Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-27 / 26. szám, kedd

NAGY CÉLOK FELÉ 'A füri állomásról még a legköze­lebbi bakterházat sem látni. A piros motoros már messze vágtat, amikor rájövök, hogy nem is tudom, merre induljak. Egy kisebb csomagot szo­rongató 40 év körüli férfit szólítok meg. - Idevalósi? - Igen — s rögtön be is mutat­kozik. — Onódy Imre vagyok, a hely­beli EFSZ elnöke. - Hát ez pompás. Éppen magukat készülök meglátogatni - s közben az agronómussal is /hegismerkedhetek. Az elnök gyalogosan van, akárcsak én. A vasútállomás 4 km-re esik a falutól. Az úton tehát kiváló alkalom nyílik a tervbe vett interjú, riport megírására. Mögöttünk lánctalpas traktor morajlása hallatszik változa­tos erősséggel. Az elnök látja, hogy felfigyeltem, megjegyzi: — Az tavalyi vetésben nagy kárt tett a szárazság is, — mondja az elnök, miközben egyre, csak maga elé néz a földre. - Ezt a kis utat is mi építettük /Äfií lakossága. Valóban most lettem csak igazán figyelmes a kavicsos kis útszéli ös­vényre, mely egyenesen nekiszalad a falunak. - Esős időben járhatatlan volt, s van egy kavicsbányánk, onnét szár­mazik az építőanyag. Máskülönben a bánya nagy hasznunkra válik. Emel­lett természetesen az építkezéseink­hez is felhasználjuk, mint épító­anyagforrást. Az úton közben mint egy cammogó hatalmas bozontos juhászkutya, szé­nás szekér tűnik fel. Mester Lajos A kőműves csoport jelenleg melegágyakat készít. Ezek nélkülözhetet­lenek a téli kertészkedéshez. — Nem a miénket szántja, pedig még nekünk is volna mit. Ügy 90 hektárnyit. A betakarítással kicsit megkéstünk, de ez a gépállomás hi­bája is. Éppen szemtanúja vagyok a kuko­ricakóró kupacokba rakásának. Téli takarmányt, silót készítenek majd belőle. A tagok most, bár jót megkéstek, igyekeznek, hogy a leggyorsabban hasznosítsák a földnek eme utolsó hozadékát. Hiszen a kukoricaszár már teljesítette fő feladatát. Hektá­ronként 45,5 mázsányi „kukoricafür­töt" viselt magán a tervezett 42 és fél mázsa helyett. Több termett a cukorrépából is, mint amennyit a terv előirányzott. A gabonafajtákból azonban csak 19 mázsa átlagos hek­tárhozamot értek el, ami bizony jóval kevesebb a tervezettnél. A vidék dombos földje nem a leg­jobb. , irányítja a fogatot, s a falun túl­fekvö istállókhoz igyekszik. Mester elvtárs egyébként a szövetkezeti el­lenőrző bizottság elnöke, s nem kis mértékben az ó lelkiismeretes mun­kájának az eredménye, hogy a szö­vetkezetben egyre ritkábbak a sza­bálysértések. Tavaly 57 kihágást kö­vettek el a tagok, de a vezetőség öntudatos magatartása és eredményre vezető eljárásai megfékezték a „ka­landkedvelő közösbeliek garázdálko­dását." — A munkafegyelemmel amúgy nincs baj, persze 200 tag között van­nak akadékoskodok is, de a közös ér­dekében mindig szigorúan lépünk fel ellenük — mondja az elnök. Az útnak közben már a nagyobb részét meg­tettük, s egyre jobban előtűnik a nem túlságosan „elsüllyedt" völgyben Für látképe. A falu tömör. Mögötte fehérlenek a szövetkezeti gazdasági épületek palatetói. Az első házakat elhagyva kissé meglep a falu rendezettsége, tiszta­sága. Az új házak sűrű egymásután­ban következnek s a régiek is ki­festve, kiszépítve növelik a falu ked­vező benyomását. Már az első benyomások is, de a szövetkezeti udvar képe véglegesen meggyőzött afelől, hogy a faluban igazán munkaszeretö, dolgos embe­rek laknak. Télen sem ülnek tétlenül. Négy munkacsoport éppen a dohányt csomózza, készíti elszállításra. A do­hánytermelés s az évente átlagosan meglevő 270 juh csaknem 400 ezer korona tiszta jövedelmet hoz a szö­vetkezeti pénztárba. Növénytermesztésből általában szép eredményeik vannak. Persze, hibákat azonban találni még a növényter­mesztésben is. Javítani kell a trá­gyagazdálkodáson, főleg trágyatele­pek létesítésével. Ha hektáronként körülbelül 300 mázsányi jó minőségű trágyát szórnak szét a földeken, az agronómus szavai szerint biztos, hogy ez idén elérik a tervezett termés­hozamokat, amelyek már jóval na­gyobbak a tavalyiakénál. A tervezett hektárhozam mindenekelőtt búzából és árpából magasabb, 25, illetve 22 mázsa. A tagok nem tartják ezeket a mutatókat elérhetetlen számoknak. Valamennyien szorgalmas emberek, s tudják, még vannak olyan tartalé­kaik, amelyeket, ha kihasználnak, el­érik a kijelölt terméshozamokat. A szövetkezeti irodában értesültem az EFSZ-ek IV. kongresszusát meg­előző második vitaanyag megtárgya­lásának lefolyásáról is. A tagok konkrét javaslatokat tettek a közös gazdálkodás továbbfejlesztésére. Ügy döntöttek, hogy évente a szövetkezet tiszta jövedelmének 10 százalékával növelik az oszthatatlan alapot és a családi pótlékok kifizetése méllett még szociális alap létesítéséről is gon­doskodnak. Az egész gazdaság fejlesztésére vo­natkozó idei terveket leginkább tálán az agronómus szavai tükrözik. Lévár­di elvtárs elmondta, hogy az idei fellendülés olyan hű bizonyítékát adja a tagok készséges kitartó munkájá­nak, melyre biztosan építhetnek még abból a szempontból is, hogy a fűri EFSZ­1 az újvári járás legjobbjává alakítsák. SZABÓ GÉZA Ami eddig megfelelt — ma már nem elegendő A nagyobb feladatok jobb pártmunkát követelnek Jól sikerült a zárszámadás A dunaújfalusi szövetkezet évzáró közgyűlésén ismét Kiss Jenőt válasz­tották meg a szövetkezet elnökévé. Jól sikerült az évzáró gyűlés, még az is­kolások is ott voltak Schultz Vendel tanító vezetésével, daloltak, táncoltak. Részesedésre 344 000 koronát osztot­tak ki a tagok között. Ľ. Klapúch, Szene. Az érsekújvári Elektrosvit egyik jól dolgozó részlegének a bakelit-részlegnek — kommunistái ezekben a napokban mérlegelték egyévi munkájukat. Az évzáró tag­gyűlésen elhangzottak arra engednek következtetni, hogy a bakelit-rész­legen a kommunisták legfontosabb feladatuknak a szervezeti munka megjavítását tekintik, hogy így töb­bet tehessenek részlegük gazdasági eredményeinek növeléséért és a dol­gozók eszmei színvonalának emelé­séért. Az évzáró gyűlésen való részvé­tel, a beszámoló és a vita egy bi­zonyára sok más üzemi és részleg­szervezetünkben is aktuális problé­mát hozott a felszínre: a gyűléseken való részvétel szoros összefüggését a pártmunka színvonalával. Az említett gyűlésen jó volt a részvétel. Azok is eljöttek, akik az év folyamán a legtöbb bírálatot kap­ták a taggyűléseken való részvétel elhanyagolásáért. Éppen ezért olyan felszólalások is elhangzottak, ame­lyek rendes havi taggyűlés anyaga­ként is szolgálhattak volna. Jól jel­lemezte ezt az egyik felszólaló, Bé­ták műhelymester: „Az eddigi fel­szólalások szerint ítélve igen szép termelési értekezlet kerekedhetnék ebből a gyűlésből. Ha úgy telje­sítettük volna legalapvetőbb párt­tagsági kötelességünket, mint aho­gyan dolgoztunk, nemcsak a beszá­molóban nem érte volna olyan erős bírálat az egyes pártcsoportokat és egyéneket, hanem gazdasági eredmé­nyeink és politikai nevelőmunkánk is jobb lett volna." Ezt a gondolatot több feszólaló is kifejtette. A felszólalások lényege az volt, hogy a pártmunka az állan­dóan visszatérő hibák — a taggyű­léseken való gyenge részvétel — or­voslására és hasonló alapvető kö­telességek biztosítására (tagdíjfize­tés) fordított igyekezetben merül ki, s így sokkal kevesebb idő és energia összpontosul a fennálló gaz­dasági és politikai feladatok meg­oldására. A pártcsoportok munkájának hiányosságai és rendszertelensége, valamint a taggyűléseken való gyen­ge részvétel némely esetben oda ve­zetett, hogy a párttagok nézetei egy­egy felmerülő aktuális kérdésben nem voltak egyöntetűek. Az alapvető kérdésekben a termelési értekezle­teken persze kommunistákhoz mél­tóan beszéltek az alapszervezet tag­jai, egységesen védték az újat, har­coltak az új munkaformák érvénye­sítéséért. Ezzel szemben jellemző a közelmúltban a ünnepek áthelye­zésével kapcsolatban keletkezett nem egységes álláspont. Egy kommunista javaslatára úgy lehetett volna be­osztani a műszakokat, hogy az utol­só délutáni műszak dolgozóinak ne rövidüljön meg a szabadidejük. Egy" ellenvetés elég volt, hogy a jó ja­vaslatot ne fogadják el a részleg dolgozói. Így hát rendetlenül folyt le a műszakváltás, sok felesleges bosszankodást vonva maga után. Természetes, hogy a műhely párt­csoportjának egységes álláspontja keresztül tudta volna vinni a helyes megoldást. A napról napra felmerülő problémák megvitatása a pártcso­portokban minden tag részvételével számos hasonló helyzetben elejét ve­hetné a bosszantó félreértéseknek, néha alaptalan szóbeszédeknek is. •A gyűlés természetesen mással is foglalkozott. A szocialista mun­kaverseny kérdésével, a gazdasági eredményekkel. Ezek egyébként igen jók voltak a múlt esztendőben: a nyerstermelés tervét 100,4, az áru­termelés tervét pedig 101,2 százalék­ra teljesítették. A béralapot csak 98,8 százalékra merítették ki, ugyan­csak nem érték el a selejt tervezett százalékarányát sem. Ellenben 10 122 koronát takarítottak meg a személyi megtakarítási számlákon, s a mű­szaki szervezési intézkedések tervét 112 százalékra szárnyalták túl. En­nek köszönhető, hogy a munkater­melékenység növelésének tervét 4,3 százalékkal túlteljesítették. Mint eb­ből is látható, az alapszervezet tagjai döntő többségének munkája jó volt. Jó volt mindenekelőtt az öregebb elvtársak, a régi párttagok nevelő­munkája. Az alapszervezet bizottsá­gát sem érte az évzáró taggyűlésen bírálat — nem is volt miért. Az apró, mindennapi munkában — ahol min­denekelőtt a pártcsoportok tevé­kenysége a döntő — azonban voltak hiányosságok. Ha jó gazdasági ered­ményekről is beszélünk a bakelit­részleggel kapcsolatban, szem előtt kell tartanunk, hogy ez elsősorban azoknak az elvtársaknak köszönhető, akik aktív tagjai voltak az alap­szervezetnek. Ök voltak azok, akik a havi taggyűlések eredményeit mun­kahelyükön, pártonkívüli munkatár­saik között érvényesítették. A gazdasági eredmények to­vábbi javítása, az idei nagyobb fel­adatok megvalósítása azonban töb­bet kíván meg az alapszervezet kom­munistáitól: megkívánja minden egyes párttag aktív részvételét a pártmunkában. S mert az alapszer­vezet párttagjai tudják, hogy az idei feladatok nagyobbak, mint cik­künk elején mondottuk — munkájuk súlypontját a szervezeti munka meg­javítására összpontosítják. E hatá­rozat teljesítése lehetővé teszi, hogy a pártbizottság munkáját teljes mér­tékben a küszöbönálló nagy felada­tok megvalósítására összpontosít­hatja. VILCSEK GÉZA B A múlt hónap közepén rövid táv­írat érkezett szerkesztőségünk cí­mére. A dunaszerdahelyi baromfi­konzervgyár kollektívája közölte, hogy évi termelési tervüket határidő előtt teljesítették. „A CSKP KB le­velére azzal válaszolunk — írták a táviratban — hogy az év végéig még három és fél millió korona értékű árut termelünk terven felül." Örömmel olvastuk akkor ezt a rö­vid, de tartalmas táviratot a barom­fi-konzervgyár gazdasági sikeréről, már azért is, mert egy pár hónappal ezelőtt közbiztonsági szerveink ép­pen ebben az üzemben leplezték le Rojkó Józsefet, az értékesítő osz­tály vezetőjét, Dancsik Gáspárt, a zöldség-osztály vezetőjét, Seredi Mi­hály raktárnokot és Bálint Balázs mestert, a szocialista tulajdon szét­lopkodóit. Ezek az emberek nemcsak azzal károsították meg az üzemet, hogy kb. 350 ezer korona értékű árút sikkasztottak el, hanem azzal is, hogy a termelés rossz irányításával fékezték a terv teljesítését és az üzem továbbfejlődését. Azóta, hogy az említetteket eltávolították az üzemből, minden tekintetben megja­vult a munka. Az üzem már december második felében teljesítette az 1959-es év tervét és a múlt év végéig 3 millió 468 ezer korona értékű árut termelt terven felül. A baromfirészleg egye­dül 124,7 %-ra teljesítette tervfel­adatát és 190 ezer kg. áruval ter­melt többet a tervezettnél. Ezek a számok magukban is dicsérik az jizem kollektívájának jó munkáját. Ez idén sokkal magasabb tervfel­adatok állnak az üzem dolgozói előtt, mint tavaly. 3.8 %-kal növekszik a nyerstermelési terv, 9 %-kal a mun­ka termelékenysége, az önköltség 94,8 %-ra csökken. Ezeket a meg­növekedett feladatokat az üzem dol­Hogyan és miért teljesíti túl tervét a dunaszerdahelyi konzervgyár Évzáró taggyűlés a Vöröskereszt peredi szervezetében A Csehszlovák Vöröskereszt peredi gozói még a CSKP levelének megvi­tatása alkalmából részletesen meg­tárgyalták, gondolkoztak, számolgat­tak, hogyan lehetne ezt a tervet is olyan sikeresen megvalósítani, mint a tavalyit. Az üzem vezetőségére egymás után érkeztek a javaslatok és az újítások. Jedlička mester pél­dául addig törte a fejét, addig szá­molgatott, míg egy szép napon ér­tékes újítási javaslattal állt elő, amely a pástétomdobozok zárásának automatizálására vonatkozott. Újítá­sát azonnal be is vezették a terme­lésbe és ezzel négy munkaerőt ta­karítottak meg az üzemrészlegen. Algejer Ferenc, a vágórészleg új mestere is részletesen elmondja, ho­gyan értek el náluk lényeges for­dulatot a terv teljesítésében. Míg két évvel ezelőtt a vágórészleg rá­fizetéssel dolgozott és az évi vesz­teség meghaladta a 700 ezer koro­nát, addig tavaly ugyanazon aj üzemrészlegen már 300 koronás nye­reséggel zárták az évet. — És miért? — kérdezzük Algejei elvtársat, — Sok oka van ennek, de a leg­főbb ok az, hogy kiváló dolgozóink vannak, akik a helyes munkaszerve­zéssel dicséretreméltó eredményeket érnek el. Itt van nálunk például Ab­rahám Hermina, Oláh Veron, Németh, András, vagy Horváth József, mind­nyájukat több hónapon keresztül mint až üzemrészleg legjobb dolgo­zóit értékelték a munkaversenyben. A sikernek főleg a jó munkaszer­vezésben rejlik áz oka. Algejer elv­társ elmondja, hogy azelőtt azért volt nagy a veszteség, mert nagy volt az állatok hullása, mivel nem tartották be az állategészségügyi előít ásókat és a takarmánnyal sem bántak gazdaságosan. Amióta levál­tották, a régi vezetőket, megválto­zott itt minden. Tisztaság, rend versenyt havonta rendszeresen érté­uralkodik, pontos a nyilvántartás keük és a legjobbakat pénzjutalom­a takarmány körül és főleg rendsze- ba n részesítik. Az ilyen értékelés res az ellenőrzés. Bevezették a ter- kedvet, lelkesedést ad a verseny­melési értékezleteket (azelőtt ez zőknek. koronával teljesíti* túl, egész évi to- g jásfelvásárlaši tervét már az első ® félévben 85 %-ra teljesíti. Ezenkívül [| olftóber 31-ig teljesítik a baromfi- a felvásárlás tervét, 2 %-kal növelik I. , . . , ... ,, a munkatermelékenységet és 0.3%- | helyi szervezete az elmúlt napokban kai csökkentik az önköltséget. ® t a' t 0" a évzáró taggyűlését. Szerve­a Bzetunk, melynek 260 tevékeny tagja Az ertékes kötelezettségvállalás B varii szám ottevő munkáról adhatott teljesítésének érdekében ezután még | számot a gyűlésen, A múlt évben nagyobb gondot fordítanak a munka- É 182-re emelkedett a vártadók száma, versenyre, mely üzemükben a terv- ® Közülük kitüntetésben részesült Hor­teljesítés kitűnő segítőtársának bi- ® váth Anna, aki már 37 esetben adott zonyult. Üzemrészlegek, munkacso- ® vért. Jól sikerült kirándulást szer­portok versenyeznek egymással a @ Veztünk az Alacsony-Tátrába. A ci­terv, a munkatermelékenység, az ön- B gányszármazású polgárok teljes szám­koltség, a béralap tervének teljesí- }§j ban részt vettek a tuberkolózis elle­téséért, a munkamulasztás csökken- a ni vizsgálaton. Szervezetünk tagjai téséért és más vonatkozásban. Ezt a ® ezenkívül 260 órát dolgoztak le tár­sadalmi munkában. nem volt) és ezeken rendszeresen foglalkoznak a termelés irányításá­nak megjavításával, a munkások ja­vaslataival, újításaival. így például megvalósították a kacsák gépi tömé ® Annak érdekében, hogy ez idén j|j még eredményesebbé tegyük szerve­B zetünk munkáját, többek között el­li határoztuk, hogy 50 új tagot és 50 | új véradományozőt szerzünk. Ezen­Ä baromfi-feldolgozás és eladás ® kívül az aratásnál és cséplésnél 200 megjavításával az illetékes keres- ® órát dolgozunk le és ugyanannyit a kedelmi szerveknek is többet kelle- m falu szépítése érdekében Darázs József tanító, Pered sét és meggyorsították a kopasztott n e foglalkozniok. Tudjuk jól. hogy ® baromfi előkészítését. Azelőtt előbb a hentesüzletekben nagyon ritkán S lehűtötték és így bontották fel a levágott baromfit. Az új eljárás sze­rint most mindjárt viaszkozzák és raktározzák. Ezzel sok időt, munkát takarítanak meg és javítják a mi­nőséget. A termelés költsége is jó­val csökkent ezáltal. Hasonló intéz­kedéseket foganatosítottak más üzemrészlege^en is. Ezért halad ilyen mérföldes léptekkel előre az üzem gazdálkodása. Legújabban az üzem kollektívája a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa tiszteletére, vala­mint a szakszervezetek IV. kongresz­szusa tiszteletére elhatározta, hogy évi nyerstermelési tervét 203 ezer ÁGCSERNŐN NEM LESZ GŐZMOZDONY lehet kapni friss vágott baromfit, Miért"? Talán azért, mert nincs, mert |j a baromfifeldolgozó üzemek nem @ szállítanak? Nem azért. Hanem azért, ® hogy a hentesüzletek dolgozói nem |j akarják megrendelni, mivel itt ki- ® sebb a haszon. A vágott baromfi B ôt a ° z ű9 cser n™ Mrakodmio­iránt mindenütt nagy az érdeklő- V*z™zdonyokat csehszlovák ... , , , . . B gyártmányú Diesel-villanymozdonyokkal dés és nagyon helyes lenne, ha min- B helyettesítik. Február végéig a z 8m« itt den hentesuzeletben lehetne vásá- s dolgozó mozdonyt Diesel-villamosmozdo­rolni. Ezt a kérdést a kereskedelmi ®nyokkal cserélik fel. Ezzel jelentősen szerveknek kell mielőbb megolda- ® meggyorsul a Szovjetunióból érkező árúk ni, mert a baromfifeldolgozó üzemek j| szállítása. Az ágcsemöi állomáson na­szállítanak elegendő friss baromfit, B ponta h<>rom mozdonybrigád szabadul fel, B amelyek más munkát végezhetnek. Az ha lesz megrendelés. j|j intézkedés napi 5000 korona megtakarí­Horváth Sándor. tást eredményez. JUJ SZÓ 5 * 1959. január 17.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom