Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-31 / 90. szám, vasárnap

Legyen a begyűjtés az egész járás szívügye A MÜLT ÉV gazdasági eredményeit mérlegelve, a kassai kerületben sok szó esik a rozsnyói járásról. Nem minth° egyike volna azon járásoknak, amelyeket megérdemelten emleget­nek, éppen ellenkezőleg. Ha figyelem­be vesszük, hogy a mezőgazdasági termékek begyűjtésében az utolsó helyen vannak, érthető az a sok mél­tatlankodás, ami elhangzik. Noha a járás együttvéve elérte a 100 százalékos begyűjtést, de csak az állami szabadfelvásárlás hozzáadásá­val, vagyis óriási árkülönbséggel. A begyűjtési feladatokat úgyszólván nem sokkal 50 százalékon felül tel­jesítették. Ezzel szemben az EFSZ­ek 100 százalékon felül eleget tettek a begyűjtési feladatok teljesítésének. Az utóbbi időben ez a tény komoly meggondolás tárgyát képezi. Ezt a komoly problémát még súlyosabbá te­szi az, hogy a lemaradás ebben az évben sem javul. Sőt a magánszektor már az év elején komolyan lemaradt. Hogy ilyen objektív okok befolyásol­ják a múlt és a jelenlegi begyűjtési lemaradást, arról igen sokat lehetne beszélni, mert ahány vezető elvtárs­sal beszélünk, az mind újabb okokat hoz fel. Egy azonban igaz, amit nem tagadhatunk le, hogy a begyűjtésben való lemaradás leküzdésére a JNB-től le a HNB-ig — ebbe beleértve a be­gyűjtési szervek dolgozóit is — mind­annyian egyformán keveset tettek. De nézzük meg közelebbről, hogy el­sősorban kik adósai az államnak. A JÁRÁSBAN például 88, 15 hektá­ron felüli földműves az 1955/56. év­ről adósok a közélelmezésnek 10 ezer 382 kg marhahússal. Ha figyelembe vesszük, hogy tavalyi előírásuk 8173 kg volt, azt látjuk, hogy több mint egy egész évi kötelező beadással tar­toznak. A helyzet nem változott ebben az évben sem. Az egész évi begyűjtési feladatokat márciusig a következő­képpen teljesítették: marhahús 15,2, sertéshús Í0,7, tej 9,4, tojás 8 szá­zalékra. Itt újra csak a magánszektor az, amelyik nem teljesíti a beadást, sőt alig közelíti meg az egyes hóna­pokra előírt begyűjtési feladatok 50 százalékát. Ugyanakkor a szövetke­zetek egész évi begyűjtési tervüket az első két hónapban marhahúsból 20, sertéshúsból 18, tojásból 10,1, tejből pedig az első hónapra 7 szá­zalékra teljesítették. A járásban a leggyengébben teljesítik begyűjtési feladatukat a mangánszektorban Rej­dován, Pacán, Hosszúréten, Kraszna­horkán, Jólészen, s még több más köz­ségben is. A LEMARADÁSÉRT a JNB a HNB­ot hibáztatja. Ogy mondják, hogy nem teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Különösen azok, akik az elkövetke­zendő NB-i választásoknál érzik, hogy nem lesznek jelölve. Ezek csak úgy ímmel-ámmal dolgoznak. Azzal is érvelnek, hogy a begyűjtési válla­lat, valamint a JNB begyűjtési osz­tályának dolgozói keveset jártak eb­ben az évben a falvakra, mert a ta­valyi szabadságukat most töltötték. Továbbá azt is hallani, hogy ahol EFSZ-alakítás van kilátásban, ott azért nem teljesítik, vagy éppen azért teljesítik. Nos, legyen hát okos mindebből valaki. F.gv bizonyos, hogy döntő szerepe van a begyűjtés sikeres megvalósítá­sában annak, ha a mezőgazdasági üze­mekben megvan a tervezett állat­állomány. Á rozsnyói járásban azt tapasztaljuk, hogy a földterületre számított állomány olyan alacsony színvonalon mozog, hogy ha leszá­mítjuk az EFSZ-tagok háztáji gaz­daságában tartott szarvasmarhákat, valamint a földnélkülieknél levő ál­latállományt, a járásból alig van köz­ellátásra adni, olyan alacsony az ál­lomány. Ez is a lemaradás egyik leg­főbb oka. Az igaz, hogy ez csak a magasabb földterülettel rendelkező parasztoknál áll fenn elsősorban. A kis- és középparasztoknál a be­gyűjtés nem teljesítésének az oka ieginkább abban rejlik, hogy az erre hivatott dolgozók keveset járnak a nép közé és nem beszélgetnek a pa­rasztokkal, nem figyelmeztetik őket kötelességek teljesítésére. / A JNB begyűjtési osztálya pedig szí­vesebben fáradozik a hivatalos jelen­tések szerkesztésén és a pontos nyil­vántartáson, ahelyett, hogy embereket aktivizálna a falun végzett munka megjavítására. Igaz, tesznek büntető feljelentéseket is a notórikus nem tel­jesítők ellen. A JNB büntető bizott­sága 1956 első félévében 103 esetet tárgyalt meg és zárt le. Ebben az évben pedig 10 esetben hoztak ítéle­tet a notórikus nem teljesítőkkel szem­ben. Ezek kczül felsorolunk egypárat: ilyen pl. Helcman János 21,96 hektá­ros pačai gazda, aki 1955/56. évről 1446 kg marhahússal, 558 kg sertés­hússal, 4775 liter tejjel, 1346 tojás­sal, 3644 kg gabonafélével, 3558 kg burgonyával és 466 kg szénával ma­radt adós. Ebben az évben még csak 16 liter tejet adott a közélelmezés­re, semmi egyebet. Emellett nem tart a köteles 4 tehén helyett csak egyet, és sertése is alig van. Megbüntették 500 koronára. Hasonló nem teljesíté­sért Pál Imre Krásznahorka-Hosszú­rét-i 12,26 hektáros gazdát 600 ko­ronára, Baffi Géza krásznahorkai gaz­dát 600 koronára büntették. No nem tudom, de ez valahogy nem helyes.. Itt valahol klióg a lóláb. Tudniillik azért,, mert ezzel nem sokat old­tak meg. Azt azonban az illetékesek­re bízzuk, hogy ők lássák be saját maguk, hogy mit tesznek jól és mit nem, esetleg mit kell még tenniök. Ha már itt tartunk, nézzük meg, hogy a JNB tanácsa mit tesz a begyűjtés biztosítása érdekében. Figur András; a HNB begyűjtési osztályának veze­tője, valamint Máté József, a begyűj­tési vállalat igazgatója, megteszik a jelentést, melyre hoznak egy hatá­rozatot: aktivizálni az instruktorok munkáját a falun és szigorúbban el­járni a notórikus nem teljesítőkkel szemben, s ezzel minden marad a beqvűitési osztályra és a begyűjtési vállalatra, mint répen. Nem mondhat­nánk, hogy ez kielégítő segítség. Még ha minden jól menne, akkor is az egész közigazgatás ügyének kell len­ni a begyűjtésnek. Így pedig, hogy lemaradtak, még inkább többet kel­lene tenni. REMÉLJÜK, hogy a rozsnyói járás vezetői figyelembe veszik ezeket a bajokat és mindent megtesznek a be­gyűjtés sikeres biztosítására. —ki— Emberek, újitásoh Képek a bratislavai fűtőházból VANO ANTALT a múlt év októberé­ben kinevezték a bratislavai főpálya­udvar fűtőházának főnökévé. Sürgős lehetett az áthe­lyezés, táviratban értesítették. Másnap .reggel már meg is jelent új munkahelyén. Nyi­tott szemmel járt, ismerkedett az emberekkel.. Már azelőtt is hallott eqyet-mást a fűtőházról: hogv laza a munkafegyelem, érdektelenek az emberek, sok az elavult berendezés. Most minderről meg is győződött. De észrevette azt is, hogy a mun­kásokban van tenniakarás, csak te­ret kell adni nekik, felkarolni és ápolni kezdeményezésüket. Ez lett aztán az alap, amelyre ráépítette újító elképzeléseit. A mesterekben, az üzemi tanács­ban és párttagokban biztos segítőkre talált. Nap-nap után órák hosszat tanácskoztak, tervezgettek. A gondos vezetés, a munkásokkal való szoros kapcsolat' rövidesen gyü­mölcsöt hozott. Két hónap múlva már meggyorsították a mozdonyok szénnel vaió megrakását. Az olajjal való takarékoskodás végett egy hasz­navehetetlen vagont raktárrá alakí­tottak át. Az emberek érdeklődni kezdtek, újításokon gondolkoztak. Az év végéig vagy 15 ésszerűsítést és javaslatot terjesztettek fel. A CSKP KB ülése ezt még előremozdította. Sokat teszéltek róla a munkahelye­ken. Ügy látták, a munka hatékony­ságát legjobban az üzemanyaggal való takarékoskodással növelhetik. Ennek értelmében tették május l-re és a vasutasok napjára felajánlásai­kat, melyekben összesen 1400 tonna szén, 7 ezer liter nyersolaj és 4 ezer kg vazelin megtakarítására kötelez­ték magukat. * * * A következőben a fűtőház néhány kiváló dolgozóját mutatja be. KOLLÁR EMIL, a fűtőház legjobb motorosvonat ve­zetője. Kocsija egyike _ annak a négynek, amelyet Magyarországtól vásároltunk a múlt évben. A Bratisla­va—Olomouc-i vo­nalon jár és eddig már vagy 90 ezer kilométert tett meg vele üzemza­var nélkül. Nagyon kedveli ezt a mo­dern berendezésű motorost. Már 2—3 órával a műszak előtt megjelenik a fűtőházban, átvizs­gálja, kipróbálja. Nemrég egy újítást adott be a motor-biztosíték berende­zésére, mivel az olaj a felforrósodás következtében meggyulladhatott. Most a már átszerelt motorával nagy ter­ve van. Versenyre hívja fel az or­szág összes motorvezetőjét, a leg­nagyobb üzemanyag megtakarításra és 300 ezer kilométer leutazására baleset és üzemzavar nélkül. Ez a felhívása bizonyosan nagy visszhan­got fog kelteni. LACKÓ ANTAL már 13 éve dol­gozik a vasútnál. Az utóbbi időben az olajpumpák és fékberendezések legjobb szakértője lett. A mozdo­Lackó Antal nyokon sok baj volt az olajozással, különösen télen, mert akkor az olaj megsűrűsödik és nem jut el a ke­nést igénylő helyekre. Nagyobb volt a súrlódás: több üzemanyag fogyott és gyorsabban koptak az alkatré­szek. Néhány hónapja kieszelte az olajpumpa gőzzel való hevítését. Ez az újítása országos viszonylatban is nagy jelentőségű, s a mozdony­gyár is szívesen fogadta. Utolsó képünk egy modrai lakost, JAROSLAV KARLINT ábrázol. Mod­rával kapcsolatban az embernek jóízű bor szökik képzeletébe. Ő azon­ban nem szőlőtulajdonos. A múlt- j ban a falu szegényei közé tartozott'. Minden idejét munkájának szenteli. A kovácsműhely sarkában élénk kék színre festve díszeleg a műve: egy sajtólógép, amelynek a szerelők nagy hasznát veszik a vonatkerekek csapágyainak szétszerelésében. En-: nek az újításnak a prototípusa ott szerepelt a CSD műszaki kiállításán is. Ez a néhány példa is eleget mond arról, mire törekednek a fűtőház dologzói. Hogy kisebb költséggel, kevesebb erővel minél többet végez­zenek és használjanak. De ez még nem minden. Klubhelyiséget is szeretnének. Van ugyan a közelben egy épület, amely­nek azonban csak egyetlen helyisége áll rendelkezésükre. Itt tartanak elő­adásokat, itt vetítenek filmeket. De szeretnének sakkozni, olvasni, elbe­szélgetni egymással, erre ez a helyi­ség kevés. A központi bizottság csak ígérgeti, hogy rendekezésükre bocsátja az egész házat, de nem va­lósítja meg. Tovább dolgoznak azon, hogy jobba, kellemessebbé tegyék munkakörnyezetüket. Sok új tervük van. Azt akarják, ne kelljen a mozdonyokat az indulás előtt 3—4 óra hosszat fűteni, ehhez sok szén kell. Forró párával előme­legítik a víztartályokat, így a moz­dony már 35 perc alatt bemelegszik és indulhat is az útra. Munkaver­Kollár Emil motoroskocsi vezető OOOOO0GQ©OOOOOOOOOÖOO0OOOGX^^ jrno külvárosának egyik hatal­mas üzemébe tekintettünk be, ahol ciszterna-vagonokon, darukon, hidakon, vasmegmunkáló gépeken, öntvényeken kivül sok egyéb gép­ipari árut gyártanak. A gigantikus méretű üzem, mely több ezer munkást foglalkoztatott, a múlt évben a mun­katermelékenység terén nem a leyjobb eredményt érte el, mivei a tervet csak 31,4 százalékra teljesítette. A munka­bérek tervét viszont 3,4 százalékkal lépte túl. Az üzem vezetősége és a pártszervezet e hiányosságok kiküszö­bölésére már az év elején több intéz­kedést foganatosított, hogy csökkent­sék a túlórákat, az igazolatlan mu­lasztást, hogy kiszélesítsék a szocia­lista munkaversenyt. A munkások az év elejétől tömegesen bekapcsolódtak a versenybe és mindjárt az első hó­napban 268 százalékos anyagmegtaka­rítást értek el. Jóval emelkedett a munkatermelékenység, s ma már nem lépik túl a béralapot. Ez volt a hely­zet az év elején, amikor az üzem­részlegek közötti anyagmegtakarítási verseny a Központi Bizottság ülése után üzemek közötti versennyé szé­lesedett. Beszélgettünk erről Zdenek Opletállal, akit megbíztak a verseny szervezésével, irányításával és érté­kelésével. Hogyan és kinek a kezdeménye­zésére született meg az anyag­megtakarítási verseny? — Előbb meg kell említfenem, hogy üzemünkben már a versenyfelhívás előtt, decemberben létezett anyagmeg­takarítási verseny az egyes munka­szakaszok között. Hogy ki kezdemé­AHOL EGY NAGY VERSENY SZÜLETETT LÁTOGATÁS A KRÁLOVO POLE-I GÉPGYÁRBAN nyezte ezt, ma már nehéz megállapítani. Szakszervezeti vonalon indult el, ezért raa nem beszélhetünk egyénekről, ha­nem egész üzemrészlegekről, vagy szakszervezeti bizottságokról. Ma már 26 üzemrészleg versenyez. A pártszervezet a szakszervezettel együtt elhatározták, hogy ezt a ver­senyt, mely a termelés hatékonyságá­ra irányul, üzemünkön kívül is ki­szélesítik, mert ez a legjobb módja annak, hogyan váltsuk valóra a CSKP KB határozatát. Milyen módszereket alkalmaznak és hogyan fest gyakorlatban a ver­seny? Opletá! elvtárs nagy ív papírt vesz elő és így válaszol. — Minden üzemrészlegről pontos kimutatásunk van az anyagmegtaka­rításról. A havi értékelést nemcsak a bizottság, hanem minden alapszervezet gyűlése is megtárgyalja. A kimutatá­sokba csak úgynevezett versenykilo­grammokat vezetünk be. Ezek a tény­legesen megtakarított anyag súlyát mutatják. Például, ha valamelyik üzemrészleg újítási javaslattal, vagy a hulladékanyag jobb fehasználásával el is ér bizonyos anyagmegtakarítást, de ugyanakkor selejtje van, ezt le­számítják a megtakarításból. A versenyt az üzemi újságban, röp­lapokon, szakszervezeti és pártgyűlé­seken propagáljuk. Milyenek az eddigi eredmények? — Az év elejétől máig 337 tonnát takarítottak meg a selejt csökkenté­sével, a gépek súlyának változtatá­sával, a normán felüli készletek fel­használásával, stb. Február hónapban 212 tonnát takarítottunk meg. Az üzem fő technológusa például a bá­dogvágás tervének kidolgozásával 8200 kg bádog megtakarítását tette le­hetővé. Kétszer mérj, egyszer vágj!" Ezt a jelszót valósították meg a gya­korlatban és így a kisebb a bádoghul­ladék. Ezt az anyagmegtakarítást azonban az újítás bevezetése után csak egyszer mutatjuk ki, mert a kö­vetkező hónapban ezt már természe­tesnek tekintjük. A daruk acélütkö­zője helyett, amely 87 kg-ot nyomott, könnyű, 11 és fél kilós gumiütközőket alkalmazunk, melyek ugyancsak meg­felelnek. Ez is 18 tonnát jelent 50 darunál. A kovácsműhelyben az acél­rudak fűrészelése helyett bevezettük a préssel való vágást. Ezzel is 21 ton­na acélt takarítottunk meg. A Petrol­üzemrészlegen a ciszternakocsik konst­rukciójának megváltoztatásával 33 tonna acélt nyertünk. A legnagyobb anyagmegtakarítást az 531-es raktár érte el, amely 64 tonnát takarított meg a normán felüli készletek és hulladékok felhasználásával. A terme­lőszakasz ennyivel kevesebb anyagot igényel a kohóipartól. És így sorol­hatnánk a többi üzemrészlegeket is. — Miképp ellenőrzik az anyag­megtakarítást? — Az ellenőrzés nagyon pontos. Az elért anyagmegtakarítást mindig más üzemrészleg jelenti. Tévedés, vagy túlértékelés tehát nem fordulhat elő. Az újítási javaslatokat például csak akkor mutatjuk ki versenykilo­grammokban, ha ezt az újítási bizott­ság már jóváhagyta és a termelésbe bevezették. A raktár anyagmegtaka­rítását a kohászat jelenti. A hulladék csökkentését és a kovácsműhely anyagmegtakarítását az anyagelosztó osztály — és így tovább. Az anyag­megtakarítást tehát csak egyszer lehet kimutatni a versenyben és csak egy sorozat gyártásánál. Üjabb gépsoro­zatnál az anyagmegtakarítást már nem lehet felmutatni. Ez a néhány válasz arról győz meg, hogy nagyon sok helyen lehet még feltárni rejtett tartalékokat. A ver­senyfelhívásra nemcsak a kerület üze­mei válaszolnak, hanem országunk nagy gépipari üzemei is. Például a plzeňi Lenin Művek, a Hradec Krá­love-i Győzelmes Február Üzemek, és mások. Ez a verseny csakhamar egész országunk gépiparára kiszélesedik és a kis lángból, mely a Královo Pole-i Gépgyár valamelyik szakszervezeti ülésén gyúlt ki, hamarosan egész gép­iparunkat átfogó verseny lesz. Ezt tartjuk a termelés hatékonysága nö­velése konkrét példájának, mely a közismert jelszóban nyer kifejezést: Többet, jobbat és olcsóbban! H. S. Jaroslav Karlin senyt szerveznek a javítók, a moz­donyvezetők között, oktatják új munkamódszerekre és bíztatják ta­pasztalatcserére. Mindez újabb si­kerek bíztató előjele. Petrík József Sluka József felvétele. Olajfinomítót építünk Szíriában A szíriai kormány a napokban hi­vatalosan jóváhagyta a Homsz városa melletti komplett kőolajfinomító épí­téséről szóló szerződést, melyet Cseh­szlovákiával kötött. A Technoexpont csehszlovák külke­reskedelmi vállalat kemény küzde­lemben nyerte meg az építés pályá­zatát. Ugyanis 7 nyugatnémet, angol, amerikai és osztrák cég kínálta fel gyártmányait Szíriának. A legnagyobb kereskedelmi üzletek egyike ez, ame­lyet Csehszlovákia az utóbbi években kötött és a legnagyobb üzlet, amelyet országunk a beruházási építkezés sza­kaszán a kapitalista piacon elért. Ez a siker annál értékesebb, mivel Cseh­szlovákia a szocialista tábor első or­szága, amely Közel-Keleten ilyen üzemet épít; a világnak ebben a ré­szében a kőolajfinomító üzemek építése eddig a nyugati országok ki­váltsága volt. WWWWI WW M Wt M HI HI imHW WW at HM Az üzemekben a kötelezettségvállalási moz­galmat gyakran csak megszer­vezik és jelentést adnak róla, de megfeledkeznek a felaján­lások ellenőrzéséről és az el­ért eredmények propagálásáról. — Benn vagyok az üzemi újság­ban, mert felajánlást tettem. — Én sajnos nem vagyok benn, mert én a felajánlást teljesítettem is. OJ SZO 1957. március 31.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom