Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-16 / 75. szám, szerda

Tovább a felfelé ívelő úton Bővül a Keletszlovákiai Gépgyár * Mit hoz a harmadik ötéves terv? A lemaradozókból élenjárók H a lapozgatjuk a košicei Kelet­szlovákiai Gépgyár 200 oldalas komplex elemzését, az az első be­nyomásunk, hogy minden lényeges dolgot magában foglal. Megtudjuk, hogy a harmadik ötéves terv végén ez a gyár már háromszor annyit fog termelni, mint ez idén s a ve­gyiipari berendezések gyártása a mainak ötszörösére emelkedik. Rész­letesen elemzi a gépek időbeni ki­használását, a terv teljesítését, a selejtképződés okait, a munkaver­seny és a kötelezettségvállalások számbeli eredményeit stb. stb. A sok ezer felsorolt számadatból és a hoz­zájuk fűzött kommentárokbői azon­ban vajmi keveset tudunk meg a gépgyár munkásainak véleményéről, javaslatairól, ami sok esetben dön­tőbb jelentőségű, mint akármilyen számadat. A komplex elemzés lehet, hogy sok álmatlan éjszakát okozott összeállítóinak. Meglátszik munkáju­kon a sietség, az, hogy kimaradt a dologból a legfontosabb, a gépgyár munkásainak mindent átütő akarat­ereje. Tavaly a košicei Keletszlovákiai Gépgyár 520-as üzemrészlege még egyike volt a legrosszabbaknak. Nem teljesítették a tervet, túllépték a béralapot, magas volt a selejt. En­nek oka a pártszervezet gyenge po­litikai ténykedésében és irányításá­ban kereshető. Az év végén azonban megemberelték magukat, mert mint a gyár többi üzemrészlegén, itt is — először — száz százalékra tel­jesítették tervfeladataikat. A első siker elérése óta a gyár dolgozói fel­felé ívelő úton haladnak tovább a harmadik ötéves terv megkezdése felé. Mindjárt az év kezdetén, azaz januárban olyan ütemben kezdték meg a terv teljesítését (ami ezelőtt sohasem történt meg), hogy példás szorgalmukért újra csak elismerés illeti őket. A gépgyár dolgozói ja­nuári tervüket áruban 100,1 száza­lékra, az exporttervet pedig 102,2 százalékra teljesítették. Az 520-as üzemrészleg egy hónap alatt több mint másfélmillió korona értékű árut produkált, s tervüket 102,6 szá­zalékkal teljesítették túl. Hogy jobban megismerkedjünk azokkal a változásokkal, amelyek a gyárban az utóbbi hónapokban vég­bementek, nézzünk be röviden az 520-as részleg műhelyeibe, oda, ahol az elismerést érdemlő sikert napon­ta kovácsolják. A gép^úgástől, kalapácsolástól han­gos csarnokban az az első be­nyomás, hogy a munkahelyen is na­gyobb a rend, mint egy-két évvel ezelőtt. A csarnok előterében szép sorjában útrakészen zöldre, szürkére festett 150-es, 250-es mechanikus kovácskalapácsok állnak, melyek nemcsak a belföldi megrendelőknél, de külföldön is nagy elismerésnek örvendenek. Rövid keresés után rá­találunk Gömöri István és Milan Rajnec mesterekre, akik épp egy 1600-as gőzkalapács 26 tonna súlyú üllőjével vesződnek. Intésükre egy­szerre zúgnak fel a csarnok két tíz­tonnabíró darújának motorjai és a hatalmas üllő lassan a magasba emelkedik. Amikor végeznek a gőzkalapács ül­lőjének áthelyezésével, Gömöri István mester kísér el az üzem egyes munkahelyeire. A fiatalos járású mester esztergályosból lett vezető. Kiválóan végzi a munkáját, amiről legjobban az eredmények ta­núskodnak. Amióta ő vezeti a pré­sek és kovácskalapácsok szerelését, azóta nemcsak tervüket teljesítik, de minden megrendelést a tervezettnél korábban készítenek el. Itt ismerkedünk meg Barát Ist­ván mester csoportjával is, ame'y az üzem további tíz kollektívájával együtt a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. A négy­tagú szerelőcsoport már többször vállalt értékes kötelezettséget a sze­relőmunka határidejének lerövidíté­sére s szavukat egy esetben sem szegték meg. Pocsai Imre, Tibor Petrov és Alois Mojžiš elvtársak mesterükkel, Barát Istvánnal már nemegyszer bebizonyították, hogy jó munkaszervezés mellett a terv egyenletesen teljesíthető. Csakhogy gyakran az anyagbeszerzőosztály hi­bájából nem kapják meg idejében az anyagot, s emiatt lemaradnak a terv teljesítésében. Zjôl szo Észre sem veszik... Az egyik alakulat első éves katonái észre sem veszik az idő múlását. A tisz­tek és altisztek jó barátságban élnek a közkatonákkal, ami legfőbb alapfelté­tele a kellemesen eltöltött katonai évek­nek. Nagy érdeme van ebben a CSISZ­szervezetnek, melynek vezetősége a tiszti­karral együtt gyakran tervez kiránduláso­kat és exkurziókat. A közeljövőben Plzeň­be készülnek, ahol ellátogatnak néhány üzembe. A katonáknak a kaszárnyában is megvan a lehetőségük a szórakozásra. A társalgókban televíziós készülék mel­lett töltik az estéket. Hetente három­szor színielőadást rendeznek, filmet ve­títenek, a sportkedvelők számára pedig a helybeli Dukla és a városi Spartak sportklub nyújt jó szórakozást. A téli Nagy fejlődés Tesmag, a 900 lakosú község szeré­nyen húzódik meg az ipolysági járásban, Másfél évtized alatt a község életében nagy változás következett be. Ez első­sorban a lakosság életszínvonalának emel­kedésében mutatkozik, hiszen egyre több rádiót, motorkerékpárt, televízort vásá­rolnak. Nemrégen nyitották meg 'a tágas és jól berendezett óvodát. Nagy az öröm a kis embercsemetéknél, amikor reggel beviszik őket az óvodába, ahol sok jóra és szépre tanítják őket. Smiknya Pista bácsi — a volt kisbíró — dobja is szegre került már, mert üzembehelyezték a helyi hangszórót. Tamás Lajos, Tesmag Egy kis összehasonlítás Két leányom nemrégen megbetegedett. Peredre vittük őket, ahonnan hat napi gyógykezelés után makkegészségesen tér­tek vissza. Eszembe jutottak gyermek­éveim, amikor mi betegek voltunk és nem volt pénzünk. Anyám a szomszé­doktól kért kölcsön. Elvittek Peredre, szü­lőfalumtól 7 kilométerre. Az orvos meg­vizsgált s kétoldali tüdőgyulladást állapí­tott meg. Injekciót kellett volna kapnom, de előbb megkérdezte, van-e pénzünk. Anyám sírva vallotta be, hogy kevés. Az orvos erre kijelentette, hogy pénz nélkül nem kezelhet. Anyám egy ismerőstől kért köl­csön, és úgy vitte el az orvosnak. A ke­zelés 200 koronába került, ami számunk­ra nagyon nagy összeg volt. Lám, ma az ingyenes gyógykezelés egészen termé­szetesnek tűnik. Deák István, Zsigárd időszak a II. Országos Spartakiádra való előkészületek jegyében folyik. Ilyen kör­nyezetben és ilyen jó feltételek köze­pette a katonák észre sem veszik, úgy elszalad a kötelező szolgálati idő. Szegedi József, közkatona Haluška Kálmán bácsi — géplaka­tos — aki már 40 éve dolgozik az üzemben, olyan értelemben tett kö­telezettségvállalást, hogy a hatodik ezerhatszázas gőzkalapácsot határidő előtt elkészíti, ha idejében megkap­ják a szükséges anyagot. Ezeknek a derék munkásoknak, akik életük nagy részét a gyár műhelyeiben töltötték el és hozzászoktak a rendhez, bizony nem mindegy, hogy lesz-e anyag ide­jében vagy sem. Azért sem mindegy, mert mint kommunisták nem tűrhe­tik az olyan mulasztásokat, mely a gyár dolgozóinak becsületét csorbít­ja. Hisz Túr Eduárd, Sarkadi József, Soltész Ferenc, akik Haluška Kálmán­nal egy csoportban dolgoznak, ja­nuárban 130 százalékra teljesítették te'rvfeladataikat és ezt az eredményt minden hónapban megismételhetnék, ha az anyagellátás körül nem me­rülnének fel hibák. Az évek óta ter­vét először teljesítő gépgyárban te­hát itt van a legnagyobb tartalék, amit a bérátszervezésnél okvetlenül figyelembe kell venni. Erről a fontos kérdésről tárgyalt az 520-es részleg pártbizottsága is egyik legutóbbi ülé­sén. , K arol Kydr elvtárs, a részleg fiatal, agilis vezetője a pártbizottság ülé­sén beszámolt arról, hogy január­ban a horizontális esztergapad és gyalu­pad anyaghiány miatt 14 napig tétlenül állt. Ez csaknem minden hónapban meg­ismétlődik. A következő hónapra sincs biztosítva — elegendő mennyiségben és választékban — anyag. Hasonló a helyzet a többi üzemrészlegen is. Az 520-as részleg kommunistái azonban nem nyug­szanak bele a mostani helyzetbe. Különö­sen most, amikor az utolsók közül ez élenjárók közé verekedték fel magukat, nem akarnak visszaesni a régi hibákba. Ezenkívül az új munkásbérrendszer be­vezetésére készülnek, tehát lényeges fordulatot kell elérni a munka megszer­vezésében. Ezért keresik, hol a hiba. — Ez országos probléma. Anyag nincs és nem is lesz egyhamar — mondják az anyagbeszerzők. Pedig régi nóta ez, mert három évvel ezelőtt is ezt fújták. Az üzem kommunistáinak máshol kell keres­niük a zár nyitját. Az egyes műszaki dolgozók, az anyagbeszerzők, tervezők felületesen, rendszertelenül végzik mun­kájukat, s közöttük eddig gyenge volt a párt befolyása. A régi pártbizottság nem teljesítette következetesen az irányító szerepét, a mulasztókat nem vonta fele­lősségre és nem törődött elégqé a párt­munka elvégzésével. Ilyen volt az egy­séges vélemény az évzáró taggyűlésen, azt mondta az üzem új igazgatója is az anyagellátás kérdésével kapcsolatban. Ha az új pártbizottság gyakrabban fog az említett problémákkal foglalkozni, ha a jövőben szigorúan felelősségre vonja majd a mulasztókat, a közömbös műszaki veze­tőket, úgy a felfelé ívelő út, a kommu­nisták kezdeményezése, amelyben a leg­nagyobb tartalék rejlik, minden hónapban új sikerekhez fog vezetni. Horváth Sándor CÉLTUDATOSAN a gyomok terjedése ellen Makacskodó és sokszor még szél­sőséges, ígérgető tavaszi napok vált­ják egymást. A naptár szerint az időjárás további kedvező alakulására lehet számítani. Az alkalmas napo­kat kihasználva az egész ország te­rületén megkezdték a tavaszi mező­gazdasági munkákat, a traktorok, fogatosok ezrei vonultak ki a ha­tárba, hogy a talaj jó minőségű elő­készítésével késedelem nélkUI föld­be tegyék a vetőmagot. Ez idén a tavaszi munkáknál azon­ban nemcsak a korai vetésről van szó — bár ez is döntő kérdés a nagy termés elérésében — hanem arról is, hogy a talajelőkészítő mun­kákkal egyidőben megkezdjük a har­cot a gyomok terjedése ellen. A mi­nap ehhež a kérdéshez a Csehszlo­vák Mezőgazdaságtudományi Akadé­mia foglalt állást és megállapította, hogy a gyomok terjedése következ­tében évente jelentős, 10 — 15 száza­lékos terméskiesések keletkeznek a növénytermelésben. Nem lehet közömbös tehát mező­gazdasági dolgozóink számára, hogy a gyomok állandóan terjednek és fojtogatják nemes ültetvényeinket, elnyomják vetéseinket. A szakem­berek megállapításai szerint hatáso­san vehetjük fel a harcot a gázoso­dás ellen. Igen ám, de ennek a mun­kának nem akkor kell kezdődnie, amikor már a gyom felütötte fejét. Akkor lehet csupán eredményes a beavatkozás, amikor a gyom magvai csírázásnak indultak, de hajtásuk még nem törte át a talaj felszínét. Sokan azt is mondják: „A tavaszi munkák kezdetén még korai lenne és felesleges is a gyomirtás." Nincs igazuk azoknak, akik így vélekednek, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a gaz előbb indul fejlődésnek, mint a bevetett nemes vetőmag, s a fejlő­dés későbbi folyamatában jelentős mértékben visszatartja a növényzet növekedését. Az utóbbi évek folyamán nálunk igen elterjedt a különböző vegysze­rek alkalmazása a növényvédelem területén. Persze, nagy hiba lenne, ha lebecsülnénk az agrotechnikai el­járásokat, melyek természetesebbek és gazdaságilag sokkal előnyösebbek. A gyomok elleni harc egyik legha­tásosabb módja a talajelőkészítés, amit simítókkal, kultivátorokkal és boronákkal végzünk el. Ezzel az el­járással nemcsak a talajnedvesség elpárolgását akadályozzuk meg, ha­nem nagymennyiségű, már csírázó gyom magvait is elpusztíthatjuk, ugvanakkor lehetővé tesszük, hogy a ki nem csírázott gyommagvak mi­előbb kikeljenek, melyeket aztán a későbbi beavatkozás során könnyebb munkával megsemmisíthetünk. A gyomirtásnak az idei tavaszon különösen nagy jelentőséget kell tu­Saját falujában vállalta a szövetkezet irányítását Az ekecsi EFSZ merész tervei Még nem fordult elő, hogy az EFSZ-ek évzáró taggyűlései oly nagyméretű változásokat hoztak volna, mint az idei zárszámadó tag­gyűlések. A területi átszervezés következtében százával, ezrével mentek a kiváló szakemberek — a zootechnikusok, agronómusok, könyvelök a szövetkezetekbe, hogy ott elmélyítsék az űj iránti szere­tet, annak alkalmazását és közös erővel jövedelmező gazdálkodást ér­jenek el. Ilyen körülmények között került saját falujába, Ekecsre, Német Jenő mérnök, a nagymegyeri járás mező­i gazdasági osztályának volt főagro­| nómusa, hogy tudását a termelésben i érvényesítse. Nagy lelkesedéssel be­] szél jövő terveiről. Erősen hiszi, ) hogy a közös valamennyi tagjával ' együtt az eddiginél eredményesebb , munkát fog kifejteni. Bízik az egész ) kollektíva lelkesedésében, kivált­j képpen a csoportokban dolgozó kom­Imunisták példaadó munkájában, akik ! a szervezés, meggyőzés által nagy ) segítséget nyújtanak mind az új ? technológia bevezetésében, mind a (társadalom iránti feladatok megva­j lósításában és az előre nem látható (nehézségek kiküszöbölésében. Például az év első napjaiban le­li maradás mutatkozott a tojásfelvá­j sárlás teljesítésében. Az ilyen fon­) tos élelmezési cikk hiányát komoly [hibának vették, s azonnal intézked­(tek. Az elnök a taggyűlésen ismer­) tette az egyenletes termelés jelen­J tőségét, a piac áruval való ellátá­) sának fontosságát, s megoldották a | problémát. A háztáji gazdálkodásban ) termelt tojást vásárolták fel, s en­í nek eredménye, hogy míg január­i ban 11 ezer, februárban már 38 ezer | tojást adtak be. Ha már a baromfiállománynál tar­) tunk, nézzük meg, milyen intézkedé­' seket tesznek szaporítása érdekében. > Elsősorban megszüntetik a tavalyi ( nagyfokú elhullást. A fertőzött tele­) pet mésszel szórják be, majd fel­szántják és csak az újonnan létesí­tett farmról helyeznek ide egészsé­ges szárnyasokat. A tyúkállomány feltöltését a most üzembehelyezett, egyszerre 500 tojás befogadására al­kalmas, csirkekeltető segítségével valósítják meg. Pulykából 2000, ka­csából az első turnusban 4000, majd a továbbiakban a kétszeresét hozat­ják, hogy üzleteinkben a fehérhús­ban se legyen hiány. Meg kell említenünk, hogy a ter­melés minden ágazatában igyekeznek a legjobbat előállítani. Tíz hektáron korai burgonyát ül­tetnek. A vetőmag előcsíráztatása már folyamatban van. A gyümölcs­félék permetezésénél arra is kiter­jedt figyelmük, hogy a saját gyü­mölcsösökön kívül az egész falu­ban megtegyék a kártévők elj^ni óvintézkedéseket. Még ez évben 50 méhcsaládot szereznek be s számu­kat fokozatosan növelik, hogy ne­csak a gyümölcsösben, hanem a ta­karmánytáblákon is elősegítsék a beporzást. Az EFSZ elnökének fi­gyelme mindenre kiterjed, a határ­ba is rendszeresen ellátogat. - Négy nap alatt 320 hektáron elvetjük az árpát — jegyzi meg —, csak gyorsabban szikkadna a föld, hogy már kezdhetnénk. Böszkén mondja, hogy 18 csoport versenyez majd a táblákon. Nem ki­sebb súllyal beszél a takarmányter­mesztési terv ismertetése közben sem. Szinte leolvasható arcáról, hogy képzeletben maga előtt látja a vi­tamindús répafejeket, a keményítő­ben gazdag silókukoricát, a fehér­jetartalomban páratlan szójababot és az évelőnövényeket. Mindenekelőtt a takarmányalap biztosítását tartja legfontosabb feladatának. Szántóterületük 24 százalékán sze­mes- és silókukoricát termelnek, méghozzá négyzetes-fészkesen ül- ] tetik, hogy a kétkezi munkát a mi­nimumra csökkentsék. A földeken kutakat ásnak és öntözéssel véde­keznek a szárazság ellen. A kétszer húsz hektárra alkalmas öntözőberen­dezést egy további húszhektárossal bővítik. Ezenkívül az egyes táblákon barázdásos öntözést alkalmaznak, Ai silókukoricával fehérjében gazdag szójababot vegyítenek a magas ke­ményítőtartalom egyensúlyozására. A korán betakarított termények után jelentős mennyiségű másodnövényt vetnek. Ha mindezekhez hozzászá­mítjuk a 25 hektárnyi évelőt és a többi takarmányt, arra a meggyőző­désre jutunk, hogy az ekecsi szövet­kezetben előrelátóan terveznek és a jelenlegi 7,23 literes átlagos tejho­zamot nagymértékben növelhetik. Nem kétséges a hektárhozamok növekedése sem, ha figyelembe vesz­szük, hogy a prémiumrendszer ér­dekeltté teszi a szövetkezeteseket. A vetéstől kezdve a betakarításig ugyanazon a helyen dolgozik a trak­toros. Pl. ahol elvetette a kukori­cát, répát, vagy más növényt, ott sa­rabol, kapál, stb. Mindezekből látjuk, hogy egy kö­zösben, ahol a vezetők az évek hosz­szú során át szerzett tapasztalato­kon kívül megfelelő iskolai végzett­séggel is rendelkeznek, olyan intéz­kedéseket hajtanak végre, melyek a mezőgazdasági termelés növekedését biztosítják, ami egyre szükségsze­rűbbé válik életszínvonaluk emelése érdekében. B lajdonítanunk. Mire alapozzuk eme állításunkat? Mindenekelőtt ara, hogy tavaly a gabona betakarítása idején a kedvezőtlen időjárás miatt annyira összetorlódtak a munkák, hogy az aratással egyidőben több­nyire háttérbe szorult a tarlóhán­tás. Később viszont a szárazság húzta keresztül mezőgazdasági dol­gozóink számításait. A gabona kö­zött a gyom ennek következtében minden gátlás nélkül elburjánzott és elhintette beérett magvát. Ezen az alapon pedig ez idén a gyomok fo­kozottabb kikelésére és terjedésé­re lehet számítani. A gép- és traktorállomások új szerepkörükhöz híven jól felkészül­tek a szövetkezetek, állami gazdasá­gok megsegítésére és külön brigá­dokkal rendelkeznek, melyek vegy­szerekkel és a szükséges gépekkel felszerelve hatásosan felvehetik a harcot a gyomok terjedése ellen. A tornaijai és a galántai járásban na­gyon sok szövetkezetes már tavaly is meggyőződhetett a gyomok vegy­szerekkel való irtásának jelentősé­géről. A segítség ez idén még to­vább fokozódik, de ahhoz, hogy hatáso­sabb lehessen, maguknak a mezőgazda­ság dolgozóinak is hozzá kell járul­niuk. A gyomok terjedésére a megelőző intézkedéseket tehát már most kell megtenni az évelő takarmányokkal bevetett területeken is, melyek kedve­ző feltételeket nyújtanak szaporodá­sukhoz. A fagyok által megritkult te­rületeket takarmányhüvelyesekkel vagy más gyorsan fejlődő keverékek­kel vetjük be. Ezzel egyúttal pótoljuk a hiányzó növényzetet és csírájában elfojtjuk a hasznavehetetlen gyo­mok fejlődését. Az elburjánzott gaz irtására leg­hatásosabban a növényápolási mun­kával, kapálással és kultivátorozás­sal teremthetjük meg a feltételeket. A kukoricánál, cukorrépánál és többi ipari növényeknél még mindig nem vettük elejét a gyomok fejlődésének és rendszerint akkor írtjuk a gazt, amikor az már ellepte földjeinket. Külön-külön nehéz lenne megadni a receptet az egyes növényfajták kö­zött élősködő gyomok pusztításához, de egy biztos, hogy minden beavat­kozás akkor járhat eredménnyel, ha idejében alkalmazzuk. Ma, a gépe­sítés elég magas színvonalának idő­szakában, valamint a vegyszerek se­gítségével következetesebb harcot kell folytatnunk a gyomok irtására. Azokon a helyeken, ahol a haladó agrotechnikai eljárások figyelembe­vételével végzik el a vetést s ké­szítik elő a talajt, ott a gépeket is tökéletesebben lehet kihasználni. A nagymegyeri járásban levő állami gazdaságok közül például az újma­joriak tavaly a kukoricát négyzetes­fészkes módszerrel ültették el. En­nek az lett az eredménye, hogy a sorközi megmunkáló gépek éppen a gyomok fejlődésének legfontosabb időszakában, szükség szerint több­ször is porhanyósították a talajt és pusztították a gyomokat. A traktorállomások mellett műkö­dő növényvédelmi állomások vegyi ipa­runk különféle gyártmányaival, ha­tásos vegyszerekkel fognak ez idén hozzá a gyomirtáshoz. A szélesle­velű gyomok ellen általában a leg­jobban bevált Dikotex és Agrion ol­datot használják. Tekintettel arra, hogy ezek az oldatok mérgező ha­tásúak és elég gyorsan megsemmi­sítik a gyomokat, vigyáznunk kell adagolásukkal, nehogy a gaz mellett nemes növényeinket is elpusztítsák. A Csehszlovák Mezőgazdaságtudo­mányi Akadémia külön figyelmez­teti a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a gyomok Irtásának módját terüle­tenként és a növények fajtái sze­rint válasszák meg és sohase vé­gezzenek oldatokkal beavatkozáso­kat a szakemberek előzetes véle­ményének meghallgatása nélkül. Ha mezőgazdaságunkban felhasználjuk a korszerű mezőgazdaságtudományi is­mereteket, akkor ez az év a gyomok irtásában nagy lépéssel előbbre vi­szi törekvéseinket, melyek végered­ményben a növénytermelésben ke­letkezett veszteségek, terméskiesé­sek megszüntetésére irányulnak. SZOMBATH AMBRUS A somorjai tűzoltók megelőzik a veszélyt A somorjai helyi tűzoltószervezet a tél folyamán nagy gondot fordított a tagság szak- és politikai nevelésére. A ve­zető pontosan végrehajtotta a téli szem­lét, aminek meg is lett az eredménye: Somorján egyetlen tűzeset sem volt. A helyi tűzoltószervezet tagjainak nagy része szövetkezeti tag. Ez biztosítéka annak, hogy az EFSZ-ben a jövőben sem fordul elő tűzeset. Kocsis Károly, Somorja ÜJ SZÖ 4 * 1960. március 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom