Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-04 / 305. szám, szerda

vróleTônfň, eWesutjéfefé! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 4. szerda 50 fillér XI. évfolyam, 305. szám Hogyan készüljünk fel a harmadik ötéves tervre? A harmadik ötéves terv irányel­veinek olvasásakor bizonyára sok embernek eszébe jutott, mily jó is lenne egyenesen átugrani 1965-be, amikor az ipari fejlettség és az élet­színvonal terén hazánk a világ leg­első országai közé kerül. Ilyen ki­rándulást persze nem engedhetünk meg magunknak, csupán képze­letben. A valóságban a harmadik öt­éves tervre a mán keresztül kell tekinteni, mert a mostani év és a jövő évek között szoros az össze­függés. Ä harmadik ötéves tervre való fel­ikészülés első feltétele tehát az idei terv sikeres teljesítése, valamint az 1960-as évi termelés biztosítása. A jövö év képezi azt az alapot, amelyre harmadik ötéves tervünk épül. Minél jobbak lesznek idei és .jövő évi eredményeink, annál sike­resebb lesz indulásunk a további évekbe, a termelés és a társadalmi fogyasztás óriási növelésének távla­tai felé. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy az idei év tervét sikere­sen teljesítjük. Az ipar az első ki­lenc hónap tervét 101,7 százalékra teljesítette, ami a múlt év ugyan­ezen időszakához viszonyítva 10,9 százalékos növekedést jelent. Terme­lésünk növelésének üteme körülbe­lül háromszor, sőt ötször is gyorsabb annál az ütemnél, amelyet a számuk­ra kedvező években a kapitalista or­szágok elérnek. Ebben az évben sok­kal jobban elégítjük ki a beruházási építkezés követelményeit, mint ta­valy. Hasonló a helyzet a külkeres­kedelemben is. Ezek a tények azt mutatják, hogy az idei tervet túl is teljesíthetjük. Az üzemekben már néhány hete a jövö évi terv előkészítésével foglal­koznak. A javaslatok, amelyek ezzel kapcsolatban elhangzottak, most a minisztériumokra és a megbízotti hi­vatalokba kerülnek. Általában azt mondhatjuk, hogy ezek a javaslatok határozottan jók. Szerintük a jövö évi tervet több mint kétmilliárd ko­ronával teljesíthetnénk túl. A válla­latok egész sora a jövő évre oly igondosan készül fel, hogy a terve­zettnél nagyobb feladatokat vállal. Ma már nehezen képzelhető el olyan ágazat, ahol ne nyilvánulna meg — kisebb vagy nagyobb mértékben — a termelésnek a tervezettnél maga­sabb színvonalra emelését célzó igye­kezet. Mindeddig minden a legnagyobb rendben lenne. Ha azonban a dol­gok mélyére tekintünk, a teljes meg­elégedettségre nincs meg minden okunk. A tervelökészítésben bizonyos egészségtelen irányzatok mutatkoz­nak, amelyek a jövő évben fékezhet­nék előrehaladásunkat. Milyen fogyatékosságokról van szó? Összesítve azt mondhatjuk, hogy egyes üzemekben a kisebb el­lenállás útját választják. Növelik ugyan a termelést, de lehetőleg azon a szakaszon, ahol ez számukra a leg­könnyebb. Emellett távolról sem biz­tosítják a legfontosabb és a legke­resettebb gyártmányok termelését. Sok helyütt olyan irányzat mutatko­zik, amely szerint a szilárdított fel­adatokat nem a munkatermelékeny­ség fokozásával, hanem a dolgozók számának növelésével akarják elér­ni. Az Állami Tervbizottsá.q tájékoz­tatása szerint csak az általános gép­ipar körülbelül 15 000 új dolgozót igényel. Az ilyen jelenségek nincse­nek összhangban politikánkkal. Ter­mészetes, hogy a munkatermelékeny­ség állandó növekedése mellett ál­landóan több dolgozót fogunk alkal­mazni a fontos ágazatokban. A leg­fontosabb azonban, hogy a szükséges dolgozókat az üzemeknek úgy kell megszerezniök, hogy a munkaterme­lékenység növelésével bizonyos szá­mú dolgozó munkáját feleslegessé teszik. Ezeket azután oda állíthat­ják be, ahol nagyobb szükség van rájuk. Ez természetesen valamivel nehezebb, mint egyszerűen azt mon­dani: „nincs rá ember". De ez* az egyedüli helyes és szükséges mód­szer. A jövő évi terv előkészítésének negatív jelei a túlzott beruházások és az anyagigénylések is. Számos gépipari vállalatunk növeli ugyan ter­vét, de ezt többmilliós beruházások feltételéhez köti. Vagy azt követelik — annak ellenére, hogy a műszaki fejlesztés ellenkező irányban halad —, hogy sokkal több anyagot juttas­sanak számukra. Ezt azon dolgozók címére mondjuk, akik a legjobb el­gondolástól vezérelve üzemüket a lehető legjobban el akarják látni anyaggal. Minden vállalatnak nem ad­hatjuk meg mind azt, amit beter­vez magának. S még jóidéig eltart, míg változik a helyzet. Az igazat megvallva, sok helyütt ez pazarlást jelentene, mert számos üzemben nem használjuk ki még azokat a terüle­teket és berendezéseket sem, ame­lyek megvannak. Például igen keve­set tettek még az üzemekben a mű­szakok számának növeléséért. Az ipar új szervezése lehetővé te­szi, hogy a terv előkészítésén az emberek nagy száma vegyen részt. Ezt az elvet támogatja az anyagi ér­dekeltség új rendszere is, amely sze­rint az a kollektíva, amely magasabb tervet fogad el, nagyobb mértékben részesül a nyereségből. Ezért bizo­nyára helyes lenne, ha a párt- és szakszervezetek meggyőződnének ró­la, hogy ezeket a kérdéseket az em­berek jól értelmezik-e, jól magya­rázták-e meg nekik. Egyes tervja­vaslatokból ugyanis kitűnik, hogy azokat a régi módszerrel készítet­ték úgy, hogy az alkalmazottaknak valamilyen gyűlésén az üzem vezetői felolvasták az irányszámokat és ezt elnevezték „a dolgozók részvételé­nek". Érthető, hogy az ilyen tervek összeállítói tanácstalanul megállnak az olyan helyeken, ahol a dolgozók kezdeményezése jelentős tartaléko­kat tárhatna fel. Ebből a szempont­ból még számos helyen vissza kell térnünk a jövö évi tervjavaslat­hoz. A jövő év különösen nagy jelen­tőségű. A jövö évben ünnepeljük felszabadulásunk 15. évfordulóját, a jövő év lesz harmadik ötéves ter­vünk kiindulópontja. Az eddigi terv­teljesítés, a felajánlások ezrei azt bizonyítják, hogy az 1960. évi terv­teljesítés az eddiginél is sikeresebb lehet. Hogy ez valóban így legyen, ahhoz helyes irányba kell terelni a dolgozók kezdeményezését. Minden munkás és műszaki dolgozó — le­gyen az akármelyik ágazatban — is­merje meg tökéletesen az 1960. év feladatait, s tegyen felajánlást túl­teljesítésükre. Az idei és a jövö évi terv sikeres teljesítése lesz harmadik ötéves tervünk előkészítésének leg­fontosabb része. A magyar országgyűlés küldöttsége hazánkba látogat (ČTK)' - Nemzetgyűlésünk meghí­vására Rónai Sándor elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa tagjának vezetésével a legkö­zelebbi napokban hazánkba látogat a Magyar Népköztársaság országgyűlé­sének küldöttsége. Kedves vendégeink csehszlovákiai tartózkodásuk alatt el­látogatnak hazánk néhány kerületé­be, üzemébe, egységes földműves­szövetkezetébe, megismerkednek né­pünk életével, kultúrájával és az épí­tőmunkában elért sikereivel. MEGKEZDŐDÖTT azifjúságépítcíversenye Az ifjúság is nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a hazánk felszaba­dítása 15. évfordulójának tiszteletére folyó országos mozgalomba. A CSISZ alapszervezeteiben, főleg az üzemekben ezért nagy mozgalmat kezdeményeznek a jövő évi terv feladatainak sikeres teljesítéséért. E mozgalomnak az ifjúság építőversenye nevet adták. Célja, hogy a CSISZ-tagok lehető legnagyobb számát bevonják a szocialista munka­versenybe és abba a harcba, amely a gazdaságosság növeléséért folyik a munkahelyeken. A kurimi TOS-üzemben a CSISZ-szervezet tagjai felajánlást tettek, hogy hazánk felszabadítása évfordulójáig további 10 ifjúsági kol­lektívát alakítanak. Eddig 53 ifjúsági brigád dolgozik az üzemben. Ezenkí­vül a CSISZ-szervezet további négy munkacsoportot nyer meg a szocialis­ta munkabrigád címért folyó verseny számára. A fiatalok a jövő év máju­sáig 35 000 koronát akarnak megta­karítani többek között azzal, hogy 30 újítási javaslatot nyújtanak be. Az újítások minél gyorsabb bevezetése érdekében CSISZ-ellenőrző csoporto­kat szerveznek. A Klement Gottwald Autógyár fiataljai felajánlásuk szerint a személyi meg­takarítási számlákon és számos újítási javaslat megvalósításával százezer ko­ronát takarítanak meg. Az építészet és a mezőgazdaság megsegítésére 6000 brigádóra ledolgozására kötelez­ték magukat. Értékes az az ígéretük is, amely szerint további 208 tagot szereznek a CSISZ-nek. Szlovákia üzemeiben is egyre nagyobb teret hódít az ifjúság építőversenye. A legkezdeményezőb­bek a partizánskéi Augusztus 29 Üzem fiataljai. Kötelezettségvállásuk értéke meghaladja a 550 000 koronát. Ezt az összeget főleg az egyes mun­kahelyeken elért rneg takarításokkal szerzik meg. A K. J. Vorosiiov Üzem CSISZ-szervezete Dubnica n Váhom­ban egymillió koronát takarít meg és 14 olyan munkacsoportot szervez, amely méltón versenyre kelhet a szo­cialista munkabrigád cím elnyerésé­ért. Napról napra több ifjúsági szervezet jelentkezik a2 építőversenybe. Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok akciója a lehető legnagyobb eredményeket hozza nemzetgazdasá­gunknak, szükséges lesz többet tö­rődni a CSISZ üzemi szervezeteivel, hogy azok az üzemekben és a járá­sokban az eddiginél nagyobb mérték­ben törődjenek a felajánlások ellen­őrzésével. A múlt tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy több fi­gyelmet kell szentelnünk ennek a kérdésnek. i LESZERELÉS — napjaink legfontosabb kérdése CSEHSZLOVÁKIÁI szakemberek véleménye: Kotrógépek a Dunán| (ČTK) - Ny. Sz. Hruscsov elvtárs­nak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén mondott beszéde egész ha­zánkban nagy figyelmet keltett. A nukleáris fizika terén dolgozó csehszlovákiai szakemberek körében különösen a Hruscsov elvtárs által idézett adatok váltottak ki nagy ér­deklődést, melyek szerint 1945. jú­liusa óta a múlt év végéig mintegy 250 nukleáris robbantást hajtottak végre. E robantások ereje sokszoro­san felülmúlja az első és a második világháború idején felrobbant vala­mennyi bomba, akna és töltény ere­jét. Az atom- és hidrogénfegyverek gyártása, felhalmozása s az e fegyve­rekkel végzett kísérletek nagymér­tékben veszélyeztetik a világbékét és valamennyi békeszerető nemzet létét. A különféle katonai csoportosulá­sokban tömörült tőkés országok azonban az általános leszerelésre irányuló konkrét és gyors lépések helyett szüntelenül növelik a tö­megpusztító fegyverek gyártására és vásárlására fordított kiadásokat. A nyugat-németországi Wehr-Informa­tionen című hivatalos közlöny ada­tai szerint a fegyverkezési kiadások a NATO keretében a legutóbbi tíz év alatt 322 százalékkal, ebből az USÁ-ban 328 százalékkaf, a NATO európai országaiban pedig 275 szá­zalékkal növekedtek. A lázas fegyverkezés egyre foko­zódó nyugtalanságot kelt az Ame­rikai Egyesült Államok lakossága kö­rében is. Az amerikai polgárvédelmi és mozgósítási hivatal adatai szerint a nukleáris háborúnak már az első napja 19 millió 651 ezer ember éle­tét és 22 millió 179 ezer súlyos se­besültet követelne csak az Egyesült Államok területén. Az atomenergia kérdésével foglal­kozó kongresszusi bizottság jelenté­se szerint abból a 100 millió tonná­nyi trinitrotoluol robbanóértékű nuk­leáris robbanóanyag-mennyiségből, amelyet 1945-től felhasználtak, csak az 1957—1958-as évekre 40 millió tonnányi esik. Az USÁ-ban végre­hajtott kísérletek következtében az országban fogyasztott élelmiszerek stroncium 90 és cézium 137 tartalma a legutóbbi években sokkal gyorsab­ban növekszik és mennyisége na­gyobb a kísérletek során keletke­zett rádioaktív hulladéknál. A jelen­tés leszögezi, hogy az Egyesült Ál­lamok lakosságát egyre nagyobb mér­tékben veszélyezteti a szénsav 13 is, amelynek mennyisége a levegőben állandóan növekszik. A jelentés köz­li továbbá, hogy a végrehajtott kí­sérletek következményeként kelet­kezett stroncium 90 felhalmozódása az emberi csontokban az 1962- és 1965-ös években éri el a legnagyobb fokot, mely már veszélyesen megkö­zelíti az elviselhetőség végső hatá­rát. E tények arról tanúskodnak ­hangsúlyozzák a csehszlovákiai szak­emberek —, hogy a leszerelés nap­jaink legfontosabb kérdése. Vala­menyi ország érdekében legfőbb ide­je, hogy elfogadják a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre irányuló javaslatát és így véget ves­senek a fegyverkezési versenynek, mely a haditechnika jelenlegi fejlő­dése következtében egyre veszedel­mesebb jelleget ölt. A cuVorrépa begyűjtése 1959. november 1-ig A dunai vízgazdálkodási igazgatóság dolgozói a biztonságos hajózás erdekében megkezdték a Duna : medrének mélyítését a medveďovi szakaszon. E szakasz dol­gozói évi tervük szerint 300 000 köbméter kavicsot kotornak ki a mederből. Fel­ajánlásuk szerint azonban feladatukat 80 000 köbméterrel túlteljesítik. Lenti képünk a Myjava vontatót mutatja be, amely elvontatja a kikotort kaviccsal tett uszályokat. Felső baloldali képünk Lobodás Jánost mutatja be munkatársaival. Ez a munkacsoport végzi a kotrási munkálatokat. K. Cích (ČTK) felvétele. Néphadseregünk tagjai is segítenek (ČTK) — Néphadseregünk katonái védnökségi tevékenységük keretében az ősz; munkák folyamán Szlovákiá­ban eddig 7812 munkanapot dolgoz­tak le. A 2. katonai körzet parancs­nokságának katonái védnökséget vállaltak a bratislavai két talajjeví­tási építkezés fölött, Borský Miku­lásban a talajjavítási csatorna épí­tése folyamán 21 ezer köbméter föl­det takarítanak el és Devínska Nová Vesben gondoskodnak a helyi talaj­javítási építkezés általános rendbe­hozásáról. A talaj termővé tételében segít­séget nyújt a Ptácek tiszt parancs­noksága alatt álló szakasz is, mely a „példás szakasz" megtisztelő cím el­éréséért lépett versenybe. Katonái kötelezettséget vállaltak, hogy egy teljes hétig a dél-szlovákiai talajja­vítási munkákban vesznek részt. ) Kerület Žilina Kassa Nitra Prešov České Budéjovice Bratislava Banská Bystrica Olomouc '< Gottwaldov Hradec Králové i Pardubice Liberec Brno Karlovy Vary Ostrava listí nad Labcm Jihlava Praha Plzeň i' ÍO ZJ i. ň — % U? i ® v ~ Jŕ 112,7 107.0 102.1 101,3 100,2 91,5 79,9 75.4 69,9 67,7 59.5 59.0 55.6 52.7 51,9 46,6 46.1 45.2 42,5 -- i w w u O 5 > ' S" °< c ŕ 2 re « 4Í s s-o v '»> " i­Si* 3 i 3,5 0,6 1,1 0,1 2,1 2,9 0,5 1.5 2,8 1.6 0,9 2, ä 1,3 1,0 0,8 0,9 1,6 MÉG 1200 HEKTÁR (ČTI<) — A bratislavai kerület trak­torosai és az EFSZ-ek tagjai október utolsó napjaiban a cukorrépa s a bur­gonya betakarításának befejezésére és az ősziek mielőbbi elvetésére összpontosítot­ták figyelmüket. A kerületben a cukorrépa 94,8 százalé­kát már kiszedték és hét járás teljesen befejezte ezt a munkát. A cukorrépát még 1200 hektárról kell betakarítani. KASSA: 81 millió korona A kassai kerület üze­meinek dolgozói a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 42. évfordulóját újabb munkasikerekkel kö­szöntik. Eddig 81 millió korona értékű felaján­lást teljesítettek az üzemek dolgozói. A legszebb eredménye­ket a vasutasok érték el, akik eddig 20 mil­lió koro;ia értékű fel­ajánlást teljesítettek. A közszükségleti ipar dolgozói közel egymil­lió koronával túltelje­sítették felajánlásai­kat. A Tatrasvit, a Tatrasmalt és számos más üzem dolgozói már az egész évi ex­portfeladatok teljesí­tését jelentik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom