Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-01 / 61. szám, csütörtök

Megértésre talált felhívás Számos építkezésen közel egy hónapig szünetelt a munka. Így a február 'hónapra előirányzott terveket nem sikerült teljesíteni. A februári lemaradás veszélyezteti az első negyedévi terv teljesítését. Hogy e lemaradásokat behozzák, » Megbízottak Testülete és" a Szlovák Szakszervezeti Tanács felhívással fordult Szlovákia dolgozóihoz. A felhívás többek között ezeket mondja: „Szervezzetek második és harmadik műszakot, használjátok fel a szombatokat és vasárnapoiatt az elmarad; munka behozására és teremtsétek meg a szükséges előfeltételeket az ipari üzemek, lakások, iskolák, mezőgazdasági épületek, egészségügyi és egyéb berendezések építési tervének továbŕ.; egyenletes teljesítésére." Vezető szerveink szavai az építkezések dolgozóinál megértésre találtak Alig hangzott e! a felhívás, a dolgozók összejöttek és gyűléseken beszélték meg, hogy mit tehetnek a lemaradások behozására Gyűlést tartottak a komáromi 2. számú lakótelep építkezésén is s a részvevők úgy döntöttek, hogy a 'lemaradásokat behozhatják, de ehhez c nap minden óráját ki kell használni. Ennek érdekében máris több egyéni es kollektív kötelezettségvállalást tettek A 44 lakásegység részlegén például ü dolgozók vállalták hogy a lemaradások behozására a rendes munkaidőn kívül március végéig 3000 munkaór.it dolgoznak le. Az óvoda építésén dolgozók 1500, a 150 lakásegység építésen dolgozók pedig '2000 munkaóra ledolgozását vállalták március végéig a rendes munkaidőn kívül Elhatározták azt is, hogy dolgoznak vasárnapokon és a munkát, amint lehetővé válik, két esetleg három műszakra szervezik meg. — Munkahelyeinket — mondott3 Mindzsora András építésvezető — 6070 cm, helyenként méq annéí is vastagabb hótakaró fedi Ezért jelenleg a hóeltakaritást végezzük Ahogy ezzel készen leszünk, nyomban az építkezéshez kezdünk Is mindent megteszünk hogv a lemaradásokat behozzuk Pod horný János építőmester ezeket mondotta: — Nagy a lemaradásunk, de nem olyan, hogy ezt az elkövetkező hetekben ne hozhatnók be. Közös erővel minden legyőzhető. Közös erővel fogunk mi is a munkához és a munkások, műszakiak és mi mesterek mindent megteszünk, hogy a munka rendes kerévágásban menjen és a terveket teljesíthessük. A felhívás a minél több munkaóra ledolgozására szólítja fel az építkezések dolgozóit és ezi hangoztatják h komáromi 2-es számú lakótelep vezetői is. Amikor azonban a több munkaóra ledolgozása érdekében szóltak hangsúlyozták, hogy a vezetőség biztosítsa a zavartalan anyagellátást A dolgozók erre vártak a legjobban mert amint mondtak „A nap minden óra ját csak úgy használhatjuk ki és csak úqv dolgozhatunk zavartalanul ha minden anyag időben rendelkezésünkre áll." Ezt megerősítette Konyicsek Rudolf elvtárs és kiegészítésül még ezek?

t mondta — Az anyaghiányt s raktárok rendbehozásával és más intézkedésekkel leküzdjük Most arra lesz szükség hogy a meglévő anyagokkal minden munkahely a leggazdaságosabban bánjon. Komárom után a dunaszerdahelyi 2? 'lakásegység építkezésére látogattunk el. A helyzet itt is hasonló a komáromi építkezéshez A munka itt is közel egy hónapig szünetelt. A Megbízottak Testületének és a Szlovák Szakszervezeti tanácsnak Szlovákia dolgozóihoz intézett felhívását itt is megértéssel fogadták. Mivel még nem tudják, hogy a munkát mikor kezdhetik meg teljes ütemmel kötelezettségvállalásokat a 2, vagy 3 műszak hővezetésére nem tettek, de azt elhatározták, nogy szombat és vasárnap egész nap dolgoznak Mészáros Gyula elviars. az építkezés vezetője, terveikről így nyilatkozik: — Januárban előirányzatainkat 102 százalékra teljesítettük Februárban nagyon lemaradtunk ez azonban nem jelenti azt, hogy a mulasztottakat nem pótolhatjuk Szombaton 5 óra helyett máris egész nap dolgozunk és ha lehetőség nyílik, bevezetjük a második műszakot is. Ogy tervezzük, hogy a munkások és műszakiak közös erőfeszítésével és a jó munkabeosztással februári elmaradásunkat március végére vagy áprilisra behozzuk s előirányzatainkat ismét egyenletesen teljesítjük. (b) Egy új műanyag A természetes kaucsuk főforrása a Heve

a Braziiiensis l'a nedve. Kisebb-nagyobb mennyiségben számos más növény nedve tartalmaz még kaucsukot, amelyek közű! ki keli emelni a Szovjetunióban meghonosított és igen nagy mennyiségben termelt jó Az út javítók jelentik: „AZ UTAK JÁRHATÓK

4' A nyitra: utkaparók alaposan felkészültek a télre. 48 teherautóval végzik az utak behrnvését Egy kocsival egy óra alatt 10 km hosszú útvonalat behintenek Az összes kocsikkal négy órán belül biztosítják, hogy a kerülettien mindon út. járható Ütkaparóinknak nagyon sokat segítenek a gépek. A vasekék, gráderek, hóturbi.iák és más gépek megszüntetik a zavarokpt. Igeri jól szervezték meg d készenléti szolgálatot, s éjjel nappal eberen örködnek az útvonalak járhatósága felett. Igen jó a műszakiakkal való együttműködés is. Ha valanru akadály adódik az útvonalakon, abban a tására faekéket használnak, s ennél jelentős segítséget nyújtanak az EFSZek és GTÁ-k járművei. Más jármüveket is biztosítanak szerződésileg, főleg az építkezésekről, melyeket zavar esetén felhasználnak. A nehéz gráderek és autógráderek az útvonalaknak eke uián való megtisztítására, továbbá az 50 cm magasságú hóréteg eltakarítására szolgálnak. Ütkaparóink jó munkaszervezésének következtében ebben az évben még nem fordult elő komolyabb zavar, mert le tudták küzdeni az összes nehézségeket. Ezért nem fordult elő semmi zavar közlekedésünkben. Az utvonalak pillanatban jelentést tesznek erről a la'jelenlegi kedvezőUen Időben js járCsehszlovák Állami Utak gépesítő üzemének. A műszakiak közvetlen telefonösszeköttetésben állanak az üzemekkel. A 10 cm-es hóréteg eltávolíhatók, s ezt útkaparóink alapos felkészültségének és szervezettségének köszönhetjük. Ilia Markó minőségű kokszagízt. A fák kérgét 1/3 kórívben lejtősen bevágják és a bevágás alatt összegyűjtik a kifolyt nedvet, a iatexet. Az így nyert nedv a levegőn megkeményedik. A nyers kaucsukba kevert kén menynyiségétö] függ a kaucsuk szakítősi szilárdsága Ha a kéntartalmat növeljük. a rugalmas, lágy kaucsuk tulajdonsága; fokozatosan eltűnik és 25— •10% kéntartalomnál már kemény anyag, az ún. ebonit keletkezik. A Szlovák Tudományos Akadémia kollektívája dr. Galvánek vezetésével kidolgozta egy új kaucsukanyag gyártási módiát. Keménvgumi keverékéből őrléssé* minőségileg jobb ebonitpori' állítottuk elő. mint az Angliából és Franciaországból behozott porok. Ezt újfajta gyártási módszerrel állították elő. amelynél az adalékok mennyisége játssza a főszerepet. Az így előállított új anyagnak 15%-kal nagyobb a szakítási szilárdsága, hajlíthatós&ga 20%kal növekedett és ütközési szilárdsága •s jobb. Az ebonitpor újfajta gyártásánál jelentékeny devízamegtakarltást értek el. A termék előállítása olcsóbb lett. mivel olyan anyagokat alkalmaznak, melyek részint belföldi eredetűek, részint a Szovjetunióból és a népi demokratikus államokból gyorsan és bármikor beszerezhetők. p\ r Galvánek kollektívája szerint ^ az előállított ebonitpT főleg a finommechanikai alkatrészek készíté sénél ún. ventillátor-szárnylapok, íróés szátnológépvázak. irodai gépeknél a papírt befogó hengerek gyártásánál, villamos-szigetelő anyagoknál tekercstartók, foglalatok, körtekapcsolók, vasalószigetelések, rádiócsőfejek, forgatógombok, rácsok, antennaszigetelők, kondenzátordobozok, telefonkészülékház, billentyűk készítésénél vált be. A hangszergyártásnál az ebonitnort hidraulikus nyomású sajtológépekkel az előírt formára préselik és tárogatókat, furulyákat és más fúvóshangszert is készítenek belőle, amihez azelőtt ébenfát és körtefát alkalmaztak A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ebonitporból készült hangszereknek jobb a hangzásuk, mint az ében- vagy körte fából készült hangszereké. H. r. oooooooooootxxxxxxxxxxxxxxxxxx^^ Sen!< föidjen Azt mondják, senki földjén járok. Furcsugy-e? ' Senki földjén járni és belptúrni a szürke hótakaróba. A rögöket vallatni Vigtelkén. A kőbányaüzemtől kőhajításnyira Hogy valóban senb jóldje-e ez, azt majd meglátjuk Szabadjon előbb elmondanom, hogy az ártatlan földecskéi ide-oda dobálják Volt már a szövetkezeté és ezt senki se bánta. SenRi se, az üzemvezető Zemen Józsefet kivéve Mert ö sajnálta. Régi ura a földnek, ízért saj nálta. -4 rimamurányi társaság idején éppúgy számolt vele. mint manapság. Hozzászokott hát, megszerette hát. A föld legalább annyira foglalkoztatja mint az üzem, a termelés Mert mire képes réttel, mindennel együtt ez a két hektár? Istállót ragasztani a kastélyhoz. Az istállóba tehénkét varázsolni. A tehénke hasznából éldegélni, stb. Amilyen bánatot okozott neki a szövetkezet megalakulásával a föld elvesztése, ugyanolyan örömet a viszszanyerése. Két éve ugyanis a szövetkezet felbomlott. Kis ideig gazdátlanul hevert a bányaföld És jaj, mi történt ? A telepi munkások, a bánya dolgozói hajmeresztő dolgokról suttogtak. Jó lenne a földet felosztani. Többnek jutna belőle valamire való kertecske. Zemen József felszántatta a földet. Minek marakodnának rajta a bányászok Nem volt azoknak földjük soha. Most sincs. Csak olyan, hogy a madár is átlépi. És birtokába vette újból a bányaföld nagy részét. Annyira beletemetkezett a korszerű gazdálkodásba, hogy se látott, se hallott. Nem hallotta meg, hogy tizenegy ár földterii let után kőtelező a beadás Mert ő nem gazda. Üzemvezető Száz bányász nevelője, irányítója. Nem vonatkozik rá se törvény, se rendelet. Különben, Vigtelkén a madár se jár. Hallgatni tehát semmi, beadást nem teljesítem meg arany! Az üzemvezetőnek eltitkolt földje van ! És ki dolgozza? Ö maga talán? Vagy felesége, a nagyságos asszony'' Jaj, gyenge elméjű emberek. Hát miért jnr az üzembe száz ember, és Riport a rozsnyói járásból CSENDÉLET VÍGTELKÉN miért vagyok én üzemvezető ? Csak intek, csak egy mozdulatot teszek és sztliceiek, vagy szalóctak kaszálják a rétem, hordják a sarjúm Munkaidő alatt, meg munkaidő után Siktára kaszálnak, siktára hordanak Mert nem mindegy a bányásznak, hogy az üzemben dolgozik-e. vagy a földecskén? A pénzt megkapja, aznap a normát ts teljesíti. Erről gondoskodik az üzemvezető, aki teljesítményt felmérő bányamester is egy személyben. Azt .senki se mondhatja, hogy a földet purlagon hagyom. A beadás? Szegény vagyok Ezerhatszáz koronából nyomorogna az üzemvezető? Élni kell Azért adott az isten az embernek észt, hogy éljen vele. Itt állok, járok a senki földjén. Keserűségemben majdnem sírva fakadok Csak én tudom, hogy senki földjén járok, a pelsöci helyi nemzeti bizottság nem tud róla. Ott van a földnyilvántartási könyvben a kimutatás, de a helyi nemzeti bizottság nem tud róla! Istállómester és fe ö Beljebb nyomulok a titokzatos birodalomba. A dermesztő fogvacogtató télben hunyorog rám a kastély. Szelíden simul hozzá az istálló. Benne tehén és borjú szénáz. Kéremszépen, ennek az istállónak, meg a benne szénázó jószágnak története van. Hosz szú évekig Cselényi János bányász nyitogatott be ide. Mindig reggel. Míg Zenien üzemvezető az igazak álmát aludta Megtisztította a jószágot, leszedte a trágyát, almozott, itatott, aztán ment a bányába. A felesége váltotta fel. A tizenhárom éves korától másokra dolgozó felesége. Senki se mondhatja, hogy az üzemvezető ingyen kívánta tőle a munkát. Elhasznált rongydarabokat kapott az ember, és egy liter tejet az asszony. Békességben éldegéltek. Egészen addig, míg az asszony ablakot fényesíteni, mosni bírt a nagyságos asszonynak De az asszony kórházba került, kidőlt, s izóta a viszony megromlott közöttük. Más váltotta fel Cselényi helyét. Hiába, jók voltak, míg jók voltak. Cselenyi se volt rossz ember. Még vasárnapját is feláldozta az üzemvezetőnek, járt fát szedni az erdőre. De kaszált is neki, meg ami jött, mindent csinált. Nagy kedve nem volt hozzá. De ha Zemen hívta, ment. Ő az üzemvezető, Cselényi csak bányász. Zementöl függ, milyen helyre osztja majd be a bányában. Értik, ugyebár? Az üzemvezető Zemen se rossz ember. Hogy tavaly decemberben Ambrus mellé állította Cselényit, aki fát fuvarozott neki az erdőről? Oda állította. Nem fizetett 6 rá. Siktára ment az is. Az üzemnek van pénze. Két ember száz között meg se kottyan. Élni kell. Szegény az üzemvezető. És nemcsak ó járt munkaidő alatt fát összeszedni, Gyömbér, Majoros, Susányí és Sebő Miklós is járt. Oszt mi van abban? Annyi az, mintha bányában dolgoztak volna ... Dióverő tél Hihetetlen. Ilyenkor, télidőben dióverésről beszélni. A vigtelki telepet járva úgy tűnt, mintha az emberek ellenségei lennének mindennemű dióverésnek. Pedig a Hutmannak igaza van. * dió nem maradhat a fán. A nemzetgazdaság kára lenne, ha a fán maradna. Zemen int megint, vagy egy kézmozdulatot tesz és Közlik Lajos, Orel Béla és Petrenka Laci otthagyják a siktát. Mennek diótverni az üzemvezetőnek. Igen ám, de fára kell mászni. Az pedig idős embernek nehéz. Nem mozdulnak, a fa alatt tétováznak és a nagyságos asszony ott terem. — Minek jöttek, ha élhetetlenek. Az uram küldi magukat, és a fára én másszak fel? Pedig a dió könynyebb, mint a kő. Oszt ezzel köszönik meg. Felmennek. Verik. Futdr Ki más, ha nem Petrenka Laci. Fiatal házas, jólábú, ügyes gyerek. Fogja a kosarakba ayömöszőlt gyümölcsöt és indul vele. A nagyságos aszszony parancsára. Megjárja Tornaiját, Rozsnyót, jó a friss gyümölcs illetékeseknek, rokonoknak, ő a bennfentes Zetnenéknél. Ö a titoktartó, a lakat. Persze Pelsöcre is lejárogat. Daráltatni. Az üzemvezetőnek tehene, disznaja van. Mindig munkaidő alatt megy, így a legjobb. Igy nem tartoznak egymásnak. Az állam kifizeti neki a le nem dolgozott siktát, köszöni, s az üzemvezető viszonozza Igen, de Petrenka Laci elhibázza a dolgot. A vonatban, meg tudja az isten hol, eliar a szája, hogy mit művel ő. Fülébe jut a nagyságos asszonynak és mint megbízhatatlan bányászt, felmentik funkciójából. Szegény Laci! De megjárta! Méhes Az egész tákolmány élettelen. Tél van. Nem röpködnek a méhek. Inkább a gondolatok röpködnek a méhek körül. Mert kérem az üzemvezető szegény ember a népi demokráciában, méhész is kell, méhes is kell. És a méhész nem pottyan le cz égből. Tavaly ősszel hozzá kellett fogni. Hol vagy Orel Béla, Őrlik Lajos. Cselényi János, Sebő Béni. Fiacskáim Én édes gyermekeim. Gyertek csak elő. Nem otthonról jönnek, a siktából jönnek, a munkát hagyják ott. mert a méhes fontos. ontosabb a tervteljesítésnél. Hetekig csinálják a házikót, mert ha az üzemvezetőnek van esze, nekik is van. Miért ne kopácsolnának rajta hetekig. A siktapénzt úgyis megkapják. Ők nem fizetnek rá. De Zemen, illetve a teljesítményt felmérő bányamester sem fizet rá. Még ráadást is osztogat az emberségből: Köszönömöt. És megteszik, mindent megtesznek neki Mert Zemen üzemvezető a felszabadulás óta is két nagy csoportba osztja a bányászokat. Jó embereire és rosszakaróira. Ez utóbbiak közé sorolja azokat, akik neki nem szívesen dolgoznak. Az üzem Tavaly a tervteljesítés körül mindig baj volt. Pedig a csillék zörögtek, a fúrók dolgoztak, a kotoró sem pihent. Mégis, egy-két ujjon megszámolható, hányszor teljesítették a tervet. Az irodában beszélgetek Zemennel, s kérdezem, mi a helyzet a bányában ? Semmi különös nincsen — mondja Abszmcia nincs, a munkafegyelem jó, a munkához való viszony is jó. Ahogyan ez bevett szokás. Ahogyan a gramofonlemezre is felveszik. Persze Silling, az üzemi tanács elnöke, Váradi párttitkár és az üzemi pártszervezet minden tagja is azt mondja, amit az üzemvezető. Sót, miután rátérek a fentebb említett esetekre, rávágják, hogy koholmány, ebből egy szó, annyi se igaz. És Silling is, Váradi is igy meg úgyozik, hogy az üzemvezető jó ember, derék ember, tekintélynek örvendő ember. Ezt példával is igazolják. Ha Zemen hivatalosan egy napra elutazik, mindjárt felüti fejét a fejetlenség, nincs munkafegyelem, igyekezet. Hanem ha visszatér, egy munkkanás se kérem. Csak ránéz, összehúzza a szemöldökét és a kezével int. Érti az elvtárs? Ertem, hogy az üzemben baj van a tervteljesítéssel. Értem, hogy a pártszervezetnek csak a bélyegfelragasztásban merül ki minden ereje. Zemen ott a munkafegyelem, igyekezet, minden! Senki földjén állok, eltitkolt földön járok, magam sem tudom, hogy kerültem ide. Amit felsoroltam, apróságok, kicsiségek. Az üzemvezető szegény ember. Össze-vissza ezerhatszáz korona a fizetése, élni kell. És az üzemvezető él. Siktapénzen, munkáskézen. Bizony mondom, ezt a csendéletet nem háborgatja még a madarak rebbenése sem. Mács József. OJ SZO 1956. március 1. w >