Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-18 / 42. szám, péntek

2 m sio 1955. február 18. Egyre szilárdul a bányászok és EFSz-tagok közötti szövetség A mezőgazdaságban fognak dolgozni A kassai kerületben az év januárjá­ban az ipari üzemekből és hivatalok­ból 142 dolgozó ment át állandó mun­kára a mezőgazdaságba. Ma már vala­mennyien az állami gazdaságokban, gépállomásokon, EFSz-ekben vagy más mezőgazdasági munkahelyen dol­goznak. A királyhelmeci járásban is 29 dol­gozó lépett át a mezőgazdasagba. Leg­nagyobb részük azelőtt a csernői vas­útállomáson dolgozott. Visszatértek a földhöz Mészáros Lajos polonai, Ben­fordi János és Tóth József kistárká­nyi parasztok. Parajos Zoltán Lelesz­ről, aki a keletszlovákiai villanyművek királyhelmeci telepén dolgozott, a fej­szési állami gazdaságban vállalt mun­kát. Veigel Antal, a keletszlovákiai kőbányák dolgozója a perbenyiki álla­mi gazdaságban jelentkezett mun­kára. A lőcsei járásban február 1-től két új szövetkezeti tag dolgozik a bija— covoei EFSz-ben, akik azelőtt az iparban találtak munkát. Franko Ju­raj, a szepesváraljai kőbánya munká­sa, ma az EFSz sertéseit gondozza, Odzjomek Ján pedig lóápoló lett. M jnd-> ketten meg., vannak elégedve a szö­vetkezetben rájuk bízott munkával és örülnek, hogy a mezőgazdasági munka mellett döntöttek. Viliam Široký miniszterelnök ' a CsKP KB februári ülésén elmondott beszámolója óta, melyben többek kö­zött a mezőgazdaság számára történő munkaerőtoborzás megszervezéséről is szólott, a kassai kerület munkaerti­toborző szerveinek dolgozói fokozott igyekezettel dolgoznak, hogy sikerrel teljesítsék a tervfeladatokat. A kassai kerületi nemzeti bizottság munkaerő­nazdálkodási osztályának vezetője, Harmanos elvtárs ezzel kapcsolatban kijelentette: „A jövőben is nagy gondot fordí­tunk arra, hogy munkaerőket szervez­zünk kerületünk mezőgazdaságának. A nemzeti bizottságok dolgozói munka­versenyt indítanak annak érdekében, hogy határidő előtt és hiánytalanul teljesítsék a mezőgazdaság munka­erőtoborzás feladatait. Ebben bizonyá­ra nagy segítségünkre lesz a munka­verseny, amelyet hazánk felszabadítása [ 10. évfordulójának tiszteletére szerve­zünk." ,|U r I A POPRÄDI múzéum mellett az év elején botanikus kört alakítottak, amelynek tagjai kertészek, a hegyi­szolgálat dolgozói, diákok stb. A kör tagjai előadássorozatokban ismerked­nek meg a Magas-Tátra növényvilágá­val. Körzetüket geobotanikus körzetek­re osztják, ahol megfigyeléseket fog­nak végezni, gyógynövényeket és^ érté­kes növénymagvakat gyűjtenek a bra­tislavai botanikus kert részére. AZ ÁLLAMI ÉS INVESZTÍCIÓS BANK dolgozói sikerrel segítik az üzemeket és vállalatokat a normánfelüli készle­tek felszámolásában és az üzemen be­lüli elszámolás bevezetésében. Segítsé­get nyújtanak a mezőgazdasági szövet­kezeteknek is. így pl. Szlovákiában ta­valy 779 EFSz-ben segítettek a mérleg kidolgozásában. A BÉKEVÉDÔK kassai kerületi bi­zottsága gondosan készül a Béke-Világ­tanács atomháború elleni felhívásának aláírási kampányára. Február 26-án és 27-én összehívják a békevédők járási konferenciáit, február 28-án pedig megkezdik az aláírási kampányt az üzemekben, vállalatokban, városokban és a falvakon. A gömöri vasércbányák Szadlovszky­körzete bányászainak meghívására a rozsnyói bányákba ellátogattak a gál­szécsi ' járás szövetkezeti tagjai. A stankovcei szövetkezeti tagok már egy hónappal ezelőtt bekapcsolódtak a Szadlovszky-bányászok felhívására a békéért és hazánk felvirágoztatásáért indított hazafias mozgalomba. Akkor ígéretet tettek, hogy minden hónap­ban egy hektoliter tejet és egy ser­téssel többéi szoglltatnak be s ezen kívül minden negyedévben egy szarvasmarhát. A Szadlovszky-bányá­szok a stankovcei szövetkezeti tagokat, Ján Volanský szövetkezeti elnököt, Ju­raj Pacák szövetkezeti tagot, Andrej Colák szövetkezeti tagot, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjét szívélyes fogadtatásban részesítették Rozsnyón. Barátságos beszélgetés keretében megmagyarázták a vendégeknek, hogy hogyan folyik a bányában a munka­szervezés, hogyan fejtik az ércet. A szövetkezeti tagok lementek a bánya mélyére. E látogatás alkalmából a bányászok és szövetkezeti tagok közölték egy­mással, hogy januárban hogyan tel­jesítették kötelezettségvállalásaikat. A Szadlovszky-bányászok eldicsekedtek, hogy a hazafias műszakokban több mint 300 tonna ércet fejtettek. A stankovcei szövetkezeti tagok pedig közölték, hogy a bányászok és a töb­bi dolgozók ellátására beadtak több mint 800 liter tejet és az ígért ser­téshúst is. Őszintén kijelentették, hogy a föld alatti munkahelyeken tett látogatásuk meggyőzte őket arról, hogy annyi mezőgazdasági terméket kell termelniök, hogy minden bányász minél több húst, vajat, tejet és zsírt vásárolhasson. Ezért még a bányában elhatározták, hogv felhívják az összes EFSz-eket, kapcsolódjanak be a haza­fias mozgalomba és hálálják mog minden Hónapban beadásaik túlteljesí­tésével a bányászok munkáját. Fel­hívásuk főleg a szomszéd kravanyi EFSz-nek szól, ahol a versenyt rend­szeresen ellenőrizhetnék. Búcsúzáskor a szövetkezeti tagok vendéglátóikat meghívták Stankovcébe, hogy megmu­tathassák nekik gazdaságukat. E láto­gatás alkalmából újból ellenőrzik kö­telezettségvállalásukat Rozsnyón és Stankovceban is. A stankovcei szövetkezeti tagok rozsnyói látogatása a Szadlovszky­körzet bányászai számára nagy buz­dítást jelentett. Megmutatkozott ez a tegnapi hazafias műszak eredményé­ben — a terv 1140/b-os teljesítésében. Terven felül legtöbb ércet fejtett Ján Jarábek nemzetgyűlési képviselő cso­portja. Az ígért három tonna he­lyett a kedves látogatás tiszteletére 12 tonna ércet fejtett terven felül. Gyártmányaik ismertek az egész világon A bratislavai Március 8-a üzemben alig van olyan nap, hogy ne küldené­nek csomagokat, vagy ládákat euró­pai és tengerentúli országokba. Janu­árban például hímzőfonalat küldtek Al­bániába, több ezer kilogramm cárnát Törökországba, Egyiptomba, az Arany partra, Ceylonra, varróselyemutánzatot Törökországba és Uruguayba. Február 16-án Costaricába küldtek hímzöfo­nalat, ma pedig 7 csomag ilyen áru ment Nigériába. A bratislavai Március 8-a üzem jóminöségü gyártmányai csaknem negyven államban közked­veltségnek örvendenek, A komszomolisták példája nyomán Annak a feladatnak fontosságát, hogy a határvidéki mezőgazdaság fej­lesztésére munkaerőket kell megnyer­ni, megértette a bratislavai ifjúság is. A CsISz járási bizottságának plenáris ülése kötelezettséget vállalt, hogy a határvidékre 300 fiút és lányt nyer meg 1—3 éves brigádmunkára. A CsISz városi bizottsága felhívással for­dul Bratislava egész ifjúságához, te­kintse ezt a feladatot hazafias köte­lességének és a komszomolisták pél­dája nyomán sorakozzék fel a határ­menti járás parlagon heverő földjei­nek megművelésére. A CsISz városi [ szervezete ez alkalomból versenyt in­dít az alapszervezetek között, mely­Bek célja, hogy minél több fiatalt megnyerjenek a határvidékre. NYITRÁN e napokban fejezik be és adják át használatra a nyitrai kerület első egészségügyi népművelődési házat. A CSEHSZLOVÁK NŐBIZOTTSÁG bővített elnöksége szerdán, február 16-án Prágában ülésezett. A részve­vők örömmel üdvözölték körükben azo­kat a küldötteket, akik részt vettek a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsának genfi ülésén és útban haza­felé ellátogattak Csehszlovákiába. A CsISz II. KONGRESSZUSA UTÄN a galgóci begyűjtési üzem mellett mű­ködő üzemi CsISz-szervezet tagjai el­határozták, hogy gyors ütemben fel­vásárolják a mezőgazdasági termény­fölöslegeket. E célból agitkettősöket állítottak össze, amelyek sikerrel tel­jesítik feladataikat. A BESZTERCEBÁNYAI KERÜLET gép- és traktorállomásainak karban­tartói február 16-án elsőnek teljesítet­ték köztársaságunkban a traktorok téli javításának tervét. Az állami tervben megszabott határidő előtt 12 nappal teljesítették á tervet. FEBRUÄR 14-ÉN szerződést írlak alá Kabulában, amelynek alapján Cseh­szlovákia Diebel-Us-Saraj városában cementüzemet épít. A csehszlovák szakemberek kioktatják az afganisztá­ni szakembereket az üzem vezetésére, A cementgyárat két éven belül üzembe helyezik. BAJMÖC FURDÖ befogadóképességét ez évben egy negyedik fürdőmedencé­vel bővítik ama betegek részére, akik utókezelésre kerülnek ide. Növelik a kádak számát is és több vízgyógyászati berendezést is létesítenek. A VITKOVICEI hídépítő-üzem a kö­vetkező hónapokban megkezdi az an­tenna-tornyok gyártását az ostravai és bratislavai adóállomás részére. Mindkét torony a párizsi Eiffel-torony alapján készül. A ZOLYOMI BUClNA-üzem védnök­séget vállalt az očovai EFSz fölött. Az üzemben dolgozó elvtársak, akik a köz­ségben laknak, elhatározták, hogy be­lépnek a szövetkezetbe. így akarjál; megjavítani a szövetkezet munkáját. A FORRADALMI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM és a Szabad Német Szak­szervezetek Szövetsége közötti üdülte­tési csere keretében a csehszlovák dol­gozók hatvantagú csoportja ellátoga­tott a Német Demokratikus Köztársa­ságban levő oberhofi téli sportközpont­ba. A HANDLOVAI helyi nemzeti bizott­ság mellett működő nőbizottság kez­deményezően bekapcsolódott a hazánk felszabadításának 10. évfordulója tisz­teletére indított városszépítő akcióba. Utolsó ülésükön a bizottság tagjai el­határozták, hogy a handlovai gyerme­kek részére a bölcsőde mellett gyer­mekjátszóteret építenek. A játszótéren fürdőmedence, hinták és más szórako­zási berendezések lesznek. A FELSÖSZELI nőbizottság tagjai, melynek Kelemen Margit az elnöke, a nemzetközi nőnap tiszteletére 200 bri­gádórát dolgoznak le a községi park rendezésén. Február végén színielő­adást rendeznek és a tiszta bevételt dísznövények vásárlására fordítják az új park megszépítésére. AZ IGLÖ megszépítésére irányuló hazafias mozgalomba a jubileumi év­ben lelkesen bekapcsolódnak a város üzemeinek dolgozói is. Elsőnek a ke­let-szlovákiai konzervgyár dolgozói tettek hazafias kötelezettségvállaláso­kat. Vállalták a sportstadion előtti térség rendezését, a játszótérhez ve­zető út megjavítását. Az út szélére topolyaiakat és bokrokat ültetnek. Ezenkívül üzemük bejáratát is rend­beszedik. A BRATISLAVAI első női és szülé­szeti klinikán évente átlag 1900 nő szül és több, mint 16 000 nő jön ide tanácsot kérni a szakemberektől-nó­gyógyászoktól egészségére vonatko­zóan. A klinika épületében, amelyet 1885-ben alapítottak, évente néhány száz új polgár jön a világra. Alapítá­sának évétől 1954. december 31-ig több mint 49 800 nő szült ezen a kli­nikán. A BESZTERCEBÁNYAI városi nem­zeti bizottság mellett működő iskolai és közművelődésügyi osztály a kerü­leti múzeummal és a népművelődés házával együttműködve a jubileumi évben, amikor Besztercebánya alapí­tásának 700-ik évfordulóját ünnepli, előadássorozatot rendez a városról. Az előadássorozatot Balassa Géza ta­r.ár „Besztercebánya történelem előtti időkben" című előadásával nyit­ják meg. Ezenkívül előadásokat tar­tanak „Besztercebánya a turisztika központja", „A város és környéke műemlékei" stb. témákról. Az előadá­sokat keskenyfilmek és diapozitívek vetítésével egészítik ki. Ji>tiaiiaHiniii(riar!ii!liiliriiiciiairsniii*ih>Miri«traiia>:«KBiiBriaEranniii>>iiii[Btia!iiu*naiia.iantnii[iiiiHai!«i:IHA'Li:isHSMi[;(i!«iiaiiii<A)iiiii::ai>aiti.:iiiiMinioitt>. IIÍIIIIIIIIIIÜIHIIIIIIIIIIIIII IIIIHIN: i Oh/an Vzép az élet I TIZ ÉV ELŐTT a szovjet had­sereg köztársaságunk területén dia­dalmasan vonult már előre. A fel­szabadított területeken a falvak és városok űj életre keltek. Február 16-án a Duna északi partján, Ko­máromtól keletre, a Garamtól nyu­gatra, megjelent a szabadságot hozó, legyőzhetetlen szovjet har­cos. A német hadseregeket és had­osztályokat nyugatról a keleti frontra vezényelték 1955 február 16. Most is hideg van, mint akkor volt. Február a tél kemény hónapja. De mintha megemberelte volna magát az idő. Néha már előtör, megsimogat a tavaszias napsugár. Az emberek vi­dámak, mosolygós arccal végzik békés munkájukat, ürülnek az élet­nek, várják a tavaszt. Három szomszédos ország ha­talmas fémipari vállalatainak, a prágai ČKD Stalingrádnak, a var­sói Ursus traktorüzemnek és a berlini Bergmann—Borsig-Werké­nek dolgozói ugyanabban az idő­ben gyűlésre jöttek össze, hogy ország-világ előtt felemeljék sza­vukat Nyugat-Németország újra­felfegyverzése, a párizsi szerződé­sek ellen. A roppant nagyjelentő­ségű gyűlés a csehszlovák, lengyel és a német demokratikus köztár­saságbeli rádió jó együttműködésé­vel közös nemzetközi tiltakozássá vált. A ČKD STAUNGRÄD Prága leg­nagyobb üzeme. Ha a ČKD név a múltat, a forradalmi hagyományo­kat, a cseh munkáskéz ügyességét jelenti, akkor a Stalingrad név a jövőt, az erkölcsi kötelességet a hős szovjet várossal szemhen. A „Kolbenka" dolgozói mindig az élen jártak a munkásmozgalomban. „An­na" című regényében Olbracht nemzeti művész örök emléket állít a közel 70 éves üzem munkásai­nak. Az egyik újonnan épített, tá­gas, világos gépszerelő csarnok­ban gyülekeznek most a reggeli műszak után a munkások, meste­rek, tisztviselők, technikusok, mér­nökök, fiatalok, öregek, férfiak, nők, hogy állást foglaljanak a mindannyiunkat annyira érintő ügyben. Már tele van a csarnok. Ma senki se siet haza. Még arány­lag sok Idő hiányzik a hivatalos kezdésig, de már nincs Ülőhely, a jelenlévők „megszállják" a gépeket, munkaasztalokat. Kényelembe he­lyezik magukat, hisz otthon vannak, életük nagy részét töltik ebben az üzemben, mely kiváló gyártmányai­val elősegíti, hogy több legyen a fény, az energia nemcsak hazánk­ban, hanem a barati államokban is. Ezek az emberek jól ismerik a nemzetközi helyzet összefüggéseit, írtak már a francia Renault-üzem dolgozóinak, most varsói és berli­ni társaikkal lépnek közös akcióba. A Csehszlovák Hadsereg Közpon­ti Zenekara pattogó indulókat ját­szik és megkezdődik a rendkívüli gyűlés. Varsó kezdi. Az Ursus­traktorüzem egyik legjobb munká­sa, Róbert Zichlinszki beszél. Ha a lengyel szavakat nem is, de gon­dolatát, beszéde tartalmát minden­ki érti. A háborús veszélyre fi­gyelmeztet, a párizsi egyezmények elfogadásának következményére. Prága válaszol. Az üzem egyik leg­népszerűbb munkása: František Škramovský beszél. Az öreg elv­társ a szürkeöntvények olvasztó­üzeme műhely-tanácsának az el­nöke, a gépipari minisztérium leg­jobb élmunkásának jelvényét hord­ja. Nyugodtan, magabiztosan áll a mikrofon előtt. Határozott hangon jelenti ki, hogy az üzem dolgozóit nagyon is érdekli, mi történik köz­társaságunktól nyugatra. , „Lengyel és német demokratikus köztársaságbeli barátainkkal együtt leginkább bennünket fenyeget Nyu­gat-Németország felfegyverzése. Nem ülhetUnk ölbetett kezekkel. Országaink munkásosztálya tudatá­ban van a maga erejének. Veletek vagyunk varsói és berlini elvtársak, és a Szovjetunió oldalán közösen védjük a szilárd békefrontot." BERLIN mondja a befejező sza­vakat. Alfréd Martens, a szónok szintén egyik legjobb dolgozója üzemének A német munkásosztály élnivágyását tolmácsolja és a terv­teljesítés eredményeiről büszkén ad számot. Mindenki tudja, mit jelentenek szavai. A munkásság megértette egymást akkor is, ami­kor a hatalmon kívül állottak, hogyne értenék meg egymást most, amikor közösen döntenek saját jö­vőjük felett. A háromnyelvű közvetítés nagy­szerűen jelképezte a proletárnem­zetköziséget, azt. hogy a dolgozók az egész világon mindig megértik egymást. A szónokok szavait Mír, Pokoj, Freundschaft, Éljen a béke, Hurrá kiáltások fogadják. Egyszer­re kiált sok ezer torok Prágában, Varsóban, Berlinben és egyszerre helyesel mindenki, aki nem akar­ja a háborút. Zúg a taps. A lelke­sedés nem ismer határt. A felszólalások után a három rádióállomás zenei műsort közve­tít. A mi zenekarunk Dvorák Szláv táncával a legnagyobb sikert arat­ja. Mikor aztán a zene népdalokat játszik, a hallgatóság maga is éne­kelni kezd. Az emberek alig akar- f ják elhagyni a csarnokot, hogy a í délutáni műszak megkezdhesse a munkát. Be kell hozni a kiesett I perceket. A ČKD Stalingradnak 17 százalékkal kell ebben az évben 1 emelnie a munka, termelékenysé- I gét. Ján Tržický autogénhegesztő, \ Borovan elvtárs 15-tagú csoportja mindjárt nagy hévvel hozzá is lát i munkájához. Emília Petráková ma- ­rósnő azonnyomban kijelenti: „Jobb ľ évekig harcolni a békéért, mint | egyetlen háborús napot átélni." A ­körülötte állók mind helyeslően bó- 1 lintanak. § A NAGY NEMZETKÖZI RÄDIÔ- | TALÄLKOZ0 véget ért. Három ba- \ ráti állam jelentős üzemeinek dol- | gozói egyszerre vették kezükbe a \ béke ügyét. Kgzel további sorsuk ; intézését is kdükbe vették. Egy- Z szerre dobban az emberek szíve. ; Egyet akar minden csehszlovák, ­lengyel, német hazafi. Békét akar i az egész világon minden jóravaló | ember. A dolgozó emberek mind- ­jobban egymásra találnak. Mindent £ megtesznek a békeharc végső győ- | zelméért. ­Nyugat-Németország felfegyver- = zését meg kell akadályoznunk. Ébe- ? rek vagyunk, magunk formáljuk a I történelmet. Nem esünk kétségbe. 2 A békéé szándékú népek nem en- i gedik meg, hogy amerikai zsoldon I új Wehrmachtot szervezzenek és I azok tagjai ismét fegyvert kapja- § nak, még hozzá a legszörnyűbb ? atomfegyvert. Nem engedik" meg, ­hogy újra vért, szenvedést zúdít- | sanak ránk és az egész világra. Tudjuk, hogy az egyszerű dolgo- | zók Nyugat-Németországban sem = hívei a fegyverkezésnek. A nyugat- ? német fegyverkezés a háborút ké- Z szíti elő. Megakadályozzuk. Tilta- | kozásunkkal a csehszlovák nép | őszinte békeakaratát, jó munkánk- í kai pedig erőnket fejezzük ki. Tll- ; takozásunkat egész biztosan ered- ± mény követi. A JELENLEGI NEMZETKÖZI | HELYZET megkívánja minden em- Z ber nyílt kiállását, milliók egysé- § ges fellépését. Hisz olyan szép az ^ élet! Tavasz lesz! Felszabadításunk " tizedik évfordulójára készülünk. És a béke: személyes ügyünk, de i egyben az egész világ közös ügye. „A népek élni akarnak" mondta Ilja I Erenburg, a Béke-Vllágtanács el- ä nükségének legutóbbi ülésén. Azért nincs ma a világon háború, | mert mi, az egyszerű emberek ~ százezrei, milliói, tettben, munká- § ban, gondolatban, mindnyájan együtt | vagyunk a békéért folyó harcban. ? JÖ SÄNDOR 11 i i iiii HIHIHI lllllll II ľ • íllllllll mit itir'i!!i!:i"i!!ii:i.:i!!ii!i!iiHi::i i i 1:1 iiiiiiiiiiiiiiniiii 1..1 1 11 iniiiiiianiiiin A TRENČJNI V. Siroky-ruhaüzem tervezői 123 új szabásmintát készítet­tek elő a nyári idényre. Az új öltönyö­kön patentgombok lesznek, úgyhogy nincs szükség gomblyukakra. A gom­bok nem szakadnak le. A köpperanyag­ból készült női ruhák mellett a vásár­lók manehesterből készült ruhákat is vehetnek. Megkezdik a női kosztümök, férfikabátok gyártását. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom