Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-12 / 9. szám, kedd

1954. január 12. UISZ0 3 Csu En-laj elvtárs nyilatkozata a politikai konferenciáról szóló tárgyalásokkal i Csu E n-la j, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormányának külügyminisztere január 9-én a koreai politikai értekezletet megelő­ző tanácskozás kérdéséről a kővet­kező nyilatkozatot tette, 1. Az amerikai fél, miután 1953. december 12-én egypldalúian és in­dokolatlanul megszakította a koreai politikai értekezlet kérdéséről a két fél között folyó tanácskozást, 1953. december 23-án egyoldalúan beje­lentette a hadifoglyok felvilágositá sának befejeződését. Ezt követően Hull tábornok, az ENSz-haderök főparancsnoka előkészületeket tett annak érdekében, hogy az ENSz haderők parancsnoksága részéről végrehajtandó egybehangolt fegy­veres akcióval 1954. január 23-án megvalósítsák az összes nem haza­telepített koreai és kínai hadifog­lyok erőszakos visszatartását. E ha­difoglyok közül a kínai nemzetisé­güeket a csangkajsek-klikk, a koreai nemzetiségűeket pedig a liszinman klikk kezére akarják játszani. Az Egyesüt Államok kormánya részéről elkövetett ilyen akciók nyilvánva­lóan az amerikai uralkodó körök azon elemeinek befolyását tükrözik vissza, amelyek — miután nem tud­ták megakadályozni a fegyverszü­net megkötését Koreában — min­den áron lehetetlenné akarják tenni a koreai politikai értekezlet össze­hívását. Ezért súlyosan megszegték a koreai fegyverszüneti egyezmény­ben lefektetett hadifogolyegyez­ményt és lehetetlenné tették a ko­reai-kínai fél felvilágosító munká­ját. Ez az Egyesült Államok politi­kája agresszív jellegének újabb bizonyítéka, amely nehezebbé teszi a koreai kérdés békés rendezését. 2. A semleges hazatelepítési bi­zottság 1953. december 27-én jóvá­hagyott ideiglenes jelentése szerint a demüitarizált övezet déli részében levő hadifogolytáborban egyetlen ko­reai és kínai hadifogoly sem meri kérni nyiltan hazatelepítését, mert a hadifoglyok felett az ENSz.haderők parancsnokságának szolgálatában álló titkos ügynökök uralkodnak. Bár a semleges hazatelepítési bizott­ság nagy erőfeszítéseket tett, még sem tudta maradéktalanul megva­lósítani a működési szabályok ren­delkezéseit a déli táborban. Ezért a helyzetért feltétlenül az ENSz had. erők parancsnokságát terheli a fe­lelősség. A felvilágosításokra elő­irányzott 90 napból a koreai-kinai fél a valóságban csupán 10 napon át végzett felvilágosító munkát és a koreai és kinai hadifoglyok több mint 85 százaléka még nem jelent meg a felvilágosításokon Az ameri­kai fél a felvilágosítások akadályo­zásával és lehetetlenné tételével egyidejűleg egyoldalúan megszakí­totta a koreai politikai értekezlet kérdéseiről a két fél között folyó ta­nácskozást úgy, hogy a koreai po­litikai értekezlet összehívása bizony­talan időre ehalasztódott, ami egy­úttal lehetetlenné teszi a semleges hazatelepítési bizottság működési szabályai egyes határozatainak meg. valósítását, amelyek szerint 30 na­pon belüli döntés céljából a politikai értekezlet elé kell terjeszteni a ha­difoglyokkal való rendelkezés kér­dését. Minthogy az előbbiekben kifejtett okok miatt önkényesen megszegték a semleges hazatelepítési bizottság működési szabályainak rendelkezé­seit, lehetetlen volt megvalósítani a működési szabályokban fogial t alap vető célkitűzést is, vagyis azt, hogy minden hadifogolynak biztosítani kell a lehetőséget hazatelepülés! jo­gának gyakorlására. Véleményünk kapcsolatban szerint ezért most nem arra vian szükség, hogy befejeződjenek a fel­világosítások és szabadonbocsássák a hadifoglyokat, hanem arra, hogy gyorsan összehívják a koreai poli­tikai értekezletet, amelynek felada­ta megoldást találni a hadifoglyok­kal való rendelkezés kérdésében. Söt függetlenül attól, hogy mikor ül össze a politikai értekezlet, mindkét félnek haladéktalanul újból meg kell kezdenie a felvilágosításokat és meg kell valósítania a felvilágosításokra előírt 90 napos időszakot. Ugyan­akkor pedig — annak biztosítására, hogy a koreai-kínai fél a működési szabályoknak és az eljá.rási szabá­lyoknak megfelelően folytathassa a felvilágosításokat — a déli hadi­fogolytáborban tevékenykedő Li Szin Mam és Csang Kai-sek-féle tit­kos ügynököket kell eltávolítani a táborból, terrorszervezeteiket le kell törni ée a felvilágosításokon részt vett hadifoglyokat el kell kü­löníteni azoktól, akik még nem je­lentek meg a felvilágosításokon. 3. A Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya — az összes külföldi fegyveres erők Koreából való kivo­násának és a koreai kérdés békés rendezésének érdekében, továbbá, hogy biztosítani lehessen Ázsia és az egész világ békéjét — fáradha­tatlan erőfeszítéseket tett a koreai politikai értekezlet összehívásának meggyorsítására. Ez közismert tény. Az Egyesült Államok kormánya el­lenben hosszú ideje a koreai politi­kai értekezlet összehívása halogatá­sának és akadályozásának politiká­ját folytatja. Az Egyesült Államok ENSz küldöttsége arra kényszeri­tette az ENSz közgyűlés 7. és 8. ülésszakát, hogy megtagadja a Kí­nai Népköztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kor­mánya azon méltányos javaslatának megvitatását, amely szerint a köz­gyűlésnek gyors lépéseket kell ten­nie a politikai értekezlet összetéte­le kérdésének rendezésére. Az ENSz közgyűlés ezzel akadályozta a ko­reai politikai értekezlet összehívá­sát. Az Egyesült Államok kormánya később — a világ közvéleményének nyomására — mégis hozzájárult ahhoz, hogy a két fél Panmindzson­ban tanácskozást folytasson a ko­reai politikai értekezlet kérdéséről. Az Egyesült Államok képviselője azonban ezen a tanácskozáson a legkülönfélébb rágalmakhoz folya­modott és bonyodalmakat támasz­tott, hogy továbbra is halogassa a politikai értekezlet összehívását. Miután a koreai-kínai fél 1953 no­vember 30-án előterjesztette a po­litikai értekezlet összehívására vo­natkozó tisztességes és méltányos általános javaslatát, az amerikai fél — egyrészt a hadifogolykérdés meg­vitatásának elkerülése végett, más­részt megpróbálva állandósítani a koreai fegyverszünet bizonytalan helyzetét, hogy így fenntarthassa a feszültséget a Távolkeleten és az egész világon, habozás nélkül hazug ürüggyel hozakodott elő és egyolda­lúan megszakította a két fél közötti tanácskozást. Ennek következmé­nyeként a koreai politikai értekez­let összehívása bizonytalan időre elhalasztódott. Ma, amikor a világ békeszerető népei és országai feszült érdeklő­déssel várják a koreai kérdés" békés rendezését és a feszültség további enyhítését a Távolkeleten, az ame­rikai félnek a koreai politikai érte­kezlet akadályozására irányuló ilyen akciója természetszerűleg aggodal­mat és nyugtalanságot kelt a kü­lönféle országok becsületes gondol­kodású közvéleményében. Ez töké­letesen érthető. 4. Egészen nyilvánvaló, hogy mii­vel mind a hadifoglyokkal való rendelkezés kérdése, mind pedig a koreai kérdés békés rendezése a ko­reai politikai értekezlet döntésétől függ, a koreai politikai értekezlet összehívása nem tűr többé halasz­tást. A Kínai Népköztársaság köz­ponti népá kormánya kitart követ­kezetes álláspontja mellett, hogy békés tárgyalások útján kell ren­dezni a koreai kérdést, valamint azért, hogy eleget tegyen a békesze­rető népek és országok várakozásá­nak, amellyel a koreai kérdés békés rendezése elé tekintenek a távolke­leti és az egész Jvilágra kiterjedő feszültség enyhítése érdekében — határozottan úgy véli, hogy a, ko­reai politikai értekezlet összehívásá­nak gyors lebonyolítására haladék­talanul folytatni kell a két fél kö­zötti tanácskozást a koreai politikai értekezlet kérdéséről. Ha az Egye­sült Államok kormánya ugyanígy óhajtja a koreai kérdés békés ren­dezését, akkor helyeselnie kell a két fél között Panmindzsonban megindult tanácskozás haladéktalan folytatását. Véleményünk szerint a koreai-kínai félnek 1953. november 30-án a politikai értekezlet össze­hívása kérdésében előterjesztett ál­talános javaslata a két fél közötti tanácskozás folytatásának alapjául szolgálhat. Amennyiben az Egyesült Államoknak ettől az általános javas­lattól eltérő véleménye van, a nézet­eltéréseket csak a két fél közötti tanácskozáson, tárgyalások útján lehet áthidalni. A két fél közötti ta­nácskozás további függőben tartá­sa nem old meg semilyen problémát sem. 5. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének — az alapokmányában fog­lalt rendelkezések értelmében — kö­telessége fenntartani a nemzetközi békét és biztonságot. Ha az Egye­sült Nemzetek Szervezete eleget akar tenni az alapokmányból faka­dó kötelezettségeinek, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül a jelen­legi válságos helyzetet Koreában, hanem eleget kell tennie kötelezett­ségének azzal, hogy lehetőséget ke­res a kérdés megoldására. Ha az ENSz-közgyülés úgy határoz, hogy megvitatja a koreai kérdést, akkor a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kor­mányának jogában áll elküldenie képviselőit az ENSz közgyűlésébe, hogy azok részt vegyenek a koreai kérdés megvitatásában. 6. A koreai kérdésből látható, hogy bizonyos sürgős nemzetközi problémák Ázsiában — éppen úgy, mint Európában — olyan szaka­szukba léptek, amelyben ezeket a problémákat az érdekelt nagyha­talmaknak tárgyalások útján kell megvizsgálniok és rendezniök. A Kí­nai Népköztársaság központi népi kormánya . ezért teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányá­nak azt a javaslatát, hogy hívják össze az öt nagyhatalom — Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Ameri­kai Egyesült Államok, Szovjetunió és Kínai Népköztársaság — értekez­letét a nemzetközi feszültség eny­hítése módozatainak megvizsgálásá­ra. Véleményünk szerint a nemzet­közi feszültség enyhítésének érde­keit, valamint a nemzetközi béke és biztonság szavatolását szolgálja, ha a négy nagyhatalom külügyminisz­terének küszöbön álló berlini érte­kezlete a sürgős nemzetközi problé­mák rendezésének előmozdítása ér­dekében az öt nagyhatalom értekez­letére vezet. Albán lapok az Albán Népköztársaság kihirdetésének Az albán nép január 11-én ünne­pelte az Albán Népköztársaság ki hirdetésének 8. évfordulóját. Az aa bán városokat, főleg Tirana fővárost ünnepélyesen feldíszítették. Az üjsá gok ezzel a nagyjelentőségű évforduló val vezércikkekben és cikkekben fog ialkozraak. A „Zeri i Popullit" című i'ap vezércikkében aZ(- írja: Nyolc évvel ezelőtt, 1946. január 11-én a népkormány Albániát nép köztársaságnak hirdette ki és ezáltal törvényesítette a nemzeti felszabadi, tó harc egyik legfontosabb gyözel 8. évfordulójáról mét — a népi demokratikus hatal mat A népi demokratikus rendszer 8 éve alatt Albánia aiápvető változá sokat valósított meg az élet vala­mennyi szakaszán. Erről tanúskod nak az ipar, a mezőgazdaság, a köz lekedég fejlesztésében és a nép kul túrája fejlesztésében elért sikerek. E sikerek alapján megszilárdulj- a népi hatalom, megszilárdultak a nép köztársasáig vívmányai, épülnek a szocializmus alapjai, erősödik a m un kásosztály é s a dolgozó parasztság szövetsége Albánia a szocializmus aiapjait a Szovjetunió és a népi de. mokratikus országok segítségével építi. A „Baskimi" című lap vezércikké, ben hangsúlyozza, hogy Albánia fel­szabadítása, a népi demokratikus rendszer felállítása és a köztársaság kihirdetése a Szovje^ Hadseregnek a hitleri hadsereg fölött aratott gyö zelmének, a Szovjetuniónak a fasiz mus felett aratót^ gy özeim ének az eredménye. Az arab országok ligája tanácsának ülése Kairóban január 9-én megkezdő­dött az arab országok ligája taná csának ülése, amelynek tagjai Egyip tom, Libanon, Jemen, Szaúd-Arábia, Transzjordánia, Líbia, Szíria és Irak, A saj tó jelentések szerint a tár­gyalási programmon 78 kérdé s sze­repel, töhbek között az Angliával szemben kihirdetendő gazdasági boj­kott, „amennyiben nem változtatja meg ellenséges viszonyát" az arab országokhoz. A jemeni kormány javasoíta, hogy tárgyalják meg „Anglia délarábiai agressziójának" kérdését. Irak meg. tárgyalás oéljábsi benyújtotta az arab országok szövetségének meg­alakítására szolgáló tervet. Napirenden szerepelt továbbá a Transzjordániára gyakorolt nyomás kérdése. Arra akarják kényszeríteni, hogy közvetlen béketárgyalásokat kezdjen Izraellel. Január 10 én megkezdődött az arab országok ligátfa politikai bizottságá­nak és az arab országok egyeisült védelmi tanácsának ülése. Az egyiptomi hadsereg vezérkari főnökének, Mohamed Ibarahimnlak kijelentése szerint, akit január 9-én az arab országok ligája főtitkár­helyettesévé neveztek ki, az egyesűit védelmi tanác s fő feladata „az arab országok katonai kiképzésének egy. séges rendszerét és felszerelésének egységesítését kidolgozni." Külföldi hírek A moszkvai „Pravda'' szerkesztősé­gének meghívására kínai ujságirócso­port érkezett Moszkvába. A küldött­séget Teng To, a „Zsenminzsibao" főszerkesztője vezeti. Január 6-án Brummen község ha­tárában a levegőben összeütközött két holland lök hajtásos vadászgép. Mindkét gép pilótája szörnyethalt. Lapjelentések szerint 1953. július 1-óta Hollandiában 42 lökhajtásos repülő­gép zuhant le. Franca kereskedelmi küldöttség utazik a. közeljövőben Moszkvába. A kü'döttség tárgyalásokat folytat az elmúlt évben megkötött szovjet-fran­cia kereskedelmi egyezményről. A küldöttség vezetője Pierre Charpentier, a külügyminisztérium igazságügyi fő­igazgatója. Heves összecsapásokra került sor Pakfengnél (Luang Prabangtól, Patet­Lao fővárosától 60 kilométernyire) a francia gyarmatosítók csapatai és á felszabadító néphadsereg egységei kö­zött. • A francia nemzetgyűlés új elnökét január 12-én választják meg. A vá­lasztás első két fordulójában abszolút többségre van szükség, a harmadik fordulóban már csak egyszerű több­ségre. A szocialista párt Le Troquer-t jelölte hivatalosan az elnöki tisztre, az MRP jelöltje Pfiml.n volt minisz­ter. Ezenkívül még Fourcade, Paul Reynaud, Ribeyre és Delbos nevét emlegetik esetleges jelöltként. • Az angol gyarmatosítók Kenyában tovább folytatják terrorintézkedései­ket. Nyeritől délre a katonai rendőr­ség és az úgynevezett polgárőrség 100 bennszülöttet megtámadott. A táma­dásnak 12 halottja van. Nairobi leg­nagyobb bennszülött lakótelepét csü­törtökön körülkerítették. Az „AFP" hírügynökség jelentése szerint „to­vábbi v.zsgálatig sok afrikait letar­tóztattak". Hétfőn kezdődtek az atomkérdéssel kapcsolatos megbeszélések Zarubin és Dulles között A Reuter hírügynökség ügy érte­sült, hogy a Molotov—Bohlen meg­beszélésen létrejött megállapodás kö­vetkezményeképpen Dulles amerikai külügyminiszter hétfőn találkozott a külügyminisztériumban Zarubin szov­jet nagykövettel, hogy megkezdje az atomkérdés rendezésével kapcsolatos előkészítő megbeszéléseket. A Reuter washingtoni tudósítója ezt a hirt az amerikai külügyminisz­térium szóvivőjének kijelentésére hi-. vatkozva közölte. Ä farkasbarátság. Egyes külföldi lapok szerint az amerikai és angol monopóliumok között fokozódik a yersengé s az iráni köolajforrások megszerzéséért. Kőolaj számra ťrakkos-lakkos farkasok I mint már szokásuk) Farkasétvágyat kapnak a kőolajfúrásra. Hallgatagon közelít a jenki. Elvágja a brit útját. Mily törpe e farkasbarátsághoz képest A farkasok étvágya. (Megjelent a moszkvai Pravdában/

Next

/
Oldalképek
Tartalom