Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)
1953-08-13 / 196. szám, csütörtök
Vňág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 augusztus 13, csütörtök 40 fillér VI. évfolyam, 196. szám <A mai Szántba h : A szovjet Bányásznap tiszteletére (2. old.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyta a Legfelső Tanács Elnöksége által kiadott törvényerejű rendeleteket (3. old.) Hírek a Szovjetunióbői és a Népi Demokráciákból (5. old.) Pártélet (6. old.) Újabb kiváló eredmények Bukarestben (6. old.) A népi igazgatás új munkamódszereivel az EFSz-ek megszilárdításáért írta: MAREK CSULEN, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja Pártunk és a népi igazgatás előtt ma az EFSz-ek politikai és gazdasági megszilárdításának elodázhatat. lan feladata áll. Szlovákia Konyminista Pártjának X. kongresszusa az egész párt figyelmét erre a feladat, ra irányitotta. Siroky elvtárs kongresszusi beszámolójában az egyes EFSz-ek lemaradása okának mély elemzését adta, midőn kijelentette: „Mik az okai szövetkezeteink átmeneti nehézségeinek: A legfőbb ok az, hogy a pártszervek és szervezetek, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezögazdasági osztályai, amint azt a járási és kerületi konferenciák számos szövetkezeti küldötte kijelentette, a szövetkezettel megalakulása után többé nem törödtek. A párt járási és kerületi bizottságai nem vezet, ték és nem irányítottáíT a falusi pártszervezetek munkáját, nem támogatták a kommunista szövetkezeti tagokat a konkrét kérdések megoldásában. A népi közigazgatás szerveiben és a felvásárló szervezetekben működő kommunisták munkáját sem irányították. Az egységes földműves szövetkezetek semmiféle, vagy csak szakszerűtlen támogatást kaptak. Igen rosszul gondoskodtak az EFSz.ek saját kádereik neveléséről és oktatásáról is." Magától értetődik, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai és az egész mezőgazdasági szektor kellett és kell, hogy ebből a kritikai elemzésből tanulságot és következtetéseket vonjon le. Meg kell javitaniok munkájuk módszereit, mert az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szocializmus építésében a falvakon régi módszerekkel nem tudják teljesíteni a mai nagy feladatokat. Népi igazgatásunkban, — a kerii. leti és jáfrási nemzeti bizottságokban éppen most megy végbe az új munkamódszerek életbeléptetésének folyamata. Miről van itt elsősorban szó? A népi igazgatás dolgozóinak, főleg a szakkádereknek mezőgazdasági termelésünkhöz való közeledéséről. Végr e el kell érnünk, hogy agronómusaink, zootechnikusaink, állat, orvosaink és a többi szakemberek megszűnjenek bürokraták lenni, akik hetekig is elülnek a járás székhelyén levő irodájukban és legfeljebb néha mennek ki a falvakba statisz. tikai adatok összegyűjtésére. El kell érnünk, hogy mezőgazdasági termelésünk közvetlen szervezőivé váljanak. A termelést pedig nem lehet a járási székhely zárt irodahelységéből megszervezni, a termelés csak közvetlenül a munkahelyen, közvetlenül a termelő egységekben szervezhető meg. Természetesen annak érdekében, hogy a népi igazgatásban működő szakkádereink a termelés jó szervezőivé válhassanak, véget kell vetnünk az eddigi funkcionalizmusnak, amely eddig nem látott, veszedelmes méreteket öltött. Az az egészségtelen gyakorlat alakult ki, hogy egyes dolgozóknak bizonyos funkciók voltak kiosztva, amelyekből egyenesen erődítményeket építettek ki maguknak. A feladatoknak csak azzal a részével törödtek, amely egyenesen funkciójukból -j például a takarmánybeszerző funkciójából eredt, a többi feladatokkal pedig nem törödtek. Állatorvost hívtak a szövetkezetbe, azzal például, hogy pusztulnak a malacok. Az állatorvos két-három nap múlva eljött, megállapította a betegséget, előírta a kezelést és eltávozott. Mással nem törődött. Ha az agronómusnak szüksége volt bizonyos számadatokra, futott értük a községekbe, nagy szelet csapott, mindenütt csak egy pillanatig tartózkodott, feljegyezte a számokat, azután eltávozott. Érthető, hogy így nem lehet irányítani a termelést. A földmüvelésügyi meg. bízotti hivatal, a kerületi és járási nemzeti bizottságok dolgozóinak mindig szem előtt kell tartaniok az egész mezőgazdaságot minden öszszefüggésében, s nem csupán csak egy bizonyos szűk szakaszt, amely funkciójukból adódik. Itt a legfőbb ideje annak, hogy tudatosítsuk: a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezögázdasági osztályainak nem adminisztratív módon kell irányítaniuk a mezőgazdaságot, hanem át kell venniök a mezőgazdasági termelés szervezőjének szerepét. Az az apparátus, amelynek segít, ségével a népi igazgatásnak el kell mélyítenie és konkretizálnia az egységes földműves szövetkezeteknek és a községeknek nyújtott segítségét, jelentős láncszemét a gép- és traktorállomások szakasz-agronómusai és a körzeti zootechnikusok alkotják. Ma rajtuk nyugszik mezőgazdaságunkban a szervező munka fő súlypontja. Az az idő, amikor például a részlegagronómus a küldönc szerepét töltötte be, traktoralkatrészeket hajszolt, stb., de a haladó agrotechnika ismereteinek alkalmazásával nem törődött, már a múlté. A gép- és traktorállomás részlegagronómusa közvetlenül felelős azért, hogy a körzetébe tartozó EFSz-ekben idejében, helyesen és terv szerint végezzék a tarlóhántást, hogy alkalmazzák az előhántós ekéket, betartsák a másodnövények vetési tervét, zavartalanul folyjon a cséplés és hogy a tervbevett táblán elvégezzék a keresztsoros vetést, stb. Hasonlóképpen a körzeti zootechnikus közvetlenül felelős azért, alkalmazzák-e a körzetébe tartozó szövetkezetekben a Malinyina-féle takarmányozási, gondozási és tőgymasszáé módszert a tervezett tehénállományban, bevezetik-e a szövetkezeti parasztok -a borjuk rí. degnevelését, alkalmazzák-e a szarvasmarhák gyorsfelhízlalását stb. Kötelességük e feladatokat nem csupán a szövetkezeti tagokra „hárítani" — ahogyan sajnos, eddig nálunk így beszéltek és cselekedtek, hanem szemléltetően meg is mutatni. hogyan kell ebben eljárniuk, személyesen segíteni a nehézségek és akadályok leküzdésében, a haladó szövetkezeti dolgozókat személyes példával vezetni a haladó tapasztalatok alkalmazására, s így rajtuk keresztül átvinni a feladatokat a szövetkezetekre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen szakemberek dolgoznak, ott az EFSz.ek sikereket könyvelnek el. Gálán tán például Dankó Pál zootechnikus körzetében, aki helyes módszerekkel biztosítja a tervfeladatok teljesítését, az EFSz 119 százalékra teljesítette a szarvasmarhaállomány, 159 száza: lékra a sertésállomány tervét, ebből az anyasertések állománytervét 127 százalékra, a tehenek pároztatását 103 százalékra. A közellátásra be. adott szarvasmarhák vágóhídi súlya átlagosan eléri a 472 kg-ot, a sertéseké a 106 kg-ot. Nyolcvankét tehénnél alkalmazták a Malinymamódszert, 39 borjúnál bevezették a ridegnevelést. Lám, mennyi nehézség oldódna meg szövetkezeteink, ben, mennyivel javulhatna a szövetkezeti dolgozók anyagi helyzete és (folytatás B fc oldalon.) GYORS BEADASSAL AZ ORSZÁG KENYERÉÉRT A CsISz-tagok segítenek a termésbetakarítási munkákban Az idei mezőgazdasági nyári munkákban számos CsISz-tag is bekapcsolödott, hogy így teljesítse a bukaresti IV. Világifjúsági Találkozó tiszteletére tett kötelezettségvállalásait. A szövetkezetek és az állami birtokok mezőin többszáz brigádórát dolgoztak le, a traktorállomásokon javították a gépeket és segítettek az aratásnál és a cséplésnél. A dolnákruipai CsISz-tagok már augusztus l-ig teljesítették összes fesztiválí kötelezettségvállalásaikat. 800 métermázsa rozsot és 600 métermázsa búzát csépeltek ki. De a földműveseket továbbra is segítik. Naponta elvégzik az egy cséplőgép kezelésével kapcsolatos összes munkákat és éjjeli műszakokat szerveznek, főleg a tarlóhántás végzésére. Vasárnap, augusztus 9-én a hltookei CsISz-tagok a szenicei járásban lévő EFSz en vasárnapi brigádot dolgoztak le. 60 métermázsa rozsot csépeltek ki. A nagylévárdi naftakutató üzem CsISz-tagjai már a nyári munkák előtt megjavítottak egy Zebor 25 jelzésű traktort és 2 önkötözögépet a malackai gép és traktorállomáson. A mult héten a nagylévárdi EFSz-en segítettek. Vállalták három cséplőgép kezelését és körülbelül 100 métermázsa búzát, 70 métermázsa rozsot csépeltek ki és az összes termést kazalba hordták. Kiváló rozstermés A Ctenicei cukorgyárhoz tartozó gazdaságban ebben az évben elérték a legjobb rozs termések egyikét a köztársaságban. 6 hektárnyi területről 45.80 métermázsa rozsot gyűjtöttek be hektáronként. Olyan termés ez, amilyenre a széles környéken nem emlékszik senki; a rozs itt a legtermékenyebb években legfeljebb 35 métermázsát hozott. A cteniceí dolgozók ilyen szép eredményeket értek el a többi terményeknél is: a keresztsorosan vetett. búza csaknem egyharmadával többet adott mint az, amelyet régi módszerrel vetettek, a keresztsorosan vetett árpa is hektáronkint 39 métermázsa termést adott — tehát 6 métermázsával többet, mint a közönségesen elvetett árpa. Az uzapanyiti asszonyok derekasan helytálltak az aratásban Az uzapanyiti IH. típusú szövetkezet tagjai augusztus 5-re befejezték az aratást. Az idei nagy békearatásban a nők dicséretreméltó munkát végeztek. Demeter Amália, Hacsi Rozália, Lehotai Jolán, Márkus Rozália, Fodor Jolán, Fodor Zsuzsanna és Demeter Rozália elvtársnök élenjártak az aratási munkákban, iparkodtak, hogy az aratást idő előtt befejezhessék. Céljukat el is érték és ezzel nagyobb darab kenyeret juttattak a nehéziparban dolgozók asztalára. A férfiak sem kullogtak hátul, mert Fodor János, Hacsi János, Demeter Pál, Varga Béla, Császári Lajos, Bálint János, Demeter János és Varga Géza meggyőződtek arról, hogy az -asszonyokkal vállvet. ve szép eredményeiket tudnak elérni a munkában. Az uzapanyiti szövetkezet tagjai most már arra törekedjenek, hogy beszolgáltatási kötelezettségüket is mielőbb teljesítsék, s így a járásban méltó helyet foglalhassanak el a legjobb szövetkezeti falvak között. Szőcs Gyula, Uzapanyit Idejében végzett tarlóhántás, bő termést jelent A besztercebányai kerület állami gazdaságainak dolgozói alaposan felkészültek az aratási munkálatokra és már eddig is nagyon szép eredményeket értek el. A losonci állami gazdaságot kivéve július 28-ig befejezték az aratást, Az öszi árpát július 18-ig kicsépelték és nagyon szép hektárhozamokat értek el. Öszi árpából a tornaijai állami gazdaság átlagos hektárhozamok 32, az ipolysági állami gazdaságé pedig 30 mázsa volt. A besztercebányai kerület állami birtokainak átlagos hektárhozama 29 mázsa A tervezett hektárhozamot 5 mázsával túlszárnyalták. A téli repce kaszálását és kicséplését július 22-re a kerület összes állami gazdasága elvégezte. Szép eredményt ért el 1§- mázsás hektárhozammal az ipolykeszi állami gazdaság. Ezen a birtokon kötelezettségvállalásukat lelkiismeretesen teljesítették a dolgozók, mert a tervezett hektárhozamot 4 mázsával túllépték. Az aratás befejezése után az állami birtokok dolgozói minden erejüket a cséplési munkák mielőbbi elvégzésére irányítják. A csapadékos időjárás ellenére is az a cél lelkesítí minden dolgozót, hogy a cséplési munkák határidejét megrövidítsék. Az ipolysági gazdaságban már szépen folyik a cséplés, roasból és búzából elérték a 27 má zsás hektárhozamot. A tornaijai állami gazdaság 25—26 mázsás hektárhozamot ért el rozsból és búzából, a rimaszombati pedig 22—23 mázsát. A besztercebányai kerület állami birtokainak dolgozói megértették, hogy az idei tarlóihántástól függ a jövő év gazdag termése is, éppen ezért nagy gonddal végzik ezt a munkát., A rimaszombati állami birtokon például Mács elvtárs, traktoros 12 hektár, a nagykürtösi állami birtok traktorosa, Gergely elvtárs lt hektárt szánt fel naponta. A rimaszombati és losonci állami birtokon a tarlóhántást eddig 70 százalékra, Nagykürtösön és Tornaiján pedig 80 és 50 százalékra végezték el. Dolgozóink tehát a határidő lerövidítésével teljesítik kötelességüket és teljesítményüket állandóan fokozzák. Baczó Pál, Besztercebánya Pöstyéfi mellett a Vágón új, hatalmas szocialista építkezés folyik Itt építik a horná-stredai vízierömüve t. A munkát sikeresen folytatják, amit az a tény is bizonyít, hogy a vizierőmü dolgozói az év elejétől fogva 100 százalékon felül teljesítik tervüket. A vízieröműveket építő dolgozók szocialista, versenyében ennek az építkezésnek munkásai és műszaki dolgozói a második helyet foglalják el, 0