Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-10 / 100. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. április 10. szerda 30 fillér X. évfolyam, 100. szám. Miben rejlik a pártszervezetek ellenőrzési jogának ereje ? Vannak emberek, akik nem szív­lelik a száraz számadatokat. Azon­ban mégis örömet kelt bennük olyan adat, amely arról ad hírt, hogy mi újat építettünk, mi újat termeltünk társadalmunk igényei­nek kielégítésére; szóval örömet okoznak azok az adatok, amelyek sikereinkről számolnak be. Azon­ban vannak olyan adatok, amelyek nem elégítenek ki bennünket, sőt — elkedvetlenítenek. Ilyenek pél­dául: a füleki Kovosmalt-üzemben csak a múlt esztendőben több mint kétmillió korona értékű selejtet „gyártottak", a hroneci öntődében viszont a selejt miatt három mil­lió koronát vesztett az üzem. A Banská Bystrica-i kerületben 1956-ban a beruházásokra szánt összegből nem használtak fel több mint 113 millió koronát. Ha ezt az összeget átszámítjuk lakásépí­tésre, akkor rájövünk, hogy a fel nem használt beruházási összeg­ből 1115 lakásegységet építhettünk volna. Sok eszközünk van az effajta káros tünetek elleni tevékeny harcra. Egyik legfőbb ilyen esz­köz: a pártszervezetek ellenőrzési joga, melynek jelentőségét pártunk Központi Bizottsága februári ülé­sén ismételten hangsúlyozta, ami­kor népgazdaságunk hatékonysá­gának növeléséről tárgyalt. A pártszervezetek ellenőrzési joga a pártmunka tegújabb mód­szerei közé tartozik. Az ellenőr­zési jog gyakorlásában eddig is igen gazdag tapasztalatokra tet­tünk szert. Azonban nem eléged­hetünk meg a mostani helyzettel, mert az ellenőrzési jog gyakorlá­sában felmerült néhány tisztázat­lan kérdés és merev egyvonalúság is. Pártunk országos konferenciáján és a CSKP KB februári ülésén fo­ganatosított intézkedések értel­mében az eddiginél még szélesebb méretekben gyakorolhatjuk az el­lenőrzési jogot. Egyik legfőbb kö­vetelmény, hogy az ellenőrzési jog gyakorlásából minden egyes párt­tag vegye ki részét. Ez azt jelenti, hogy az ellenőr­zési jogot nem korlátozhatjuk csupán az üzemi pártbizottságok­ra, vagy az alapszervezetek bizott­ságaira, hanem ezzel a jogkörrel fel kell ruháznunk a pártszerveze­tek taggyűléseit, és kapcsoljuk eb­be a munkába a pártcsoportokat is. A pártszervezetek ellenőrzési jogának ilyen gyakorlati megvaló­sításától sokat várunk. Ezzel első­sorban fokozzuk a párttagok és a tagjelöltek aktivitását, mert le­hetővé válik számukra foglalkoz­ni munkahelyük fontos kérdéseivel és részt vehetnek a szükséges in­tézkedések megtételében. Másod­szor pedig: ennek jelentősége ab­ban rejlik, hogy ezáltal a pártta­gok még inkább törekednek majd a párthatározatok teljesítésére. S itt felmerül a kérdés — mint már több pártfunkcionárius felve­tette, — mit tegyünk annak ér­dekében, hogy az ellenőrzési jog valóban minden egyes kommunista ügyévé váljék? A kommunisták nem foglalkoz­hatnak formálisan a termelés kér­déseivel, azért gazdasági ismere­tekre, üzemük életének teljes is­meretére van szükségük. Csak így tárgyalhatnak a termelés komoly problémáiról és adhatnak javasla­tokat azok megoldására. Nem elégséges tehát, mint egyes elv­társak gondolják, hogy a kitűzött feladatok teljesítéséhez elegendő csak kiosztani a párttagok között a pártmegbízatásokat, mert mint mondják: „Hiszen az üzemben él­nek, tudják mi történik körülöttük. Mi pedig megmondjuk nekik, mit kell tenniök munkahelyükön." Az igaz, a pártmegbízatások teljesíté­séhez ez elegendő. Azonban az el­lenőrzési jog gyakorlásához ennél sokkal többre van szükség, mert itt arról van szó: részt venni a termelés irányításában, hozzáértő­én hozzászólni a termelés komoly problémáihoz. S ehhez pedig az eddigi tájékozottság nem elegendő. Sok kommunista igen keveset tud arról például, hogy mennyit ter­melnek az üzemben, hogy új ter­melési kapacitásokat állítanak be, hogy átszervezést hajtanak végre egyes részlegeken és milyen for­mában. Vagy a kommunistáknak nem kell tudniok arról, mi a hely­zet az üzem anyagi ellátása körül, s milyen intézkedéseket foganato­sít ebből a célból az üzem vezető­sége? A kommunistáknak ismer­niök kell ezeket a kérdéseket is, mert nemcsak a jelentéktelen, ha­nem a legkomolyabb kérdésekhez is hozzá kell szólniok. Ez az álta­lános tájékoztatás azonban kevés helyen történik meg. Az üzemek vezetői közül igen kevesen men­nek el a pártszervezet taggyűlésé­re azzal a szándékkal, hogy a kom­munistákat tájékoztassák az ilyen fajta kérdésekről és meghallgassák véleményüket. Némely elvtársak azt gondolják, hogy csak ők hi­vatottak az intézkedések tételére, s hogy a párttagság kötelessége elhatározásukat teljesíteni. Helyesen gyakorolják az ellen­őrzési jogot a zvolení Bučina­üzemben. Az üzemi pártbizottság és az üzem vezetősége állandóan közösen tárgyal a termelés szer­vezési, technológiai kérdéseiről, és közösen is hoznak intézkedéseket a hibák eltávolítására, a munka megjavítására. Ezekről a kérdé­sekről tud az egész párttagság, s így a mindenről tájékoztatott kommunisták hatékonyan is tud­ják mozgósítani az üzem dolgozóit. Az üzemi pártszervezet azonban nem elégszik meg csak azzal, hogy pártmegbízatásokat ad a gazdasá­gi szakaszon dolgozó kommunis­táknak, hanem a pártszervezet po­litikai vonalon felelősséget vállal a gazdasági feladatok teljesítésé­ért. A jobb gazdasági eredmények eléréséért folytatott harcukban nem feledkeznek meg a személyes agitációról, az üzemi újság, az üzemi rádió igénybevételéről, s ami igen fontos, a termelés megjavítá­sa érdekében benyújtott észrevé­telek valóra váltásáról sem. A ha­tározatok teljesítését pedig állan­dóan ellenőrzik. A pártszervezet­nek ez a sokoldalú tevékenysége eredményes, igazolja az üzem jó tervteljesítése is. Ebből is kitűnik, ha az ellenőrzési jogot a kommu­nisták valamennyien egyöntetűen gyakorolják, ott csak jó eredmé­nyek születhetnek. Egyik fő feladatunk most: te­gyük az ellenőrzési jog gyakorlá­sát minden kommunista szívügyé­vé. Ezt az adott helyzetből kiin­dulva különféle módon érhetjük el. De két dologban sehol sem le­het eltérés. Mégpedig abban: az ellenőrzési jog minden kommunis­ta ügyévé válik, ha olyan feltéte­leket teremtenek számára, hogy üzemének felelős gazdájának érez­ze magát. Másodszor: egy üzem vagy alapszervezet pártbizottsága nem mutathat fel jó eredményt az ellenőrzési jog gyakorlásában, ha azt a tagság részvétele nélkül gya­korolja. így mindnyájunk előtt érthetővé válik, hogy a pártszer­vezetek ellenőrzési jogának ereje az ellenőrző munkában részt vevő párttagok tömegében rejlik. A Mongol Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányának KÖZÖS NYILATKOZATA A Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége Viliam Široký miniszterelnök vezetésével április 6—9-én a Mon­gol Népköztársaság kormányának meghívására a Mongol Népköztársaságban tartózkodott. A csehszlovák kormányküldöttség a Mongol Népköztár­saságban tartózkodása során megtekintett ipari üzeme­ket, < kulturális és tudományos intézményeket, megis­merkedett azokkal a sikerekkel, amelyeket a Mongol Népköztársaság az ország szocialista építésének minden területén elért. A küldöttség valamennyi találkozása a mongol néppel, a Mongol Népköztársaság és Csehszlová­kia nemzetei között fennálló őszinte barátság jegyében folyt. A csehszlovák kormányküldöttségnek a Mongol Nép­köztársaságban tett látogatása során a szívélyesség, a testvéri barátság és kölcsönös megértés szellemében ta­nácskozások folytak. A Csehszlovák részről a tárgyalásokon részt vett kor­mányküldöttségnek tagjai a következők voltak: Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszter­elnöke, a küldöttség vezetője, Otakar Šimunek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, Oldŕich Cerník, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Václav Dávid külügyminiszter, Július Ďuriš pénzügymi­niszter, Emanuel Šlechta miniszter, az Állami Építészeti Bizottság elnöke, Josef Plojhar egészségügyi miniszter, Jozef Kyselý, a helyi gazdálkodás minisztere, EMIL HršeU a Csehszlovák Köztársaság Mongol Népköztársaság-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Ottó Kocour, a külkereskedelmi miniszter helyettese. Csehszlovák részről jelen voltak még: František Strán­ský, a miniszterelnöki hivatal vezetőjének helyettese, František Vavŕička, a miniszterelnöki hivatal nemzetközi osztályának vezetője, Miroslav Galuška, a külügyminisz­térium sajtóosztályának vezetője, František Vrabec, a cseh technikai főiskola prorektora. Mongol részről a tárgyalásokon részt vett a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége, melynek tagjai: J. Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, a küldöttség vezetője, D. Damba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságnak első titkára, L. Cende, a minisztertanács elnökének helyettese és az Állami Tervhivatal elnöke, D. Majdar, a minisztertanács elnökének helyettese, D. Adilbis külügyminiszter, D. Mo­lomdzsanc pénzügyminiszter, Sz. Szoszorbaram kulturális ügyek minisztere, P. Bátar kereskedelemügyi miniszter, 0. Batocsir iparügyi miniszter, Sz. Ravdan, a Mongol Nép­(Folytatás a 3. oldalon.) A Bolgár Népköztársaság népi parlamentje küldöttségének látogatása Kedden, április 9-én délelőtt a Bolgár Népköztársaság népi parla­mentjének küldöttsége ellátogatott a nemzetgyűlésbe. A küldöttséget Bo­ian Balgaranov. a Bolgár Kommunista Párt KB-ának titkára vezette. A test­véri Bulgáriából érkezett vendégeket a csehszlovák nép nevében meleg sza­vakkal üdvözölte Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke és a szűkebb­körű elnökség tagjai. A fogadtatáson jelen voltak a nemzetgyűlés képviselői és a bizottságok elnökei, valamint a Külügyminisztérium képviselője. A látogatáson jelen volt Sztojan Ka­radzsov, a Bolgár Népköztársaság prágai nagykövete, a nagykövetség tagjaival. A képviselők barátságos beszélgetés során a két törvényhozó testület és szervei munkamódszereiről, a válasz­tókkal való kapcsolat során szerzett tapasztalataikról és arról beszéltek, hogy népünk a nemzeti bizottságok­nak. a Nemzeti Front szerveinek és a tömegszervezeteknek képvisele­tével hogyan vesz részt a gazdasági, politikai és kulturális életben. Vojan Valgaranov, a küldöttség ve­zetője köszönetet mondott a Bolgár Népköztársaság népi parlamentje kép­viselőinek a meghívásért. Meggyőző­: ^ Sí v"i :'' • m ? ' CÄ V f'C v i L i li>i v '^MIBi 11F mmt " ^-nii jiBBBMHai Ifi :; mmt " ^-nii jiBBBMHai tÍfllre YV mmt " ^-nii jiBBBMHai Í.í'.y. ' "V"'/'.'V"- Stf^ 1*^ •, . ..>: . • • . \ " ľ ® V lA M 1 9 ' > Szombaton, április 6-án lépett hivatalába a Bolgár Népköztársaság új bratislavai főkonzula. Ebből az alkalomból fogadták a szlovák nemzeti szervek képviselői Najden Maisevet, az új főkonzult. Képünkön a bolgár főkonzult Rudolf Strechajnál, a Megbízottak Testületének elnökénél tett lá­togatásakor mutatjuk be. L. Roller (ČTK) felv. désének adott kifejezést, hogy ez a meghívás, amely a két ország nemze­tei közötti őszinte testvéri érzésekből fakad, hozzájárul a barátság további eimélyRéséhez és megszilárdításához, valamint a világbéke megerősítéséhez, A látogatás kifejezi a Szovjetunió vezette szocialista tábor törhetetlen egységét. A Bolgár Népköztársaság népi par­lamentje küldöttségének tagjai Bojan Balgaranovnak. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának vezetésével kedden, április 9-én dél­előtt koszorút helyeztek az Ismeretlen Katona Vítkov-hegyi sírjára. Utána a Klement Gottwald mauzó­leumban helyeztek el koszorút, ke­gyeletesen megemlékezve a munkás­osztály nagy fiáról. A kegyeletes ak­tus után megnézték a Szovjet Hadsereg-termet. A bolgár képviselők innen az olša­nyi temetőbe mentek, ahol azon szovjet hősök emlékművére helyeztek koszo­rút, akik Csehszlovákia felszabadítá­sakor haltak hősi halált. A bolgár partizánok emlékművére helyezett ko­szorúval fejezték ki tiszteletüket ha­zájuk szabadságharcosai iránt. A küldöttséget Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke, Josef Boruvka, a nemzetgyűlés mezőgazdasági bizott­ságának elnöke, és dr. Josef Hart, a nemzetgyűlési iroda osztályvezetője kísérte. A kegyeletes aktuson részt vett Sztojan Karadzsov, a Bolgár Népköz­társaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete a nagykövetség tag­jaival. A szovjet hösök emlékművénél a ko­szorú elhelyezésekor jelen voltak a Szovjetunió prágai nagykövetségének tagjai is. A bőséges cukorrépatermésért Felhívás a cukorrépatermelőkhöz, az ország lakosságához, főleg a nőkhöz és az ifjúsághoz Ez idén megvan minden feltéte­lünk ahhoz, hogy gazdag cukorré­patermést érjünk el, hogy túllépjük a tervezett hozamokat és terven felül több ezer tonna cukrot ter­meljünk. Ezeknek az eredmények­nek elérése renlkívüli .jelentősé­gű népgazdaságunkban mind a termelők, mind a dolgozók szem­pontjából. Az idei tavasz kedvező körülmé­nyei lehetővé teszik, hogy a cukor­répa vetését április 20-ra befejez­zük. Az idejében történő vetés, a gyors és jó egyelés, a helyes nö­vényápolás és a cukorrépa gondo­zása olyan intézkedések, amelyek­nek idejében történő és jó meg­valósítása biztosítja a bő cukor­répatermést. Az elmúlt években nagyon jól bevált a lakosság, főleg a nők és az ifjúság áldozatkész segítsége. Ez idén kétszeresen járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy a cukorrépa gyors és idejében való kiegyelésével biz­tosítva legyen a jó cukorrépater­més, az eredményes cukorgyártás, hogy fehéraranyunkban ne legyen hiány. Szövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói, földművesek! Fejezzétek be a cukorrépa vetés­területének túlnyomó részén a ré­pa egyelését a nemzeti bizottságok­ba való választások győzelmének napjáig, május 19-ig! A cukorrépa idejében való vetése, a munka jó megszervezése és a városok, falvak többi dolgozóinak kiadós segítsége ezt lehetővé teszi. A választások előtti kampányban a dolgozók széles méretekben fej­lesztik a szocialista munkaversenyt és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója tiszteletére kötelezettségvállalásokat tesznek. Szövetkezeti tagok, az állami gaz­daságok, a gép- és traktorállomá­6oík dolgozói, földművesek! Kö­vessétek aiz EFSZ-ek III. orszá­gos kongresszusa küldötteinek, va­lamint a prerovi, kolíni és surányi járások felhívását, mely a cukor­répa tervezett termelésének túltel­jesítésére irányul és melybe már 53 járás kapcsolódott be. Minden EFSZ-ben és állami gazdaságon tet­tekkel válaszoljatok a končicei EFSZ ama felhívására, hogy terven felül egy hektárt kell bevetni cu­korrépával 1 Az idei választásokat min­den dolgozó kötelezettség­vállalással üdv z Ije Nők, üzemek dolgozói, ifjúság, a városok és falvak többi lakossága! A nemzeti bizottságokba való vá­lasztások alkalmából tegyetek haza­fias kötelezettségvállalásokat és szervezzétek meg a cukorrépa egyeléséhez szükséges segítséget! Nöbizottságok tagjai és falvaink többi asszonyai! Naponta gondosan kövessétek és ellenőrizzétek községetekben a cu­korrépa gondozására fordított munkák menetét és a nemzeti bi­zottságokkal együtt segítsetek a cukorrépa gyors kiegyelésének biz­tosításában. Nemzeti bizottságok, mezőgazda­sági bizottságok tagjai és dolgo­zói, traktorosok, agronómusok és cukorgyári dolgozók! A kedvező időjárás minden pil­lanatát használjátok fel a cukor­répa vetésére, egyelésére és gon­dozására! Nyújtsatok hatékony se­gítséget a cukorrépatermelőknek az EFSZ-ekben és az állami gaz­daságokban a munkaszervezés sza­kaszán, valamint a helyi források­ból és a védnökségi üzemekből a segítségnyújtás gyakorlati biztosí­tásának szakaszán. Teljes mértékben használjátok ki a jjépek erejét a sarabolásnál, a répa trágyázásánál és gondozá­sánál. A nemzeti bizottságokba va­ló választások napját — a városok és falvak dolgozói győzelmének napját feladatok és kötelezettség­vállalások teljesítésével ünnepeljük meg. M. BAKUĽA, mező- és erdőgazdasági mi­niszter, J. UHER, élelmiszeripari és mezőgazda­sági termékbegyűjtési minisz­ter, Dr. V. ŠKODA, igazságügyminiszter, a nem­zeti bizolljágok irányítására létesített bizottság elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom