Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-24 / 356. szám, kedd

LENÉZTEM. Csupán attól, hogy egy pillantást vétettem a nubiai siva tagra, szinte kiszáradt a torkom. A fülledtség a repülőgépben egészen elviselhetetlennek tünt. Az élénkeérga, csaknem vörös homoktenger végeláthatatlanul húzódott alattunk és beleveszett a magas látóhatárba. A homokból szigetekként fekete sziklák emelkedtek ki, hol külön-külön, ho. egész szigettengert alkotva. Valahol alattunk vonult a Szudán és Egyiptom közötti híres karavánút. Itt haladtak a legrégibb időktől fogva a karavánok az elefántcsonttál, az „arab gummi"-val, a feketebőrű rabszolgákkal. Olykor a rabszolgák csupán egyharmada ért a célhoz, volt olyan eset is, amikor elpusztultak útközben ... Észak-Szudán egész területe terméketlen homoksivatag. Dél-északi irányban átszeli a Nílus A termőföld azonban egész keskeny sávot alkot a folyó partján, olykor teljesen eltűnik. A hatalmas Nilus, a termékenység atyja, olykor halált és pusztulást hoz. Nagy áradásai alkalmával elsodorja a településeket, a vetést, állatokat. A széles, szelek által simára gyalult síkságon itt ömlik össze a Fehér és a Kék Nilus. Ezen a két ezüstös szalag által szegélyezett háromszögletű szárazföldön terül el Khartum főváros. A köztársaság fennállása óta eltelt egy esztendő folyamán Khartumban nagy kórházat építettek, néhány új iskola nyílt, fejlesztették a csatornázást. ötéves tervet dolgoztak ki a főváros fejlesztésére. 42 kilométernyi utat aszfaltoznak, hatalmas összegeket fordítanak az utcai világításra, kertek és parkok létesítésére. A város új iskolákat, kórházakat, középépületeket kap. x Khartumnak, mint minden arab városnak, jellegzetessége a „szuk" a piac. Itt minden kapható. Az egyfajta árucikket áruló kereskedők egymás mellett helyezkednek el, egész utcákat alkotnak. Kapható itt elefántcsont, strucctoll, „kola"-dió és mangó-gyümölcs, öszvér, teve, még szárított krokodil is. Ha ilyen szárított krokodilt helyeznek a ház ajtajára, az az itteni hiedelem szerint, megóvja a ház lakóit a bajtól. Ugyancsak a betegségek elhárítása érdekében sok szudáni arcát A lakoe törzs egyik vadásza teljes fegyverzetoen három párhuzamos, kidomborodó sebhely „ékesít". E váigásokat az anyák végzik a kisgyermeken, az említett egészségvédelmi célzattal. Szudán múltja hősi epizódokban nagyon gazdag. Omdurman központjában egy magas kupolájú tágas építmény látható. Ez Mahdi-mauzóleuma, akinek nevéhez sok hősi tett fűződik. Sok szudáni ma is szentként tiszteli. Egy hajóács fia, Mahummed Ahmed, 1881 augusztusában Mahdi-nak — Allah küldöttjének — kiáltotta ki magát és szent háborút hirdetett az elnyomók ellen. A felkelés a sivatagi homokviharhoz hasonlóan terjedt és csakhamar az egész országot átfogta. A mahdisták egymás után foglalták el a városokat, a harcok alatt megölték az angol főkormányzót, Gordont is. Megalakult elsőízben az önálló szudáni állam, melynek határai csaknem egybeestek a mai Szudáni köztársaság határaival. Mahdi azonban röviddel később meghalt, eszméi feledésbe merültek és utóda Abdallah kalifa és más emírek kezdték elfoglalni a legjobb földeket. előjogokat biztosítottak egyes törzseknek mások rovására. Ugyanakkor Herbert Kitchener lord, nílusi brit hadsereg főparancsnoka, casítást kapott Szudán úja'ob leigáására. Ekkor építették az első vasutat a sivatagon át Két év múlva csapatai íár Omdurmánhoz közeledtek. Az anolok a legmodernebb fegyvereket alkalmazták és 7 mérföldre a fővárostól, a Kerreri mezőn, győzelmet aratok a nagyrészt csak lándzsákkal felfsgyverzett szudániak felett. A harc nég sokáig tartott, de az önálló Szulán ezzel megszűnt létezni. Kitchener feldúlta Mahdi sírját, maradványait elégették és a Nílusba szórták. A szudániak azonban így is szentként tisztelik mauzóleumát... A khartumi egyetem rektora egy fiatal angol, Michel Graijt. A cambrigde-i főiskolán végezte el a latin és görög szakot és minthogy nem talált munkát hazájában, eljött ide, Szudánba. Elmondta, hogy jelenleg -800 diák tanul az egyetemen. Sokkal többen kívánnak tanulni, tavaly 350 felvételi kérvényt voltak kénytelenek visszautasítani, helyhiány miatt. Az egyetemnek hét fakultása van, köztük orvosi, humanista, jogi, agronómiai. A. következő öt év alatt a hallgatók számát 2000-re akarják emelni. Megjelent az első szudáni diáklány is. Az előadók között is vannak szudániak. A diákok követelik, hogy az egyetemi tanrendbe vegyék fel a nemzeti kultúra és történelem tanítását, hogy az előadásokat arab nyelven tartsák (jelenleg angolul folyik a tanítás). A tandíj igen magas. Egyelőre csak a jómódúak gyermekei kerülhetnek egyetemre. A Diákszövetség követeli, hogy egyszerű emberek fiai előtt is nyíljanak meg az egyetem kapui. NYIKOLAJ ĎRACSINSZKIJ BULGÁRIA! U (JEGYZETEK Szorgalmas, munkaszerető nép — A BOLGÁR NÉP szereti gyönyörű, gazdag hazáját. Szerette a múltban is, hiszen annyi vér omlott a szabadságért ebben az országban az idegen elnyomók elleni harcban, mennyi szenvedést élt át a nép a hazai kizsákmányolók jármÄban. De a nép nem csUggedt és 13 esztendővel ezelőtt kommunista pártja vezetésével, a szovjet hadseregre támaszkodva, a partizánok nagyszerű hőstetteivel lerázta magáról a fasiszta rabigát, s a szocializmus építésének útjára lépett. Ma már Bulgária természeti kincsei a dolgozó nép javát szolgálják. A termékeny dunai és tráciai róna már annak termi a búzát, aki földjét megdolgozza, az égbenyúló, hegycsúcsok és a kéklő Fekete-tenger szépségeit ma már megcsodálpr r # f ~- - ország mészetesen a nép életszínvonalának emelkedésében tükröződik vissza. A nemzeti jövedelem 1956-ban az 1939 évinek a kétszerese volt, s ennek nagy részét a dolgozó nép életszükségleteinek a kioICgítésére fordítják. NAGY VONALAKKAL vázoltuk, mennyit fejlődött Bulgária a felszabadulfis után, mit kapott a nép 13 év alatt. A hazai olvasó azonban joggal kíváncsi arra, hogyan él egy munkás, milyen az élet a bolgár falvakon? Előrebocsátom, hogy Bulgáriában a dolgozók átlagos havi keresete 600—700 leva, az alkalmazottak és munkások legalacsonyabb^ bére 400 léva, s ennél kisebb nem lfehet: erre éppen az idén hoztak kormányhatározatot. Hogy viszonyul a leva a koronához? Egy léváért a hivaSzófiia láitkéipe Szudáni gyapoteszedők AMIKOR A PÁRIZSI Gare de Lyon pályaudvaron felszálltam, a hírneves Mistralra, amely eléri a? óránként! 280 km-es sebességet és joggal érdemelte ki a világ leggyorsabb vonatjának hírét, francia barátaim a következőkre hívták fel a figyelmemet: „Lyonban ne feledkezzen meg róla, hogy ez a város a jövő évben ünnepli fennállásának kétezredik évfordulóját... Ne feledkezzen meg Lyon dicső forradalmi múltjáról ..." A lyoni munkások forradalmi hagyománya a francia dolgozók között még mindig erős. Nem csoda tehát, hogy Lyonba érkezésem után azonnal érdeklődtem e becses jubileum ünnepségeinek programja iránt. Be kell azonban vallanom, hogy a kapott válasz csalódást okozott. A hivatalos programban ugyan helyet kapott a kiállítások, a hangversenyek, a színielőadások egész sora, a kereskedők kongreszszusa, a sportesemények, sőt még Lyon vallási életének történetére vonatkozó vallási szertartások ls, azonban a lakosság forradalmi hagyományalt még csak meg sem említették. Lyon város történelmének e reszeról a burzsoázia nem szívesen beszél, azonban a lyoni munkások méltán büszkék reá. A TÖRTÉNELEM DICSŐ LAPJAI FELETT Emlékezzünk meg legalább arról, hogy a munkásosztály éppen Lyoijban mutatta meg erejét a francia burzsoáziának. A lyoni kézművesek már 1632ben felkelést szerveztek. Nagyobb sztrájkokra 1744-ben és a későbbi években került sor. Legjelentősebb azonban a lyoni szövőmunkások 1831. A LYONI BURZSOÁZIA „DICSÉRETÉRE" Francia kereskedelmi körökben a lyoni burzsoáziáról mint „nagyon tehetségesről" szokás beszélni. Rámutatnak arra, hogy Franciaország gyarmatosító dicsőségének éveiben á lyoni kereskedők vállalataik 34 fiókintézetét nyitották meg Kínában, Madagaszkárszigeten és ä világ minden más tájain. A lyoni kereskedők 1905-ben Tuniszban a katonai expedíciós hadtesttel együtt szállottak partra. A „tehetséges" lyoni burzsoázia most azt sürgeti, kezdje meg Franciaország a hidrogénbombák gyártását és az állami megrendeléseket a lyoni cégeknek adja. A lyoni burzsoázia e „tehetségéhez" nyilvánvalóan hozzá kell számítani az ottani gyárakban a dolgozók biztonságával mit sem törődő, állandóan fokozódó munkaütemet. A lyoni betegsegélyző statisztikai adatai szerint ez év augusztusában a lyoni üzemekben 4789 baleset történt, amelyek közül 439 nagyon súlyos, 12 pedig halálos volt. a dicső forradalmi ^JJílVOSől hagyományok hatja a bolgár paraszt, az Uzeml munkás is. Egyszóval mindenki, hiszen az anyagi lehetőség mellett itt is, úgy mint nálunk, az Üdülőhelyek kapui minden dolgozó előtt kitárultak. EZ A GYÖNYÖRŰ, gazdag ország a felszabadulás előtt nagy szegénységben tengődött. A hazai és idegen kapitalisták piócák módjára szívták a nép vérét, s az ország természeti kincseit kihasználatlanul hevertették. A kapitalista Bulgáriának úgyszólván nem volt nehézipara. Ma fejlett gép- és vegyiiparral dicsekedhetik. Az Ipar gyors fejlődését mi sem bizonyítja lobban, mint az a tény, hogy az ipari termelés 1930-hez viszonyítva majdnem a hétszeresére növekedett. A mezőgazdaság szocialista átépítése folytán e téren is fellendült a termelés. A termőföld közel 90 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. S ha ideszámítjuk az állami gazdaságokat Is, akkor azt mondhatjuk, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás Bulgáriában a megművelt földnek csaknem teljes egészére kiterjed. 1945-ben csupán 5 gépállomás volt az egész országban, ma számuk 208, s mintegy 23 ezer traktor, 4250 kombájn és sok ezer más gép segíti a mezőgazdaságban dolgozókat. Ezek újján a parasztság a mezőgazdasági munkák 70 százalékát géppel végzi. NAGYON FEJLETT Bulgáriában az öntözéses gazdálkodás. Kezdetben ugyan csak a konyhakerti növények termesztésénél, a hatalmas kertészetekben alkalmazták az öntözést, de ma már egyéb konyhakerti növényeket, sőt gabonaféléket is öntöznek. Nem hiába látsz a bolgár falvak határában, ott, ahol öntözésre használják fel a vizet, kis táblácskákat ezzel a felirattal: „Biele zlato' — Fehér arany. A mi fehéraranyunk a cukorrépa, az övék pedig a víz. S tán nálunk nem lehetne még egy fajta fehér arany? Van a mi szép hazánkban is sok folyó, patak még több mint Bulgáriában, csupán az öntözést kell megoldanunk úgy, ahogyan a bolgár parasztok is csinálják. Nem is kell hozzá különösebb felszerelés, csak akarat és összefogás. Né gondolja senki sem, hogy Bulgáriában minden egyes falunak, szövetkezetnek az állam késziti el az öntözési berendezést. A bolgár parasztok ügyessége, szívós munkája tette lehetővé, hogy ma már az országban az öntözött teriiletek a felszabadulás előttinek tizenegyszeresére, 36 ezer hektárról 400 ezer hektárra növekedtek. A népgazdaság sokoldalú fejlődése tertalos árfolyam szerint 1,26 koronát kell adnunk. De nem ez a mérvadó, hiszen ebből még nem tudhatja meg senki, mit tud venni egy bolgár dolgozó a havi keresetéből. Ügy vélem, nem untatom vele az olvasót, ha felsorolom néhány élelmiszernek és egyéb közszükségleti cikknek az árát, hogy ezzel is érzékeltethessem, mennyivel jobban él ma a bolgár dolgozó, mint a kapitalista világban. 1 kg hús 12 leva 1 kg zsír 14—16 léva 1 kg sonka 22 leva (prágai sonka) 1 kg szalámi 26 leva (száraz, export) 1 kg kenyér 2.60 leva (hófehér) 1 kg kenyér 0.80 leva (fekete) 1 tojás 0.10 leva. Sorolhatnám tovább Is, de úgy vélem, nem szUkséges, hiszen a fenti táblázat eléggé érzékelteti, hogy a bolgár dolgozó nem él rosszul, annak ellenére sem, hogy a textilárú a mi árainkhoz viszonyítva eléggé drága. Olcsó a bőr és szőrmeáru. A nálunk is igen kedvelt, úgynevezett női szlovák-bunda 620 lévába kerül. Ezek az árak megfelelnek a fizetések arányának, csupán a minőségre kell a jövőben nagy gondot fordítaniok. Különben a párt és a kormány legutóbbi határozatai is erre irányulnak. HOGYAN ÉLNEK a szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok? Szó volt róla, hogy Bulgáriában a föld túlnyomó részén már szövetkezeti gazdálkodás folyik, illetve a világon a Szovjetunió után a második ország, amelyben győzött már a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás. És ez a napnál is fényesebben bi£>nýltja a bolgár falvak életszínvonalának rohamos növekedését. Ha az ember a bolgár falvakat járja, — éppúgy mint nálunk is — szemébe ötlik a sok-sok új plrostéglás ház, melyek mind, mind az ország felszabadulása után épültek... Nem messze Szófiától, mindössze 60 kilométernyire fekszik Mlrkovo. Ebben a 2400 lakosú községben a dolgozó parasztok közül — három kivételével — már valamennyi tagja a szövetkezetnek. Amióta a közösben gazdálkodnak, nemcsak többet terem a föld, jobb az állattenyésztés, hanem átalakul a falu élete is. Minden házban szól — legalább a vezetékes — rádió. A szövetkezet tagjai eddig 280 új házat építettek, egész új utcasor létesült... MÉRY FERENC évi felkelése volt, amikor a munkások a városból kiűzték a katonaságot és a városházán megalakították a forradal,ni városi tanácsot. További zendülésre 1834 áprilisában került sor, amely már teljesen köztársasági jelleget öltött. Lyon város történelmének legdicsőbb oldalaira tartoznak az 1870. évi forradalmi események, amikor a lyoni dolgozók kikiáltották a köztársaságot. 1871. március 23-án kihirdették a kommünt, háromnapos uralma után azonban letörték. De a munkásosztály harca a burzsoázia ellen tovább tartott. Emlékezzünk meg még arról, hogy 1918-ban a Fekete-tengerről visszatérő tengerészek a lyóni munkásokkal együtt hatalmas tüntetést szerveztek, amelyen követelték a háború befejezését és Szovjetoroszországgal a barátságot. Jelenleg a lyoni dolgozók helyzetük javításáért harcolnak. A Berliet gépkocsigyár munkásai nemrég nagy munkabérsztrájkot folytattak. A gyár igazgatósága erre 12 ezer munkás elbocsátásával felelt, azonban a dolgozók egységes mozgalmának nyomására kénytelen volt visszalépni és tárgyalni a munkabérek emeléséről. VILLAMOS-NEGYED A VÄROS PEREMÉN A dolgozók egyúttal a lakásviszonyok megjavítását is követelik, mert Lyonban annak ellenére, hogy a múlt években hatalmas bérházakat építettek, nagy a lakáshiány. A város peremén azok a dolgozók vertek tanyát, akik nemi tudják megfizetni a bérházak magas lakbérét. A város szélén kiselejtezett villamoskocsikból városnegyed létesült. A közlekedési társaság a hasznavehetetlen villamoskocsikat 30 ezer frankért adja el. A Berliet automobilgyár terve szerint az üzem mellett igazi lakótelepeket épít. A gyár egy egész új várost akar felépíteni városházával, iskolával és templommal. A lakótelep építésének okai azonban egészen mások, mint a dolgozók elhelyezéséről való gondoskodás. A Berliet cég ugyanis arra törekszik, hogy a munkásokat „kiszabadítsa a kommunista befolyás alól." A gépkocsigyár munkásainak nagy része ugyanis abban a negyedben lakik, ahol a választók 70 százaléka a kommunista pártra adta szavazatát és így a kommunisták a városi tanácsban többségben vannak. A kommunista tanácstagok pedig gondoskodnak arról, hogy a gyár ne kövessen el semmiféle adócsalást, amint az Franciaországban szokásos és hogy rendesen fizesse az előírt községi adókat. Ezért igért Bérlét cég a munkásoknak lakásokat — természetesen, ha majd felépíti őket. Lyon város kétezer éves fennállásának hivatalos ünnepségei során nem hallgatnak majd ezekről a problémákról. De e kérdésekről sok szó esik a Francia Kommunista Párt lyoni szervezete által rendezett nyilvános gyűléseken. A lyoni dolgozók tudják, hogy ezen problémák megoldása érdekében tovább kell fejleszteni a forradalmi hagyományokat. MIROSLAV KUBIN ÜJ SZO 4 1957. december 22,