Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-23 / 172. szám, kedd

( 'X Süché Uýto-'i 'művelődési otthonban a múlt héten az ifjúság műszaki alkotásaiból kiállítást rendeztek. Különféle fokozatú iskolákból egész Szlovákia területéről mintegy 250 legjobb mű került bemutatásra. A kiállítás június 25-ig lesz nyitva s ezután a kiállítási tárgyakat Prágába, az ifjúság mű szaki . alkotásainak országos kiállítánára küldik. Ké' pünk a kiállításon készült, egy villa- I tek. A miniatűr-modellek a látogatók nyosított útszakaszt ábrázol, melyet az | körében nagy tetszést aratnak, érsekújvári vasutastanoncok készítet- | (Foto V. Pribil ČTK) Néphadseregünk életéből MIRE JÓ A LEVÉLVÁLTÁS AZ ÜZEM ÉS A L AKI ANYA KÖZÖTT? 'A katona nevelése érdekében a legkülönbözőbb módszerek vehetők Igénybe. A nevelést szolgálják azok a levelek is. amelyeket a katonák lakhelyére vagy volt munkahelyére küldenek a laktanyákból. Bizony még a legfegyelmezetlenebb katona is komolyan elgondolkodik, ha paracsnokától azt hallja, hogy írni fog róla a gyárba, volt munkahelyére. Katonáink dicséretére szolgáljon, hogy legtöbbször elég az ilyen figyelmeztetés. A parancsnok és a politikai munkatárs által küldött levelek a legtöbbször dicséretet tartalmaznak. Ilyen dicsérő hangú levelet intéztek a minap Karel Marek tizedesről az ústli vegyi üzembe A levélben azt írták, hogy Marek példásan teljesíti szolgálati kötelességeit. Nem tartott sokáig és az alakulat politikai munkatársa az üzem levélpapírján a következó választ kapta: „Tisztelt elvtársak, örömmel olvastuk politikai osztályuk közlését, hogy Karel Marek tizedes, volt alkalmazottunk, alakulatuk tagja, szolgálati kötelességeit példásan teljesíti. A beküldött dicsérő oklevelet levelükkel együtt átadtuk annak a termelési részlegnek, ahol nevezett dolgozott, hogy tudomást szerezzenek röla volt munkatársai." Társai köszönetük kifejezése mellett arra kérik Marekot, maradjon továbbra is példakép az alakulat többi tagja számára. Közlik, hogy a műhelyben, ahol azelőtt dolgozott, megalakult a szocialista munka első brigádja és elnyerte a Vegyipari Minisztérium kitüntetését. A kollektíva felszólítja Mareket, hogy szerezze meg a példás katona jelvényét és ehhez sok sikert kívánnak neki. Az elvtársak, akik' az említett levetet írták, nem is sejthették, hogy még mielőtt levelük megérkezik, Marek tizedesből — példás katona lesz. De a levélváltás mégsem volt hiábavaló. A szaktársak felhívására Marek tizedes elvállalta a raj példás, jő kiképzését. KOVÁCS KATONA ERDEJE Kovács katona érdeme, hogy helyőrsége területén új erdőrészt ültettek. Fúrógépével 8000 cserje számára gödrött ásott. Mindez annak a szerződésnek a keretében történt, amelyet a városszépítés érdekében a HNB és az alakulat egymással kötöttek. A szerződés értelmében az alakulat buldózervető gépeikkel egy korszerű stadion építésénél is hathatós segítséget nyújtottak. BESZÉDES SZAMOK Ez ér elsfi négy hónapjában néphadseregünk parancsnokai 134 930 jutalmat osztottak ki. Ez a száraz szám ékesen bizonyítja, milyen derék munka folyik a megjutalmazottak párt- és ifjúsági szervezeteiben. 73 924 katona dicséretben részesült. Másfél ezernél több szülő, HNB, üzem kapott ily értelmű dicsérő oklevelet: „Büszkék lehetnek fiukra, lakosukra, alkalmazottukra." 9654 katona tárgyi vagy pénzjutalmat kapott. A néphadsereg 282 tagját az alakulat lobogója előtti fényképfelvétellel jutalmazták, 13ű-án pedig a legmagasabb jutalomban részesültek: nevük a becsület-táblára került. HÁROMEZREN A BÁNYÁSZATBA Néphadseregünk alakulataiban a második évüket szolgáló katonák között toborzást folytatnak a bányászat, nevezetesen az Ostrava—Karvina-i bányakörzet megerősítése érdekében. Hadseregünk háromezer dolgozóval óhajtja növelni a bányászok számát. 0 Azok, akik a toborzás során bányászmunkára jelentkeznek, egy hónappal előbb mehetnek tartalékos állományba és pénzügyi kezdvezményben is részesülnek. Aki elvállalja, hogy az Ostrava—Karvína-í bányakörzetben egy esztendőt ledolgoz, 500 korona toborzási illetményt kap. Három évi munkavállalás esetén ez az összeg (három részletben) 1800 koronát tesz ki. Minden új bányászati dolgozó négy hónapon keresztül ún. bedolgozási illetményben ré-, szesül. A házasok, amennyiben a munkábaállás következtében családjuktól különváltan élni kénytelenek, napi 8 korona családi segélyt is kapnak és évi szabadságuk egy teljes héttel meghosszabbodik. További kedvezmények a tennészétbeni szénjuttatás és a bányászatban rendszeresített hüségpfltlék stb. Akik megszeretik a bányászmunkét és állandó életpályául választják, családi lakás kiutalását kérhetik. Előnyös rekreációs lehetőségeket, kulturális és sportrendezvények szervezett látogatását is biztosítják számukra. Egyes egységekben a toborzás már javában folyik. Volf tiszt alakulatából egy héttagú katonacsoport Ostravába utazott. A katonák egy teljes napot szenteltek arra, hogy megismerkedjenek a bányászok munkahelyével, az elszállásolás! lehetőségekkel, tájékoztatták őket a brigádosok átlagkeresetéről stb. Az ostrSval kirándulás eredményes volt. A csoport többsége elhatározta, hogy katonai szolgálatuk letöltése után a bányászatban helyezkednek el. További tizenöt katona szintén érdeklődést tanúsít a bányászmunka iránt. Az egyik ezredben az alakulat pártszervezete Is foglalkozott a bányásztoborzással. A Pionír-bányából szerzett agitációs anyag felhasználásával falitáblát készítettek, amelyre kifüggesztik a bányamunkára jelentkező katonák nevét. (szily) A falusi pártszervezet munkájától függ döntő részben a szövetkezet sorsa Hatalmas nyersolajfinonrítót építettünk az EAK-ban (ČTK) '—' Munkásaink és technikusaink néhány nappal ezelőtt fejezték be a Csehszlovák Köztársaság legnagyobb külföldi beruházási építkezését. Kísérleti üzembe helyezték a homsi korszerű nyersolajfinomítót az Egyesült Arab Köztársaság s?íriai területén. Äz, hogy ezt a megrendelést mi kaptuk, nehéz nemzetközi versenyben dőlt el, amelyen az Amerikai Egyesült Államok, NagyBritannia, a Német Szövetségi Köztársaság és más országok nagy vállalatai vettek részt. A mi dolgozóinknak nemcsak sikerült a határidőt betartani, hanem a szocialista munkaver?Sny segítségével még 14 nappal le is rövidítették. Ha tekintetbe veszszük azt a körülményt, hogy szerelőinknek nemcsak az idővel, hanem gyakran a szokatlan éghajlattal és időjárással is harcot kellett folvtatniok, ez a teljesítmény óriási sikernek tekinthető. A szerződés aláírásától a nyersolajfinomító kísérleti üzembehelyezésének napjáig csak két év és három hónap telt el. A fő felelősség e fontos megrendelés teljesítéséért a brnói Králové Pole-i gépgyár dolgozóira hárult. A homsi nyersolajfinomító felépítésében azonban részt vett számos más gépipari üzemünk is. Munkasikerünkhöz nagymértékben hozzájárult az a szállítócsoport is, amely a Tátra 111 teherautón a kikötőből az építkezés helyére szállította a gépi berendezést, amelynek teljes súlya túllépte a 21 ezer tonnát. A nyersolajfinomító kísérleti üzembehelyezésével a csehszlovák munkások és technikusok rhunkája az Egyesült Arab Köztársaságban nem ért véget. A szerelők egy részét a vegyészek váltották fel, akik technikailag irányítják a nyersolajfinomító menetét, s a helyi munkásokat és techniki's^kat megismertetik a termeléssel és a gépiberendezés kezelésével. Az utóbbi időben egyre több oly levél érkezik szerkesztőségünkbe, amelynek írói a csécsei szövetkezetről mondanak véleményt ilyen vagy olyan formában. .Van, aki számszerűleg egymás mellé sorakoztatja a hibákat, úgyszólván reflektorfénybe állítja, de ennél aztán tovább nem is jut, s nem is juthat, ha teljes mélységében nem látja a dolgokat. A problémák mély ismerete nélkül, a hibák statisztika szerű felsorolásánál csak az juthat tovább, aki jobban a dolgok mélyére néz. A levelek között akadtak olyanok is, amelyek írói már azzal is megoldottnak látják a csécsei problémákat, hogy új elnök került a szövetkezet élére. Mielőtt egyet-mást mégis elmondanánk a szövetkezetről, szükséges megállapítani, miért áll annyira éppen ez a szövetkezet az érdeklődés központjában. Mindenekelőtt azért, mert a szepsi járásnak és az országnak sem mindegy az, milyen eredményeket ér el a Győzelmes Február Egységes Földművesszövetkezet. A szövetkezet majdnem másfélezer hektáron gazdálkodik, de ha 100 vagy 200 ha-os szövetkezetről lenne sző, akkor sem lehetnénk közömbösek iránta. Hogy a szepsi járás milyen gazdasági eredményeket tud felmutatni, abban komoly szó jut a csécseieknek, S mégis azt kell mondani, hogy kellő támogatást nem nyújtott nekik a járás. Itt nem gondolunk gazdasági segítségre, inkább politikai vonatkozású támogatásra lett volna szükségük. Mindenekelőtt a falusi pártszervezet tevékenységében kellett volna változást eszközölni oly értelemben, hogy a kommunisták felelősségérzetét felkeltsék a szövetkezet sorsa iránt. A csécsi szövetkezet első volt a szepsi járásban, sőt országos viszonylatban i£ az elsők között alakult. Kezdetbén az egyes vezetők úgy képzelték, Hogy Csécsből mintaszövetkezetet csinálnak. Az anyagi segítséggel nem is fukarkodtak, sőt mondhatnánk túlzásba is vitték, S ez egyik alapvető oka annak, hogy ma, 10 év után nem lehet dicsérőleg szólni a csécsi szövetkezetről. A csécsi szövetkezet egy elkényeztetett gyerekhez vált hasonlóvá, olyanhoz, akit a szülők túlzottan kényeztetnek, akiknek csak valamit ki kell gondolni, s kívánsága máris teljesül. Röviden mondva a Győzelmes Február tagjait nem tanították meg járni, nem nevelték a tagokat arra, hogy ne várjanak mindent az államtól, hanem törekedjenek arra, hogy jólétüket valóban a termelés állandó növelésével alapozzák meg. Ezt a J tény t azért -volt szükséges megemlíteni, mert ez a szövetkezet gazdálkodásának további szakaszára is kihatott. A járásban egyre-másra alakultak újabb szövetkezetek, s a kedvezmények egyre szélesebb körben oszlottak meg. A későbben alakult szövetkezetek megtanultak jól gazdálkodni, de az elsőszülött, az elkényeztetett Csécs visszamaradt. S most, 10 év után, ha összehasonlítást teszünk mondjuk Csécs és egy későbben alakult szövetkezet között, a mérleg az utóbbi javára billen. Andreas Sándor szepsi levelezőnk a járási nemzeti bizottság gazdasági elemzése alapján pl. párhuzamot vont Csécs és Méhészke között. Az utóbbi szövetkezet jóval későbben alakult, mint a csécsi, a gazdasági eredmények mégis a méhészkeiek javára billentik a mérleget. Meg kell mindjárt jegyezni, hogy a méhészkei szövetkezetnek semmivel sincsenek jobb felételei a gazdálkodáshoz, mint a csécseieknek, csak az emberek gondolkozása más, mivel a pártszervezet állandó nevelőmunkát végez a faluban. Ezzel a megállapítással máris a csécsi probléma lényegéhez értünk. A hiba mindenekelőtt magukban az emberekben van, akik elkényelmeskedtek s a közös gazdálkodás mellett kialakult a túlméretezett háztáji és egyéni gazdálkodás is. Ahogy már említettük, egyik levelezőnk a szövetkezet problémáinak elintézését az űj elnök megválasztásával máris többé-kevésbé elintézettnek tartja. Szép ez a bizakodás, de nem eléggé indokolt. Igaz, egy jő elnök sokat tehet, de a tagság s mindenekelőtt a falusi pártszervezet hatékony támogatása nélkül minden problémát nem oldhat meg. Kovács Pál, a szövetkezet új elnöke iparkodik rendet teremteni, sajnos, egy-két ember kivételével alig támogatja valaki. Maguk a kommunisták is csak félvállról fogadják az újat. Elkerülné az igazságot, aki azt állítaná, hogy a csécsi szövetkezetesek szegények. Ellenkezőleg. gazdagok, jómódúak, csak az a baj, hogy a javak döntő részét meg nem engedett úton szerezték. Bevételük nagy része a háztáji gazdaságokból és különböző úgynevezett „fekete" munkákból ered. A közös gazdálkodást elhanyagolták, s kikl magának szabta meg, milyen úton juthat minél magasabb jövedelemhez. Voltak szövetkezeti tagok, akik 15—20 sertést is tartottak a háztájiban. A szövetkezet vezetősége nemhogy erélyesen fellépett volna ez ellen a helytelen megnyilvánulás ellen, hanem még támogatta is a rendbontókat. Megengedték pl. azt, hogy a szövetkezet részére az állami alapokból kiutalt takarmányt azok a szövetkezeti tagok kapják meg, akik a háztájiból akarnak gazdagodni. Megtörtént, hogy a szövetkezet jutányos áron több vagon krumplit kapott, de ezt nem a közös jószág takarmányozására használták fel, hanem Vajner Andor szövetkezeti tag hizlalt belőle egész falka disznót, amit természetesen az állami felvásárlási áron értékesített. Az állam tehát jutányos áron adta a takarmányt, de a húst már kénytelen volt magas áron felvásárolni az illető szövetkezeti tagtól. Egy-két malac eltulajdonítása sem ment ritkaságszámba. Kezdetben akadtak emberek a szövetkezetben, akik szóvá tették a hibákat, de sem a szövetkezet, sem a járás nem reagáltak a bíráló szóra; sőt nemcsak az egyszerű szövetkezeti tag bíráló szava talált süket fülekre, hanem lapunk többszöri bírálatát is figyelmen kívül hagyták a faluban és a járáson is. Á rend teljesen felbomlott. Kovács Pál mostani elnök s^int a szövetkezet már a tönk sz^re jutott. Még a legbecsületesebb 'tagok is iparkodtak valamilyen „mellékjövedelemhez" jutni, mert igen szűkös volt a munkaegység értéke. No már most azt kéli még tudni, hogy a munkát nem a mennyiség és minőség szerint jutalmazták, hanem aszerint, ki mennyit Íratott be a csoportvezetővel. Igy aztán az előre tervezett munkaegységeket magasan túllépték, a tervezett hektárhozamokat nem érték e!, jószágállományuk a jó gondozás és takarmány hiánya következtében leromlott, persze a munkaegységek értéke is csökkent. Pedig ha őszinték akarunk lenni, meg kell mondani, hogy hem kellene a csécsi szövetkezetben takarmányhiánynak lenni. Az igazat megvallva a múltban a csécsi gazda nem vett takarmányt. Csakhogy akkor a sző szoros értelmében minden talpalatnyi földről, még a határuk széléről is összeszedte a füvet. És miért nem öntözhetnek most is úgy, mint valamikor? Hisz a csécsi gaftdák a múltban híresek voltak jó gazdálkodásukról. a húszas évek során már több mint 200 hektár rétet öntöztek. Közösen öntözőberendezést építettek. S ma ezt miért nem tehetik meg. amikor csak egv szavukba kerülne s a gépek mindazt napok alatt elvégeznék, amivel ők a múltban hónapokig dolgoztak? Az egymásra 'halmozódó hibák a szövetkezet becsületes tagjait is közömbössé tették a közös iránt. A falusi pártszervezet sem dolgozott megfelelően. Manapsáq pedig a szövetkezetben — az új elnök és néhány tag kivételével — mindenki a jó embert akarja mutatni. Ez alól a kommunisták sem kivételek. Ez a jó „emberesdi", vagy ahogy ők értelmezik, „emberségesség" komolyan gátolja a szövetkezet fejlődését. A napokban megtörtént, hogy a szövetkezet. éj jeli őrének hibájából — akit az ellenőrző bizottság szolgálati helyén két esetben alva talált — 150 csibéje pusztult el a szövetkezetnek. Most mi történt? Az, hogy az elnökön kívül azok. akiknek „szavuk" van a szövetkezetben, mindenki a jó embert játszva iparkodtak a hibát elkenni. Bartkó Imre is „jó embernek" akart mutatkozni, amikor a műtrágyázásnál szemet húnyt afölött, hogy üresen járnak a szórógéppel. A kívánt munkaegységet persze az el nem végzett munkáért is beírta. És mi a következménye ennek az „emberiességnek". Mindenekelőtt az, hogy az elvetésre szánt műtrágfa a föld végében ment tönkre. A termés silány. S vé.qsösorban a „műtrágyaszórást" végző egyének érdemtelenül részesültek jutalmazásban. Csupa „emberségből" megengedik, hogy a traktorok egyéneknek fuvarozzanak, s addig a szövetkezetben áll a munka. Teheneik naponta alig adnak 3 liter tejet, az abraktakarmányt a lovakkal etetik meg, mert a szövetkezetben végzett munka után a kocsisok még. egy kis „fekete fuvarra" is felhasználják a szövetkezet lovait. A szövetkézet jószágállománvához nem „kapnak" fejőnőket, amióta az új elnök szorgalmazza, hogy a kifejt tej után kapják a jutalmazást, mivel a zootechnikus felesége kiválogatta magának a legjobban tejelő és legkönnyebben fejhető teheneket. Persze a zootechnikus ez ellen nem szólal fel, ami — ha úgy vesszük érthető, de nem érthető az, hogy miért tűrik a kommunisták, hogy a zootechnikus felesége fejés közben összeszaladgálta az istállót, hogy neki csak a „jobb tehenek" jussanak. A szövetkezetnek van fejőgépe, de már évek óta a rozsda eszi. por lepi, csupán azért, mert elromlott és ha meg is csináltatnák, nem volna hozzá „szakember", aki kezelné. A fejőgépkezeléshez semmi esetre sem kell főiskolai végzettség és ha már minden áron „tanult embert" akarnak, jónéhány év állt rendelkezésükre, hogy betanítsanak valakit a géphez. Száz szónak is egy a vége: Csécsen mindenekelőtt a falusi pártszervezet munkájában kell rendet teremteni. Maguknak a csécsi kommunistáknak kell végre belátniok, hogy az erfiheiíség' Qlyaii értelemben, ahogyin azt Csécsen értelmezik. embertelenség azok ellen, akik még mindig bíznak szövetkezetükben, akik nem a „mellékjövedelemből" akarnak megélni, hanem a közös munkából eredő jövedelemből. Kovács Pál, mint elnök, egyedül még nem tud minden problémát megoldani, de ha mögötte áll a falusi pártszervezet, a hibákat el lehet távolítani, s a csécsi szövetkezet pár éven belül nem rossz, hanem jó gazdálkodásáról lehet híres. Nagyon szeretnénk, ha a jövőben levelezőink már arról adnának hírt, hogy a Győzelmes Február elindult azon az úton, amely a becsületes, tisztességes élethez vezet. A csécsi határ jó, csak az adott lehetőségeket kell kihasználni, s reméljük, hogy a bíráló szó a jövőben — mégha egyszerű szövetkezeti tag mondja is -< meghallgatásra talál. Még talán annyit, hogy azért, ami eddig Csécsen történt, a Szepsi Járási Nemzeti Bizottság is felelős, a falusi pártszervezet lagymatag, liberális munkájáért pedig a járási pártbizottság, s ezért a jövőre vonatkozólag nem ártana, ha az eddiginél jóval hatékonyabb segítséqet nyújtanának a falusi pártszervezetnek, a szövetkezet vezetőségének, különösen Kovács Pál elvtársnak, mert egvedül, magárahagyottan - bármiiyen, lelkesen, kitartóan dolgozik is nehezen birkózik meg az előtte álló feladatokkal Az idő sürget Á' kassai járásban közel 3 ezer 700 hektáron többéves takarmányt termelnek, ebből mindössze 36 százalék van kiszárítva és csak 300 hektárról van behordva a takarmány, pedig úgy mondják a szövetkezetesek, hogy ez évben rendkívül jó hektárhozamot értek el lóheréből és lucernából. Nem kevés azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol az elsó kaszálásnál 40 — 50 mázsás hozamot értek el. A szárítás és a hordás jól megy Szinán, ahol 169 hektár van lekaszálva és 40 hektárról megtörtént a behordás is. Hasonló a helyzet Kenyhecen, Miglécen és Nagyidán is. A szövetkezeti parasztságnak minden igyekezetével azon kell lennie, hogy a kedvezőtlen időjárás dacára a bőségesen termett takarmányt betakarítsa és boglyákba rakja. Elsők a füleki járásban Az első évben közösen gazdálkodó bénái EFSZ versenyre hívta ki a füleki járás egységes földművesszövetkezetet a takarmány betakarításában. E hó 17-én a bénái szövetkezet döntő küzdelembe indult az elsőségért. Délután Vas elvtárs, a szövetkezet elnöke a helyi rádión keresztül felszólította a faluban lakó üzemi munkásokat, hogy hazatérve munkájukból segítsenek a szövetkezetnek. így éjjel 2 órára sikerült betakarítani az egész • takarmánytermést s 18-án már a beszolgáltatási kötelezettségnek is eleget tettek. A fiatal, de szorgalmas szövetkezet első lett a füleki járásban és valószínű, hogy a járási nemzeti bizottság díját is a bénái EFSZ nyeri. (L) ÜJ SZÖ 5 * 1959. június 13.