Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-18 / 49. szám, hétfő

Gazdálkodjunk ésszerűbben Egy szövetkezet jó és rossz oldalai Nemcsak a vágsellyei járásban, de országos méretben is a legrégibb szövetkezetek közé tartoz'k a sókszelőcei. A kö^ös gazdálkodás már hat éve folyik ebben a faluban. A szövetkezet tulajdona négy és félezer hold és több milliós értékű gazdasági felszerelés. A múlt évben a szövetkezet földje négy munkacsoport között volt felosztva megművelésre egyenlő arányban. ügyeltek arra is, hogy a csoportok ne csak a terület nagyságának, hanem a föld .ninöségének ás az adott viszonyoknak megfelelően egy szinten álljanak. Zelenka Ferenc elnök szerint elég silány volt a múlt év. Nem érték el a tervezett hektárhozamokat, így csorba esett a munkaegységek értékén is. Az vlv elején minden munkaegység utá i a természetbeníeken kívül 20 korona pénzjutalmat terveztek. Az évzáró gyűlésen azonban kiderült, hogy elszámították magukat. Nem lett meg a tervezett bevétel, s így a munkaegység értéke 14 korona 10 fillérre csökkent. > A szövetkezet vezetősége szerint a kedvezőtlen időjárás sokat rontott a tervükön. Búzából túlszárnyalták a tervezett hektárhozamot, de a rozsban, árpában, kukoricában és még egész sor mezőgazdasági terménybea csorbát szenvedett a terv. Azt mondtuk, hogy rossz volt az időjárás. Igaz, senki sem tagadja, hogy a gyakori tavaszi esőzések és a későbbi szárazság rosszul hatott a terméseredményekre. Ezt el kell ismerni. Helytelen volna azonban, ha elhallgatnánk azok?' a hibákat, melyeket maguk a tagok követtek el. A csoportok munkájáról A szövetkezet elnöke és Kubicskó István agronómus szerint a csoportok nem dolgoztak egyforma szorgalommal, körültekintéssel, nem is értek el egyenlő eredményeket. Vegyük példának talán a kukoricát. A szövetkezet az év elején úgy tervezett, hogy minden hektárról legalább harminc mázsa morzsolt kukoricát termel. A valóság azonban még meg sem közelíti ezt a számot. Amikor összegezték az eredményeket kiderült, hogy átlag 20 mázsa morzsolt kukorica termett hektáronként. Most nézzük meg, hogy az egyes munkacsoportok milyen eredményeket értek el. Két munkacsoport majdnem elérte a tervezett hektárhozamot, de a másik kettő nagyon gyenge eredményeket tudott felmutatni. Igy az átlageredmény nagyon megcsappant. Vanya László és Lencsés Alajos csoportja például kukoricából 27 mázsán felül termelt hektáronként. Streba István csoportja ellenben csak 15 mázsás hektárhozamot ért el. Hogy lehet ez, hisz a szövetkezet vezetöséoe szerint a föld minősége egyforma. Vanya László és Lencsés Alajos csoportvezetők a kapásnövényeket, közöttük a kukoricát is szétosztották egyéni megművelésre. A csoport traktor segítségével háromszor végezte el a sorok közötti gyomtalanítást és lazítást, ezenfelül kétszer kézierövel is megkapálták a kukoricát. A szövetkezet elnöke szerint Vanya és Lencsés csoportvezetők azzal, hogy egyénekre osztották szét a kapásokat, munkaerőt is szereztek. Akármilyen furcsán hangzik ís, az így igaz. A csopor* taojai, hogy a rájuk eső munkát idejére é- jól elvégezhessék, a családtagokat is munkába állították. Igy időben elvégeztek minden munkát. Streba István csoportjának mulaszt'-sa Nem ilyen a vélemény Streba István csoportjáról. Chrupka István, az ellenőrző bizottság elnöke szerint ez a csoport alaposan lerontotta a szövetkezeti átlagtermést. Streba István, mint csoportvezető nem tudta jól megszervezni a munkát. A kapásokat csoportja keretén belül rem osztotta fel egyéni megművelésre, illetve felosztotta, de későn. Nem művelték meg kellő módon a földet, míg Vanya és Lencsés csőrért ja háromszor sarabolt, kétszer kapált, addig a Strebáék csoportja csak egyszer. Streba csoportja több mint két hektáron a kukuricaszárat is kint hagyta. Ez nemcsak mint elpocsékolt takarmány jelent megrövidülést a szövetkezetnek hanem az idei termésre is rossz hatást pyakorol, mert a kint „felejtett" kukuricaszár miatt, ezen a tet ületen nem tudták elvégezni az őszi mélyszántást. Ezekből láthatjuk, hogy nem minden az időjárástól függ. A l.ektárhozamok emelkedését, vagy csökkentését emberek, szövetkezeti tagok döntően befolyásolják. A hibák mellett azonban eredmények is vannak. A múlt év folyamán már részben rátértek a belterjes gazdálkodásra. A faluban azelőtt sohasem foglalkoztak paprikatermeléssel. A múlt évben próbálkoztak ezzel is. A szövetkezet kilenc hektáron termelt paprikát. Hektáronként ez a termelési ág 18 000 koronát jövedelmezett a szövetkezetnek. Ezenfelül még palántáért is 12 és félezer koronát kaptak. A növénytermesztés munkájáról Az eredményeket és hibákat összegezve megállapíthatjuk, hogy a növénytemelés nem hozta meg a várt eredményt. A szövetkezet a növényiem elésbő' 723 632 koronával vett be I kevesebbet, mint amennyit a tervben előre meghatároztak. A növénytermelés részéft tervezett munkaegységeket sem merítették ki. 7800 nunkaegységet „spóroltak" meg. Valaki ezt könnyen plusznak írná a szövetkezet számlájára. Azt mondaná: jól gazdálkodtak, takarékoskodtak a munkaegységel-kel. Ez a nézet helytelen. Mert ha Streba Istvár

f csoportja nem egyszer, de háromszor sarabol és kétszer kapál, becsületesen betakarítja a termést, nem maradt volna „megspórolt" munkaegység, kimerítették volna, de magasabbak lettek volna a hektárhozamok, több lett volna a bevétel. Ezeket a hibákat most már látják a szövetkezet vezetői, maguk a tagok is. Az eredmények és hibák okulásul szolgálnak számukra. Már az 1957. év

; termelési és pénzügyi tervet is ennek az alapján dolgozták ki. Növelni kell az álla áílományt No de mielőtt még a jövőről szólnánk, szükséges néhány szót mondani az állattenyésztésről is. Senki sem kételkedik abban,, hogy a gazdálkodásnak alappillére az állattenyésztés. Sókszelöcén ezen a téren is mutatkozik lemaradf-. A múlt évben az össz-szövetkezeti bevételnek csak a 37 százalékát képezte az állattenyésztési termelésből eredő jövedelem. Ez elégtelen. Ezért az idei terv összeállításakor úgy határoztak, hogy az idén az aránynak 42 százalékra kell emelkednie. Ez annyit jelent, hogy növelni kell az állatállomány száz hektárra eső számát és fokozni kell az állatok hasznosságát. Szép, sokat igé-ő a terv, de törődni kell azzal, hogy a terv ne csak terv maradjon. Ez pedig senki mástól, csakis tőlük, a sókszelőcei szövetkezetesektől függ. Hoffbauer Iván, zootechnikus szer'nt nincs semmi akadálya a terv megvalósításának, csak bőséges takarmányalap kell. A zootechnikus még hozzáteszi, hogy minden megvalósul, ha a járás segíti őket takarn ánnyal. Helytelen így értelmezni a dolgot. A takarmányszükséglet megteremtésére először is ők hivatottak, nem pedig a járás. Meg kell találni a lehetőséget a takarmányalap biztosítására. A múlt évben a szövetkezet szántóterületének 18 százalékán termeltek takarmányt. Ez aránylag nem kis terület, a ba Kott kezdődik, hogy alacsonyak voltak a hektárhozamok. A silózást is elhanyagolták. A jövő tervei Az eddig felsoroltaktól látható, hogy sok még a tennivaló ezen a téren is. Most azonban nem célunk, hogy csak a hibákon rágódjunk. Inkább beszéljünk arról, mit tesznek a jövőben, hogy amit papírra vetettek élő valósággá váljon. Először is a takarmányalap megteremtésé, e helyezik a fősúlyt. Még ped

;g olyan formán, hogy megbarátkoznak a silózással. Alaposabb gondossáqgal választják meg a takarmánytermesztésre szánt területet és végeredményben, de ez a legfontosabb, növelik a hektárhozamokat. A hektárhozam növelése nemcsak a takarmányra vonatkozik, hanem az összes me-őgazdasági ágazatra. Ezen a téren még sok lehetőség áll a rendelkezésükre. (A munka jó megszervezése, a növények gondos ápolása, trágyázás stb.) A sok lehetőség közül vegyük talán példának a trágya, különösen a műtrágya használatának jelentőségét. A múlt évben például Bízik Imre csoportja a cukorrépánál fejtrágyázást alkalmazót-. Igy hektáronként 30 mázsával termeltek többet, mint a többi csoportok. Egy hektárra 1.5 n ázsa műtrágyát szórtak el. Ez a termelési költséget egy hektárnál maximum 80 koronával növelte. Az egy hektár utáni bevétel ped'g 720 koronával emelkedett. Tehát érdemes volt műtrágyát használni. Mindezek mögött azonban látni kell az embert, mert végeredményben az eredmény mégis csak az ő tudásuk, szorgalmas kezük nyomán születik. Az ő akaratuk, áldozatkész munkájuk mindennél értékesebb záloga annak, hogy a terv valósággá, gabonává, zsírrá, hússá váljék. Nézzük csak meg, hogyan dolgozik Andrasko Géza. A szövetkezet 10 választott malacot tervezett anyasertésenként. Andrásko Géza azonban a gondjaikra bízott anyáktól átlag 12 malacot nevelt fel. Sztopka József munkájáról is megelégedéssel beszélnek a szövetkezet vezetői. Sztopka a borjúk rideg nevelésével foglalkozik, zt a módszert már évek óta és eredményesen alkalmazza a szövetkezet. Az állatok egészségesek, az elhullási százalék majdnem a nullával egyenlő. Ilyen emberek állnak a papír, a számok mögött. Ők kezeskednek szövetkezetük jövőjéért. Rögös, göröngyös, akadályokkal teli az út, melyen lépésről lépésre haladnak előre. Sok a nehézség, sol{ a baj, de a szövetkezők mégis öszszehasonlíthatutlanu! jobban élnek, mint ahogyan a múltban éltek. No de he én beszéljek, beszéljenek a számok, a kézzelfogható tények. Huszonegyezer korona és harminc mázsa gabona évi jövedeie i Svajda István Sókszelöcén a paprikatermelés meghonosítója, tavaly csa'ádiáva együtt 1500 munkaegységet szerzett. Jutalom fejében 21.000 koronát és 30 mázsa termést kapott. (Ehhez nincs hozzászámítva a háztáji föld jövedelme, sem az 1000 korona pót jutalom.) Svajda János a múltban napszámba járt a nagygazdákhoz. Kis kamrában lakott. Most új lakást épített. Takaros bútort vett menyasszony lányának. Két disznót ölt. Egyszóval minder e megvan, jól él. Láthatjuk, hogy a hibák mellett is vannak eredmények. A sókszelőcei szövetkezetesek ma már nem ismerik azt. hogy „nincs". Jól élnek, sokkal jobban mint a régi világban. A jólét pedig csábító. Magához húzza az embereket. Az új esztendőben a szövetkezet négy taggal gyarapodott. Visszajött Konrád Ferenc, aki tavaly otthagyta a szövetkezetet. Szviba Mária is belépett. Te'kes József és felesége pedig éppen akkor írták a'á a belépés: nyilatkozatot, amikor a jzövetkez t múltjáról, jövőjéről beszélgettünk. Végeredményben le kell még azt szögeznünk, hogy a sókszelöceiek nem bánták meg, hogy hallgattak pártjukra, hallgattak a kommunistákra és szövetkezetet alakítottak. A kommunisták bíznak aj emberekben. Az idén pedig azt tanácsolták a vezetőségnek, "hogy az egyes fontos termelési ágak élCre állítsanak tapasztalt középgazdákat. Na féljenek őket megbízni fontos funkciókkal, mert a bizalom a termelés növeke-i désével kamatozik. A középparasztok gazdag tapasztalatai "Jőrelendítik a a közös ügyet. Az ő vezetésükkel dúsabb kalászt terem majd a sókszelőcei határ. SZARKA ISTVÁN 3500 hektárt mentettek meg A Nyitra és Žitava folyókon télen is folytatták a szabályozási munkákat. A munkálatokon nagy számban résztvettek a brigádosok is. A szabályozási munkákon elvégzett munka értéke meghaladja a 135 000 koronát. Összesen 38 kilométer hosszúságban szabályozták a Nyitra és Žitava mindkét partját és építettek árvíz elleni védőgátakat. Ezzel a tavaszi és őszi árvizek elől 3500 hektár termőföldet mentettek meg. 67 mil'ió koronáért személyautót Az állandóan növekvő életszínvonalról tanúskodik a hazai és külföldi gyártmányú személyautók iránti érdeklődés növekedése is. Egy személyautó megvásárlását 20 000 kornás betét elhelyezéséhez kötötték. Múlt év dece'/nberében Szlovákiában 2387 lakos összesen 47 millió koronát helyezett letétbe autóvásárlás címén. Az új év óta az autóvásárlásra elhelyezett betétek összege további 20 millió koronával növekedett. A legnagyobb érdeklődés a Banská Bystrica-i kerületben mutatkozik, ahol 110-en és a prešovi kerületben, ahol 106-an adták be autóigénylésüket. Fokozzák a termelést a tőrei kertészek A tőrei szövetkezet felkészült a tavaszi munkára. A gazdasági gépek 90 százalékát kijavították, beszereztük a vetőmagot is. A kertészeti csoport is jól tevékenykedik, már zöldül a retek, a sárgarépát, petrezselymet, salátát és paprikamagot elvetettük. A kertészeti csoport elhatározta, hogy ez idén a tavalyihoz viszonyítva 50 százalékkal növeli a termelést. Szkacsán István, Tőre. GyermekpótU'kot fizetnek az ijgrami szövetkezetben Az igrami szövetkezetesek elhatározták, hogy január 1-től havonkint 40 korona gyermekpótlékot fizetnek egy-egy gyerekre. L. KLAPUCH, Szene. Sokat jelent ez is ! E hó első hetében tartotta meg a pereszlényi szövetkezet évzáró gyűlését. A gyűlésen megjelentek örömmel vették át a munkájuk után járó jutalmakat. Az eredmény nagyobb lett, mint ahogy várták, ugyanis, munkaegységenként két korona helyett 4 korona részesedést fizettek. Pintér István, Ipolyság. • "•ill:ll!ll!!liilllllll!!aill!!lllllill!l;illllMllilUIIIIIIII!li:ll^ •!llliai!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!ll!lllillll[!IIIIMIIII!ll Hajnalig járták a táncot A LOSONC MELLETTI mulykai szövetkezetben nemrég tartották meg az évzáró közgyűlést. A tervezett 14 koronát munkaegységenkint elérték, sőt a tagság örömére. még 1 koroná val meg is tetéződött a pénz. 183 000 koronát fizettek ki részesedésre a tagságnak. Örültek is a tagok, még Dóra József, a pénztáros is örült, hogy annyira sürögnek-forognak körülötte. Nem is csoda, mikor pénzről van szó. Dóra Lajos 8000 koronát kapott, készpénzben, s azonfelül a természetbenit, 5000 korona értékben. Persze az előleg is 7203 korona volt. Nemcsak ő örült, de a többiek is, hisz a szövetkezetben valóban jó eredményeket értek el. Meg is ünnepelték ezt a közgyűlést, este zene mellett szórakoztak. Hajnalig tartott a tánc. A SZÖVETKEZET EGYÉBKÉNT a III. kongresszus tiszteletére terven felül 25 mázsa sertéshúst, 35 mázsa marhahúst, 5000 liter tejet és 10 000 tojást ad be. Ebből is pénz lesz. Filka Pál, Madačka. Elektromosság és élet A z első benyomás, amit az elektromosság az emberre gyakorol, a félelem. Félelem valami ismeretlen, nehezen felfogható dologgal szemben. Egy huzal, amely semmiben sem különbözik a többitől, meglepetés, baleset sót halál okozója is lehet. Nincs semmiféle szervünk, amely az elektromosságból származó veszélyre figyelmeztetne, semmiképpen sem tudjuk megkülönböztetni a nagyfeszültségű vezetéket a normálistól, egyszóval nincs érzékünk az elektromosság iránt. A természet, amely kellőképpen felvértezett bennünket az élet fenntartását biztosító szervekkel: hallás, látás, szimat — mind arra szolgálnak, hogy a reánk leselkedő veszélyeket észrevegyük s elkerüljük. Ugyanakkor teljesen fegyvertelenül hagyott az elektromosságból reánk leselkedő veszélyekkel szemben. Ebből arra következtethetnének, hogy az elektromosság a természetben ismeretlen tünemény, vagy legalábbis olyan ritlfán előforduló valami, ami eredetileg semiképpen sem veszélyeztette az ember életét s igy védekező berendezésekre sem volt szükség. Mi másféle magyarázatot találhatnánk az ember és az összes élőlények teljes fegyvertelenségére az elektromosság veszélyeivel szemben? A valóság azonban egészen más képet mutat. Nehéz teljes biztonsággal megmondani, de feltételezhető, hogy az élet megnyilvánulásaiban az elektromosság játssza a fő szerepet. Minden mozdulat, érzés, gondolat mindmegannyi elektromos folyamat következménye. Az emésztés szerveinek irányítása, a lélegzés, szívdobogás, mind mind elektromos tünemények, impulzusok következményei s az elektromos áramok kicsik. Tény az, hogy az egyes folyamatokhoz szükséges impulzusok, áramlökések az áramerősség egységének, az ampérnak csak milliomod részével fejezhetők ki. A kéz megmozdításához, a szem behúnyásához szükséges árammenyiség csak néhány mikro-, azaz milliomod ampért tesz ki, de mind az az áram, amely a sok millió idegszálban jut, összességében több tucat ampért is elér, sőt munkvégzés közben a száz ampért is meghaladja, ami bizony elég tekintélyes árammennyiség. Az úgynevezett elektrobiológiával foglalkozó orvosok és elektrotechnikusok megállapították, hogy egy teljes nyugalomban levő testben, melyben csak a belső működéshez szükséges folyamatok játszódnak le, az ehhez szükséges áramimpulzusok összege eléri a 76 ampért, ami meglehetősen magas érték. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ezen áramokat előidéző feszültségek összege közel 1,2 volt, akkor a nyugalomban levő emberi testben az élet fenntartásához szükséges elektromos teljesítmény meghaladja a száz wattot, ami már egy komoly, nagyobb helyiség megvilágításához szükséges villanylámpa teljesítményének felel meg. Egy közepes rádió üzemben tartásához például csak 40—60 watt teljesítmény szükséges. Bizonyos esetekben a természet még sokkal nagyobb elektromos teljesítmények előidézésére is képes. Dél-Amerika folyóiban él egy halfajta, az elektromos angolna, amely 600 volt feszültség előállítására is képes. Meleg nyári napokon a folyók sekély, part széli részeiben alszik s a felzavart állat ütései az inni térő állatoknak, akár a lovaknak is biztos halált jelentenek. energia segítségével jönnek létre. Ne Éppen ezért a farmerek, ahol csak legondoljuk, hogy a testben működő het, üldözik őket, s ha ritkítják is, kipusztítani mégsem tudják. Természetesen ütései az emberre is életveszélyesek lehetnek. Érdekes, hogy egy ilyen elektromos angolna egymás utáni többszörös elektromos ütésre is képes, azok erőssége azonban csökken s az állaton a fáradtság jelei mutatkoznak. A teljes feszültség elérésére hosszabb idő szükséges. F rdekes lenne megállapítani, hogyan is jön létre az említett hal, vagy mondjuk az ember testében az elektromos áram. Sajnos, a tudomány erről manapság még igen keveset tud. Feltételezhető, hogy az elektromosság minden bizonnyal kémiai úton keletkezik, valahogy az első nedves elemekhez hasonloan, melyeknek modern utóda a ma is használatos és közismert száraz zseblámpaelem. Ez azonban csak feltevés, bizonyítékaink .--lég nincsenek. Mindössze csak annyit tudunk, hogy kezünk megmozdításához ideg szálainkon keresztül egy parányi áramlökés indul agyvelőnkből az illetékes izomrostokba, de az áram keletkezésének körülményeiről semmit sem tudunk. Még kevesebbet tudunk azon folyamatokról, melyek az említett áramlökés elindítását idézik elő. Az élet és elektromosság kapcsolatainak kikutatása még a kezdet kezdetén áll. A kutatást igen megnehezíti az életfolyamatok komplikáltsága és az egyes szervek közötti szoros együttműködés. Minden külső beavatkozás az élő test számára természetellenes, s így nehéz megállapítani, hogy a megfigyelt jelenség természetes folyamat-e, vagy pedig a testrész és környéke ellenreakciójának hatásaként jött-e létre. Ez természetesen a megfigyeléseket nagyon megnehezíti. Bartha Jolán I * I