Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-18 / 199. szám, szerda

Nemcsak szóval, hanem tettel is! A somorjai járás a múlt évben köz társaságunkban elsőnek teljesítette a gabonabegyüjtést. A jó munka ered­ménye volt ez, a törekvés a gyors szemveszteség nélküli aratásra. Az idén is, mikor a második ötéves tervünk első évének békearatásához értünk, a szövetkezeti tagok, trakto­rosok, kombájnosok, gépjavítók és az összes dolgozók azzal az elhatározás­sal fogtak a munkához, hogy m^g a Csallóközben is ritka bő gabonatermést mielőbb fedél alá tegyék és biztosít­sák a kenyeret mindannyiunk számára. Az aratást megelőzően a falvakon, traktorállomásokon és az állami gaz­daságokon népgyűléseken megvitattuk az aratási és cséplési munkák terveit. Minden mezőgazdasági dolgozót meg­ismertettek munkabeosztásával. A gyűléseken a helyes hozzászólásokkal bővítették, módosították a tervet. A nagy sürgés-forgás nemcsak a falvakon, traktorállomásokon és az ál­lami gazdaságokon észlelhető, hanem az üzemekben, hivatalokban is. Minde­nütt arról folyik a vita, hogyan segít­hetné leghathatösabban a szövetke­zeti tagokat eme legnagyobb munká­ban. Mert nemcsak aratni és csépelni kell, hanem egyúttal a tarlóvetéssel is törődni kell. a szalmát is össze kell szedni a kombájnok után, a lekaszált szálastakarmányt is be kell gyűjteni és még sok más időszerű munka áll a szövetkezeti tagok előtt. Az üzemek­ben tehát arra az elhatározásra jutot­tak, hogy éjjeli .műszakra felváltják a szövetkezeti tagokat a cséplésnél és gabonatisztításnál, hogy a gépek mi­nél jobban ki legyenek használva, és így időt nyerjünk a nyári munkálatok­nál. Ugyanúgy a tömegszervezetek is előszedték az évzáró gyűlések jegyző­könyveit, melyekben nagyon szép mun­kafelajánlások vannak az egyes tagok, csoportok részéről. A tömegszerveze­tekben felvetődött a kérdés, mikor legszükségesebb a segítség? Termé­szetesen az aratásnál. és cséplésnél. Tehát ha megígértük, és kötelezettsé­get vállaltunk, akkor tartsuk is be a szavunkat. „Nemcsak szóval, hanem tettel is" — hangzott el több tömeg­szervezet elnökétől falvainkon, s így születtek meg az újabb munkafelaján­lások a lömegszervezetek tagjai részé­rőL Például Blahova községben a CSISZ és a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének helyicsoportja 5 éjjeli váltásra biztosit munkaerőt két csép­lőgéphez. Nagypakán ugyanezen tö­megszervezetek 5 éjjeli műszakra 28 embert állítanak a szövetkezet segít­ségére. Keszin a CSISZ 2 éjjeli mű­szakra szervezett brigádot. Szemet községben a CSISZ szervezet 32 ifjú­val segített a szálastakarmány betaka­rításánál és ezenfelül csépelni is fog­nak éjjeli műszakokban. Szépen bekap­csolódtak az aratási munkálatokba az úszori mezőgazdasági iskola tanulói is a hviezdoslayovói szövetkezetben, ahol 4 önkötözőgép után hordják össze a kévéket és rakják keresztekbe. Somor­ján a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség szervez brigádot és 3 éjjeli műszakban kombájn után tisztítják majd a gabonát. És így sorolhatnánk fel a tömegszervezete^ segítő készsé­gét a többi falvakban is mint Dobgor­gazon, Gútoron, Illésházán, Félben és másutt. Hogy az aratási munkába belekap­csolódik az egész járás apraja-napja, ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy Éberhart községben az önkö­tözőgépek után a nyolcéves iskola pio­nírjai hordják a kévéket a szövetkezet földjein. Somorján pedig a pionírok 2 vagon repcemagot tisztítottak ki két szövetkezeti tag vezetésével. Egészséges munkaverseny fejlődik ki minden szövetkezetben, állami gaz­daságon és a traktorosbrigádok között, amivel nagyban emelkedik a munka gazdaságossága a mezőgazdasági mun­kákban. Ez a munkaigyekezet és a termésért folytatott harc tanúsltja legjobban azt, hogy járásunkban, ahol a mezőgazdaság 98 százaléka kollektív­gazdaság, parasztságunk a szövetkeze­tekben látja boldog jövőjét. Kuruc András, a somorjai járási pártbizott­ság titkára. Megjelent a Pártélei 13. száma Az új szám tartalma: Bontakoztas­suk ki a párttömegek aktivitását (ve­zércikk); A párt alapszabályzata egyes kiegészítéseinek jelentősége; A CSKP országos konferenciájának határoza­ta; Változások a CSKP alapszabály­zatában; Falunk szociális összetéte­lének és osztályharcának egyes mai problémáiról; Az emberek körében végzett munka — a mezőgazdasági eredmények alapja: Állítsuk szem­léltető agitációnkat a második ötéves terv szolgálatába; „Nem tehetnek semmit"; Pártértesülések. BELFÖLDI HÍREK VASÁRNAP AZ NDK-BA UTAZOTT a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsé­gének öttagú küldöttsége Fábry Ist­vánnak, a CSKP KB tagjának, a csehszlovák interbrigád volt tagjának vezetésével. A küldöttség részt vesz a spanyolországi nemzetközi brigád megalapítása 25. évfordulójának ün­nepségein, melyeket július 14—22. kö­zött tartanak Berlinben. JÚLIUS 16-ÄN ELUTAZTAK PRÁ­GÄBÔL az ENSZ mellett működő gaz­dasági bizottság mezőgazdasági ta­nácsának tagjai, akik egyhetes lá­togatáson voltak hazánkban. A kül­döttek távozásuk előtt megelégedéssel nyilatkoztak a Csehszlovákiában szere­zett élményeikről. A KARLINI ÁLLAMI SZÍNHÁZBAN hétfőn, július 16-án az indiai kultúr­küldöttség tagjai között levő indiai művészek ünnepi előadást rendeztek. A nagysikerű előadás után dr. Fran­tišek Kahuda, az iskola és kulturális ügyek minisztere az indiai kulturális küldöttség tiszteletére a prágai Nem­zeti Klubban fogadást rendezett. A VRANOVI VÉDŐGÁTNÁL M. Jan­óik, a brnói Meopta üzem főmérnöke 33 kilós, 160 cm hosszú harcsát fo­gott. A szerencsés halásznak 4 órai küzdelem után sikerült a halat partra húznia. Értékes régészeti leletek A brnói Morcaországi Múzeum kol­lektívája dr. Vilém Hrubý régész ve­zetésével a morvaországi Staré Mesto északi szegélyén, ahol a IX. században ékszerkészítők laktak, tudományos ku­tatásokat végzett. A telep lakóterülete mögötti rész­ben lesüllyedt, ácsolt kunyhókból álló részen ,amelyeken tűzhelyek voltak, műhelyeket tártak fel. Így pl. nyolc olvasztókemencét, színes fémek ol­vasztására és ékszergyártó műhelyeket. A kutatók a termelőeszközök között különféle vésőket és fogókat, valamint félkészárukat és szőlöfürthöz hasonló fülbevalókat is találtak. Az olvasztó­kemencék és az ékszerkészítő műhely mögött öt méter mély kutat fedeztek fel fából készült kerettel. A keret ha­sadékaiban széttörött edénycserepe­ket és négy vödörabroncsot találtak. A kút feneke római téglákkal van ki­rakva, amelyeken rajta van a készítők neve. A régészeti csoport 16 sírra és bennük csontvázakra is akadt. A Staré Mesto-i leletek hozzájárul­nak annak a kérdésnek megoldásához, hol volt a Nagymorva Birodalom köz­pontja. Hozzájárulnak az akkori gaz­dasági és társadalmi rendszer megis­meréséhez is. További bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a Nagymorva Bi­rodalom a nyugati szlávok legfejlet­tebb társadalmi rendszere volt és a feudális rendszer jellemző vonásait viselte magán. Vita indult az új büntetőperrend és büntetőtörvény-javaslatról A CSKP országos konferenciájának határozata alapján megkezdték az új büntetőperrend és büntetőtörvény-ja­vaslat kidolgozását. Az Igazságügymi­nisztérium a javaslatokat már kidol­gozta és a nagy ipari és mezőgazdasá­gi üzemekbe, tudományos intézmé­nyekbe, bíróságokra, ügyészségekre és a Nemzeti Front tömegszervezetei­be küldte megvitatás és hozzászólások céljából. Az új büntetőperrend biztosítja a biztonsági szervek, ügyészségek és bí­róságok munkájának kölcsönös ellen­őrzését, a büntetőeljárás tárgyilagos­ságát, valamint az alkotmány által biztosított állampolgári jogok védel­mét. A büntetőperrend-javaslat módosít­ja az előkészítő büntetőeljárást. Be­vezetik a vizsgálóbírák intézményét az ügyészség mellett. Polgárt bebör­tönözni csupán a bíróság lesz jogosult, perújltó eljárásban pedig az ügyész. A biztonsági szerveknek, amelyek va­lamely személyt letartóztattak vagy ideiglenesen őrizetbe vettek, 48 órán belül át kell őt adniok az ügyésznek, vagy pedig szabadlábra kell helyez­niök. Az ügyésznek az ilyen esetben az átadás időpontjától eltelt 18 órán belül döntenie kell. Döntése ellen a letartóztatott panaszt nyújthat be a felettes ügyésznek. Annak biztosítására, hogy a bíróság elé ne kerülhessen ártatlan polgár, a büntetőperrend bevezeti a vád előzetes bírósági megtárgyalását. A oíróság ezen a tárgyaláson ellenőrzi a kivizs­gálás eredményeit: hogy az előkészí­tő eljárás folyamán nem sértették-e meg a vádlott jogait biztosító előírá­sokat és hogy az ügy kellően ki van-e vizsgálva. A bíróság továbbá eldönti, hogy az előkészítő eljárás eredményei teljesek-e: kellőképpen indokolt-e az előterjesztett vád. A bíróság eldönti, hogy az ügyet visszaszármaztassa-e az ügyésznek, az eljárás kiegészítése végett vagypedig elfogadja a vádat és a vádlottat bíróság elé állítja-e. A bíróság ezen a tárgyaláson a bünte­tő eljárást beszüntetheti vagy elna­polhatja. A büntető törvény novellizálásának célja a büntetés nevelő jellegének megerősítése, a szocialista tulajdon vé­delmének fokozása és az, hogy a bün­tető törvény kifejezze a társadalmi viszonyokban bekövetkezett azon vál­Elsök a CSISZ-traktorosok A tornaijai járásban még be sem fejezték az őszi árpa aratását és máris megkezdték a búzaaratást. Elő­ször az abafalvai EFSZ-ben arattak, mégpedig a CSISZ-brigád traktorosai. Kovács ifjú traktoros, elsőnek kezdte meg a járásban a búza aratását. A második szövetkezet, ahol az aratást megkezdték, a gömörpanyiti EFSZ. Ott szintén jó termés várható. tozásokat, amelyek a gazdasági és po­litikai helyzet változásaiból erednek. A büntetés és a büntető eljárás neve­lő hatását egész sor intézkedés erő­síti meg. A törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság a dolpozókkal szemben az. eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben alkalmazza a büntetés enyhébb formáit és ellenkezőleg keményen és megalkuvást nem ismerően léphet fel az ellenséggel szemben, amely meg­próbálkozik veszélyeztetni a szocializ­mus építésében elért vívmányokat. Ki­bővül a feltételes ítélethozatal lehe­tősége a két évig terjedő szabadság­vesztéssel sújtható esetekben, vala­mint kibővül a javító intézkedések alkalmazásának lehetősétje is. A bíró­ság eltekinthet a büntetéstől nemcsak a fiatalkorúak esetében, ahogyan ed­dig volt, hanem a többi vádlottak ese­tében is. Kiküszöbölődnek azok a ren­delkezések, amelyek az egyes bűntet­tek esetében kizárják a feltételes íté­lethozatalt, vagy pedig a büntetésnek a büntetőtörvénvkönyvben feltüntetett alsó határon aluli csökkentését, meg­szűnik az állampolgárság megvonásá­nak büntetése és az életfogytiglani szabadságvesztés büntetése és újra rendezi a tiszteletbeli állampolgári jogok megvonásának, a vagyonelkob­zásnak és a pénzbüntetésnek mellék­büntetéseit. A halálbüntetés egy bűn­tettnél sem szerepel majd kizárólagos büntetésként, hanem emellett alkal­mazható lesz a 25 évig tartó szabad­ságvesztés. Egyes bűntettek esetében csökkentik a büntetéshatárt. A lopás bűntettének minősítésére vonatkozó intézkedések lehetővé teszik, hogy a szocialista tulajdon meglopói ellen erélyesen fellépjünk. Mindezek a változások elmélyítik a szocialista humanizmust, amely át­hatja büntetőtörvény könyvünket és le­hetővé teszik a bíróságnak, hogy je­lentős különbséget tegyen a dolgozók­ra kiszabott büntetések között. A büntető törvény továbbra is éles fegy­ver marad az osztályellenség cselszö­véseivel szemben, az ellenségnek népi demokratikus rendszerünk ellen irá­nyuló komoly és veszélyes támadásai­val szemben, Magában foglalja a ter­rorról szóló új meghatározást, amely az ellenség rendszerünk elleni harcá­nak egyik legkomolyabb és legmeg­vetésre méltóbb eszközei közé tartozik. A két javaslatról dolgozóink köré- . ben elhangzott felszólalások alapján az Igazságügyminisztérium kidolgozza a két törvényjavaslat végleges szöve­gét. Július 15-ig a Vendéglők és gtter­mek dolgozói a bratislavai téglamezői strandfürdőn 9300 liter frissítő italt adtak el. A frissítő ital szükséglete literekben csaknem háromszor osát­jelenti annak a vízmennyiségnek, amennyi a strandfürdő gyermekme­dencéjének megtöltéséhez szükséges. AMIKOR XIII. Alfonz spanyol ki­rály diktátora. Primo de Rivera meg­bukott, a nép nemzetgyűlési képvi­selőválasztások kiírására kényszerí­tette a királyt. A választásokon a köztársasági-szocialista koalíció győ­zött és 1931. április 14-én kikiáltot­ták a köztársaságot. Az államformá­nak ez az alkotmányos úton történő megváltozása nem jelentette azonban a feudál-kapitalista rendszer gyökeres megváltozását és nam oldotta meg egy csapásra azokat a súlyos problé­mákat, amelyek Spanyolországra ne­hezedtek, A nemzetgyűlés a köztársasági kor­mány első és legfontosabb feladatává tette a földreform megvalósítását, a hadsereg átszervezését, az egyháznak az államtól való elválasztását és Ka­talánja függetlenségének megadását. Ezzel szemben azonban az ország gazdasági, katonai és részben poli­tikai hatalma továbbra is a királypárti földesurak, bankárok, szerzetesrendek, tábornokok és magasrangú tisztek ke­zében maradt. Az alkotmányozó nemzetgyűlés nemsokára megszavazta a földrefor­mot. A törvény kimondta, hogy az állam megvásárolja az arisztokraták földjét és azokra parasztokat helyez, akik ott az úgynevezett kooperatl­vákban, termelő szövetkezetekben, vagypedig egyénileg fognak gazdál­kodni. Spanyolország Kommunista Pártja kezdeményezésére azokból a pártok­ból, amelyek antifasiszták és demok­ratáknak nevezték magukat, nép­frontnak nevezett szövetség alakult. Ebből a népfrontból alakult meg a koalíciós kormány, amely csigalassú­sággal ugyan, de mégis érvényesíteni kezdte az alkotmányban biztosított tgrvényadta jogát. Persze a reakció nem nézte tétlenül a köztársaságnak ezaket a „kezdő lépéseit" sem- A tisztikarra támaszkodva és fegyve­rt O J szo A spanyol polgárháború huszadik évfordulójára 1956. július IS, rekkel ellátva különböző akciókba kezdett. A KORMÁNY erélytelenségének csakhamar meglettek a komoiy kö­vetkezményei. 1936. július 17-én Spa­nyol-Marokkóban az ottani haderő főparancsnokának, Franco tábornok­nak vezetésével a fasiszta puccsisták kezükbe kerítették a hatalmat. A kor­mány még mindig ingadozott. A fa­siszta tábornokok ezt látva, július 18-án Spanyolországban is kirobban­tották a katonai felkelést. Az ország munkássága a felkelésre általános sztrájkkal felelt. A kommu­nista párt, a szakszervezetek és egyéb haladó erők ellenállásra mozgósították tagjaikat. A nép a hadügyminisztérium előtt napokig várakozott, fegyvert kö­vetelt, hogy megállíthassa és felszá­molja a főváros ellen vonuló lázadó­kat. Barcelonában, Valenciában és több nagyvárosban a munkásságnak csak­nem csírájában sikerült elfojtani a lá­zadást, s megvédeni a köztársaság hatalmát. A hős baszk nép az asztú­riai bányászokkal és Bilbao milicls­táival az élen keményen küzdött és védte a vandál módon kegyetlenkedő felkelők ellen a demokráciát. Az elő­renyomuló felkelők kegyetlenségeinek szörnyű esete volt például Badajoz, ahol a Plaza de Toros-on épült bika­viadal-arénát a kivégzettek tömegei­nek holttestei takarták. A mórokkal és legionistákkal megerősített lázadók „sikereit" az Ilyen esetek jellemezték. Csakhamar megérkezett számukra a külföldi fasizmus segítsége is. Mussolini és Hitlgr már hónapokkal előbb kitervezték a támadást és most nagy gyorsasággal cselekedtek. Amíg a spanyol kormány azon vitatkozott, helyes-e vagy helytelen « munkásmi­liciák felfegyverkezése, Hitler elindí­totta a Condor-légiót, a repülőgépe­ket, a technikusokat, bombákat és lö­szért Spanyolország felé. Mussolini parancsot adott tengeri- és légihad­erejének, hogy induljon Marokkóba. Szállítási eszközeit készenlétbe he­lyezte, hogy hadtesteket szállíthas­son a spanyol partokra. A demokrata hatalmak tétlenül, vagy ellenségesen nézték a spanyol köztársaság küzdel­mét. A veszélyeztetett Madridban hatal­mas tömeg tüntetett a lázadás, a fa­sizmus ellen. A nép megértette a helyzet súlyosságát és követelte, hogy a kormány időveszteség nélkül bo­csássa rendelkezésre a védelemhez szükséges eszközöket. A tömegek el­tökéltsége és akarata cselekvésre kényszerítette a habozókat is. Ami­kor a madridi helyőrség számos fa­langistával együtt bezárkózott a ka­szárnyákba, hogy ott bevárja a lázadó seregek megérkezését és a kormány parancsának nem engedelmeskedett, ékkor a főváros népe, élén a kommu­nista párt vezette munkássággal, csaknem fegyver nélkül harcolva, nagy áldozatok árán megrohamozta és bevette a Cuartel de la Mon­tanyá-t, Madrid legnagyobb kaszár­nyáját és egyéb madridi kaszárnyákat, Ezután a nagyszerű haditett után megszervezték a munkásmilícia-alaku­latojcat is, amelyeket a montanuai ka­szárnya elfoglalásánál zsákmányolt fegyverrel és lőszerrel szereltek fel, A milícia első sikere a Cuadarrama­Sierra-I úton Madrid felé nyomuló Mola tábornok hadoszlopának meg­állítása volt. A SZABAD és demokratikus köztár­saság megvédéséért lelkesedő milicis­ták. férfiak és nők halált megvető bá­torsággal harcoltak, de korszerű fegyverekkel nem rendelkezve, a ka­tonai szervezettséget, katonai fe­gyelmet nem ismerve, a túlerő előtt gyakran kénytelenek voltak meghát­rálni. A kommunisták mdták, hogy a sikeres hadműveletek záloga a kor­szerűen felfegyverzett, fegyelmezett hadsereg. Megszerezték tehát a Qainto Régimentot, ezt a később oly híressé és a felkelő fasiszták szemé­ben félelmetessé vált ötödik ezre­det, noha az ezredet a kommunisták szervezték, később a többi demokra­tikus pártokból és pártonkívüliekből is sereglettek oda önkéntesek. Ez až ezred képezte az új néphadsereg alap­ját. Az új köztársasági hadsereg meg­szervezéséhez elsősorban is fegyve­rekre volt szükség. A fegyverek meg­szerzése pedig szinte legyőzhetetlen­nek mutatkozó akadályokba ütközött. Spanyolország fegyvertára a lázadók kezében volt. A kapitalista országok, Mexiko kivételével, megtagadták a fegyvereladást, pedig tudták, hogy a lázadókat a német és olasz fasiszta hatalmak támogatják. Csak a Szovjet­unió segített, de az túl messze volt Spanyolországtól és hosszú tengeri utat megtevő szállítmányait „isme­retlen" tenger-alattjárók gyakran el­süllyesztették. A kommunisták és más antifasisz­ta szervezetek és a nemzetközi vö­rössegély világszerte gyűjtéseket szervezett a Spanyol Köztársaság megsegítésére. A szabadságszerető fa­sisztaellenes emberek 53 országból siettek a Spanyol Köztársaságba, hogy segítsék a spanyol népet a lá­zadók és betolakodók leverésében. Előszbr valósult meg a történelemben Ilyen csodálatos méretű nemzetkőzi önkéntes segítség egy nép szabad­ságharcában. Megalakultak a nemzet­közi brigádok. A CSKP kiadta a jelszót: „Madrid­nál Prágát védelmezzük a fasiszmus ellen". A doborgazi Keszöcze Endre, a bátorkeszi Belehosztolszki József, a í bratislavai Takács Jóska, a kassai S Seigesmidt Ferenc és mások az elsők ' közé tartoztak, akik már Madridban betöltötték az elesett spanyol milicis­i ták helyeit. Jaramánál, ahol Madridot az országgal összekötő utolsó út bir­toklásaért folyt a harc, a csehszlová­kiai önkéntesek tüzérségi egysége egy frontáttörésnél gyalogsági fedezet nélkül, kartácsolva verte vissza Fran­co marokkói egységeit. Ezen a front­szakaszon főleg nemzetközi önkénte­sek állították meg a fasiszta előre­nyomulást, pedig a szögyéni Turcsek Jóskának, Klimó Józsefnek és sok másnak a tűzvonalban csak akkor ju­tott fegyver, amikor társaik elestek. A népi hadsereg dicsőségesen har­colt, mert közte voltak a kommunis­ták. 131 600 párttag harcolt fegyverrel kezében a különböző frontokon. Szi­lárdan küzdöttek az egységért, az ország függetlenségéért. A katonák tlzezerei és a nép százezrei a kom­munista pártban látták jogaik leg­jobb védőjét. Benne látták a szabad­ságharc sikerének zálogát. Ebben a pártban volt a harcoló spanyol nép anyja, Dolores íbarruri, a legendás­hírű Passionária, aki azt mondta: "Inkább állva meghalni, mint térden­állva élni", A frontokon, a tüzvona­lakban lelkesítette a fasizmus ellen harcoló katonákat, A SPANYOL nép a kapitalista világ jóvoltából elvesztette 32 hónapos fa­sisztaellenes harcát. Franco rendszere a polgárháború Idején és azóta is a spanyol hazafiak ezreit gyilkolta le, csak azért, mert harcoltak hazájuk felszabadulásáért, az évszázados elma­radottság, az elnyomás felszámolásá­ért. Csak azért, mert demokratikus, független hazában akartak élni, Spa­nyolországot a dolgozó spanyol nép Igazi hazájává akarták tenni. Spa­nyolországban még ma is Franco rendszere az úr. a dolgozó népen a fasizmus zsarnokoskodik. A szabad Spanyolországban a szabadságot meg­ízlelt, sok milliót kitevő spanyol népet azonban az a gyilkos rendszer sem pusztíthatja el. Ez a nép továbbra is harcol, szervezi erejét és eljön az idő, amikor véglegesen szabad, de­mokratikus hazát biztosít magának. MÉSZÁROS GYULA Tímár Lajos, Rozsnyó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom