Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-17 / 196. szám, csütörtök

Vilá

g proletárjai, egyesüljetek ! J szo SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. július 17. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 196. szám. Munkaverseny a kongresszus után Annak ellenére, hogy a kongresszus előtti időszakban folytatott szocialista munkaversenyben sok tapasztalatot szereztünk, hogy a munkahelyeken igyekszünk érvényesíteni ezeket a tapasztalatokat, annak ellenére, hogy éppen a kongresszus előtti verseny folyamán igen megjavult a szocialista munkaverseny üzemeinkben, néhol még ma is megtörténik, hogy a szakszervezeti funkcionáriust, aki az üzemi bizottságból lejön a műhelybe, így fogadják: „Akkor jöttök utánunk, amikor, valami kell. De mi van javaslatainkkal, hozzászólásainkkal? Addig ide se gyertek, amíg meg nem mutatjátok, hogy ti mit csináltatok!" Hát így. No, de ayakran összezavarodtak a fogalmak és szól ez a kihívás nemcsak a szakszervezeti funkcionáriusoknak, hanem az üzemvezetőnek, más gazdasági dolgozónak, de magára veheti gyakran az üzemi pártszervezet bizottsága is. Ha ilyen hangokat hallunk az üzemben, akkor az nem mindenütt jelenti azt, hogy a dolgozók nem akarnak bekapcsolódni a versenybe, hogy öntudathiányáról, esetleg ellenszenvről van szó. Jelenti ez elsősorban azt, hogy van mit javítani a szocialista munkaverseny szervezésén, hogy az elvtársak bizony a rosszabbik végén fogták meg a dolgot. Most. a kongresszus utáni időszakban. amikor már tudatában vagyunk annak, milyen feladatok várnak reánk, milyen célok eléréséért küzdünk, mi a tennivaló, hogy e célokat elérjük, amikor a szocializmus építése befejezéséről, mint az aránylag rövid időn belül elérhető célról beszélünk, helyénvaló, hogy ott, ahol még helytelenül irányítják a szocialista munkaversenyt, ahol még e téren javítani való van, ott sürgősen és feltétlenül számoljanak le a hibákkal, mert a kongresszus utáni időszak a szocializmus építése befejezésének időszaka a szocialista munkaversenyben is új módszereket követel. Mi az, ami sok helyütt még hiányzik a munkaversenyből, mi vált ki a dolgozókból olyan reakciót, mint a fentebb említett példa mutatja? A rugalmasság hiánya a szakszervezeti bizottságok részéről, és a dolgozókkal való — annyiszor hangoztatott, de még gyakran akadozó tárgyalás az üzemvezetőség részéről. Itt kell hangsúlyoznunk, hogy a munkaverseny súlypontja az üzemrészlegeken van, hogy az általánosságban irányított verseny nem hozhatja meg a kívánt eredményt, hogy a versenymutatók megállapítása nem az egészüzemi, ; hanem a részlegbizottságok felada- ; ta. Hiszen ahol a cikkünk elején ; említett méltatlankodás elhangzik, ott a leggyakrabban elhangzik ez a kijelentés is: „Mi versenyeznénk, ! de úgy, hogy ezzel a mi részlegünk, | mühelyünk munkáját javítsuk, j hogy a mi problémáink kerüljenek j előtérbe. Ügy, hogy pontosan tudjuk, miről van szó. mert az olyan kifejezés, mint például a takarékosság igen széles fogalom ..." Nos, itt vagyunk kérdésünk lényegénél. Jó lesz, ha most egy példával közelebbről is megvilágítjuk a munkaverseny megjavításának lehetőségeit, formáit. A példáért elmegyünk a Bílá Cerkev Vasműbe. Itt ugyanis szintén elhangzottak a dolgozók kifogásai a verseny szervezésével szemben. Az üzemi pártbizottság tagjai azonban nem j értelmezték ezt, mint az „öntudat j hiányát", hanem azt mondták: „Az embereknek igazuk van. Azért igazán nem havsgudhatunk az emberekre, mert megmondják az igazat." | Az egészüzemi pártbizottság ala- I posan megtárgyalta az üzemben fennálló helyzetet és látván, hogy a versenyfeltételek valóban elöregedtek, nem hatnak serkentően már, megbízták a szakszervezetben működő kommunistákat, hogy teremtsék meg a vállalaton belüli verseny számára a feltételeket. Az új versenyfeltételek megszülettek és az üzem minden dolgozójával megvitatták őket. Az új feltételek éppen a részlegbizottságokat teszik felelőssé a verseny megszervezéséért és a részlegek vezetőire bízzák a versenymutatók kidolgozásának feladatát. A verseny alapjául a kihívásra induló páros versenyt állapították meg: munkás munkással. mester mesterrel, egyik kollektíva a másikkal. De mindig szakma szerint — olvasztár olvasztárral. karbantartó karbantartóval. így biztosították a verseny eredményeinek áttekinthetőségét. Itt volt még a gazdasági dolgozók állásfoglalása, amely eddig a feladatok irányszámainak ismertetésére korlátozódott csupán. így megtörténhetett, hogy a gazdasági vezető dolgozó nem lévén érdekelt a dologban, nem segített a kötelezettségvállalások teljesítését szervezésileg biztosítani, s így azután gyakran nagyobb fáradságot, túlórákat hozott egy-egy merészebb felajánlás teljesítése. A pártszervezet ezért megbízta az üzem igazgatóját, adja feladatul a vezető dolgozóknak, a mestereknek, lássanak a feladatokhoz úgy, hogy először ők mondják meg, mit tesznek a maguk részéről a feladat teljesítése érdekében, s csak azután álljanak a munkások elé: szóljanak szintén hozzá, mit tesznek ők. Magyarán megmondva: a vezető dolgozók tegyék le elsőnek a garast. S, hogy ez necsak szóbeszéd maradjon, 'üzemviteli megállapodást is kötnek. Ez negyedévre szól és le van benne szögezve, mit tesz a részleg vezetősége és mit tesznek a munkások a feladat teljesítése, vagy túlteljesítése érdekében. Persze ilyen egyszerűen nem ment minden. Idő is kellett hozzá, no és meg kellett győzni az embereket, hogy a nagyobb terv teljesítése,vagy túlteljesítése nem jelent automatikusan normaszilárdítást. Ebben az üzemben igen helyesen csak ott szilárdították meg a normákat, ahol egészen indokolatlanul magasak voltak a bérek, a túlteljesítés — természetesen a béralap túllépése nélkül — hiánytalanul ki lett fizetve. Itt nem kellett sok szó, a hónap végén a borítékok tartalma beszélt. És a terv, amely az év' elején teljesíthetetlennek látszott? Túlteljesítették az üzem dolgozói. S mi több, minden 100 korona értékű áru előállítási költségét 4,13 koronával csökkentették. Nemcsak többet, de olcsóbban is termelnek. Nem adhatunk itt receptet arra, melyik végén kell megfogni a munkaverseny ügyét. A fenti példa elég jól általánosítható. De a lényeg az marad, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba akkor is, amikor a munkaversenyről van szó. Mindenütt és feltétlenül. Ha a dolgozók szavát hallgatjuk, igen hamar megtudjuk, mi a teendő. A fenti, példának említett üzemben történtek a verseny jó megszervezéséről tanúskodnak. Ilyen jó versenyszervezés az az út, amely segít teljesíteni a kongresszus utáni időszakban a merész feladatokat. -— A kombájntól — egyenesen a raktárba A galántai járás begyűjtő üze' * mének udvarán vagyunk, ahol a beton „szérűu", hatalmas kupacokban hever a gabona, gabonával megrakott autók, traktorvontatású pótkocsik egyre csak jönnek. A szövetkezetesek egyre csak hozzák a kenyérnekvalót, ahogyan ők is mondják: egyenesen a kombájnoktól. A hatalmas raktár háta mögött, egészen a raktár bejáratáig hallatszik valamilyen gép monoton zúgása. Rozenzweiggal, a begyűjtő üzem gépészmérnökével lépünk a duruzsoló géphez, illetve gépekhez. Első pillanatban az ember óriási magtisztítóra gondol. De ezek a gépek a mag megtisztításán kívül mást is tesznek. A Rozenzweig mérnök szerkesztette gép nemcsak megtisztítja, de meg is szárítja a magot. Ezért hordhatják a galántai járás szövetkezetesei egyenesen a kombájntól a raktárba a gabonájukat. - És győzik? — kérdezem - Győzzük — válaszol az alacsonytermetű mérnök — a gépek éjjel-nappal mennek, 24 óra alatt 300 — 350 tonna gabonát kitisztítunk és megszárítunk. A gép megszerkesztése a szövetkezeteseknek a többletmunka megtakarítása mellett anyagi előnyt is jelent. A gép segítségével a bégyűjtővállalat 100 mázsa gabonát 30 koronáért tisztít ki és szárít meg a szövetkezetnek, míg a gép nélküli szárítás 100 mázsánként hozzávetőleges számítás szerint az említett összeg hétszeresébe került. Az" anyagi előnyök mellett munkaerőmegtakarítást is jelent, melyet a szövetkezetesek más munkaszakaszokon, az aratásnál, a takarmányok betakarításánál felhasználhatnak. H

elyes volna, ha az illetékesek felfigyelnének az ügyes mérnök gépezetére és ha „megfelelőnek" találják, talán másutt is lehetne alkalmazni. (Sz. I.) Hogy legyen biiven takarmány A tallósi szövetkezetesek elhatározták. hogy jövőre már az általános állattenyésztési termelés terén is elérik a második ötéves terv végére előirányzott termelési tervet, Ennek érdekében minden lehetőséget megtesznek, hogy minél bőségesebb takarmányalapot' teremthessenek az állatok részére. Még csak a múlt héten kezdték meg az aratást, de a tarlót nyomban fel is szántották és 77 hektárt takarmánykeverékkel vetettek be. (sz.) Az elmúlt hét végén szombaton a sučanyi vízierőmü dolgozói az első agregát villanyhálózatba történő bekapcsolásával teljesítették a XI. kongreszszusra vállalt egyik kötelezettségüket. Képünk a vízierőmű első agregátjának üzembehelyezését szemlélteti. (Foto Pŕybil — CTK) Az ifjúsági Bánya vezet a versenyben A bányásznap tiszteletére már 1700 tonna szenet fejtettek (ČTK) — A szlovákiai szénbányaip?r üzemeiben és vállalataiban a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére indított szocialista munka verseny után kibontakozott a bányáisznap tiszteletére indított szocialista munkaverseny és kötelezettségvállalási mozgalom. E versenyben július elejétől a novákyi Ifjúsági Bánya vájárai érik el a legnagyobb sikereket, akik 31,-5 százalékkal túlteljesítik feladataikat. A bányásznap tiszteletére vállait kötelezettségeik számlájára mar 1700 tonna szenet fejtettek és az év elejétől 11378 tonna szenet fejtettek terven felül. Szlovákia legfiatalabb bányaüzeme, melynek eddig csak lelső részét építették ki, ézzel hatalmas sikert, ért el. Az Ifjúsági Bányában rendszeresen megteremtik a feltételeket arra, hogy a további hónapokban sikeresen teljesíthessék a szénfejtés "ervét. A bánya folyóisós hajtásának tervét // július eleje óta 125,4 százalékra teljesítették és ez idén 365, 7 folyóméter bányafal"05Ót hajtottak terven felül. Az Ifjúsági Bánya a bányásznap tiszteletére széleskörű üzemen belüli szocialista cnunkavefsenyt indított. A munkaverseny keretében az élenjáró kollektívák segítséget nyújtanak a később alakult és kevésbé tapasztalt kollektíváknak, hogy ezek is a legjobb kollektívák színvonalára emelkedhessenek. HASZNALJUK KI A JO IDO MINDEN PERCET a termés gyors betakarítására Az utóbbi évek, de különösen a tavaly szerzetf tapasztalatod megtanították a szövetkezeteket és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy az aratásban minden perc drága. Ma még perzsel a nap, holnap már zuhoghat az eső. Márpedig nem engedhetjük meg, hogy a jó munka eredményéből bármennyit is lekanyarítson az időjárás, a késlekedésből vagy a rossz munkaszervezésből származó szemveszteség. S

oha annyi gép nem állott rendelkezésre mezőgazdaságunknak, mint az idén. Örvendetes, hogy ezt a nagy segítséget túlnyomó részben jól kihasználják a betakarítás mielőbbi elvégzésére. Az alábbi jelentések arról számolnak be, hogy egész Szlovákiában nagy lendülettel folyik az aratás és megindult már a begyűjtés is. Mezőgazdaságunk teljesíti a XI. kongresszusnak a takarmánybőség megteremtésére vonatkozó határozatát is. A kasza után valóban az eke és a vetőgép következik. Nehéz pontosan követni azt a nagy teljesítményt, amelyet mezőgazdaságunk a gépek segítségével naponta elér. Ám az eddig elvégzett munka azt bizonyítja, hogy a szemveszteség nélküli betakarításért folyó harc naponta új győzelmeket hoz A bratislavai kerületben például a gépállomások a hét elejéig több mint 11 ezer hektár gabonát arattak le és 1700 vagon magot csépeltek ki. A földeken több mint 500 kötözőgép és közel 500 kombájn dolgozik, ebből 120 kombájn Csehországból jött a kerület szövetkezetesei és állami gazdaságai segítségére. A legtöbb gabonát a csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozói aratták le Eddig csaknem 4000 hektár gabonát arattak le közel 500 vagon cséplési eredmény mellett. Segítenek a fiatalok A bratislavai kerületben 200 állandó és 145 készültségi ifjúsági csapat segít az aratásban. Afc ifjúság más kerületekben is belekapcsolódott az aratásba. Különösen nagy segítséget nyújtanak a fiatalok az aratásnál és a cséplésnél az ipolysági járásban levő palásti, démendi és ipolysági szövetkezeteseknek. Jól kihasználják a napot A. kedvező időjárás minden percét különösen jól kihasználják a királyhelmeci gépállomás dolgozói. Az öszszes brigádok dolgozói meghosszabbított műszakokban végzik az aratŕýfei munkákat s hétfőig már több mint 700 hektár gabonát arattak le. Befejezték a repce cséplését is. Ezekben a napokban már a kassai kerület összes járásaiban aratnak. A jól indult aratásnak van azonban árnyoldala is. Eddig learattak 1500 hektár gabonát, de a tarlóhántást csak mintegy 250 hektáron, a másodnövények vetését pedig csupán 146 hektáron végezték el. A kassaiak tanulhatnak a bratislavai kerület szövetkezeteseitőí, akik a traktorosok segítségéve

1 több mint 4000 hektáron végezték el a tarlóhántást, 2000 hektáron már kész a középmélyszántás és csaknem 4000 hektárnyi területen masodnövenyeket vetettek. MirÉez azt bizonyítja, hogy a bratislavai kerület szövetkezetesei valóban komolyan veszik a bőséges takarmányalap megteremtését. A nyitraiaknak sem ártana követni a bratislavai szövetkezetesek példáját. A kerületben már több mint 12 ezer hektár területen learatták a kenyérgabonát. Ezenkívül több mint 6000 hektár takarmánygabona is kasza alá került. Am a gépállomások eddig aljg 7000 hektáron végezrték el a tarlóhántást és csupán 4100 hektáron vetették el a másodnövényeket. A^zövetkezeteseknek jobban kell ragaszkodniok az azonnali tarlóhántáshoz (hisz ez a jövő évi bő termés egyik feltétele) és a másodnövények vetéséhez, még mielőtt a föld kiszárad. Telnek a gabonaraktárak Az aratási munkák lendületének növekedése következtében szóhoz jutottak a begyűjtési szervek dolgozói is. Július 15-ig Szlovákiában 80Ó vagon gabonát gyűjtöttek be. A begyűjtést eddig a bratislavai, nyitrai, Banská Bystrica-i és a kassai kerületekben kezdték meg. A járások között a dunaszerdahelyi 12.5 százalékkal és az ógyallai 12.2 százalékkal áll az első helyen a begyűjtésben. Az ipolysági járásban is megkezdték a szövetkezetek a kötelező beadás teljesítését. Elsőnek a felsőtúri szövetkezetesek jelentkeztek a gabonával. Eddig 45 mázsa árpát adtak be. A felsőtúriak igyekezete annál figyelemreméltóbb, mert a szövetkezet csak tavaly ősszel alakult meg.