Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-01 / 244. szám, szombat

Válasz az olvasók kérdéseire Hírek Gömörből Munkabér a szocializmusban Érsek Sándor aalántai és Weisz Károly rufusbaňai, valamint több olvasónk az utóbbi időben egyre gyakrabban írnak szerkesztőségünknek a bérkérdésről. Különösen az Oj Szó /. é. július hetediki számában megjelent „Növelhető-e a béralap" című cikk váltott ki élénk visszhangot. Dolgozóink hozzászólásaiból egyrészt azt állapítjuk meg, hogy a szocialista bérpolitika problémái mélyen érdeklik őket — ami természetes is. Másrészt azonban azt kell több hozzászólásból megállapítanunk, hogy egyes dolgozóink nincsenek tisztában a munkabér jelentőségével a szocializmusban s a munkabér szervezetével hazánkban. Ezért e téren egyes alapfogalmak tisztázására van szükség. Munkabér a kapitalizmusban Hogy megértsük a szocialista bérezés problémáját, először a munkabér lényegét a kapitalizmusban kell tudatosítanunk már csak azért is, mert dolgozóink közül még mindig számosan vannak, akik nem látják azt a lényeges különbséget, amely a munkabér tekintetében a kapitalizmus és a szocializmus között fennáll. A tőkés a munkásnak mindig csak annyit fizet, hogy munkaerejét az adott viszonyok között megújíthassa. A munkabér a kapitalizmusban tehát nem a végzett munka ára, hanem csak a munkaerőé, amely az előbbinél mindig lényegesen kisebb. Ez egészen természetes is, mert ha a tőkésnek Ki kellene fizetnie a munkásnak a véglett munka egész árát, úgy nem tudna őt kizsákmányolni, vagy ahogyan mondani szokták: nem tudna „keresni", s így számára a munkaviszony ti ceiinetlenné és céltalanná válnék. A különbség a munka ára (az elvégzett munka értéke) és a munkaerő ára (kifizetett bére) között az alapja a tőkés profitnak. A kapitalista társadal;-,moan tehát a bérmunkás sohasem kapja meg munkája teljes ellenértékét, se közvetlenül, sem pedig közvetve, a tőkés őt a termelőeszközök magántulajdona alapján kizsákmányolja, nyomorba dönti. Ugyanakkor a tőkés nemcsak arra törekszik, hogy minél kevesebbet fizessen a bérmunkásnak, hanem arra is, hogy a bérmunkás ugyanazon idő alatt egyre többet termeljen, vagyis, hogy a munka termelékenysége egyre növekedjék. Mindkét törekvésnek egy a célja: az, hogy a tőkés profitja a lehető legnagyobb lagyen. Munkabér a szocializmusban Még mindig akadnak dolgozóink között, akik azt mondják: „Nincsen semmi lényeges különbség a kapitalizmusban és a szocializmusban fizetett munkabér között. A szocializmusban sem kapja meg a dolgozó munkája teljes értékét, hanem csak munkabért kap amely a munka áránál (pénzben kifejezett értékénél) ugyanúgy -Uacsonyabb, akárcsak a kapitalizmusodn Amellett a szocializmus is a munka termelékenységének állandó növelésére törekszik, tehát a dolgozót „kizsákmányolja". Mi sem egyszerűbb, mint az ilyen „okoskodásnak" a megcáfolása. A szocializmusban a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, azok magáé a dolgozó népé. Nincsenek kizsákmányolók, tehát a társadalmi munka minden eredményét is végeredményben maguk a dolgozóknak kell megkapniok. A kérdés csak az, milyen arányban, ki mennyit és mily módon kap a társadalmi termékből. Tehát nem a kizsákmányolásnak, hanem a társadalmi termék elosztásának kérdésével állunk szemben, amely a szocializmusban — mint tudjuk — az elvégzett munka mennyisége, minősege és társadalmi jelentősébe szerint történik. A szocializmusban a vžgzett manna értékének azt a részét, moiyet a dolgozó nem kap meg Közvetlenül az előbbi elosztási elv alapján mint munkabért, senkisem vonja el a dolgozik elől. A szocialista társadalmi rendnek éppen az a lényege, hogy megszüntette a termelőeszközök köztulajdonba való vételével az embernek ember í.ltal való kizsákmányolását. Akkor viszont hova lesz a szocializmusban a munka értéke és a tényleges munkabér közötti különbség? Nem nehéz kitalálni, hogy ebből fedezi a szocialista társadalom az úgynevezett közös szükségleteket, mint amilyenek az államapparátus, a honvédelem, a közoktatás, és a közegészségügy stb. költségei, amelyből kétségén kívül mindenki részesedik s melyből mindenkinek haszna van. Ebből fedezik továbbá a termelőeszközök megújítását, bővítését, s ezek képezik a szükséges állami tartalékokat is, melyek a jövő fejlődés szempontjából nélkülözhetetlenek. Míg tehát a kapitalizmusban a munka értékének a dolgozóktól elvont része a kisszámú tőkés egyéni érdekeit szolgálja, addig a szocializmusban a munka értékének munkabér formájában ki nem fizetett része kizárólag a dolgozók társadalma közös szükségleteinek kielégítésére szolgál. A munkatermelékenység a szocializmusban Nem nehéz belátni, hogy a szocializmus fő célját, valamennyi dolgozó egyre növekvő szükségletét csak úgy tudja kielégíteni, ha minden dolgozó egyre többet termel. Más szóval: az egy főre eső átlagos fogyasztás — az életszínvonal — csak akkor emelkedhet, ha az egy főre eső átlagos termelés — a munkatermelékenység — emelkedik. A munkatermelékenység fokozása tehát nem egyesek élősdi fogyasztását segíti elő, mint a kapitalizmusban, hanem az ogész társadalom egyre növekvő szükségletei kielégítésének az alapja. Amellett a munkatormelékenység fokozása a szocializmusban nem a különböző embertelen „izzasztó rendszerek" (Taylor, Bedeau, Ford, Bata stb.) alkalmazásával történik, hanem az élenjáró technika minden vívmányának a felhasználásával, mely a munkás testi erejét nem veszi jobban igénybe, ellenkezőleg, inkább kíméli. Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, hogy a szocialista gazdaságban a munkabér a társadalmi terméknek a dolgozók egyéni szükségleteinek kielégítésére szolgáló része, amit kbz.ittük a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint osztanak el. A munkabér szervezete a szocializmusban Miután röviden megvilágítottuk a munkabér lényegét a szocializmusban, most azt kell megmagyaráznunk, hogyan, milyen kulcs szerint kerül elosztásra a társadalmi terméknek az egyéni fogyasztásra szánt része — a munkabér alap. Hogy mennyi jut a társadalmi össztermékből az egyéni fogyasztásra — a munkabér alapra — azt a mindenkori gazdasági politika határozza meg. Ha nagyok a beruházási szükségletek, ha a nemzetközi helyzet a honvédelem megerősítését teszi szükségessé, ha az államapparátus túlméretezett és nehézkes, vagyis ha drága — úgy természetesen csökken az egyéni szükségletek kielégítésére szolgáló rész. Fordítva, ha a munka termelékenysége élénk ütemben fokozódik s nő a fogyasztás céljaira rendelkezésre álló termékek mennyisége is, úgy fokozottan gyarapítható a bérai'ip ;s. Minden esetben azonban béralap megállapításánál abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a munkater.ielékenységnek gyorsabban kell fokozódnia mint a munkabérnek. Az állami béralap gyakorlati meghatározása cégeredményben tervezési kérdés, s mint ilyen az állami tervhivatal hatáskörébe tartozik. Ezen belül nyer megállapítást a rendes évi tervezési munkálatok során az egyes vállalatok béralapja is. Az egyes dolgozók munkabérét viszont — az elosztás szocialista elvének, vagyis a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti díjazásnak megfelelően — a munkabér szervezete biztosítja. Nem kónynyű feladat, hogy országos méretben minden egyes dolgozó az elosztás szocialista elvének szigorú betartásával igazságosan megkapja munkája jutalmát. Mindenekelőtt biztosítani kell a munka minősége szerinti jutalmazást. Ez a munkabér tarifarendszer feladata, amely a munkabér katalógusból és a bértarifából áll. Eredetileg — a felszabadulás után — Csehszlovákiában nyolc osztályból álló, mindenfajta munkára vonatkozó munkabér katalógus volt, amelybe be volt sorolva valamennyi termelési ágban előforduló munka. Idővel bebizonyosodott, hogy az ilyen általános érvényű munkabér Í

katalógus nem alkalmas a gyakorlatban előforduló valamennyi probléma A ROZSNYÓI járás szövetkezetesei i taggyűléseken értékelték ki gazdasái gaik félévi eredményét. A bevételek • é* kiadások félévi mérlegében jó megoldására, nevezetesen nem tudja 2 eredményeket mutathat fel a szilimegoldani a munka minőségének meg- S cet Vörös Lobogó, a rostári, fekete ítélése mellett a másik fontos tel- ^ lehotai és a lucskai szövetkezet. Küadatát: a munka értékelését társadal- * lönősen a három utóbbi javult fel a mi jelentősége szerint. Ezért az utőb- J tavalyi gazdálkodáshoz viszonyítva, bi években szovjet mintára nálunk is * Az egyes szövetkezetekben meg van kialakulnak az egyes iparágak mun- J a rejnény arra, hogy a tervezett kabér katalógusai, melyek jobban meg- «( munkaegység értékét növelni tudják felelnek az adott követelményeknek. J az év végére. A szilicei Vörös LoboHogy a dolgozó az egyes, a munka- *góban például a tervezett 20 korona bér katalógus alapján meghatározott JJ helyett az év végére elérik a 23—21 osztályban mennyi bért kap, azt a «»koronát, a szalóci gazdaságban pedig bértarifa alapján határozzák meg. Aga tervezett 20 korona helyett a 22 fontos tehát a katalógus alapján történő besorolás az egyes munkabér osztályokba, ami lényegében a következő ismérvek alapján történik: a szerzett szakismeretek, a munkában való jártasság, a munka nehézsége és a munkakörnyezet mineműsége. A munkabérkatalőgus kidolgozása és az abba való besorolás nagy szakérteimet s politikai felelősségérzetet Kíván. Ezt a munkát az állami bérbizottság irányítja, amelynek élén a miniszterelnök áll. A munka minőségének és társadalmi j koronát." * * # A SAJÖGÖMÖRI szövetkezet a tornaijai járás legjobb szövetkezetei, közé tartozik. A tehenészetre különösen nagy gondot fordítanak a sajógönrJriek. Ez éven is már biztosították a szénát és a sílótakarmányt haszon állataik számára. A sajógömöriek új istállót is építenek 100 Jarab szarvasmarha részére. A marhaállomány teljes összpontosításával és szakszerű gondozásával még nagyobb eredmé• , * x i -„ í** „ n r^nyeket akarnak a jövőben elérni, még íelentőségenek megállapítása mellett * ' .„ . , . . . . ' . B ugyanolyan fontos a munka menny

i. y «bb jo

V^

elmet biztosi tan. a tejgazdaségének megállapítása. Erre a külön- Z s

a?

bo

1- . ,.

keI eml,ten

i' '7'' ,

a böző munkabérformák szolgálnak, * sajogomori szövetkezet « elmúlt noamelyeknek két fő típusuk van: vagy Z n

aP

ba

n '

2 000 korona tlsrt

a ^

ovcde

laz időegységben elért teljesítményt * «et könyvelhetett el a tej arus.tasamérjük, — ez a teljesítménybér — v * * * vagy pedig a munkában töltött időt — * ez az időbér. Mondanunk sem kell, £ A TORNALJAI járásban a követkehogy az elosztás szocialista elvének ¥ ző szövetkezetek teljesítették túl a elsősorban a teljesítménybér felel meg J terménvbeadást: a gömöri szovetkes időbért csak ott alkalmazunk, ahol w zet ezidáig 120,3%-ra teljesítette gaa teljesítménybér bevezetése leküzd- J bonabeadását és az előírt 70 007 hetetlen akadályokba ütközik. Mind a * kilogram helyett 84.278 kilogramm teljesítménybérnek, mind pedig az £ gabonát adott a felvásárlóknak, időbérnek számos válfaja van, melyek- * A radnóti 110.6, a visnyói szőnek taglalása meghaladja egy újság- J vetkezet pedig 121.9%-ra teljesítette gabonabeadását. Ugyanakkor a velkenyei szövetkezet nagyon elmaradt a terménybeadással, mert az előírt 27 729 kilogramm gabona helyett csak 16 261 kilogrammot adott be és csak 58,7%-ra teljesítette beszolgáltatási tervét. A velkenyeiek a gépállomásZ nak köszönhetik ezt a hátramaradást, ségletek fedezésére szánt teszét, a $ ame] (k nem biztosította neklk idöbe

n béralapot a vállalat vezetőségének J a cséplögépeke

t. 3mnlatn nmnian a? Állami TQmmNra- ^ * * * cikk kereteit. A béralap és az egyéni bér kölcsönös viszonya Az elmondottakból mi következik? Elsősorban az, hogy a társadalmi terméknek az elosztásra, az egyéni szikajánlata alapján az Állami Tervhivatal határozza meg. A vállalat vez2tősége a béralapot a tarifarendszer tekintetbevételével a termelési terv száz százalékos teljesítéséhez szükséges, haladó műszaki normák alapján kiszámított munkaerő szükséglet alapján tervezi. % Ugyanakkor — ettől függetlenül — A ROZSNYÓI járás szövetkezetei | munkverienyénck félévi kiértékelésé| nél a fekete lehotai szövetkezet ugt rott az élre. A fekete lehotaiak olyan ' szövetkezeteket előztek meg, mint a jszilicei Vörös Lobogó, a szalóci szö(vetkezet és mások. A járásban a febér kisebb sem azon a jímen, hogy „nincs rá fedezet a béralapban". minden egyes dolgozónak joga van *

ket

e lehotaiak mögött a következő munkája minőségének és társadalmi * három szövetkezet ért el kiemelkedő jelentőségének, az érvényes állami Z eredményt a szocialista munkaverseny munkabér katalógus szerinti megálla- * teljesítésében: a rozsnyói, szalóci és pítására és ennek megfelelő berósz- Z szilicei. tályba való sorolásra. Ugyancsak joga M * * * van minden egyes munkavállalónak a S munkahelyén érvényes bérforma sze- 8 A LENÄRTFALAI szövetkezetben rint munkája mennyiségének pontos J a cséplés sokkal lassabban folyt, mint megállapítására és a két tényező 8

a

z aratás. Bár a szövetkezeti tagok alapján — az érvényes bérelőírások * mindent elkövettek, hogy rendben és tekintetbevétele mellett — az adódó $ időben, végezzenek a cséplésse.. sajnos munkabérre. Az egyéni bér tehát jo- » nem rajtuk múlott, hogy nem végezgilag nem függ a béralaptól, nem le- J hették el idöben, — hanem a tornalhet nagyobb, ha a vállalat a béralapot p j

a

i gépállomáson. A tornaijai gépálnem meríti ki, de nem lehet az egyéni g lomäs do

l ^ kevés gondot fordíto

t tak a cséplőgépekre, így aztán nem „ , . . ^ . . .... 2

c

s°da, hogy egyes szövetkezetekEz volna a szigorúan vett jogi alias- J pont. A szocializmus gyakorlatában y azonban a dolgozó nemcsak munkavál- * laló, akinek a fennálló bérszervezet £ /Wőr'lAf' W IT3 If alapján munkabér jár, hanem egyben * lUWMBfl WZIIVI\y a termelőeszközök tulajdonosa is. Nem M lehet tehát ellentét a béralap és az J egyéni bér között. Minden egyes dol- S gozónak ugyanúgy érdeke a béralap S Augusztus 26-án, vasárnap nagy népgazdasági szempontból vett helyes JJ napr

a virradt Zselíz járás lakossága, megállapítása s a vele való legéssze- *

Az aratósi és cséplésl munká

k , kere

f ín

Ueríté

9s

a

2a

dz

a

Ieg éni Tzüksé'gleSk fedi- S ,'VnéV zésére. Csak ha ezt a kettős, csak $

ne

k teljesítették a gabonabeszolgaltalátszólaq ellentmondó alapelvet tartjuk g tást a ny

itra

i kerületben, mégpedig 101 állandóan szem előtt, értjük meg a í szazalekra, és 19 nappal megelőzve a szocialista elosztás lényegét és fogjuk 5 kitűzött határidőt, fel az elosztás két tényezőjét, a bér- g A jól sikerült munka örömére a jáalapot és az egyéni bért gazdaságilag »

rás szövetkez

etei nagy aratási ünneés igy politikailag is helyesen. » .. . . , _ .. , . »pélyt rendeztek Zselizen, a járás szekTermeszetesen a gyakorlati élet bo- * f , . . ... , nyolultsáqában nem mindig könnyű AZ arat0Ünn

eP nemcsak a sz

ö" helyesen érvényesíteni ezt a két arcu- Z vetkezetl t

a9

o

k' hanem az egész járás latú egységes elvet. De éppen az a ¥ lakosságának az ünnepe volt. A járás fő feladata a szakszervezeteknek a szo- J lakosságán kívül részt vettek még az cializmusban, hogy üzemi szervezeteik „ annepen az älIami birtok és a é révén mindig és mindenütt ielen le- » .,,„„. . . .. ., , , . .., „, gyenek és közbelépjenek, ahol a szo- 8 a!í°

m/ *?

laoz

6'- .

a ve

d" cialista elosztás gyakorlati megvalósí- Z

noksé

9' Uzemek klkul

d°"ei. es szátása azt megkívánja. Az üzemi párt- *

mo

s magángazdálkodó is. szervezeteknek viszont az a feladatuk, J * A tervezett munkák elvégzésének érhogy különös figyelmet szenteljenek £ tékélésénél első helyre a kissallói szöLntľ

n/n

P

á

0i

Í

tl

k,

aL

fel

Ví,

lá90S!tÓ m™" Z vetkezet került, amely mindig példás kának, a pártoktatásnak, s uqyanak- 2 A„ ,. , t , . ,. ... , " kor az üzem vezetőségének ténykedése ÍZ™ T i L f t '

9

y ff feletti ellenőrzési jog alapján mindig * dáu! a gabonabeadást is 170 szazalekközbelépjenek, ahol és amikor arra a í r

a teljesítette. szocialista elosztás helyes megvalósí- M A második helyre Garamvezekény tása érdekében szükség van. 8 került, a harmadikra pedig a málasi Sz. L. * szövetkezet jutott. ben elmaradtak a gabonabeszolgáltátrtssal. Jó lenne, ha a jövőben a torn aljai gépállomáson alaposabban felkészülnének a cséplésre. * * * A ZSÖRI szövetkezetek ez éven is becsUlettel kivették részüket az aratási és cséplési munkálatokból. Grébec József szövetkezeti tag mondotta, hogy mindent elkövettek a munkálatok időben való befejezéséért. Voltak napok, hogy éjjel-nappal dolgoztak, hiszen tudták, hogy az új kenyérért folyik a harc. KUlönösen a következő tagok érdemelnek megkülönböztető dicséretet: Csizmadia Gyula, Kovács Árpád, Mike István, Dombi Margit, Mike Ilona és Grébec Ilona. Amíg ilyen dolgos, becsületes tagok járnak elől a zsóri szövetkezetben, nem kell félni a holnaptól. * * * TORNALJÄN, szeptember 19-én nyílik meg a szokásos mezőgazdasági kiállítás, ahol a szövetkezetek bemutatják legjobb terményeiket, fajállataikat A kiállítás 14 ntpig tart majd és már most sok az érdeklődő nemcsak a járásból, --nem messzi vidékről is. A kiállításon a járás k ivetkező szövetkezetei vesznek, részt önállóan- az alsóvályi, szkárosi, méhi, recskei, lénártfalvai, rimaszécsi, hanvai, gömöri és mások A kiállítás újabb bizonysággal szolgál majd a járás egyénileg dolgozó parasztjainak a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről és gyakorlati hasznáról a magángazdaságokkal szemben. * * * ZÜG-BŰG a cséplőgép a pelsőci határban. A szövetkezet gabonáját már régen elcsépelték, t est a magángazdálkodók termését csépeli a két gép. Kovács János és Simon Gyula, a cséplőgépek vezetői minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy minél gyorsabban zsákokba peregje® a gabonaszem. Állandóan gépükön a szemük, a legkisebb hibának sem szabad előfordulni, hiszen a jó gépész nem tűr ilyesmit. A cséplést várhatólag e héten be is fejezik s Pelsőcön ezzel véget érnek a legsürgősebb nyári munkálatok. * « * AZ OLADALFALAI szövetkezetesek a kazalrakásra is nagy gondot fordítanak, hiszen a jó, friss szalma állandó szükséglete a gazdaságnak. A szövetkezet legjobb kazalrakója G. Bődy Pál, aki olyan takaros kazlakat rak, hogy még a legöregebb szóvetkezeti tagok is megcsodálják. Tapasztalatait a szövetkezet többi dolgozójának is átadja, hogy azok is mintakazlakat rakhasanak. . * * * A PELSÖCI szövetkezetben ez év eleje óta 28 új tag lépett be 110 hek'ár szántófölddel és réttel. Az új tagok sorában ott találjuk Urbán Lajost, R. Pulen Lajost, Simon Lászlót, Pulen Lászlót, akik, mint magángazdálkodók is példásan teljesítették kötelességüket. Az új tagok most a szövetkezet kebelében építik tovább a reményteljes holnapot. D. Gy. hogy jövőre is jó termfsl aratha^a^ak A negyedik helyet NagysaLrô szövetkezete vívta ki. Nagysárró ugyancsak a járás példás szövetkezetei közé tartozik. Valamennyi mezőgazdasági munkát időben végzett el. s a beadásnál is mintaképül szolgált a többi szövetkezetnek. Elsők voltak a szalma összehordásában is. A szövetkezet tagjai között 21 vagon gabonát osztott szét mint természetbeni járandóságot a ledolgozott munkaegységek után Jagysárőn már gyors ütemben folynak a vetési és talajelőkészítési munkálatok is. Tíz hektáron a repcét már elvetették, az őszi keverékek ala pedig 2z hektáron elvégezték a talajmüvelést. A tagok egyébként elhatároztak, hogy tejbeadásukat szeptember 15-ig teljesítik. A zselízi járás a következőkép teljesítette eddgi beadási tervét. Búzából 105, rozsból 100, árpából 100, tojásból 105, marhahúsból 96, sertéshúsoól pedig 100 százalékra. Komáromi Dezsőné, Zselíz. 0J SZO 1951^ 5