Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)
1959-07-23 / 202. szám, csütörtök
GYERGYÓSZENTMIKLÓSTÓL - MAROSVÁSÁRHELYIG IACIK. rOJti 0 Eredetileg nem szerepelt amúgyis túlzsúfolt útitervemben. Albert Antal elvtárs, az Előre főszerkesztőhelyettese azonban meggyőzött róla, hogy bűn volna kihagynom, mert a Gyilkos tó meg a Békás-szoros a Keleti Kárpátok legszebb természeti érdekessége. S igazat adok neki. Gyergyószentmiklóstól zihálja kapaszkodik az autóbusz a szerpentineken s mintegy egy órás küszködés után, hozzávetőleg a Csorba-tó tengerszint fölötti magasságában elénk tárul a Gyilkostó. Százhuszonegy évvel ezelőtt földrengés hozta létre, amely sziklagörgetegekkel torlaszolta el a Békéspatak medrét. Nevének eredetét ma már nehéz tisztázni. Egyesek szerint a földindulás annak idején maga alá temetett egy pásztort, mások szerint azért hívják így, mert a völgyet feltöltő víz meggyilkolta a fenyőerdőt, de vannak olyanok is, akik esküdnének arra, hogy a tó nevét az itt-ott feltörő gázoknak köszönheti, amelyek — a szóbeszéd szerint — már több embert pusztí* tottak el. Szépséges tátrai tengerszemeink csodálóját is magával ragadja ennek a tónak jellegzetessége, az elárasztott fenyőerdő víz fölé emelkedő csonkjai. Bármennyire is fiatal ez a tó, partján meglebbent minket az enyészet szele. Ritka jelenség az is, hogy alig kéthárom kilométerre innen, függőlegesen égnek meredő mészkősziklák közé szorul az út és a patak s hátunk mögött hagyva a nehezen megmászható érdekes formájú Oltárhegyet, belépünk a vízvájta, ki tudja hánv évmillióra emlékeztető Békás-szorosba. Kanyonban kanyarog az út s minden hajlatánál új csoportosulásban, bizarr formákban tornyosulnak fejünk fölé a vadregényes bércek. Ez a szoros Erdély egyik kapuja Munténiába és Moldavába, amelyet annak idején Regátnak, Ökirályságnak hívtak. Sok természetimádó jár erre, de az autóbuszok nemcsak kirándulókat visznek, hanem munkásokat is, akik a szoroson túl Románia egyik legnagyobb energetikai létesítményét, a V. I. Lenin Vízierőmüvet építik. A természet két csodáját így egészíti ki az emberi kéz alkotta harmadik „csoda". Csak a gyors sötétedés késztet arra, hogy még egy utolsó pillantást vetve a dombtetőről a fáradtan ásító szorosbejáratra szálláshelyünk, a Yirágh elvtársék, egy kedves, fiatal házaspár által vezetett menház felé vegyük utunkat. A szorosban bizony hideg van és jól esik a cujka, a román szilvapálinka, majd utána a fejedelmi étel, a Békás-patak áldása, a finom ízű, porhanyós, sült pisztráng. Vidám marosvásárhelyi társaság körében sakkozással, kártyázással, malmozással és beszélgetéssel telik el az este, miközben halkan szól a rádió. Másnap az a gondolat vezérel, hogy ki kell használni minden egyes percet, mert kora délután már sajnos búcsúznunk kell ettől a szépséges tájtól. Az autóbuszmegálló felé tartva tarka és /népes cigánycsoportba ütközünk. A szoros felé vonulnak gyalog és szekerekkel, közben-közben megállnak, megkínáltatják magukat egy-egy cigarettával. Az egyik idős asszony az út szélén tenyérből jósol a<! áhítattal rátekintő menyecskének s ketten-hárman is megállítanak, hogy a hiszékenyebb járókelőknek színaranyként, de nagyon olcsón eladják a vörösréz gyűrűt. A román kormány nagy igyekezettel törekszik a cigánykérdés gyökeres megoldására, elsősorban a kóbor életet élők letelepítésére és munkába állítására. Az eredmények nem is maradnak el, komoly sikerek könyvelhetők el erre a számlára is. Igy például Bukarestben nagyon rendezett és tisztán tartott cigánynegyedet láthattam, amelynek lakói mind dolgoztak. Természetesen a jelentős számú cigány lakosság életmódjának teljes és átfogó megváltoztatása még mindig napirenden szereplő, hosszabb időt igénylő probléma. A Gyilkos tó egyik részlete Énekszóval hagyjuk el ezt a- gyönyörű vidéket. De amikor a román gyermekek által a bérctetőkön szedett és emlékül vitt havasi gyopárra nézek, szomorúan gondolok arra, talán már soha sem jutok el ide, csak gondolatban idézhetem fel az itt töltött szép órákat. Marosvásárhely. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt alig harcmincötezer lakosa volt, ma még egyszer annyi. Ez is egyik kifejező tanúbizonysága a Magyar Autonom Tartomány székhelye gyors fejlődésének. Persze Marosvásárhely nemcsak tartomár^i igazgatási, politikai centrum, hanem egyben a romániai magyar dolgozók egyik szellemi fellegvára is. Középés felső fokú iskolák mellett itt találjuk a romániai hat magyar színház, egyikét, az Állami Székely Népi Együttest, a messze földön híres TeA Békás szorosba vezető szerpentinút, a háttérben az Oltár hegy leki-féle tudományos könyvtárat, a magas színvonalú, tartalmas és szilárd eszmei alapozottságú. Igaz Szó szépirodalmi folyóirat szerkesztőségét és néhány tartományi lapot, valamint számos más kulturális és népművelési intézményt. A székely stílusban épült, érdekes gye a Maros-menti várost. Kezük alatt szinte ég a munka, fiatalok és lelkesek, vidámak és céltudatosak, mintha az ember az Ifjúsági vasútvonal vagy más ifjúsági építkezéseink fiataljait, a felszabadulás utáni első évek lázban égő öntudatos ifjúságát látná. Meg kell őszintén mondanom, hogy egész romániai tartózkodásom során nem találkoztam egyetlen egy jampeccel sem, de tömegestül olyan fiatalokkal, akik jól tudják, maguknak építik az országot, a saját jövőjüket szépítik. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a román elvtársak nagyobb sikereket értek el az ifjúság természetes vágyainak, képzeletének, lendületének helyes mederbe terelésében, mint mi. Ez az egyik oka annak, hogy ellátogatunk a Bolyai Farkasról elnevezett középiskolába, amely négyszáz éve teljesíti művelődési feladatait, a Székelyföld fővárosában. A másik indítóok az, hogy találkozni szeretnék Farczády Elek professzorral, akinek hírp az ötödik magyar nyelvemlék feltárása kapcsán eljutott hozzánk is. Az iskola 51 ezer kötetet számláló gazdag könyvtárában bukkanunk rá a középtermetű, szikár, fiatalos mozgású tudósra, aki munkáját megszakítva előzékenyen tájékoztat mindarról, ami számot tarthat a magunkfajta laikus érdeklődésére. — Az egykori marosvásárhelyi református kollégium nagykönyvtára — hangzik a válasz első kérdésünkbe — mai elnevezésében, mint Bolvai Könyvtár, a két Bolyai emlékét őrzi. Bolyai Farkasnak és Jánosnak, apának és fiúnak, a magyar^matematikai tudomány két büszkeségének egész élete és működése szoros kapcsolatban állott Marosvásárhellvel, illetve az egykori kollégiummal. Népi demokratikus rendszerünk tehát akkor, amikor a volt kollégiumi nagykönyvtárból önálló tudományos intézményt teremtett, szerencsésen választotta meg elnevezését. — Melyik évből maradtak fennél legrégibb adatok a könyvtárról? •' — Az iskola története első évszázadának utolsó éveiből, mégpedig 1653-ból egy 550 lapos kézírásos könyv, amely világosságot vet az intézmény három évszázaddal ezelőtti belső életére és működésére. Sorra szemünk elé kerülnek a könyvtár legérdekesebb ősnyomtatványai, unikumai, így például többek között Apáczai Cseri János Magyar logikátska című műve 1654-ből, a román nyelv erdélyi nagy emléke, a Fogarassi katechizmus, amelyből öszszesen két példány van csak, Balassa Bálint első rendezetlen kiadása, amely Bártfán jelent meg 1640-ben. Végül is kegyelettel vehetjük kezünkbe a XV. század közepéről származó vaskos kódexet, amelyet Koncz József tanár talált meg pusztulófélben Erdélyszentgyörgyön egy kereskedő lomtárában s amelyet ennek alapján Koncz-kődexnek neveztek el. Ebben a bibliában Rikkant rá Farczády Elek professzor 1956-ban az ötödik magyar nyelvemlékre, a Marosvásárhelyi Sorokra. Erről a bukaresti Akadémia kiadásában Szabó F. Attilával közösen érdekes tanulmánykötetet jelentetett meg. Sokáig nézzük a kéziratos latin kódexbe utólag bejegyzett néhány magyar sort, ezt a harmincnyolc kifakult szót, amely sokat mond nyel vonalaival, ízléses színösszeállításával vünk múltjáról, majd megtekintjük a a figyelmet magára vonó Sfatul Po- két Bolyai emléktárgyait, arcképeit, pular (Néptanács) és a Művelődési műveit, szobrait, kéziratait, őrző emOtthon épülete előtti téglaalakú hatalmas téren serényen folyik a munka. Teherautókon, lobogó vörös zászlóval, énekszóval fiatalok légiója jön ide a társadalmi munkában még szebbé te lékmúzeumot. Búcsúzunk Farczády professzortól, a hivatását szívvel, lélekkel szerető könyvtárvezetőtől, aki néhány évtimunkaidő letelte után, hogy zeddel ezelőtt több ízben járt hazánk Imi munkában méa szebbé te- földjén és szavaiból úgy vesszük ki most újra készül felkeresni a rég látott helyeket és csehszlovákiai ismerőseit. Kilépünk a napsütötte marosvásárhelyi utcára, a város élettől pezsgő jelenébe és még egyszer visszatekintünk a könyvtár évszázados épületére, amelyben a múlt értékes öröke méltó hajlékot kapott a szellemi javakat féltő gonddal őrző szocialista rendtől. A marosvásárhelyi Művelődési Otthon GÄLY IVÁN i i % ZALA JÓZSEF: <•?»•*. s., v „ _ | 1 MAI ARATÁS 1 Kombájn arat a sárosági dül'ón, és szemlátomást fogy a púzatábla. Kaszás, marokszedő, kötöző nincsen, nem vár a kéve a keresztrakásra. ... Emlékszem még a nyári hajnalokra; tövestül téptünk gabonát kötőnek. A kész kötőt a füzesbe rejtettük, hogy nedvességét a nap el ne lopja. Reggeli után öles rendet vágott a kaszás, \ a szedő felszedte, ; a kötöző két fél markot kötözött, \ s a szedőnek a kötőt terítette. ! i ! Tűzött a nap, ; s a verejtéknél jobban ! csípett a por és szúrt az árpaszálka. \ Csupa karcolás volt a lábunk szára, : s karunk a tarló : sebezte titokban. j Kínzott a szomj, ; de minél többet ittunk, 1 annál jobban elöntött a verejték. Csak a nap szerint sejtettük az időt, ' mikor ebéddel jönnek a menyecskék. Étel, pihenés sose esett jobban, mint akkor, ott a zöldelö sarjában; és marok szedőnk ürülő korsónkat megtöltötte a gémes csordakútban. Ebéd után folytatódott a munka, s mikor a nap vörösen szórta fényét, kaszás, szedő és kötöző hordozta keresztrakáshoz a sok kötött kévét. Leszállt az éj, s hogy nyugovóra tértünk, egy órányira lehetett az éjfél. Kurtára volt szabva álmatlan álmunk, s már öltöztünk a bolygó lámpafénynél. Valamikor másfél hónapig tartott az aratás, a hordás és a cséplés, s az időjárás rettegett szeszélye mennyi kárt tett az érett gabonában; napjainkban meg nem tart két hétig se' a közös aratás a nagy határban. Kombájn arat a sárosági dűlőn, kezelőjét tűző nap heve éri. De kaszás, szedő és kötöző helyett a legnehezebb, a leggyötrőbb munkát dús réteken a gépi erő végzi. A rozsnyóbányai üzemi klubban Zenekarok, fényképészeti, sakk-, ping-pong-, és más érdekkörök működnek a rozsnyóbányai üzemi klubban. A nyolc helyiségből álló hatalmas épület bármelyik város művelődési otthonával vetekedhet. S ez egy csöppet sem meglepő. Noha a helybeliek csak telepnek hívják, Rozsnyóbánya szerepénél fogva egy kisebb város. Nem csoda, ha kulturális igénye is olyan, mint a városoké. Az üzemi klubban — mint a bányászokkal folytatott beszélgetésekből megtudtam — a legtöbb munkát a kilenctagú táncés a 27-tagú fúvószenekar végzi. Nincsen olyan kulturális rendezvény, amelyen a zenekarok tagjai valamilyen formában ne vennének részt. Ezenkívül a legtöbb elismerés az ejztrádegyüttest éri. Az Ehlrich Gyula vezette csoport általiban negyedévenként mutat be egy-egy új, egész estét betöltő kulturális műsort. Ünnepi öszszejöveteleken, kulturális műsorral összekötött előadásokon, a szombati zeneestéken és más alkalmakkor azonban szükség szerint lépnek fel. Műsorukban gyakran használják a szatíra fegyverét, amellyel a munkában észlelt fogyatékosságokra mutatnak rá. Kifigurázó módszerüknek sok szép eredménye van. A bányászok megértéssel veszik a munkájukkal kapcsolatos rögtönzött jeleneteket. Az esztrád-együttes az elmúlt napokban immár hatodszor lépett fel egész estét betöltő új műsorával. Jelenleg a bányásznapra készülnek. Azt szeretnék, ha bányásznapi műsoruk, minden eddigi műsoruk színvonalát felülmúlná. A zenekaron és esztrádeflyüttesen kívül szép eredményt könyvelhet el a klub keretén belül működő színjátszó csoport is. A színjátszók már többször játszottak háromfelvonásos színmüvet. Most ismét azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy ideje lenne egy új háromfelvonásos vígjátékot vagy drámát betanulniok. A bányászok érdeklődnek a színjátszás iránt s ezt az érdeklődést a rozsnyóbányai színjátszók nem , akarják kielégítetlenül hagyni. Az üzemi klubban magyar és szlovák együttesék működnek. Egymást kölcsönösen segítik, s nemcsak a csoportok között van megértés, nemcsak az együttesek is segítik egymást. A lehetőségekhez mérten az üzemi klubnak a párt, a szakszervezet és az üzem vezetősége is minden segítséget megad. A szépen berendezett klubhelyiségek, a közös munka, s az egymást sejjítésw'ait eredményezioí hogy a rozsnyóbányai üzemi klubban tevékeny és ?l sokirányú-a kulturális élet. (b) ^IRODALOMRÓL-KÜNWERRÜLg^ Hírrovatunkban nemrégen közöltük, hogy a budapesti könyvkiadóknál új lexikon és értelmező szótár jelenik meg. A fontos publikációk iránt olvasóink közül többen érdeklődtek. Áz érdeklődőknek a következő újabb adatokat közölhetjük: Az ÜJ MAGYAR LEXIKON hatkötetes lesz és 3000 oldalon az emberi ismeretek minden területére kiterjedő 40 000 címszót tartalmaz. A MAGYAR NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA szintén hatkötetes. A jelentős nyű közel negyedmillió nyelvi adatot foglal magába és a magyar nyelv mintegy 60 000 szavának jelentését, értelmét, árnyalatait, és összetételeit közli — szólásokkal, közmondásokkal és irodalmi idézetekkel tarkítva. Az Oj Magyar Lexikon első kötete a nyár, a magyar nyelv értelemző szótárának első kötete pedig az ősz folyamán jelenik meg. (b) • * * A Budapesti Kossuth Könyvkiadó ez évben kiadott következő három kiadványára figyelmeztetjük olvasóinkat: ROGER GARAUDY: „MARXISTA HUMANIZMUS". R. Garaudy francia kommunista politikus, író és filozófus e könyvében helyet foglaló tanulmányai a filozófia legidőszerűbb, jel.enleg legtöbbet vitatott kérdéseit tárgyalják. Azokat a kérdéseket, amelyeket nyugaton a marxizmus ellenségei leggyakrabban vetnek fel, amelyekben leggyakrabban tárgyalják a marxista filozófiát. A tanulmányok polemikus jellegűek; a szerző különböző — nyugaton divatos — áramlatokkal vitatkozik. A könyv terjedelme 310 oldal. H. N. MOMDŽSJAN: „KOMMUNIZMUS ÉS KERESZTÉNYSÉG", A szerző 46 oldalas brosúrában közérthetően magyarázza a tudományos kommunizmus álláspontját a keresztény valláshoz. A „RÉGI JŐ VILÁG" az „UTOLSÖ FELVONÁS" négy szerzőjének Horváth J„ Nemes J., Pintér I., Szabó L. - új könyve. Történelmi riportkönyv ez, amely elénk tárja a negyedszázados magyarországi ellenforradalmi Horthy-rezsim uralkodó rétegei politikai, gazdasági, erkölcsi világának züllött korruptságát. A négy újságíró 270 oldalas könyve szórakoztatva ismerteti meg az olvasót a hírhedt panamák, csalások, történetével és társadalmi hátterével. Űjabb Mikszáth-kötet csehül A prágai könyvkereskedések kirakataiban a napokban megjelent immáron harmadik cseh fordításban Mikszáth Kálmán szórakoztató regénye, a népszerű: Szent Péter esernyője. A regényt már röviddel a megjelenése után lefordították cseh, német és román nyelvre. Angliában néhány hónap alatt nyolc kiadást ért el. Eddig 17 nyelvre, legutóbb kínaira fordították le a klasszikus magyar író művét és remélhető, hogy a nemrég bemutatott szlovák-magyar kooprodukciós film közönségsikere után a regény is megnyeri a cseh olvasó tetszését. (szily) Oroszkán a minap a MÁV hegyeshalmi kultúresoportja vendégszerepelt. A vendégek jól sikerült kulturális műsorral szórakoztatták a megjelenteket. A csehszlovák-magyar barátság jegyében lezajlott összejövetelen a csehszlovák határőrség kulturális csoportja is fellépett. (k. a.) * * * Fennállásának 10. évfordulója alkalmából a Csemadok szepsi helyi csoportja kultúrműsorral egybekötött ünnepi gyűlést rendezett. Az ünnepi összejövetelen a helyi csoport legjobb tagjait emlékéremmel jutalmazták. (d. m.) ÍĹ J J SZÖ 7 * 1959. július 21.