Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-15 / 224. szám, kedd

U J S7J 1 Lelkes ünnepségek a bányászok napján 1953 szeptember 15 ROZSNYÓÉ már a reggeli órák. ban nagy volt a forgalom. Minden­ki az üzem felé sietett. Itt volt a gyülekezés. A bányászzenekar forradalmi in­dulókat játszott, ahogy az üzembe értünk. A bányászok többsége már felsorakozva állt és mindjárt 8 óra után a zenekar játékának pattogó ritmusa mellett elindultunk az ün­nepély színhelye felé. A bányásznövendékek újonnan épült hatalmas tornatermét, ahol az ünnepélyt rendezték, teljesen meg töltötte a bányászok tömege. Száz és száz bányász jött el — egyesek családjukkal együtt — hogy meg ünnepeljék azt ' a napot, amelyre már hetekkel ezelőtt készültek. Nagy nap volt ez a bányászok életében. Átérezte ezt mindenki, aki részt vett az ünnepéiyen. A bá nyászok munkafelajánlásokkal kö szöntötték a Bányásznapot s a jól végzett munka tudata töltötte el mindannyiokat, mert felajánlásaik­nak a fejtésen dolgozók 120.8 szá zalékra, az előhajtási munkálatoknál dolgozók pedig 161.1 százalékra tettek eleget. Az ünnepélyt Szaniszló Pál, az üzemi tanács elnöke nyitotta meg Szaniszló elvtárs üdvözölte a kikül dötteket. majd tartalma^ beszédet mondott Beszédét az ünneplők viharos tapssal fogadták Utána '•'"Jtúrmüsor következett, amelyet a Csemadok és az ifjúság rendezett A nagy tetszéssel fogadott kultúr műsor után Hersku üzemigazgató, majd František Zupka az SzlKP és a SOR képvise.'öje beszélt. Zupka elvtárs beszédét a dolgozók élénk érdeklődéssel hallgatták és több­ször viharos tapssal szakították meg. A beszédek elhangzása után a bányászok a sprotpályára vonultak, ahol - átvették a jól végzett munka jutalmát, a megérdemelt hüségpót lékot. Mikó Árpád, a gömöri bányák kiváló dolgozója, aki több. mint húsz éve dolgozik a bányában, fi zetése 20 százalékát kaipta. Mikó elvtárs megelégedetten vette át a jutalmat és határozott hangon mondta: — Mindez a gondoskodás a jövő ben még jobb munkára ösztönöz. Mikó elvtárs mellett még sokan voltak, akik fizetésük 15—20 szá zalékát kapták hüségpótlékként és mindannyian ,annak a meggyőző­désüknek adtak kifejezést, hogy a róluk való gondoskodásért további jó munkával tartoznak nép demo kráciánknak. A hűségpótlékok kiosztása után gazdag sportműsor és népmulatság következett, melyen a bányászok családtagjaikkal együtt örömteli hangulatban vettek részt. NOVÁKYBAN is örömteli volt a Bányásznap. A nováki bányászó kat meglátogatta a tatabányai kül döttség. Szabó Antal, Nagy Fe­renc és Pachinger Gyula, akikkel a péntekes-mozgalom keretében ver senveznek a nováki bányászok. A nováki Bányásznap ünnepségein részt vettek: Stefan Gažík könnyű iparügyi megbízott, Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá gának képviselője, Füredi József, a Magyar Népköztársaság fökonzul ja, Miloslav Holý mérnök, tüzelő anyagügyi miniszterhelyettes és a párt, valamint a Nemzeti Arcvonal többi tényez-iinek képviselői. A no­váki bányászok munkájának mérle ge valóban örömteli. Az első ne nyedévben elnyerték a köztársasá gi elnöki zászlót és a szovjet bá­nyászok zászlaját. Ezenkívül már ötször syőztek a szlovákiai szénbá­nyák üzemei közötti versenyben. A nováki bányászok a szocalista ver senvnek főleg pedig a tatabányai magyar bányászokkal fo'vtatott versenynek, az új munkamódsze reknek. a péntekes-mozgalomban és a munkahelyen valő müszaíkváltás nak köszönhetik szép eredményei ket. A nováki bányászoknak több mint 114.000 koronát fizettek ki hüségpótlékként. i A magyarországi bányászoknak a ntváki és tatabányai bányászok közötti barátság és szövetség jelé ül és a csehszlovák és magyar nép közötti törhetetlen barátság jeléül bányá,szemlék érmet adtak át a no­váki elvtársak. A PÓTORI bányászok a bányász­napi ünnepélyes menetben büszkén lépkedtek. Szombaton délelőtt a Bányásznap tiszteletére tett kötele­zettségvállalásuk keretében az utol. só tonna szenet fejtették ki, ugyan­is 14.000 tonna szenet fejtettek ter­ven felül. A pótori bánfákban leg­nagyobb érdemeket szerzett jó mun kájával Básti Béla csoportja, aki a „legjobb dolgozó" kitüntetés viselő­je. Ez a csoport kötelezettségválla­lását 47 vagon szénnel túlteljesítet­te Az utolsó napokban a pótori bá nyászok rendkívüli eredményeket értek el. Állandóan túlteljesítették a tervet és a hónap elejétől ll.SVo-kal túlteljesítik a tervet. Az ünnepsé­gen 70 bányászt ünnepi bányász­egyenruhával, 25 bányászt pedig em léktárgyakkal jutalmaztak 10.000 korona értékben. HANDLOVA ünnepi zászlódíszbe öltözött vasárnap reggel. Már hat órakor zeneszótól visszhangzottak a híres bányászváros utcái. A bányá­szok kilenc órakor gyülekeztek az üzem udvarán, ahonnan 9.30 órakor elindult a menet a Gottwald-térre. Az ünnepségen részt vettek Július Ďuriš erdő. és fiaipari miniszter és a Lengyelországból érkezett vendé­geink. A díszemelvény előtt sorakoz­tak fel azok a bányászok, akik év tizedek óta dolgoznak a bányában és most jutalmat kapnak. A tiszte­let-diplomán kívül 500 korona pénz­jutalomban részesültek többek kö­zött: Baran József, Neusch János, akik 34 évet, Jancsina Péter, Röt­ling Lajos, akik 41 évet dolgoztak a bányában és Hűsek Pál, aki 38 éve bányász. A díszemelvényen foglalt helyet Neuschl Matej III., aki már a második ötéves tervén dolgozik, és Rückschloss János VI., aki a na­pokban fejezi be az ötéves tervét. Ezek az elvtársak a bányásznapon lettek kitüntetve, mint a bányaipV legjobb dolgozói A himnuszok elhangzása után az ünnepséget az üzemi tanács elnöke nyitotta meg. A beszédek elhang­zása után került sor a hüségpótlék kifizetésére, Örömtöl ragyogó arc­cal vették át a pénzt és a könyv­jutalmakat a bányászok, akik egész éven át becsülettel teljesítették fel­adataikat, keményen helytálltak a munka frontján és soha egy mű­szakot igazolatlanul nem mulasztot­tak. A _ Bányásznap alkalmából jutal­mazták meg a handlovai bányász­iskolának a tarv teljesítésébem és ta­nulásban kitűnt 12 tanulóját is. Ezek közé tartozik Űjvári Antal, aki az utolsó két hónapban 161 száza­lékra teljesítette tanulói normáját, valamint Hales J., Kardelik V.. Vol­ner T. tanulók és a többiek, akik magasan túlteljesítették a normá­jukat. A KELETSZLOVAKIA1 ÜRCKIJ TATÓ INTÉZET dolgozói is öröm­mel ünnepelték a Bányásznapot, ök azok, akik keresik és feltárják or­szágunk ércgazdagságát. Üzemük alig két éve működik még, de az idei Bányásznapra gyö nyörü eredményeket értek el nagyon fontos munkájuk teljesítésében. Az év elejétől összüzemi mértékben 121 százalékra teljesítik a tervet. Jól megszervezték a szocialista versenyt és elsajátítják a szovjet módszere­ket, amelyekkel biztosították a terv magas túlteljesítését. Az érckuta­tás terén most első helyet foglalnak el a köztársaságban. A Bányásznap tiszteletére tett kötelezettségválla­lásaik teljesítésével csaknem egy­negyedmillió koronát takarítottak meg A keletszlovákiai érckutató intézet összes dolgozóinak Jozef Kríž, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára mondott köszönetet, aki részt vett az összüzemi ünnepélyes aktívájukon Iglón. A keletszlovákiai érckutató inté zet dolgozói most minden igyekeze­tükkel azon vannak, hogy kötele­zettségvállalásukat, amelyben célul tűzték ki, hogy a gottwaldi ötéves terv utolsó évének feladatait de­cember 21-ig, J. V. Sztálin születése napjáig teljesítik, valóra váltsák. A SELMECBÁNYÁI ÉRCBA­NYÁK bányászai is megünnepelték nagy munkasikereiket, amelyekkél legnagyobb ünnepüket üdvözölték. Az ércfejtésben és termelésben olyan szép eredményeket értek el, hogy az ötéves terv feladatainak teljesítésé­hez már csak 0.5% hiányzik és az év végéig kohóinknak terven felül még többszáz tonna fontos nyers­anyagot adnak. Az ércbányák összes aknáiban már vasárnap kora reggel gyülekez­tek az ünnepi ruhákba és egyenru­hákba öltözött bányászok. A kör­nyék minden részéről jöttek a dol­gozók tömegei az ősrégi Selmecbá­5 nyára, hogy a bányászokká 1 együtt ünnepeljék nagy ünnepüket. AZ ALSÓSAJÖI bányászok idei •TI unkamérlege is örömteli volt Ők a rudabányai magyar bányászokkal folytatott verseny kezdeményezői. Az év eleje óta világít a vörös csil­lag az üzem fölött. A két bányász­ilnnep közötti időszakban -02»'„-ra teljesítette ez az üzem a feHési ter­vet, az előkészítő és feltärŕ "i mun­kálatokat pedig 100.3®/o ra. A terv egyenletes teljesítésével az alsósajói bányászó 1- az év elejétől kezdve például szolgálnak a gömöri vasércbányák összes üzemeinek In­nen indult ki a péntekes-mozgalom, amikor Ciberaj bányász csoportja versenyre hívta ki az üzem többi körzeteinek összes csoportjait. Ti­zenkét péntekes csoport dolgozik itt, amelyek nagy érdemeket szereztek a Bányásznap tiszteletére vállalt kötelezettségek túlteljesítésében A Bányásznap ünnepségein 26 élenjáró csoportot 13.000 korona ér­tékű emléktárggyal jutalmaztak és 370 példás bányásznak 81.000 koro­na értékű hűségjutalmat fizettek ki. RUDNYANIBAN a bányászok legnagyobb ünnepe annak a szilárd elhatározásnak jegyében zajlott le, hogy be kell hozni a lemaradást a a tervteljesítésben és teljesíteni kell a gottwaldi ötéves terv utolsó évé­nek feladatait. A rudnyani bányá­szok tudatára ébredtek annak, hogy csak új munkamódszerekkel ég a szocialista versennyel teljesíthetik si­keresen a versenyt. Példát mutat­nak ebben az üzem példás dolgozói, akiket a Bányásznap alkalmából rendezett ünnepélyes ülésen pénz­jutalomban részesítettek. Hogy a szovjet tapasztalatok és a jó munkaszervezés mennyiban támo­gatja a terv teljesítését, megmutat­ta Jozef Stros négytagú fejtöcso­portja, amely a Bányásznap tisztele. tére egy műszak alatt pénteken, szeptember 11-én 264.7 tonna ércet fejtett. Ezt az eredményt a szovjet szint alatti fetjési módszerrel és a jó munkaszervezéssel érték el. Ezen a napon Rudnyaniban 106.6%-ra tel­jesítték a fejtési tervet. A rudnyanj bányászokat Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága képviseletében Michal Chudik, a kassai kerületi nemzeti bizottság elnöke és Malát mérnök, a kohó- és ércbányaügyi minisztérium képvise­lője üdvözölte. közös útját, közös törekvését a leg nagyobb eredmények elérésére az adott erőviszonyok között és meg­szervezni a munkástömegek harcát mozgalmuk céljának eléréséért — ez a forradalmi munkáspárt legko­molyabb feladata." Várhatjuk-e •» ezután, hogy az ilyen fellengzö nyel­ven tartott előadás az olvasók hasz­nára vált? Cseljabinszk város szovjet kerüle­tének egyik propagandistája J. V Sztálin ,,A leninizmus alapjairól" és „A leninizmus kérdései" című mű veivel kapcsolatban tartott konzul­tációjában az olyan fogalmak je­lentésinek magyarázatával foglalko­zott. mint a dogma, renegát, ortodox, filiS7ter. politikusság, kaucsuk-for­radalom. finánc-oligarchia stb. Emel lett a kör egyik hallgatója a szótár­ból olvasta a kifejezések magyará­zatai, a többi pedig jegyzett. Egyes konzultánsok a lektorok­nak és a propagandistáknak az elő­adásaik kidolgozására nyújtandó móds"°rtani segítség keretében egye-^sen esztelen dolgokat ajánla­nak Például ez év júniusában a „Gri'Tvens-kii Rabocsij" című lap­ban közölték, V. Korzun „A tömeg­előadások előkészítésének és meg­tartásának módszere" című cikkét. A szerző ahelyett, hogý olvasóinak az ismeretek alkotó módon való pro­pagálását ajánlotta volna. iskola­szerüséget hirdetett. Az idézetek felhasznlásáról szólví. a következő­ket írja: „Célszerűbb emlékezetből tartani előadásokat". A továbbiak­ban megjegyzi, hogy ha az előadó­nak s'kerül. hogy magára vonja a hal 1 t ók figyelmét, akkor bármilyen teíiedolmü, nem elkerülhetetlenül sziiks ;""s idézeteket is felhozhat." A szer-í* minden bizonnyal helytelen útra tereli a lektorokat. Az iskola­szerűség a propagandista munkában abban is megnyilvánul, hogy a kiadóvállalatok rosszul használják fel a marxizmus-leninizmus klasszi­kusainak egyes müveiről kiadott Kommentáló jellegű brosúrákat A bros^r^k terjedelme néha többszörö­sen tiVMladja a klasszikusok azon müveinek ferjedelr""t amelyekről a brosúrákat kiadták A kommentáló nyelve igen száraz és színtelen. A hasonló kommentárok magyarázatá­nak tükrében a „népszerűsített" mü szegényes, néha pedig elferdített ál­lapotban kerül az olvasó elé. Az ilyen brosúrák nemrégen a szó szo­ros értelmében elözönlötték könyves­boltjainkat Nem sokat érnek és in­kább ártanak a marxi-lenini elmé­let elsajátítása ügyének, mivel az emberek figyelmét elvonják a forrá­sok, azaz a marxizmus-leninizmus klasszikusai müveinek, a kongresz­szusi határozatoknak, a pártkonfe­renciák, a párt központi bizottsága plénumai an-yagának tanulmányozá­sától. A dogmatizmus és az iskolasze­rüség a tudományos munkában is nagyon elterjedt. A legutóbbi évek­ben megjelent értekezések nagy ré­sze távol áll az illető kérdés igazi, alkotó módon való tanulmányozásá­tól. Egyes értekezések a legköny­nyebb utat választják: összefoglaló jellegűek, amelyek bizonyos áttekin­tést, helyesebben bizonyos' kérdések kel kapcsolatos különféle nézetek gyűjteményét adják. Ez ugyan sok­kal könnyebb, mint alkotó módon, szakértően feldolgozni a meghatáro­zott problémát. Az ilyen — az ese­tek nagyrészében iskolaszerű — ér­tekezések eredménye azonban két­séges. Igen komoly a . pártnak ama iránymutatása, hogy elkerülhetetle­nül szükséges kiküszöbölni a propa­gandista munkában a személyiség­nek a történelemben betöltött szere­pe kérdésének antimarxista, idealis­ta magyarázatát. A személyi kul­tusz ellentétben áll a kollektív ve­zetés alapelvével és a párt szerepé­nek, irányító központjának leki­csinylésére vezet. A személyi kul­tusz ellentétben áll a párt és az állam vezető szervei és vezető té­nyezői irányító tevékenysége nagy jelentőségének marxi-lenini értelme­zésével. Amint a gyakorlat mutatja, a pro­pagandista munkában két szélsőség figyelhető meg az elméletnek a je­lenkorral való egybehangolása kér­désének tekintetében. Egyes propa­gandisták úgy magyarázzák a párt történetét, mint forradalmi esemé­nyek krónikáját, mint régmúlt na­pok történetét és a tanulmányozott elméleti tételeket nem vonatkoztat­ják a jelenre még azokban az ese­tekben sem, amikor időszerűségük teljesen szembetűnő. Az is előfordul, hogy az elméletnek a jelenre való vonatkoztatását véletlen, másodren­dű ténynek, a ,,nap margójára" il­lusztrációik elemzésének vagy pedig szűk, praktikus dolgok megvitatásá­val kapcsolatos elméleti elemzésnek vetik alá, melyek távol állnak a tanulmányozott elméleti anyagtól. Egyedül az életnek mély tanulmá­nyozása és a marx-lenini elmélet szempontjából való értelmezése te­szi lehetővé az iskolaszerüség kikü szöbölését a propagandából, a marx­izmus-leninizmus mély kibontakozá­sát a gyakorlatban és nem pedig merev formulák képében. Jelenleg a párt és a nép legkomo­lyabb feladata a Szovjetunió fejlő­dését szolgáló ötödik ötéves terv si­keres teljesítése. Ismeretes, hogy or szágunknak a szocialista népgazda­ság fellendítése és a dolgőzók nö­vekvő anyagi és kulturális szükség­letei kielégítése terén elért komoly sikereivel együtt fejlődési nehézségei is vannak és komoly hiányosságok is adódnak Sok elmaradó vállalat, egyes ipari ágak, kolhozok és egész mezőgazdasági körzetek vannak el­hanyagolt állapotban. A párt és a kormány a dolgozók forradalmi, erejére és alkotó aktivi­tására támaszkodva minden erőfeszí­tést megtesz arra, hogy leküzdjék és kiküszöböljék a felmerült hiá­nyosságokat. Nem kétséges, hogy a pártnak ez az igyekezete országunk népgazdaságának és kultúrájának újabb fellendülésére, a szovjet em­berek életszínvonalának további emelkedésére vezet. Propagandistáink és népnevelőink elsőrendű kötelessége, hogy minden­képpen elősegítsék a kommunista párt és a szovjet kormány által ki­tűzött feladatok teljesítését. A szo­cializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet során a párt ál­tal kitűzött alapvető politikai és gazdasági feladatokat magyarázva, egész propagandista és agitációs munkánk erejét a szovjet nép alko­tó erőinek mozgósítására kell össz­pontosítani az ötödik ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítétéséért vívott küzdelemben. Az ipar és a mezőgazdaság terén még sok kihasználatlan lehetőség áll előttünk. Propagandistáink és népnevelőink hangoztassák ezt ál­landóan és támaszkodjanak emellett az illető köztársaság, kerület, terü­let, körzet, vállalat, szovhoz, kol­hoz életéből vett tények pontos is­meretére. Propagandistáinknak és agitáto­rainknak, lektorainknak, a lapokban és folyóiratokban közölt propagan­dacikkek szerzőinek van még mit mondaniuk a termelési tartalékok feltárásának és kihasználásának el­kerülhetetlen szükségességéről, a népgazdaság összes ágaiban, a gaz­daságosság rendszerének szigorú betartásáról, a munkatermelékeny­ség fokozásáról a kommunista építés különböző szakaszain, a termelés önköltségének csökkentéséről, a munkafegyelem megszilárdításáról, a gépesítés színvonalának emelésé­ről stb. Kire tartozik, ha nem a propagandistákra és népnevelőkre a párt és a szovjet szervezeteknek valő segítségnyújtás a bírálat és ön­bírálat fejlesztésében, a szocialista munkaverseny további kiterjesztésé­ben, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az építészet élenjáró dolgozói kiváló tapasztalatainak pro. pagálásában. Propagandánk és agitációnk leg­komolyabb feladata, hogy a dolgo­zóknak naponta alaposan megma-' gyarázzák a kommunista párt és a szovjet kormány bel- és külpolitiká­ját azért, hogy a szovjet emberek erejét és alkotó kezdeményezését e politika megvalósítására irányítsák. A propagandának és az agitációnak az élettel, a párt és az állam gya­korlati feladataival való szoros szer ves kapcsolata a propaganda dog­matizmustól és iskolaszerüségtől való mentesülésének szilárd előfel­feltétele. A párt egész ideológiai munkájá­nak és mindenekelőtt az agitációnak és propagandának fő célja a dolgo­zók kommunista nevelésében, a kom­munizmus aktív építői millióinak nevelésében rejlik, akik képesek si­keresen megvalósítani a párt poli­tikáját, amely a szovjet nép alapvető érdekeit szolgálja. Az ideológiai arcvonal dolgozói hivatva vannak segíteni a pártnak abban, hogy a dolgozókat a szovjet hazafiság, a proletárnemzetköziség és a Szovjetunió népei megbontha­tatlan barátságának szellemében ne­velje. Még szívósabb küzdelmet kell folytatni a kapitalizmusnak az em­berek tudatában élő csökevényei el­len, a régi társadalom káros előíté­letei és hagyományai ellen, a bur­zsoá nacionalizmus és bármilyen burzsoá ideológia különféle megnyil­vánulásai ellen, a szocialista kultúra további felvirágzásáért. Csak így teljesíthetik a szovjet emberek for­radalmi ébersége fokozásának fel­adatát, amely a kapitalista körül­zárás kísérletei ellen folytatott küz­delem feltételei között különöskép­pen nagy jelentőségű A marxi-lenini elmélet tanulmá­nyozásával propagandistáinknak az életből vett konkrét és világos pél­dákon kell bemutatnlok a kommu­nista párt, mint a szovjet társada­lom lelkesítő, vezető és szervező ereje teljes szerepét, a népi töme­gek, mint a történelem igazi alkotói szerepét, pártunk hosszú évek alatt kidolgozott politikájának nagy jelen­tőségét, a párt marxizmus-leniniz­mus alapján álló sorainak acélegysé­gét és szilárd tömörségét, a párt és a nép megbonthatatlan egységét, amely a kommunista társadalom fel­építéséért vívott küzdelemben meg­dönthetetlen erő. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának fél évszázados hősies útja a marxizmus-leninizmus gyakorlati al­kalmazásának legklasszikusabb min­taképe a pártnak a nép alapvető érdekeiért, a proletáriátus diktatúrá­jáért, országunkban a kommuniz­mus felépítéséért vívott önfeláldozó harcában. Most a kommunista társa­dalom építésének nagyszerű felada­tai állnak a párt és a szovjet nép előtt. E szent cél elérésében -propa­gandistáink hivatottak arra, hogy a párt hü segítőtársai legyenek és el­vigyék a tömegek közé az igazság, a marxizmus-leninizmus mindent le­győző eszméiének nagy szavát. (Megjelent a moszkvai Pravdában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom