Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-13 / 167. szám, szerda

1955. július 13. UISZO 5 A podoli gazdaságban... AZ ÚJ SZÓ P OSTÁJÁBÓL nii i Mii ii ai iiimiMUMiMPHWMMWBrnrMW^ i n wi miii ' Mi n— m i rrrr— '" ­Gyermekkacagástól hangosak a myjavai erdők Egyik kiváló eredményekkel dicse­kedhető állami gazdaságunk igazgató­sága a dél-csehországi Tábor városá­ban van. Vezetője Štépan Truhlár elv­társ. Egyik legjcbb gazdaságukban — Podolín — állattenyésztéssel foglal­koznak. A podoli gazdaság dolgozói már évek óta kimagasló eredményeket érnek el az állatok hasznossága fokozá­sának terén. A gazdaság élén František Dvoŕák áll, aki 1948 decemberében igen elhanyagolt állapotban vette azt át. Nemcsak a földek, hanem a gazdasági épületek is rossz állapotban voltak ak­kor. Ajtókat, ablakokat, tetőt, padlót, mindent alaposan rendbe ketlett hozni. Jelenleg a tizenkilenc tagból álló kol­lektíva látja el a farm minden mun­káját, viseli gondját, a fejősteheneknek, a növendékállatoknak. Igen büszkék hatalmas, 5000 baromfit számláló gaz­daságukra és három pompás csődö­rükre. Munkahelyükön a legújabb szov­jet módszereket alkalmazzák és saját jól bevált tapasztalataikra támaszkod­nak. Tehénistállójuk a legkorszerűbb kö­vetelményeknek is megfelel. Tágas, tiszta, levegős és jóformán minden nehéz műveletet gépesítettek benne. Vízvezeték szállítja az istállóba a vi­zet, gép hordja be a takarmányt és segít a trágya kihordásában. A 72 te­Minél többet és jobbat termel me­zőgazdaságunk, annál dúsabban terí­tett asztala lesz a dolgozóknak, annál több nyersanyag jut könnyűiparunk számára. Régi módszerekkel mindez elérhetetlen. Itt gyorsabb és megbíz­hatóbb hatású receptekre van szük­ség. Ezekben pedig nincs hiány, mert a mezőgazdasági szakkönyvekben min­den kérdésre megtalálják földműve­seink a feleletet. Szakkönyveink a me­zőgazdasági termelés minden ágaza­tával és minden problémájával fog­lalkoznak. Az idei termés sikeres betakarítása érdekében nagyon fontos a kombájnnal való aratás helyes megszervezése. Ez a munka a traktorállomások egyik leg­fontosabb munkaműveletei közé tarto­zik. Marko és Martaus mérnökök könyvében, melynek címe „Az . ara­tócséplőgépes betakarítás szervezése", kombájnosaink jó segítőtársra talál­hén etetését és fejését négy nő és egy férfi látja el. Naponta háromszor fejnek. A fejőstehenek bőven kapnak vitamindús takarmányt. A takarmány mennyiségét és minőségét a tejelés eredményei szerint állítják össze. A farm dolgozói a téli hónapokban az is­tálló előtti térségen nagy, elkerített füves kifutót létesítettek. Az állato­kat felváltva hajtják ki s azok a friss levegőn nagyszerű mozgási lehetőség­hez jutnak. Ez kedvezően befolyásolja fejlődésüket és egészségi állapotukat. A podoli farmon az állatok hasznos­sága jó. Az átlagos napi tejhozam 9,8 liter, de van olyan fejőstehén is, ame­lyik napi 15—20 litert is ad. A borja­kat Stejman-bódékban tartják. Ezt a kipróbált rendszert már harmadik éve alkalmazzék. A bódékban nevelt borjakból egyetlen egy sem pusztult el. A kisborjak szépen fejlődnek, na­ponta átlag 1,20 kg-os a súlygyarapo­dásuk. A ridegnevelés bevezetése előtt legfeljebb 0,60 kg volt a napi súlytöb­let. A gazdaság dolgozói a 110 hektár kiterjedésű területen főleg takarmányt termelnek. Bőven van takarmányuk, úgyhogy jut silózásra is. A lóhere el­ső kaszálásából jóval több mint 100 métermázsa jó minőségű szénájuk van már. A napokban hozzáláttak a szá­raztakarmány begyűjtéséhez. A szé­nák. A könyv szerzői a szovjet gép­és traktorállomások kombájnaratásánál szerzett ismereteire s a mi traktorál­lomásaink élenjáró kombájnvezetöinek tapasztalataira támaszkodnak. A könyv oldalszáma 86, ára 11,20 korona. Mezőgazdasági dolgozóink saját ta­pasztalatukból tudják, hogy mit jelent a silótakarmány a téli takarmányalap­ban. S azt is tudják, hogy jó siló nél­kül nincs hasznosságnövelés. Krajčo­vič F. könyve „Üjabb silózási tapasz­talataink" mezőgazdasági dolgozóink segítségére siet, mert azokat az is­mereteket és tapasztalatokat közli, amelyeket délvidéki szövetkezeteink szereztek a silózás terén. Jó útbaiga­zítást nyújt egyénileg gazdálkodó föld­műveseinknek is a silóvermek készí­tésénél, silótakarmányok termesztésé­nél és a helyes silózás elvégzésénél. A könyvecske oldalszáma 53, ára 4,85 korona. nát önmaguk által készített szárítókra rakták. Betonozott silógödrök megfe­lelő számban állnak rendelkezésükre. Érdekesek kerekeken gördülő tyúk­óljaik, amelyeket vándorcirkuszok ki­szolgált kocsijaiból alakitottk át Elő­nyük. hogy bármikor mozgóképesek és így a baromfi szabadon és ott lak­mározhat, ahol éppen a legtöbb a szem. Dvoŕák elvtárs büszkén számol be ar­ról, hogy földjeiket rendszeresen trá­gyázzák, a trágyáié sohasem megy veszendőbe. Az állatgondozók részle­tesen kidolgozott terv alapján látják el feladataikat. A tej átlagos zsiradék­tartalma 3,92 százalék. — Egyre jobb eredményeinket azzal magyarázzuk — mondja az állandóan jókedvű, mosolygósképű, tömzsi gaz­daságvezeiő —, hogy mindig nagyobb és nagyobb feladatokat tűzünk ma­gunk elé. Nem kis mértékben járul hozzá sikereinkhez az is, hogy az em­berek anyagilag érdekelve vannak munkájuk eredményeiben. A gyenge indulás után a cukorrépa most már óráról órára nő. Nemcsak a cukorrépa nő óráról órá­ra! Felszabadult hazánkban a felsza­badult emberek jelleme, a munkához való viszonya Is óráról órára javul, rohamosan fejlődik. Jó Sándor. Ha-ánk déli részén a rizs­termesztés már nem újdonság. Ennek a jól jövedelmező növénynek termesz­tése EFSZ-einkben és állami gazdasá­gainkban jól bevált. A rizstermelök jó tanácsadóra találnak a FM és FHM munkaközössége által feldolgozott „A rizs termesztése" című könyvben, amely a mi viszonyaink rizstermesztési feltételeit ismerteti. A közlemény részletesen foglalkozik a rizs éghaj­lati, talaj- és vízigényeivel, valamint a rizs ápolásával, vetésforgóban való elhelyezésével, a rizs betegségeivel és kártevőivel stb. Oldalszám 157, ára 28,60 korona. , Minél gyakrabban forgatjuk szak­könyveink lapjait, annál több tapasz­talattal és ismerettel gazdagodunk, amit aztán gyakorlatunkban gyümöl­csöztethetünk. Az öreg Myjavától mintegy kilo­méterre húzódó erdőborította, festői szépségű völgyben 74 érsekújvári gyermek nyaral. Élvezik a nyári ter­mészetadta örömöket. Az plektrosvit n. v. dolgozóinak gyermekei ezek. azoké a szülőké, akik a munka front­ján nem egy figyelemre méltó ered­ményt értek el. Hat-tizennégy gyermek lakik egy­egy nyaralóban. Nevelők gondoskod­nak róluk, akik éjjel-nappal velük vannak. Naponta ötször étkeznek, vál­tozatos, friss ételt kapnak. Mindenki annyit, amennyit akar. A napi programmal mindegyik meg van elégedve. Reggel 7-kor kelnek, reggeli torna után megmosakodnak, felöltözködnek, majd az ünnepélyes zászlófelvonás után megreggeliznek. Délelőttüket sétával, játékkal, ének­léssel vidáman töltik el. Szórakozásai­A besztercebányai kerületben jú­niusban folytak le a Csehszlovák Vö­röskereszt egészségügyi csapatainak járási versenyei. A győztes csapatok július 17-én Sliáč fürdőn mutatják be felkészültségüket és tudásukat az ott megtartandó kerületi versenyen. Jelen lesznek ott a besztercebányai kerület legjobb egészségügyi egységei. A Csehszlovák Vöröskereszt losonci, rimaszombati, újbányái, ipolysági, hnuštai és zolyomi alakulatai. Ezen a Figyelemreméltó eredményt értek el az iskolai takarékosság terén a múlt iskolai évben a losonci járás iskolái. Szlovákia valamennyi járását meg­előzve megszerezték az első helyet s ezzel elnyerték a Pénzügyi Megbízotti Hivatal „Fiatal Gazdák versenye" név­vel kiadott vándorserleget. Emellett a losonci felső gazdasági iskola meg­nyerte a szlovákiai gazdasági iskolák közötti takarékossági versenyt; is. A nemzeti iskolák versenyében 60 iskola közül a kalondai szlovák nem­zeti iskola került ki győztesen. A második csoportba tartozó közép­iskolák versenyét a siketnémák losonci magyar tannyelvű nyolcéves közép­iskolája nyerte meg igen szép ered­kat a tízórai, illetve az ebéd szakítja meg. 13-tól 15 óráig kötelező a pihe­nés. Délután vagy kirándulnak, vagy sportolnak. Futballt, kézilabdát, röp­labdát játszanak a maguk módja sze­rint, esetleg fürödnek. Vacsora előtt zászlólevonás és napiparancs van mű­soron. Vacsora után még szabadon játszadozhatnak, énekelhetnek. Kilenc órakor takarodó. Csend borul a tá­borra s édesen alszik a gyermeksereg. Legnagyobb örömet a nemrégen rendezett tábortűz szerezte nekik, melyen saját műsorukkal léptek fel. A tábort meglátogatta a vállalat igazgatója, Mészáros József és Pavlika János, az üzemi bizottság tagja, kik fi­gyelemmel kísérik a tábor életét, s minden segítséget megadnak, hogy a gyermekek jól érezzék magukat. Újvári M. Ferenc kerületi versenyen többek között be­mutatják az elsősegélynyújtást, sebe­süléseknél, tömeges baleseteknél, vil­lanyáram sújtásnál, vízbefullásnál' stb. A Csehszlovák Vöröskereszt egész­ségügyi csapatai az I. Országos Spar­takiádon Prágában bebizonyították jó felkészültségüket. A rájuk bízott fel­adatot a nézőközönség és a gyakorla­tozók teljes megelégedésére hajtották végre. Jozef Vaculiák, Besztercebánya ménnyel. Itt 480,89 Kős-t tett ki a tanulók átlagbetétje. A h?imadfoku iskolák közül a losonci felső ipariskola végzett az első helyen. Ez az iskola emellett első lett az összes szlovákiai felső ipariskolák között is. A losonci ipariskolások 120 160 koronát takarí­tottak meg az iskolai év alatt. A legkisebbek — az óvodások — ta­karékossági versenyét ez évben a ló­nyabányai kisdedóvó nyerte. Ennek a kisdedóvónak 40 gyermeke 5327,95 koronát takarított meg s az átlag be­tétjük 133,19 koronát tett ki. A má­sodik helyen a tomašovcei óvoda vég­zett. Sólyom László, Losonc Szakkönyvek segítségével növeljük a mezőgazdasági termelést A Csehszlovák Vöröskereszt egészségügyi csapatainak felkészültsége Fiatal Gazdák versenye GALINA NYIKOLAJEVA: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról (15) ( — Nem most ismert meg engem. Szergej Szergejevics ... Egészséges voltam, s nem ilyen munkán dolgoz­tam. Hát igen... így volt ez valami­kor ... Mindenféle emberek dolgoztak a kezem alatt... minddel tudtam együtt dolgozni, de ilyen emberrel, mint Kovsova agronómusnő, lehetet­lenség együtt dolgozni! Nincs se ta­pasztalata, se tudása, se önuralma, fe­gyelmet nem ismer. „Munkájának" eredménye tisztán áll előttünk. A mi gépállomásunk mindig az elsők között fejezté be a kerületben a javítási munkálatokat, most utolsók lettünk. Mindig elsőnek bocsátotta ki a gép­csoportokat a mezőre, most a szom­szédainknál minden gépcsoport kint van már a mezőn, de a mieink Kov­sova agronómus igyekezetéből még mindig a majorban vesztegelnek. Ma­holnap hozzákezdünk a vetéshez. Ez­előtt az elsők közt végeztünk... Ha Kovsova agronómus itt marad a gép­állomáson, minden bizonnyal az utol­sónak fejezzük be ... Mind a két titkár végighallgatott bennünket, de nem szólt e^y szót sem. Rucsenko megállt az ablaknál, hátát nekitámasztotta az ablakfélfának, Szergej Szergejevics meg felállt és járkálni kezdett a szobában. Esetlenül fordult, mint egy megrakott uszály. Az arcáról semmit sem lehet leolvasni, csak jár föl é s al á szótlanul. Csend van .. . megáll... végignéz rajtunk, egyszerre megrándul az arca, szeme felvillan, ajka megremeg, mintha csak nagyon nevethetnékje támadna. Fél­szemmel Rucsenkóra sandít, arra is átragad ez a nevetőkedv, s minthogy ő kevésbé tud magán uralkodni ajka kinyílik, orrcimpája megremeg, rög­tön felkacag. Rucsenko gyorsan ki­fújta az orrát, Szergej Szergejevics pedig hirtelen az ablak felé fordult... Mi nevettette így meg a titkárokat — gondolom magamban. S a kívülálló sze­mével figyeltem az eseményeket... A szoba egyik oldalán ül négy felnőtt nagydarab férfi és mind a négyen gyűlölettel néznek a szemben lévő sarokba. A szemben lévő sarokban pedig egy fiatal lány ül, kicsike, csen­des, lábát csámpásan, orrával befelé tartja a szék alatt, fejét lehajtja, mas­nijai égnek állnak ... Csak legalább az arca lenne harcias vagy mérges. De nem!... A legkeservesebb képpel ül ott. Ha elgondolja az ember, hogy emiatt a nekikeseredett teremtmény miatt négy nagy darab férfi kész megszökni a gépállomásról, hét bizony akarata el­lenére is nevetni kezd! Kívülállónak nevetséges, de nekünk egyáltalán nincs kedvünk nevetni rajta. Szergej Szergejevics egy ideig az ablaknál állt, legyűrte nevetését, oda­ment Nasztyához és azt mondta: — Hát így áll a dolog, Kovsova ag­ronómus. Nasztya még mélyebbre hajtja a fe­jét, pislog, hallgat. — Energiája, úgy látom, az van! — folytatja Szergej Szergejevics — több is mint kellene, hogyha egymaga négy ilyen nyugodt, egészséges férfit izzá­sig tudott haragítani. De hogy hasz­nálja fel ezt az energiát? Olyan hely­zet alakult ki maguknál, hogy valóban úgy látszik, a leghelyesebb lenne köz­vetlenül a vetés után áthelyezni magát egy másik gépállomásra . . . Hogy ala­kulhatott ki ez a helyzet? Nasztya nagynehezen kinyögte: — Én igazán semmi • • • különöset... nem csináltam ... Szergej Szergejevics elgondolkozva áll előtte, megint felcsillan az arcán a nevetés, vagy valami egészen más ... nem hivatalos kifejezés. — Eltudom képzelni — mondja — ezt a maga „semmi külÖnös"-ét. — És nem haragosan, hanem kíváncsian, jóindulatú gúnnyal a hangjában kér­dezi: — Amikor úgy jártunkban, keltünk­ben nyilvánosan megbántott engem (aki azért mégiscsak a területi párt­titkár vagyok, hogy háromszor is be­csaptam a kolhozistákat, akkor is ter­mészetesen az volt a véleménye, hogy „igazán semmi ... különöset" nem csinált? Nasztya hallgat, a titkár egy kicsit vár a válaszra, majd szigorúbban foly­tatja: — Én csak egyszer találkoztam és egyszer beszéltem magával. De az elv­társak vállvetve / dolgoznak magával hónapról-hónapra ... El tudom kép­zelni azt a helyzetet, ami a gépállo­máson kialakult! De most nem erről van szó! Az elvtársak azt állítják, hogy maga senkinek sem engedelmes­kedik. Megengedi magának, hogy meg­szegje az igazgató utasításait... Talán tévednek az elvtársak, és ezt mégsem engedi meg magának? Nasztya nem emeli fel a fejét. — Megengedem ... magamnak ... — mondja. 'f— A szovjet vállalatok egyszemélyi vezetési elvéről tud valamit? Nasztya csak hallgat. Szergej Szergejevics várja a választ, de hogy nem kap, folytatja: — Van egy olyan szabály, amihez én szigorúan tartom magam a munká­ban: „Nem tudod — megtanítunk! Nem tudod megtenni — segítünk! Nem akarod — rábírunk!" Nagyon érdekelne engem, nem ismeri-e maga az egyszemélyi vezetés elvét és a fe­gyelmet, nem tudja-e betartani vala­milyen okok miatt... vagy pedig nem is akarja? Nasztya megint csak hallgat. Majd kinyitja a száját és nagynehezen ki­mondja: — A gépparkunk megnőtt... de a termés nem ... Azt mondtam. .. azt gondoltam. Ďe ők nem akarnak rám­hallgatni! Üjra elhallgatott. Az arca zavart, ostobácska. Mi történt a mi köteke­dőnkkel — gondolom magamban. Miért nem védi magát s az igazát? Miért nem igyekszik a területi párttitkár előtt megvédeni magát vádjainkkal szemben? Eszembe jutott, hogy fog­lalkozott a traktorosokkal, hogy állí­totta fel a kocsikat a műtrágya kira­kásánál, hogy járt a sztyeppén azzal a kukoricaszárral. Vannak olyan dolgai, amivel tromfolhatna, amivel megmu­tathatná magát a jó oldaláról. Van miért bennünket is megbírálni. Hát akkor miért hallgat? Amikor négyze­tes vetést kell „megvédeni", akkor azt lehet mondani, mellével veti magát a szuronyok elé! Amikor az elmaradt kolhozokat kellett „megvédeni", sem­mitől sem félt, magának a területi párttitkárnak is ördög tudja mi min­dent nem mondott! Tíz emberre ele­gendő bátorság és vakmerőség volt benne. És most, nem a négyzetes ve­tésért, nem az elmaradt kolhozokért, hanem saját magáért kellene vereked­nie ... Mit ül akkor itt ez a szenve­délyes verekedő hang nélkül, tehetet­lenül, anélkül, hogy kinyitná a száját? Milyen furcsa természet ez? ... Máso­kért úgy harcol, mint egy anyatig­ris... de magát, magát... magát úgy látszik, nem tudja megvédeni... Fényesen kivilágított, népes vidék villant el az ablak előtt, de nem tud­tuk, milyen, oly sok falu és város re­pült el már mellettünk ez alatt az éj­szaka alatt. < Ütitársam hol tenyerébe siorította a pipáját, hol meglazította rajta az újjait. — Ha hisz'i, ha nem, mostanáig is emlékszem erre a védtelenségre ... Hát igen ... Nasztaszja nem tudta megvédeni magét, nem tudott kiállni magáért... Végighallgatott mindent zavartan, nyelvnélküli buta kislány­ként, s ilyen ostoba kislányként ment is ki a szobából... Mi bentmaradtunk és egyszerre vi­dám hangulatunk kerekedett. Jobban mondva megkönnyebbültünk attól, hogy a kellemetlen dolog már elintéző­dött, már mögöttünk van. Fegya el­ejtett egy-két óvatos szót azzal kap­csolatban, nem lehetne-e „kicserélni" Nasztyát a volocsihinói gépállomás agronómusával. Régóta szerettük volna már megszerezni Linocskát magunk­nak. De Szergej Szergejovics szórakozot­tan válaszolgatott és változatlanul föl­alá járt a szobában. Az arca meg olyan borús, nyugtalan, mintha elégedetlen lenne magával, vagy ki tudja még mivel... Hol leül az asztalhoz, hol pedig feláll, odamegy az ablak­hoz, ujjaival dobog az üvegen ... Ami­kor már más dolgokról kezdtünk be­szélni, megszólalt: (Folytatjuk.) I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom