Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-13 / 286. szám, szombat

AMADA z 1954. május 16-án megtartott K» nemzeti bizottsági választások óta már több mint két év telt el. Kö­zeledünk a három évi választási idő­szak befejezéséhez, amikor is számot kell adni a választóknak a kitűzött program teljesítéséről. (Be kell majd számolni arról, hogyan használták ki azt a bizalmat, melyet oly egyöntetűen oly spontán megnyilvánulással he­lyeztek a választók a nemzeti bizott­ságok tagjaiba.) Elmondhatjuk, hogy a királyhel­mcci járásbán a HNB-k tudatában vannak ezen kötelességüknek, s ér­zik a felelősséget a vállalt program teljesítéséért, pártunk és kormá­nyunk határozatainak végrehajtásá­ért, a lakosság életszínvonalának emeléséért folyó harcban. A választás óta, amikor mintegy 400 új nemzeti bizottsági tag volt bekap­csolva a közélet közvetlen irányításába, mind a HNB funkcionáriusai, mind tag­jai e téren jelentős tapasztalatokra tettek szert. A HNB tagjainak zöme helyesen fog­ta fel megválasztását, s odaadóan dolgozik a közügyek intézésében. Csak egyesek éreznek csalódást afö­lött, hogy a nemzeti bizottsági tag­ság segítségével nem tudták elérni egyéni érdekeiket, s ezért a HNB­ban való munkától visszahúzódtak. A HNB-k munkája kiterjed úgyszól­ván közéletünk s nemzetgazdaságunk minden szakaszára. Foglalkoznak első­sorban a szocialista mezőgazdaság fej­lesztésével, szervezik a mezőgazdasági termékek begyűjtését, törődnek a ter­vezett beruházási építkezésekkel, a kis családi házak építésével, a munkaerő­toborzással a fontos kulcsipar számá­ra. Foglalkoznak a nyersanyag-hulla­dék gyűjtésével, a lakosság által fi­zetendő adók beszedésével, s nem utolsó sorban a kulturális élet fejlesz­tésével, falvaink szépítésével, valamint a választók ügyes-bajos dolgainak in­tézésével, panaszaik orvoslásával. Mindezen feladatok teljesítésében a HNB-k mindjobban alkalmazzák a he­lyes módszereket: a tömegpolitikai és tömegszervezési módszert. A nemzeti bizottságok plenáris üléseit kevés kivé­tellel rendszerint havonta tartják; eze­ken foglalkoznak a fontos problémák­kal, megtárgyalják a párt és a kor­mány fontos határozatait. Az üléseken sok helyütt részt vesz­nek a polgárok is, mint pl. Király­helmecen, ezen alkalmakat kihasz­nálják arra, hogy bírálják a HNB vagy egyes funkcionáriusai munká­ját, s előadják panaszaikat. Az ülések egybehívásáról a tagokat idejében értesítik s így azok felkészül­ve jelennek meg. A tervezett problé­mák letárgyalása után következnek a szabad indítványok, melyek keretében az egyes HNB-tagok a választók pa­naszai, kérelmei, indítványai alapján előterjesztéseket tesznek bizonyos he­lyi problémák megoldására, mint pl. Szerdahelyen, Nagytárkányban, Bod­rogmezőn, Királyhelmecen és másutt. Nem ritka az az eset sem, amikor maguk a választók indítványozzák a HNB ülésén bizonyos problémák megoldását, különösen a faluszépíté­si akcióval kapcsolatban. A nemzeti bizottsági tagok élénk te­vékenységet fejtenek ki választókör­zeteikben is, ahol látogatják választói­kat és elbeszélgetnek velük a beadási kötelezettség teljesítéséről, az adófize­tésről, a mezőgazdasági termelésről és más problémákról. , Különösen szépen dolgoznak e téren a nagvtárkányi, szerdahelyi, csernői HNB-k tagjai, továbbá Tóth Gellért, Tóth Géza, Pásztor József bodrog­mezei, Lénárt László tanító, Illés László, Demcsák Erzsébet, Dobos Maca királyhelmeci és sok más HNB­tag. A nemzeti bizottság állandó bi­zottságai is a legtöbb helyen részt vesznek a nemzetgazdasági terv tel­jesítésének megszervezésében. Kü­lönösen a mezőgazdasági állandó bi­zottságok fejtenek ki nagyobb te­vékenységet a mezőgazdasági mun­kák szervezésében. A nemzeti bizottságok végrehajtó közegei, a tanácsok, operatív intézke­déseket tesznek a problémák megol­dására. Minden HNB-nak legalább öt tagú tanácsa van, s így biztosítva van a kollektív döntés elve. Legalább két­hetenként üléseznek az előre összeál­lított negyedévi terv szerint. [ eg kell említeni, hogy a nemzeti bizottságok összetételében ko­moly hiányosság az, hogy kevés nő foglal bennük helyet. Még gyakran hallani olyan megnyilvánulásokat, hogy a nők nem valók a közéletbe. Ezen állításokat maguk a nöbizott­ságok cáfolják meg, amelyek nagy segítséget nyújtanak a HNB-nek és szerveinek, részt vesznek a mezőgaz­dasági munkák szervezésében, a be­0 J SZÖ gyűjtés, adófizetés, népgyűlések, ün­nepélyek megszervezésében. Különösen a nőbizottságok elnöknői fejtenek ki élénk tevékenységet, mint pl. Kisgéresen, Szerdahelyen, Véken, Szentesen, Királyhelmecen, Nagygére­sen és másutt. Az elkövetkezendő vá­lasztásokon nagyon sok nőbizottsági tag érdemli meg azt, hogy jelölve le­gyen a HNB-be. Nagyon elősegíti a HNB-ek és szerveik jo munkáját a JNB tanácsá­nak kezdeményezésére közöttük in­dított munkaverseny. A verseny az egész éven át tart s ki­terjed a HNB tevékenységének legfon­tosabb szakaszaira, elsősorban a tö­megszervezési tevékenységre. Ennek köszönhető, hogy a HNB-k igyekeznek jól megszervezni az egyes gazdasági feladatokat. így értük el, hogy a falu­szépítési akció keretén belül nagyon sok községi utat kiépítettek, mint pl. Nagygéresen, Bolyban, Bodrogmezőn, Zétényben és másutt; kultúrházakat építenek: Zemplén-Szomotoron, Bélyen, Nagytárkányban, Kistárkányban, par­kokat létesítettek Bodrogszerdahelyen és Királyhelmecen; itt épül a több ezer látogatót befogadó szabadtéri színpad is. A szocialista munkaverseny segített a HNB-nak a terményfelvásárlás jó megszervezésében is s annak ellené­re, hogy a tartós szárazság következ­tében gyengébb volt a termés, a ter­ménybeadás tervét 100 százalékon felül teljesítették. A szocialista munkaver­seny segítette elő az adóbeszedés lényeges megjavulását s a mezőgaz­dasági munkák jó menetét is. Ez idén EFSZ-eink eddig nem szorultak bri­gádmunkára az üzemekből, mert jó munkaszervezéssel saját erejükből tudták elvégezni a munkálatokat. A versenyt a JNB tanácsa negyed­évenként értékeli s a győztes HNB-t vándorzászlóval és elismerő okle­véllel tünteti ki. Az első és máso­dik negyedévben a bodrogmezei HNB kapta meg a vándorzászlót. eg kell azonban említeni, hogy a HNB-k munkájában még sok a hiba, ezeket fokozatosan el kell távolítani. Nem minden HNB őrködik a szocialista törvényesség betartása felett, így fordulhatott elő, hogy a tél folya­mán több sertést a magánvágásnál nem nyúztak meg. A bácskai HNB tanácsa pedig a lebontott községi épületből kikerült épületanyagot nem a felépí­tendő kultúrházhoz használta fel, hanem eladta egy építkezési engedély nélkül épülő magánlakáshoz. Egyes helyeken nincs meg a kellő együttműködés a HNB és az EFSZ vezetősége között, mint pl. Bélyen, ahol az EFSZ és a HNB funkcioná­riusai között súrlódások vannak Hasonlóan Zétényben a HNB egyes tagjai, az EFSZ-tagok és a magán gazdák között nincs meg a szükséges megértés. Helytelen a bélyi HNB tanácsának is az álláspontja, mely szerint nincs szükség az állandó bizottságok ak­tív munkájára, mert a faluban „min­den jól megy" s az EFSZ-ben a munka el van végez­ve. De azt nem látja a tanács, hogy a faluban mennyi a feketén dolgozó kőműves és ács, akiknek munkájára a középítkezéseknél nagy szükség len­ne. Az EFSZ keretén belül is még igen sok javítani való lenne a gazdál­kodás intenzívebbé tétele vonalán. Sok javítani való van a nagykövesdi, újfa lusi és más HNB-k munkájában is, ahol maguk a funkcionáriusok, az el­nök és titkár sem „érnek rá" köz ügyekkel foglalkozni s mindenért a HNB-tagakai okolják, hogy „nem akar­ja a törvényeket betartani". Pedig a fő hibát saját magukban kell keres­niük. Helytelenül járnak el egyes ese­tekben a HNB-titkárok is a Ko'ektív szervek üléseiről készült jegyzőköny­vek vezetésénél, mert rendszerint csak néhány nappal az ülés után írják meg őket s így a jegyzőkönyv nem tartal­mazza az ülésen elfogadott tényleges határozatokat, sem az elhangzott ja­vaslatokat. így történt az legutóbb a radi HNB tanácsülésén, ahol a tit kár a jegyzőkönyvet csak egy hónap múlva írta meg, s a tanács megálla pítását és határozatát elferdítve vette be a jegyzőkönyvbe. éSS zükséges lesz, hogy a falusi pártszervezetek aktivizálják HNB mellett megalakult, de kevés te­vékenységet kifejtő pártcsoportokat s rajtuk keresztül irányítsák jobban a HNB-kat az összes feladatok teljesí­tésére, hogy az elkövetkezendő válasz­tásokon büszkén és öntudatosan szá­molhassanak be választóiknak a vállalt akcióprogram teljesítéséről. 1956. október 12. A Volga—Don-csa' jrna tizedik duzzasztója GAJDÁCS IRÉN Olajkutatás Kelet-Szlovákiában Mi van a föld amiatt? Feltárják hazánk ásványi gazdagságát Egy szép tavaszi napon történt, hogy a cikei erdő egy romantikus helyén rejlő egykori fürdőben fur­csa szerkezetű teherautók, ciszterna­kocsik futottak be. Az áprilisi gyen­ge tavaszi nap még alig melegítette fel a szántóföldeket, amikor megin­dult ezen a vidéken az olajkutatás. A cikei erdőből minden nap kora reg­gel egymásután futottak ki a teher­autók, amelyeken nem egyéb mint fúrószerkezet volt felszerelve és rö­vid egynéhány hónap alatt bejárták az egész vidéket Nagykapostól kezd­ve Királyhelmecág. Terebestő! Gál­szécsig, Varannóig, Nagymihályig mindenütt keresve a fejlett iparunk­nak annyira szükséges kincset, az olajat. Munkájuk már vége felé kö­zeledik és egynéhány hét múlva is­GULYÁS BÉLA, a királyhelmeci JNB titkára. Az olajkutatók kísérleti fúrása mozgó fúróberendezés segítségével. mét visszatérnek Hodonínba, ahonnan jöttek, hogy beszámoljanak féléves munkájukról, de főleg sikereikről. Lombjaikat hullató tölgy- és bükk­faerdők keskeny, letaposott ösvényén jutottam el egy kora őszi reggelen az olajkeresők otthonába. Négy szov­jet gyártmányú furótornyoKkal fel­szerelt ZISZ gépkocsi ma is, mint egész nyáron át már pirkadatkor ki­futott, a 80 km távolságban lévő „profilhoz", hogy talán már vagy ezredszer fúrjanak bele a földbe, 20 —80 m mélységre és lemérjék pon­tos műszereikkel a hanghullámnak terjedését a föld kemény kérgében. A tavasz közepén ideérkezett 37 tagú műszaki olajkutató csoport pon­tos terv szerint látott munkához. Részletes térképen kijelölt • egyenes mentén kitűzte a cövekeket a cso­port földmérnöke és utána jöttek a fúrók. 625 m távolságra egymástól a kije'ölt vonalon fúrtak aztán lyukakat a föld mélyébe, amit leírni egyszerű dolog, de megcsinálni annál nehezebb. Mert a fúrónak gyakran kemény kő­réteg állta útját 15—20 m mélységben és ilyenkor 10 helyen is kellett pró­bafúrást végezni a közelben, mert messzire eltávolodni a földmérnök által kijelölt helytől nem volt sza­bad. A lejtős talajon be kellett ásni a fúrószerkezettel ellátott teherautót, nurt csak pontosan vízszintes hely­zetben lehet megkezdeni a fúrást. Ciszternaautók hordják aztán néha sok kilométer távolságról a vizet öblögetni, hogy a befúrt lyukból a víz felszínre hozza a földet, agyagot. A köves talajból azonban víz sem ké­pes felszínre hozni a kavicsot, kö­vet. Erre az esetre is van recept, a ciszternaautók agyaggal kevert sűrű öblítő folyadékot hoznak néha 50 km távolságról is (ahol jó agyag ta­lálható) a fúróhoz, rrelv folyadék az­tán felszínre hozza a kisebb köveket is. Mikor már megvan a kívánt mély­ség, akkor lépnek munkába a robban­tók. A mély lyukban robbanó anyagot helyeznek el és egyszerre négy lyuk­hoz vezetik a villanyárammal működő gyújtózsinórt. Ez a robbantás a ku­tató munka legfontosabb pillanata, mert a robbanás hatásától függ az egész eddig elvégzett bonyodalmas munkafolyamat sikere. A 625 m távolságra lévő robbantó lyukak tSizött pontosan a középen helyezkedik el az érzékeny műszerek­kel és szeizmográffal felszerelt mű­szerkocsi. Innen a műszerektől mind­két oldalon hosszú drótvezetéken epyforma távolságra egész a robban­tás helyéig helyezik el a geofonokat, vagyis a tapintó, hangfelfogó karokat, a geológusok szemeit és füleit. A rob­bantás pillanatában 24 geofontól fut össze a hanghullám visszaverődése az érzékeny műszerekhez, melyek szeiz­mográfja zegzugos vonalakkal papírra veti a föld mélyének rejtett titkait. Ebből pedig a műszerek kezelője kö­vetkeztethet arra, hogy van-e folya­dék a föld mélyében, vagy nincs. A hanghullám ugyanis másképp verődik vissza a folyadék felszínéről és más­képp a talaj kemény rétegeiről. A hanghullám érzékeny, bűvös futárja r.-,éq 3000—4000 m mélységben is rá­akad a rejtett olajra. A föld tehát nem képes elrejteni méhében a han­gok és a műszer előtt semmit. De hogy pontos legyen a föld méhében futó és visszatérő hangok jelentése, a robbanás előtt és pillanatában nem szabad még a szellőnek sem moz­dulnia, mert a geofonoktó' még 400 —500 m távolságra levő felszíni zöre­jeket és hangokat is felfogja a finom műszer. A geofizikai csoporton kívül azonban még van geoelektrikai cso­port is, mely lényegében h=sonló mó 1­szerrel dolgozik, csak hanghullámok helyett rádióhullámokat használ kuta­tásra. Ilyen csoport is dolgozik Ke­let-Szlovákiában és szintén nafta után kutat. És így mennek végig a kijelölt vo­nalon aztán a második, tizedik, szá­zadik vonalon, erdőkön, mezőkön, fo­lyókon, mocsarakon keresztül ponto­san egyenes vonalban Kelet-Szlovákia vidékein. Ma éppen Nagymihály kör­nyékére mentek, ahol már egy hete végzik a fúrást, kutatást. Mindig irigyeltem a geológusok munkáját, amelyben van valami ro­mantika, valami különös buzdító ér­zés. Mert nem jó érzés-e elsőnek bukkanni rá hazánkban a föld rejtett kincseire, ércre, olajra, szénre, első­nek belátni a környék jövőjébe, fej­lődésébe, amit különösen a geológus lát a legjobban? Erdőket, mezőket járni, hallgatni erdők susogását, madarak da­lát. Az jlajkutató csoport egyik fia­tal mérnöke, aki Brnóban hagyta fe­leségét és két kisfiát, azonban így beszél: — Majdnem mindnyájan családos emberek vagyunk és otthon hagytuk családunkat. Hat hétben egyszer me­gyünk csak haza 2—3 napra. És Ke­let-Szlovákiából bizony hosszú az út, míg qyorsvoriattal hazaérünk. Meg­van tehát í geológiai munkának is a hátránya — mondotta Rožník Au­gustín mérnök. — És a geológusok­nál ez így megy évről-évre évtize­deken keresztül. — Tudja, mikor haza megyek Br­nóba, olyan szokatlan a nagy városi zaj, a villamosok csengése, az autók dudálása, hogy majd szétreped a fe­jem. Otthon pedig a gyerekek és a feleségem is lábujjhegyen járnak, hogy ne zavarjanak, — folytatta Rož­ník elvtárs, akinek kis szábájában elbeszélgettünk munkájukról. A szo­bába, ahol a mérnök aludt és dolgo­zott, bejött Neveselý elvtárs, a cso­port gazdája, Matl Bohuslav gépsze­relő és még két fiatal sofőr, úgy hogy alig fértünk el itt mindnyájan. Elmondták azt is, hogy a Szlovákiá­ban dolgozó öt csoport között (Ma­lacky, Érsekújvár, Hlohovec, Trebi­šov) az ő csoportjuk került a szocia­lista munkaversenyben az élre, mert egy egész hónappal "^rövidítették a tervet. Október végéig kellett volna befejezniük a munkát, de már szep­tember 9-én 100%-ra teljesítették a tervet. Most már csak előkészítő fúrásokat végeznek a jövő évi kuta­tásokhoz. Júniusban és júliusban 140%-os tervteljesítéssel megszerez­ték a szakszervezet vörös vándor­zászlaját és biztosak benne, hogy a munka befejezéséig náluk is marad. Éj hogy mily összhang van a kis csoport munkájában, ahol egyik szak­ember a másik nélkül képtelen dol­gozni, azt a következő eset is bizo­nyítja: Egy forró nyári napon elrom­lott az egyik V—3—S—5 tonnás ciszternaautó. Nélküle megállt vol­na az egész fúrócsoport munkája. És, hogy mily művészet itt valami ko­moly hibát kijavítani, ahol se mű­hely, se villany, se gépek nincsenek, erről könnyen meggyőződhet minden­ki, aki a kezdetleges javítóműhely­be belép. A nagy javítóműhely pedig Léváron, innen „csak" 500 km-re van. Egy 9 q súlyú motort kellet£ kiemelni és a dugattyút kijavítani. De hogyan? Matl Bohuslav elvtárs, a javító, gondterhelt arrcal járt körül a ta­nyán valami vastag gallyat keresve a fán, ahová a csigát felakasztotta volna a motor kiemelésére. — Csak nem akarod felakasztani magad? — Tréfálkoztak társai, de Matl elvtársnak most semmi kedve sem volt tréfákra, mint máskor. Reg­gel készen kellett lenni a kocsinak, mert különben leáll a munka. Tere­besen talált aztán végre állványt a motor kiemelésére. Megállás nélkül dolgozott éjszaka is és — igaz netn reggelre, — de tíz órára készen volt a kocsi. A csoport tagjai melegen szorítottak kezet ezzel az odaadó . • ->•••• • • y :• x í-"- ' • • Hangvisszaverődéses módszerrel, rob­bantásokkal kutatják a kőolajat a föld alatt munkással, a munka gyors és szak­szerű elvégzéséért. És talán így be­szélhetnénk Irša Milán, Dudák Mi- chal sofőrökről, Húrban Antonín fu­rőmesterről, akik ki is voltak mun­kájukért tüntetve, vagy Waldecker robbantó mesterről, Nešpor Jozef operatőrről és a csoport még sok munkásáról, mérnökéről, akik időt és fáradságot nem sajnálva távol családjuktól becsületesen teljesítik a rájuk bízott munkát. A 140%-os tervteljesítés és a vörös vándorzász­ló elnyerése mindnyájuk egyforma érdeme. Munkájuk eredménye már lát j ható is. A geofizikai és geoelektri­kai kutatócsoportok nyomán egyes helyeken, mint pl. Albinov, Horovce, Muravany, Trhovište községek mellei már dolgoznak is a mélyfúrók, me­lyek imár ott fúrnak csak, ahol á műszerek szerint biztosan olajat lel­nek. Elbúcsúztam a cseh és szloválí elvtársaktól és a magyar idénymun­kásoktól, akik ez alatt a 6 hónap alatt úgy megbarátkoztak, megsze­rették egymást, hogy egy-két hét" múlva nehezükre is fog esni az el­válás. Jövőre már új csoport fog itt: dolgozni, melynek ugyancsak sok si™' kert kíván az itt»ni nép, mert # eredményben a környék Jövője il benne van. HORVÁTH SÄNDOR. WMWMMM MI Mt MHWMMWM Me ttW HM M Családi házak bányászok részére Kormányunk abban az igyeke­zetében, hogy megjavítsa a lakás­helyzetet, lehetővé tette a dolgo­zók számára előnyös feltételek mellett családi házak építését. A házakat önsegély útján és állami támogatással építik. Az Állami Tervhivatal az egyé­ni lakásépítési akció keretében 3085 bányász részére biztosított állami támogatást családi házak építésére. A házak építését már megkezdték. A bányászok eddig 969 új családi házba költöztek be. 1768 bányászház már tető alatt van, 172-nek már kiásták az alap­jait, vagy pedig a falakat húzzák. A lakóházak, a családi házak építéséhez új. gazdaságosabb épít­kezési anyagokat keresnek. Az Építészeti Minisztérium megpró­bálkozott a családi házak panelből való építésével. A Tüzelőanyag­ügyi Minisztérium is panelanya­got készített elő fűrészporból és cementből. Az újfajta anyagot „Skarda"-nak hívják; a bányászok körében nagy az érdeklődés irán­ta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom