Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-28 / 236. szám, kedd

Ili SZ 0 190-1. szeptember 28. 'Az elmúlt hét csütörtökén nyílt meg Bratislavában a téglamezői központi vásártéren az őszi szö­vetkezeti vásár. Ezen a vásáron a szövetkezet tagjai és a.: egyéni­leg dolgozó parasztok sok állatte­nyésztési terméket árulnak. Lehet itt kapni húst, szalonnát, szár­nyasjószágot, tojást és tejterméke­ket. Az állattenyésztési terméke­ken kívül nagy mennyiségben van itt zöldség, gyümölcs, újbor, stb A kiállítás bejárata. A vásáron falvaink dolgozói szép árucikkeket vásárolhatnak. Lehet itt kap­ni edényeket, tűzhelyet, építőanyagot, egyszóval mindent, amire a falunak szüksége van. „Kövessek példánkat — hasznuk less belőle 6 6 A SOMORJAI EFSz irodájában csak nagyhéha leled meg az ősz­hajú Balog elnököt, mert annyi a dolga, hogy ha száz keze len­ne, se győzné. De ha ott találod, se tudhatod be szerencsének, mert ilyenkor más is ott találja és ad­dig várni kell, akár tetszik, akár nem, míg rád nem kerül a sor. így voltunk mi is hétfőn délután. Hallgattunk h^t figyeltünk szó­váltásukra, mivel úgysem tehet tünk volna egyebet. Hű, ha mi azt mind leírnánk, amit azok be­széltek! S mert úgy volt ám, hogy nyakaskodtak s egy jottányit sem engedtek álláspontjukból... És alig parolázott le az öreg egy fiatalemberrel. rákönyökölt az asztalra és tenyerére hajtotta a fejét. Mert ha egy szuszra igen sokat beszél, megfájdul a feje. Hiába, nem szokta, nem próbálta régebben a szó csűrés-csavarását Kevesen hinnék el neki. ha mon­daná, hogy a tereferébe jobban belefárad, mint a mezei munkába. Mert igaz, beszélni mindenféle­képpen lehet, halkan, finoman, de lehet szenvedélyesen is. már asze rint. hogy kivel áll az ember szemben. Arról meg nem ő tehet, hogy legtöbbször olyan aktatáskás látogatókkal van dolga akik ki­merítik a társalgásban. Az a cu­korgyári fiatalember is olyan volt. És Balog bácsi nagy bosszúságára alig zárta be maga mögött az aj­tót. elébe állt a másik, aztán a harmadik várakozó és így menne ez talán egészen sötétedésig, ha a legalkalmasabb pillahatban kereket nem oldana. Éppen csak hogy elfújta a cu­korrépáról szóló összes ismérvét, tapasztalatát, s máris arra kértük, hogy a silózással kapcsolatban is tegye meg ugyanezt. Az öreg Ba­log nézett, sokáig nézett maga elé, majd ránk is és fura tekintetéből bizony csak azt olvashattuk ki, amit magába gondolt,hogy . jobb ten ­ne, ha békében hagynátok engem." De amikor biztatni kezdtük, hogy így meg úgy. Balog bácsi, mondja csak mondja, hát azzal kezdte: — Hászen honnan kezdjem el, azt nem tudom. Kérdezzenek in­kább. Ebben igaza volt Igv könnyeb­ben élhetünk célt. Tehát az első kérdés: — Milyen a szövetkezet állatál­lománya? — Hát elég szép, — felelte Ba­log bácsi — négyszáznyolcvan a szarvasmarhánk, kilenszázhúsz a sertésünk, négyszáznyolcvan a ju­hiunk, húsz a kecskénk és hetven a lovuRk. — A takarmányból aztán fut­ja-e a gyönyörű állatállomány át­teleltetésére. — Futja ám! Tavaly is elég .volt. Nem ismertük a takarmány­hiány gondját. Áprilisban még megvágatlan herekazlunk volt. BALOG BÁCSI meglepő hatá­rozottsággal mondta el, hogy az idén se állnak rosszul szálastakar­mány dolgában. A járás bc-slése szerint húsz vagonra való heréjük, lucernájuk van kazalban. Igaz, szénájuk kevés termett, de annál több a muhar. Száznyolcvan má­zsa takarmány lett ebből. No, de ez is kevés lenne, mert a lucer­nából 4 vagonnal a sertésállo­mánynak készítenek srótot árpa helyet. Igy hát csak a silótakar­mány segítheti ki őket. A gödör kiásásával semmi bajuk sem volt, mert ezt a pozsonyi védnökségi üzem dolgozói megcsinálták. Ne­kik csak téglával kellett bélelni bévülről, amit a kőművesek nagy­szerűen elvégeztek Cementtel is bepuccolták a falakat. — Tudja, olyan gödröket ásta k ^ — mondotta Balog bácsi — mint a komp. Abt® szekérrel is ki s be járhatnak az emberek. A hosszú­sága 27. a szélessége hat, a mély­sége meg két méter. Három ilyen gödrünk van. — És mennyit silóztak már el? — Szeptember elsejétől 740 köb­métert De ez még mind semmi. Ezerötszáz köbmétert még ezután földelünk el. Mert tizenkilenc göm­bölyű gödrünk is van. Abba is sok elfér Az öregtől azt is megtudjuk, hogy silógödrüknek a fél járá^ bámulója volt. A kompszerű göd­rökkel ők próbálkoztak először a járásban És bevált. Megnyerte a látogatók tetszését. % Amint szavaiból is kitűnik, a sShiorjai szövetkezeti tagok tisz­tában vannak azzal, hogy silóta­kartmány nélkül nem lábalnák át a telet. Ezért nagy gondo^ fordí­tottak a takarmányfélék elfölde­lésére. Nem nyugodtak bele abba sem. hogy 59 hektáron a siiókórót tönkretette a víz. Mihelyt a föld kiszáradt, újra vetettek, silóku-* kor.cát. És most elégedettek. Száz­tíz hektárról az összes kukorica­kórót kombájnnal levághatják és répakaréjjal keverve el is silóz­hatják. Mivel annak idején a „kompokatV az istállók mindkét végén ásatták, az etetőknek sem lesz körülményes a zöldtakarmány felhasználása. KELL A JÓ SÍLÓTAKARMÁNY — mondja Balog bácsi — mert állatállományunkat növelni akar­juk. Sertésből huszonöttel, szarvas­marhából hússzal tartunk mai­terven felül. Ezerkilencszázötven­öt decemberéig úgy, ahogyan azt a párt tizedik kongresszusa is elő­irányozta, a szövetkezetek állat­állományát harmnicöt százalékkal növeljük Ezt pedig nem lehet másképpen megtenni, csak gazdag takarmányalappal. Hát azért tö­rődünk a silózással. Meg azért is, de ezt nem mond­ja Balog bácsi, mert a ter­ven felüli állatállomány tartásá­nak felmérhetetlen a haszna. Ez évben például ötszázötvenöt mázsa sertéshúsbeadásuk van- Három­százezer korona üti érte a mar­kukat. Hát a juhállomány gyap­jáért meg mennyit markolnak? Gyapjúból tizenhét q-t írtak ki rá­juk és hetvennyolc kilóval adt.)k be többet. Szóval a napnál is vi­lágosabb, hogy a gazdag állatállo­mány a szövetkezeti tagok legjobb pénzforrása. Fejlesztéséhez meg mi kell egyéb, mint jó és kellő mennyiségű takarmányalap Szá­raz- és zöldtakarmány. Az előbbit már kazalba rakták a somorjaiak, az utóbbi elraktározása pedig most folyik. A csalamádet és a siló­kukoricát elföldelték. Mikorra ez elfogy, kórót tesznek a helyére. — Akik megtekintették silózási' előkészületeinket, — mondotta még búcsúzóul I^alog bácsi — azok kövessék a példánkat. Hasz­nuk lesz' belőle! MI SEM MONDHATUNK MÁST, jobbat, okosabbat. Azok a szövetkezetek, amelyek állatállomá­nyukat növelni akarják, törődje­nek a silózással a takarmányalap biztosításával annyit, mint a so­morjaiak. Mács József. A tornaijai traktorállomás dolgozói még az aratás-csépléssel egyidőben megkezdték a tarlóhántást. Kozsiák Mátyás 217, Simon Sándor 210, Auszt Ferenc pedig 216 százalékos eredményt ért el ebben a munkában. A traktoro­sok az őszi szántás-vetésben is jó eredményt akarnak elérni. Elhatároz­ták, hogy a tervet határidőn belül 101.8 százalékra teljesítik. A traktorosok a ftagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére eddig már 64 egyéni és 14 kollektív kötelezettségvállalást tettek. Tizennégy brigádközpont ver­senyez egymással, hogy tervüket ha­táridő előtt és magasan 100 százalé­kon felül teljesítsék . Pupák János, Tornaija Egyre gazdagabb a bélai szövetkezet ügy terén, rendesen fizethetnek minden hónapban. Az idén már erős Bélán a szövetkezet. Tíz hektá­ron a szőlő igen jó termést ígér. A szőlősorokban nem látni gyomot. A szövetkezet vincellére, Juhász János bátyánk nemcsak a borkóstolás módját érti, hanem a szőlőgondozást is. A mult évben 90.000 koronát kaptak a szövetkezet tagjai a borért. Ez évben még többre számítanak. — A szőlészet a mi aranybányánk — mondja Rá­diós elvtárs, a szövetkezet elnöke. De a. szövetkezeti tagok nemcsák a szőlő megmű­velésével törődnek, hanem az őszi munkákkal is. Jól halad a szántás, a traktorosok már több mint 200 hektárt szántatták fel. Az őszi árpát két héttel ezelőtt vetették el. Most a rozs és a búza vetésével vannak elfoglalva. Az csak természetes, hogy a szántás-vetéssel egyidőben a kukorica betakarítása is folyik. Nagy segítségükre van a kukoricakom­bájn, amely 6—7 hektáron töri a kukoricát és vágja le a kórót naponta. A szövetkezet tagjai a levágott kórót. azonnal besilózzák. Ez ideig 300 köbméter si­lótakarmányt készítettek. Kell, nagyon kell a jó takarmány a szövetkezetnek, mert az állatállomány nagy, a tél pedig hosszú lehet. Radics elvtárs, a szövetkezet tervéről, jövőjéről beszélve, azt is elmondja, hogy a kastélyban mező­gazdasági iskolát nyitottak, amelyben fiatal káde­rek szerezhetnek megfelelő szakképzettséget. Az udvaron és környékén nem hallani már a hetyke béresgazda parancsoló szavát. Mindenki tudja kö­telességét. Ezerküencszáznegyvennyolctól a nép itt az úr. y Búcsúzunk Radics elvtárstól és a szorgalmas szövetkezeti tagoktól. Búcsúzunk a gyönyörű kas­télytól is, amelyet homályba rejt a szeptemberi al­konyat. Tamás V., Párkány Délután fél háromkor ültünk vonatra azzal a szándékkal, hogy körülnézünk Szlovákia legdé­libb járásában — a párkányi járásban. Vonatunk érett kukoricatáblák és frissen szántott földek kö­zött robogott. A letarolt táblán két traktor szántott. Az ekevasak nyomán mély barázdák hasadtak a fekete földben. Nemsokáig gyönyörködhettünk a •határ szépségében, mert vonatunk csakhamar meg­állott a muzslai állomáson. Gyalog indultunk innen Bélára, hogy megnézzük a falut, a szövetkezetet. A bélai földművesszövetkezet mintegy 600 hek­tárnyi földterületének egy résže a délkeletre néző szőlőhegyek tövében terül el. Mindenütt, amerre csak megyünk, látszik a gondosan, jól végzett mun­ka eredménye. A kendert idejében levágták, szép jövedelemre számítanák belőle a szövetkezet tag­jai. A cukorrépájuk is a legszebbek közé tartozik a járásban. Felérünk a hegy tetejére, s előttünk a falu. Látjuk Ulmann báró volt. kastélyát, az ősi tor­nyokat és a kastély tövében lapuló cselédházakat. A kastély egyik különálló épületében találjuk az EFSz irodáját. A szövetkezet elnöke, Radics Béla mosolyogva fogad. Ritkán járok erre, de azért jól ismerjük egymást. Kérdésemre elmondja, hogy va­lamikor a kastélyban a báró úr henyélt, miközben ezerholdas gazdaságában 120 béres dolgozott éhbé­rért. A föld most a szövetkezet birtoka és a tagok élvezik gyümölcsét. Amint ismeretes, a bélai szövetkezet a legjobbak, közé tartozik a járásban. A nyári munkákat is az elsők között fejezte be járási viszonylatban, szép eredményeket ért el a növénytermesztésben, a sű­rűsoros vetés alkalmazásával. Igy aztán a jó ter­mésből bőven jutott az országnak és szép részese­dést kaptak a tagok. Szikora Jakab, Takács Márton és még sokan húsz mázsa gabonát kaptak első fél­évi munkaegységeik után. Szorgalmas munkájuk­nak tudható be, hogy a szövetkezet jól áll a pénz­A cipővel, ruhával, textillel és egyebekkel teli sátrakat szívesen látogatják a vevők. Vásárolnak itt sokan, s utána megelégedetten, nagy csomagokkal a hónuk alatt hagyják el a vásárteret. A vásáron a legkisebb „emberkékről" is gondoskodtak. Az állami kereske­delmi vállalatok rollereket hoztak ki, amelyeket a gyerekek kipróbálhatnak, s ha megtetszik nekik, szüleik meg is vásárolhatják. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom