkön". Az ifjú építők szava A Bratislavai Lakásépítészeti Vállalat tanoncközpontjának növendékei és nevelői a napokban értékes kötelezettséget vállaltak. Az ifjú építők elhatározták, hogy ež évi tervüket december 20-ig teljesítik. Ezenkívül nagyobb súlyt fektetnek a szak- és a nevelőmunkára s az új iskolaév megkezdésekor bekapcsolódnak a technikai alkotóversenybe. Nem feledkeztek meg a társadalmi munkáról sem. A trnávkai szövetkezetben 2000, a Z-akció keretében pedig 1000 munkaórát dolgoznak le. Ivan Pohovej, Bratislava A BÄNOVCE NAD BEBRAVOU-I TATRA tehergépkocsigyár üzemi pártszervezete különféle módon igyekszik növelni a dolgozók részvételét a műszaki fejlesztésben. Arra ösztönzi a szakszervezet kommunista tagjait, tartsanak rendszeresen termelési értekezleteket és több gondot fordítsanak a termelés haladó technikájának, technológiájának bevezetésére és kihasználására, továbbá az újítómozgalom tömegmozgalommá tételére. Mindez hozzájárul az üzemvezetőség tevékenysége feletti ellenőrzési jog elmélyítéséhez is. Az üzemi pártbizottság azonban tisztában van azzal, hogy az intézkedések sokszor nem elég hatékonyak, gyakran hiányzik a problémák ismerete. Ezért a járási pártbizottság jóváhagyásával albizottságot szervezett, melynek segítenie kell az üzemi és a pártalapszervezetek bizottságait abban, hogy a műszaki fejlesztés minden dolgozó ügyévé váljék. Pt héttagú albizottság csak ez év március utolsó napjaiban alakult Rudolf Richtarik konstruktőr vezetésével, de a legújabb értékelések már arról adnak számot, hogy a bizottság teljesíti a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatait. Jó munkájával, a jó összhang megteremtésével kivívta az egész üzem dolgozóinak megbecsülését. Fellendítette az igazgatóság mellett működő műszakigazdasági tanács tevékenységét is. A tanács munkáját ugyancsak jelentősen segítik a műszaki-fejlesztés meggyorsítását szolgáló sejtek, amelyeknek tagjai az üzem legjobb technikusainak és munkásainak soraiból regrutálódnak. — Olcsóbban akarunk vásárolni, tehát nekünk is olcsóbban kell termelnünk, - mondotta Richtarik elvtárs, — de nem úgy, hogy ez több fizikai munkával járjon. Ellenkezőleg, egyre több korszerű géppel látjuk el a műhelyeket, újítunk, ésszerűsítünk, könnyebben dolgozunk és jobban keresünk ... A MŰSZAKI FEJLESZTÉS általában könnyíti, felszabadítja az embert a mégerőltető, nehéz testi munkától, s gazdaságosabbá teszi a termelést. Persze, a modern technika széleskörű alkalmazása nemcsak az új automatagépek beszerzését jelenti. Ezeket a gépeket és berendezéseket kezelni is kell. Munkába állításuk új módszereket, technológiai eljárásokat követel. Ezért mint igen fontos feladatot kell megemlíteni a tanulást. Hiszen a legmodernebb termelési eljárások ismerete nem szerezhető meg a régi gépeknél. Külföldi és hazai műszaki szaklapok olvasása, viták rendezése, sokoldalú tapasztalatcserék szervezése igen hasznosaknak bizonyultak az üzemben. A kommunistáknak tehát bőven van tennivalójuk. Alig valamivel reggel hat után mentünk a hatalmas csarnokba, ahol a teher- és vontatógépkocsik készülnek. Itt találtuk meg Ján Bátora elvtársat. CSISZ-tag. Most vették fel a pártba. Magabiztosan és hozzáértéssel kezeli az óriásgépet. A „mindent tudó" új gép még nemrég érkezett a gyárba. E gép fúr, mar, esztergál, vés. Ha valamihez hasonlítani akarnánk, önkéntelenül az orgona jutna eszünkbe. Csakhogy itt nem billentyűkkel kell a szerkezetből műveleteket kicsalni, hanem gombokkal, kapcsolókkal, kerekekkel, kisebb-nagyobb fogantyúkkal. - Mennyit kell tanulni, hogy valaki megismerje a gép

vminden csínját-bínját, hogy kezelhesse? — Én két napot kaptam erre —• mondja Bátora elvtárs, — mert ezelőtt a kisebb "gépen dolgoztam. Szakképzettség, érzés kell ehhez a munkához. Aki szereti szakmáját, olvas, tanul, foglalkozik a műszaki fejlesztés problémáival, az gyorsan elsajátítja a gép kezelését. Ezen a gépen nem kell az embernek megerőltetnie magát, jóformán mindent a gép végez el. Csak figyelni, irányítani kell, és kl kell használni az időt. — Beszélgetésünket azzal fejezte be, hogy mire kisfia felnő, az esztergályos inkább mérnök lesz már, mint fizikai munkás. A „többet ésszel mint erővel" elv érvényesítése, a munkában egymás nevelése, hogy az üzem minden dolgozója fegyelmezett, öntudatos emberré váljék, jó úton halad — állapíthattuk meg a mesterekkel és munkásokkal folytatott beszélgetésünk során. Tudják az emberek; hogy az űj technika bevezetése, elterjesztése a munkatermelékenység növelésének legfontosabb eszköze. Ezeia az úton biztosítható elsősorban a termékek bősége, az árak csökkentése, azaz az életszínvonal állandó emelése. Az új technika alkalmazása nagy szerepet játszik a külkereskedelem fejlesztésében is. AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁG mellett működő albizottság a műszaki propagandát is helyesen irányítja, amelynek célja minden dolgozóban felkelteni az érdeklődést a műszaki tudományok, az új technika iránt, s megismertetni velük a tudomány és a technika legújabb vívmányait. Szükség van erre, hiszen az üzemben egyre több új automatagépet állítanak munkába. De igen gyakran állnak. Ennek oka az, hogy a gyár többi gépei nem bírják az automatagépek szabta termelési ütemet. František Huba elvtárs műszaki fejlesztéssel foglalkozó kollektívája ezért nagy igyekezettel törekszik az elavult gépek korszerűsítésére. Nagy az újltókedv az üzemben. Az újítások többsége a gyár égető kérdéseit segíti megoldani. Például az egyik gépen eddig nyolcszáz kisebbnagyobb anyacsavart készített egy ember nyolc óra alatt. Most Ľudovít Böhm műszaki-fejlesztő sejtjének újításával egy olyan gépet szerkesztettek, amellyel 10 000 darabot gyártanak egy műszakban, méghozzá selejt nélkül. A módosított gép jóval szebb, tisztább menétet vág. A szerelőműhelyből áradó lárma mindent túldübörög. A daruláncok csörgése egybeolvad a reszelők panaszos hangjával. Az egyik asztalnál Ján Balázs géplakatos nagy buzgalommal illesztgeti a lemezeket, illetve a gépkocsi rúgóit. Nem is olyan régen még nagy kínlódással végezte, 'most könnyűszerrel, egy prés segítségével húzzá össze a rúgókat. Egy kicsit odébb, a nikkelezőben Ladislav Babiák elvtárs is újításával büszkélkedik. A villamosáram jobb kihasználásával ugyanis felére csökkentette a kilincsek és egyéb alkatrészek nikkelezését. Összegezve az első félév eredményeit: az újítások segítségével, az idő és anyag jobb kihasználásával előreláthatóan több mint 600 000 koronát takarítanak meg évente. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZET az albizöttság segítségével figyelemmel kíséri a műszaki-fejlesztési terv valóra váltásának menetét. Segíti és ellerjőrzi a gazdasági dolgozók munkáját, intézkedéseit. A politikai munkának ezek a módszerei beváltak, s a fáradságot már jelentős siker koronázta. Az albizottság tevékenységének rbvid ideje alatt megmutatta a helyes utat és feltárta azokat az akadályokat is, amelyeket mielőbb meg kell szüntetni, hogy a dolgozók alkotótevékenysége még szabadabban, még eredményesebben bontakozhasson ki. Ha az albizottság a műszaki fejlesztéssel foglalkozó sejtek szervezését és irányítását azzal a következetességgel folytatja, ahogyan ezt elhatározta, s azok munkája ilieg/elel majd a várakozásnak,: ez a kezdeményezés nemcsak a kezdet kezdetéri, hanem állandóan nagy segítséget riyújt majd a technika fejlesztéséhez, a , gépek jobb kihasználásához, ezen keresztül a termelékenység növeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. Erdősi Ede. / ÜJ SZÖ 5 * 1960. július 22.