Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-13 / 223. szám, csütörtök

További járások csatlakoznak a preroviak felhívásához A. tornaijai járás szövetkezetesein

ek szava: Jobb munkával, ésszerűbb földműveléssel a mezőgazdasági termelés fokozásáért OCOOOCX Azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP KB márciusi és júniusi ülése a mezőgazdasági termelés terén a legközelebbi évekreelénk tűzött, járásunkban is közvetlenül a szövetkezetekben és az állami gazdaságban alaposan feldolgoztuk és megvitattuk. A jelenlegi eredmények értékelésénél megmutatkozott, hogy járásunkban is még mindig alacsony a mezőgazdasági termelés színvonala és hogy ennek a növelésére még jelentős tartalékaink Vannak. A prerovi felhívásból kiindulva, amely a mezőgazdasági termelés növelését szorgalmazza, járásunkban is elhatároztuk, hogy a szövetkezetesekkel egyetértésben értékeljük a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetét és megteremtjük a mezőgazdasági termelés gyorsabb növekedésének előfeltételeit az 1960. és a további évekre. A járás kötelezettségvállalását szövetkezeteseink nagy kezdeményezése alapozza meg. Járásunkban 58 szövetkezet dolgozta ki a saját termelési tervét összhangban az állami tervvel és 46 szövetkezet vállalt kötelezettséget a tervek túlteljesítésére. E vállalások az 1960. évi feladatok teljesítését tekintve 4 millió 814 922 koronát tesznek ki. Ez a vállalás egyúttal bizonyítja, hogy a kitűzött feladatok teljesítése reális. A termelési feltételek alapján szövetkezeteinkben megvannak az előfeltételek, hogy 1960 végéig a járásban a mezőgazdasági termelést az 1959. évhez viszonyítva 19,9 százalékkal növeljük, ennek keretében a növénytermelést 23,8 százalékkal, az állattenyésztési termelést 16 százalékkal. A fokozott termelés lehetővé teszi, hopy 1960-ban több terméket adjunk az államnak, mint 1959-ben. A piaci termelés mennyiségét járásunkban a következőképpen teljesítjük túl: húsból összesen 3368 mázsával, tejből 3 millió 485 ezer literrel, tojásból 5 millió 583 ezer darabbal és gabonafélékből összesen 10 917 mázsával. A növénytermesztést 1959-hez viszonyítva 1960-ban 23,8 százalékkal növeljük. Több cukorrépát, kukoricát és takarmányt termesztünk szántóföldjeinken. A fő termékek termelése a következőképpen növekszik: cukorrépából 47,5 százalékkal, szántóföldi takarmányokból 37,4 százalékkal. árpából 35,3 százalékkal, rozsból 3,3 százalékkal, szemes kukoricából 28,1 százalékkal és zabból 16 százalékkal, réti szénából 8,5 százalékkal és búzából 7,9 százalékkal. A hektárhozamok növelését az agrotechnikai intézkedések pontosabb betartásával érjük el, megjavítjuk a vetésforgórendszert, s csak elismert fajtiszta vetőmagot használunk. Gabonaféléket a szántóföldterületnek a 46.4 százalékán termelünk, csökkentjük a qabonafélék vetésterületét az 19o9. évi 49,1 százalékkal szemben. Az így nyert szántóföldbe cukorrépát vetünk, amelyet a szántóterület 30,8 százalékán termesztünk, kukoricát 20,6 százalékán és szántóföldi takarmányokat a 6,4 százalékán. A szokásos termények termesztésénél felhasználjuk a sörárpa termelésének tehetőségét is. E célból az árpa termelési területét 11,9 százalékkal növeljük. Búzát a szántóföldnek a 20,3 százalékán, rozsot a 3,1 százalékán termelünk. A növénytermelésben a fő figyelmet a takarmánytermesztésre fordítjuk. Az agrotechnikai színvonal emelését cíak úgy tudjuk elérni, ha a szövetkezetek alaposan megjavítják a földjeiket, átdolgozzák a nem megfelelő tagosítást. Vonatkozik ez a íajőgömöri, gömörpanyiti, harmaci és a lekenyei szövetkezetekre. Már az ősszel a pontosan kidolgozott terv alapján fogunk trágyázni. Nagy gondot fordítunk a talaj előkészítésére, főleg a cukorrépánál. Biztosítjuk, hogy a 105 hektár cukorrépa alá a tarlóhántást legkésőbb augusztus 20-ig elvégezzük. Hogy minél nagyobb hektárhozamot érjünk el, a cukorrépa alá háromszor fogunk szántani. Trágyázásra főleg trágyalevet és folyékonv ammoniák-tráqyát használunk. Vállalásunk eléréséhez megvan minden feltételünk. Erre a legjobb bizonyíték az a nagy eredmény, amelyet egyes szövetkezetekben elérnek. így például az abafalvai szövetkezetben 25 hektáron 450, a harmaci szövetkezetben 470 mázsa cukorrépa termett hektáronként, a méhi szövetkezetben hektáronként 32 és a kacagópusztai szövetkezetben pedig hektáronként 30 mázsa búza termett. A takarmányalap alapvető növelésének érdekében vállaljuk, hogy 4936 hektáron szántóföldi takarmányokat termesztünk. E területen 37,4 százalékkal több takarmányt termelünk, mint 1959-ben. Silókukoricát 1400 hektáron termelünk, ebből viaszostejes érésre 900 hektárt. 1959-ben 1170 hektáron termelünk silókukoricát, ebből viaszos-tejes érésre 622 hektáron. Agroteehnikai színvonalat szövetkezeteinkben az rontotta le. hogy a földeken sok volt a gyom. Hogy enne!* a jövőben elejét vegyük, a gyomot vegyianyagokkal fogjuk irtani. A termelés növelése érdekében járásunkban 4500 hektáron végzünk talajjavítási munkálatokat. Ez a terület a járás földterületének 22,1 százalékát képezi. Megkezdjük a Sajó szabályozását a Lénártfala-Recske szakaszon, 12 kilométeres hosszúságban. A szabályozás a Túróc patakon folytatódik, 3 km-es szakaszon. Ezenkívül 1960ban 300 hektár földről lecsapoljuk a vizet a kacagópusztai, baracai, kövecsesi, sajókeszi, gömörpanyiti és a méhi szövetkezetek területén. A talajjavításra szánt területnek az egyharmadán jelenleg mindössze 10 — 13 mázsa gabonaféle termett. A talajjavítással e földterületnek a termelékenysége 50 százalékkal növekszik. Ez pedig nagy eredmény lesz, hisz nem kevesebb mint 900 hektár földről van sző. A talaj termelékenységét az agrotechnikai intézkedések pontos betartásával is növeljük, betartjuk a vetésforgót, az őszi munkálatokat ideiében elvégezzük, a talaj humusztartalmának növelésére 2000 köbméter komposztot készítünk. A növénytermeléshez hasonlóan járásunkban az állattenyésztés színvonala is alacsony. 1959-ben bizonyos javulás tapasztalható és a következő állományra számítunk: a szarvasmarhaállományt 99,8 százalékra tudjuk föltölteni, ebből a tehénállományt 91,4 százalékra. A sertésállomány tervét túlteljesítjük 0,4 százalékkai, a kocaállományét 10 százalékkal, a baromfi állományét 3 százalékkal. A tervezett állatállomány kiegészítése nagyon egyenetlenül történik. Igv például a rimaszécsi szövetkezetben 47 szarvasmarhával van több a tervezettnél, míg a sánkfalvai szövetkezetben a tervezett állatállománynak csak a 67 százaléka van meg. 1959-ben 100 hektár mezőgazdasági földterületre az állatok állománya a következő: szarvasmarha 39,9, ebből tehén 17,4, sertés 57, ebből koca 7,3. A baromfiállomány a következő: 100 hektárra 166 db, ebből 42,3 tyúk. A juhállomány 100 hektárra számítva 49,5. Szövetkezeteseink a növénytermelés fejlesztésének előfeltételeiből é3 a CSKP KB márciusi határozataiból kiindulva, elhatározták, hogy a gyakorlatban teljesítik azt az alapelvet, hogy az állattenyésztési termelésben a fő figyelmet a szarvasmarhaállomány növelésére fordítják. A szarvasmarhaállomány 100 hektár mezőgazdasági földterületre számítva 1960-ban 8,5 százalékkal emelkedik. A szarvasmarhaállomány növelése és haszonhozamának emelkedése lehetővé teszi, hogy 1960-ban egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva 40,8 kg marhahúst termeljünk, ami 1959-hez viszonyítva 23,1 százalékos emelkedést jelent. Az egy hektárra számított tejtermelést 115 literrel növeljük. Ez 64 százalékos emelkedést jelent. Egy istállózott fejőstehéntől elérjük az 1900 liter évi tejhozamot. Ennek a feladatnak a teljesítésére megvan minden reális lehetőségünk A sajókirályi szövetkezet már ebben az évben eléri tehenénként a 3580 liter tejhozamot, ajni egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva 715 liter tejet -jelent. A sajógömörj szövetkezet is vállalta, hogv tehenenként eléri a 2550 liter tejhozamot. Vállaljuk, hogy járásunkban fejlesztjük a sertéstenyésztést, amely a hústermelés főrészét képezi majd. Még ez idén 10 százalékkal túlteljesítjük a kocaállomány tervét. 1960ban 2705 kocánk lesz. ami 1959-hez viszonyítva 19,6 százalékos növekedést jelent. Ily módon 100 hektár földterületre számítva 8,4 kocával lesz több. • Ezeknek az intékedéseknek a nyomán lehetővé válik az állomány növelése, s íly módon a hizlaldákban is 3,6 százalékkal növelhetjük a termelést. Ilyen arányban növeljük a sertéshústermelést is. 1960-ban fokozott figyelmet fordítunk a sertéstörzstenyésztésre. Az állományból kisoroljuk a kevés hasznú keresztezett sertéseket, amelyek járásunkban nagyon elterjedtek. Főleg szlovák fehér nemesített sertést fogunk tenyészteni. Ily módon lerövidítjük a hízlalási időt is. Járásunkban a baromfitenyésztés nagyon elmaradott. 100 hektár mezőgazdasági földterületre számítva 1959-ben 160 baromfi jut. ebből 42,2 týúk. A tojáshozam 1956-ben egy tojótyúkra számítva 90 darab. Jelenleg a baromfiállomány tervét csax ^8,6 százalékra teljesítjük. 1960-ban a baromfitenyésztést fejlesztjük s így egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva 240 baromfit tartunk, ebből 200 tyúkot. 1960-ban egy tyúktól 120 tojást érünk el. A szarvasmarhaállomány fejlesztése érdekében csökkenteni fogjuk a juhállományt s 1960-ig 100 hektár mezőgazdasági földterületre számítva 42,1 juhot tartunk, ami 1959-hez viszonyítva az állomány 17 százalékos csökkentését jelenti. Nagy figyelmet fordítunk a beruházási építkezésre, mivel a jelenlegi helyzet nem felel meg a fejlődő állatállomány követelményeinek. Vállaljuk, hogy 1960-ban a következő építkezéseket végezzük el: Felépítünk 20 tehénistállót 1470 tehén részére, 26 növendékmarhaistállót 1480 növendékállat részére, 8 sertésistállót a kocák részére, 7 hizlaldát 3500 sertés részére, 5 juhaklot 1500 juh részére, 2 lóistállót 42 ló részére, 30 silógödröt, 6000 köbméter kapacitással, 2 tojóketrecet 2000 tojótyúk részére, 2 tojóketrecet mélyalmozással, 23 épületet növendékmarhák részére, szabadistállózásra, mélyalmozásra és önetetetésre, 5 szabadállásos hizlaldát. Ezeket az épületeket jórészt önsegéllyel építjük fel. F. célból az építkezési csoportok számát 16-ról 20-ra emeljük. E csoportokban legalább 250 szövetkezetes fog dolgozni. Mi alulírottak ily módon felelünk pártunk Központi Bizottságának márciusi és júniusi határozatára, valamint a prerovi járás szövetkezeteseinek felhívására. El akarjuk érni, hogy a jövő évben a mezőgazdasági termelés terén a tornaijai jáigpsban is alapvető fordulat álljon be. Becsületes munkánkkal gazdagítjuk dolgozóink asztalát, növeljük bevételünket, ezt hazafias kötelességünknek tartjuk. A TORNALJAI JÄRÄS 1 SZÖVFÍKEZETKSFI Sok sikert a nemes versengéshez Nagy visszhangra talált a preroviak felhívása ' a somorjai járásban A somorjai járás 40 szövetkezet é hen befejezték a gabona betakarítását. Telt gabonaraktárak, szalmakazlak jelzik szerte a járásban, hogy gazdag volt az aratás. A Nagyduna és a Kisduna mentén a jó zsíros földeken 29 métermázsa az átlagos hektárhozam. A gyengébb minőségű földeken, mint a csallöközcsütörtöki, békéi, olgyai és misérdi szövetkezetek határaban is jó termést takarítottak be. A múlt évi 11 métermázsás átlaggal szemben 24 métermázsát hektáronként. A jó termésből mint csaknem minden évben — most is elsőnek teljesítették hazánkban gabonabeadási kötelességüket a járás szövetkezeti tagjai. S nem akármilyen gabonát adtak el az államnak. Valamennyi szövetkezet jóminőségű sörárpát, acélos búzát szállított az állami raktárakba. VÁLASZOLNAK A PftEROVI JÁRÁS SZÖVETKEZETI TAGJAINAK VERSENYFELHÍVÁSÁRA Még javában pengtek a kaszák, zúgtak a cséplőgépek a falvak határában, amikor a járási nemzeti bizottság dolgozói papírra vetették a járás szövetkezeteinek jövő évi tervfeladatait. Nem sablonosan csinálták ... A terveket a szövetkezetek vezetőivel állították össze, figyelembe véve a helyi viszonyokat. Abból indultak ki, hogy minden gazdaság azt termeljen — ami a legjobban megterem a szövetkezet határában. A prerovi járás szövetkezeti tagjainak versenyfelhívását behatóan megvitatták. Elhatározták, hogy hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 15-ik évfordulója tiszteletére a növénytermesztésben 12 százalékos, az állattenyésztési termelésben pedig 11 százalékos emelkedést érnek el a jövő évben. Fő figyelmüket a talaj táperejének fokozására, a takarmánytermesztés növelésére s az ipari növények termesztésének a fejlesztésére fordítják. HOGYAN VÁLTJÁK VALÖRA TERVEIKET A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN? . .. A talaj táperejének fokozása érdekében még az év végéig 1500 vagon komposztot készítenek, s a földterület 30 százalékát megtrágyázzák zöldtrágyával, valamint istállótrágyával. Ezenkívül rátérnek az öntözéses gazdálkodásra. Még ebben az évben 113 kutat ásnak a szövetkezeti gazdaságok földjein. Ezekből a kutakból fogják öntözni a jövő évben a cukorrépát és a hereföldeket. Öntözőberendezéssel minden szövetkezet el van látva. A csallóközcsütörtöki szövetkezet is rendelkezik egy 15—20 hektáros öntözőberendezéssel — ám ez kevésnek bizonyul az itteni kavicsos határra. Most a járási nemzeti bizottság intézkedett, hogy a jövő tavaszig egy 50 hektáros öntözőberendezést kapjon a szövetkezet. Az elegendő takarmánytermesztés céljából a földterület 30 százalékán értékes takarmánynövényeket termelnek. Az istállótrágyát a járás szövetkezeteinek többségében szántóföldi trágyatelepeken gondozzák s a trágyalevet is felhasználják a földek trágyázására. Az őszi kalászosok vetésében változást eszközölnek. Az idén 300 hektáron termeltek őszi árpát. Most az őszi árpa vetésterületét 1500 hektárra növelik, mert az őszi jirpa szereti az itteni talajt és szépen terem. Ezzel szemben a kenyérgabona vetésterületét a múlt évihez viszonyítva 500 hektárral csökkentik. A repce vetésterületét 100 hektárral emelik. Ezt azért teszik, mivel a repce termesztése aránylag kevés költséggel jár, a földet javítja, korán le lehet aratni s helyébe még a nyár elején másodnövényt vethetnek. A járás szövetkezeteiben a cukorrépa vetésterülete jelenleg 800 hektárt tesz ki. Jövő évben 885 hektáron termesztik ezt a növényt. Erre vonatkozólag már minden gazdaság termelési szerződést kötött a diószegi cukorgyárral. A SOMORJAI JÁRÁSBAN ÉVRŐL ÉVRE FELFELÉ IVEL A TERMELÉS... Azt mondják, hogy aki fel akar jutni az épület harmadik emeletére — annak végig kell mennie a földszinten — majd az első és a második emeleten át jut el a harmadik emeletre. Nos, ha ez így igaz, akkor e somorjai járás szövetkezeti tagjairó! elmondhatjuk, hogy a földszinten már áthaladtak még az elmúlt években. Most az első emeleten járnak s ha terveiket siker koronázza, akkor a jövő évben a második emeleter, lesznek. Persze az, aki a harmadik emeletre tart — nem áll meg a másodikon. Folytatja útját... A somorjai járás szövetkezeti tagjai is így lesznek. Erre engednek következtetni azok az eredményeik is, amelyeket az állattenyésztésben elértek. A múlt évben 4680 fejőstehenet számoltak a járás szövetkezeteiben. Most már 6000-néI tartanak. S jövő évben ez a szám 800-zal szaporodik. Ez azt jelenti, hogy 100 hektár földterületre 28 tehén jut náluk a jövő évben, ugyanakkor 100 hektár földterületre 65 szarvasmarhát számolnak. A sertéstenyésztésben is nagy javulás állott be. A havi szaporulat 3500. 11000 sertést önetető-istállókban száraz takarmányon nevelnek s a járási begyűjtési vállalat dolgozói által előállított takarmánykeveréket etetnek velük. A napi súlygyarapodás 74-78 dkg-ot is eléri egy sertésnél. Ám tévednénk, ha azt hinnők, hogy a szövetkezetek tagjai mindezzel eíŕgedettek. Az év végéig 20 000 sertésnél alkalmazzák a száraz takarmányozást s úgy tervezik, hogy 1960ban a hizlalásra fogott sertések 50 százalékát sonkasertésként adják el. A nagyüzemi módszerek bátor alkalmazásával s az állatokra fordított nagyobb gondossággal már ebben az évben elérik a hektáronkénti 172,75 kilogramm hústermelést. Ez év; beadási tervüket 90 vagon sertés hússal, 45 vagon marhahússal, 2,C millió tojással és 1 millió liter tejjel! teljesítik túl. KIVÁLÖ PÉLDÁK Hogy milyen kilátásaik vannak j övi. évi vállalásaik teljesítésére, arra elegendő, ha egy-két példát felhozunk Az Erzsébet-majori szövetkezet mái ebben az évben csak sertéshúsból 16C kg-ot termel hektáronként. A keszölcési 140-et, az illésházi 120 kg-ot. A sertés- és marhahús termelésér, kívül a somorjai járásban van köztársaságunk legnagyobb pulykatenyészete. A járásban 30 000 pulykát tenyésztenek jelenleg. 1960-ban a pulykák számát 120 000-ra emelik. Miért teszik ezt?... A pulykatenyésztés nagyon kifizetődő... Egy 2.5 kg-os kacsa kitenyésztéséhez szükséges takarmánnyal egy 5 kg-os pulykát lehet felnevelni. A pulykahús eladási ára azonos a kacsáéval. Emellett persze a kacsa, valamint a tyúktenyésztést sem' hanyagolják el. 1960ban 110 000 kacsát és 115 000 tyúkot tenyésztenek. így jelentősen növelik a hús- és tojástermelésüket — elősegítik vállalásaik teljesítését. A prerovi járás szövetkezeti tagjainak versenyfelhívása nagy visszhangra talált a somorjai járásban. Mozgásba hozta a szövetkezetek tagjait, vezető dolgozóit, kommunistákat — pártonkivüíieket egyaránt. Arra késztette őket, hogy konkrét célokat tűzzenek maguk elé, amely célok eléréséért harcba indulnak most a járás falvainak földművelői. Bízunk benne, hogy e nemes versenynek az eredményei nem maradnak el. Farkas Kálmán A zselíziek is követik A PREROVIAK PÉLDÁJÁT Az 1960. évre szóló mezőgazdasági termelés és begyűjtés feladatait a járás valamennyi szövetkezetében előkészítették és a taggyűléseken megtárgyalták. Ezzel egyidóben a szövetkezetesek a SZNF 15. évfordulója tiszteletére szövetkezeti felajánlásokat foganatosítottak a tervek túlteljesítésére, amit a prerovi járás szövetkezeteseinek felhívása nyomán elsők között a nagysallói, tőrei, szódói és a mikolai szövetkezetesek kezdeményeztek. A nagysallói EFSZ-ben például a következő évben 11,7 százalékkal növelik a termelés terjedelmét, amiből a szövetkezetesek nek további 1 958 000 korona hasznuk lesz. Ezenkívül 50 hektár legelőt felszántanak és bevetik silókukoricával. A sallóiak továbbá bevezetik az állatok szabad istállózását és a szakaszos legeltetést. A mikolai szövetkezetesek hasonló szép kezdeményezését illeti dicséret, ahol a termelést 22,2 százalékkal, Szódón meg 16 százalékkal növelik. ÜJ SZÔ f) 1959. auousztus 13.