Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-14 / 224. szám, kedd

í 93*. szeptember 14 m szo 5 Itt az őszi vetés ideje Mint ahogyan hazánk legtöbb déli járásában nagy c készülődés az őszi munkákra, az ógyállai járás szövetkezeteiben is teljes erővel végz.k a talajelőkészltő munkákat az őszi vetések alá. Az utcákon traktorok és nehéz lánctalpas vasparipák húznak keresztül, s a szövetkezeti táblák felé tartanak. A kiszáradt földeken nem. könnyű a munka, s erősen dohognak a motorok a nehéz ekék előtt. A traktorosak kemény kézzel tartják a kormánykereket, hogy a nehezen megdolgozható földeken is jó talajt biztosítsanak az őszi vetések alá. A járás egyik élenjáró szövetkezetében, Szentpéteren, a legjobban előrehaladtak az ősziek vetésével. Szeptember 10-ig 185 hektáron vetették el az őszi árpát. A repcét még augusztusban elvetették. A középszántással szintén nincsenek lemaradva. A tervezett középszántás 763 hektár, amelyből felszántottak 330 hektárt. Megkezdték az őszi keverékek vetését és a rozs alá is kész a talaj, s már a búzák alá szántanak. A martosi szövetkezet sem marad el a szentpéteriek mögött. A múltban rossz munkaszervezésért állandóan dorgálást kaptak a járástól, s az idén már elsők közé verekedték fel magukat. A nyári munkákat is idejében végezték el, így rendes időben láttak az ószi munkákhoz. Rendesen megszervezték a munkákat, s a munkacsoportok már előtte való estén tudják, hogy milyen munka vár rájuk a következő napon. Ennek köszönhetik, hogy ez ideig elvetették a tervezett 20 hektár ősziárpát, repcét és 27 hektár 'őszi keveréket. Felszántottak 164 hektárt az ősziek alá, s még 239 hektár szántanivalójuk van, amelybe búzát és rozsot fognak tenni. Iparkodnak a munkával, mert a mult évi tapasztalatok alapján tudják, hogy csak az időben elvetett magból várhatnak bő termést. Nyomában halad az említett szövetkezeteknek a marcelházi. Szeptember 9-ig felszántottak 307 hektárt, elvetették a repcét és 50 hektár őszi árpát. A rozs és őszi keverék alá az egész földet előkészítették, már csak 283 hektár szántanivalójuk van, amelybe búzát vetnek. A madari, zöldállási és srobároyoi szövetkezetek is jól haladnak az őszi munkákkal. A repcét és az őszi árpát elvetették, s már nekik is csak a búza alá kell a földet készíteniök. A perbetei és a naszvadi szövetkezet azonban olyan szövetkezetek közé tartozik, amelyekben még el sem kezdték a repce kivételével a vetést. Pedig a mult években a legjobb szövetkezet hírében állottak. Az ógyallai szövetkezet elnöke azon panaszkodik, hogy sem szántani sem pedig vetni nem lehet, olyan szárazak a földek. Megemlíti azt is, hogy közösen a zöldállási szö vetkezettel két lánctalpas traktort kaptak, s miikor nekik kell, a trak toros brigádtvezető egyszerűen ott hagyja a zöldállásiaknál. Azt is el panaszolja, hogy az egyik gép ál landóan rossz és alig van pár hek tár szántásuk, az is olyan hantos, hogy abba vetni nem lehet, míg nem jön eső. „Porba-e, vagy sárba" Rosszul gondolkodik az ilyen el nök, mert a gyűrűs hengerrel porhanyóssá lehet tenni a földet és a magnak a száraz földben nem történik semmi baja. Sőt ellenkezőleg, ha a magot a jó meleg földben éri az eső, pár nap múlva kisorol. Az elnöknek gondolnia kell arra is, hogy a 800 hektár földhöz alig van pár munkaerő, itt van a cu korrépa és kukorica betakarításának ideje is, mégis esőre várnak, pedig úgy mint a többi szövetkezetekben, az ógyallai földeken is lehetne vetni. Gondolniok kell arra, hogyha megkezdődnek az eső zések, azután a földekre nem léphetnek. Vegyenek példát a többi szövetkezettől és kezdjék el a vetést, mert csak az idejében való vetés biztosítja a jó termést. Gondoljanak az ez évi rossz eredményűkre, hogy csak 13 mázsa átla gos hektárhozamot értek el gabonafélékből. Dolán Gyula Nyújtsanak segítséget a szövetkezeteknek a traktorállomások • agronómusai A vágsellyei traktorállomás és az üzemi pártszervezet bizottsági tagjai elhatározták, hogy az őszi munkák idején is megtartják a brigádvezetői gyűléseket a tapasztalatok kicserélése és hasznosítása céljából. Először a farkasdi brigádot keresték fel, ahol a traktorosok már vetés alá készítik a földet. Az EFSz agronómusa a mezőn elmondotta, hogy a traktorosok már harmadszor szántanak, hogy a tavaszi növények alá 30 cm mélyen szántják a földet. A brigádtagok derekas munkát végeztek a tarlóhántásban, hengerezésben és a trágyázásban egyaránt. A keverőszántást is kitűnően elvégezték. A gyommagvak a trágyával együtt bomlanak a földben. Az agronómus a talajjavítás fontosságáról beszélt és hangsúlyozta a füves vetésforgó jelentőségét. A szemcsés szerkezetű talaj ugyanis a jó termés előfeltétele — mondotta. Ha e szerint dolgozunk a szövetkezetben, s bárhol másutt, akkor a termés jobban bírja az időjárás viszontagságait. Hogy ez mindenütt így legyen, a traktorállomások agronómusai segítsék a szövetkezeti tagokat és a traktorosokat. KOZMÉR JÁNOS, körzeti agronómus, Vághosszúfalu. 300 ezer korona jövedelem dinnyéből Forró nyárutói délután. Az augusztusi nap égető sugarai a vén Duna végtelen tükrére vetődnek. Valahol a kukoricaföldeken túl édes dal csendül fel. Megindulunk a hang irányába -és hamarosan megpillantjuk a fiatal lányokat, fiúkaj, akik vidáman rakják kocsira a súlyos görögdinnyéket. Itt van a karvai EFSz elnöke, Surdi Imre is. Elmondja, hogy szövetkezetük 24 hektáron görögdinnyét ültetett. Eddig 35 vagon görögdinnyét szállítottak dolgozóinknak — pedig két hektárt tönkretett a víz — és még kb. 20 vagonnal gazdagítják piacún kat. Az eddig szállított dinnyéért 200.000 koronát kapott a karvai EFSz — mondja az elnök — és még 100.000 korona bevételre számítunk Ez azt jelenti, hogy több mint 13.000 korona jövedelmet biztosít a szö vetkezetnek egy hektár föld diny' nyetermése. Tamás V., Párkány A pinciek kacsafarmot és halastavat létesítenek A pinci EFSz-ben szeptember elsején befejeződtek a cséplési munkálatok. A szövetkezet tagjai folyó hó 11-ig a sarjú betakarítását és a tarlóhántást is elvégezték. A mezei munkákkal egyidőben az építkezés is folyik. Az ötven férőhelyes sertésistálló még augusztus végén felépült. Az építőcsoport tagjai a kiásott silógödör falait két hét alatt kibetonozták. Az építkezést Karczag József evezeti. Jó szakember lévén, a csoporttagokat kitűnően irányítja. Meg is nézheti az ő munkájukat akárki. Azért érnek el szép eredményeket, mert a szövetkezeti tagok is támogatják őket. A sertésistálló olyan, hogy nincs különb a losonci járásban. Pedig felépítése körül komoly nehézségek adódtak. A járási nemzeti bizottság építkezési osztálya nem biztosította az anyag folyamatos szállítását, úgyhogy a környékbeli szövetkezetektől kellett kölcsönözni a nád, a pala és a cement legnagyobb részét. Ha idejében gondoskodnak anyagról, akkor a sertésistálló két héttel hamarább felépül. A napokban a szarvasmarhaistálló építését is megkezdik. A járás kellő mennyiségű anyag biztositá sával könnyítsen a szövetkezeti tagok munkáján. A dolgozók azért iparkodnak az építkezéssel, hogy a X. kongresszus irányelveinek értelmében növelhessék az állatállo mányt. Kelemen Béla, Pinc Valak János 17 mázsa gabonát vitt haza A. szenei szövetkezet udvarából egymásután gördülnek ki a megrakott szekerek. Azok a tagok, akik lelkiismeretesen dolgoztak, jócskán kaptak gabonát. Egy és félkilogramm búzát és egy kilogramm árpát kaptak 'munkaegységékként. A könyvelő az udvaron állt. Kezében a főkönyv, melybe minden szövetkezeti tag után bejegyezte, hogy mennyi gabona: jár neki a ledolgozott munkaegységek után. Neveket kiált. Odaszól a mázsakezelőnek, hogy mennyit mérjen. A szövetkezetesek másodmagukkal jöttek. Egyik a zsákot tartja, a másik pedig lapátolja a gabonát. Szaporán telnek a zsákok. Sok dolga van a mázsakezelőnek, pedig hármasával méri a zsákokat. Már az u olsó szekér is kigördül az udvarból. Budán János 10 mázsa gabonát visz. Örül a mázsakezelő, hogy legalább egy kicsit kifújja magát. De alig, hogy megtörli homlokát, máris új szekér kanyarodik az irodához vezető útra. Nem is egy, hanem kettő. Azonnal megismeri a kocsin ülő Valak Jánost, a másikön feleségét. — Na, ezeknek is lesz mit mérnem — morfondírozik magában. — Dolgozik éjjel-nappal, van annyi munkaegysége, mint más háromnak. Közben az udvarra gördült a kocsi, s mosolygós arccal ugrott le Valak János, s a felesége is könnyedén huppant a földre. Kalapját köszönésképpen megbillentve a könyvelő felé mondja: — Eljöttem a járandóságért, keresd csak ki, mennyi jár! A könyvelő fellapozza nevét, a mázsakezelő felé intve mondja: — Mérjetek ki 10 mázsa búzát és 7 mázsa árpát. — Valak felé hunyorít, s mintha szeme mondaná: tudtam, hogy neked ennyi lesz. Most már az aszszony is tartja a zsákot, s a férj méri a búzát. Húsz zsákkal mértek ki, s pillanatok alatt felrakták az egyik szekérre. A tizennégy zsák árpát a másik szekérre dobálták. Hatszázhatvanhárom munkaegységet dolgozott le Valak János, ebben a felesége is segített neki. Vígan indultak el a szekerekkel az udvarról, s a nem meszszelévő kocsma előtt megálltak egy kis időre, hogy áldomást igyanak. Frcso István a ledolgozott 655 munkaegysége után szintén kapott 983 kg búzát és 655 kg árpát. Vannak a szövetkezetben olyan nök is, akik szintén szépen kaptak gabonát. Ott van pl. Szabó Erzsébet 22 éves fiatalasszony, akinek a férje katona. Kétszázkilencvenegy ledolgozott munkaegysége után 437 kg búzát, és 291 kg árpát kapott. Pajger Ilona 282 munkaegysége után 439 kg búzát és 292 kg árpát kapott. Sokat lehetne még említeni a szövetkezetesek közül, • ilyen jó dolgozókat, akik a szövetkezeti élettel meg vannak elégedve. H. A. „Addig jár a korsó a kútra.. Elszámoltatták a kulákot, inert szabotálta a beadást Egerszeg a nyitrai jáarás egyik olyan községe, ahol a földművesek még nem barátkoztak meg a szövetkezeti gazdálkodás gondolata val. Maguk is elismerik, hogy nehezebben élnek, mint a "szövetke zetesek, de ők mgg várnáik. Várnak, mert még vannak közöttük olyan emberek, mint Hornyák István 14 hektá ros gazda fia, aki hazuj hírek terjesztésével vezeti félre a fa lu becsületes gazdáit. Igaz, egész nap másra sincs gondja, mirnt a hazugságok kieszelésé. re. Legutóbb is azt próbálta elhitetni a falu lakóival, hójgy a szomszédos községben, vagyis Vi cfeáipapátin, a szövetkezeti tagok még gabonabeadási kötelezettsé güket sem tudják teljesíteni, nem hogy a munkaegységek után kapnának gabonát. Amikor aztán bizonyítani kellett volna a dolgot, hápogott, mint a fuldokló kacsa és jobbnak látta, ha elillan a hely színről. Ilyen hazug emberek csak nehezítik a gazdák sorsát. No, de most nem célunk, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzunk. A közmon dás is azt tartja, hogy a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Vannak most fontosabb problémák is Egerszegen, mégpedig a gabonabefiyűjtés körül. Gabonabeadási kötelezettségét a község még csak 95 százalékra tel jesítette. Mi enneik az oka? A községben a becsületes kisés középparasztok eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Adósok azonban a kulákok, a spekulánsok. Vájjon miért nem tett eleget kötelezettségének a 18 hektáros Kovács László? A válasz egyszerű, azért, mert spekulál. El akarja rejteni a gabo náját. Kovács László a múltban mindig azzal dicsekedett, hogy ő a legjobb gazda a faluban. Neki van a legjobb termése és a legszebb állatállománya. Ez igaz is. De az iis igaz, hogy a jó termés és a szép állatállomány nem az ő két keze munkáját dicsérte. A cselédek dolgoztak, ő pedig élvezte a hasznot. Jól emlékeznek még az egerszegiek arra, amikor pár kiló szőlőért egész niap dolgoztatott. Kovács íjászlónak darálója is volt. A régi jó gazdálkodó egyszerre nagyon rossz gazda lett, amikor már nem kapott „potya*' munkaerőt és neki kellett megfogni a kasza és a kapa nyelét. Később cselédet már nem kapott. Ettől az időtől kezdve földjét nem művelte rendesen, állatokat nem tartott, beadási kötelezettségét sem teljesítette. Az idén is megpróbálkozott a spekulálással. Már az aratás megkezdése előtt azon siránkozott, hogy még kenyere sem lesz az idén.- A dolog úgy festett, hogy valami igazság van is a dologban. A faluban azonban nem sok gondot fordítottak a siránkozó kulákra. Azt tartották az emberek, hogy aki nem akar dolgozni; nem érdemli meg még a kenyeret sem. A cséplés befejezése után a helyi nemzeti bizottság tagjai többször intették Kovácsot, hogy a törvények rá is vonatkoznak, neki teljesítenie keli beadási kötelezettségét. y Adtam, amit tudtam — sopaki-^ kodott az egykori híres gazda —s az isten sem vehet ott, ahol nincs — fűzte tovább mondanivalóját —; Beszéd közben olyan arcot vágott. hogy ha nem ismerték volna, talán hitelt is adtak volna szavainak. A falu népe is figyelte, mi fog történni most a kulákkal. Ök sem nézték jó szemmel, hogy Kovács László éveken keresztül adósa marad az államnak. A helyi nemzeti bizottság tagjai és a begyűjtési apparátus dolgozói is többször felkeresték. Beszéltek vele, de mindhiába. A k Lilék makacskodott, mint a kocsiba fogott szamár a hegy előtt. Egyre csak azt hajtogatta: „Isten sem vehet onnan, ahol nincs". A sok szót aztán tett követte. Elszámoltatták Kovács Lászlót és kiderült, hogy lehet még ott is találni, ahol „nincs". Kiderült, hogy Kovács László több mint 11 mázsa gabonát rejtegetett. Igaz, az állammal szembeni tartozását még így sem rótta le, mivel földjét elhanyagolta és még megközelítőleg sem érte el a tervezett hektárhozamokat. A kulák nemcsak gabonával maradt adósa az államnak, hanem állati termékekből sem teljesiti előírt beadási kötelezettségét. Disznóhúsból pl. 18.85 mázsát kellene beadnia, de eddig még egy dekát sem adott az államnak. Tejbeadási kötelezettségét sem teljesíti. Az előírt 4.480 liter tejből még annyit sem adott be, amiből egy macska jóllakhatna. A tojásbeadással is lemaradt. 2.965 tojásból mégcsak 266-ot adott be. Kérdezzük, vájjon mit gondol Kovács László, ez így is jó lesz?, Azt hiszi, hogy a beadási kötelezettséget csak a kis- és középgazdáknak kell teljesíteniük, s a kulák ez alól fel van mentve? A falu lakosai elítélték Kovács Lászlót és még egy pár hozzá hasonló jó madarat, akik az állam iránti kötelezettségüknek nem akartak eleget tenni. Vannak azonban becsületes földművesek is Eger szegen, akik elsőrendű kötelességüknek tartották, hogy pontosan és hiánytalanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. Gál János sem maradt adósa az államnak. Beadási kötelezettségét mindenből hiánytalanul teljesíti. Gál János 62 éves őszhajú ember. Hat és fél hektár szántóföldön gazdálkodik. A faluban mindenki tapasztalt, jó gazdának ismeri. Erre a megállapításra rá is szolgál. Az idén is elérte gabonafélékből átlagosan a 21 mázsás hektárhozamot. Ennek a szép eredménynek az eléréséhez Gál János szorgalmán kívül még az a segítség is hozzájárult, amit az állam nyújtott nemcsak a szövetkezeti tagoknak, hanem az egyénileg gazdálkodó földműveseknek is. Gál János élt a segítséggel. Vetőmag-tartalékát kicserélte nemesített vetőmagra és azt vetette el. Műtrágyát is vásárolt. Nem sajnálta érte a pénzt, mert tudta, hogy dúsabb lesz a termés, ha a földnek megadja a magáét. Szarka István. A királyhelmeci járásban, az EFSz-ek munkaversenyében a vojkai Szövetkezet győzött A királyhelmeci járás egységes földművesszövetkezeteinek nyári munkaversenyében a vojkai EFSz érte el a legnagyobb eredményeket. Az aratási munkálatokat 9 nappal a határidő előtt befejezték Gabonabeadási kötelezettségüket 1080/n-ra teljesítették, százszázalékra elvégezték a tarlóhántást és az őszi repce vetését, míg a keverőszántás tervét 93<>/o-ra teljesítették. A szövetkezet cz évi marhahúsbeadási kötelezettségének 154%-ra tett eleget. A királyhelmeci járás EFSz-einek munkaversenyében a második helyre a nagygéresi, a harmadik helyre pedig a leleszi EFSz került.