Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-23 / 310. szám, csütörtök

1954. december 23. BIS CVMr^W^ TÉLAPÓ NYOMÁBAN Utolsó előtti oldalon lapoztuk fel az 195 l-es év megfakult kalendáriumát. Gyárainkban, üzemeinkben még láza­san folyik a munka, hivatalainkban még zajosan kopognak az írógépek — a dolgozók szemeiben azonban már ott csillog az évvég legkedvesebb pi­henőnapjának, az ajándékozás, a sze­retet. a békesség ünnepének örömfé­nye. Karácsony hetének első napjait éli most Szlovákia fővárosa, s ezeknek az óráknak, ezeknek a napoknak minden izgalma, minden ünnepélyessége ott él, ott lüktet most Bratislava vásárlóktól zsúfolt utcáin. Am ha elvegyülünk a nyüzsgő, kavargó emberáradatban, ha egy kicsit jobban megfigyeljük a ki­sebb-nagyobb csomagokkal felszerelt férfiakat, asszonyokat, lányokat, mind­járt feltűnik, hogy a mostani kará­csony előtti hangulat sokkal vidámabb az eddigieknél, s hogy az emberek arca szinte sugárzik a megelégedett­ségtől. Sorban állásnak sehol semmi nyoma, s még ott is ahol néha-néha összesűrűsödik a tömeg, csupa jó­kedv, és türelmesség tapasztalható. Vaj jön mi az oka ennek? Ne akar­junk most ezekre a kérdésekre talá­lomra felelni, hanem kerekedjünk fel, nézzünk el egy pár olyan helyre, ahol a legtöbbször megfordul az öreg Tél­apó és maguktól a vásárlóktól, s »1­adóktöl tudakoljuk meg kérdéseinkre a feleletet. * * * Kezdjük meg körsétánkat talán Bra­tislava egyik legfontosabb pontján, a Hurbán-tér sarkán. Előttünk szinte végelláthatatlan sorokban hullámzik, hömpölyög az embertömeg. Majdnem mindenki csomagot, ezüst-arany fonál­lal átkötözött dobozokat, vagy apró ka­rácsonyfát szorongat a hóna alatt. Éppen mellettünk halad el egy hatal­mas hintalovat cipelő férfi, használ­juk hát ki az alkalmat s kérdezzük meg, vájjon milyen is lesz idén a ka­rácsonya. A férfi nem haragszik meg kíván­csiságunkért, így aztán megtudjuk, hogy Kis Istvánnak hívják, a foglalko­zása autószerelő, s nagyon megelége­detten néz az idei karácsony elé. — Négy éves Pista fiamnak viszem ezt a hintalovat — válaszolja büszkén, azon­ban más egyebet is hoz ám a Télapó. Olyan karácsonyfája lesz, hogy régen még a szolgabirók gyermekei is meg­irigyelhették volna. Kap' ezenkívül ci­pőcskét, ruhácskát, meg egy szájhar­monikát is, melyen még a legszebb nótákat is ki lehet fújni. S hogy mért vagyok megelégedve az idei kará­csonnyal? — fejezi be a beszélgetést Kis István. — Hát azért, mert jól Ke­resek, mert minden olcsóbb, mint ta­valy, s mert olyan bőséges az áru­választék, hogy mindegyik könnyen kiválaszthatja azt, ami bugyellárisának a leginkább megfelelő. * * * Következő útunk a Hurbán-tér 11 alatti cipőáruházba vezet. Mindenütt ember ember hátén, a legnagyobb forgalom mégis az elsőemeleti női osztályon van. Itt megtudjuk, hogy az áruház mindent elkövetett annak érdekében, hogy minél jobban kielé­gíthessék a dolgozók igényét. Csak a nöi osztályon több mint 150-féle cipőfajtát árusítanak, s olyan kézi­munkaszerű divatcipőket is beállítot­tak karácsonyi vásárukba, mint a 250 koronába kerülő s teljesen budapesti formában készített „Budapest" nevű félcipő. Hogy pedig milyen nagy Itt a forgalom, azt mutatja pl. az, hogy Iván Irma, a női osztály egyik eláru­sítónóje, egymaga 1234 pár cipőt adott el december eleje óta. * * * Valamikor réges-régen olyan üzlet­ben, mint a Mihálykapu utcai ször­meáruház, egyszerű munkásember még csak véletlenül sem fordulhatott meg. Ma gyári munkások, kis tisztviselők, kisüzemi dolgozók családtagjaival van tele az üzlet. Hideghéti Viktor, az üzlet szűcse, kérdésünkre elmondja, hogy naponta 100—»150 vevő is meg­fordul az üzletben, s december eleje óta már az egyik legdrágább bunda­féléből, a mosómedve és a mormota­bundákból is több darabot eladott. * * * A szőrmeüzletböl a Magyar Köny­vesboltba látogattunk el. Sztanko Ella az üzlet vezetője, itt szintén azzal dicsekedett el, hogy összehasonlítha­tatlanul nagyobb az idei forgalom a tavalyinál. A Csehszlovákiai Ma­gyar Könyvkiadó és a budapesti könyvkiadók összefogásából megjelen­tetett nagyszerű könyvek: Jókai: A kő­szívű ember fiai, Mikszáth: A Nosz­ty fiú esete Tóth Marival, Veres Pé­ter: Almáskert, Arany Toldyja, azok n könyvújdonságok, amelyekért szinte verekednek a dolgozók. A Csehszlo­vákiai Magyar Könyvkiadó karácso­nyi újdonságai közül különösen Han­zelka és Zikmund közismert afrikai útleírása fogy . nagy példányszámban. * * * A Leningrád utca 14. szám alatti csillogó ékszerüzletben egy kedves mosolyú finom fiatal asszony fogad. — Krajc Erika, az üzlet vezetője va­gyok, mutatkozik be barátságosan, és már mutogatja is a tágas üzlet ra­gyogó kincseit. — Hogy vásárolnak-e nálunk a dol­gozók ? — ismétli meg kérdésünket meglepődve. — Hiszen a legegysze­rűbb emberek a legjobb vevőim! Örák, aranygyűrűk, nyakláncok, ezüst fésül­ködő készletek, karkötők, mind-mind gyakori keresleti cikkei dolgozóink­nak. [gaz — folytatja felvilágosítását Krajc Erika — mindent meg is te­szünk annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen üzleti forgalmunké Nálunk törvény az udvariasság, üzle­tünknek ragyognia kell nemcsak az ékszerektől, de a tisztaságtól is, kira­kataink pedig olyanok — hogy most is mi nyertük meg a bratislavai nagy karácsonyi kirakatversenyt. Körsétánkat a Sztálin tér 34. szám alatti Duna áruháznak * meglátogatá­sával fejeztük be. Ebben az öt eme­letet elfoglaló gigantikus üzletházban olyan nagy a tömeg, hogy az ember­nek szinte úgy kell átverekednie ma­gát a tömör emberfalon. Szerencsénk­re csakhamar előkerül azonban a vál­lalat technikai <és szervezési osztályá­nak vezetője, Dankó János elvtárs, aki végig kalauzol bennünket ezen a szédítő emberörvényen, s a követ­kező érdekes híreket közli olvasóink szán iára: Az áruház idei karácsonyi forgal­ma jóval felülmúlja az előzó évek karácsonyi forgalmát. Idei tervünket például máris túlteljesítettük, s az elmúlt „aranyvasárnap" forgalma pe­dig 50 ezer koronával, múlta felül a tavalyi aranyvasárnap forgalmát. Egy úgynevezett jó hétköznapon pedig csupán „csak" 12.760 blokkot adtak le vevőink a pénztáraknak. A leg­nagyobb forgalmat természetesen a földszinten levő fehérnemű osztály és a negyedik emeleti elektromos cik­kek osztálya éri el. Ez utóbbinak ve­zetője, Csavanya Gyöngyi pélául csu­pán csak december 17-én 48 mosó­gépet adott el. S ami a dolgozók élet színvonalára a legjellemzőbb: ezek kö­zött a mosógépek között több olyan is volt, ami 2400 koronába került. A karácsonyi vásár alkalmából ter­mészetesen több áruújdonsággal is. kedveskedett a cég vevőközönségének. Így nagy örömet okozott a NDK-ból behozott játékáru és a gyönyörű Per­ion női fehérnemű. Hazai gyártmánya­ink közül a legújabb rádiókészülékek és a facsaró szerkezettel ellátott Ro­mó nevű mosógépek az újdonságok. Hogy pedig a férfi népség se ma­iadjon hátrányban, bevezette a cég azt a dicsérni való újítást, hogy fél­kész férfiruhákat árusít, amelyeket aztán teljesen mérték szerint fejez be áruházzal e célból szerződés­ben lévő férfi-ruha szabóság. Késő estére járt már az idő, amikor végre befejeztük a Tél-apó nyomainak követését. És amikor hazafelé vezefo útunkon boldog ünnepeket kiáltott fe­lénk égy arrafelé csatangoló ismerős, boldogan, szívből jövő meggyőződéssel harsogtuk felé a választ: Boldog ün­r.eoeket Neumann János. A Rádió első nagy pályázatához Az első pályázati híradásoknál nagy kíváncsisággal, de csakhamar a belső melegség érzésével kapcsoltam be rá­diónkat a pályázat egész tartama alatt. Nem lennék őszinte, ha azt ál­lítanám, hogy nem gondoltam nyere­ményre a jól megoldott feladatok be­nyújtásakor. De mekkora meglepetés ért napról napra, hogy a rádióhallga­tók nagy családja mennyire egyérzésű, amit a soknál is több önkéntes ado­mányokban és a Rádióhoz írt meleg­szavú levelekben nyilvánítottak ki. Ki várta volna közülünk, hogy a Rádió első pályázatán ily nagy tömeg moz­dul meg? Sok ember nem a nyereményre, hanem adományokra gondolt, no nem­csak gondolt, hanem azonnal meg is küldte ajándékát vagy felajánlását. Ki ne lágyult volna el egy vak. nénike adományára, vagy egy másik öreg­asszony 4 almájára és hímzett ken­dőjére és sokszáz embertársunk adm­akarására? Ismeretlenek az ismeret­leneknek, éppen ezzel bizonyítva azt, hogy érző, mai emberek. Ha 'valaki keresgeti a nevét a nyer­tesek lajstromában és nem találja, néha nem sajnálja, mert akad ám ebben a lajstromban sok furcsaság is, mint például eperjesi nyertes 4 hónapig használhatja a pozsonyi nyári fürdőt, vagy komáromi polgár Bártfára járhat nyiratkozni és sok efféle furcsaság. A Rádió megoldotta ezt is. Ezek a nyer­tesek elcserélhetik nyereményeiket szabadon, korlátozás nélkül. Igen sok komoly és értékes nyeremény jutott .1 a nyertesekhez. Felemlítek egy középiskolást, aki lég «vágyott egy értékes könyvre. Hát éppen azt nyerte meg! Nagyon boldog és több öröme van belőle, mintha szüleitől kapta volna ajándé­kul. Hát igen, ez az első, a maga nemé­ben óriássá nőtt pályázat megmutatta, hogy Rádiónk helyes úton jár. hogy hallgatóinak nagy-nagy családja egyet­len család, olyan család, amelyik meg­hallgatja a jó szót és megérzi a szív hangját, amely békére áhítozik és a ielebaráti megértés és szeretet fegy­verével harcol a szép máért és a még szebbnek és jobbnak Ígérkező holna­pért. G. Lukács Péter. Somorja a fejlődés útján Somorján több üzlethelyiség össze­vonásával megnyílt a Szövetkezeti Áruház,. Az elmúlt vasárnap ellátogat­tunk az új Áruházba. A délutáni órákban az eladás javában folyik és meggyőződtünk róla, hogy az elárusí­tók nagyon udvariasan viselkednek és igyekeznek a vevőközönség minden kí­vánságát teljesíteni. A hatalmas helyiség kellemesen fű­tött és a vásárlóközönség szerint a somorjai „Kis-Teta", — ahogy az áruházat nevezik — közelebb hozza őket a nagyvároshoz. A lakosság na­gyon elégedett, hogy többféle árut — amelyért eddig Bratislavába kellett utazni, — most már Somorján is be­szerezhet, mégpedig majdnem minden árufélét egy helyen Nagy itt a vá­laszték úgy a vas-, mint az edény­áruban, sőt kerékpárok és motorke­rékpárok is vannak raktáron. Nagyon jól fogynak és nagy az érdeklődés a villanyáruk, mosógépek, varrógépek iránt is, sőt hangszerek is kaphatók gazdag választékban. Az áruház megnyitása óta a for­galom egyre emelkedik, — mondja Pammer elvtárs, az áruház vezetője. A legnagyobb forgalmat a vas- és villanyáru, motorkerékpárok eladásával bonyolították le. December folyamán eladtak kb." 20 mosógépet, több var­rógépet, a villanyhálózatba újonnan bekapcsolt községek — Keszölcés és Csenke lakossága nagyban vásárolja a rádiókat és csillárokat. A szép nagy helyiség közepén van felállítva Télapó karácsonyfája. Ötle­tes, apró ajándéktárgyakkal díszítve, mely hozzájárul ahhoz, hogy a vevők könnyebben választhassanak. A másik helyiségben bőr-, díszmű­áru, üveg és porcelán kapható. A két elárusítónő, Gezsó és Méri elvtársnök hozzáértéssel és figyelmesen végzik feladatukat. Elégedettek is velük a vevők, ezt volt alkalmunk tapasztal­ni. Pammer elvtárs szerint az évi terv teljesítését a karácsonyi vásár forgal­rrával — melyet december 17-től 23-ig a Korona nagytermében tarta­nak, reggel 8 órától este ,8-ig és va­sárnap is — biztosítják. Az áruház vasárnapi forgalmával is meg van elégedve Pammer elvtárs. 15.000 ko­rona értékű forgalmat bonyolítottak le. E napokban nagyon keresték a kály­hákat és a rádiókat és szépen adtak is el ezekből az árukból. (<L. A.) Visszatértek a szövetkezetbe A galántai járásbeli nagymácsédi EFSz nem a legjobbak közé tartozik. Ezért fordulhatott elő tavasszal, hogy több szövetkezeti tag ki akart lépni az EFSz-ből. A nyári és az őszi munkák­nál azonban elég jó eredményeket ért el a szövetkezet, aminek aztán egyik eredménye lett az is, hogy Bugyi Ig­nác 6.27 hektáros, Zsilák 'Márton 4.80 hektáros, Brezina János 3.88 hektá­ros és Szvoreny Mihály 5.77 hektáros, gazdák visszatértek a szövetkezetbe. Megértették, hogy kenyerük és bol­dogabb jövőjük csak a szövetkezetben van tökéletesen biztosítva. PRÁGAI LEVÉL Írja: KIS ÉVA A helyi gazdálkodás országos kiállításáról Vannak sokan, akiknek nincs tiszta képük arról, mi is az a helyi gazdálko­dás, Gyakran összetévesztik a bel­kereskedelemmel, esetleg belkereske­, delmi gazdálkodásnak nevezik. Pedig valamennyien jóformán naponta kap­csolatban vagyunk vele, szükségünk van szolgálataira, készítményeire, mun­kájára. A hajvágástól, tetőfedéstől, ké­ménytisztítástól kezdve a ruhavarratá­sig, cipőjavításlg minden a helyi gaz­dálkodás hatáskörébe tartozik. De nem­csak ez. A helyi gazdálkodás üzemeinek készítményei tulajdonképpen kiegészí­tik a nemzeti vállalatok termelését. Főként olyan cikkeket állítanak elő, amelyeknek, nagyban, sorozatban való gyártása nem szükséges, amelyeknek forgalomba hozatala azonban feltétle­nül hozzájárul a választék bővítéséhez, a vásárló közönség fokozott igényeinek kielégítéséhez, az egyéni izlés ér­vényrejuttatásához, egyszóval a lakos­ságnak közszükségleti cikkekkel való jobb ellátásához. Habár a helyi gazdálkodás szolgálta­tási és termelő ágazata már 1950 óta működik, megfelelő elismerést azzal á ténnyel kapott, hogy a tavaly szeptem­beri kormánynyilatkozat önálló helyi gazdálkodási minisztériumot létesített. Siroky elvtárs kihangsúlyozta, mennyire fontos a lakosság kényelmének biztosí­tása szempontjából, hogy a közüzemi szolgáltatás megjavuljon, hogy bővül­jön a helyi forrásokat kihasználó köz­szükségleti cikkek gyártása. Azóta a párt és a kormány állandó figyelem­mel kíséri, teljesíti-e a helyi gazdálko­dás hivatását, kielégítően szolgálja-e a lakosság érdekeit a falvakon és a váro­sokban. A helyi gazdálkodást közpon­tilag a minisztérium, azon belül pedig a kerületi nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási ügyosztályai irányítják. A járási nemzeti bizottság viszont já­rási viszonylatban vezető szerv és já­rási ipari kombinát név alatt összpon­tosítja a helyi üzemeket. Mivel a járási nemzeti bizottság ismeri a járás, a vi­dék hagyományait, évtizedek óta meg­honosodott háziiparát, az a feladata, hogy biztosítsa e hagyományos ipar tetvszerű fejlődését és gondoskodjék a cikkek elhelyezéséről. A helyi gazdálkodás az utóbbi időben sokat fejlődött. Ma már jóformán az összes közszükségleti cikkek termelé­sébén részt vesz. Ezt a fejlődést mu­tatja be Prágának egyik rendkívül szép kiállítási csarnokában megrendezett első országos kiállítás. A kiállítás arra szolgál, hogy a prágai és a vidéki vá­sárlóközönség meggyőződjék a helyi gazdálkodásnak e fejlődéséről, sokol­dalúságáról és megtehesse bíráló ész­revételeit. A. kiállítás novemberben nyílt meg és december végéig tart. A vidéki látogatók 25 százalékos vasúti kedvezményben részesülnek. Belépve a kiállítás helyiségébe, Gott­wald elvtárs örökigazságú szavait ol­vassuk a falon: „Nem szabad megfeled­keznünk arról, hogy minden törekvé­sünk fő célja az ember, az ember javá­ról való gondoskodás." A kiállításon bemutatott tárgyak va­lóban az ember kényelmének, maga­sabb életszínvonalának elősegítésére szolgálnak. Köztársaságunk minden ke­rületének járási ipari kombinátja kép­viselve van cikkeivel. Kladnóban ké­szült mosógép, vrchlabyi bútor, galán­tai cipő, banská bystricai kéknyomású vászon, hradec královei karácsonyfa­dísz, skalicai szőlőpermetező, vimperki csontbizsutéria, piesíani zsindely, pra­chaticei laboratóriumi kémlőcső stb. stb. Folytathatnók a felsorolást akár néhány oldalon keresztül, mert össze­sen nyolcszáz vállalat küldte el a ki­állításra munkajának gyümölcsét. Több járási ipari kombinát olyan kitünö mi­nőségű cikkeket készít, hogy termé­keikkel export kereskedelmünket is gazdagítják. Ilyenek pl. a skalicai szőlő­permetezők, vagy a vlasimi ESSO jel­zésű motorkerékpárba való motorok, az egész világon ismert elefántcsont utánzatú bizsutériák, a karácsonyfa­díszek stb. A helyi gazdálkodás fontosságát bi­zonyítja, hogy Prágában és Bratislavá­ban külön kutatóintézet működik, amely kizárólag a helyi gazdálkodás keretében dolgozó vállalatok által készített cik­kek tökéletesítésével, szebb kiállításá­val, új gyártmányok bevezetésével fog­lalkozik. A prágai kutatóintézet a kiál­lításon kötöttáruval, gyerekszoba és víkendház berendezéssel, ipari célokra szolgáló műszaki üveggel, a bratislavai intézet művészi fafaragású dobozok­kal, tányérokkal, tálakkal szerepel. A megrendelésre dolgozó és javításokat végző Obnova, Odévní tvorba és Odevni sluzba Ízléses táskákat, külön­féle bőrdíszmű árukat, ruhákat, kabá­tokat mutat be. A kiállítás valóban sikerült. A napi látogatók száma ezer körül mozog. A bemutatott tárgyakat a legnagyobb ér­deklődéssel és figyelemmel tekintik meg. Igen sokan válaszolnak a kiállítá­son kapott nyomtatott kérdőívekre: — 'Mely közszükségleti cikkek hiányoznak és melyeket kellene az Ön véleménye szerint előállítani? Mit lehetne javítani karbantartó és javító vállalataink mun­káján? Mit és hogyan kellene javítani üzemeinknek a lakosság érdekében ki­fejtett szolgálatain? Szükség van-e to­vábbi szolgáltatásokra? Hogy tetszett kiállításunk? E kérdések azt célozzák, hogy jobbak és kielégítőbbek legyenek a helyi gazdálkodás termelő és külön­böző szolgáltatást nyújtó ágai. A vá­laszok egyben útmutatóul szolgálnak a helyi gazdálkodás jövő évi tervére is. A megjegyzések legnagyobb része bí­ráló jellegű. A kiállítás vezetője, Hurrl­pál Jaroslav szerint a bírálatok majd­nem mindig helytállók és orvosolhatók. Egy tizenegy éves fiúcska pl. azt írja, miért nem gyártanak 175 cm-es ra­gasztott síléceket, valamint 3—4 szá­mú kanada korcsolyákat. Sehol sem kaphatók. A válaszok tehát konkréten felhívják az illetékesek figyelmét a pó­tolható hiányokra. A helyi gazdálkodás kiállítása meg­érdemelt érdeklődést váltott ki. A be­mutatott tárgyak megnyerték a prágai és a vidéki látogatók tetszését. A helyi gazdálkodás minisztériuma szá­mára viszont jó alkalmat nyújtott, hogy megismerje a lakosság kívánsá­gait. Valamennyien örülünk, hogy a helyi gazdálkodás készítményei gazda­gabbá teszik a közszükségleti cikkek­kel való ellátást. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom