Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)
1959-07-09 / 188. szám, csütörtök
Z ÚJ szó Jó vezetés — eredményes munka Palást községben a tűzoltó egyesület június 28-án nagyszámú nézőközönség előtt bemutatta a „János vitéz" cimü daljátékát. A szereplök nagy része szövetkezeti tag és a nyári dologidőben, munka után a késő esti órákban tanulta be a szerepeket Oroszlán József és Veszely Mihály tanító elvtársak vezetésével. A szabadtéri színpad felállításában az EFSZ nyújtott segítséget. Ez is azt bizonyltja, hogy Paláston, az Ipolysági járásnak e nagy községében s helyi pártszervezet jól irányítja a tömegszervezeteket. A pártszervezet jó munkája a szövetkezet gazdálkodásában is megmutatkozik, ahol a fiatal dolgozók ifjúsági szocialista munkabrigádot alakítottak. A palásti pártszervezet munkájáról példát vehetnek a többi falvak kommunistái, mert ahol jő a vezetés. ott eredmény is mutatkozik mind kulturális, mind gazdasági téren. Bodnár Sándor, Ipolyfödémes Dunaszerdahelyi levél Á CSSZBSZ dunaszerdahelyi járási szervezetei az elmúlt napokban rendezték meq Pozsonyeoerjesen a járás dolgozóinak nyári nagy békeünnepségét. Az ünnepséget a dunaszerdahelyi HESZ-szervezet tagjai akrobatikus mutatványokkal nyitották meg. Az ünnepi beszédet Kevicky elvtárs, a CSSZBSZ járási elnöke tartotta, majd Čerňák elvt. a járási pártbizottság tagja szlovákul. Sanda I., a Nemzeti Front járási titkára pedig magyarul beszélt. Az ünnepélyt a Dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzem kultúrcsoportja szórakoztató kultúrműsorával zárta be. Patasi István, Dunaszerdahely Új begyűjtési árak — több mezőgazdasági termék A TERMELÉS NÖVELÉSÉRE ÉS A KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉS • NEM HIÁNYZIK AZ ÜJ TECHNOLÖGÍ1A SEM • A SZÁNTÓFÖLD 20 SZÁZALÉKÁN LUCERNA • TÖBB SILÓKUKORICA A falusi lakosság beszélgetésének legyakoribb tárgya mostanában a mezőgazdasági termékek új begyűjtési ára. A szövetkezetek tagjai mindenütt a CSKP Központi Bizottságának határozatáról beszélgetnek és azt számítgatják, hogy jövőre hogyan fognak gazdálkodni. A vita és a számítgatás eredménve az, hogv lényegesen növelni kell a mezőgazdasági termelést, magasabb munkatermelékenységgel többet és olcsóbban kell termelni. — Elegendő takarmányra van szükség, hogy olcsóbb legyen a qabona és a hús termelése — jelenti ki Kubík István elvtárs, a hidaskürti EFS2 agronómusa. Ez a legfontosabb, mert ez teszi lehetővé az EFSZ termelésének és a tagok bevételének növelését. A hidaskürti EFSZ tagjai már ez idén fontos intézkedéseket tettek a termelés növelése, a költségek csökkentése és a takarmányalap gyarapítása érdekében. Jövőre új begyűjtési áron több sertéshúst szeretnének beadni s ezért bevezették a sertések száraz hizlalását önetetők segítségével. Az önetetők bevezetése után lénye' 1 Jól fixet a gabona Aranysárgára érett a gabonatermés szerte a Garam völgyében. Kora reggeltől késő estig aratnak a szövetkezetek tagjai. Iparkodnak, hogy minél előbb a magtárakba juttassák a rég nem látott jó termést. A tőrei szövetkezet határában 3 kombájn falja a búzakalászokat, 3 kévekötő potyogtatja szép sorokba az árpakévéket. A Garam partján cséplőgép zenél. Az őszi árpát csépelik. A repceföldek már barnáinak: elvégezték rajtuk a tarlóhántást, sőt a tarlónövények magját is elvetették. Szkacsan elvtárssál, a szövetkezet elnökével a gazdasági udvaron találkozunk. A cséplőgéptől jött. — Hogy fizet az őszi árpa? — Nagyon jól. Elérjük belőle a 32 mázsát hektáronként. De búzából, rozsból, no meg a tavaszi árpából is meglesz a 32 mázsás átlagunk. Kövér a szem mindenfajta gabonából. A tavaszi árpát akár mind egy szemig a sörgyárba adhatják. Olyan a termés, atntyenre bizony régen nem emlékeznek a tóreiek. Pedig már sok szép termést levettek a földekről, amióta a közösben dolgoznak. Áz őszi repcét elsőnek takarították be a zselízi járásban. Ez is jól sikerült. 18 métermázsát értek el hektáronként. Nemcsak a kötelező beadást teljesítették belőle, de 83 mélermázsát terven felül adtak az állami raktárba. Rúgnak, zenélnek a gépek a ^ Garam-menti földeken. A traktorok alig győzik hordani a magot a gazdaság szérűjébe, ahol tisztítják, szárítják a szövetkezet lányai, legényei. Most mindenki munkához látott Tőrén. Állattenyésztők, dohányosok, kertészek segítenek az arató csoportoknak. Így van ez jól. Szorgalmas munkájukat telt hombárok jelzik nemsokára. (f.) súlygyarapodást gesen magasabb értek el. Szép terveik vannak a tejhozam növelésével kapcsolatosan is. Egy-egy tehéntől legalább 2900 literes íejhozamot akarnak elérni 1960-ban. S ezt el is érik. A szövetkezet agronómusa példásan gondoskodik arról, hogy a szövetkezetnek elegendő és jó minőségű takarmánya legven. A lucerna első termésének betakarítása után 21 hektárt felszántottak, mivel a második kaszálásra gyenge kilátás mutatkozott. A lucerna gyenge termelése helyett gazdäg termés lesz silókukoricából. Lucernájuk is lesz elég. Ä szántóföld 2S°/o-án termesztenek lucernát. Ebben az évben annyi silókukoricát termesztenek, hociv egy szarvasmarhára több mint 60 q silótakarmányt biztosíthatnak. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. Búcsú az iskolától A Nagycétényl Nyolcéves Középiskolában is virágdíszes kultúrműsorral egybekötött ünnepély keretében búcsúztak el a nyolcadikos tanulók az iskolától. Meghatódott hangon köszönték meg a tanítóknak a nyolc év fáradalmait, hogy előkészítették őket az életre. Az iskola nevében Chovancsek Sándor igazgató elvtárs mondott búcsúbeszédet. Az ünnepséget vidám kultúrműsor, majd mulatság zárta be. Presinszky Lajos, Nagycétény Az alsóhutkai pionírok jutalma A tanítók e napokban értékelték tanítványaik egész évi munkáját, s a tanulásban elért eredmények mellett figyelembe vették az iskolán kívül végzett munkát.is. •: Az .alsóhutkai iskolában 12 pionír van, aki a pionírszervezet megalakításának tizedik évfordulója megünneplése keretében jó munkát végeztek. Nemcsak a tanulásban mutattak példát ifjabb társaiknak, de a közelmúltban 120 kg rongyot és 50 kg ócskapapírt és több mint egy tonna hulladékvasat gyűjtöttek össze. A legelőfeljavítási munkából is kivették részüket. Itt 300 munkaórát dolgoztak le. Az alsóhutkai pionírok dicséretet érdemlő munkájukért jutalmul Kassán voltak, ahol a város megtekintése után a Humberto Cirkusz műsorát nézték végig. A napokban Krasznahorkára és a gombaszögi barlangba mentek kirándulni. MATÔ PÄL, tanító, Alsóhutka, Konzervgyárainknak jó hírnevet szerez külföldön a dunaszerdahelyi Konzervgyár n. v. készítette sterilizált borsó. Ez idén a gyár 80 tonna borsót szállít külföldre, ami a tavalyi export négyszeresét képezi. A borsó iránt nemcsak a népi demokratikus országok, hanem a kapitalista államok is érdeklődnek. Képünk a konzervek töltését és lezárását mutatja. A Szakta nagy sikere Bratislavában (ČTK) — Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában július 7-én fellépett a Szakta, a Lett SZSZK állami dal- és táncegyüttese, a lettországi népművészet kiváló előadója, amely már egy hónapja Csehszlovákiában vendégszerepel. Az előadáson részt vett Pavol Majling, a Megbízottak Testületének alelnöke, Vasil Bil'ak, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja, Jozef Tokár, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának vezető titkára, továbbá politikai és kulturális életünk kimagasló képviselői. Megjelentek a bratislavai konzuli testület tagjai, köztük Kaprap, a Szovjetunió bratislavai fökonzula. A bratislavai közönség lelkes, hosszan tartó tapssal jutalmazta a szép előadást. Az est Csehszlovákia és a Szovjetunió népei szövetségének és barátságának örömteljes éltetésében érte el tetőfokát. Szovjet vendégek a dolgozók filmfesztiválján (ČTK) — A dolgozók 10. filmfesztiválja iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A nézők július 7-én siínültig megtöltötték a libereci nyári mozi nézőterét, hogy láthassák Az ember sor s című szovjet filmet. E film előadásán részt vett a szovjet küldöttség is, Jurij Bjelov színész és Viktor Ljubovcev, a Moszkvai Rádió tudósítója. A közönség a két kedves vendéget szívélyes fogadtatásban részesítette. • A dolgozók jubiláris 10. filmfesztiváljának programján Prágában július 7-én a szovjet „Szállnak a darvak" című film után a világszerte ismert és kedvelt filmek egyikét, Jaques Tati „Az én bácsikám" című francia szatirikus filmet adták elő, amely a tavalyi cannesi filmfesztiválon nagy sikert aratott. Az Alfamoziban tartott esti előadáson részt vett a film két szereplője: lean-Pierre Zola és Adrienne Sarvanetie. Istállók 25100 szarvasmarha részére A Banská Bystrica-i kerületben a szövetkezetek az önsegélyes beruházási építkezés keretében ez év 5 hónapja alatt 54 millió 174 ezer korona értékű építkezést végeztek el, am; az egész évi feladat 40 százalékát jelenti. Ez alatt az idő alatt 6686 szarvasmarha és 8364 sertés részére készítettek istállókat. Jó példát mutatnak a krupinai járásban, ahol a čekovcei szövetkezetesek saját erejükből 100 férőhelyes tehénistáillót, 50 férőhelyes sertésistállót és 500 férőhelyes baromfiólat építettek. Mind a három építkezést már e hónap közepén teljesen befejezték. Az építkezés önköltségét csökkentették, mivel az építőanyagokat, kavicsot, homokot és követ saját erőforrásaikból teremtették elő. A 25-tagú építőcsoport, amelyet Ján Kováč szövetkezetes vezet, a legjobb a krupinaj járásban. A čekovcei szövetkezetesek az év végéig még egy szabadistállót terveznek építeni a növendékmarháknak, továbbá tető alá hozzák a sertésistállót a megfelelő önete tőkkel. Az év végéig 25.100 szarvasmarha és 21000 sertés részére készítenek istállókat. Most vásároljunk iskolaszereket Az Egyésült Nagykereskedelem azzal a kéréssel fordul a közönséghez, hogy iskolaszereket lehetőleg még a nyári hónapokban, az iskolai idény megkezdése előtt szerezzenek be, mivel szeptember elsó napjaiban a papírüzletekben nagy a forgalom. Az ismert iskolaszereken kívül a papríüzletekben már most több új cikk' kapható. Ezek között vannak importáruk Kínából és a Német Demokratikus Köztársaságból. Újdonság. amely különösen a diákokat és technikusokat fog érdekelni, a hazai TEPORA mérőeszköz 12 kicserélhető arányszámmal és a CENTROPEN technikai tölI tötoll celluloid mintaidomokkal és szá| mokkái. (kp) t***** ** ** ** ** * *< E' I Iőző cikkünkben ismertettük a földjáradék lényegét. Megállapítottuk, hogy a földjáradék egyik neme, a különbözeti földjáradék a szoszocializmusban is fontos szerepet játszik, mivel olyan természeti adottságoktól függ, amilyenek a föld minősége, fekvése, távolsága a fogyasztási központoktól stb., amely tényezők a szocializmusban — amíg árutermelés folyik — szintén hatnak. A különbözeti járadék lényege tehát az, hogy ugyanakkora mennyiségű élő és holt munka ráfordítása mellett a különböző termelékenységű területeken különböző értékű mezőgazdasági terményeket kapunk. Mivel a díjazás szocialista elve viszont azt mondja ki, hogy azonos mennyiségű, minőségű és társadalmi jelentőségű munkának a díjazása egyenlő kell hogy legyen, felmerül a probléma, hogyan egyenlítse ki a szocialista állam a keletkező különbözetet, hogyan gondoskodjék a szocialista díjazás elvének érvényesüléséről a mezőgazdaságban is a különbözeti földjáradék fennállása ellenére. Gyakorlati példa mindjárt jobban megvilágítja ezeket az elméleti megállapításokat. Olyan aránylag nem nagy területen is, mint Szlovákia, már különböző jellegű s ezzel együtt különböző termelékenységű mezőgazdasági területeket találunk, amelyeken ugyanazon mezőgazdasági termék előállítása különböző mennyiségű munkaráfordítást igényel. Elég, ha Dél-Szlovákia sík területeire gondolunk, ahol például A különbözeti földjáradék és az új mezőgazdasági adó aránylag előnyös feltételek mellett lehet kukoricát termelni, míg erre fenn Árvában már alig van lehetőség. Viszont fordítva, fenn a hegyvidéken előnyösebbek a lentermelés vagy a juhtenyésztés feltételei, mint Mátyusföldön. Általában Szlovákiában négy típusú mezőgazdasági termelési területet különböztetünk meg: kukoricatermelő, répatermelő, burgonyatermelő és hegyi területeket. Vannak természetesen átmeneti jellegű területek is, mégsem okoz túlságos nehézséget az egyes mezőgazdasági körzetek fenti termelési jellegének a meghatározása. Számszerű adatok azt is megmondják, mekkorák ezek a különbségek az egyes terményeknél a különböző területeken. Például a búza átlaghozama a kukoricatermelő területeken 22,7 métermázsa, hegyvidéken 16,1 métermázsa, a kukoricáé a déli síkságokon 30,7 métermázsa, a hegyek közötti burgonyatermelő vidékeken 25,9 métermázsa (tulajdonképpeni hegyvidéken meg sem terem); a cukorrépa hasonlóképpen 331,8 métermázsát, illetve 267,1 métermázsát hoz az előbb említett két területen. Emellett feltételezhetjük az ugyanakkora munkaráfordítást, sőt az az eset is előállhat, hogy az alacsonyabb termésátlagokat elérő kedvezőtlenebb adottságú mezőgazdasági területeken több és fáradságosabb élő munkát igényel a kisebb átlagtermelés elérése már csak azért is, mert a gépek használatára korlátozottabbak a lehetőségek. ** A" * A * * * * A * **** * jobban csökkentsék az önköltségeket, miután az adó összege nem változik, ha a szövetkezet tiszta jövedelme nő. Bár a mezőgazdasági adó a közös ^llami szükségletek fedezésére szolgál, mégis az új rendszer értelmében azt a nemzeti bizottságok fordítják saját céljaikra. így a nemzeti bizottságok érdeke is nagyobb lesz a körzetükbe tartozó mezőgazdasági üzemek hatékonyságának fokozásában. Végül az állam a kedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező szövetkezeteknek (esetleg újonnan alakult szövetkezeteknek) adott nagyobb mérvű közvetlen segítség formájában is hozzájárul a természet? adta termelési különbségek csökkentéséhez. Ez a segítség elsősorban a •beruházási tevékenység támogatásában fog megnyilvánulni. Természetesen továbbra is megmarad a mezőgazdaságnak, mint egész termelési ágnak adott általános segítség, amilyen a kártevők, kórokozók elleni küzdelem, a szövetkezetek gépesítése terén nyújtott segítség stb. Hangsúlyoznunk kell, hogy az új rendszer sem vonja el a kedvezőbb természetadta feltételek között dolgozó szövetkezetek vagy egyénileg gazdálkodók egész különbözeti járadékát. Ennek jelentős része továbbra is megmarad azok kezén, akik a természetadta kedvezőbb körülményeket kihasználva szorgalmas, leleményes, szervezett munkájukkal hozzájárulnak a mezőgazdaságunk előtt a harmadik ötéves tervben álló nagy és jelentős feladatok teljesítéséhez. Sz. Ĺ. Mivel a lakosság élelmiszerszükséglete, egyes iparágak mezőgazdasági nyersanyagszükséglete egyre nő, feltétlenül szükséges, hogy minden talpalatnyi mezőgazdasági megművelésre alkalmas területet, tehát a legroszszabb minőségű, legkedvezőtlenebb feltételek között fekvő földeket is megműveljük. Ha ezeknek a földeknek a hozamát összevetjük a jobb feltételek közötti földek termelésének értékével, megkapjuk a különbözeti járadékokat. A különbözeti járadék tehát az a többlettermék, amely a kedvezőbb természeti adottságú földeken ugyanolyan munkaráfordítás mellett az aránylag legrosszabb feltételek között megművelt földekkel szemben előáll. A különbözeti járadék egy részét már az eddigi mezőgazdasági begyűjtési rendszer is elvonta s a társadalom szükségleteinek kiegészítésére használta fel, amely társadalmi szükségletek között éppen a mezőgazdaság tételei igen jelentős hányadot vettek igénybe. Ez az elvonás főleg az eddigi begyűjtési rendszeren alapult, amely — éppen a földek természeti adottságainak, tehát a különbözeti járadéknak tekintetbevételével — egy hektárra különböző termékbeadási kötelezettséget állapított meg a különböző jellegű termelési területeken. Az 1960 évtől érvénybe lépő új mezőgazdasági termékbegyüjtési rendszer természetesen szintén számol a különbözeti járadékokkal s azok egy részét - megint csak a közös fogyasztás céljaira — a munka szocialista díjazása elvének betartása céljából is — elvonja. Ennek az elvonásnak az új begyűjtési . rendszer megváltozott feltételei között lényegében három eszköze lesz: a) az új árrendszer, b) az új mezőgazdasági adó, c) az állam közvetlen segítsége. A mezőgazdasági termékek új egységes begyűjtési ára — mint tudjuk — az eddigi kettős: begyűjtési és felvásárlási árak helyébe lép s megszünteti az eddigi begyűjtési normákat (kontingenseket). Az új árak alapián a mezőgazdaság bevétele az államtól az 1958. évben elért átlagos árakkal szemben kb. 15 százalékkal lesz nagyobb. Ezen belül az új begyűjtési árak úgy vannak megállapítva, hogv bizonyos mértékben előnyben részesítik a túlnyomóan kedvezőtlenebb természeti körülmények között dolgozó termelési területeket (hegyvidék, burgonyatermelő terület). A különbözeti járadék egy részét közvetlenül az új mezőgazdasági adó hivatott elvonni. Az új adó tételeit 1 — 7 százalékig úgy állapították meg, hogy az a legrosszabb termelési feltételekkel rendelkező területeken lesz a legalacsonyabb, míg a legkedvezőbb feltételű répatermelő területeken a legmagasabb, ami egészen természetes. Az adó alapját a szövetkezeteknél a brutto bevétel képezi, amelyből azonban le kell vonni az oszthatatlan alap juttatásának összegét. Ez a rendszer arra fogja késztetni a szövetkezeteket, hogy minél ftj SZÖ 5 * 1959- július 4.