Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-10 / 222. szám, péntek

PÁRTÉLET PÉLDÁS TAGFELVÉTEL iiiiiiiiiiiMiiiiiuiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiii Ä királyhelmeci járás községeiben csigalassúsággal halad az új pártta­gok felvétele. Annak ellenére, hogy a járás csaknem kizárólag mezőgaz­dasági jellegű, az év első felében és a harmadik negyedévben mindössze 29 új tagjelöltet vettek fel a szövet­kezeti tagság soraibői. így Csarnohón, ahol a szövetkezet nem a legjobb lá­bon áll, már régóta egy tagjelöltet sem vettek fel. Hasonló a helyzet Bácskán, Kis- és Nagykövesden, Kis­ujlakon, Szinyéren, Csernyőn, Lele­szen, Szerdahelyen, amely falvakban nagyon sürgősen meg kellene erősí­teni a falusi pártszervezeteket, Az említett falvakban az ifjúság köréből a CSISZ tagjai köMl nem vesznek fel fiatal tagjelölteket, mi­vel vajmi keveset törődnek az if­júság politikai nevelésével. A ke­rületi pártbizottság irányszáma alapján a királyhelmeci járásban 600 új tagot kell felvenni leginkább a szövetkezeti tagok köréből, a mai helyzet azonban más. Mindössze 157 tagjelöltet vettek fel. Legfőbb ideje lenne tehát hozzálátni ehhez a munkához s fiatal, odaadó szövetkezeti tagokkal felélénkíteni a pártszervezetek életét, különösen a fent említett falvakban. Példát vehetnek a királyhelmeci gépállomás üzemi pártszervezetétől, amely rendszeresen foglalkozik az új tagjelöltek felvételével. Ebben az évben már 12 fiatal, oda­adó traktorost, kombájnost vettek fel a párt soraiba. A gépállomás pártszervezetének tagjai Csehszlo­vákia Kommunista Pártja megala­kításának 35. évfordulójára, május 21-ére kötelezettséget vállaltak, hogy minden brigádközpontban, ahol még nincs pártcsoport, meg­alakítják azt. így alakítottak 7 pártcsoportot a bri­gádközpontokban, köztük Nagygéresen is, ahol azelőtt csak egy párttag volt. Rajta kívül voltak azonban becsülete­sen dolgozó fiatal traktorosok, mint Perduk János, Szűcs László, Lukács Bertalan, akiknek jó munkájára min­dig számíthatott a gépállomás. Az említett elvtársak példásan dolgoztak, túlteljesítve a tervet. Mindhárman beadták kérelmüket, a jelentkezőívet a gépállomás üzemi pártbizottságára, majd a kádervélemények kikérése után februárban a pártszervezet gyűlése egyhangúlag javasolta a három trak­toros felvételét a pártba. Most már négy kommunista dolgo­zik a brigádközpontban, akik a párt irányvonalát a gyakorlatban is igye­keznek megvalósítani. A gépállo­más 14 csoportja közül 9 a brigád­központban van. A pártbizottság minden egyes tagja meg van bízva egy csoport irányítá­sával, s így szoros kapcsolat áll fenn a pártcsoportok és a pártbizottság között. Forró nyári délután állítottam be a gépállomás udvarára. Szepesi István, a pártszervezet elnöke éppen egy gép javítását ment ellenőrizni. — Tessék beljebb fáradni — hívott szíves szóval a kis irodahelyiségbe, amikor néhány perc múlva visszajött az udvarra. Mikor asztalát kinyitot­ta, hogy elővegye a tagok névsorát, vagy 10—12 vörös ötágú csillagos könyvecske tűnt szemembe, az új tag­jelöltek könyvecskéi. — Megnézhetem az igazolványokat? — Igen, tessék. Ezen a héten kap­tuk; még hiányoznak belőlük a fény­képek. A legközelebbi taggyűlésen fogjuk ünnepélyesen átadni az új tagjelölteknek. Itt van Perduk János 23 éves trak­toros könyvecskéje, a következő Ju­hász János 27 éves traktoros, aztán Tóth Imre 23 éves, Szűcs László 25 éves traktoros. Liszkai Bertalan bri­gádvezető és így tovább, olvastam mind a 10 új tagjelölt és 2 tag nevét és életkorát. Csak egy van köztük 36 éves, a többi fiatal, 22—27 évesek, olyanok mind, akik példaképpen jár­nak elől a terv teljesítésében, akik földműves családból származnak és munkahelyükön következetesen har­colnak a kommunista eszméért. Visszaadom a piros könyvecskéket, amelyeket Szepesi elvtárs gondosan visszatesz helyükre. A tagjelöltei? Pankulics Mihály, a fiatal 20 éves sze­relő Szepesi Istvánnal a pártelnökkel beszélget felvételük alkalmából feladatot kap­tak — mondja a pártelnök. Perduk János elvtárs azt a felada­tot kapta, hogy tanulmányozza át Csehszlovákia Kommunista Pártjának történetét és hogy politikai nevelő munkát végezzen a fiatal traktorosok körében. Hogy a rábízott feladatot ^eljesíti-e, ezt a pártbizottság gyak­ran ellenőrzi. A 74 tag közül 33 munkás, 20 technikai szakmunkás és csak 9 adminisztratív munkaerő. Tehát a pártszervezet szociális összetétele nagyon jó. A legtöbb új tagjelölt aktívan dolgozik a CSISZ-ben, ahol szervező munkájukért, példás visel­kedésükért megtiszteltetésben, bi­zalomban van részük. Tóth Margit, most Illésné, mind­össze csak 22 éves, de egyik legaktí­vabb funkcionáriusa a CSISZ-nek. öt is nemrég igazolták át párttagnak. Bagos Lajos szerelő, Tóth Imre, Nehéz Zoltán traktorosok is hason­lóan jól dolgoznak. Ilyen fiatal, oda­adó párttagokkal aztán könnyen lehet eredményeket elérni a munka terén. Nem félnek semmiféle nehézségtől és nagy részük van abban, hogy a királyhelmeci gépállomás a kassai ke­rület legjobbjai közé tartozik. A pártszervezet gondosan, figyelem­mel kíséri az új tagjelöltek munkáját. Ha lejár a tagjelöltségi idő, a párt­bizottság kiértékeli a tagjelöltek egész évi munkáját, megfontolja, érdemes-e a párttag névre. Bagos Zoltánt pl. törölték a tagjelöltek sorából, mert nem bizonyult méltónak a kommu­nista névre. Örömmel vesznek fel azonban olyan tagjelölteket, mint pl. Tóth Margitot (Illésné), vagy Lacko Istvánt, akik odaadó lelkesedéssel tel­jesítenek minden reájuk bízott fel­adatot. Miért került a Poľany HNB első helyre Már két negyedéven át a Poľany HNB-t ismerte a szocialista munka­versenyt értékelő bizottság a járás legjobb nemzeti bizottságának. A harmadik negyedévben is meg akarják szerezni a vándorzászlót Sikerük OJ SZÔ H66. augusztus 10. Most 6 új jelentkezési tv fekszik az elnök asztalán. 4 traktoros és 2 agronóműs kéri a pártba való felvé­telét. Találomra kivettem egy jelentkező Ivet a többi közül. így kezdődött: ,/Tisztelt elvtársak! Azzal a kéréssel járulok a párt­szervezet vezetőségéhez, hogy szí­veskedjenek engem a párt soraiba felvenni. Tudatában vagyok annak, hogy a kommunista párt a mun­kások jobblétéért és a világbékéért harcol. Ezért akarok én is tagja lenni ennek az élgárdának." Ezt írja Erős András, a szerdahelyi brigádközpont vezetője. Ez a brigád­központ a múlt év utolsó negyedében az első helyen végzett a szocialista munkaversenyben. Erős elvtárs ellen nincs tehát semmi kifogás, mert a kádervélemények is pozitívan értéke­lik munkáját. Megfelel tagjelöltnek, mert feladatait sok éve becsületesen teljesíti. Ez a pártszervezet vélemé­nye Erős András felvétele ügyében. A másik jelentkezőívet Pankulics Mihály, 20 éves szerelő adta be a pártbizottságra. Mikor kiléptünk az udvarra, a fiatal Pankulics szerelő éppen egy gépet ja­vított. Szepesi elvtárs közelebb lépett hozzá. — Hogy megy a munka, Mihály? — Jól, Szepesi elvtárs, csak apám­mal van még egy kis bajom, mert még nem szánta rá magát, hogy be­lépjen a szövetkezetbe. Pedig hát előbb-utóbb rájön maga is, hogy ér­demesebb a közösből gazdálkodni... Igen, gondoltam magamban, ilyen lelkes fiatal tagokkal kell bővíteni a pártszervezetet, s ilyen odaadó, lel­kes fiatal párttagokkal hamarabb el­érjük, hogy falvainkban is győzzön a szocialista nagygazdálkodás gondo­lata. Horváth Sándor. Újfajta köművesállvány Ä Csehszlovák Rádió technikai új­donságként hírt adott. egy egy­szerű kőműves javaslatáról. Jo­zef Haring von­tatható és 4 mé­terről 12 méterig kézi hajtással meghosszabbítható kőművesállványt készített. Újítását Pieštanyban már egy éve alkalmaz­zák a Járási Épít­kezési Vállalatnál. Ha épületet ta­taroznak, nem készítenek már faállványokat. Sok deszkát takaríta­nak meg ezzel. A szerelhető vasáll­vány felállítása is hosszadalmas. Sok­kal egyszerűbb négy töltött gumi­keréken az épület­hez odahúzni a Haring elvtárs ál­tal összeállított szerkezetet, utána vastalpakra he­lyezni, hogy stabil legyen, és foggan­tyúk forgatásával Nyolc méterre felhúzták az állványt, de ha szükséges, még négy méterrel meghosszabbíthatják tűzoltólétrához hasonlóan felhúzni az üzemek. Segítség helyett azt a vá­állványt az első vagy második eme­letig. Egy-két percnyi munkát igé­nyel az egész és már is dolgozhatnak a kőművesek. Sok pénzt takarítanak meg ezzel az üzemben. Évente kb. 80 000 ko­ronát, pedig az állványért még fele­annyit sem számláznak ki a megren­delőknek, mint a létraállványok fel­építéséért. * * * Közel 1000 óra alatt készült el az újítás. Haring elvtárs nem sajnálta szabad idejét, még éjjel is dolgozott. Nem akarta csak a rajzokat beadni, hanem maga készítette el a szerke­zetet is. Attól tartott ugyanis, hogy úgy jár, mint 1951-ben. Annak ide­jén papíron egy automatikus kettős felvonóra nyújtott be javaslatot a Belügyi Megbízotti Hivatalhoz. Oda tartoztak az építkezési kommunális laszt kapta, hogy az újítás nem al­kalmazható, mert hibái vannak. Pe­dig neki még máig is az a meg­győződése, hogy ezzel az újítással egy munkaerőt és 50 százalékos vil­lanyáram-megtakarítást érhetnének el az üzemben. Most, is nehézségei vannak. Míg Pieštanyban nagyon jól bevált az újí­tása, nem gondoskodtak arról, hogy a többi járási építkezési vállalatok­nál is bevezessék. Pedig a .bratislavai kerületből e vállalatok igazgatói, mi­után megtekintették az újítőjavasla­tot és meggyőződtek előnyéről, kér­ték, hogy üzemeik számára készítse­nek belőle. Tavaly óta kérik. Hogy meddig kell még várniok? Addig míg a Helyi Gazdálkodás Megbízotti Hiva­talán nem fognak jobban törődni az ilyen országra szőlő újítási javaslat tömeges alkalmazásával. • (D-k) 'iiiiiiiiMfiirnimmiTmnnnniiiiiHnn Ahol a jó, jobb is lehetne aiiiiiiircuriinirwianiiiiiiiniiiiiiiüift kulcsát a mezőgazdasági munkálatok zavartalan biztosításában látják. Ezen a téren a községben szép eredménye­ket érnek el. Az aratást gépekkel, kombájnokkal végezték. A cséplési munkálatokra két váltást szerveztek. Feladataikat időben és jól akarják teljesíteni. Ragály Gellért, Királyhelmec. rarnadon, a zselízi járás ' egyik legnagyobb községé­ben igen jó talaja van a közös szövetkezeti termelésnek. A jól megművelt földek gazdagon ju­talmazzák a földművesek fára­dozását. Ennek ellenére a község­ben méa mindig túlsúlyban van az egyénileg gazdálkodó kis- és kö-' zépparasztok száma, jóllehet a he­lyi szövetkezet, mely a falu 2000 hektárt kitevő területéből csaknem 550 hektárt művel meg, ez idén is igen szép terméseredményeket mutat fel. Dehát erről beszélje­nek a konkrét tények: búzából átlag 25 mázsa, árpából 20 mázsa termett. A cséplést azonban még folytatják és a végén tűnik majd ki, pontosan, milyen eredményeket hozott a közös összefogás. Ugyancsak említésre méltó á falu kis- és középparasztjainak igyekezete, akik jó termelők hí­rében állanak a környéken, mégis a szövetkezet eredményeihez ké­pest kisebb terméshozamokkal di­csekedhetnek. Az egyéniek a szö­vetkezet hektárhozamánál 5 má­zsával is kevesebbet termeltek, bár ez idén igen jól fizetett a ga­bona. Ezzel kapcsolatban Dudás István elvtárs, a helyi nemzeti bi­zottság titkára megjegyezte, hogy községükben még 600 gazdasági üzemegységben folyik kistermelés és nincs kilátás, hogy új tagokkal bővítsék a szövetkezetet. Nem árt tehát, ha ennél a kér­désnél elidőzünk kissé, mert csak­is igy nyerünk tiszta képet a fa­luban uralkodó állapotokról. Elöl­járóban el kell mondanunk: a szö­vetkezet mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben — a tejtermelésen kívül — sokkalta szebb eredményeket ér el az egyé­nileg gazdálkodóknál. A közös gaz­dálkodás ötéves fennállása óta igen sokat fejlődött, gazdagabbak lettek az EFSZ tagjai és a sok-sok mezőgazdasági épület lehetővé tet­te a belterjes gazdálkodást. Nem is szükséges külön kihangsúlyozni tehát, hogy a szövetkezet tagjai most már jobban élnek, kevesebb erőfeszítéssel nagyobb jövedelmet biztosítanak, mint a magángazdál­kodók. Mindenesetre az adott ala­pot ahhoz, hogy az BFSZ vezető­sége és tagsága látva a két gaz­dálkodási mód közötti óriási kü­lönbséget, csaknem teljesen elszi­getelődött a magángazdálkodóktól. Felülötte magát köztük az önelé­gültség és határozott álláspontot foglalnak el a magángazdálkodók szövetkezetbe való felvétele ellen. Pedig még sok értelmes kis- és középparasztra lenne szüksége a szövetkezetnek, hogy meglévő si­keréit tovább fejlessze, jobb és örömtelibb életet teremtsen a fa­luban. D ártunk nem tévedett, ami­• kor a szövetkezeteink tag­sága figyelmét a középparasztság megszerzésére hívta fel, akik jó szakemberek, lelkes szervezők s még inkább fellendítenék a kö­zös termelést: hogy a középpa­rasztság bevonása a szövetkezeti gazdálkodásba szükségszerű, arról ugyancsak a helyi példák tanús­kodnak. Kevés szövetkezet dicse­kedhet olyan szarvasmarhaállo­mánnyal, mint amilyen a farna­diaké. Csakhogy a tehenek a tej­adás helyett inkább elhíznak és természetes így nem térítik visz­sza a beléjük fektetett takarmány értékét, kevés hasznot nyújtanak. Egyébként az átlagos tejhozamuk alig éri el a 3.7 litert naponta és darabonként, holott igen jó takar­mányt kapnak. Az adagokat ta­karmánykeverékből gombosherével vegyítve készítik elő, melyhez még 1 kg abrakot is kevernek állatokként. Nem csoda tehát, ha ezért — mivel tej termelése a szö­vetkezetnek 4 koronába kerül, és az év elejétől 73 tehéntől alig 15 ezer liter tejet adtak közellátá­sunknak. A tehenészetben tehát nem ki­elégítőek az eredmények, noha ki­váló takarmánnyal etetik az álla­tokat. Itt csupán a munkaszerve­zésben és Leiszner László zootech­nikus tudásában vannak a bajok. Fontoljuk csak meg: az etetők reggel, etetés után kihajtják az állatokat a kifutókba és ilyen for­ró napokon az esti etetésig nem adnak vizet a teheneknek, pedig a tejtermeléshez elegendő vízmeny­nyiség is szükséges. Sztreda Lász­ló könyvelő véleménye szerint a tehenek által termelt tejet sem fejik ki rendesen. A szövetkezet vezetősége a kö­zelmúltban meglátogatta a Málasi Állami Gazdaság egyik legjobb fe­jőgulyását, aki kevésbé értékes takarmányozás mellett 12 tehéntől a napi tejhozamot 12.4 literre emelte. 'A megbeszélés eredmé­nyeként úgy döntöttek, hogy Cse­ri Sándor fejőgulyás, az állami gazdaság dolgozója rendszeresen felkeresi majd a farnadi szövet­kezet tehenészeit és a helyszínen gyakorlati példákon mutatja be a tejtermelés helyes módszereit. Nem kevésbé befolyásolja a tej­termelést a jutalmazás sem, me­lyet nem az elért hasznosság sze­rint érvényesítettek hanem csak pausál munkaegységeket írtak be az állatgondozóknak. Pedig ha­sonló tapasztalatokért nem kelle­ne a szomszédba menniök, hiszen sertéstenyésztésükben már ez év január elseje óta alkalmazzák a hasznosság alapján történő jutal­mazást, mely igen szép sikereket 'eredményezett. Eddig a köteles beadás teljesítésén kívül még 45 mázsa sertéshúst adtak el szaba­don, ami annak köszönhető, hogy elég eredményes a malacszaporu­lat is: a félévi értékelés szerint 16 minden koca után. Szeptember­ben ismét 70 mázsát terveznek szabadeladásra, mely példányokat már korábban a hizlaldába sorol­ták be. Tehát a munka szervezésé­től, a helyes jutalmazástól és nem kevésbé az állatgondozók lelemé­nyességétől is függ, hogy milyen hasznot nyújt a közös állatte­nyésztés, ahol elengedhetetlen a kis- és középparasztság részvétele. I egyen tehát most ez a jel­szó: a jót még jobbá ten­ni és hogy ez valósággá váljék, bátran hozzá kell látni új tagok szerzéséhez, hogy az az út, gaz­dálkodási mód, melyet pártunk és kormányunk javasol minden be­csületes kis- és középparasztnak jólétet hozzon a faluban. Szombath Ambrus, Nyitra. )I[:iiii!iiHiHiiiiiiti!ii!iniHiiiiiiif!i íl, IIIIII iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiwiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiininiiiiniiwiiiiiiiii iMaiuitiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuiuiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiimitiniit

Next

/
Oldalképek
Tartalom