Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-29 / 208. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek i SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA A verseny legértékesebb része hogy az idei begyűjtés nemcsak a kőtelező beadásra szorítkozik, hanem a szövetkezetek túlnyomó része egy­időben az állami felvásárlásra kötött egyezményeinek is eleget tesz. Számos olyan példát lehetne fel­hozni, mint amilyennel a dunaszer­dahelyi járásban levő nagylucsi szö­vetkezetben találkozunk. Ez az EFSZ a bratislavai kerületben a beadás mellett elsőnek teljesítette az állami felvásárlásra kötött egyezményt is. Huszonegy vagon gabonát adtak az államnak terven felül. Á nyitrai ötös Nem valami parádés ötösfogatról van szó. Öt járásról szólunk, ame­lyek eddig valóban ötöst érdemelnek a begyűjtésben, mert a begyűjtés rossz teljesítésével a szó szoros ér­telmében visszafelé húzzák a begyűj­tést a nyitrai kerületben. Zselíz, Vágsellye, Érsekújvár, Surány és : Nyitra járása maradoznak le, holott a lehetőségeik szerint az elsők kö­zött kellene lenniök. Az említett já­rások (de a többi lemaradozóra is ráfér) ugyancsak példát vehetnének az ógyallai járástői, amely biztosan vezet a begyűjtésben, míg vele úgy Országos méretben tapasztal­ható, hony az idén az aratást a © legtöbb [szövetkezetben, és álla­(Sö mi gazdaságban is jól megszer­"y vezték. Kevés helyen kellett brigádmunkás. Mégis akadnak olyanok is, akiket ha nem is ® hívnak, szívesen segítenek. AGÖCS VILMOS AJNÁCSKŐI LEVELEZŐNK is erről ír. Megemlíti többek között, hogy az ajnácskői szövetkezetben a Prágai Földtani Kutatóintézet kilenc fiatal dolgozója is segített, kévéket szedtek össze a szövetkezet földjein s ez idő alatt a tagság a takarmányt Nagy István, a szövetkezet kertészeti csoportvezetője. j ahogy csak a komáromi járás tartja a lépést. A halogatás nem jó tanácsadó Mindez azt mutatja, hogy minde­nütt, ahol a begyűjtés lemaradozik, meg kell keresni a kullogás okát. Sokhelyütt már kicsépelték a gabonát, amely fedezi a beadást és az állami felvásárlást, de nem tartják be az egyedüli helyes utat, hogy a gabd­nát a cséplőgéptől egyenesen az álla­mi raktárakba szállítsák. A lévai já­rásban — ahol egyébként aránylag jól megy a begyűjtés — a draženicei és gandovói szövetkezetben először a természetbenieket kezdték osztani és csak azután gondoltak az állam­ra. Ez teljesen helytelen, amit később az említett szövetkezetek is belát­tak s most igyekeznek a hibát kijavítani Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy az osztályellenség a falun nem alszik. Különösen most, amikor építhet egyes öntudatlan emberek önzésére. A pártszervezetek, a HNB-k és minden becsületes ember ébersé­• • • gyűjtötte. A fiatal tudományos dolgo­zók e munkájáért a szövetkezet kö­szönetét és elismerését nyilvánította, s a levél \sgy -példányát munkaadó­juknak is eljuttatta, hogy ott is büsz­kék legyenek rájuk. Az ajnácskői szövetkezet egyébként az idén aratott először közösen s így némi aggodalom volt észlehető az aratás előtt, meg más munkákban is, különösen, ami a kertészkedést illeti. Azonban beigazolódott, hogy azok­nak lett igazuk, akik már előzőleg is sürgették a kertészetet. így aztán Nagy Istvánra bíztak a kertészet ve­zetését, aki már évtizedek óta fog­lalkozott zöldségtermesztéssel. Jóllehet az időjárás a zöldségfélék­re nem volt valami kedvező, mégis a két hektár kertészetből elérik a 30 ezer korona bevételt. Volt olyan nap is, amikor uborkából, paprikából ezer korona jövedelem is összejött. * * * EZ IRÄS ELEJÉN ARRÓL SZÓLTUNK, hogy az idén a szervezés jó volt a szövetkezetekben. Erről tudósít ben­nünket Demérty elvtárs, a lévai nem­zeti bizottság titkára is, — A traktorosok, a szővetkezetesek és a helyi nezeti bizottság funkcioná­rusai jó összmunkájánák köszönhető — írja Demény élvtárs —, hogy jú­lius 21-én már be is fejezték az ara­tást. gére van szükség, hogy semmilyen aknamunka ne veszélyeztethesse a nép kenyerének biztosítását. A lelesziek mindig az elsők között Kétségtelen, hogy a szővetkezete­sek döntő többsége becsülettel igyekszik eleget tenni hazafias köte­lességeinek, mert hiszen a jó munka eredményeként nekik is megtelik ga­bonával a kamrájuk. A leleszi sző­vetkezetesek minden évben az elsők között teljesítik az állam iránti kö­telességüket. Ehhez a hagyományuk­hoz az idén is hűek maradtak. Már július 26-án 100 százalékra teljesítet­ték a beadást. Ezenkívül még 8 vagon gabonát adnak el állami felvásárlás­ra. A királyhelmeci járásban egyéb­ként már 12 szövetkezet kezdte meg a beadás teljesítését. A fülekiek gyorsítják a lépést A füleki járás elfogadta a rima­szombati járás begyűjtési versenyfel­hívását, ami annyit jelent, hogy augusztus 28. előtt teljesítik a be­adást. Valóban nekigyűrköztek, hogy az adott szóból valóság legyen. Vasárnap is csépeltek a járásban és a cséplőgépektől több mint 150 mázsa gabona futott be egyenesen az állami raktárakba. Emellett a fülekiek a begyűjtés többi szakaszán is szép eredményeket ér­nek el. A szénabegyújtési terv tel­jesítése után további 100 vagon szé­nát gyűjtöttek be az állami felvásár­lásra. Vasárnap a fülekiek mellett a tor­naijai járásban 120 mázsa, a rima­szombatiban 110 mázsa gabonát ad­tak be a szővetkezetesek. * * * Az egyre sokasodó jelentésekből látni, hogy a kerületek közötti nemes versengés egyre jobban elmélyül az egyes járások között is. Am minde­nütt ügyelni kell arra, hogy a kezdeti lendület tovább fokozódjék s ne le­gyen egyetlen szövetkezet, egyetlen egyénileg gazdálkodó paraszt, aki ne teljesítené idejében hazafias köte­lességeit. VáltOZÓ : I tükörkép \ ö Majdnem lehetetlenség percről V percre nyompn követni az aratást X és cséplést, még járási méretben y is csak esténként tudja egy-két X ember összeállítani a statisztikát, « s az is változik reggelre, mert X nem egy helyen éjjel is dolgoz­i nak. £ Az érsekújvári járásban is így \ van ez. Pár napja az aratás felé­y' vei már megvoltak, s közben egyes í szövetkezetek már a begyűjtéssel { is ugyancsak igyekeznek, fl A búzát már kb. négyezer hek­V táron learatták, s ebből kombájn­ig nal több mint háromezer hektárt. $ Igyekeznek a szalmaösszegyűj­h téssel is. A learatott területnek •( a feléről már rendbetették a szal­/ mát, kazlakba rakták. Egyidejűleg £ folyik a tarlóhántás. Több mint ) másfélezer hektárt már megfor­í gattak. í E csúcsmunkákkal egyidejűleg a t begyűjtés is teljes ütemben fo­X lyik. Egyelőre csak a szövetkeze-' í tek szállítják a gabonát, mert a x magángazdálkodók lemaradoznak y az aratással. i ! A begyűjtésben a csúzi szövet­Ä kezet halad az élen 68,3 százalék- [ V kai, 35 vagon beadásával, utána az ti udvardi szövetkezet következik. v A nagy munkában a szövetke­X zetesek már most gondolnak a jö- ] | vő évi termésre. A járásban repce • V alá 632 hektár középszántást vé­1 o geztek el. (-d) í Hathatós segítség a mezőgazdaságnak A bratislavai Dimit- zel kapcsolatban egy ket építenek a szövet­rov Üzem is azon üze- egész sor kötelezettség- kezet egyes mezőgaz­mek közé tartozik, vállalást tettek, hogy dasági épületeibe. A víz­amelyek elfogadták a különböző brigádmun- vezeték építésénél na­Szlovák Nemzeti Front kákkal segítik elő a ponta a gyár 20 bri­felhívását a mezőgaz- Plavecký Peter-i Egy- gádmunkása dolgozik és daságunknak nyújtott séges Földműves Szö- az építkezéshez iszük­segítség további fokozá- vetkezetet. Többek közt séges anyagot az üzeni sára. vállalták, hogy augusz- teherautóival szállítják Az üzem dolgozói ez- tus közepéig vizvezeté- a helyszínre. 1958. július 29. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 208. szám A jövő évi tervet már ú| feltételek közepette fogjuk teljesíteni Azon változások első szakasza, amelyek az ipar és építészet irá­nyítását vannak hivatva hatéko­nyabbá tenni, már mögöttünk van. Az újonnan létesült termelési-gaz­dasági egységek már az új szerve­zés szerint dolgoznak, s mondhat­juk sikeresen. Sikeresen azért, mert a legtöbb vállalat helyesen értelmezi a nagyobb jogkör adta lehetőségeket és a nagyobb fele­lősség jobb munkára készteti a vállalatok vezető dolgozóit. A ter­melési terv teljesítéséről szóló je­lentések arról tanúskodnak, hogy az ipar és építészet irányítása át­szervezésének első szakasza min­den zavaró körülmény nélkül, si­mán lezajlott. Most már az átszervezés máso­dik szakasza kerül előtérbe. Hiszen 1959 január elsejétől lép érvénybe az ipar és építészet tervezésének ŠS pénzellátásának megváltoztatása. A jövő évi tervet tehát már eme átalakulások következtében meg­változott körülmények közepette fogjuk teljesíteni. Tudvalevő, hogy vállalataink már ez év augusztu­sában és szeptemberében megkap­ják minisztériumaiktól az 1959-es és 1960-as évek állami tervének rájuk vonatkozó feladatait. A vál­lalatokban ezekből az irányszámok­ból kiindulva állítják majd össze a jövő évi tervet. Ez az első oka annak, hogy már most foglalkozunk az ipar és építészet irányítása át­szervezésének második szakaszával, annak ellenére, hogy az csak 1959 januárjában lép érvénybe. A termelés és pénzellátás új módszerének előnyeivel nem szük­séges ezen a helyen foglalkoznunk, hiszen az országos vitában elég szó hangzott el róla és dolgozóink nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek. Most már arról van szó, hogyan használjuk ki a gyakorlat­ban azokat a lehetőségeket és elő­nyöket, amelyeket az új szervezés nyújt. Fentebb említettük, hogy első­sorban a jövő évi terv előkészíté­sével kapcsolatban foglalkozunk ma az átszervezés kérdésével. Nos, srre valóban szükség van, mert már az első tapasztalatok azt mu­tatják, hogy nem mindenütt értet­ték meg az új szervezés lényegét. Autóiparunk néhány vállalatában például már tettek javaslatokat a jövő évi tervvel kapcsolatban. E javaslatok azonban nem bizo­nyultak megfelelőknek, mert nem tettek eleget a XI. kongresszus ki­tűzte követelményeknek, a régi szellemben állították össze őket. A hibát ott követték el, hogy azt képzelték: az átszervezés adva van, a többi magától jön majd. Nos, a valóságban nincs ez így. Az új pénzellátás szerint ugyanis már nem előnyös többé a vállalat szá­mára az alacsonyan felállított terv. Az új szervezésben sokkal elő­nyösebb, magasabb, (természetesen teljesíthető, reális) tervet felállí­tani, mert ennek teljesítése alap­ján a vállalat számára sokkal na­gyobb összegek folyósíthatok, mint a magasan túlteljesített, de ala­csony terv alapján. Hasonlóképpen sok változott más irányban is. Gyakran sok olyan dolog, ami azelőtt előnyös volt, most hátrányossá válik és fordít­va. Ha például azelőtt igen előnyös volt magasan túlteljesíteni a nyers­termelés tervét, most már nem mindenütt lesz ez előnyös dolog. Gyakran megtörtént, hogy a ter­melő üzem számára kimondottan előnyös volt nem csökkenteni az anyagfogyasztást, mert a felhasz­nált anyag mennyisége szerint mérték a termelést. Ez most meg­szűnik. Azelőtt megtörtént, hogy előnyös volt bővíteni a kooperációt még akkor is, ha alapjában véve veszteséget jelentett, és csak annak az egy üzemnek jelentett előnyt. Most a vállalatok érdeke lesz, hogy a lehető legcsekélyebb mértékre csökkentsék a kooperációt. Mindez természetesen jelenti azt is, hogy sok eddigi „bevált" legá­lis, vagy éppenséggel nem egészen legális mesterkedés, a terv ösz­szeállításában elvesztette alapját, már nem „válik be". A jövő évi terv javaslatainak összeállításában a súlypont a vál­lalatokon lesz. A legjobb eredmé­nyek ott várhatók, ahol a párt­szervezetek és a szakszervezetek a vállalat vezetőségével már meg­tették a kellő lépéseket, nem várva a fentről jövő intézkedé­sekre megszervezték a dolgozókat, feltárták a tartalékokat, megtettek mindent az önköltségek csökkenté­sére. A munkások, technikusok és a többi dolgozók jelentős mértékben bekapcsolódtak a tervek előkészí­tésébe ott, ahol — az eddigi ta­pasztalatok szerint — jól szerve­zett műszaki-gazdasági konferen­ciákat tartottak. Egy-egy ilyen konferencia jelentősége nem abban keresendő, hogy néhány dolgozó összejött és a problémákról vitat­kozott, hanem főleg a konferencia előkészítésében. A konferencia elő­készületei során ugyanis a kollek­tívákat konkrét kérdések elé állí­tották egyes üzemekben, hogy azokat segítsenek megoldani. Eze­ket a kérdéseket azután megvitat­ják a dolgozók a munkahelyeken, tematikus brigádokat szerveznek megoldásukra stb. Maga a konfe­rencia azután már csak összegezi, egybehangolja a javaslatokat és kitűzi a módszert, amellyel nemcsak előkészíthetjük, hanem teljesíthet­jük is a terv feladatait. A terv összeállításával kapcsola­tos munkában a pártszervezeteknek nem szabadna megfeledkezniük ar­ról, hogy a tervezés új módszere sokkal szélesebb teret enged a vállalatok és azok dolgozói kezde­ményezése kibontakoztatásának. A pártszervezeteknek arra kellene törekedniök, hogy ezeket a nagyobb lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzák. Nagy lehe­tőségek nyílnak például azzal, hogy számolni lehet éš kell a saját pénzforrásokkal, mikoris ezen ösz­szegek magassága attól függ majd, hogyan gazdálkodik a vállalat. A szállító és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolat, amelynek megvalósítására az átszervezésben sor kerül, szintén jelentős lehető­ségeket nyújt, amelyeket kihasz­nálva sokkal gyorsabban kielégít­hetjük nemzetgazdaságunk szük­ségleteit, mint eddig. A vállalat műszaki fejlődése terén is szem előtt kell tartani, mit adhat a dol­gozók kezdeményezése, ha jól fel­karoljuk. A fentiekből bizonyára kitűnik, hogy a tervezés és pénzellátás új módszerei, amelyek csak januárban lépnek érvénybe már ma is ak­tuális kérdést képeznek. Előnyeik­nek első próbája a jövő évi terv és annak teljesítése lesz. Tegyünk meg ezért mindent, hogy a tervezés és pénzellátás elő­nyei minél szembetűnőbben mutat­kozzanak meg az ipari termelés növekedésében, az önköltségek csökkentésében, egyszóval nemzet­gazdaságunk hatékonyságának nö­vekedésében. Ne feledjük, hogy az 1959-es év pártunk XI. kongresz­szusának a szocializmus építése be­fejezéséről hozott határozata tel­jesítésében jelentős lépést jelent. Melyik járás lesz a következő? Már hagyományossá vált a bratislavai és a nyitrai kerületek közötti begyűjtési verseny, amelynek példája nyomán Szlovákia többi kerületei is a begyűjtés gyors teljesítésére törekedtek. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy az idén a nyitrai kerület már az elején lé­nyegesen lemaradt versenytársától, annak ellenére, hogy a két kerület lehetőségei azonosak. Mindez arra figyelmeztet, hogy a nyitrai kerületben lényegesen meg kell gyorsítani a begyűjtést, ha -továbbra is példaképül akarnak szolgálni a hazafias kötelesség teljesítésében. — u A somorjai járás teljesítette a gabonabegyűjtési tervet A somorjai járás július 28-án, hétfőn a reggeli órákban az egész köztársaságban elsőnek teljesítet­te a gabonabegyűjtési tervet. A járás a tervezett időpontnál 18 nappal hamarább 100,05 százalék­ra teljesítette feladatát. A siker a szövetkezeteseket, a Gombai Állami Gazdaság és a esallóköz­csütörtöki gépállomás dolgozóit dicséri, akik mintegy 10 000 hek­tárról rekordidő alatt takarították be és csépelték ki a gabonát. A járásban az összes szövetkeze­tek lényegesen túlteljesítették begyűjtési tervüket. A somorjai járásban tovább fo­lyik a begyűjtés. Az eddigi ered­ményt további 25 vagon gabonával akarják megtoldani. A JO MUNKA EREDMÉNYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom