Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-15 / 225. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. szeptember 15. szerda 30 fillér VII. évfolyam 225. szám. A mai számban: A nyitrai járási pártbizottság felkészült az új pártoktatási évre (2. old ) Eden Bonnban tárgyalt (3. old.) Hét nap Chilében (4. old.) Fiatal munkaerőket az állattenyésztés élére (5- old.) A körmöcbányai és besztercebányai kerületi Spartakiád (6. old.) Ismertessük meg a polgárokkal a nemzeti bizottságok határozatai Ä nemzeti bizottsági ülés fon tos esemény a kerület, járás és a község életében. Az üléseken el­fogadott határozatok, irányelvek a nemzeti bizottságok és végrehaj­tó szerveik további működésében. A nemzeti bizottságok tagjainak az üléseken tolmácsolniok kell vá­lasztóik akaratát és véleményét. Ezért igen fontos, hogy az ülések előkészítése a polgárok legszéle­sebb rétegeinek bevonásával tör­ténjék és a feladatokat a lehető legnagyobb számú dolgozóval meg­beszéljék. A végrehajtó szerveknek és a nemzeti bizottságok egyes tagjai­nak egyik legfontosabb feladata, hogy a határozatok tartalmát meg­ismertessék és megtárgyalják a választókkal és együttműködésre 'buzdítsák a polgárokat a határo­zatok teljesítése érdekében. Azok a nemzeti bizottságok, amelyek nem hozzák nyilvánosságra hatá­rozataikat, amelyek nem magya­rázzák meg a polgároknak miért és milyen célból fogadták el a határozatot, amelyek csak végre­hajtó szerveikre támaszkodnak, nem teljesíthetik jól feladataikat és kénytelenek teljesítésük érde­kében adminisztratív intézkedése­ket igénybe venrí'i. Az ilyen nem­zeti bizottság elszigetelődik a tö­megtől és nem tölti be azt a fon­tos hivatását, hogy a kerületek­ben, járásokban és községekben a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségére támasz­kodva, mint a dolgozók legszéle­sebb szervezete működjék. A nemzeti bizottság határozatait különféle módon ismertethetjük meg a lakossággal. A legjobban bevált módszer a nemzeti bizott­ság tagjainak beszélgetése a vá­lasztókkal. Az idei aratási munkák idején, amikor minden attól füg­gött, milyen mértékben sikerül a nemzeti bizottságoknak a polgáro­kat az adott feladatok teljesítése érdekében mozgósítani, bebizonyo­sodott, hogy a nemzeti bizottságok többsége már megtanulta a tömeg­szervezési munka új módszereit alkalmazni. A brigádmunkások százezrei készségesen segítettek az aratási munkákban. A berouni (Csehország) nem­zeti bizottság június elején nehéz feladat előtt állott. Hogyan bizto­sítsa a legjobban az aratási mun­kák sikerét? Feladatát megnehezí­tette, hogy a szövetkezet földjei a város körül szétszórtan terülnek el, úgy hogy a szövetkezetnek a munkát nehezebb volt megszervez­ni és több munkaerőre volt szük­sége. A helyi nemzeti bizottság júniusi ülésén a helyzet alapos mérlegelése után határozatot ha­gyott j,óvá az aratási munkák biz­tosításáról, melynek egyik pontja az elegendő számú munkaerő biz­tosítása volt. A helyi nemzeti bi­zottság tagjai körzeteikben megbe­szélésre hívták össze a polgárokat, melyeken közölték velük az elfo­gadót; határozatot és segítségüket kérték. A munkaerők biztosítása érdekében a helyi nemzeti bizott­ság tagjai felosztották maguk kö- j zött a földeket és mindegyikük a maga szakaszán biztosította a la­kosság brigádsegítségét. A polgá rokkal való megbeszélés előtt a helyi nemzeti bizottság minden tagjä írásbeli útmutatót kapott a nemzeti bizottságtól, amelyben pontosan tájékoztatták őket a par­cella fekvéséről, nagyságáról, termékek fajtájáról és arról, mikor kell a munkát elvégezni. A meg beszélésen a helyi nemzeti bízott ság tagjai megállapodtak a polgá< rokkal, hogy ha szükség lesz rájuk, milyen módon értesítik őket Ez a munkamódszer Berounban kitű nően bevált. A polgárok készsé gesen segítettek nemzeti bizottsá guk határozatát teljesíteni. A be rouni helyi nemzeti bizottság tag jai a jövőben is tájékoztatni fog ják választóikat a, nemzeti bizott ság határozatairól., A nemzeti bi zottság minden ülése után beszél getéseket rendeznek a polgárokkal amelyen ismertetik előttük az ülés lefolyását és az elfogadott határo­zatokat. Egyidejűleg közlik velük a következő ülés napirendjét és megkérik őket, hogy tegyék meg javaslataikat és észrevételeiket a programmhoz. hogy a nemzeti bi­zottság ülésén tolmácsolhassák azokat. Még sokféle módszer*van, ho­gyan ismertethetjük meg a polgá­rokkal a nemzeti bizottság hatá­rozatait. A helyi nemzeti bizottsá­goknak minden ülésük, valamint a tanácsok minden ülése után a helyi rádió segítségével közölniök kellene és a polgárok tudomására hozni az elfogadott határozatot Ugyancsak igen fontos, hógy a pol­gárok ismerjék a járási és a ke­rületi nemzeti bizottságok legfon­tosabb határozatait is. A nemzeti bizottság határozatai nyilvános­ságra hozatalának egy másik mód­ja faliújság útján is történhet. A helyi nemzeti bizottságoknak fel kellene használniok a propagációs táblákat, meg kellene tárgyalniok határozataikat a Nemzeti Arcvonal szerveinek ülésein; egyszóval min­den eszközt és módot igénybe kell venni, hogy a határozatokról a fa­lu minden lakója tudomást sze­rezzen és teljesítésükhöz vala­mennyien hozzájáruljanak. Az elmúlt években sok olyan nemzeti bizottság volt, amelyik nem használta fel az 5 M akció keretében kapott pénzügyi segítsé­get annak ellenére, hogy a község­ben a polgárok együttműködésével sok mindent rendbe lehetett vol­na hozni és a nemzeti bizottságok felhívása a falu lakossága körében biztosan visszhangra talált volna. A polgárok sokszor nem is tudták, hogy a nemzeti bizottságnak meg­van ez a lehetősége és hogy segít­ségükkel a falu kiépítését előbbre vihették volna. A nemzeti bizott­ságok ugyan határozatot hoztak a község kiépítéséről, azonban a pol­gárokkal azt nem közölték és nem mozgósították őket a végrehajtás érdekében és így a határozatok gyakran csak papíron maradtak. A nemzeti bizottságokról szóló új törvények elfogadása után sok minden megváltozott. A nemzeti bizottságok tagjainak a törvény előírja, hogy tanácskozzanak vá­lasztóikkal, hogy tájékoztassák őket a saját és a nemzeti bizott­ság munkájáról és feladataik tel­jesítése közben támaszkodjanak a lakosságra. Elérkezett az őszi mun­kák idej?. A nemzeti bizottságok tagjaira és munkatársaira vár a feladat, hogy aJ őszi munkákat jól előkészítsék, jól megszervezzék és helyesen irányítsák. Munkánk sikere attól függ, hogy mennyire tudjuk felhasználni a dolgozók kezdeményezését és ho­gyan tudjuk őket megnyerni a feladatok teljesítése érdekében. r r HAZA i\ K E L ETEBOL A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére A bruntáli Lenas nemzeti válr­lalat opavai üzemének alkalma­zottai júliusban elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulójának tisz­teletére minden hónapban terven felül 30/o-kal több elsőosztályú mi­nőségű árút gyártanak. A Lenas-üzem dolgozói jól tel­jesítik a önköltségcsökkentésre irányuló vállalásokat is. Ez év vé géig 220.000 korona megtakarítá­sát tűzték ki célul. A második fél­évben ez ideig a szállítási költ­ségeken. a nyersanyagon és a kat­lanrészleg fűtése technológiai me­netének javításával csaknem 100.000 koronát takarítottak meg. November 7-ig teljesítik az évi tervet A bratislava-környéke járási építkezési vállalat munkásai mes­terei és technikusai a bratislavai kerület járási építkezési vállalatai között folytatott szocialista mun­kaversenyben a második negyed­évben ismét az első helyre kerül­tek. Az építkezési és szerelési munkálatok tervét 130,3o/o-ra, a munkatermelékenység tervét 111.7 százalékra teljesítették. A helyi gazdálkodás megbízotti hivatalá­nak képviselője a szeptember 13­án megtartott összüzemi gyűlésen értékelte a vállalat dolgozóinak munkaeredményeit és átadta a he­lyi gazdálkodás minisztériumának, valamint a helyi gazdálkodás al­kalmazottai szövetsége központi bizottságának dicsérő elismerését. A vállalat jó munkájával elnyer­te a kerületi nemzeti bizottság elnökének vándorzászlaját is. Az üzem alkalmazottai az összüzemi gyűlésen megfogadták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulójának tisz­letére ez év november 7-ig befeje­zik egész évi tervüket. A bratislavai vasút dolgozói felkészülnek az öszi csúcsforgalomra A bratislavai vasút dolgozói zói felkészülnek az őszi csúcsfor­galom zavartalan lebonyolítására. Nagy figyelmet szentelnek a cu­korrépa szállításának ^megszervezé­sére. Az átvétel, felvásárlás, va­gonbarakás, szállítás, kirakodás és a répa feldolgozása kérdéseinek részletes megtárgyalása után előre kidolgozták a szállítási tervet, amelynek alapján biztosítják a ré­pának a cukorgyárakba való zavar­talan, egyenletes szállítását. A cukorrépát külön erre a célra összeállított szerelvények szállít­ják majd a cukorgyárakba. Kellő­számú teherkocsit összpontosítanak a cukorgyárak állomásain. A kocsi­kon előre elvégzik a szükséges ja­vításokat A bratislavai vasút dolgozói brigádokat szerveznek a teherkocsik előzetes átvizsgálá­sára. Ezek a brigádok szállításköz­ben is ellenőrizni fogják a teher­kocsikat. A vasútvonalon előre gondoskodnak a mozdony és sze­relvénykezelő csoportok megszer­vezéséről is. A bratislavai rendezopályaud­var mozdonyve­zetői közül már évekkel ezelőtt számosan bekap­csolódtak a ne­héztonnás moz­galomba. A moz­galom azóta egy­re továbbterjed. Ma már 49 moz­dony vezető-bri­gád szállít túl­terhelésű vonat­szerelvényeket. Képünkön Jin­drieh Skoédopole nehéztonnás moz donyvezető (középen) látható, amint a gyors, biztonságos és gaz daságos közlekedés biztosításáról beszél munkatársaival. A gabonabegyű.jtés eredményei Szlovákiában A besztercebányai kerületből szeptember 12-én jelentették, hogy a beadott gabona mennyisége 3,9 százalékkal növekedett és így Szlovákiában ez a kerület érte el ezen a napon a beadás legmagasabb napi növekedését. A füleki járás­ban ezen a napon a begyűjtési terv 10,8 százalékát teljesítették. A besztercebányai kerületben a ga­bonabegyűjtési terv ilyen ütemű teljesitésével a tervet az elő­írt határidőre teljesítik. Szlo­vákiában szeptember 12-én az egyes kerületek a következőkép­pen teljesítették gabonabegyűjtési tervüket nyitrai kerület 100,05%, bratislavai kerület 84,7%, beszter­cebányai kerület 68,4%, kassai ke­rület 65%, eperjesi kerület 52,7%, zsolnai kerület 47,5%. Szlovákia összesen 78,5%, Szina régen és ma Szina határa 2300 hektár föld. Ezen a területen valamikor .négy nagybirtokos gazdálkodott. A falu 1200 lakosból csupán 70 család­nak volt földje, a többi elszegő­dött a nagybirtokosokhoz, vagy zsírosparaszthoz cselédnek, egy ke­vesen részes aratóknak mentek, ősz­től tavaszig kereset nélkül. Az em­berek csak úgy tartották fenn a kapcsolatot a várossal, hogy a lá­nyukat szolgálónak adták valahová vagy pedig, hogy az asszonyok a hetipiacon árulták az aprójószágot és a tejtermékeket. Sokáig, nagyon sokáig petróleumlámpa, vagy gyer­tyalángnál töltötték az estét. Az is 1 kólák kapui a hat elemi befejezése után bezárultak a szinai gyermekek előtt. Ezekre gondol Szinán a paraszt­ember, valahányszor csak a nem­rég épült áruház, a szlovák és a magyar nyolcosztályos iskola és a villanyvilágítás jár az eszében. Van már a falunak napközi otthona, csecsemőotthona és helyi orvosa is. Nem is beszélve arról, hogy négy­szeri autóbuszjárat indult Szina és Kassa között. A szinai földek nagyrészén szö­vetkezeti tagok gazdálkodnak. 1950. őszétől, . amikor tíz gazdaember a társasgazdálkodást választotta, is­mét megváltozott a falu képe. A mezsgyéket felszántották és 26 te­hénnel meg hat lóval hozzáfogtak a közös munkához. A kezdet kezde­tén sok kisebb-nagyobb akadályt kellett leküzdeniök. A legnagyobb bajt azonban az okozta, hogy rövid idő alatt négy elnököt kellett cse­rélniök, mivel egy sem felelt meg. De az sem kedvetlenítette el a szö­vetkezeti tagokat. Jövőbevetett hi­tüknek, kitartásuknak meg is lett az eredménye. A járási pártbizottság segítségé­vel olyan vezetőséget választottak, amely a szövetkezeti tagok körében meg tudta szilárdítani a munkafe­gyelmet. Tavasz óta három munka­csoport áll versenyben egymással. Jelenleg Vajcsik elvtárs csoportja vezet. A szövetkezet Nagyidávali n>" e i^ e t , «. versenyzik. A növénytermelésben^ marh a" es o t sertfeistallot. 600 férő ugyan lemaradtak, yiszont a z állat­75.000 liter tejet kellett volna be­adniok. Július 31-ig 130.000 literrel adtak többet. Gyapjúból 11 mázsa helyett 33 mázsát adtak be. A gyap­júért negyedmillió koronát kaptak. Sertéshúsból közel 70 mázsával ad­tak többet közellátásunknak, mint amennyit a terv előírt. A termé­nyekből sem maradtak adósak. Bor­sóból és lencséből is túlteljesítették beadási kötelezettségüket. Szóval a szövetkezet tagjai min­dent megtesznek azért, hogy gaz­dagodjanak, gyarapodjanak. Állat­állományuk szépen nő. Ezek haszna nagyot emel a szövetkezeti tagok jövedelmén. Az építőcsoport is szép eredmé­nyeket ér el. 1952-től négy szar vas­tenyésztésben vezetnek Csabala elvtárs, a szövetkezet el­nöke ú.jságolja, hogy ebben az év­ben minden vonalon javulás mutat­kozik. Noha a fagykár a termés 50 százalékában kárt tett, mégis felül­multa termésük a mult évit. Hogy miben áll a javulás, arról Hadas Ferenc elvtárs számol be. Előveszi a könyvet, amelybe kimutatásait írja és mindjárt a dolog lényegével kezdi. Megemlíti, hogy idei beadási tervüket már teljesítették. 1954-ben helyes juhaklot, öt kukoricaszáritót és egy nagy, háromemeletes mag­tárt épített. A mult évben 20 koronát fizettek egy munkaegységre. Az idén már 22-t Egyre több a természetbeli jutalmazás is. Ma 163 dolgozó tagja van a szövetkezetnek. Ez évben 17­en tértek vissza az iparból a mező­gazdaságba. Épül, szépül a falu. Új családi há­zak is épülnek és eltűnnek a nád­födeles kunyhók. Stein Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom