Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-18 / 66. szám, péntek

18 III szo 1 955. március 12. A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁKRÓL A X. kongresszus irányelveinek megvalósításáért Tartsuk be pártunk alapszabályzatét A galántai járási pártkonferencián a beszámoló és a felszólalók is szép eredményekről beszéltek. A múlt év­ben a járás országos méretben első. nek teljesítette a gabonabeadást. Nem maradt adós másfajta terményekkel sem. A járás dolgozói az idén is az elsők között akarnak lenni. Eddig már 6 676 547 korona értékű terményt ajánlottak fel terven felül. Az üze mek túlteljesítették tervüket. A ga­lántai bútorgyár már harmadízben nyerte el a versenyzászlót. Ha azonban szétnézünk a járásban, megállapíthatjuk, hogy akadnak hiá­nyosságok is. A konferencia megál­lapította, a hiányosságok onnan ered­nek, hogy ,f a pártszervezetek kevés gondot fordítanak az ideológiai mun ka emelésére, és több pártszervezet­ben nem tartják be pártunk alap­szabályzatát. A tagdíjfizetés A konferencia megállapította, hogy egyes pártszervezetekben rendetlen­ség uralkodik a tagok nyilvántartá­sában és a tagdíjak fizetésében is. A fclsőszeli pártszervezet pl. 163 párt­lüélyeggel rendelt kevesebbet a szük­ségesnél. A bútorgyárban pedig nem az előírás szerint fizetik a bélyege­ket. A kajaí^ falusi pártszervezetben egységesen kétkoronás pártbélyeget Vásárolnak a tagok. A vasútállomá­son pedig 6 koronásokat. . Több felszólaló önkritikailag beis­merte a felsorolt tényeket, azonban arról kevés szó, esett, hogy mulasz­tásukat hogyan rendezik. Az alapsza­bályzat szerint minden párttag alap­vető kötelessége, hogy a tagsági dí­jat a megállapított díjszabás szerint fizesse. A pártbizottságok foglalkoz­zanak ezzel a kérdéssel, hogy ezen a téren is rövid időn belül rendet te­remtsünk. A pártoktatásról Gazdasági feladataink egyre na­gyobbak lesznek. Ezért minden kom­munistának fokoznia kell politikai, szak- és általános műveltségét, hogy e feladatokkal megbírkózhassék. A konferencia foglalkozott ezzel a kér­déssel is. Megállapítást nyert, hogy a hallgatóknak mintegy 50 százaléka jár csak pártoktatásra. Ez annak bizo nyítéka, hogy a galántai járás kom munistái még mindig lebecsülik az ideológiai munkát. Pedig a konferen­cián is megjegyezték, hogy agitáto­raik több esetben nem tudnak ered­ményes munkát végezni, mert nem állanak hivatásuk magaslatán. A tu­dás hatalmas erő. Ha a kommunisták gondot fordítanak elméleti színvona­lunk minél magasabb emelésére, ak­kor sokkal könnyebben meg tudják majd oldani az egyes problémákat A termelés ellenőrzése A Központi Bizottság beszámolója rámutatott arra, hogy a mezőgazda ságban csak úgy érhetünk el jobb eredményeket, ha a falusi pártmun­kában alapvető fordulat áll be. Ha ér­tékeljük a galántai járás falusi párt­szervezeteinek munkáját, megállapít­hatjuk, hogy a taggyűlések egyes helyeken igen alacsony színvonalúak. A párttagok sokszor elmaradnak a gyűlésekről. Pedig a jól előkészített taggyűlés mindig lendítő erőt visz a pártmunkába. Itt kell megvalósítani d kollektív vezetést és itt kell meg­vitatni az egyes gazdasági problémá­kat. A taggyűlések csak akkor lesz­nek magas színvonalúak, ha az alap­szervezeteket megtanítjuk önállóan dolgozni. Igaz ugyan, hogy az in­struktorok ritkán látogatják a falusi pártszervezeteket, azonban rfem sza­bad minden dologgal az instruktorok­ra várni. A helybeli kommunisták is­merik a falu mindennapi életét, tehát tudniuk kell azt irányítani is. Minden kommunista legyen gazda a munka­helyén és érezzen felelősséget a rá­bízott munkaszakaszokért. A hidas­kürti falusi pártszervezet küldötte is felszólalt a vitában. Elmondotta, hogy a tagok a lóherét kazalszámra lop­ják. Arról azonban egy szót sem szólt, hogy a szövetkezetben dolgozó 30 kommunista mit tett annak érdeké­ben, hogy ez az állapot megszűnjön. Pártunk alapszabályzata megköveteli a tagoktól, hogy a hibákat azonnal orvosolják. Tehát éljenek a termelés ellenőrzésének jogával és ha hiányos­ságokat látnak, segítsenek azokat ki­küszöbölni. Jogosan kérdezhetjük a királyrévi kommunistáktól is, mit csi­náltak egész évben, hogy az EFSz veszteséggel zárta az évet. Sok he­lyen a malacok elhullása is igen nagy. Ezeket a hibákat részben a kommu­nisták számlájára is írhatjuk, mert nem törődnek eléggé a gazdasági szervek munkájával. Használjuk ki a tartalékokat A konferehcia megállapította, hogy a galántai járás sokkal több mező­gazdasági terményt adhatna népgaz­daságunknak, ha a hektárhozamokat lényegesen emelnék és az állatállo­mány hasznosságát fokoznák. Vannak olyan földterületek is, amelyek még nincsenek kellőképpen kihasználva. Például Hidaskürtön, Feketenyéken, Vezekényen és Nádszegen a homokos talaj igen gyenge termést ad. Ezeken a területeken szőlészetet létesíthet­nének. Bacílek elvtárs beszédében foglalkozott azzal a kérdéssel is hc.gy a folyók és tavak partján vízi­szárnyas-farmokat létesíthetnének. A galántai járásban is megvan erre a lehetőség. Egyöntetűen a feladatok teljesítéséért A járási pártkonferencia a kom­munisták munkaértekezlete volt. Bát­ran feltárták a hiányosságokat. Azt a tanulságot vonhatjuk le belőle, hogy a kommunistáknak mindennap a gaz dasági élet ütőerén kell tartaniuk ke­züket és a felmerülő problémákat azonnal orvosolniuk kell. A szerve­zeti élet megjavításával aktívabbá kell tenni a pártszervezeteket, hogy mozgósítani tudják a dolgozó töme­geket a X. kongresszus irányelveinek megvalósításáért. Balia József A nemzetgyűlési bizottságok folytatják az állami költségvetés tárgyalását A nemzetgyűlési bizottságok már­cius 15-én folytatták az 1955. évi ál­lami terv további fejezeteinek és a kormány egyes törvényjavaslatainak megtárgyalását. , A költségvetési és a gazdasági bi­zottság megtárgyalta és jóváhagyta az erdő- és faipari minisztérium, a vízgazdálkodási központi igazgatóság költségvetését, a kormány vízgazdál­kodásáról szóló törvényjavaslatát és az élelmiszeripari minisztérium költ­ségvetését. A törvényhozó bizottság megtár­gyalta és jóváhagyta az igazságügy­minisztérium, a főállamügyészség költségvetését, a vízgazdálkodásról j szóló törvényjavaslatot, a kutató in- | tézetek létesítéséről és felszámolásé­ról szóló törvényjavaslatot, a techni­kai fejlesztés, a kísérleti és kutató­állomásokról szóló törvényjavaslatot, valamint az 1954. október 19-i tör­vényjavaslatot, amely a Prágai Vár vé­dett területét érinti. A bizottság a megbeszélésen első­sorban az ifjúság határmenti terüle­tekre való toborzásáról tárgyalt. Ez­zel kapcsolatban hangsúlyozták a ha­tármenti területen élő ifjúság kultúr­életéről és megfelelő lakóhelyéről va­ló gondoskodás fontosságát. Fokozni kell az államügyészségnek a szövet­kezeti tulajdon szétlopkodása kikü­szöbölésére irányuló nevelő tevékeny­ségét. A nemzeti műszakot április 3-ra halasztották Tekintettel arra hogy az egyes ke­rületek jelentései szerint még sok falunkat hó borítja, a talaj még fa­gyos, a nemzeti rnűszakot nem való­síthatjuk meg március 20-án, mert a fenti okok miatt csak belső taka­rításra és a hó eltakarítására szorít­kozhatnának. Ezért a városok és a fal­vak rendbehozására és fejlesztésére alakult bizottság úgy határozott, hogy a nemzeti műszakot 14 nappal elha­lasztják és április 3-án rendezik meg. A „tavaszi takarítás" akció időpontjai változatlanok. Úgyszintén elvégzünk minden' előkészületi munkát, ahol ezt a körülmények megengedik már va­sárnap, március 20-án, vagy más megfelelő időpontban még az április 3-i nemzeti műszak előtt. Rugalmasabb pártmunkát a komáromi járásban A komáromi járási pártkonferencián mind a beszámoló, mind a felszólalá­sok a járás ipari-mezőgazdasági jelle­gét tükrözték. A mezőgazdasági ter­melés minden fontossága mellett is helyes volt, hogy a konferencia tárgya­lásának középpontjában a Steiner Gábor-hajógyár állt. Hiszen Európa egyik legkorszerűbb hajógyára a múlt évben csak 69 százalékra teljesítette a bruttó-termelés tervét és a beterve­zett hajóknak alig több mint egyhar­madát tudta átadni. Pedig nagy tétel ez külkereskedelmünkben és a leszál­lított hajók fejében óriási mennyiségű élelmiszert és közszükségleti cikket, gépet és nyersanyagot importálhattunk a Szovjetunióból. A vitában sokan fel­vetették az üzem kérdését, s rámutat­tak a terv nem teljesítésének okaira. A főbb okok röviden két csoportra oszthatók: azokra, amelyeket az üzem keretén belül ki lehet küszöbölni, mint például a munkaszervezés, a gaz­dasági dolgozók felelősségének, a mun­kafegyelemnek, a dolgozók nevelésé­nek és képzésének, a normáknak, a párt- és szakszervezeti munkának stb. kérdéseit. A másik csoportba tartoz­nak azok a hiányok, amelyeket első­sorban a felsőbb gazdasági szerveknek, főosztálynak, a gépipari minisztéri­umnak kell megoldaniuk. Ilyen példá­ul a tervezés operativitásának és a szállítóüzemekkel való jólidőzített együttműködésnek a kérdése. Természetes, hogy a járási pártkon­ferencia nem oldhatta meg ezeket a kulcsfontosságú kérdéseket. De mégis úgy tűnt, hogy fordulópontot jelenthet az üzem életében. Miért? Elsősorban azért, mert talán ez volt az első eset arra, hogy a felszólalók nagy része nyíltan, élesen, bírálólag és önbíralólag vetette fel az üzem ügyes-bajos kér­déseit. Mi volt eddig a helyzet? Ügy véljük, helyesen mondta ezzel kapcso­latban a vitában Longauer elvtárs, az üzem főmérnöke, hogy eddig csak leplezték a hibákat, igyekeztek azokat mindenképpen „megindokolni", főleg a külső objektív nehézségekre hivat­kozva. hogy a valósághoz nem hűen tájékoztassák a kormányt és a pártot, s hogy ezzel végre le kell számolni. Igen, ezt a hangot, ezt az egészséges nézetet kell jól kiaknázni, hogy az üzemben új szellem uralkodjék, amely kész felvenni a harcot minden hiány­nyal és győzedelmeskedik rajta. A kri­tika és önkritika az a csodálatos erő. amely mozgósítani tudja az üzem min­den becsületes dolgozóját, s amelynek egyben valamennyi érdekelt párt- és gazdasági szervet is arra kell ösztö­nöznie, hogy még mélyebben foglal­kozzanak hazánk ezen nagyfontosságú üzemével, necsak elemezzék hibáit, ha­nem megfelelő segítséget is nyújtsa­nak azok kiküszöböléséhez. A konferencián ennek az új szel­lemnek friss fuvallatát éreztük. Ez volt az első lépés, az első biztató lé­pés. S az üzem felszerelése, de káde­reinek zöme is biztosítéka nemcsak a terv teljesítésének, hanem túlszárnya­lásának is. Csak egy a feltétel: még következetesebben tovább kell halad­ni a megkezdett úton. A járás mezőgazdaság}. földterületé­nek 88 százaléka a szocialista szek­torhoz tartozik. A kedvező éghajlati viszonyok lehetővé teszik, hogy mind a 15 szövetkezet és az állami gazdasá­gok, mind az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok még többet tegyenek a mező­gazdaság fellendítése érdekében. Van­nak itt kiváló szövetkezeink, például •dí Ifjúság Falváé, vagy peoig a nagy­keszi. Az előbbiben az Imúlt evbcn a munkaegység =:téke m-ghaiadta a 27 koronát, az utóbbiban pedig 25 ko­tona volt. De vannak itt gyenge szö­vetkezetek is, péHául a kóvesdi, ahoi 7,90 és a violini, ahol 7,10 korona volt a munkaegység értéke. Pedig a ter­melési feltételekben távolról sincs ilyen különbség. De különbség, még pedig gen nagy van a munka módszereiben, annak szervezésében, a tagok fegyel­mezettségében és ön tudatosságában Nem véletlen az, hogy az Ifjúság Fal­vának szövetkezeti tagjai minden hek­tár földből 5396 korona évi jövedel­met tudtak nyerni, míg a kavaiak csak 1314 koronát és a járási átlag 2260 koronát tesz ki. Mire ösztönöz­nek minket ezek a tények? Art a hogy elsősorban a falusi pártszerveze­teknek kell tíszámolniok az önelége­dcttséggel, a sültgalambr.i-várással — amely ebben a járásban ii fslütötte a fejét, mivel az átlagokat nézve a mezőgazdasági szakaszon „nem leg­rosszabb a helyzet" — s jó politikai mvinkával, a tapasztalatcsere szé'es­k'irű alkalmazásával magis át'agos termeiésí színvonalra kell emelnvoK a járás mezőgazdasági termelését. A konferencia igen keveset foglal­kozott a pártmunka konkrét módsze­reivel és elsősorban az agitáció, pro­paganda, a pártnevelés kérdéseivel. Pedig a párt szervezeti életének meg­javítása, tömeghatásának biztosítása elsosorban ettől függ. Annál nagyobb gondot kell fordítani erre a szakaszra az űj járási partbizottságnak, mivel a párttagság száma a járásban arány­lag kicsi. Ugyanakkor sokkal határo­zottabban kell biztosítani a tagság új vérrel való felfrissítését. Elgondolkoz­tató az is, hogy az elmúlt év során a járásban csak 10 nő lett a párt tag­jelöltje. Nagy gondot kell fordítani arra. hogy a tömegszervezetek, de elsősorban a CsISz és az aktivisták közül a legjobbakat előkészítsük a pártba való felvételre. Egyben gon­doskodni kell arról is, hogy a magyar dolgozók legjobbjai közül is nagyobo számban bővítsék a tagsági alapot. S van még egy tény, amely az előbbiek­nél is fontosabb. A párt szociális összetétele a járásban nem megfele­lő. A munkásosztály sem jelentőségé­hez, sem számához képest nincsen arányosan képviselve a pártszerveze Az elvtársak döntő többsége a já­rási konferenciákon konkréten beszélt, belehatolt a munkaprobiémák lényegé­be. Ez az idei járási konferenciákon megmutatkozó egyik igen megbecsü­lendő, pozitív jelenség. Az elvtársak a gazda, a munkáját szerető, s azt célszerűen tökéletesíteni akaró kom­munista gazda hangján szóltak. Gály Iván. A városok és falvak rendezésére és szépítésére alakult bizottság üléséről A városok és falvak rendezésére és szépítésére alakult bizottság csütör­töki ülésén azzal a kormánybizottság; jelentéssel foglalkozott, amely szerint a nemzeti műszak időpontját már­cius 20-ról április 3-ra halasztja el Szlovákia kerületeiben, városaiban és falvaiban, ahol a munka nemcsak a hó eltakarítására szorítkozik és ahol n.egfelelő szervezési és anyagi felté­telek vannak, március 20-án valósít­ják meg a „tavaszi takarítást", amely a nemzeti műszak első része. A „ta­vaszi takarítás" eredményeit beszá­mítják a nemzeti műszak eredményei­be. A „tavaszi műszak" keretében az utcák, terek, parkok kitisztítására és a sportpályák, a zöld terek stb. rendbe­hozására kerül sor. Az ülésen a kerületi bizottságok el­nökei és képviselői részletes tájékoz­tatást adtak az egyes kerületek fel­készültségéről a nemzeti műszakra és a Megbízottak Testülete bizottságának tagjaival megtárgyalták városaink és falva>nk szépítésének további felada­tait. A műemlékek renoválásával városaink és falvaink csinosításáért Népi demokratikus rendszerünk nagy gondot fordít műemlékeinkre, amelyek múltunk fejlett művészeté­nek értékes bizonyítékai Az építé­szeti műemlékek renoválása, a ké­pek, szobrok, freskók és más művek restaurálása szintén hozzájárul váro­saink és falvaink szebbé tételéhez. Eredményesen végzik a bratisla­vai vár és a bratislavai városi em­léképületek javítását. Nemsokára a csejtei kastély is az ősrégi építészet szépségét hirdeti majd rendbehozva. A kastélyt kultúrközponttá jelölték ki. Rendbehozzák a vöröskői várat is, ahol a mennyezeti festményeket és a homlokzatot restaurálják. A műemlé­kek védelmének karbantartási mun­kálatait már elkezdték a Selmecbánya melletti Svätý Anton barokkstílusban épült kastélyban is, a körmöcbányai történelmi épületekben és a bészter-* cebányai Thurzó-házban, ahol a hom­lokzat sgrafitto-díszítését hozzák rendbe és felfedik a mennyezet' érté­kes festménydíszítését. Üj, szép kül­sőt nyer rendbehozásával az iglói, épí­tészeti szempontból értékes épület, amelyben most a honismereti múzeum van, továbbá a pienini védett terüle­ten levő középkori Vörös kolostor és két történelmi épület Bártfán, ame­lyekben a rendbehozás után a sárosi népművészeti múzeum lesz. A szlovákiai emlékvédelmi hivatal restauráló osztálya még ebben az év­ben megvalósítja a trenčianské bo­huslavicei kápolna mennyezeti fest­ményeinek restaurálását, amelyek a XVIII. századból származnak, vala­mint a bíni román rotunda boltoza­tán levő barokkfreskókét. Tizenöt nappal előbb teljesítették a negyedévi tervet A kassai magasépítészeti vállalat Stavomontáz-üzemének dolgozói be­csületesen teljesítették kötelezettség­vállalásukat, amelyet a Béke-Világta­nács atomháborúellenes felhívásának aláírásakor tettek. Kötelezték magu­kat, hogy az első negyedévre tervezett 249 épület iparosmunkáit 15 nappal előbb befejezik. A befejezett épüle­tek közül 72 Kassán, 39 Iglón, 50 a Kassa melletti Sacán, néhány Poprá­don, Sviten, Rozsnyón. Dobsinán és Nižná Slanán van. A Stavomontáž dol­gozói ezenkívül márciusban 42 lakás­egységben fejezik be az iparosmunkát terven felül Korompán. A kötelezettségvállalások teljesítésé­ben a legjobb eredményt az asztalo­sok csoportja érte el Július Para ve­zetésével. Jó munkát végzett Jozef Kulbach festőcsoportja is, amely na­gyon szorgalmasan dolgozott az iglói bányászlakások építésekor. Úgyszintén Ladislav Sedelon vízvezetékszerelő csoportja, Kovács Gyula és Herceg Gyula villanyszerelők, Ján Lazarevský, Juraj Kopolovec és más dolgozók, akik szorgalmas munkájukkal sok család­nak biztosítottak lakást. írók a bratislavai Béke-üzem dolgozói körében A bratislavai Béke-üzem dolgozói meghívták üzemi klubjukba beszélge­tésre a Szlovák írószövetség tagjait Ctibor Štitnický költőt, a szövetség ve­zető titkárát, Vojtech Mihálik állam­díjas költőt és Alfonz Bednár fordítót és prózaírót. A könyvhónap alkalmá­ból rendezett beszélgetésen az írók részleteket olvastak fel műveikből. A beszélgetés befejező részében a szlovákiai könyvkiadó képviselője az üzem és a Bratislava IV. körzeti is­kolája huszonegy irodalmi bizalmijá­nak, akik a múlt év utolsó negyedé­ben a legjobb eredményt érték el az irodalmi művek terjesztésében, aján­dékot adott át. Egyikük, Ctibor Vašina, a Béke-üzem dolgozója két hónap alatt több, mint 23 000 korona értékű könyvet adott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom