Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-03 / 213. szám, hétfő

Vilds Proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRŤJAJNAK NAPILAPJA 1959. augusztus 3. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 213. szám Júliusban 2500 tonna barnaszenet és lignitet fejtettek terven felül (ČTK) A szlovákiai szénipari bá­nyavállalatok szénjövesztése az el­múlt hónapban általában sikeres volt. Júliusban terven felül több mint 2000 tonna barnaszenet és lignitet fejtettek. A legnagyobb fejtési ered­ményeket a handlovai nagybánya vá­járai és műszaki dolgozói érték el, akik terven felül 4821 tonna barna­szenet fejtettek. Júliusban a kékkői bányavállalat pótori bányájában lema­radtak a fejtésben és több mint 2400 tonna szénnel maradtak adósak. Jóllehet Szlovákiában az év elejétől már csaknem 1.5 millió tonna bar­naszenet és lignitet fejtettek, a ter­melés mérlege a tervben előirányzott mennyiséggel szemben ez év hét hó­napja alatt több mint 13 000 tonna hiányt tüntet fel. A kékkői bányák vájárai több mint 13 600 tonna szén­nel maradtak adósak, és a legna­gyobb adóságot, több mint 36 700 tonnát, a novákyi bánya tart nyilván. A jövesztéssel kapcsolatos feladato­kat nem teljesítik elsősorban a no­vákyi Ifjúsági Bányában, mely az A csehszlovák filmküldöttség elutazott Moszkvába (ČTK) - A csehszlovák film­Ä; küldöttség Pavol Dubovskýnak, a ** Szlovák Film igazgatójának veze­tésével szombaton, augusztus­elsején Moszkvába utazott, ahol X részt vesz a nemzetközi filiufesz­válnn. A küldöttség tagjai: La­Ä? dislav Kaclitik, a Csehszlovák jk Filmexport igazgatója, dr. JiH Purš, az Iskola- és Kulturális ^ Ügyek Minisztériumának dolgozó­sd, ja, Lubomir Linhart mérnök, a Zeneművészeti Főiskola filmfakul­® tásának professzora, Jan Kiiment, & a Csehszlovák Rádió dolgozója, to­** vábbá Jirí Sequens filmrendező, Ľudmila Vendlová és Stanislav Re­f munda színészek, a „Menekülés az árnyékból" című film alkotói. év elejétől kezdve már 42 500 tonna lignittel maradt adós népgazdasá­gunknak. mmiiiiiiiiiimiiimmimiiiiiiiiimiiiiiii Szlovákia után a cseh országrészekben is megtelnek a gabonaraktárak az idei gaz­dag termésből. A Ronov nád Doubravkou-i gabonaraktár már több mint 15 vagont vett át, a helybeli szövetkezet már a búzát is szállítja a raktárba. A raktár egész be­rendezését korszerű vezérlötábláról irá­nyítják. V. Lomoz felv. ČTK. 11J REKORD — A sokolovi bányászok a múlt — napokban már negyedszer dön­— tötték meg saját rekordjukat — a föld eltakarításánál. 24 óra = leforgása alatt 70 270 köbmé­jz: ter földet takarítottak el, ami — 10 000 köbméterrel több, mint — a július elejei első rekordjuk. 42 NAP ALATT A Vitkovicei Vasmű­vek régi üzemrészle­gén a 3-as számú új­raépített martinke­mence e hó 31-én, pénteken 1 óra 50 perckor adta az első acélt. A régi üzem­részlegen ez az első martinkemence, amely­ben a drága gázfűtés helyett az olajfűtést vezették be. Június kö­zepén kezdték meg a kemence átépítését és a szerelők, a kőműve­sek, a lakatosok, ösz­szesen 300 munkás 42 nap alatt végezte el a munkát. Az első ke­mence átépítése 69 na­pot vett igénybe. En­nél a kemencénél be­bizonyosodott, hogy a dolgozók kezdeménye­zése, kötelezettségvál­lalásai, amelyeket 16 kollektív kötelezett­ségvállalásban foglal­tak össze, nem volt hiábavaló, mert a jó szervezésnek a munka lerövidítése lett az eredménye. A vitkovi­cei olvasztók az első olvasztást tehát 11 nappal korábban vé­gezték, mint tervezve volt. Az új átépített kemence olcsóbb és jobb minőségű acélt fog gyártani. Plzeňben az új típusú panelgyár van üzemben, melynek termelése nagy­ban elősegíti a lakásépítés meggyorsítását. Képünkön Jaroslav Vícha cso­portja panelokat helyez teherautóra. (Foto: ČTK, Bedŕich-Krejčí) A mezőgazdaság legsürgősebb feladata: A TERMÉS GYORS BETAKARÍTÁSA Befejezték az aratást, teljesítették a gabonabeadást zfssssss/sssss/yssssss/^ssssssssssssssss/yjyssssssss^ s s * Elsők a kerületben 1 o 460 hektár aratnivalóval kellett az idén megbirkózniok az ipolynyéki szö­vetkezeteseknek. E munkában 3 kom­bájn és 4 aratógép állt rendelkezé­sükre. A gépek kiváló munkát végez­tek. Mindenekelőtt ennek köszönhető, hogy a szövetkezet a hónap utolsó napjaiban befejezte az aratást és tel­jesítette a gabonabeadást is. A szö­vetkezet agronómusa különösen Med­ve József és Csery Sándor traktoroso­kat dicséri, akik a kedvezőtlen felté­telek mellett is naponta 6 — 7 hektár­ról aratták le a termést. S most, hogy az aratásnak a végére jártak, a gépeket Egyházmarótra irányították, hogy a felsőbb fekvésű szövetkeze­teknek is segítsenek. Ma már három gép csépel, a ne­gyedik a kombájnnal aratott magot tisztítja. Naponta átlagban 6 vagonra való termést csépelnek ki. DICSÉRŐ SZÔ ILLETI különösen Csinger Sándor és Zsig­mond Ferenc cséplőcsoportja tagjait, akik úgyszólván minden nap elsőnek látnak munkához. Nem ártana, ha tő­lük a szövetkezet többi tagjai is pél­dát vennének, mert - tisztesség ne essék — akadnak Nyéken is olyan szövetkezeti tagok, akik nem igen szaggatják az istrángot. Mostanáig körülbelül 120 hektárról csépelték el a termést s előreláthatólag 2—3 má­zsával átlépik a tervezett hektárho­zamokat. (sz. i.) ^ (ČTK) A topoléanyi járási EFSZ-ek ^ fc tagjai és a GTÄ-k dolgozói szombaton, i § augusztus 1-én a nyitrai kerületben § Ä elsőkként jelentették, hogy a tervbe i ^ foglalt területen befejezték a kenyér- ^ § és takarmánygabona aratását. A já- fc ^ rásban több mint 8200 hektáron le- ^ ^ aratták a gabonát, jóllehet az sok fc ^ helyen megdőlt. Eddig a cséplőgépek- ^ ij hez több mint 700 hektárról szállítót- ^ ^ ták a kenyérgabonát és több mint ^ ^ 1200 hektárról a takarmánygabonát, fc N S ^ss/ssssssss/ssss/s.fssssssssssssss/sssssss/sssssS!> MUNKÁSOK IS SEGÍTENEK AZ ARATÁSBAN Határidő ellőtt Július 29-én a kalászi határban az utolsó gabonát is learatták. Egy nappal hamarább teljesítették válla­lásukat. Pihenés nélkül, a vasárnapokat is a gabona betakarítására szentelték. 220 ha árpát, 131 ha búzát, 13 ha za­bot, 8 ha rozsot, 11 ha bükkönyt, 15 ha borsót és 10 ha lencsét vágtak le. E munkából az ifjúság is kivette részét. A CSISZ-szervezet vasárnapi brigádmunkákat szervezett. Nem volt olyan CSISZ-tag, aki húzódozott volna a munkától. Az aratással csaknem egyidőben megkezdődött a cséplés s a kedve­zőtlen időjárás ellenére is 1833 q ár­pát, 513 q búzát, 96.55 q borsót és 111 q őszi árpát csépeltek. Július 28­án már 900,30 q árpát, 37,60 q búzát, és 96,55 q borsót szállítottak az álla­mi raktárba. Tóth János, Kalász Az állandó esőzés az utóbbi időben Szlovákiában nagyban hátráltatta az aratást. Az aratás veszteségmentes elvégzesében a szövetkezetesek­nek nagy segítséget nyújtanak az önkéntes brigádok. A brigádmunkából főleg a munkások veszik ki részüket. Képünkön az Utekáói Üveggyár munkásait látjuk, akik a Lehota nad Rimavicou-i szövetkezetbe mennek dolgozni. Naponta csaknem száz mun­kás segít a szövetkezetben a gabonabetakarításban, a szénaszárításban és a lentépésben. (M. Vojtek, felv. - ČTK) A nyitrai kerület EFSZ-ei megkéstek a csépléssel A változó időjárás és különösen a gyakori zivatarok következtében a nyitrai kerületben működő EFSZ-ek és állami gazdaságok 160 ezer hektárt • • EBED KÖZBEN N' lem új a megállapítás, de igaz, hogy a gyakori esőzés megrongálta a termést. Igen sok helyen lefektette a rozsot, az árpát, a búzát. Akármilyen jók is a gépek, igen sok szövetkezetben a kaszát is elő kellett venni. A fakóvezekényi szövetkezetesek is elszoktak már a kaszával való aratástól, de az idén mégiscsak elő kellett venni a régi szerszámot. Ezt parancsolta a határ, a ledőlt termés. Igaz, a gépeknek is jutott munka, de a kaszának is volt mit vágni. A szövetkezetesek csatasorba álltak a termés meg­mentéséért. Nem túlzás, ha azt ál­lítjuk, a fakóvezekényi szövetkeze­tesek derekasan helytálltak a mun­kában. E szorgalmas emberek közé tartozik Siroň Alexander, aki egyi­ke a szövetkezet alapítóinak. Nem hozzá indultam s a véletlen mégis vele hozott össze. Éppen delet harangoztak. A ha­túrban elcsendesedtek az aratógé­pek, a gépész megállította a csép­iégépet, s a kaszások is ebédre in­dultak, közöttük Síron Alexander is. Az illatos húsleves már az aszta­lon várta az aratót. Az aratási munkákkal kapcsolatosan indult a beszélgetés. Siroň Alexander dicsér­te a termést. Mosolyogva szólt ar­ról, milyen jól fizet a búza, az árpa, hogy az idén Fakóvezekényen is gazdag az aratás. Bár nem volt cé­lunk, ebéd közben mégis emléke­zésre, a múlt visszaidézésére került sor. Siroň Alexander kezdte, de felesége is belekapcsolódott a múlt felidézésébe. Talán fél órát sem tartott az ebéd, de e röpke percek alatt a há­zastársak egymás szavát kiegészítő mondataiból egy élet, a múlt teljes meztelenségében tükröződött visz­sza. Siroň Alexander, ez az alacsony, napégette bőrű ember talán nem is gondolt arra, mily sokatmondók szavai, amikor egyszerű paraszti ésszel a jelen és a múlt között akart párhuzamot vonni. — Ma gazdag az aratás — mond­ta. — Ha nem is úgy, mint most, régen is termett a föld. Mégis sok ember volt kenyér nélkül... Sok éhes szájnak nem jutott falat... S jött a háború, a nyomor meghat­ványozódott. Hazát védeni hívták Siroň Alexan­dert is. Hazát? Horthy úri Ma­gyarországát! Jóformán a vezény­szót sem értette, de nem szólt. A sasos behívó nem tiirt halasztást. Menni kellett. — Nem étet, de kínszenvedés volt az akkor — emlékezik Siroň Ale­xander. Levelet írtam haza. A ka­tonai cenzúra elfogta s kétórai ki­kötésre ítéltek... pedig csak az igazat írtam. S mi volt ez az igazság? Siroň nem írt egyebet, csak azt: „Már ke­nyér sincs! Éhezünk!" Idehaza is fejetetején állt a világ. Nyilasok lepték el Fakóvezekényi is. Siroňné így emlékszik e napokra: — A szlovákoknak szava nem volt, de a magyar is kínozta, ölte a magyart. A zöldinges hóhéroknál nem volt kegyelem. Nem a hóhé­rokkal, de a magyarokkal mi, szlo­vákok mégis szót értettünk. Még ma is emlékszem arra a tömzsi ma­gyar katonára, aki tört szlovákság­gal mondta: — „Nem tart már so­ká" ... Az elszállásolt katonák másnap tovább mentek, de a tömzsi ott ma­radt. Siroňné elbújtatta, de ... Hagyjuk most a szót Siroňnénak! — Megtalálták szegényt... Lát­tam, hogyan ütötték ... Megsirat­tam ... úgy, mintha testvérem lett volna. A harmatnak meg lehet-e tiltani, hogy kalászra vagy a virág kelyhé­re ne lopakodjék? Éppúgy nem le­het gátat emelni a szem harmatjá­nak ... ' Siroňné szeme nedves volt. A szlovák asszony siratta a töm­zsi magyart, akit kínozott..., ta­lán meg is ölt a közös ellenség: a fasizmus. f^azdag az aratás a fakóveze­^ kényi határban. Jó a ter­més, sok kenyeret termett a ha­tár. Nem éhezik sem Alexander Si­roň, sem mások. Dús a termés, meg is dőlt, nem minden dűlőben boldogul a gép. Siroň Alexander is kurtára szabta az ebédidőt. Hívja a halár, a kötelesség. SZARKA ISTVÁN kitevő földterületéből 20 ezer hektá­ron még nem aratták le a takarmány­és a kenyérgabonát. A termés beta­karításánál e napokban mintegy 600 gabonakombájn és több mint 1300 ké­vekötő gép dolgozott. Az EFSZ-ekben még mindig nem használják ki ele­gendő mértékben a cséplőgépeket. Például csütörtökön a rendelkezésre álló 1560 cséplőgép közül az EFSZ-ek földjein csak 1089 dolgozott, amelyek csupán 7300 tonna gabonát csépeltek ki. Ezzel szemben az állami gazdasá­gok osztályain működő 88 cséplőgép­pel ugyanaznap több mint 2150 tonna gabonát csépeltek ki. A nyitrai kerü­letben az aratás megkezdése óta ösz­szesen 150 000 tonna gabonát csépel­tek ki, 37 000 hektáron elvégezték a tarlóhántást és 12 000 hektár földet tarlókeverékekkel be is vetettek. A nyitrai kerület július 31-ig 42.5 százalékra teljesítette a begyűjtési tervet. A kerületben a múlt évben el­ért eredményekhez viszonyítva már 102 000 métermázsával több gabonát gyűjtöttek be. Válasz a felhívásra Podbofanyban összejöttek a járás 62 szövetkezetének dolgozói és Csehszlová­kiának a szovjet hadsereg által való fel­szabadítása 15. évfordulójának tisztele­tére járási méretű felajánlást tettek, amely válasz a pferovi mezőgazdasági dolgozók felhívására. 1960-ban a podboranyi járásban 13,46 százalékkal növelik a mezőgazdasági ter­melést az 1959. évi tervhez viszonyítva. A piaci termelést 20,83 százalékkal nö­velik. Családi báz építésére takarékoskodnak (ČTK) A terv szerint Szlovákiában ez idén és a jövő év folyamán 15 700 családi háznak kell felépülnie az egyéni lakásépítési akció keretében. A családi ház építése engedélyezésé­nek legfontosabb feltétele a pénz­ügyi-anyagi felkészültség. Az épít­kezni kívánó betétkönyvtulajdonosok az év első felében a szlovákiai ál­lami takarékpénztárakban 46 millió koronát helyeztek el. Az állami taka­rékpénztárak azon dolgozók beté­tein kívül, akik a múlt év folyamán helyezték el építkezési célokra gyűj­tött pénzüket, ez idén több mint 13 000 ilyen betétkönyvet kezelnek A takarékpénztárak az építészeti takarékoskodás keretében már jú­niusban átvették a szövetkezeti la­kásépítkezések céljaira megtakarított első összegeket. A legtöbb ilyen be­téte.t a bratislavai Állami Takarék­pénztár vette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom