Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-30 / 26. szám, szombat

1*954. január 30. UIS 10 A helyi nemzeti bizottságok legsürgősebb feladata: az 1954-es mezőgazdasági terv szétírása Hogy azokat a feladatokat, ame­lyeket pártunk és kormányunk a nemzeti bizottságok elé kitűzött, si­keresen megvalósíthassuk, ahhoz az kell, hogy minél nagyobb súlyt fek­teasünk az 1954. évi mezőgazdasági termelési terv helyes szétirására. Kis- és középparasztjaink, szövet, kereteseink még mindig sok eset­ben nem értékelik a tervezés fon. tosságát és ezért a helyi nemzeti bizottság dolgozóinak minél széle­sebbkörü felvilágosító munkát kell kifejteniôk ég meg kell magyairáz­ntok a földműveseknek, hogy szo­cialista hazánk építésében a terv­szerű gazdálkodás elengedhetetlen tényező. Pontos, hogy az élelmicikkek, vagyis a mezőgazdaság termékei ne csak papíron legyenek meg, hanem az, amit tervezünk, hiánytalanul a dolgozók asztalára kerüljön. Ezért szükséges, hogy minden kis sza. badindőnket arra használjuk fel, hogy január végéig a tervező-bizott­ságba bevonjuk a földművesek leg­jobbjait és ezekkel karöltve kidol­gozzuk a pontos termelési tervet. Nagy hibát követnénk el, ha osak sablonszeren terveznénk, mint a múltban nély helyi nemzeti bi­zottságon ették, ahol csak azt néz­ték, hogy a feladatokon minél előbb túlessenek. Figyelembe kell ven­nünk az egyes gazdák szociális helyzetét is. Olyan gazdánál pél­dául, ahol a családban több gyerek van, több búzavetést tervezünk, mint ahol ugyanolyan földterülettel rendelkező gazdának kicsi a csa­ládja.' Tekintetbe kell venni az egyes | gazdáknál a családtagok számát, az állati termékek termelését is. Gondoskodni kell aťról, hogy a be­szolgáltatási kötelezettség teljesí­tésén felül a család állati termé­kekkel való ellátása is biztosítva legyen. A jövőben nem fordulhat­nak elő olyan hibák, mint a múlt­ban, hogy az egyes termékekből több volt a beadási kötelezettség, mint amennyit a gazdálkodó ter­meim tudott és a család önellátá­sára alig maradt valami. Nagy figyelmet kell szentelnünk a jövő­ben a kapásnövények, különösen az ol&josnővények termesztésének. Ügyelnünk kell arra, hogy pl. a mákot olyan gazdának tervezzük be, akinek megfelelő és idejében előkészített földje van, amely al­kalmas arra, hogy a mákra káros betegségekkel szemben ellenállást fejtsen ki. Ha megvizsgáljuk az okokat, hogy némely gazdánál miért nincs meg a tervezett szarvasmarhaállomöny, sokszor tapasztalhatjuk, hogy azért, mert nincs biztosítva a kellő takar­mánymennyiség. A jövőben nagy súlyt kell fektetni a takarmányter­mesztésre is. Segítenünk keil f t gaz­dálkodókat, hogy megfelelő takar­mánymennyiséget tudjanak biztosí­tani. A tervezésnél kell, hogy a fi­gyelem kiterjedjen arra te, hogy az egyes gazdák tulajdonában milyen terjedelmű rét van. Az olyan gaz­dának, akinek kevés a rétje, föld­területének legalább 20—25 százalé­kát takarmánnnyal kell bevetnie. Ezzel biztosíthatjuk, hogy mind az egyénileg gazdálkodóknak, mind a szövetkezeteseknek a jövőben meg­lesz az állatállományukhoz mért szükséges takarmányalapjuk. Nagy gondot kell fordítani a többéves ta­kajrmánytermelésre is, hogy ezen a téren is megteremthessük a megfe­lelő alapot. A jó tervezés mellett nagyon fon. tos a felvilágosító munka is és az, hogy állandóan ellenőrizzük a terv teljesítését. Szükséges, hogy a ve­tést vagy a kapásnövényeket már fejlődési korukban óvjuk a beteg­ségektől. Ha előfordul olyan eset, hogy a föld nem alkalmas egyes növények termelésére, a jövőben ezeket a hibákat eltávolítjuk. E fontos feladatok teljesítésénél a legnagyobb felelősség a helyi nem­zeti bizottság titkáraira hárul. Kell, hogy áttekintésük legyen minden növényfajtáról és ismerjék azok megmunkálásának módját. A füleki járásban már több köz­ségben befejezték az 1954. év mező­gazdasági termékeinek szétirását. A járás területén Füleken végezték el elsőnek a tervezést. Szükséges, hogy a jövőben a helyi nemzeti bizottságok dolgozói, külö­nösen a helyi titkárok, mezőgazdasá­gi referensek ég agronőmusok ml. nél nagyobb gondot fordítsanak a tervszerű termelésre, minél jobban tökéletesítsék szakmai tudásukat a szovjet munkamódszerek elsajátítá­sával, minél jobban érvényesítsék a Gottwald elvtárs tíz pontjában fog­lalt 9. pontot, amely szerint minden törekvésünk végcélja az ember és az emberről való gondoskodás, Bene József, helyi nemzeti bizottság titkára, Fülek. A traktorállomások javítási munkáinak eredmenye A gép- és traktorállomások dolgo­zóinak legfontosabb feladata, hogy a gépek téli javításakor az összes kerekes és hernyótalpas traktort, kapcsolható berendezést megjavít­sák, hogy a mezei munkákat ide­jében elvégezhessék. A gép- és traktorállomások csaknem kéthar­mada futószalagos módszerrel, a szovjet gép. és traktorállomások dolgozóinak példájára végzi a gépek téli javítását. A január 26_i je­lentés szerint az egyes kerületek­ben a következőképpen teljesítették a gép javítási tervet: 1. Besztercebánya . . . . 56.2% 2. Nyitra 55.9% 3. Bratislava 54.0% 4. Eperjes ....... 52.2% 5. Zsolna 48.3% 6. Kassa 43.2% Szlovákiában:, 52.9%-ra. A mült évben ugyaneddig a na­pig a szlovákiai gép. és traktor­állomások csak 50.3 százalékra ja­vították meg a gépeket. A gépjavításban az elsőséget to­vábbra is a homonnai gép- és trak­torállomás dolgozói tartják, akik a hernyótalpas és a kerekes trakto­rokat 82.9 százalékra javították meg, s a javítási munkáikat a leg­közelebbi napokban befejezik. A nyitrai kerületben már kezdettől fogva a vágsellyei gép. és traktor­állomás dolgozik a legjobban, ahol a traktorok 73 százalékát megjaví­tották. A besztercebányai kerület­ben a k orom p ai gépjavítók halad­nak az élen, ugyanis a tervet ed­dig már 88 százalékra teljesítették. A szenei gép- és traktorállomást, amely a bratislavai kerületben az első volt, a nemesócsai gép. és trak. torállomás előzte meg, amely a gépjavítási tervet 72.7 százalékra teljesítette. A* áiiamelienvs ös»&ee$tküvő kösponi támogatóinak pere Január 26—28-ig terjedő napokban folyt le a prágai legfelsőbb bíróság büntető kollégiumának szenátusa előtt Mária Svermová, Jarmila Taussigováinak, Mikulás Lendának, Hanuš Lomskynak, Vltezslav Fuchs­wak, Ervin Poláknak éis Bedrich Ha­jeknek pere. A főügyész a nevezette, ket hazaárulás bűntettével vádolta. A vlzsgáiat folyamán megállapítást nyert, hogy az összes vádlottak a Rudolf Slánsky által vezetett állam. eliene s összeesküvő központ fő tá­mogatót voltak. A főtárgyalás menete teljes mér. tékben megerősítette a vádľottak bűncselekményeit, melyek a főügyész vádiratában vannak ' feltüntetve. A tanúvallomások és a bizonyítékok az ösazes vádlottakra rábizonyították bűnösségüket és ölt bűntetteiket be. ismerték. A bírósági tárgyalás folyamán be. bizonyult, hogy az összeesküvőket támogató csoport élén Mária S ver mová vádlott állt, aki aktivan segi tett Slánskynak az általa veaetet t ál lamel lenes összeesküvő központ el lenséges terveinek megvalósításában. A vádlottak az összeesküvők érdeké­ben a gazdasági és állami apparátus különböző szakaszain kártevő tevé­kenységet fejtettek ki ós a jelentős helyekre laapltalista és más kártevő elemeket állítottak. TaUssigová köz­vetítésével igyekeztek hatalmukba keríteni a biztonsági apparátust. Akadályozták az összeesküvők haza­áruló tevékenységének, főleg Slán. sky és Šltag tevékenységének lelep­lezését. Az összes vádlottak takar, gatva becstelen muitjukat és erkölcsi rorruásukat, visszaéltek Csehszlová. kiia Kommunista Pártjában funkció­ikkal és az összeesküvő központot támogatták abban az Igyekezetében, hogy az államhatalmat magához ra. gadja, a népi demokratikus rendszert felszámolja és megújítsa a burzsoá uralmat A vádlottak súlyosan vétkeztek az állam és a dolgozó nép ellen. Azok­ért a bűntettekért, amelyeket az ál­lamellenes összeesküvésben való részvételükkel követtek el, igazságos büntetés érte őket- A bíróság az ösz. szeesküvők fő támogatóit hazaárulás bűntettével vádolta és a következő szabadiságyesztési büntetésekre ítélte őket: Mária Švermovát életfogytiglani' fegyh'áara, Jarmil'a Taussiigovát 25 évre. Mikulás I/aaidát 20 évre, Bed­rioh Hajeket 20 évre, Ervin Polákot 18 évre, Vitezslav Fuclusot 15 évre és Hanuš Lomskyt 15 évre. Továbbá a bíróság az összes vád. lobtakra kimondta a vagyonvesztés­nek és a polgári jogok elvesztésének büntetését. Az ítélet jogerős. A nemzeti bizottságokról szóló törvények megvitatása a besztercebányai kerületben A besztercebányai kerület városai és fa'vai a nemzeti bizottságokról szóló országos vita jegyében élnek. A kerület számos városéban és falvában tartanak a nemzeti bizott­ságok plénumai gyűléseket, amelye­ken megvitatják a törvényjavaslato­kat, A nemzeti bizottságok tagjai a törvényeknek a szocializmus további építésében való rendkívüli jelentősé­gének méltatásán kívü] számos javas­latot és hozzászólást fűznek a tör­vényhez. Így pé'dául a rudlovai he­lyi nemzeti bizottság plénuma ülésén úgy határozott, hogy javasolni fogja a 2.000 lakosú falvakban" a nemzeti bizottságok négytagú tanácsénak öt tagra való bővítését. Az Ipolysági járásban lévő Dema­dicén 120 lakos vett részt a nyilvános beszélgetésben. A gyűlést az új kul­túrotthonbfln tartották, amelyet a falu lakói állami segélyből építettek. .,A faluban láthatjuk a nemzeti bi­zottságok munkájának eredményét", mondj.a a vita során Feldman Gáspár elvtárs a III. tipusú EfSz tagja. „Állandóan haladunk. Megszerveztük az EFSz-t és helyzetünk állandóan javulni fog. Míg Demadlcén a jegy­zők uralkodtak, más volt a helyzet. Ezek a nép kárán gazdagodtak. Az új nemzeti bizottságok annál erőseb­bek lesznek, minél szilárdabb köte­lékek fűzik őket a néphez." Ebben a kerületben van Tor­naija járási székhely. A kapita­lizmus uralmáriak idejében 23 ügy­véd és 17 kocsmáros élt itt a dol­gozók verejtékéi. Ma nemcsak a vársB, de az egész járás is fejlődik. Az egész beszter­cebányai kerületben országunk ipa­rosítása keretében az utóbbi évek alatt 8 nagyüzemen kívül 35 új is­kolát, 64 kultúrházat, több mint 8.000 (lakást és 11 kórházat építettek. egybe akarná kötni a fasiszta ka­landorok háborús terveivel. A köz­társaság védelme a külföldi fasiz­mus ellen, ez harcot jelent minden ilyen igyekezet ellen, harcot je­lent a Szovjetunió békepolítikájá. nak támogatásáért.« Ebben a harc­ban a CsKP a dolgozók széles tÖ magéiért küzdött, amelyek még jól emlékeztek arra, hogy a párt a válság éveiben milyen hősiesen har­colt a munkáért és a kenyérért. A tömegek bizalma megmutatko­zott az 1935. évi parlamenti válasz­tások során is, amelyek erösebbé tették a pártot, úgy hogy még ugyanebben az évben, a köztársa.' i&íf. elnök választása során meg­akadályozhatja a fasizmus előretö­rését. A fasizmus veszélyének évei­ben ez a támogatás és bizalom olyan alapot képezett, amelyen ki­bontakozhatott a köztársaság vé­delméért folytatott harc a Kommu. nista Internacionálé és a CsKP VII kongresszusa irányelvei értel­mében. A CsKP elsőrendű feladatnak tűzi ki a szocialista pártok egységfront, jának kialakítását, valamennyi fa­sisztaellenes harcos hatalma^ nép­frontjának megszervezését a hazai és a külföldi fasizmussal szemben. Az egységes népfronttal szemben a csehszlovákiai burzsoázia oldalán meneteltek az úgynevezett szocia­lista pártok vezérei is, azt állítva, hogy a kommunistáknak mindegy, ki uralkodik a köztársaságban. Gottwald elvtárs világos feleletet adott" ezeknek az árulóknak A szocialista vezérek továbbá arra hi­vatkoztak. hogy a kommunisták az egységes front feltételeként azt a követelményt állítják eléjük, hogy lépjenek kl a kormányból. A CsKP i I Gottwald elvtárs személyében így válaszolt: »A munkásosztály ném a polgári reakciós kormány miniszteri székeiben testesül meg, hainem az üze­mekben, a dolgozó nép szervezetei­ben, a községekben, az utcákon, magában a munkásosztályban." A szocialista pártok vezetőinek ez a politikája a sZociáldomokratiZ­mus politikája volt, a burzsoáziá­val való osztályszövetség elméletét és gyakorlatát jelentette, amely el­lentétben áll a dolgozók érdekeivel és a fasizmusnak nyújt segítséget. Ez a politika végül is elvezette őket* az áruláshoz, a müncheni ese­ményekig, amelyekkel egyetértettek. Éppen a jobboldali szocialista ve­zérek voltak azok, akik előnybe helyezték a CsKP elleni harcot, ahelyett, hogy védték volna a köz­társaságot és így nem csekély mér­tékben hozzájárultak aJhihoz is, hogy Csehszlovákiában nem si­került megvalósítani a szilárd nép­frontot, amely biztosíthatta volna a köztársaság védelmét és az áruló burzsoázia ellenére segítségül hív­hatta volna a Szovjet Hadsereget, amely bármely pillanatban kész lett volna védelmünkre sietni Vi­lágog volt, hogy burzsoáziánk job­ban félt a Szovjet Hadseregtől, mint a fasizmustól. A párt. ezért fárad­hatatlanul magyarázta a munká­soknak. hogy a Hitler elleni har. cot a saját burzsoáziánk elleni harc jelenti, hogy először a hazai ~áru­lókkai kell leszámolni. A Szovjetunió volt a hitleri agreszivitás legnagyobb akadálya, ő volt Csehszlovákia népeinek egye dilli igazi barátja, népeink függet­lenségének és önállóságának főbiz­tosítéka. Ezért Hitler i s 1936. már­cius 7-én a Reichstagban mondott beszédében arról igyekezett meg­győzni a kapitalista államokat, hogy nem akar ellenük semmit sem tenni, hogy. mindem intézkedése csak a Szovjetunió ellen irányul. Ez annyit jelentett, hogy csak a Szovjetuniótól, a munkások és par rasztok államától fél. És ebben a I sorsdöntő pillanatban Anglia és Franciaország az engedmények po­litikájával, äľľítólag a „béke ér. dekében" teäjestti Hitler követelé­seit, egyiket a másik után. A CsKP újra a szocialista pártok vezető, ségeihez fordult és azt javasolta nekik, hogy a köztársaság vala­mennyi nagyobb városában rendez­zenek a béke védelmére, Hitler há­borús fenyegetéseivel szemben és a Szovjetunió, valamint Csehszlo­vákia közötti szövetség megerősí­tése érdekében közös béketünteté­seket A szocialista vezérek ezt a javaslatot is visszautasították. A béke, a köztársaságnak a fa­siszta támadók ellenj védelme ezek ben aiz években döntő jelentőségű kérdés. A CsKP VII. kongresszusa igy foglalkozik ezzel a kérdéssel: i>A védelem lehetséges, azzal a feltétellel, ha leküzdjük a munkás­osztály széthúzás^ és kialakítjuk a munkáspártok és szervezetek egy­séges frontját. A védelem lehetsé­ges, h a leküzdjük a szakszervezeti szétforgácsolódást és kialakítjuk az egysége s szakszervezetet. A véde. j lem lehetséges, ha a munkásosztály elszigeteltségét — különösen a pa­raszttömegektől é s a többi közép rétegtől — felszámoljuk e s kiala­kul a széles népfront.-, Ilyen poli­tika megvalósításával sikerült vol­na megjavítani a munkások, dol. gozó parasztok, a kiskereskedők, kis iparosok és a dolgozó értelmiség hely zetét. így ki lehetet volna szélesíteni a nép demokratikus jogait. így el le. hetet volna szigetelni a reakciót és a széles paraszti tömegeik a mun­kássághoz, a népfronthoz csatla­koatak volna. Természetes, hogy hasonló átcsoportulásra került vol­na sor a népfront nyomására az államapparátusban és a hadsereg­ben is. Ezzel a fasiszlta erőket ná. lünk elszigeteltük volna, a köztár­saság osztályeröinek átcsoportosítá­sára került volna sor a munkás­osztály és valamennyi dolgozó ja­vára. A CsKP a dolgozó nép elé tűz­te ennek a harcnak merész távla­tát. Ebből a nagy mozgalomból, az egységes népfront harcából ki alakulhatott volna a népfront kor­mánya, amely megtudta volna szer­vezni a köztársaság védelmét a fasiz. mus ellen, A köztársaság védelmének tartós biztosítását Hitler és a fa­sizmus ellen azonban csak az je­lentette volna, ha a hatalom vég. érvényesen a proletariátu^ kezébe került volna. , A szocialista vezérek nem akar­ták megérteni a köztársaság meg­mentésének ezt az egyedüli útját. Együtt meneteltek a cseh burzsoá­ziával, amely a nem cseh nemze­tek elnyomásának politikájával a hazai és külföldi fasizmu s malmá­ra hajtotta a vizet. A cseh bur. zsoázia fő szerepet vitt nemzete­ink elárulásában Gottwald elvtárs állandóan hangsúlyozta: »Ha a cseh reakciónak szabad kezet adunk, ak kor az szőröstül-bőröstül elad min ket Hitlernek.« A CsKP által vezetett nép, még ha el is árulta a burzsoázia, kész volt megvédeni a köztársaságot, mivel tudatában volt annak, hogy legjobb barátja és szövetségese, a Szovjetunió támogatja. »A nép oroszlánként tud harcolni, ha sza­bad a keze, ha tudja, hogy miért verekszik,« — mondta Gottwald elvtárs. Népünk kezeit azonban megkötötte a burzsoázia árulása. Annak ellenére, hogy barátsági és segélynyújtási szerződésünk volt a Szovjetunióval, a burzsoázia ezt a szerződést nem vette komolyan, hi­szen célja a kapitalista rendszer megmentése volt és nem a nép ér­dekei, nemzeteink függetlensége. A burzsoázia azt tette, amit akart, s mivel kezében volt a hatalom­egymaga dönthetett nemzeteink sorsáról. Ma, amikor népi kormányunk van, amikor véglegesen a munkásosztá­lyé a hatalom, amely népünket a szocializmus útján vezeti, szövet­ségünk a Szovjetunióval őszinte, becsületes, edzett, a legnagyobb ne­hézségek és próbák során bevált. Pártunk története gazdag tapasz talatokat tartalmaz, amelyekből erőt, büszkeséget meríthetünk a munkához. Az 1936. körüli esemé­nyek megdönthetetlenül bizonyítják azt, hogy pártunk hogyan tanított minket a Szovjetunió szeretetére már abban az időben, amikor bur­zsoáziánk kéz a kézben a többi im­perialistával a világ első szocialis­ta országának létére tört. Ezért maradunk hűek Gottwald elvtárs hagyatékához: »örök időkre meg­tartjuk hü barátságunkat a Szov­jetunióval és ezzel örökre megtart­juk a szabad és független Cseh­szlovák Köztársaságunkat.« Dr. Pollák Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom