Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-06 / 66. szám, kedd

Az EFSZ-ek járási konferenciájár

ól ÚJ UTAKON — ÚJ ÉLET FELÉ A baromfitenyésztés jó jövedelmi forrás Az állattenyésztési termelésben a baromfitenyésztés fontos helyet foglal el. A baromfi tojása és húsa a legértékesebb élelmiszerek közé tartozik A mezőgazdasági dolgozók kötelessége, hogy ez értékes termékekből, mindnyájunk élelmiszereiből elegendő mennyiséget biztosítsanak. Ezt a feladatot teljes egészében — habár a hús- és tojástermelés viszonylagosan gyors — csakis szocialista nagytermslés útján lehet megoldani. Sok EFSZ és funkcionáriusaik lebecsülik a ba/omf i tenyésztés jelentősegét. A legtöbb esetben ezt a kérdést azzal a kifogással intézik el, hogy sok baromfi,hull el, hogy nem fizetődik ki, vagy hogy a tojásbeadást mással pótolják, hogy a baromfit nem kötelesek beszolgáltatni. Azok, akik így beszélnek, nem győződtek meg a dolgok igazi állásáról, mert hiszen a baromfitenyésztésben a fő tényező, akár haszon származik abból, akár veszteség, a tenyésztő és nem a baromfi. A baromfitenyésztés nem jár veszteséggel, sőt ellenkezőleg, magasan jövedelmező foglalkozási ág. Ezt a tényt megerősíti a baromfi és a tojás beadása sok járásban: így az érsekújvári, ógyallai, a vágsellyei, a tornaijai, a kékkői, a lévai járásban. A komáromi járásban a szövetkezeti ta gok és az egyénileg gazdálkodó földművesek a kötelező beadáson felül szabad áron csaknem kétmillió koronát és a nagymegyeri járásban hárommillió koronát kaptak szárnyasjószágért. Emellett ezekben a járásokban még nem is használták ki a tenyésztés kibővítésének összes lehetőségeit. Kormányunk szövetkezeti tagjainkat és földműveseinket a baromfitenyésztés fejlesztése terén is támogatja. Ez a támogatás nemcsak a mesterséges keltetőgépek elterjesztésével és a jő fajtájú tyúkok és kacsák olcsó áron való kiutalásával történik, hanem azzal is, hogy a vágóbaromfi ára előnyösen magas és lehetőség van arra, hogy a marhahúsbeadást baromfival pótolják. Ez az utolsó előny nagyon sok földműves számára megkönnyítette a beadás kedvező teljesítését. A dunaszerdahelyi járásban 500 ilyen eset volt. A baromfi beszámítása nagyon előnyös. Egy kg hízott liba vagy kacsa beadásánál 2,5 kg marhahúst számítanak be. A pulyka beadásánál pedig 4 kg-ot. Egy pulykával, vagy hízott libával 32 kg marhahús beadását teljesítheti a termelő. Az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek kötelessége, hogy kiegészítsék a baromfiállományukat. A baromfitenyésztő üzemek már megkezdték a csibék keltetését. A csibéket már most, az év első hónapjaiban kikölteni, a jövedelmezés szempontjából rendkívül fontos dolog. A fiatal kakasokat már 12—13 hetes korukban előnyösen lehet eladni. A csirkétől, még ez évben 45, sőt több tojást is lehet nyerni. 210 tojás egy tyúktól A baromfitenyésztő üzemek a csirkékét megrendelésre adják el. Az EFSZ-eknek közvetlenül, a földműveseknek a HNB-ok közvetítésével. Az eladás azzal a feltétellel történik, hogy az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek 10 átvett kiscsirke, vagy kacsa után a baromfitenyésztő üzemeknek eladjanak két fejlett baromfit (kakast), mint vágóbaromfit. Vagy felvásárlási áron, vagy pedig marhahúsra, szintén felvásárlási áron átszámítva. A baromfitenyésztő üzemek által eladott csirkék magas hozamúak, mert ellenőrzés alatt álló tenyésztésből és jőfajtájú baromfitól származnak. A felnevelt csirkék később évente 140— 210 darab tojást tojnak. Ezzel szemben a felhasznált takarmány értéke a tojások árához viszonyítva csekély. Egy tyúk részére évente elegendő negyven kg takarmány s ebből csak 15 kg a szemestakarmány. Természetes, hogy a fiatal csirkék nagy gondosságot igényelnek. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy más állatok is megkövetelik a kellő gondoskodást. A mostani baromfitenyésztésnek megvan az az elő- i nye, hogy a fokozott gondosság nincsen más munka rovására, és tavaszig a csibék felnőnek. 1. H. Traktorosok jó munkája Az iqlói gép- és traktorállomáson a qépek javításával 13 nappal előbb készültek el, mint ahogyan tervezték. A javítások határidejének megrövidítését a traktorosok eaymásközötti versenyének köszönhették. Vállalták 30 000 korona megtakarítását is. Ezt maaasan túlteljesítették: a qazdaságossáq szem előtt tartásával ugyanis 67.000 koronát takarítottak meg. A traktorállomáson dolqozik Jozef Belei elvtárs a kiváló szerelőmunkás. Munkája közben ovakran azon törte fejét, hoqvan tökéletesíthetné a qépés tratóorállomasok qépeit. Évek óta ott ál't az arató-és cséplőqépek mellett. s az üzemzavarokat mindiq qvorsan és kellő hozzáértéssel rendbehozta. Sokat qondolikozott azon. hoqvan volna lehetséges csépelni éjjel is távolesk falvakban, ahol nincsen villanyáram s ahol stabil qépeket használtak a cséplésnél.'A meao'dá'S sikerült. Belej elvtárs a 27 lóerős Slávia stabilmotorra 12 voltos dinamót szerelt fel. amelv a motor műkcdésével elegendő villamosáramot fejleszt. Erre a célra réqi dinamókat használt fel. A motorra három reflektort szerelt, amelvek a sötétedés beállta után is lehetővé teszik a cséplést, (m. qv.) Egymillió korona bevételt terveznek A tornaijai járás recskei szövetkezete nemrég tartotta évzáró qyűiését. Ezen a gyűlésen kiértékelték a szövetkezet múlt évi gazdálkodását és megállapították, hogv a tervet nemcsak teljesítették, hanem magasan túlszárnyalták. így 800 000 korona helyett 832 000 korona bevétele volt a szövetkezetnek. Az évzáró gyűlésen 105 000 koronát osztottak ki a szövetkezet tagsága között a munkaegységekre. A szövetkezet annak ellenére, hogv a rendkívüli esőzések óriási károkat okoztak, mégis eredményesen qazdálkodott. A munkacsoportok közül leginkább az állattenyésztési csoport tűnt ki munkájával, ahol ifjú Kellner zootechnikus és Kucharik János tehéngondozó végzett kiváló munkát. A második ötéves terv első évében egymillió korona bevételt terveznek, melyet a részletesen kidolgozott munkaterv alapján naqvon könnyen túl is teljesíthetnek, mivel a tervezett hektárhozamok a búzánál 22 métermázsát, a rozsnál 18 métermázsát, az árpánál 19,50 métermázsát, a kukoricánál 22 méíermázsát tesznek ki. Ez az átlag könnyen teljesíthető, sőt túl is teljesíthető. Ebben az évben o szövetkezeti tagok már 400 000 koronát terveztek a munkaegységekre. (Levelezőnktől.) FIATALOK A csisz szervezet ifjúságával van tele a terem. Lehetnek vagy ötszázan. Nagy csoportokban ülnek az asztalok körül. A fényképész magnéziumfénye villan fel olykor-olykor, időnként ütemes tapsorkán zúg fel. A mikrofon előtt fiatal, szőke leány áll. Mosolyogva beszél arról a munkáról, amit szövetkezetük 24-tagú lánycsoportja végez. Nézem az arcát — nagyon ismerős. A hangját is hallottam már valahol. Hát persze ... Most ismerem meg. Dobó Kati Kistárkányból. A kerületi konferencián Kassán ő képviselte a kistárkányiakat. Tavgly nyáron jártam náluk, amikor javában folyt a szövetkezeti földeken az aratás. Késő délután volt, akkor jött haza a határból. Künn ült a család a virágos udvaron. Kató vitte a szót, s a beszélgetés az estébe nyúlt. A szövetkezetben dolgozó 'lánycsoportról beszélt. Még most is fülembe csengenek szavai, amit akkor mondott: „Sehol sem érzem olyan jól magam, mint amikor a lányokkal együtt lehetek a szövetkezetben." Csaknem eay év telt el azóta. A lányok közül néhányan férjhez is mentek, de helyüket mindjárt be is töltötték az újonnan jelenkezők. Ez a lelkes lánycsoport, a szövetkezet egyik erőssége. Öntudatos, szervezeti életet élnek, a munkaversenyben az első helyen állanak, övék a járás vándorzászlaja. Szünetben odamegyek az asztalukhoz, beszélgetünk. - X — Szépen fejlődik szövetkezetünk. S ez a fejlődés a falu fejlődése is — mondja Dobó Kati. — Jöjjön el hozzánk, elvtárs, meglátja, mennyit haladtunk anyagi és kulturális téren. Állítását mindjárt számokkal, tényekkel támasztja alá. — A munkaegységek pénzértéke nálunk 20 Kčs volt, de a zárszámadásnál még 3 Kčs-val többet osztottak szét a tagok közölt. CSISZ szervezetünkben élénk a kultúrmunka is. Színjátszó és tánccsoportunk, énekkarunk, kézimunka-körünk van és sokat sportolunk. így építjük a szocialista Kistárkányt. Katóék arra is gondolnak, hogy a vándorzászlót továbbra is megtartsák. Elsők akarnak lenni a járásban ebben az évben is. A gyümölcsösben végzett munkájukon kívül a zöldségtermesztésben is vállaltak 12 hektárt. Kötelezettséget vállaltak, hogy 600 brigádórát dolgoznak le 60 hektár rét és legelő feljavításában. Versenyre hívták ki a járás CSISZ-szervezeteit a falvak szépítési akciójában, tagtoborzásban és a szövetkezet fejlődését biztosító kötelezettségvállalásokban. Lásson eoy egész nagy csoport gyűl körénk. Itt van Kulcsár János is, a battyáni traktorista, meg Holovács Ica Nagytárkányból és a többiek. Ica azzal dicsekszik, hogy egy hét leforgása alatt száz tagot szerveztek be a CSISZ-be. Tavaly 200 köbméter takarmányt silóztak le vasárnaponként, s a kultúrház építésénél 2000 órát dolgoztak le. Nálunk Kistárkányban még mindig nincsen kultúrotthon — veti közbe Dobó Kati. — Remélem, ebben az évben ezt a problémát is megoldjuk. De a kultúrmunkában ez nem akadályoz bennünket. Dolgozunk mi addig is, amíg a kultúrházzal elkészülünk. — A mi, nagytűrkányi CSISZ szervezetünk is tevékeny a kultúrmunkában — mondja Holovács Ica. — Zenekarunk van, s színdarabokat játszunk, a bevételből hangszereket vásárolunk. De tudod-e Kati, hogy a mai konferencián versenyre hívunk ki benneteket, kistárkányiakat? — Állunk elébe — felelte Dobó Kati. — De mondd csak, ti milyen vállalásokat tesztek? — Tizenöt fiatolt szervezünk be a CSISZ-be — mondja Ica. — Két csoportunk közül az egyik a szövetkezet mezei csoportja lesz, a másik a kertészetben fog dolgozni. A rétek és legelők feljavításán ezer órát dolgozunk le. Húsz hektárról két csoportunk fog csépelni. Kukoricából és burgonyából nagyobb hektárhozam elérését vállaltuk, 20—20 hektárról takarítunk be burgonyát, kukoricát és cukorrépát. Kötelezettséget vállalunk• még 800 köbméter siló készítésére. Kipirosodik a lányok arca, s ki tud ja, mi mindenről esne szó még a fiatalok között, ha el nem csendesülne a terem. A mikrofon előtt egymást váltják a fiúk és lányok Nagyidáról, Pelsőcről, Harichovcéról, Csécsről, Plavecröl, s a kerület sok-sok falujából. Felsorolják eredményeiket, nehézségeiket, s bizakodással tervezik a jövőt, szövetkezeteik fejlesztését. Megbeszélik földjeik feljavítását, a vízgazdálkodást, a hektárhozam növelését, az új agrotechnika módszereinek bevezetését., a mezőgazdasági csoportok munkájánál: kérdéseit, a CSISZ-szervezetek közötti versenyek eredményeit. A vita során felszólalok számos adattal bizonyítják az ifjak kezdeményezésének szép sikereit. Ilyen és hasonló kezdeményezést vár az ország a falvak fiataljaitól, a fiúktól, lányoktól, a traktorosoktól, a szövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók ifjúságától. A feladatokat, melyeket az ötéves terv első évében pártunk és kormányunk tűzött a fiatalok elé, éppen ez a fiatalokat \ iellemző sokoldalú kezdeményezés valósítja meg. Mészáros Gyula A királyhelmeci járás szövetkezeteinek konferenciája olyan eredményeket mutátott fel, amilyenekre az elmúlt években még nem volt példa. Az elért szép eredményeket kézzelfoghatóan tükrözi vissza a szövetkezeti tagok életszínvonalának rohamos emelkedése. Ezt bizonyították a beszámolóban felsorolt adatok, valamint a vitázok örömteljes beszédei. Fekete Barnabás az őrösi szövetkezet agronómusa például így nyilatkozott: — Szövetkezetünket a szovjet kolhoztagrok tapasztalatainak alkalmazásával sikerült úgy megerősítenünk, hogy nincsen az az erő, mely ezt valaha is megbonthatná. Igen, Őrösben jó alapokon áll a szövetkezet. A tagság megelégedett. Fekete Barnabás kifejtette, hogy szövetkezetükben a mintaalapszabályzat szerint a tagság egy emberként a közös érdekeket tartja szem előtt. S ha ezt minden szövetkezet magáévá teszi, nem lesz gyenge szövetkezet. Hogy mennyivel magasabb a szövetkezetiek életszínvonala, azt világosan feltárja a konferencia beszámolója, melyet Iván elvtárs tartott meg. Az elmúlt évben a szövetkezetiek 80 új lakást építettek és több százra megy azoknak a száma, akik nagyobb átépítést és tatarozást végeztek házaikon. A szövetkezetesek jómódját bižo- nyítja az is, hogy az 1955. évben mintegy 3 millió 719 ezer korona értékben vásároltak bútort, villanymosőgépe , varrógépet, rádiót, motorkerékpárt, autót és hűtőszekrényeket, nem is említve a többi közszükségleti cikkeket. A tagok vásárlóereje állandóan emelkedik és 1956-ban a zárszámadások után 620 000 koronáért bútort, 65 000 koronáért mosógépet, 28 000 koronáért varrógépet, 75 000 koronáért rádiót vásároltak a járásban. Nincs már szükség a királyhelmeci járásban arra, hogy valakit rábeszéléssel győzzenek meg a közös gazdálkodás előnyeiről. Az a néhány ember, aki még egyénileg gazdálkodik, naponta jelentkezik a közösbe. 1955-ben 200 taggal bővült a szövetkezeti tagok száma; Szatmárin új, harmadik típusú szövetkezet alakult, ebben az évben pedig Dobrán , alakult harmadik típusú új szövetkezet 34 taggal. A járásban már csak Szinyérben nincs szövetkezet, de ennek a községnek a dolgozó parasztjai is felkészültek a közös gazdálkodásra való áttérésre. A járás szövetkezetei a növénytermelésben 100 százalékon felül teljesítették termelési tervüket, míg az egyénileg gazdálkodók csak 97 százalékra. Például kapás és ipari növényeknél a következő eredményeket érték el átlagosan járási méretben: 1954-ben 1955-ben kukorica 14 q 32,30 q cukorrépa 125 q 231 q kender 31,60 q 35 q dohány 10 q 11 q Kukoricából a legszebb eredményt a leleszi „Május 1." szövetkezet érte el, ahol átlagosán 34 mázsát értek el hektáronként morzsolt állapotban. A silótakarmány termesztésében 1800 mázsás hozamot értek el. 1955-ben az egy hektár mezőgazdasági terület utáni jövedelem pénzben 2242 korona volt. Ha leszámítjuk a 869 koronás termelési költséget, a tiszta jövedelem 1163 korona. Az állattenyésztésben 828 koronát tesz ki a tiszta jövedelem egy hetct^r után. Noha 1954-ben csak 661 koronát értek el, az eredmény még nem kielégítő. Míg a sertés- és juhtenyésztés jelentős eredményeket mutat fel, addig nincs meg a tervezett szarvasmarhaállomány, amely csak 85,8 százalékos, s ebből a fejőstehenekre a tervvel szemben 78,4 százalék esik. Van rá lehetőség, hogy feltöltsék. Még vannak olyan sžôvetkezetek, ahol az alapszabályzattalVellentétben több tehenet tartanak háztáji gazdálkodásban a megengedettnél. Ezeket a legsürgősebben fel kell vásárolni és a közösbe vinni. Az állattenyésztésben a legkimagaslóbb eredményeket a leleszi, bodrogszerdahelyi, kisgéresi, perbenyiki és a nagygéresi szövetkezetek értek el. Leleszen például a sertéseknél 79,4 kg volt az átlagos súlygyarapodás, a szarvasmarháknál 78,8 kg, a tojótyúkok évi hozama 130 tojás tyúkonként, a tejhozamot pedig az 1500 literes tervezett mennyiséggel szemben 1600 literre emelték. Az eredményeket főként a pótjutalmazásnak és a szocialista verseny bevezetésének köszönhetik A kistárkányi szövetkezetből Demeter Margit, az ifjúsági munkacsoport tagja felszólásában kifejtette, hogy szövetkezetükben a pótjutalmazással elérték, hogy a tervezett 20 korona munkaegység értékét az év végére 21 koronára emelték. — Évről évre gazdagabbak vagyunk — mondotta — s beszélhet már nekünk bármit a Szabad-Európa rádiója, egységünket semmi meg nem bonthatja. Felszólalása végén felajánlást tett, hogy ebben az évben 200 mázsával emelik a cukorrépa hektárhozamát s minden anyasertéstől 13 kismalacot választanak el 16 kg súlyban — a tervezett napi tejhozamot pedig egy literrel emelik tehenenként. Zelenák József, a szentmáriai új szövetkezet elnöke örömteljes eredményről számolt be. Az alig féléves szövetkezet már felépített egy sertésistállót és egy ideiglenes tehénistállót. Végül kötelezettséget vállalt, hogy ebben az évben az egész községet megnyerik a szövetkezeti gondolatnak. _ A pénzügyi gazdálkodás terén a legjobb eredményeket a bacskai, leleszi, nagygéresi, zétényi, bolyi, bodrogszerdahelyi és az őrösi szövetkezet étték eí. 1955-ben 6 millió 408 ezer koronával többet fizettek ki a tagoknak, mint 1954-ben. Vagyis a járás szövetkezeteiben az 1P55. évben a munkaegység értéke 3,76 koronával volt több, mint az előző évben. A járás szövetkezeteseinek pénzbeli jövedelme, beleértve a gyerekeket és öregeket is, átlag 6879 korona volt az elmúlt évben. Ehhez jön még a természetbeni járandóság, úgyhogy bevételük nemcsak eléri az ipari dolgozók jövedelmét, de túl is haladja azt. Mindezek mellett vannak azonban fogyatékosságok is. Nagyobb mértékben kell megszervezni az állandó munkacsoportokat s bevezetni minden munkaszakaszon a pőtjutalmazást. Úgyszintén nagyobb súlyt kell helyezni a szövetkezeti tagok szakmai tudásának elmélyítésére. A konferencia megmutatta, hogy alacsony a szövetkezeti munkaiskolák színvonala. Maguk az elnökök sem látogatják őket rendszeresen. S végül, mint legfontosabbat az alapszabályzatot teljes mértékben be kell tartani. Ha mindezt figyelembe veszik és úgy cselekednek, ahogyan azt a konferencia határozata kitűzte, nem fér kétség ahhoz, hogv nemcsak a kassai kerületben, hanem országos méretben is elsők lesznek. Kaszonyi István Fejlődik, erősödik szövetkezetünk Az 1955. szeptember 4-én megalakult ipolybalogi EFSZ aránylag rövid idő alatt említésre méltó munkát végzett. Ez csendült ki az évzáró gyűlésen elhangzott beszámolóból. „Tíz nappal előbb fejeztük be a közös istálló javítását.. Ennek eredménye, hogy 300 liter tejjel adhattupk többet dolgozóink asztalara". A járási pártbizottság és a nemzeti bizottság segítségével a szövetkezeti munkát 50 százalékig gépesítették. A dolgozók az agrotechnikai időben elvetett 18 hektár őszi búzával és 90 százalékos mélyszántással készültek fel az idej termény biztosítására. A szövetkezet pénzügyi terve: egy munkaegységre 18 korona. Ezt természetesen csak a terv teljesítésével lehet elérni! És a tagság nemcsak teljesíteni akarja a tervet, hanem azt túl is akarja szárnyalni. Még emelni is akarja a munkaegység értékét. A gazdasági terv egy-egy munkaegységre 3 kg gabonát, és 3 kg szénát ír elő. Az a szövetkezeti tag, aki odaadó munkát végez és tervét becsületesen teljesíti, nagyobb jövedelemhez juthat, mint akármelyik ipari dolgozó. A szövetkezet

1 közgyűlése határozatot hozott a tervezett állatállomány betartására, a tej- és hektárhozam emelésére. Nagy gondot fordít a sertésállományra, amelyből már az első félévben hízósertéseket ad piacťa. Minden remény megvan arra, hogy a szövetkezet, amely eddig is oly szép sikereket ért el, a jövőben még eredményesebben gazdálkodjék. Csíri Ferenc és Böjtös Ferenc, Ip olyba log.