Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-09 / 58. szám, szerda

1 1955. március 17. ül SZ0 PÁRTÉLET A járási pártko nferenciákról Tartsuk be az EFSz-ek mintaalapszabályzatát A kékkői járási pártkonferencia olyan^időben ült össze, amikor hazánk dolgozó népe harcol a tömegpusztító fegyverek betiltásáért és a világbéke biztosításáért. A kékkői járási párt­bizottság előadója és számos küldött beszámolt a békeharc, s a békealáírá­sok jelentőségéről és eredmenyéről. A felszólalók gyűlöletüket fejezték ki a nyugati imperialisták háborús politi­kájával szemben és tiltakoztak Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzése ellen. A járási pártbizottság beszámolója részletesen foglalkozott az elért ered­ményekkel és az egész évi munkálatok során felmerült hiányosságokra is konkréten rámutatott. Nagyon helye­sen tették a beszámoló kidolgozásá­nál, hogy a gazdasági eredményeket összekapcsolták a politikai munkával. Ezért a konferencia részvevői a konk­rét számok és adatok mögött, vala­mint az elért eredmények és hiá­nyosságok mögött felismerték a saját jól, vagy hiányosan végzett munká­jukat. A kékkői pártkonferencia be­számolója, amit Sztrigács elvtárs, a pártbizottság vezető titkára olvasott fel, nagy eredményekről tanúskodik és igazolja, hogy a kékkői járásban jelentősen emelkedett az egységes föidművesszövetkezetek tagjainak életszínvonala. JOBB EREDMÉNNYEL ZÄRTÄK AZ ÉVET, MINT 1953-BAN A beszámoló világosan rámutatott arra, hogy a szövetkezetek 1954-ben lényegesen jobb eredménnyel zárták az évet, mint 1953-ban. 1953-ban csak nyolc szövetkezetnél tudták elérni, hogy a tagok a munkaegységek után pótjutalmat is kapjanak. A múlt év­ben ezt már 19 szövetkezetben érték el és 24 százalékkal emelkedett a munkaegységek értéke. Járási méret­ben 1630 szövetkezeti tagnak 1826 vágási engedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy több szövetkezeti tag két sertést is vágott. Hogy - a párt irányításával lényegesen emelkedett a dolgozók életszínvonala, ezt bizonyít­ja az is, hogy a járás területén több új családi ház' épült. Hogy megvalósíthassuk mindazokat a feladatokat, amelyéket pártunk X. kongresszusa a dolgozó nép érdeké­ben elénk tűzíptt, szükséges, hogy ál­landóan fejlesszük és állandóan javít­suk tömegpolitikai munkánkat, hogy a dolgozók széles tömegeit mozgósítani tudjuk pártunk határozatainak telje­sítésére. Szükséges, hogy a párttagok a szövetkezeteket megszilárdítsák, sze­mélyes példamutatással serkentsék a szövetkezetek dolgozóit a magasabb hektárhozamok elérésére. A járási pártvezetőségek és a falusi párt­szervezetek tagjai még nagyon ke­veset tettek azért, hogy minden szö­vetkezetben megismertessék a tagok­kal a szovjet munkamódszerek alkal­mazásának fontosságát. TIZENHÉT SERTÉST IS TARTANAK HÁZTÁJI GAZDASÁGUKBAN A járási pártbizottság elsőrendű fel­adata lett volna a falusi párttagokon keresztül biztosítani, hogy a szövet­kezetekben alkalmazzák és életbe lép­tessék az 'egységes földművesszövet­kezet mintaalapszabályzatában lefek­tetett elveket. Ezt azonban a kékkői járásban nagyon sok falusi szervezet elmulasztotta és tűrte, hogy egyes szövetkezeti tagok 17 sertést is tart­sanak háztáji gazdaságukban. Erről ta­núskodik Peták elvtárs felszólalása is. A járási pártvezetőség munkáját értékelve megállapíthatjuk, hogy nem követett el mindent a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. Annak ellenére, hogy a járás földterületének 50 százalékán még egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodnak, a beszámoló nem foglalkozott\ mélyebben az egyé­nileg gazdálkodók kérdésével. A fel­szólalók nagyobb része is csak a hiá­nyosságokat tárta fel, de nem muta­tott rá arra, mit csináltak a pártta­gok e hiányosságok kiküszöbölése ér­dekében. A járási pírtvezetoség­nek nagyobb gondot kellett volna for­dítania a kis- és középparasztok be­vonására a pártba. A kékkői járásban a mezőgazdaság lemaradását egyrészt ez is előidézi. Erre a jövőben még sokkal nagyobb figyelmet kell fordí­tani, ha ezt a kérdést meg akarjuk ol­dani. A kis- és középparasztok is töb­bet akarnak termelni. Ezt bizonyítja, hogy 1079-en vállaltak kötelezettséget 475 275 korona értékben. A járási pártkonferencián az elv­társak foglalkoztak az elért eredmé­nyekkel, de mind a beszámolóban, mind a hozzászólásokban keveset foglalkoz­tak azzal, milyen óvintézkedéseket tet­tek és mit fognak a jövőben tenni a hiányok kiküszöbölésére, melyek a kékkői járásban a mezőgazdaság fel­lendítése terén még elég nagy mér­tékben mutatkoznak. Nem beszéltek arról, mi az oka annak, hogy a mély­szántást nem végezték el, hogy nem vetették el a tervezett őszi keveréket és a tervezett silőtakarmányt sem si­lózták el. Keveset foglalkoztak azzal, mit csináltak a párttagok azokban az egységes földművesszövetkezetekben, ahol az őszi vetések alá nem vitték ki a tervezett műtrágyát s ezért 38 vagon műtrágya maradt raktáron, amelynek az őszi vetések során kel­lett volna a földbe kerülnie. Ez a hiányosság különösen C^alár, Červe- ňany, Dolný Tisovník és Dolné Sír­háre községek földművesszövetkezetei­ben mutatkozik. E hibák annak követ­kezménye, hogy a járási pártbizottság és a falusi pártszervezet tagjai keve­set foglalkoztak a munkálatok helyes megszervezésével. Azok a feladatok, amelyeket pár­tunk X. kongresszusa elénk és főként a párttagok elé állított, ma már ko­moly munkát követelnek meg tőlünk. Ezért a járási pártbizottság elsőrendű feladata, hogy még jobban megszi­lárdítsa a kapcsolatot a falusi és üzemi pártszervezetekkel és mozgósít­sa az összes kommunistát az ideoló­giai élet nagyméretű kibontakozására. Dolán Gyula. A lévai járás kommunistáinak következetesebben kell harcolniok feladataik teljesítéséért A járás mezőgazdasági jellegű és ezért helyes volt, hogy a felszólalók többsége felvetette a mezőgazdasági termelés fellendítésének kérdését. Ez annál is inkább fontos, mert a lévai járásban igazán kiváló feltételei van­nak a mezőgazdasági termelésnek s ugyanakkor — különösen az állatte­nyésztés terén — nagy hiányok mu­tatkoznak. Sajnos, egy-két kivételtől eltekintve, a járási pártkonferencián nélkülöztük az eredmények mélyrí­ható elemzését s egyben a hiányok okainak részletes kifejtését. * * * A járásban — a konferencia alap­ján Ítélve — még nem eléggé érvé­nyesül a segíteni akaró, de egyben elvi és főleg harcias kommunista bí­rálat és önbírálat. Ez olyan hiány, amelyet a politikai nevelőmunka fo­kozásával kell a járás kommunistáinak kiküszöbölniük. Az általános bírálatot, amely a járási pártbizottság beszá­molójában is túlsók helyet kapott, fel kell váltania a névre szóló kriti­kának. örvendetes, hogy a konferen­cia több felszólalója kifogásolta, hogy a beszámoló nem foglalkozott munka­helyük eredményeivel, de hibáival sem. Az egyik elvtárs ezt ezekkel a sza­vakkal fejezte ki: „Először örültem, hogy keveset emleget minket a beszá­moló, de később bizony már sajnál­tam, mert kemény bírálat nélkül az ember politikailag nem fejlődik." « * • Mihál Antal elvtárs, a csejkői EFSz hatvanötéves elnöke volt a konferencia egyik legjobb felszólalója. Az ered­mények mellett feltárta a szövetkezei súlyos hibáit is és foglalkozott ter­veikkel, amelyek segítségével lénye­gesen meg akarják szilárdítani a szö­vetkezetet. S rn'ndezt közvetlen em­beri szavakkal, egeszséges humorral fűszerezett, ízes néj.i nyelven mondta el. Nem volt el ben a vitafelszólalás­ban egy közhely sem, s talán ezért mondta nekem a konferencia szüneté­ben egy elvtárs: „így kellene falvain­kon agitálni!" Igazat adtam neki... A tolmácsi Kirov-üzem a járás legnagyobb s legfontosabb üzeme. Je­lentősége országos szempontból is nagy. Gyártmányai, a különböző faj­tájú katlanok eljutnak külföldre is, elsősorban a Szovjetunióba. Az üzem a tervteljesítéssel hadilábon áll. Arány­lag újak itt a káderek, hiányok van­nak az együttműködésben, meg más téren is. De az üzem nevében felszó­laló küldöttek túl gyakran hangoztat­ták a terv nem teljesítésének objeklív okait és igen kevéssé foglalkoztak az operatív gazdasági és pártmunka se­gítségével kiküszöbölhető hibák okai­nak elemzésével. Pedig úgy véljük, itt kell elsősorban komolyabban mun­kához látni. • » » Az elmúlt pártkonferencia óta a já­rásban csökkent a pártsajtó előfizt ­tőinek száma. Nincs itt nagy különb­ségekről szó, például a Pravda 35, az Üj Szó 54 előfizetőt vesztett. De még­is elgondolkoztató ez a tény. Hiszen nem erről kellene beszélrii, hanem ellenkezőleg, növekedésről. Miért nincs ez így a lévai járásban? Azt hisszük, ennek egyik komoly oka, hogy még nem számoltak itt le teljesen az i leo­lóg'.ai munka lebecsülésével, hogy a pártpropaganda kérdéseire a járás funkcionáriusai még nem fordítanak elég gondot Az új járási pártbizottság egyik elsőrendű feladata, hogy felszá­molja az e téren mutatkozó hiányokat. * * * Vámosladány külön fejezet a járás életében. Csak egy héttel a konferen­cia előtt az ottani szövetkezet több funkcionáriusát ítélte nyilvános tár­gyaláson súlyos büntetésre a lévai népbíróság. Csáki szalmája volt sze­mükben a népvagyon. De addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. A ;ärási konferencia foglalkozott ezzel a kérdéssel is. De ez nem elég. Itt olyan ügyről van szó, amely általá­nosítható, amellyel foglalkozniuk kell minden járásban a szövetkezetek to­vábbi építésének sikere érdeké­ben. S ezért a lévai járás pártszerve­zeteinek is le kell vonniok a követ­k*ztetéseket a vámosladányi esetből. » * • A pártkonferencia hiánya volt, hogy a komoly kérdések sorát nem vetet­te fel, vagy alig foglalkozott velük, így igen kevés szó esett a partmunka módszereiről, a tömegszervezetekbon dolgozó kommunisták munkájáról s hasonló volt a helyzet a pártnevelés, a burzsoá ideológiák elleni harc, a kultúra, agitáció és propaganda, va­lamint az osztályharc kérdéseiben. A járási pártkonferenciáknak egész sok­rétűségében kell visszatükrozniök járásuk eTStét. Néhány megjegyzés a konferencia levezetésével kapcsolatban. A szer­vezés általában jó volt. De előfordult néhány hiba is. így például a konfe­rencia munkaelnöksége anélkül, hogy ezt leszavaztatta volna a küldöttek­kel, szóhoz juttatott egy elvtársat, aki mint rendező vett részt a kon­ferencián. Ez a pártonbelüli demok­rácia megszegése. Később hasonló esetben helyesen járt el a munka­elnökség és így kiköszörülte a csor­bát. Alapszabályzatba ütköző az is, hogy a delegátusok megszavazták, hogy a járási revíziós bizottságot — a párt szervét — lista szerint vá­lasztják meg. További hiba az volt, hogy « munkaelnökség a vitában egyes elv­társaknak egy teljes órát is biztosí­tott, míg elég nagyszámú küldöttre emiatt azután már nem jutott idő. . * . / Összegezve azt mondhatjuk: a lévai járási pártkonferencia minden hiá­nyossága ellenére számot adott a múlt évi munkáról, új harci feladato­kat tűzött ki a járás kommunistái elé, amelyek teljesítése biztosítja a járás­tan a X. kongresszus és pártunk Központi Bizottságai plénumülésri döntőfontosságú irányelveinek gyakor­lati megvalósítását. Gály Iván. A költségvetés is a dolgozók ügye A nemzetgyűlés bizottságai már tár­gyalják az idei költségvetést. Nem­sokára a teljes ülés elé kerül. A költségvetési vita — nagy esemény minden ország életében. A költség­vetés ugyanis minden országban — nemcsak a szocialista, hanem a kapi­talista gazdaságban is — mélyen rá­világít arra, hogy milyen politikát folytat a kormány. A tőkésosztály kormányai százféle mesterkedéssel, hamisítással próbálják elrejteni költségvetéseik összeállításá­nál politikájuk igazi céljait. De hiába. Bárhogy próbálják is szépíteni, eltit­kolhatják-e, hogy imperialista háborús célokra, aljas fegyverkezésre adják a költségvetési kiadások nagy részét, ugyanakkor pedig egészségvédelmi és közművelődési célokra alig valamit? Szorongva, gyűlölettel tekintenek a költségvetést tárgyaló burzsoá parla­mentek üléstermei felé a kizsákmá­nyolt dolgozók milliói. A tőkésoszágok költségvetése — a nyomor és a halál programja. Ez­zel szemben a szocialista úton hala­dó államok költségvetése — az élet programja, a békés alkotó munka terve. Költségvetésünk minden szám­oszlopa, minden egyes kiadása a bé­kés szocialista építés szolgálatában áll. Ezt szolgálják például azok a tervberuházások is, amelyek gazda­ságunkban beállott egyes aránytalan­ságokat hivatottak pártunk politikájá­nak szellemében és az 1955. évi ál­lami gazdasági terv alapján fokozato­san megszüntetni. Ezt szolgálja min­den fillér, mert a költségvetés is tör­vény, amely kizárólag a dolgozó nép érdekeit és jólétét tartja szem előtt. Azért kíséri figyelemmel dolgozó né­pünk a költségvetési tárgyalásokat, mert már meggyőződött róla, hogy a tervről szóló törvényen kívül a költ­ségvetés az, amely megvalósítja az óriási építkezéseken, vízműveken, új gépeken, iskolákon, kórházakon, kultúrházakon kívül- azt is, ki hogyan, mikor és hol fog lakni azokban a kor­szerű új lakásokban, melyeknek fel­építését — a tervre támaszkodva — szintén a költségvetés biztosítja. A békés alkotó munka' szolgálatában áll költségvetésünk akkor is, amikor erő­síti köztársaságunkat, mert kötelessé­aünk őrt állni a dolgozók derűs, mun kás élete, népünk békéje felett. Költségvetésünk — akárcsak min­den szocialista úton haladó országé, hű tükörképe kommunista pártunk vezetésével kivívott nagy eredmé­nyeinknek, gazdaságunk és kultúránk egészséges és erőteljes fejlődésének. Ha emelkednek az iskolaügyi minisz­térium kiadásai, — az több iskolát, több egyetemet, több kutatóintézetet és tudományos laboratóriumot jelent, azt jelenti, hogy több tanerőt alkal­mazunk. Ha emelkednek az egészség­ügyi minisztérium kiadásai, — az azt jelenti, hogy több az új kórházunk, rendelőintézetünk, több az orvosunk, vagyis bővül egészségvédelmi hálóza-'­tünk. Ezek a nagy eredmények erősítik a dolgozóknak győzelembe vetett hi­tét, erőt adnak a folyó tervév nagy feladatainak végrehajtásához. Mert azt is meg kell mondani, hogy az évi költségvetés nem csupán eredményeink tükre, hanem munkaprogram is, még­pedig a kormány és a dolgozó nép közös munkaprogramja, amelyet a törvény erejénél fogva mindenkinek a maga szakaszán szigorú pontossággal és következetességgel végre kell haj­tania. A költségvetés tehát — szerves és elválaszthatatlan része tervünknek. Csak akkor hajthajtuk végre, ha min­den részletében megvalósítjuk ter­vünk előírásait. Tervünk megvalósí­tásának egyik leglényegesebb feltéte­le ugyanis, hogy nagyobb legyen az ország jövedelme, vagyis hogy foko­zódjék a nemzeti jövedelmet alkotó ipari és mezőgazdasági termelés. A költségvetés végrehajtásának elen­gedhetetlen feltétele tehát: a terv­szerinti termelés és a lemaradt szén­bányászat, építkezések és mezőgazda­sági termelés további fokozása. Persze nem elég csak mennyiségi­leg fokozni a termelést, hanem ugyan­akkor gazdaságosabbá is kell azt tennünk. Miből tevődnek össze a költségvetés bevételei? A tőkés or­szágokban mindenekelőtt a dolgozó lakosság súlyos adóiból. Gyökeresen más a helyzet nálunk. Nálunk az álla­mi bevételek egyre nagyobb részét teszik ki az állami üzemek, nemzeti vállalatok bevételei. Ahhoz tehát, hogy növelhessük a kiadásokat, fokoznunk kell a bevételeket is — tehát fokoz­nunk kell általában az üzemek nye­reségét. Éppen ezért a költségvetés végrehajtásának elengedhetetlen felté­tele: a takarékosabb gazdálkodás az üzemekben, a harc az önköltség csök­kentéséért, az üzemek nyereségének növeléséért és a normán felüli kész­letek gyors felhasználásáért. De hiba volna azt hinni, hogy csak az üzemek dolgozóinak kell a költség­vetés végrehajtásáért küzdeniük. Munkásosztályunk példáját követve, tekintse szívügyének dolgozó paraszt­ságunk is az állami bevételek növe­lését. Az állam iránti kötelezettségeik maradéktalan teljesítésével kell hoz­zájárulniuk a költségvetés végrehaj­tásához. Hatalmas feladatok várnak az államigazgatás és azon belül a nem­zeti bizottságok tagjaira és dolgozóira. Jobban kell takarékoskodniuk! Nem arról van szó, mintha gyakori volna a fényűzésből eredő pazarlás hivata­lainkban, állami szerveinknél. Általá­ban elmondhatjuk, hogy ilyen jellegű pazarlással nem találkoztunk. De pa­zarolják gyakran a nyomtatványokat, papirost, gyakran kerül felesleges és komoly összegeket felemésztő át­szervezésekre. Nem takarékoskodnak megfelelően a munkaerővel sem, ame­lyet helyesebb csoportosítással, ala­posabb ellenőrzéssel jobban fel lehet­ne használni. Érezze minden alkalma­zott saját ügyének a takarékosságot! Mutassanak példát ebben a kommu­nisták. V költségvetés megvalósításának el­engedhetetlen, fontos feltétele: a szi­gorú állami fegytlem, mindenekelőtt pedig a pénzügyi fegyelem. Nemrég még megtörtént, hogy egyes minisz­tériumi vagy vállalati vezetők „minden áron" végre akarták hajtani a rájuk bízott feladatokat és megokolatlanul túllépték a megengedett pénzügyi ke­reteket. Vannak, akik ma sem érzik magukra nézve kötelezőnek a költség­vetés számait. Egyes nemzeti bizott­ságoknál találkozunk ilyen jelenségek­kel. Azt tapasztaljuk, hogy a nem­zeti bizottságokról szóló új törvények megszavazása fokozatosan hozzájárul a pénzügyi fegyelem megszilárdításá­hoz. A költségvetés — törvény! Az álla­mi funkcionáriusoknak kitűzött fel­adataikat úgy kell teljesíteniük, hogy a lehető legkevesebb költség terhelje az államot. Az előírt összegek meg­engedhetetlen túllépésével esetleg fon­tosabb feladat megvalósításától von­juk el a pénzt. Szigorúan fel kell lép­ni az állami fegyelem minden ilyen megbontóival szemben! Mire mutat vindez? Mindez azt mutatja, hogy a népi demokráciákban a költségvetés megvalósítása nem csupán a kormány, a pénzügyminisz­térium, néhány állami tisztviselő, sőt nem is csak az államgépezet feladata, hanem egész dolgozó népünké! Dolgo­zóink látóköre mérhetetlenül kiszéle­sedett az elmúlt években. Pártunk nevelőmunkája nyomán megismerték és egyre jobban megértették az ösz­szefüggéseket egyéni munkájuk és az egész ország érdekei között. Ma már a dolgozók széles tömegei tisztán látják, hogy saját mindennapi életük, saját családjuk, saját háztartásuk sor­sa — elválaszthatatlan az „államház­tartástól", kormányunk gyakorlati programjától. Ezért érdeklődéssel vár­ják a költségvetést benvújtó pén7Ügy­miniszter beszámolóját, a költségveté­si vitát és saját kerületük kéoviselői­nek felszólalását. Dolgozóink ismerni akarják feladataikat, mert eltökélt szándékuk, hogy azokat sikeresen meg is valósítják. Jó Sándor Egy hónappal előbb teljesítik az évi tervet A Krásna nad Hornád-i Prefa-üzem dolgozói a felszabadulás 10. évfordu­lójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az önköltséget 9,8 szá­zalékkal csökkentik. A felajánlás tel­jesítését az üzemen belüli önálló el­számolás fokozatos bevezetésével biz­tosítják. Ezenkívül vállalták a dolgo­zók, hogy az egész évi termelési ter­vet egy hónappal előbb teljesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom