Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-10 / 129. szám, péntek

I Jllég. uaqijobh Lendülettel tté/ziittk életizínn&iiíilÁnak emeléséélt A bratislavai kerület eredményei és távlati terve Mezőgazdaság Villamosítás Három év alatt 24 községet és tíz települést villamosítottak és 1957ben újabb hét községbe vezetik be a villamcsáramot. Az EFSZ-ek villamosítására 1956-ban 5,5 müliót, a meglévő villamoshálózat átépítésére több mint 3 millió koronát fordítottak. Iskola és kultúra Az iskolaügy terén is nagy haladás észlelhető. 1954-hez viszonyítva az iskoiák 1956-ban 238 osztállyal, vagyis 2798 tanulóval szaporodtak. Ugyanakkor azonban csak 128 új tanterem épült. A további éveikben a fő figyelmet a 124 megkezdett és a 69 új tanterem építésének befejezésére fordítják. Ezekre a munkálatokra 26,2 mil'ió koronát irányoztak elő. Város- és faluszépítés A Csehszlovák Állami Utak Igazgatósága 1957-ben 79,6 millió koronát fordít úi beruházásokra. Befejeződik a szeredi híd, valamint a Bratislava—Komárom-i országút és hét más építkezés. . A város- és faluszépítés céljaira csupán 1956-ban 225 millió koronát fordítottak, ami által az egy főre eső munkák értéke 319 koronára emelkedett A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság költségvetésében a kulturális és szociális fejlődés céljaira, 1957ben 564,5 millió koronát fordítanak. A nemzeti bizottságok és azok funkcionáriusainak munká^^ ját a legjobban az utolsó három év eredményei szerint lehet megítélni, melyeket a bratislavai kerületben a gazdaság és kultúra különféle szakaszain elértek. A nemzeti bizottságok jó munkája elsősorban a város- és faluszépítési akcióban, a szocialista építésben, a lakosság életszínvonalának emelkedésében tükröződik vissza. Az akcióterv .teljesítésében egyaránt osztozkodtak a bratislavai kerület valamennyi nemzeti bizottságai. Nagyon örvendetes, hogy a kitűzött feladatokat nemcsak teljesítették, de sok esetben túl is szárnyalták azokat. A bratislavai kerület akcióterve — habár a fő figyelmet a kerület által irányított szakaszokra fordította — egyúttal a központilag irányított iparágak feladatainak teljesítésével is törődött. A kerület nemzeti bizottságai segítettek a nehézipar, nevezetesen a bányászat, építkezési ipar és a kohóipar feladatainak teljesítésében, azzal, hogy e munkaágak részére qondoskodtak megfelelő számú munkaerő R J^^^T^^^jl szervezett toborzásáról, illetve tervének teljesítéséről . W f / 7 íj # I Az elkövetkező választási időszakban ezek a felada^^^^^^ | tok egyre növekednek. Az elmúlt háro™ év tapasztala"T 1 tai alapján meg vagyunk győződve arról, hogy a bratislavai kerület valamennyi fokú nemzeti bizottságainak tagjai és dolgozói még kezdeményezőbben és jobban fogják mozgósítani a lakosságot mind a kerületi, mind az országos jelentőségű feladatok teljesítésére. A bratislavai kerület a következő választási feladatokra fogja irányítani figyelmét: 1. Minden ágazatban bővíteni és erősíteni a szocialista munkaviszonyokat, s em a munkatermelékenységet, 2. odahatni, hogv a mezőgazdaságban a szocialista szektor kerüljön túlsúlyba. időszakban az alábbi fő ÉPÍTKEZÉSEK B ED ED D ED DB B EB BE Az elmúlt három évben a nemzeti bizottságok útján 2834. az egyéni építkezés keretén belül 9178, összesen 12 012 lakásegység épült. 1960-ig további 12 ezer lakás épül. Egészségügy W,Í 17SJ I956 I960 1960-ig 680 ággyal bővül a kórházak befogadóképessége. m 1954 1955 <9 5 6 A helyi ipar és városi közlekedés 19Í4 19S* 195 i A beruházások közül sok figyelmet szenteltek a Duna balpartján elterülő védőgátak megerősítésére a bősi szakaszon, meghosszabbították a védőgátat a ligetfalusi-oroszvári szakaszon, amely munkára eddig 35 millió koronát fordítottak. Hasonló munkák folynak a Morva és Vág folyók mentén is. Sikeresen fejezték be a Vágmenti vízierőműveket. Kostolnán, Nové Mesto nad Váhom-ban és Horná Stredán, valamint Skalkán. Ezekbe az éDÍtkezésekbe eddig 1 milliárd koronát ruháztak be. A bratislavai kerületben az elmúlt választási időszakban sikeresen tovább folyt a falu szocialista átépítése. A mezőgazdaság szocialista szektorában 1956 végén már a mezőgazdasági földterület 58,2 százaléka volt. Az EFSZekbe 1956 végéig 28 031 egyéni parasztgazdaság tömörült. A nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dolgozói jó munkájának következtében sikerült rendbehozni a föld nyilvántartását, ami nagvon elősegítette a mezőgazdasági terv helyes szétírását. EMELKEDTEK A HEKTÁRHOZAMOK EFSI-eh srdMÓJuik tuwcJwtése & 1954 1955 1956 űy.

mz-eh

, ttôvekedôr-e 4l1t% 100% 101-t' fa I 1955 I 30-960 ta,ý 30.4-33 taf 30.960 tef 3f. 066 áíf úx £ F

fe e k

Ivk- 'fe/'ukáxÄsG-fo'/ľ 1954 B E iTíf

li

m'i

iiff

i

t B n 1960-ig a beruházási terv alapján 5000, a magánépítkezés keretén belül 7000, összesen 12000 új lakásegység épül a bratislavai kerületben. Az egészségügyben a következő években megjavítják a szolgálatokat, az orvosi rendelőkben való gyógykezelést és tökéletesítik a körzeti rendszert. A beruházási terv keretén belül 1960-iq Dunaszerdahelyen felépül az új korszerű kórház és a hozzátartozó lakóház. Pozsonypüspökin a a kórház gazdasági épülete, Trencsénben, Skalicán, Myjaván egyesített kórházak létesítésével javul a betegekről való gondoskodás. az Ecivremm rom r ott pímtmm HIÚ. !Ő KORONÁBAN 495, t A bratislavai kerületben csupán 1957ben 95 millió koronát fordítanak lakásépítésre. Az elmúlt három évben nemcsak a bevetett földterületek növekedtek árpában, tengeriben és cukorrépában, hanem lényegesen emelkedtek a hektárhozamok is a gabonaneműeknél, cukorrépánál, burgonyánál és takarminyokn«;. így a cukorrépa átlagos hektárhozama 1953-ban még csak 221,9 métermázsa, 1955ben már 263,5 métermázsa volt, a burgonyánál 94,5 métermázsás átlagról 1956-ban 131 métermázsára emelkedett. A bratislavai kerület hektárhozamai elsők között vamnalk köztársaságunkban és túlszárnyalják az európai átlaghozamokat is. így a búza európai átlaqhozama 16,3 métermázsa, az orizágos átlag 22 métermázsa. A bratislavai kerület EFSZ-einek átlaqhozama 23 métermázsa volt. Az állattenyésztésben javult a hasznosság. 1953-mal szemben az egy tehénre eső évi te.ihozam 582 literrel, 1740 literre emelkedett. Az elhullás százalékaránya csökkent A vágómarhák átlagos élősúlya 342 kilogrammról 380 kilogrammra emelke100% 180 -4% 100% 134,8 I »> 134,8 4 9sr 49 56 de.tt. A következő években a terv a hektárhozamok, valamint a hasznosság további fokozását irányozza elő. Nagy vfiqyetonet szenteltek az EFSZ-ekben való beruházásokra. 1956-ban az építkezési anyagok szállítása körüli nehézségek ellenére 42,2 . millió koronával többet fordítottak az EFSZ-ekben a beruházásokra, mint 1955-ben. Az állattenyésztési terv egyik fő' feladata közé tartozik afszarvasmarha-, főképpen a tehénállomány emelése. 1957-ben a múlt évvel szemben a terv 7000 tehénnel emeli az állományt. A gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében 1960-ig 178 500 gyümölcsfát ültetnek az állami és mezei utak mentén, míg 60 hektáron új szőlőket telepítenek, 75 hektár szőlőt pedig felújítanak. A bratislavai kerületben tehát a híres és hagyományos szőlőtermelést ú í alapokon — a közös termelés alapňirf — újjtják meg. A déli járások fejlődése A helyi ipar fejlődése Bratislavában 1954/56-ban (koronában). Bratislava város területén a személyszállító eszközökkel szállított személyek száma az elmúlt években. A bratislavai kerület déli része, melyhez Nagymegyer, Dunaszerdahely, Somorja, Szene, .Szered és Galánta járások tartoznak, a kerület legtermékenyebb része. Itt találjuk szlovákiai méretben a mezőgazdaság szocialista szektorának legmagasabb arányszámát. Viszont az érem másik oldala az, hogy ezekben a járásokban az ed'dig létező lakásalap, lakáskultúra, az úthálózat, az egészségügy és a kultúra fejlesztése, a helyi gazdálkodás helyzete, a kerületi átlag alatt maradt. E tényeken okulva a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság a jövőben nagyobb gondot fordít ezen járások gazdasági és kulturális élete gyorsabb fejlesztésére, mégpedig úgy, hogy itt a kiegyenlítés érdekében a fejlődés sokkal gyorsabb ütemét érik el, mint a kerület többi járásában. Ez pedig elsősorban több beruházás segítségével történik. így Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen, Somorján, Galántán és Szencen az elmúlt években 3550 lakásegységet építettek és újabb lakások, iskolák, kultúrházak, hidak, utak, egészségügyi berendezések épülnek. 1957-ben a déli járásokban 55, 1958-ban további 75 új tantermet adnak át a nagymegyeri 11 éves, a felsőszeli, nagyfödémes!, diószegi, sintavai és más nyolcéves iskolákban. A somorjai, dunaszerdahelyi és nagymegyeri járásokban 20 községben vezetik be a villanyáramot, úgyhogy ezzel a kerület villamosí'tási terve bezárul. A helyi gazdálkodás szakaszán új tisztálkodási fürdők létesülnek Somorján, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Szereden. Üj korszerű mosoda és vegyitisztító üzem létesül Galántán, új üzemi csarnokok Nagymegyeren, cukrászüzem és autójavítóműhely Dunaszerdahelyen, fémmegmunkáló műhely Galántán és cementárugyár Szencen. Jövőre elkészül Szereden az építővá Halat új épülete és az előregyártott elemek részére készült nagy csarnok, a GTÄ épülete Galántán. Ezek szerint az akcióterv feladatait úgy egyeztetik össze a kerület gazdasági-fejlesztési tervével, hogy a déli járásokban a fejlődés gyorsabb ütemben történjék. Kereskedelem rizsnél, pőlknél, péknél, lelhető. kávénál, ruhaneműnél, citjjpsógépeknél, varrógékerékpároknál stb. volt ész19:7-ben a terv további 4 százalékos emelkedést irányoz rí*. A további években új üzlethelyiségek, éttermek, raktárak építésével javítják a kereskedelmi hálózat és a vendéglátó ipar munkáját. Az ipari termelés állandó fokozása, a termelékenység növekedése és a kiskereskedelmi árak hatodik leszállítása után egyre növekedik a dolgozók reálbére és vásárló ereje. 1956ban 1955-tel szemben a bratislavai kerület lakossága 172 millió koronával több árut vásárolt. A legnagyobb emelkedés a tej- és hústermékeknél, *) Az itt közölt adatok Bratislava város nélkül értendők. • • « A bratislavai kerületnek a nemzeti bizottságok által irányított gazda^ sági tevékenysége egyre erősödik és bővül. Elsősorben a mezőgazdasági termelés feladatai 1960-ig 39 százalékkal emelkednek, a munkalehetőségek száma szaporodik, javul a kultuií.lis, egészségügyi és szociális gondoskodás. Javulnak és bővülnek a helyi gazdálkodás által a lakosságnak nyújtott szolgálatok, emelkedik a lakosság lakáskultúrája a városokban és a falvakon egyaránt. Soha a múltban nem voltak a dolgozóknak Ilyen Jó és szép életre való lehetőségeik, mint szabad, szocializmust építő hazánkban.