Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-16 / 65. szám, kedd

1954. március 16. UJSZ0 3 4 J. V. Sztálin és Klement Gottwald emlékéhez híven tovább szilárdítjuk kommunista pártunkat pártot, mint szilárd, akcióképes, fegyelmezett egészet. A párt tekintélyének alapja azután a tömegeknél az, hogy a kommunisták" nemcsak magyaráznak és agitálnak, hanem elsőnek mutatnak példát a munkában és áldozatokban, a nép és a • köztársaság jólétéért. Bármiféle hivataloskodás a párton belül és a pártonkívüli tömegekkel szemben, vagy esetleg diktátorkodás, a pártnak és tekintélyének végzetét jelentené a tömegek előtt." Ezek a lenini-sztálini eszméktől áthatott szavak világosak és találóak. Minden elvtársnak eszében kell tartania őket, álljon bármilyen helyen és végezzen bármilyen munkát is. / Állandóan gondolnunk kell arra, hogy Kommunista Pártunk vezető párt a szocializmus építésében. A párt vezető szerepéről ránk, kommunistákra is a legnagyobb felelősség hárul. Nemcsak a sikerekért vagyunk felelősek, hanem a mutatkozó hiányosságokért és hibákért is. Ezért szükséges, hogy vezető szerepet tölthessünk be az akadályok legyőzésében és a hibák orvoslásában is. Senki sem tudta a párt vezető szerepéről szóló helyes alapelvet úgy elferdíteni és profanizálni, mint Slánsky és az ő áruló kiszolgálói. Azt a benyomást keltették, hogy a párt vezető szerepét lehet úgy is magyarázni, hogy az egyének, mint kommunisták, funkcionáriusok, vagy hivatalnokok vezető és döntő tényezők a pártban az egyes munkahelyeken, az üzemben, járásban, kerületben, stb. A párttagságból és funkciókból azt a következtetést vonták le és igyekeztek másokban is felébreszteni ezt a meggyőződést, hogy az egyéneknek jog-uk van mindenről dönteni, tekintet nélkül a pártra, választott kollektív szerveire és intézményeire. Ennek az elferdített politikának szemléltető példáját mutatja Šling, Freíka, Geminder, Sváb, stb. tevékenysége. Ennek az elferdített vezetésnek káros következményei megmutatkoztak a termelésben, a népi Igazgatásban, a kulturális életben, a közbiztonság terén és állami, gazdasági és közéletünk minden területén. Az ilyen „vezér"-elv a párt vezető szerepének meg nem értését, a helyes lenini kollektív vezetés alapelvének teljes mértékű tagadását jelenti és a pártra káros, söt közvetlenül ellenséges. Gottwald elvtárs alapelve ez volt: „A pártért sohasem tettünk eleget és az, amit tettünk, nem lett volna lehetséges az egész pártkollektiva részvétele nélkül". Kell, hogy ez a szellem hassa át minden egyes kommunista munkáját és életét. A legnagyobb határozottsággal kell harcolni a helytelen, az olyan nézet ellen, hogy a kommunista párttagságból valakinek joga van előnyökre, privilégiumokra, és különleges tekintetekre. A régi pártérdektől és az érdekemberektől a kommunista pártnak mindenütt és minden helyen óvakodnia kell. Sztálin elvtárs, folytatva Lenin elvtárs müvét, a Szovjetunió Kommunista Pártját a belső pártarmoltrácia, a kollektív irányítás és pártfegyelem elveire építette. Ezért nem teljesültek a Szovjetunió ellenségeinek elképzelései arra vonatkozólag, hogy Sztálin elvtárs halála a kommunista párt erejének és súlyának és ezzel a szovjet államnak megin* gását is fogja jelenteni. Éppen ellenkezőleg. A sztálini központi bizottság álltai nevelt, megacélosodott párt Sztálin elvtárs halála után megoldotta a párt és állam irányításával kapcsolatos kérdéseket. A lenini-sztálini szellemiben folytatja a szocializmus közgazdasági alaptörvényének és a béke megszilárdítása - további megvalósításának politikáját. Ezeknek az elveknek szellemében harcolt Gottwald elvtársunk is pártunk következetes bolsevizálásáért. Ezt akarták a kommunisták, akik a megszállás idején a fasiszták ellen folytatott illegális harc élére álltak és nem ijedtek meg a legnagyobb áldozatoktól sem. Logikus, hogy ez a 11310 és a helyes gottwaldl taktika 1945-ben abban érte el tetőpontját, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja lett az államban a vezető párt. Megszabta gazdaságunk megújításának politikáját és programmját. Közéletünk demokratizálásának és a kultúra minden egyes szakaszán a felvirágzásnak mozgató ereje' volt. Üj-ból ki kell emelnünk, hogy pártunk Gottwald elvtárs vezetésé, vei a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalataiból tanulva a háború befejezése után politikája számára megnyerte a nemzet többségét, megnyerte a munkásokat, a földműveseket és a dolgozó értelmiséget. Ezért tudta felmorzsolni a reakciós elemeknek 1948. februárjában államellenes puccsra irányuló kísérletét is. Igv tudott győzni a hazai é3 külföldi reakció cselszövései felett és Így nyitotta meg az utat hazánkban a szocializmus további építése felé. Gondolva az osztályellentétek kiéleződésére a szocializmus építésének időszakában, pártunk nem mondott le az éberségről és elővigyázatosságról Ezért sikeresen hiú. sította meg a köztársaság ellen irányuló összes szabotáló cselszövéseket. Gottwald elvtárssal az élen leleplezte és megsemmisítette a Slájiský által vezetett kártevő államellenes összeesküvő központot is. Egy pillanatig sem késlekedett kivágni testéből a veszedelmes fekélyt és megkezdeni megszilárdításának é® axiélozódásának további útját. Gottwald jelszava »arccal a tömegek fe!é«, melyet 1951-ben adott ki, volt a válasz a gonosztevő, fennhéjázó és a lenini-sztálini elvekkei ellenkező Slánsiký központ politikájára. A gottwaldí politika következe, tes folytatása az a tény is, hogy obben az évben hozzálátunk a nemzeti bizottságokba való választásokhoz. A nemzeti bizottságokba való választások népi demokratikus útunknák folytatását jelentik, amely utat a szocializmus építésének meg. valósítására Gottwald elvtárs vázolt fel számunkra. Eddigi tevékenységünk helyességének igazolása lesz ez, a Nemzeti Arcvonal politikájának igazolása, amely a munkások, földművesek és dolgozó értelmiség szövetségére támaszkodik. Buzdítást jelent ez a hibák és hiányosságok gyorsabb ütemben való kiküszöbölésére, a munka megjavítására, gazdasági, kulturális és közéletünk minden egyes frontján. Buzdítás lesz ez a szocialista munkaverseny kifejlesztésére, a munkatermeié, kenység növelésére az ipari és mezőgazdasági termelésben, hogy biztosítsuk valamennyiünk életszínvonalának további emelkedését. Sztálin és Gottwald neve nem. csak a párttagoknak drága, hanem az összes hazafias érzésű, országunkat és nemzetünket szerető polgároknak is. Sztálin nevét a világ minden részében a lakosság, ezrei és milliói hangoztatják. A nemzetközi feszültség enyhítéséért, az új háború veszélyéneik kiküszöbölésé, ért, a világbéke megszilárdításáért és megőrzéséért folytatott harc szimbólumává vált. Gottwald neve népünk hazánkban a szocializmus kiépítésére irányuló igyekezetének szimbólumává vált és ezzel a világbéke megszilárdításához való hozzájárulásunk szimbólumává. A béke az a legbecsesebb és legértékesebb kincs, amely után vágyódnak az összes emberek, akik nyugodtan és elégedetten akarnak élni és dolgozni, az összes dolsrbzó emberek politikai nézetek, vallási hovatartozás, faji és arcszín különbség nélkül. Népünk az ötéves terv idején egy gyönyörű jelszót alkotott: »Sztál)n — Gottwald — béke!« Azzal a kívánsággal fejezem be, hogy legyen ez a jelszó számunkra mindig a legdrágább örökség. Vezessen bennünket Sztálin és Gottwald elvtársak felejthetetlen emléke arra, hogy megtegyiink mindent hazánkban a szocializmus építéséért és a világbéke megőrzéséért! lement GottwaÜdrél halálának első évfordulóján A szabadságos forradalmi megmozdulások és szent törhetetlenségiik Brutustól Leninig érő hagyó, mányának tavaszi időszakába tartozik, 1953. március 14

e óta, . a csehszlovákiai dolgozók forradalmi erőit győzelemre vezető és új társadalom építésére összekovácsoló férfiúnak, népi demokratikus köztársaságunk első államfőjének, Kle. ment Gottwaldnak a történelmi nagyság tiszta ínyével körülsugárzott emléknapja és emlékezete. Most a márciusi naptár ráeszméltet, hogy halálának eisö évfordulójához értünk. Gondoljuk át alkotásokban gazdag és harcos éle. tét, melyet teljes odaadással az ipari és a mezőgazdaság; termelés, az értelmiségi és a kulturális munka dolgozóinak s a kizsákmányolást megszüntető újtípusú nehezeteket az együttműködés és >a béke világa felé vezérlő szocializmusnak szentelt. Igyekezzünk az ő nagy példáját követni azzal is, hogy mindenkor, amikor beszélünk s most különösen, amikor róla akarunk szólni, igazat és lényegeset mondjunk. Sokféle képes ábrázolást isme. rünk Klement Gottwaldról, így amint az általa bányászmunkára serkentett fiatalokkal beszélget, vagy amint 1948. februárjában a hóviharral éppúgy, mint a kapitalizmus visszaállítását megkísérlő konok reakcióval dacolva, a prágai Husz-szobor körül fegyveresen fölsereglett munkás miliciákhoz beszélt; tudatosította ekkor bennük, hogy milyen nagy célért kell kitartaniok és küzdeniük, hogy a burzsoázia méltatlan kezéből, amely a nemzeti örökséget annyiszor eladta, az ö kezükbe kerül a nemzet ügyének vezetése. Nagyon sokak emlékében él azonban egy kép, egy helyzet Klement Gottwald életéből, amelyet ezután kellene igazi művésznek megörökítenie: ez pedig fellépése és beszéde 1929. december 9-én a prágai parlamentben. Ez az első képviselői felszólalása nemcsak szavaibari hanem a szavakban megnyilatkozó bátorsággal mindannak tükre, amit Klement Gottwald mint tapasztalatot magival hozott múltjából, a Habsburgok régi elbizakodott Bécsében töltött keserves tanulóévekből, az eisö világháború alatti katonáskodásából, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom törekvéseinak mélységes megértéséből és át. éléséből, a szolvák proletariátus körében e század harmadik évtizedének eltöltött évekből. De benne izzik e beszédében a jövö ismeretének bizonyossága, a burzsoáziának letűnést, a kizsákmányoltaknak a szocializmus virradatát hozó napkelte. íme egy proletár Prometheus, aki a boldogulás tüzét készül meggyújtani a kitagadottaknák, a gyomorban élőknek és nem fél a csendörségtől, rendőrségtől, katonai erőszaktól, szolgalelkű bírók által hozott Ítéletektől. Ezt a beszédet olvasva úgy érezzük, hogy a »tüz csiholó já«.nak az a megtestesülése, az a halhatat, lan típusa áll előttünk, akiről Ady hasonló című költeményében azt mondja, hogy százszor tudott bátor lenni s kényeg személyes biztonságát soha sem féltette, ha merni kellett. Ha végiggondoljuk ezt a beszédet, Bacsányi Jánosnak bátorsága jut az eszünkbe, aki odakiáltotta a nagy francia forradalom idején Kassáról a magyarországi jobbágyok nyomorgatóinak, hogy vessék szemüket a forradalmi Párizsra, ott előreláthatják sorsukat. Hasonló módon harsogta oda Gottwald a korrupt, elbízott, munikásűldöző parlamenti többségének: » . . . egy szép na.pcn elbánunk önökkel, mint ahogy az orosz bo'sevieták elbántak a cárral, a burzsoáziával, Kerenszkijjel.« Az imperialista országokkal fegyverszállítási üzleteket kötő társadalom haszonélvezőihez meri intézni a beszéd vége a következő ígéretet: » Harcolni fogunk az önök imperialista háborúja ellen és a polgárháborúért. Dolgozni fogunk' a Szovjetunió győzelméért...« Ne feledjük el, hogy- Klement Gottwald mindezt 1929-ben mondotta! És mi történt 1929 után első elnökünk életpályáján? Következett a proletariátus fölszabadításának marx.lenini tudományával való összeforrottságának v betetőzése, a gottwaldi páratlan céltudatosság és rendíthetetlen elvhűség érvényesítése, a második világháború alatt a moszkvai emigráció nagy aktivitású éveiben, a Vörös Hadsereg diadalma

s fegyverténye; álta] a hazatérésre szabaddá tett úton egészen az 1948-as év jégtörő és gyümölcshozó Februárjáig. A kapitalizmus utolsó jégtorlaszát robbantották föl és poriasz. toúták szét ekkor. S megindult a gyári és a mezei munka eisö gyümölcseinek éri elődé 3e, amelyeket a dolgozók teljes joggal, és történelmünkben akkor először, mint a maguk gazdái takarítanak be. Akilk hazánkban a fasizmus karmai között az emberiségükből kivetkőzött bérencek és pribékek űzött vadjai voltak, azokr

a csillapító és enyhítő írként hatott Gottwald elvtársnak a moszkvai rádió csehszlovák küldésében felcsendülő szava. És akik megérték visszajövetelét a fölszabadult hazába, azok mély elégtétellel, megnyugvással és bizalommá; látták feltűnni Gottwald elvtárs alakját az állam hajójának kormánykerékénél, mert ö visszatértének első percétől haláláig azok. hoz a fényekhez igazodott, amelyeknek kiolthatatlan-ágáról besz.'lt emigrációja alatt s nem szűnt meg hirdetni a barbárságba süllyedt kapitalizmuson végső győzelmet arató dolgozók szocialista társadalomformájú akaratának minden nehézségen diadalmaskodó erejét. A magyar és a csehszlovák marxista szellemű történetírás külön fejezetben fogja megörökíteni azt az újjászületést, amelyet a gottwaldi kommunista párt vezetésével aratott februári győzelem a csehszlovákiai magyar dolgozók gazdami helyzetében, jogviszonyaiban és kulturális életében jelentett és je'ent. A csehszlovákiai és a ma<*yaror. isági népi demokrácia kö'csönös testvén és baráti megértése és együttműködése P ed/g a feudallz- é mus és a burzsoázia által észázodokon át mesterségesen szított torzsalkodás után, a pro'etár nemzetek újtípusú nemzetközi viszonyulásának nemcsak bennünket a boldogság jogog érzésével el töltő megpecsételése. hanem naev példa, melyet a földszerte öntudatra ébredő dolgozó nemzetek figyelmükre méltatni és követni fognak, mert benne van az emberiség szocialista jövőjének ígérete s e jpvö bélkés munkálkodásának édeg íze és emberhez méltó összhangja. Sa» Andornak a Csehszlovák Rádió bratisíavai m agya küldésében 1954. március 14-én tartott e'őadása. A CsKP X. kongresszusa liszteletére indított munkaverseny elősegíti a hozraszcsot bevezetését Az érsekújvári Élektrosvit egyik legjobb műhelye a jégszekrények fekete szerelője". Azért hívják így, mert a vásárló elé kerülő fehérre lakkozott csillogó jégszekrény ebben a műhelyben még mint kékésjekete, alaktalan pléhdarab található. Itt állítják össze és hegesztik az egyes darabokat, kisiinítják és tovább adják a következő műhelynek. Fekete raestersignek nevezik a lakatosok munkájukat és az itt dolgozók legtöbbje szinten lakatos. A műhely vezetője. Szőke elvtárs, 28 éve dolgozik ebben az üzemben. Mér akkor itt dolgozott, amikor az üzemet még Batáriak, azután Ciktának hívták. Kitűnő szakismereteit azonban csak most az Elektrosvitben értékelik Hogyis lehetett volna Szőke elvtárs gondos gazdája a Bat'a, vagy a Cikta.vállalat gépeinek! Ma azonban feladatának tekinti, hogy műhelyében minden dolgozót munkahelye gondos gazdájává nevelje.Ezt sikerrel is végzi, hiszen műhelye az üzem legjobbjai közé tartozik. Gazdaságosság és selejtmenles termékek jellemzik legjobban munkáját. Ilyen műhelyben természetesen az a kérdés merül Iel mennyire állnak a hozraszcsot bevezetésével Erre a k erdésre Szőke elvtárs ad feleletet — Hozraszcsot? Megmutatom, — mondja és végigvezet a műhelyén Arra számítottunk, hogy a kérdésre Szőke mester egy nagy táb ához vezet majd. De <5 Kassai Lászlóhoz vezetett, aki a szerelésnél dolgozik Kassai elvtárs 12Z százalékra teljesíti tervét. — Nem tudom nézni a se

:ejtet — mondja — azért, most „halottakat támasztok fel", Némely pléhálkatrészt ugyanis roszszul vágva küldenek a műhelybe. Ezt javítja most Kassai László és ezt nevezi „halottak jeltámasztásának". A dolgozó, aki nem gondos gazdája a munkahelyének, nem tudná felhasználni az ilyen darabot. Kassai elvtárs azonban ezt mondja: — Néhány fillérért meg lehet javítani, miért dobnánk el. Ez az ő hozrascsotja. Már kezdjük megérteni, miért nem vezetett először a táblához Szőke eh^társ A ponthegesztőnél hárman dolgoznak: Bikoczi Gi/ula, Tóth András és Laca István. Összeállítják a jégszekrény vázát és a hegesztőgéppel megadják végső alakját. Mielőtt a jégszekrényeket gyártani kezdték. Aranyosmaróton betanították őket, ahol tapasztalataik kicserélésével is sokat tanultak. Ma már gazdasáoosabban és gyorsabban végzik ezt a munkálatot, mint tanítóik Laca elvtárs meg van győződve, hogy a jégszekrénygyártásban felülmúlják az aranyosmarótiakat. H tízen mindannyian bekapcsolódtak az őszüzemi felajánlásba amelyet a C*KP X kongresszusa tiszteletére, a termelékenység további emelése érdekében vállaltak. A vállalás teljesítéséhez nagyban hozzájárult, hogy az üzem elfogadta a Tatrasvit felhívását, amely szerint a hozrascsotot még jobban el akarják mélyíteni az Üzemben. A ponthegesztők hármas csoportja ezért elhatározta, hogy jó munkájukkal járulnak a vállalás teljesítéséhez. Munkájukat úgy szervezték meg, hogy állandóan biztosítva legyen a folyamatos anyagellátás A darabokat. a legnagyobb elővigyázattal állítják össze és hegesztik, nehogy csoí portuktól hibás darab kerüljön ki. Ezzel is csökkentik az önkii tséc,et, amely fontos hozrascsot-mutatója mühe'yüknek. — Amióta jégszekrényeket gyártunk, nem adtak a ponthegesztők egyitlen selejtes darabot — mondja Ivanics Mihály ellenőr. \ E szép eredmények eléréséhez türelmes, meggyőző és tanitómunka keltett. Amikor a munkálatokai elkezd/ék, először az Aranyosmaróton járt elvtársaknak meg keUett tan'taniok a többieket is a jégszekrények gyártásának folyamatára. Munkájuk sikere

s volt: a jégszekrényeket gyártó részlet] 104.5%-ra teljesíti a tervet. Az itt dolgozók érdeme lesz, ha a Móratípusú jégszekrények a jövőben olcsóbban kerülnek a vásárlókhoz Szőke elvtárs megmutatja még a többi munkahelye;- is, ahol azt a célt követik, hogy minden kiadott anyagot felhasználjanak. Füle elvtárs, az egész részleg vezetője kimutatja, hogy belüzemi gazdálkodásukkal 4800 ko- mnát takarítottak meg. A hozraszcsot bevezetését főleq a haladó szovjet munkamódszerek alkalmazása tette lehetővé Osutkih módszerével dolgozik a részleg minden dolgzója, amint azt Szőke elvtárs műhelyében is láthatjuk. Az Élektrosvit dolgozóinak ma már meg

tva

n minden előfe

1 tételük ahhoz, hogy sikeresen harcoljanak a CsKP X kongresszusa tiszteletére ••a.Ua.lt kötelezettségük teljesítéséért és a Tat. rasvit felhívására versenybe lépett üzemközti elsőségért. Vilcsek Géza, > *