Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-30 / 237. szám, szerda

1953 szeptember 30 U J SZO * 5 A duna szerdahely traktorállomás került a kerületi versenv élére A bratislavai kerület gép és trak torállomásai szeptember 26-ig 11.1 százalékra teljesítették őszi mun kák tervét. A legjobb gép és trak tonLUomásért folytatott versenyben a kerületben a dunaszerdahelyi gép. és traktorállomás vezet, amely az őszi munkák tervét 17.8 százalékra teljesítette A másik legjobb gép. és traktorállomás a csallóközcsütörtöki, 16.7 százalékos tervteljesítéssel. A osallóközcsütörtöki gép. és traktor állomás traktorosai szeptember 26-ig 1017 hektáron vetették el az őszié ket, ebből 357 hektárt kereszt , 537 hektárt szűksorosan vetettek be. A szenei gép. és trakorállomás. amely a kerületben a harmadik helyet fog lalja el, az őszi munkák tervét 14.7 százalékra teljesítette. * trák tarái lomás dolgozói példásan teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forrad a lom 36. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat- az ősziek vetésére szánt földet előhántós ekével fel szántják. Eddig 2356 hektáron ki zárólag előhántós ekéve' szántottak. Az őszi munkák folyamán indl tott szocialista versenyben Horváth István csallóközcsütörtöki traktoros brigádja érte el a legjobb eredmé nyeket, amely 15 lóerős traktoregy séggel 86.97 átlag'hektárt művelt meg. A legjobb traktoros a kerület, ben a dunaszerdahelyi gép. és trak torállomás traktorosa, Szalai Ferenc, aki Skoda 30-as traktorával az őszi munkák tervét 48.2 százai *kra tel­jesítette, ugyanis 136 átlaghektárt művelt meg 53 liter üzemanyag meg takarításával. A hernyótalpas trak­toron dolgozók közül a kerületben a szenei gép- és traktorállomás trak torosa, Juhász Pál mutatta fel a leg nagyobb teljesítményt, ugyanis DT 54.es traktorával 513 liter üzem anyag megtakarításával 290 hektárt művelt meg és az öszi munkák ter­vét S8.4 százalékra teljesítette. A zseJízi állami gazdaság terven felül is adott zöldségfélét a dolgozóknak A zselízi állami gazdaság földjein ez idén több mint 20 fajta zöldség félét termeltek. A zöldségfélék gon dozásával nyolctagú csoport van megbízva. A munkák idejében való elvégzésére gépek állnak rendelke zésükre A gazdaság a zöldségfélék beadását 108 százalékra teljesítette és a dolgozók, valamint az ipar szá­mára szükséges zöldségfélék beadá sát még folytatja. A legjobb ered­ményt a lekéri gazdaságban Vincent István és Benyus János zöldségter melők érték el: öt hektárról 16 va­gon Jóminöségü dinnyét adtak be a közellátásnak A nagyudvari és a nyirovcei gazdaságból egy hektáron 120 mázsa pirospaprikát termeltek, amj több volt, mint a tervelőirás szerinti mennyiség. A többi paprika félékből a tervezett hektárhozam 71.3 mázsa volt. A talaj jó előkészl tésével, a növények helyes gondozá sával a gazdaságban 132.6 mázsás hektárhozamot értek el paprikából. Az uborka- és salátatermelésben is szép eredményt értek el. 2.8 hektá­ron a tervezett 70.7 mázsa helyett 187.5 mázsás termést értek el A zselízi állami gazdaságban egyéb zöldségféle termelésében is hasonló eredményeket értek el. Amikor 1952. szeptemberében a csal­lóközaranyosi szövetkezet taggyűlése Nagy Bálintot választotta agronómusá­nak. az ősz semmiben sem különbözött a mostanitól: ritkán esett eső. száraz volt a föld. Azzá] az elhatározással vette át akkor a fontos tisztséget, hogy képessége szerint mindent megtesz n virágzó szövetkezeti gazdálkodás meg­teremtése érdekében. Azóta napok, hónapok teltek el és tavasszal a dús termést igérő haragos zöld vetés, a gyönyörű ültetés arról tanúskodott, hogy az új agronómus megállja a he­lyét A gazdag termés betakarítása pedig arról győzte meg az aranyosia­kat. hogy Nagy Bálint tud munkát megszervezni. kilencszáz-egynéhány hektáros gazdaságot irányítani Pedig a maga négy és fél hektárján másképpen volt minden. Ha hanyag­ságból kárba veszett valamije, a csa­ládja szťnxiedte meg De most a szö­vetkezetről van nzó arról, hogy rran­dev talpalatnyi föld megművelése, minden növendékállat felnevelése a közös vagyont gyarapítja, a tagok jó­létét emeli Tudja ezt Nagy Bálint é.< most az új gazdasági év küszöbén a gondos gazda módján serkenti a dol­gozókat cselekvésre Nagy Bálint magas, szélesvállú em­ber. A negyvenet túlhaladta már, de mindig derűs arca jókedvű természe­te fiatalít az idején A csép'ési mun­kák befejezése után nem üldögél ott­hon tétlenül, hogy kipihenje az év fáradalmait, hanem leiment a határba megá^pítani. mit kíván a föld. Ki is adta nyomban a parancsot — Vetni! Vetni az őszi repcét a Horgos-dűlő­ben. Am a dolog mégsem ment köny­nyen Nem, mert akadtak néhányan a szövetkezetben, akik azt mondták ne­ki. — Te Bálint, az Üjteleki-dűlőben szebben virítana az a repce! — A fenét! — felelte ő ilyenkor, és ha a tagok okoskodtak, hát így nyug­tatta meg őket­— Ojteleken homokos a föld, ott nem terem repce' Neki volt igaza Nem azért agro­nómus hogy ne tudná az aranyosi földek csínja-bínját Tudta ö. hogy a Horgos-dűlőben fekete fö'd van. kö­tött talai és ez a repce hazája. Oda vetette a repcét is. és az árpát is harmincöt hektáron. Ha csak ennyi gondot -kozna íz ösz az agronómusnak semmi baj sejn lenne De jön a többi is Most vetni kell a kávások betakarítását sem hanyagolhatják el, arra is időt kell fordítani és a mélyszántásra is jól fel kell készülni És a munka nem ég Nagy Bálintnak körmére. Azért vásárol magának szakkönyve­ket, hogy a jó agronómushoz illően tudja m<t mikor és hogyan kell csi­nálnia hogy az agrotechnikai határ­időn se ejtsen csorbát és az új mód­szerek alkalmazásáról se feledkezzék meg. A ió a^ronó yrus Csallóközaranyos határában serény munka folyik. A traktorosok tálajelő­készitő munkát végeznek, a szövetke­zet tagjai közül meg néhányan az őszi takarmány féléket vetik el tizen­két hektáron, igaz. a takarmányfélék vetésével elég sok bajuk van, mert nyolcvankét hektár bevetése nem kis dolog. Hát még a kapásnövények be­takarítása! A herével, zabbal és a bor­sóval már rendben vannak a szövet­kezeti tagok, tizenhat hektárról a burgonyát is elföldelték, de a cukor­répa felszedése is sürget Naponta tizenketten, tizenhármán végzik ezt i munkát, és nem kis eredménnyel. <4 munka középpontjában Csallóközara­nyoson is az agronómus áll. Ha ő ké­nyelmeskedne a munkával a szövet­kezet tagjai sem iparkodnának. Nagy Bálint azonban fáradhatatla­nul járja a határt és azért járja, hogy figyelemmel kísérje az ültetések éré­sét. A napokban a napraforgóra lett figyelmes. Mihelyt, megpillantotta a szérű közelében mindjárt szólt Fűsi­nek, a második csoport vezetőjének — Csépelni kell a napraforgót! — Jó van! — felelte Füsi és csoport­jával neki fogott a munkának. Két mezei csoportja van a szövet­kezetnek, de a másik csoportot nem akarta a napraforgó csépléséhez állí­tani. mert hamarosan kombájnt kapnak, a gép pedig egy ember segítségével is jól dolgozik. A legfőbb ok mégsem az volt, hanem az, hogy százharmincnégy hektáron az érett kukoricát is törni kell, mert helyére őszi búzát vetnek, annak pedig már itt van az ideje Tehát a másik csoport tagjait a kuko­ricába irányította. Nagy Bálintot, az aranyosi agronó­must, már az öszi munkák kellős kö­zepén érte a kormányhatározat híre Elolvasta tüstént, a mezölfazdaságot érintő részt pedig komolyan áttanul­mányozta. Tetszett neki, hog v a kor­mány újabb pénzkölcsönökkel siet a szövetkezet megsegítésére, az meg va­lósággal megnyugtatóan hatott rá, hogy a traktorállomások több gépet kapnak. Mert már nem egy esetben történt meg vele, iiogy ment a trak­torá'lomásra és azt mondta. — Rögös a föd. szögeshenger kéne! — Nincs belőle elég — felelte a brigádvezető. És ilyen válasszal bizony semmivel sem segítette elő azt, hogy az aranyosi földek felülete porhanyós legyen. No de nem így lesz ezután! Ha a kormány több gépet biztosít a mezőgazdaságnak, akkor ne m lesz semmi hiba. A kormány segítségéről így nyilatkozott az embereknek: — Nagyon szép a segítség és ne­künk az a feladatunk, hogy jó mun­kánkkal a szövetkezetben gyümöl­csözővé tegyük a kormrne ^"tr'^za­tát Nagy Bálint elöuzör irányit az e'e­tében tobbszáz hektáros gazdaságot és csak azért halad a munkával, csak azért győzi a növekvő feladatokat, mert akarat van benne, olyan akarat, hogy nem egy szakemberrel egysorba állítja. A kukorica négyzetes ültetési módszerét még a mult télen áttanul­mányozta és mint agronómusnak nagy része volt abban, hogy a tagok ezzel a módszerrel vetették el a kukoricát. Az ö kezdeményezésére vezették be Aranyoson a kétsoros burgonyavető­vel való ültetést is, amellyel olyan .szaporán ment a munka, hogy észre sem vették, amikor készen voltak ve­le. A burgonya fészkes ültetésének előnyeiről is szólt már egynéhányszor az embereknek és ilyen válaszokat ka­pott: — Hagyjad csak azt a fészkes is­tennyilát! Az idősebbeknek volt ez a véleménye, hát csak mosolygott, mert ők ilyenképpen formáltak véleményt annak idején az aratógépről és a kom­bájnról is. Ámde mikor az „ellensé­gük" a földet járta és bámulatos mun­kát végzett, hát csak sunyítottak az agronómus előtt. Nagy Bálint szépen irányítja a mun­kát és még az új módszerek propagá­lására is telik az idejéből. Maga sem tudja talán, hogy igyekezete naponta a közös vagyont gazdagítja, hogy a szövetkezet jó állatállománya, új is­tállói és a tagok huszonnégykoronás munkaegysége csak azért van, mert a munkát idejében és gondosan vé­gezteti el. Késő este lapozgat a könyvekben hogy agrotechnikából és a nagyszerű szovjet tapasztalatokból új ismerete­ket szerezzen. Nagy Bálint már meg­tanulta, hogy az agronómus csak ak­kor lehet a szövetkezet jó szakembe­re. ha lépést tart a konzerű mezőgaz­dasági tudományok fejlődésével. A szövetkezet pedig csak úgy lehet vi­rágzó, ha az agronómus hasznosítja Aranyos határában az új módszere. ket. Valamikor a harmincas évek elején járt ö mezőgazdasági iskolába. Tanult állattenyésztést és növénytermesztést, dc az akkor szerzett ismereteit most nem tudja felhasználni a szövetkezet javára. Azóta nagyot vá'tozott a vi­lág és a mezőgazdaságba annakel öt* e soha sem ismert új mezőgazdasági gépek kerültek. így hát szüntelenül tanul, a könyveket bújja, hog v ne le­gyen olyan új módszer, vagy új intéz­kedés, amiről ő ne tudna, amit ne használna fel az aranyosi földek hek­tárhozamának emelésére. Ha valaki érdeklődik nála, mi az aranyosi szövetkezet sikereinek a tit­ka hát csak így válaszol: — Mindent idejében földbe tenni, az agrotechnikai határidőt szem előtt tartani: ez a jó termés előfeltétele. És hogy ez Csallóközaranyoso n így történik, azt az agronómus hiztositja Mács József. Eddig 116 járás teljesítette a gabonabeadást A mult hét végéig a gabonabegy űj tést 116 járás teljesítette. A begyűj­tési minisztérium szomb: ti Jelentése álapján a gabonabegyüjtés az egyes kerületekben a kővetkező volt; A begyűjtés Kerület: teljesítése százalékban 1 Bratislavai 109.8 2. Nyitrai 109.2 3. Plzeni 102.8 4 Karlovévari 102.6 5. Brnói 102.5 6 Olomouci 101 6 7 Ostravai 100.5 8. Besztercebányai 100.2 9. Üsti 98.3 10. Jihlavai 96.6 11. Gottwaldovi 96 6 12, Ceskobudejovlcct 96.1 13. Prágai 92.1 14 Pardubice! 91.2 15. Hradeci 89.4 16 Libereci 77.6 17 Zillnal 77.3 18. Kassai 69.8 19. Eperjesi 42..2 A brnói jihlavai és libereci kerü­letek nem küldtek rendszeres jelen­tést és ezért a táblázaton e kerüle­tek begyűjtése a legutóbbi jelentés szerint van feltüntetve. A köztársaságban a gabonabe­gyűjtést a mult hét végéig 95 szá­zalékra, a cseh kerületekben 95, a szlovákiai kerületekben 92.7 száza­lókra teljesítették. Felelet a párt- és kormányhatározatra A nyitrai kerület gép és traktor állomásának dolgozói élmunkás hét­tel feleltek a kormány szeptember 15-i határozatára. Ez a hét szeptem ber 28-tól október 4-ig tart. Hogy ezen a héten minél jobb eredménye ket érjenek el, versenyre hívták fel a bratislavai kerület gép és traktor állomásainak dolgozóit. A verseny­ben a következő feltételek alapján v esznek részt: az összes üzemképes hernyótalpas traktort é?" a kerekes traktorok 80 százalékát két műszak ban használják ki, a legmagasabb traktoregységek szerinti teljesít ményt érik el: a traktorokat a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák a mezőgazdasági munkáknál: az őszi munkák tervének teljesítését kerületi méretben legalíhb napi 2 százalékkal növelik, a gabonafélék 80 százalékát kereszt és szűksorosan vetik el: a szántás 70 százalékát elő­hántós ekével végzik el és a cukor, répa betakarítására kihasználják az összes répakombájnokat, A versenyt minden második nap, a diszpécseri szolgálat segítségével kiértékelik, és az élmunkás hét végső kiértékelését október 5-én Nyitrán tartják meg. A nemzetközi divatbemutató nagy sikere A nagysikerű nemzetközi divat­bemutató után, amely az elmúlt pa­pokban zajlott le Prágában és Bra­tislavában hatalmas érdeklődés mel­lett, szeptember 28-án Prágában barátságos beszélgetés folyt le a Csehszlovákiai Nöbizottság rende­zésében a nemzetközi divatverseny részvevőivel Az összejövetelt Anež ka Hodinová-Spurná, a Csehszlo­vákiai Nöbizottság elnöknője nyi. totta meg és beszédében hangsú­lyozta azt, hogy ennek a verseny­nek jelentősége abban áll, hogy megmutassa, mennyire gondoskod­nak a Szovjetunió és a népd demo­kráciák a dolgozó nép kulturális és anyagi előrehaladásáról. A bratislavai divatbemutatót ha­sonló barátságos találkozás előzte meg a Carltonban a Szlovákiai Nö­bizottság rendezésében, amelyen részt vett a szovjet, csehszlovák, ma. gyar és a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége a bratislavai dolgozó nök legjobbjai, valamint poli­tikai és kultúréletünk tevékeny tag­jai. Az összejövetelt Lilla Hojčová, a Szlovákiai Nöbizottság központi titkárnője nyitotta meg és a leg­melegebben üdvözölte a külföldi kül­dötteket és a megjelenteket. Utána Lascsonov elvtárs, a RFSz­SzR könnyűipari miniszterének he­lyettese szólalt fel elsőnek és leg­nagyobb örömét fejezte ki afölött, hogy részt vehettek ebben a ver. senyben, annál is inkáb, mert első alkalommal vettek részt nemzetközi divatbemutatón. Részletesen ismer­tette a szovjet ruházkodási ipar te­vékenységét. Magában Moszkvában 800 modellkészítő szakember dolgo­zik a modelleken és munkájuk lhle. tője a szovjet haza népművészete a legszélesebb alapokon, beleértve mindet nemzetiség sajátos népmű­vészetét. Rostos elvtárs a magyar küldöttség nevében köszönte meg a szeretetteljes és szíves fogadtatást és rámutat arra, hogy a ruházko dási Ipar a Magyar Népköz­társaságban is fiatal, de hála a Magyar Dolgozók Pártjának és a magyar kormánynak, amely gye i sa n felismerte ennek az ipar nak nagy ielentőségét. a dolgozok életszínvonala emelkedése és az ál­landóan növekvő igények kle. égi té­se erdekében, rövid idő a'att a ma gya r ruházkodási ipar ir hatalmas fejlődést mutat. A Német Demokratikus Köztársa­ság ruházkodási iparának vezetője mély táiáját fejezte ki azért, hogy megismerkedhetett a fejlett cseh szlovák ruházkodási- ipar munkája, val és ebtől ők, akin még csak hat J hónapja fordítanak fokozott gondot ezen ipar fejlesztésére, rengeteget Unultak. Ezeket a gazdig tapaszta. latokat fel fogják használni további munkájukban és remé'ik azt. hogy a legközelebbi versenyen a Német Demokratikus Köztársaság ruház, kodási iparának termékei elérik a nemzetközi verseny többi részve­vőinek bőséges és gyönyörű kollek. diójának nívóját. A felszólalásokat gazdag vita kö­vette, amelyre Lascsonov elvtárs, szovjet kiküldött adott pontos é3 átfogó választ. Ezután a küldöttek a bratislavai dolgozókkal élénk be­szélgetést folytattak, minden apró­lékos kérdésre készségesen viaszol­tak és a megbeszélés valóban barát­s.igOi, légkörben é* a legjobb han. guiatban fejeződött be. Ugyanaznap este a Kiállítási Csarnokban "bemutatták a Szcvjet­unió. Csehs?.ovákia, a Magyar Nép­köztársaság és a Nemo t Demokra­tikus Köztársaság ruházkodási ipa­rának gazdag és gyönyörű model­jeit. A hatalmas Kiállítási Csarnok nem tudta befogadni p.z érdeklődők tóa.egét. Százával áluak kint az épület előtt, akik nem tudtak jutni A uemutatott modellek nagy meglepetést hoztak. Nehéi- veit el. dönteni, ho£ melyik a legszebb. A divatbemutató a munkaruhák be. mutatásával kezdődött, amélyek cél. szernek és c^rosak voltak A sport, ruhák, utcai, délutáni és estélyi ru­hák bemutatása után kosztümök és kabátok bizonyították a baráti ál­lamok fejlett szabóiparát. Ha a verseny anyagát akatjuj: ér. tékelni, akkor megállapítjuk, hogy a Szovjetunió modelljei magukon hordták a szovjet ember optunizmu­sát a gyönyörű színekben, frigse­ségükben és a szovjet népek gaz­dag népművészete him/és formájá­ban közei minden ruhái érvényesült. A csehszlovákiai és magyarországi modellek vonaluk egyszerűségével és kitűnő szabásukkal tűntek kl. Szerény eszközökkei kihoztak mina esztétikában, mind célszerűségben mindent, ami a dolgozó ember igé. nyeit kielégítheti. A legnagyobb ér­demük a bemutatott modelleknek az, hogy reális alapokra épü ;tek, nem voltak fantasztikus ruhacsodák, mindegyik megvalósítható és hatá­suk minden téren elmaradhatatlan. A bemutató végeztével a bratislavai dolgozók az utcán, a villamosokon élénken megtárgyalták a versenyen átottakat és mindenki R legnagyobb neglepetését és megelégedését fe­lezte ki a gyönyörű és változatos kollekció láttán. T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom