Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-20 / 351. szám, vasárnap

A hegyvidéki községekben is megvannak a szövetkezeti gazdálkodás feltételei Michal Shudík elvtárs, az SZIiKF irodája tagja, földművelésügyi megbízott beszéde Először a A harmadik ötéves* terv éveiben különösen fontos feladatnak kell te­kintenünk, hogy fordulatot érjünk el Szlovákia mezőgazdasági termelésé­nek fejlesztésében. Hiszen a terme­lés országos arányú növelésének leg­nagyobb tartalékai éppen a szlová­kiai mezőgazdaságban rejlenek. En­nek alapján elsőrendű feladatunk, hogy Szlovákiában a mezőgazdasági termelés ugyanolyan hatékonyságát érjük el, amilyet hasonló természeti feltételek mellett a csehországi ke­rületekben elérnek. A harmadik öt­éves terv éveiben Szlovákiában az 1957-ben elért eredményekhez vi­szonyítva 47,2 százalékkal kell nö­velnünk a mezőgazdasági termelés terjedelmét, 1965-ben búzából 26 q, árpából 25 q, kukoricából 36 q, cu­korrépából 305 q, burgonyából 170 q átlagos hektárhozamot kell elérnünk, a szarvasmarhaáliományt több mint 350 ezer darabbal, vagyis több mint egy negyedével, a tehenek állomá­nyát 112 ezer darabbal, azaz 18 százalékkal kell gyarapítanunk. Te­henenként 2300 liter átlagos évi tej­hozamot, tojőstyúkonként évi 123 to­jást, a szarvasmarha 400 kg-os át­lagos vágósúlyát kell elérnünk és 100 tehén után 80 borjút, minden koca után pedig átlag 12 malacot kell felnevelnünk. Az előttünk álló feladatok igen nagy igényeket tá­masztanak , velünk szemben. Megvan azonban minden feltételünk arra, hogy pártunk vezetésével, az EFSZ­ek," az állami gazdaságok, a nemzeti bizottságok, a társadalmi, gazdasági és állami szervek és szervezetek, va­lamennyi mezőgazdasági dolgozó és egész társadalmunk szervezett össze­fogásával sikeresen megbirkózzunk velük. Fejezzük be sikeresen a szövetkezetesítést A csehországi kerületek mezőgaz­dasági belterjességének színvonalát Szlovákiában csak nagyüzemi gazdál­kodással érhetjük el. Politikai mun­kánk súlypontját ezért mezőgazda­ságunk szocialista átépítésének győ­zelmes befejezésére összpontosítjuk, úgyhogy a szövetkezeti nagyüzemi termelésre való átmenetet lényegé­ben már 1960-ban befejezzük. A mezőgazdaság szövetkezetesíté­se terén már jelentős sikereket ér­tünk el. A szlovákiai kis- és közép­parasztok ez év november első feléig 2716 egységes földművesszövetkeze­tet alakítottak. Az általuk megmű­velt földterület töhb mint 1722 000 hektárt tesz ki. Mezőgazdaságunk szocialista szektora Szlovákia egész mezőgazdasági földterületének há­romnegyed részén (74,8 százalékán) gazdálkodik. A mezőgazdaság fej­lesztését előmozdító legfontosabb intézkedések egyike a szlovákiai hegyvidéki és hegyaljai körzetek mezőgazdasági termelésének meg­szervezése. E kérdés megoldása sür­gős és rendkívüli figyelmet igé­nyel, mivel olyan területekről van szó, ahol a termelés alacsony szín­vonalú. A hegyvidéki és hegyaljai területek Szlo­vák:;) ban úgyszólván összefüggő egészet alkotnak. Ide tartozik a Feherkárpátok, az Inovec, a Vtáčnik, a Stiavnicai-hegylánc, Javorníky, a Kis- és Nagy-Fátra, az oravai Magura, az Alacsony- és a Magas-Tátra, a Szlovák Érchegység, a levočai, a slányi dom­bok. a Vihorlát és a Kárpátok kelet-szlo­vákiai nyúlványainak területe. Ez a terület képezi az összes mezőgazdasági föld több mint 39 százalékát, azaz 1 022 000 hektárt, ebből a hegyvidéki területek 641 ezer hektárt, a hegyaljai területek pedig 381 ezer hektárt tesznek ki. Ez a terület 64 járásra és 1489 községre terjed. A szlová­kiai hegyvidéki és hegyaljai területek 46 százaléka kedvezőtlenebb típusú hegyes terület. Arról, hogy a mezőgazdasági kis­üzemi termelés szövetkezetesítése mind a hegyvi-iékl. mind a hegyaljai területeken a gazdálkodás egyetlen helyes módja, az a sok száz egységes fijldmüvesszövetkezet tanúskodik, melyek sikeresen gazdálkodnak. Szúmos ilyen élenjáró szövetkezetet isme­rünk. Sikeresen gazdálkodnak pl. a Spišská Sobota-i a gerlachovi, a leštinai, a podtu­reni. silical, skulmti, iiybei és további EFSZ-ck f! a Spišskú Sobota-i szövetke­zeti tapek 1(!C hektáronként 63 szarvas­marhát, ebből 21 tehenet tartanak és száj hsktáronWnt száznyolcvannégy mázsa húst s 30 81)0 liter tejet termelnek. A ter­melés er?<iir.: nvo' m"»mu1atkoznok a szö­vetkezetesek jduxle'mében is. akik több éve- út mí./t jy 23 koronát érnek el mun­kaegységekként, Hasonló a helyzet az újon­nan" alakult malatíni EFSZ-ben is, ahol tavaly minden 100 hektíir földre számítva 185 q marha- és birkahúst, 112 q sertés­és baromfihúst, 34 400 liter tejet és 14 400 tojást termeltek. Ezek a példák a napnál is világo­sabban bizonyítják, hogy a hegyvi­déki és hegyaljai falvak mezőgazda­sági termelésének és lakossága élet­színvonalának jelentős emelése csak szövetkezeti gazdálkodás útján le­hetséges. A hegyvidéki és hegyaljai terüle­teken az említett, túlnyomórészt jel­legzetes feltételek mellett léteznek azonban olyan községek is, ahol rendkívül sajátosak a mezőgazdasági termelés feltételei. Tekintettel arra, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk minden talpalatnyi föld megművelé­sének és kihasználásának, keresnünk kell annak útját-módját, miként használhatjuk fel legjobban az e köz­ségekhez tartozó földeket, különösen pedig a nagykiterjedésű hegyvidéki és hegyaljai legelőket, A szövetkezetesítés kérdésével kapcsolatosan végső soron egyértel­műen ki kell jelentenünk, hogy a hegyvidéki és a hegyaljai területe­ken is folytatnunk kell megkezdett utunkat: szövetkezeteket kell alakí­tanunk és a szórványosan előforduló sajátos feltételek kérdését külön-kü­lön kell megoldanunk. Nehezebb feltételekkel kell meg­birkóznunk, aminek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy politikai munkánkban kifejezően a konkrét megoldásoknak kell túlsúlyba kerül­niök. E munkákban ugyanúgy, mint másutt is, következetesen a lenini el­veket kell érvényre juttatnunk. A következetes szervező- és poli­tikai munka e területeken is utat talál a haladó nagyüzemi termelés­hez. Milyen legyen a növény­termesztés irányzata A növénytermesztés alapvető fontosságú technológiai intézkedéseinek elvei a hegy­vidéki és hegyaljai területeken a követ­kezőt követelik meg: Helyesen kl kell hasz­nálni minden földet és meg kell teremteni a föld további termővé tételéhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a növényzet lehetőleg legkiadósabb és helyes táplálását; biztosítani kell az állatállomány saját ala­poktól történő helyes táplálását jómlnöségü takarmányalap segítségével és a kisüzemi termelést olyan termelési technológiával kell helyettesíteni, hogy a termelés belter­jességének növelésével egyidejűleg a mun­katermelékenység is fokozódjék. Ennek alapján a hegyvidéki és hegyaljai területeken folytatott termelési irányzatnak megfelelően a leglényegesebb feladatnak 82 elegendő takarmányalap biztosítását kell te­kintenünk. Az erre vonatkozó javasat értelmében a takarmányalap kérdésének megoldása azt igényli, hogy kiterjesszék a szántó­földek területét és a takarmár.yalapot el­sősorban a nagyhozamú takarniányféléknek szántóföldeken való termesztésével biztosít­sák. A hegyvidéki és a hegyaljai területeken a szántóföldek legnagyobbmérvű terjeszté­sének elvén és a takarmánynövények vetés­forgóinak bevezetésén kívül megoldásra vár a rétek és a legelők igen fontos prob­lémája. Heteink és legelőink a takarmány­félék termelése szempontjából nagy tarta­lékot jelentenek. A szénatermesztés és a legeltetés réteinken nemcsak nem növe­kedett, hanem egyes helyeken a háború előtti eredményekhez viszonyítva csökkent is. A korszerű agrotechnikának a réteken és iegelőkön való érvényrejuttatása egyik alapvető akadálya Szlovákiában a szétforgá­csolt, magánjellegű kisüzemi termelés volt. Élenjáró egységes földművesszövetkezetcink, mint pl. a zvolení járásbeli zolnái, a breznói járásbeli Horná Lehota-i, a poprádi járás­beli mengušovcoi, valamint további EFSZ­ek eredményei arról tanúskodnak, hogy az állandó réteken és legelőkön az eddigi hozamok rövid időn belül legalább kétsze­resére növelhetők és egyidejűleg megjavít­liatók mind a széna, mind a legelők minő­sége. A helyesen megszervezett és kihasznált takarmányalap mind a hegyvidéki, mind a hegyaljai területeken a gazdasági állatállo­mány célszerű összetételét Igényli. Azzal számítunk, hogy a hegyvidéki területek mezőgazdasági földjeinek 100 hektárjaként átlag 62 szarvasmarhát, ebből 32 tehenet, továbbá 21 sertést, 6 lovat és 26 juhot lehet tenyészteni. A hegyaljai területeken ennek az felel meg, ha 100 hektáronként 64 szarvasmarhát, ebből 33 tehenet, ezen­kívül 39 sertést, 5 lovat és 13 juhot tar­tanak. Ez nagy állategységekbeo kifejezve (baromfi nélkül) a talaj 100 hektárjának a hegyvidéki feltételek között 55,3 száza­lékos, a hegyaljai területeken 61,3 százalé­kos megterhelését jelenti. A szarvasmarhatenyésztés jelentőségét az juttatja kifejezésre, hogy az állategy­ségek egész mennyiségének csaknem 80 százalékát a szarvasmarhaállomány teszi ki. A szarvasmarhatermesztést elsősorban a vágóhídi és tenyészüszók, valamint bika­borjúk nagyobbmérvű tenyésztésére, a tej­termelésre, esetleg a zöld legelőkön szerve­zett hizlalásra kel Irányítanunk. Az állam segítsége Tudatában vagyunk annak, hogy e területeken a termelés irányzatá­nak megváltoztatásában és e célból egyes fontos intézkedéseknek végre­hajtásában - mint a talaj újból ter­mővé tételét, a szarvasmarhatenyész­tés lényeges elterjesztését és egész­ségesebbé tételét, a talajjavitási be­rendezések építését, az új techno­lógia meghonosítását, a hígtrágyázás, a villamosárammal telített kerítések bevezetését stb. t— az állam segít­ségére is számíthatunk. Az állam közvetlen segítsége a g hegyvidéki szövetkezeteknek az egy- a séges árak adta feltételek meliett § | azután a községek |AZ ÉLET IGAZOLJA AZ ÜJ INTÉZKEDÉSEK ID Ô­® SZERŰSÉGÉT • EGY ELNÖK - KÉT SZÖVETKEZET KOCHANOVCE ÉS ADAMOVCE MEGÉRETT AZ EGYESÍTÉSRE • NÉGY KÖZSÉGBŐL EGY 1 Falvaink élete rohamosan változik, Az első lépéseket erre éppen a szö­Nemcsak abban, hogy falvainkban szé- vetkezeti tagok teszik, akiket a gya­szeryes része az állam és az EFSZ-ek | les vonalban előre tör a kultúra - korlati élet győzött meg arról, hogy közötti ertékkapcsolatoknak és fo-| a könyvtárak, a népi művészi alkotás az ilve n eovesítés szükséaes és elő­cozm fogja e kedvezőtlenebb terme- g fejlődésével tágas, egészséges lakások ^f ^ JTf^ lési feltételek között a termelés S korszerűen berendezett rádióval, tele- Egy kevesse ulajdonkeppen iránti érdeklődést. Az új felvásárlá- Ivlziöval felszerelt lakások és új is- már most 1 S egyesültek, si rendszer szerves részét képezik ® kólák, kultúrházak építésével — ha- Ez a következőképp történt. A két azok a hosszú időtartamra szóló in- [fjnem főleg azáltal, hogy megváltozik szövetkezet a múltban nem tartozott tézkedesek, melyek hozzájárulnak as, termelés módszere. Az elaprózott a legjobbak közé. Nem volt megfelelő hegyvidéki és a hegyaljai szövet- ® kisüzemi termelésről falvaink áttér- funkcionáriusuk, szakemberük, híján kezetek .jövedelmi kérdesenek meg-^ telí a szövetkezeti nagyüzemi terme- volra k „ mlinl f ' r,-, knpk ff i, 'hiánv oldásához, mégpedig az oszthatatlan ® i é s1 e, ami megváltoztatja az emberek V° tak a. munkaerőknek főleg hiany­- ----«=> zott a jo munkaszervezes. A terge­alap gyarapítását célzó segélyek for- ® viszonyát a társadalomhoz és ugyan­májában és a termelés érdekében az Bakkor egymás közötti kölcsönös viszo­anyagra fordított kiadások részbeni |nyukat is. Mindez megköveteli közsé­megtérítésében. Az állam e segítsé- Egeink életének új megszervezését, ge 1960-ban a szlovákiai hegyvidéki | közsé k egyesItés e ( t ermésze­és hegyal.iai szövetkezetek számára^, csak POVPC psptpkhpn * ott több mint 51 millió koronát tesz ki. B teSen CSak egyes e s? tskben s nyei EFSZ ebből később kilábolt s ma jobb, mint a kispeszeki. Ez első­sorban Štefan Javorkának, az új el­nöknek az érdeme, aki Zbrojnikból jött hozzájuk a lemaradó EFSZ-ek ahol erre a lépésre megértek a megszilárdítására irányuló intézke­dések keretében. A peszeki szövetke­zet még a folyó év kezdetén is gon­dokkal küzdött. A szövetkezet vezető­Azt a segítséget, melyet az ál- ® konkrét gazdasági, politikai és terű lam közvetlenül nyújt az oszthatót-®i eti feltételek és ahol ezzel teljes lan alapok gyarapítására, elsősorban s mértékben egyetértenek maguk a la­a törzsállomány gyorsütemű kiegé- ® kosok), amelyre helyenként már most, x „ , „ „ szítésére, a takarmányfélék termesz- Jfj a z új területi átszervezés előkészíté- s é9 e tanácstalan volt. Emellett egyre tésének belterjesebbé tételére, a sza- s sének keretében kerül sor, nem más, gyakrabban kacsingattak a tergenyei kaszos legeltetés meghonosítására, fp mint tiszteletben tartása azoknak a EFSZ felé, amely aránylag gyorsan talajjavításra, a rétek és legelők ter- @ követelményeknek, amelyeket maga megszilárdult és egyre gyakrabban rnővé tételére stb. kell felhasználni. | a z élet állít fel. Hisz ma már világos, kezdték emlegetni, hogy ilyen elnök­, E hogy számos esetben nemcsak arról kel é s ilyen'megszervezéssel ők is A munkaerők es a jgvan szó, hogy formálisan is egy nem- jobban tudnanak d o, gozn i. Szó szö t tartalékok kiaknázása ® süljenek az olyan községek amelyek követet t. s az idei aratás után Štefan A heavvidéki és a heavaliai körze- ! mSr évek ót a egybeolvadtak, hanem torkát a peszeki szövetkezeti tagok tek m^őqazdasáqa jeľe^leg mínteqy »«*• » az 1 Li ^"^f ^f^ 276 ezer állandó dolgozót foglalkoz'- fe számos probléma megoldható. Olyan ki az a sajátos helyzet, hogy két szo­tat Ha fiqyelembe vesszük hoqy e ® problémák például, mint a politikai- vetkezetnek, két vezetőségnek közös dolgozók csaknem fele túlnyomórészt 1 l a9, é» szakmabelileg feladataik ma­háztartásbeli nő, a dolgozók e szá- E platán állo, megfelelő szervező ke­mát ésszerű munkaszervezés eseté- | pességgel rendelkező funkcionáriusok ben magasnak kell tekintenünk, főleg ® kiválasztása, vagypedig az eszközök­akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy®nek a közös társadalmi és kulturális az említett létszámon kívül e terű- H intézmények építésére való fordítása, letek mezőqazdaiságában további jjjj a közigazgatási költségek megtakarí­mintegy 225 ezer személy, ebből 77 a tfl stb vé Ü1 a I eq k omolyabb prob­ezer háztartásbeli leány segédkezik.®,^ az> hogy üj> sokk a, kedvezőb b Amikor leszámítottuk az e körzetek me- ® föltételeket teremtsünk a korszerű, zogazdasagi termelésere fordított munka- H . ... . .. .. ,, szükségletet, megállapítottuk, hogy távlati-| n asy mertékben gepesitett, jobban lag az évi átlagos munkaerőszükséglet ke- a szervezett mezőgazdasági ' termelés retében novembertől áprilisig teljes mér- B fejlesztésére a nagyobb, egyesült szö­tékben a munkaerők nem egész 20 | vetkezetbe n. százaléka és áprilistól júliusig mintegy 70 g százaléka lesz foglalkoztatva. A munka- E elnöke van. Éppen ez a sajátos helyzet a leg­jobb érv mindkét EFSZ tagjai számá­ra, hogy megy a munka közösen is, sőt a kispeszeki szövetkezetben még jobban, mint azelőtt. Most már arról beszélnek, hogy ha közös elnökük van, közös vezetőségük is lehet, egyszó­val, hogy egy szövetkezetbe egye­sülhetnek. A pártszervezet plenáris ülésein e napokban tárgyaltak erről, s valamennyien egyetértettek ezzel a lépéssel. Még a szövetkezeti tagok gyűlésein kell megtárgyalni e kérdést, hogy szabad folyást engedjenek an­Hogy a községek is a szövetkeze­r^ľnvnhh b a emi!ľ n; ® teknek e9y na9y 9azdasä9i e9éSSZ é nak^mTtTármagľazXrtettszúk­SSľ ÄÄ XSffiÄl^^T^^* V 89361 6"! " sé9ess é' Ebben aké t "ékezetben gítségét. A csúcsmunka e kérdését úgy E seb b lépesnek a községek egyesite- js f l j ö v- évj term ei és i tervet már oldhatjuk meg, ha e munkában részt vesz- ®sével kapcsolatban, erről tanúskodik közösen aka rj ä k kidolqozni. A szövet­nek a Szövetkezeti tagok hozzátartozói, a ^ az a tény, hoav a legtöbb községben, kezetek közös aaz dál'kodásától Dedia tanulóifjúság és a városi lakosság brigád- ^ h , a z „ovesítést előkészítik ezt ľ , gazdálkodásától pedig munkával nyújt segítséget. ® an01 az e9yesitest eioKeszitiK, ezt azutän már csak egy lépés a kö zségek ... . ... . ® éppen a szövetkezeteknél kezdik. Nem volnánk azonban jo gazdak, ha nem g l r egyesuiesenez is. keresnénk munka- és ezzel egyben keraseti a lehetőségeket azon dolgozók számára, aki- ® E GY ÉV MÚLVA MÄR EGYÜTTESEN ket az idényen kívül nem toglalkoztatha- gj tunk a mezőgazdaságban. Az egész év ide- @ . ŤAr-nnV p1 - amint Tán Pptrík jére átszámítva e dolgozók létszáma csak- a ^ J arna k el amint Jan fetnk nem 40 ezer főt tesz kl. Ezek a dolgozók ® elvtárs Írja nekünk - Pusty Hotár, a trenčíni járásban is több olyan kb. egy milliárd korona értékű termékeket Jfj Beladice, Malé és Veľké Chrašťany községpár van, ahol már régen meg­termelhetnének. ® községekben is a Zlaté Moravce-i já- értek a feltételek arra, hogy a köz­A mezőgazdaságban elsősorban @rásban. Ezek a községek főleg az ségek egyesüljenek Talán a legtipi­szem előtt kell tartanunk a terme- ® ... ­lés olyan összetételét, amely lehe­tővé teszi a munka idényszerűségé­nek csökkentését. Ehhez már a szarvasmarhatenyésztésre való kosítás is hozzájárul bizonyos mér tékben. A nyári idényben, amikor a Jfjvel, amely 831 hektár földterülettel növénytermesztés a legtöbb dolgozót ® rendelkezik — a szövetkezetek kicsi­foglalkoztatja, az állatok legelnek, jfjnyek, 300 hektáron aluliak. Saját ta­KOHANOVCÉBEN ÉS ADAMOVCÉBEN EGYETÉRTENEK AZ EGYESÍTÉSSEL | utóbbi időben annyira megnöveked- kusabb ilyen kettős Kohanovce és tek, hogy gyakorlatilag már egybeol- Adamovce. Nemcsak azért, mert va­fjvadtak és földjeik összefüggő egészet sz a_ ® alkotnak. Ezekben a községekben — "a Veľké Chrašťany-i EFSZ kivételé­lóban csak az országút választja el őket egymástól, hanem elsősorban azért, mert már most - pontosabban mondva már évek óta — több közös intézményük van. Mindkét nemzeti bizottság egy épületben van elhe­úgyhogy gondozásukra a legkevesebb | pasz talataik alapján győződtek _meg lyezvCi köz ö^ a nemzet i iskolájuk és az óvodájuk is, közös a kultúrházuk tállókban áll, a dolgozók bizonyos S"" 5 1""­1- ^í 1™" «»« v..«™ai. M» és közös a kereskedelmi hálózatuk. munkaerőre van szükség. Télen pe-| arról) hogy a jele nlegi. kis területük az 6vod&juk is> közös a k ui túrházu k amik m', a z állatállomány az is- | m eí l e' t t egyrészt nem vásárolhatnak tállókban áll, a dolgozók bizonyos ® .. , . . . száma a növénytermesztési munka- ® nagyteljesitmenyu mezőgazdasági ge- Mind ezen intézmények épületei ugyan csoportokból is rendelkezésre bo-a péket, másrészt nem is használnák csátható. A munkának olyan irány- [|ki őket kellőképpen. Az egyesített zatúnak kell lennie, hogy a nyári hó- a szövetkezetben viszont, amely 1533 napokban ne végezzenek a szövet- J| hektárral fog rendelkezni, már teljes kezeti tagok téli idényben végez-a mértékben kihasználhatják a nagy hető munkákat. ® gépeket is. Napjainkban már gyakor­* * * I] lati előkészületek folynak az egyesí­Btésre. Az 1960-ra szóló évi termelési A jövő év folyamán a hegyvidéki g tervet már az új fetlételek alapján és a hegyaljai területek termelési ® dolgozzák ki és e terv szerint kezdik irányzata kérdésének megoldásával g meg a gazdálkodást jövő év január és mezőgazdasági termelésével kap- |i-től. S így az 1960. évi nemzeti bi­adatot O Skel:l Sme oľdanunľ°Il en lel" f ZOttsá9Í választások ezeket a közs é' adaľpl. az ľ/elT taTarmanyoTv-'ö! ®9 eket má r felkészUltentalSlják a for- a2 egyesüléssel mer t magjának biztosítása, a vetésforgók l^ális egyesülésre - kozos elnevezés egyetertenek egyesuiessei, mert kidolgozása, a szövetkezetek együtt-® és egy HNB igazgatása alatt, működése, a propaganda-munka stb. §j Példájukat követik a Zlaté Morav­Mindez nagy igényeket támasztó, 3őt a Ce-: járás ir:ás községei is: Dolné és különleges jellegű feladat, amiért | H orné Slažany, valamint Tesáre nad is szükséges, hogy a mezőgazdaságig é Mlyňan y. termelés helyes irányzatának es meg-^ J szervezésének kérdése valamennyiünk fj ügyévé váljék. A hegyvidéki és hegy- ® ZSELLZI SAJÁTOSSÁG a jelenlegi Kochanovce területén fekszenek, de egyébként a két köz­ség szívében. Egyesítésük mellett szól az a tény is, hogy a két község jellege kizáró­lag mezőgazdasági, s mindkettőben van EFSZ. A négytagú bizottság, amelynek az egyesítés előkészítésé­ről kell gondoskodnia, már megtár­gyalta a két község kommunistáival az egyesítés kérdését, örvendetes, hogy a kochanovceiek, akiknek szö­vetkezete jobb, mint az adamovcei, világosan látják, hogy ez mindkét község lakósai számára előnyös. Lát­ják továbbá azt a nyilvánvaló tényt is, hogy itt már valóban csak for­mális egyesülésről van szó, mivel gyakorlatilag már eddig is együtt éltek. Ezenkívül maguk is nagyon aljai mezőgazdasági termelés növelé­jól tudják, miről van sző — Adá­sé jelentős mértékben befolyásolja, ä A zselízi járásban levő Tergenye movc e, P éld áf ny°mán, amely maga teljesítjük-e a mezőgazdasági ter-| és Kispeszek községeket csupán egy ls Mal e Bielovcevel való egyesülés melésünk fejlesztésével kapcsolatos a út választja el egymástól. A helyi vi- következtében jött létre, feladatainkat. E feladatok teljesíté- ® szony okkal nem ismerős látogató ne- A már ma rendelkezésre álló ta­sére kell irányulniok a hegyvidéki és ® hezen értené h miért yan Rt pasz talatok és ismeretek a szövet­SStÄľ te í "J ódonképpen két község, két nem- fezetekésa községek egybekapcso­ÍA heavaliai körzetek mezöqa z. l«ti bizottsággal és két szövetkezettel. Msat illetőleg egyertelmüen meg­dasáaának szocialistó áTépľtésé- I Efly múlva azonban ez már nem erősítik Novotný elvtárs javaslatai­ról tartott konferencián elhang-Eokoz fejtörést. Egy község lesz itt nak életképességét és ídősze^ségét. zott beszédből.) egy HNB-vel és egy szövetkezettel. — jj — ÜJ S7.Ö 4 * 1959. december 20. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom