Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)
1954-09-28 / 236. szám, kedd
Ili SZ 0 190-1. szeptember 28. 'Az elmúlt hét csütörtökén nyílt meg Bratislavában a téglamezői központi vásártéren az őszi szövetkezeti vásár. Ezen a vásáron a szövetkezet tagjai és a.: egyénileg dolgozó parasztok sok állattenyésztési terméket árulnak. Lehet itt kapni húst, szalonnát, szárnyasjószágot, tojást és tejtermékeket. Az állattenyésztési termékeken kívül nagy mennyiségben van itt zöldség, gyümölcs, újbor, stb A kiállítás bejárata. A vásáron falvaink dolgozói szép árucikkeket vásárolhatnak. Lehet itt kapni edényeket, tűzhelyet, építőanyagot, egyszóval mindent, amire a falunak szüksége van. „Kövessek példánkat — hasznuk less belőle 6 6 A SOMORJAI EFSz irodájában csak nagyhéha leled meg az őszhajú Balog elnököt, mert annyi a dolga, hogy ha száz keze lenne, se győzné. De ha ott találod, se tudhatod be szerencsének, mert ilyenkor más is ott találja és addig várni kell, akár tetszik, akár nem, míg rád nem kerül a sor. így voltunk mi is hétfőn délután. Hallgattunk h^t figyeltünk szóváltásukra, mivel úgysem tehet tünk volna egyebet. Hű, ha mi azt mind leírnánk, amit azok beszéltek! S mert úgy volt ám, hogy nyakaskodtak s egy jottányit sem engedtek álláspontjukból... És alig parolázott le az öreg egy fiatalemberrel. rákönyökölt az asztalra és tenyerére hajtotta a fejét. Mert ha egy szuszra igen sokat beszél, megfájdul a feje. Hiába, nem szokta, nem próbálta régebben a szó csűrés-csavarását Kevesen hinnék el neki. ha mondaná, hogy a tereferébe jobban belefárad, mint a mezei munkába. Mert igaz, beszélni mindenféleképpen lehet, halkan, finoman, de lehet szenvedélyesen is. már asze rint. hogy kivel áll az ember szemben. Arról meg nem ő tehet, hogy legtöbbször olyan aktatáskás látogatókkal van dolga akik kimerítik a társalgásban. Az a cukorgyári fiatalember is olyan volt. És Balog bácsi nagy bosszúságára alig zárta be maga mögött az ajtót. elébe állt a másik, aztán a harmadik várakozó és így menne ez talán egészen sötétedésig, ha a legalkalmasabb pillahatban kereket nem oldana. Éppen csak hogy elfújta a cukorrépáról szóló összes ismérvét, tapasztalatát, s máris arra kértük, hogy a silózással kapcsolatban is tegye meg ugyanezt. Az öreg Balog nézett, sokáig nézett maga elé, majd ránk is és fura tekintetéből bizony csak azt olvashattuk ki, amit magába gondolt,hogy . jobb ten ne, ha békében hagynátok engem." De amikor biztatni kezdtük, hogy így meg úgy. Balog bácsi, mondja csak mondja, hát azzal kezdte: — Hászen honnan kezdjem el, azt nem tudom. Kérdezzenek inkább. Ebben igaza volt Igv könnyebben élhetünk célt. Tehát az első kérdés: — Milyen a szövetkezet állatállománya? — Hát elég szép, — felelte Balog bácsi — négyszáznyolcvan a szarvasmarhánk, kilenszázhúsz a sertésünk, négyszáznyolcvan a juhiunk, húsz a kecskénk és hetven a lovuRk. — A takarmányból aztán futja-e a gyönyörű állatállomány átteleltetésére. — Futja ám! Tavaly is elég .volt. Nem ismertük a takarmányhiány gondját. Áprilisban még megvágatlan herekazlunk volt. BALOG BÁCSI meglepő határozottsággal mondta el, hogy az idén se állnak rosszul szálastakarmány dolgában. A járás bc-slése szerint húsz vagonra való heréjük, lucernájuk van kazalban. Igaz, szénájuk kevés termett, de annál több a muhar. Száznyolcvan mázsa takarmány lett ebből. No, de ez is kevés lenne, mert a lucernából 4 vagonnal a sertésállománynak készítenek srótot árpa helyet. Igy hát csak a silótakarmány segítheti ki őket. A gödör kiásásával semmi bajuk sem volt, mert ezt a pozsonyi védnökségi üzem dolgozói megcsinálták. Nekik csak téglával kellett bélelni bévülről, amit a kőművesek nagyszerűen elvégeztek Cementtel is bepuccolták a falakat. — Tudja, olyan gödröket ásta k ^ — mondotta Balog bácsi — mint a komp. Abt® szekérrel is ki s be járhatnak az emberek. A hosszúsága 27. a szélessége hat, a mélysége meg két méter. Három ilyen gödrünk van. — És mennyit silóztak már el? — Szeptember elsejétől 740 köbmétert De ez még mind semmi. Ezerötszáz köbmétert még ezután földelünk el. Mert tizenkilenc gömbölyű gödrünk is van. Abba is sok elfér Az öregtől azt is megtudjuk, hogy silógödrüknek a fél járá^ bámulója volt. A kompszerű gödrökkel ők próbálkoztak először a járásban És bevált. Megnyerte a látogatók tetszését. % Amint szavaiból is kitűnik, a sShiorjai szövetkezeti tagok tisztában vannak azzal, hogy silótakartmány nélkül nem lábalnák át a telet. Ezért nagy gondo^ fordítottak a takarmányfélék elföldelésére. Nem nyugodtak bele abba sem. hogy 59 hektáron a siiókórót tönkretette a víz. Mihelyt a föld kiszáradt, újra vetettek, silóku-* kor.cát. És most elégedettek. Száztíz hektárról az összes kukoricakórót kombájnnal levághatják és répakaréjjal keverve el is silózhatják. Mivel annak idején a „kompokatV az istállók mindkét végén ásatták, az etetőknek sem lesz körülményes a zöldtakarmány felhasználása. KELL A JÓ SÍLÓTAKARMÁNY — mondja Balog bácsi — mert állatállományunkat növelni akarjuk. Sertésből huszonöttel, szarvasmarhából hússzal tartunk maiterven felül. Ezerkilencszázötvenöt decemberéig úgy, ahogyan azt a párt tizedik kongresszusa is előirányozta, a szövetkezetek állatállományát harmnicöt százalékkal növeljük Ezt pedig nem lehet másképpen megtenni, csak gazdag takarmányalappal. Hát azért törődünk a silózással. Meg azért is, de ezt nem mondja Balog bácsi, mert a terven felüli állatállomány tartásának felmérhetetlen a haszna. Ez évben például ötszázötvenöt mázsa sertéshúsbeadásuk van- Háromszázezer korona üti érte a markukat. Hát a juhállomány gyapjáért meg mennyit markolnak? Gyapjúból tizenhét q-t írtak ki rájuk és hetvennyolc kilóval adt.)k be többet. Szóval a napnál is világosabb, hogy a gazdag állatállomány a szövetkezeti tagok legjobb pénzforrása. Fejlesztéséhez meg mi kell egyéb, mint jó és kellő mennyiségű takarmányalap Száraz- és zöldtakarmány. Az előbbit már kazalba rakták a somorjaiak, az utóbbi elraktározása pedig most folyik. A csalamádet és a silókukoricát elföldelték. Mikorra ez elfogy, kórót tesznek a helyére. — Akik megtekintették silózási' előkészületeinket, — mondotta még búcsúzóul I^alog bácsi — azok kövessék a példánkat. Hasznuk lesz' belőle! MI SEM MONDHATUNK MÁST, jobbat, okosabbat. Azok a szövetkezetek, amelyek állatállományukat növelni akarják, törődjenek a silózással a takarmányalap biztosításával annyit, mint a somorjaiak. Mács József. A tornaijai traktorállomás dolgozói még az aratás-csépléssel egyidőben megkezdték a tarlóhántást. Kozsiák Mátyás 217, Simon Sándor 210, Auszt Ferenc pedig 216 százalékos eredményt ért el ebben a munkában. A traktorosok az őszi szántás-vetésben is jó eredményt akarnak elérni. Elhatározták, hogy a tervet határidőn belül 101.8 százalékra teljesítik. A traktorosok a ftagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére eddig már 64 egyéni és 14 kollektív kötelezettségvállalást tettek. Tizennégy brigádközpont versenyez egymással, hogy tervüket határidő előtt és magasan 100 százalékon felül teljesítsék . Pupák János, Tornaija Egyre gazdagabb a bélai szövetkezet ügy terén, rendesen fizethetnek minden hónapban. Az idén már erős Bélán a szövetkezet. Tíz hektáron a szőlő igen jó termést ígér. A szőlősorokban nem látni gyomot. A szövetkezet vincellére, Juhász János bátyánk nemcsak a borkóstolás módját érti, hanem a szőlőgondozást is. A mult évben 90.000 koronát kaptak a szövetkezet tagjai a borért. Ez évben még többre számítanak. — A szőlészet a mi aranybányánk — mondja Rádiós elvtárs, a szövetkezet elnöke. De a. szövetkezeti tagok nemcsák a szőlő megművelésével törődnek, hanem az őszi munkákkal is. Jól halad a szántás, a traktorosok már több mint 200 hektárt szántatták fel. Az őszi árpát két héttel ezelőtt vetették el. Most a rozs és a búza vetésével vannak elfoglalva. Az csak természetes, hogy a szántás-vetéssel egyidőben a kukorica betakarítása is folyik. Nagy segítségükre van a kukoricakombájn, amely 6—7 hektáron töri a kukoricát és vágja le a kórót naponta. A szövetkezet tagjai a levágott kórót. azonnal besilózzák. Ez ideig 300 köbméter silótakarmányt készítettek. Kell, nagyon kell a jó takarmány a szövetkezetnek, mert az állatállomány nagy, a tél pedig hosszú lehet. Radics elvtárs, a szövetkezet tervéről, jövőjéről beszélve, azt is elmondja, hogy a kastélyban mezőgazdasági iskolát nyitottak, amelyben fiatal káderek szerezhetnek megfelelő szakképzettséget. Az udvaron és környékén nem hallani már a hetyke béresgazda parancsoló szavát. Mindenki tudja kötelességét. Ezerküencszáznegyvennyolctól a nép itt az úr. y Búcsúzunk Radics elvtárstól és a szorgalmas szövetkezeti tagoktól. Búcsúzunk a gyönyörű kastélytól is, amelyet homályba rejt a szeptemberi alkonyat. Tamás V., Párkány Délután fél háromkor ültünk vonatra azzal a szándékkal, hogy körülnézünk Szlovákia legdélibb járásában — a párkányi járásban. Vonatunk érett kukoricatáblák és frissen szántott földek között robogott. A letarolt táblán két traktor szántott. Az ekevasak nyomán mély barázdák hasadtak a fekete földben. Nemsokáig gyönyörködhettünk a •határ szépségében, mert vonatunk csakhamar megállott a muzslai állomáson. Gyalog indultunk innen Bélára, hogy megnézzük a falut, a szövetkezetet. A bélai földművesszövetkezet mintegy 600 hektárnyi földterületének egy résže a délkeletre néző szőlőhegyek tövében terül el. Mindenütt, amerre csak megyünk, látszik a gondosan, jól végzett munka eredménye. A kendert idejében levágták, szép jövedelemre számítanák belőle a szövetkezet tagjai. A cukorrépájuk is a legszebbek közé tartozik a járásban. Felérünk a hegy tetejére, s előttünk a falu. Látjuk Ulmann báró volt. kastélyát, az ősi tornyokat és a kastély tövében lapuló cselédházakat. A kastély egyik különálló épületében találjuk az EFSz irodáját. A szövetkezet elnöke, Radics Béla mosolyogva fogad. Ritkán járok erre, de azért jól ismerjük egymást. Kérdésemre elmondja, hogy valamikor a kastélyban a báró úr henyélt, miközben ezerholdas gazdaságában 120 béres dolgozott éhbérért. A föld most a szövetkezet birtoka és a tagok élvezik gyümölcsét. Amint ismeretes, a bélai szövetkezet a legjobbak, közé tartozik a járásban. A nyári munkákat is az elsők között fejezte be járási viszonylatban, szép eredményeket ért el a növénytermesztésben, a sűrűsoros vetés alkalmazásával. Igy aztán a jó termésből bőven jutott az országnak és szép részesedést kaptak a tagok. Szikora Jakab, Takács Márton és még sokan húsz mázsa gabonát kaptak első félévi munkaegységeik után. Szorgalmas munkájuknak tudható be, hogy a szövetkezet jól áll a pénzA cipővel, ruhával, textillel és egyebekkel teli sátrakat szívesen látogatják a vevők. Vásárolnak itt sokan, s utána megelégedetten, nagy csomagokkal a hónuk alatt hagyják el a vásárteret. A vásáron a legkisebb „emberkékről" is gondoskodtak. Az állami kereskedelmi vállalatok rollereket hoztak ki, amelyeket a gyerekek kipróbálhatnak, s ha megtetszik nekik, szüleik meg is vásárolhatják. i
