Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)
1956-03-29 / 89. szám, csütörtök
V égre elérkezett az ideje, amikor már teljes erővel hozzá lehet látni a vetéshez. A múlt héten ugyan már megkezdődött a határban a munka, de az egy-két napos esős időjárás miatt várni kellett a vetéssel. Most már jobbra fordúlt az időjárás. Teljes erőbevetéssel dolgozni kell. Ha még néhol nem is szikkadt meg az egész határ, úgy helyes, ha az agronómusok kikeresik, „felkutatják", azokat a területeket, amelyek megszikkadtak, alkalmasak a vetésre és ott végzik a vetést. Az idő úgy is késleltetett, igen sürgőssé vált a munka, nincs idő s nem is lehet már most arra várni, míg eljön az igazi meleg idő. Vetni már lehet; az állami gazdaságok dolgozóját, a szövetkezeti tagot, az egyénileg dolgozó parasztot várja a határ. Induljanak meg tehát a vetőgépek, zúgjanak a traktorok, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag, hogy az idén is bő termést takaríthassunk be. . SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 29. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam 89. szám A kollektív vezetés a pártélet alapjainak az alapja Világ proletárjai egyesüljetek! Kétségtelen, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongreszszusán szereplő kérdések közül a személyi kultusz és a kollektív vezetés kérdései azok. amelyek — a kongresszus anyagát tanulmányozva — pártunk szervezeteit és tagjait többek között a leginkább foglalkoztatják. Pártunk tagjainak érdeklődése joggal fordul e kérdések felé, mivel mély elemzésük, széleskörű megvitatásuk és gyakorlati alkalmazásuk döntő módon befolyásolja egész ' pártunk tevékenységét, a párttagság aktivitását, tevékeny részvételét a párt előtt álló feladatok megoldásában. Nem véletlen, hogy pártunk tagjai oly nagy figyelemmel tárgyalják és vitatják a személyi kultusz és a kollektív vezetés kér.déseit, mivel a személyi kultusz leküzdése és a kollektív vezetés megteremtése minden pártszervben és szervezetben nem kevesebbet, mint a Dárttagok alapszabályokban biztosított jogainak gyakorlati érvényesítését jelenti. Ugyanis lehetséges-e, hogy a párttag élve az alapszabályzatban biztosított jogával a pártgyűléseken a megtárgyalásra kerülő kérdésekkel kapcsolatban véleményt /nyilvánítson, észrevételei, javaslatai, kifogásai lehessenek, ha olyan helyzet, olyan légkör alakul ki, hogy mindezeket a jogokat önkényesen néhány vezető sajátítja ki magának, s akik jogot formálnak arra, hogy véleményük, észrevételük, javaslatuk és kifogásuk csak nekik lehessen, hogy az utolsó és a döntő szó mindenben az övék legyen? Lehetséges-e ilyer. légkörben a bírálat és az önbírálat, az az alapszabályzatban lefektetett elemi jog, hogy a párt tagja „a pártgyűléseken bármely párttagot, funkcionáriust és pártbizottságot megbírálhat?" Hogy volna ez lehetséges, hogyan bírálhatna a párttag, ha egy ember körül olyan légkör alakul ki, hogy annak megállapításai mindenkor helytállók, ő nem tévedhet, és csalhatatlan? Természetes, hogy ilyen légkör, nem tűri az ellenvéleményt, „tudálékoskodásnak", „gáncsoskodásnak", „irigységnek" és „támadásnak" tekinti és minősíti a bírálatot. Nem, az ilyen légkörben nem fejlődhet ki őszinte bírálat és önbírálat, az ilyen légkörben csak helyeselni és bólogatni lehet, s a bírálat helyét a tömjénezés foglalja el. Másrészt pedig a párttagok passzivitásba esnek, mert úgy vélik: minek gondolkodjanak az egyes kérdések megoldásán, hiszen gondolkodik helyettük a vezető, ő majd megold minden kérdést. A marxizmus-leninizmus szellemével, a pártonbelüli demokráciával, a párt és a párttagok aktivitásával összeegyeztethetetlen a személyi kultusz, az, hogy az egyes pártszervek és pártszervezetek hatáskörébe tartozó kérdésekben csak egyes vezetők határozzanak és döntsenek. A személyi kultusz leküzdéséért való törekvésben nagyon is fontos hangsúlyozni, arra rávilágítani, hogy a személyi kultusz a belőle származó összes káros következményekkel együtt lehetséges a párt bármely fokú szervében és szervezetében. Szükséges ezt hangsúlyozni azért, mivel számos elvtársunknál olyan nézet alakult ki, hogy személyi kultusz csak a párt országos, legfelsőbb szerveiben és azok vezetői * körében lehetséges. Ez pedig nincs így. a személyi kultusz éppúgy lehetséges a párt alsóbb szerveiben, de magukban az alapszervezetekben is. Éppen azért naiv elképzelés volna, ha a személyi kultusz elleni harcot csupán annak tekintenék, hogy ezentúl nem a párt országos szerveiben lévő személyiségeket, hanem a pártot és annak központi bizottságát éltetjük. Nem ez a lényeg, s nem ez a feladat, hanem az, hogy a párt minden szervében és szervezetében kirántsák a talajt a „mindentudók" és a „csalhatatlanok" alól, és hogy a pártgyűléseken ne az ilyen „mindentudók" és az őket támogatók, mindenkor és mindenben „egyetértők" szava és akarata érvényesüljön, hanem a pártgyűlés kollektív szava és határozata. A marxizmus-leninizmus a pártvezetésnek csak egy módszerét, a kollektív vezetés módszerét ismeri el, s annak érvényesülni kell a párt valamennyi szervében és szervezetében. A kollektív vezetés óriási erőt szabadit fel és bontakoztat ki a párt tagjaiban. A megoldásra váró kérdések sokoldalú megvitatása, az, hogy a résztvevők bármelyikének jogában áll a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban véleményt nyilvánítani és hogy az elvtársak éles, de elvhű vitában győzik meg egymást a kérdéssel kapcsolatos nézetükről, nemcsak a helyes határozatokhoz és döntésekhez vezet, hanem ezek maradéktalan végrehajtásához is, mert hiszen a határozat a kollektív akarataként jött létre, s így természetes, hogy valóraváltásáért minden egyes résztvevő felelősséget érez. S mennyivel kevesebb a lehetősége az ily módon született határozatoknál, hogy helytelenek és hibásak legyenek, mivel nem egy ember szűk látókörét tükrözik, hanem sok, az élet különböző területeiről való emberek tapasztalatát és észrevételét foglalják magukban. Éppen ezért a kollektív döntései a megoldásra váró problémák, az élet sűrűjébe vágnak bele, a párt, az állam, a dolgozók szükségleteit tükrözik. A kollektív vezetés óriási jelentősége éppen a párt erejét, legyőzhetetlenségét jelentő, a dolgozók széles tömegeivel való szoros' és elszakíthatatlan kapcsolat megteremtésében és állandó erősítésében rejlik. Mert erősítheti-e a pártnak a dolgozókkal való kapcsolatát jobban bármi más, mint az, ha a párt minden egyes tagjának^. — akik a pártonkívüliek között élnek és dolgoznak, ismerik minden örömüket és bajukat — lehetőségük van arra, hogy észrevételeiket és tapasztalataikat, az észlelt hibákat és sérelmeket a pártgyűléseken elmondhassák, s szavuk meghallgatásra találjon? Mennyi hibát és elégtelenséget szüntethetünk meg könnyű szerrel, ha minden pártszervben és szervezetben olyan légkör, a kollektív vezetés légköre alakul ki, hogy a szervezet minden egyes tagja elemi kötelességének érzi az általa észlelt hibákról beszámolni, melynek révén a szervezet a hatáskörébe tartozó területről a valóságot tükröző teljes áttekintést nyer. De lehetséges-e ez, ha a pártgyűléseken csak a vezetők szava a helytálló és mérvadó? Vajon ismerheti-e egy ember a falu, az üzem, a járás vagy a kerület valamennyi problémáját? Mennyire igaz, hogy több szem többet lát, de nemcsak többet, hanem másképp is, és a látottak, a vélemények szabad kicserélése által a kollektív helyes, az adott helyzetnek megfelelő következte(Folytatás a 2, oldalon.)" Nagy segítséget jelent a szövetkezeti tagoknak az idén az SKGK szovjet kukoricavetőgép. Ez a korszerű gép egyszerre hat sort vet be 70 cm-es sortávolságban. A géppel naponta 8—10 hektár földet lehet bevetni. Képünkön az új gép próbavetés közben az őgyallai határban. Több mint 6 400 hektár földet vetettek be már a bratislavai kerületben a tavaszi munkák megkezdése óta számított néhány nap alatt. Szép eredmény ez, s ha nem jön közbe a pár napos havas eső, minden bizonnyal jóval több árpát és egyéb tavaszi vetőmagot vetettek volna már el. Természetesen a kedvezőtlen időjárás következtében néhány napig szünetelt a vetés. A dolgozó parasztok azonban ezt a pár napot is jól felhasználták. Kitisztították az összes vetőmagot, végrehajtották a vetőmag kicserélését, s tekintettel a rossz időjárás okozta késésre, átdolgozták a tavaszi munkatervet úgy, hogy most ha az időjárás engedi, teljes lendülettel lássanak munkához. Naponta 35 hektár... Aki idejében vet, gazdagon arat A patasi szövetkezet tagjai még a téli hónapokban gondosan kitisztították a vetőmagot és kijavították a gazdasági gépeket, hogy a tavasziak vetését minél gyorsabban befejezzék. Tudják jól, hogy ha időben vetnek, gazdagon aratnak, nagyobb lesz a termés. A munka már folyik a patasi határban. A vetés alá, a cukorrépa és a többi növények alá készítik a földet. Már a kukoricavetőmagot is előkészítették. Illés Bertalan, Bős A napokban a padányi szövetkezet is megkezdte a tavaszi munkákat. Száva Zsigmond, a brigádközpont kiváló traktorosa alig várja már, hogy az időjárás jobbra forduljon, hiszen kötelezettségvállalását, napi tervét 150 százalékra akarja teljesíteni. László Mihály traktoros, aki a múlt évben 250 százalékos teljesítményt ért el, szintén csatlakozott a többi traktoros kötelezettségvállalásaihoz. ígéretet tett, hogy a tavaszi munkák idején munkatervét 160%-ra teljesíti. Tóth Gyula, Nagymegyer Elvetették a tavaszi gabonaféléket A Sárosfai Állami Gazdaság dolgozói a tervezett 5 nap helyett, négy nap alatt befejezték az árpa és zab vetését. Lesimítóztak 445 hektár főidet, elvetettek 126 hektár árpát és 20 hektár zabot, mind keresztsorosan. *** Kötelezettségvállalások a tavaszi munka sikeréért Új szövetkezet a rimaszombati járásban A Pozsonypiispöki Állami Gazdaság dolgozói is teljes erővel hozzáláttak a tavasziak vetéséhez. Képünkön Kovács István traktoros KDP-35-ös lánctalpas traktorral egy láromrészes agregátra szerelt vet'ógépcsoportot vontat. Ezzel az agregáttal naponta 35 hektár földet vet be Teljes erőbevetéssel A somorjai EFSZ teljes erővel kezdte meg a tavaszi munkákat. Eddig 37 hektár földet trágyáztak meg istállótrágyával. Egy-egy hektárra 300 mázsa istállótrágyát hordtak ki. öszszesen 11 vagonnal hordtak ki a földekre. Ezenfelül 120 hektár évelő növényt szórtak meg műtrágyával. Utána nehéz fogassal megfogasoltak 38 hektár herét. Eddig elvetettek 40 hektár tavaszi árpát, négy hektár I borsót, négy hektár lencsét és 32 hektár földet a cukorrépa alá is megmútrágyáztak. A somorjai szövetkezet tagjai, ha nem jött volna közbe a rossz idő, március 26-ra befejezték volna a koratavasziak vetését, ami összesen 300 hektárt tesz ki. A vetést három lánctalpas traktorral és négy kerekes traktorral végzik. Ezenfelül még 12 pár ló is segít e munkában. Fehér Károly, Somorja. Az egyénileg gazdálkodók Is sikeresen befejezték a vetést. Az élen haladtak Kovács Alojz, Spetenhauzer Ferenc, Szitás József, Szalai Béla és Sándor Péter. A vetés idején sem az állami gazdaságban, sem az egyenileg gazdálkodóknál nem volt megállás még vasárnap sem. Czére István, a helyi pártszervezet elnöke és társai vasárnap egész nap vetettek és ezzel elősegítették, hogy minél előbb befejezzék a tavaszi vetést. A traktoros brigád tagjai külön dicséretet érdemelnek, mert fáradságot nem ismerve éjjel-nappal dolgoztak. A lánctalpas traktorok simitoztak és fogasoltak, a kerekes traktorok pedig végezték a vetést. Meglagasoltak öszszesen 150 hektár hereföldet és az összes műtrágyát elszórták a herékre és az árpaföldekre. Most pedig már készítik a földet t napraforgó-vetés alá. ÁLLÖ FERENC, Sárosfa. A rimaszombati járásbeli Gortva köáégben új egységes földművesszövetkezetet alakított 18 kis- és középparaszt. 189 hektárnyi földet — ebből 125 hektárnyi szántót — művelnek közösen. A malomszéki (érsekújvári járás) szövetkezet ifjúsági csoportja is teljes ütemben végzi a tavaszi munkákat. A mezei munkák megkezt ésének első napján az áttelelt lucerna és _egyéb évelő takarmányokból 19 hektárnyit trágyáztak meg műtrágyaszóró géppel.
