Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-06 / 190. szám, csütörtök

III szo 1953 augusztus 6 A rozsnyói bányászok évi tervük 11 hónapi teljesítéséért harcolnak GOTTWAIJ3I ÖTÉVES TERVÜNK utolsó évének harmadik ne. gyedévében tartunk. Az első félévi sikereken felbuzdulva üzemeink dolgozói arra törekednek, hogy az él kővetkező hónapokban az eddigieknél még szebb eredményeket érjenek el és sikeresen teljesítsék a második félévre előirányzott tervüket. Bányaüzemeink dolgozói is, felismerve munkájuk fontosságát, mindent megtesznek, hogy a csatában — amit az -ötéves terv sikeres befejezéséért vívnak — megállják he. lyüket. Ez a küzdelem akkor lesz sikeres, ha minden munkahelyen egyenletesen teljesítik az előirányzott tervfeladatókat. A többi jól dolgozó bányaüzem között ma már a rozsnyói bánya üzem is azok között van, amely nemcsak teljesiti, hanem túl is teljesíti tervfeladatait. Első félévi tervüket J06.6, a júliusi hónap tervét pedig 105 százalékra teljesítették. Amellett, hogy a rozsnyói bányaüzemek ma már egyenletesen dolgoznak és előirányzatuknak mindenben eleget tesznek, lelkesen dolgoznak összüzemi felajánlásuk teljesítésén is, amely arra vonatko. zik, hogy az évi tervet 11 hónap alatt teljesítsék. HA VISSZAGONDOLUNK az el. múlt évre, amikor a rozsnyói bányászok csak nehezen teljesítették feladataikat, akkor ma e nagyjelentőségű. fel° iánlást, mely az évi terv teljesítését egy hónappal megrövidíti, különös megelégedéssel kell- fogadni. És amint az eddigi sikeres tervteljesítés mutatja, felajánlásuknak minden bizonnyal eleget is tesznek.* Ennek a gondolat, nak adott kifejezést Szaniszló Pál is, aki 'a következőket mondotta: -ŕ A rozsnyói bányászok felajánlásukkal ismét bebizonyították, hogy méltóan ki akarják vepni részüket az országépités munkájából. Feladatunk most abból áll, hogy szavunknak mindenben eleget tegyünk. Reméljük, hogy áz elkövetkező hónapokban az eddigiekhez hasonló munkalendület meghozza eredményét és •- felajánlásainknak mindenben eleget tehetünk. Arra a kérdésünkre: az egyéni munkalendület mellett milyen intézkedéseket tettek még annák érdekében, hogy kötelezettségvállalásukat telejsithessék, szintén Szaniszló elvtárs adta meg a választ: — Azon vagyunk, hogy elmélyít, sük és minél több munkahelyen be vezessük a szocialista munkaver seny magasabb formáit. A szocialista munkaverseny magasabb formáinak bevezetése biztosíték arra, hogy üzemünkben egyenletesen folyjon a munka. Amint a továbbiakban megtudtuk, a rozsnyói bányákban eddig 59 munkahelyen kapcsolódtak be a péntekmozgalomba. A szocialista munkaverseny e magasabb formája során a dolgozók szebbnél-szebb eredményeket értek el, ami szintén nagyban hozzásegíti az üzemet ah. hoz, hogy az adott szó válóra vál jon. A ROZSNYÓI BANYASZOKNAK a szocialista munkaverseny során elért egyik sikere az, hogy a gömöri vasércbányák legjobb üzeme címéért folyó üzemközti versenyben a második negyedévben ők voltak a legjobbak. Igy elnyerték a gömöri vasércbányák versenyzászlaját, amely eddig a dobsinai bányászok birtokában volt. Látva a szocialista munkaverseny előnyét, az üzemben egyre több dolgozó kapcsolódik be a péntekmozgalomba és egyre növekszik azoknak a munkacsoportoknak a száma, amelyek hatnapi tervü ket 5 nap alatt teljesítik: A kiváló kezdeményezés elterjedésénél azonban még hibák mutatkoznak Előfordult, hogy egyesek bekapcsolód tak ugyan a mozgalomba, de nem törekedtek arra, hogy helytálljanak a mozgalom által támasztott köve. telményeknek. Az Ilyen esetekben főképpen a párttagokra hárul az a munka, hogy felhívják munkatársaik figyelmét a feladatok következetes teljesítésének fontosságára. Bucsko Mihály elvtárs az üzemi pártszervezet elnöke a következőket mondotta erről: — Az üzemben a legtöbb párttag elégét tesz párttagsági kötelességének és felvilágosító munkát is vé gez munkatársai között. A felvilágosító munka során párttagjaink különösen kihangsúlyozzék, mennyire fontos a párthatározatoknak következetes teljesítése. A rozsnyói üzemekben a legjobb dolgozók, Jerábek János, Zetyák Géza, LucSkó János és még többen, akik szintén élenjárnak a munkában, a párttagok soraiból kerülnek ki. Mint öntudatos kommunisták tudatában vannak feladataiknak és jó munkájukkal példát mutatnak az üzem többi dolgozóinak. AZ ÜZEMI/ PARTSZERVEZET minden heti rendszeres illésén a termelési és egyéb problémák mellett sokat foglalkoznak a szociális ta munka verseny és' az új munka módszerek bevezetésének kérdésével. A munkahelyeken lévő pártcsoportok üléseiken szintén beszélnek ezekről a kérdésekről. S amint az eredmények mutatják, a kommu. nisták munkájának szép eredménye van. Most készítik elő az omlasztásos fejtés bevezetését. Jarábek János, akinek munkahelyén elsőnek vezetik be az új munkamódszert, tapasztalatcserén van most egy bányaüzemben, ahol már sikeresen dolgoznak az új fejtési módszerrel. E módszer szerint a munkahelyeket üregekre szedik, s utána a fedő. közetet leomlasztják, ami lényeges munkameggyorsulást és nyers anyagtöbbletet jelent. Az új mód szer előnyös abból a szempontból is, hogy nem kell ácsolni és sok faanyagot takarítanak meg. Farkas Lajos, aki jelenleg az utószedésen dolgozik, elismerőleg vélekedik az új módszer előnyéről. — A^ új munkamódszerekkel különösen akkor érhetnénk el szép eredményeket, ha előnyeikkel minél több dolgozó megismerkedhet ne. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha átadjuk egymásnak a munkában szerzett tapasztalatainkat. Ezért fontos, hogy az üzemek közötti tapasztalatcserében minél több bányász résztvegyen. A ROZSNYÓI BANYASZOKNAK kötelezettségvállalásuk teljesítésében nagy segítségére lesz a mind több munkahelyen bevezetésre kerülő új fejtési módszer. Ezen a téren nagy szükség van arra, hogy az üzem műszaki dolgozói odaadón vegyék ki részüket a nagy munká, ból és az eddigieknél még több segitséget nyújtsanak az üzem dolgo. zóinak. Balázs Béla Felhívás a fával való takarékosságra az építkezéseken Július Ďuriä erdő- és faiparügyi miniszter és dr. Emánuel Slechta mérnök tanár. épitőiparügyi miniszter levelet intéztek az összes építészeti dolgozókhoz, amelyben többek között a következőket írják: A termelés állandó/ncvekedése és népünk egyre növekvő anyagi és kulturális szükségletei kielégítése következtében évente több millió köbméter fára van szükségünk és ezért ezzel a nyersanyaggal a lehető legjobban. takarékoskodnunK kell. Erdőink állapota megjavítása szükségességének tudatában vannak dol gozóink: fatakarékossági akciót folytatnak — „millió fát a köztársaságnak" jelszó jegyében A kun elvtársak május l-ig 7500 fát takarítottak meg azzal, hogy az ácsok a már felhasznált anyagot megtisztítják és újból felhasználják ládarészek termelésére. A fával való jobb gazdálkodásnak ezt a módszerét minden építkezésen be kell vezetni A fával való takarékossághoz jelentősen hozzájárulhatunk azzal, hogy biztosítjuk a ré gi cementeszsákok visszaszármaztatását. A kuncsicei elvtársak ezért kötelezettséget vállaltak, hogy a régi zsákok legkevesebb 75 százalékát, a lipnoi elvtársak pedig 85 százalékát -visszaküldik. A felhívás és ezeken az épltkezécsicei Klement Gottwald újkohó ' neken az elvtársak példája biztosan építkezésén Holásek munkaérdem- hozzájárul ahhoz, hogy ti is hasonrendes elvtárs kezdeményezésére az ló kötelezettségvállalásokat tesztek. A világ ifíúsága a békéért és barátságért (Folytatás az i oldalról.) véres imperializmus háborús összeesküvései. Az ifjúsági kongresszus után elsősorban a IV. Világifjúsági Találkozó bizonyítja, — amelyen 106 or. szág ifjúsága vesz részt, — llogy az ifjúság nem hagyta behálózni magát a háborús hisztériától, hogy a világ ifjúságának idegen a nemzetek közötti ellenségeskedés gon dolata, hogy az ifjúság az egység és együttműködés szellemében, az összes Ifjúság közötti baráti verseny széllemében él. A tavalyelőtti berlini fesztivál és az idei bukaresti fesztivál nagyszerűsége mindennél világosabban és megdönthetetlenül bizonyítja, hogy a világ ifjúsága I szilárd és megbízható támasza a ! békeharcosoknak és a világbékemozgalomnak. A kapitalista világ kormányai most. is minden téren igyekeztek megakadályozni az ifjúsági küldötteknek a fesztiválon való részvételét, mint az elmúlt években. De az ifjúság kezdeményezésével, lendületével újból kiküszöbölte ezeket az akadályokat és elmegy Bukarestbe, hogy itt bemutassa nemzeti művé szetének gazdagságát, hogy a sportversenyekben találkozzon a többi országok küldötteivel, hogy jobban megismerje és erősebben megpecsételje harci testvériségét. A világifjúsági mozgalom a világbékemozgalom nagy támasza és ma ennnek első soraiban menetel — úgy, ahogyan Ifjúságunk is szilárd támasza a szocializmus és a szocialista Csehszlovákia építésének Hazánk építése — Ifjúságunk hozzájárulása a béke védelméhez. Ezért a bukaresti TV. Világifjúságt Találkozó tiszteletére köztársaságunk ifjú dolgozói 219.896 egyéni és kollektív kötelezettségvállalást tettek, amelyeknek nagyrészét már teljesítették. A CsISz szervezetei a fesztivál napjait újabb, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére tett kötele, zettségvállalásokka] üdvözlik, és az ifjúság további még szélesebb és tevékenyebb részvételével a

: szocializmus építésében. A BRATISLAVAI RÁDIÓ közli, hogy szombaton, 1953 augusztus 8-án délután 16.30 órakor a magyar adásban plonírmüsort közvetít. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ötvenedik évfordulója A kommunista párt, a szovjet nép kiemelkedő történelmi eseményt ünnepel. Ötven éve, 1903 július 30-án nyüt meg az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) II. kongresszusa. A Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának ötvenedik évfordulója — dicső és nevezetes dátum or . szágunk népeinek életében, az egész nemzetközi forradalmi mozgalom történetében. Az OSZDMP II. kongresszusán lerakták a Bolsevik Párt alapját, az új típusú forradalmi marxista párt alapját, azét a pártét, amely gyökeresen különbözik a II. Internacionálé régi reformista pártjaitól. „A bolsevizmus — írta V. I. Lenin — mint politikai eszmeáramlat és mint politikai párt 1903 óta áll fenn". A kommunista pártot Marx és Engels hü követője, a forradalom lángelméje, V. I. Lenin szervezte meg, fejlesztette, elméletileg felvértezte és politikailag megedzette az osztályharcok tüzében. V. I. Lenin fáradhatatlanul, alkotó szellem ben fejlesztette a marxizmust, az új történelmi viszonyok között, s új programtételekkel és következtetésekkel gazdagította. Lenin, pártunk alapítója, a forradalmi tudomány korifeusa, a dolgozó tömegek nagy szervezője, engesztelhetetlenül har colt a marxizmus nyílt és titkos ellenségei, a munkásmozgalomban jelentkező mindenfajta opportunista megnyilvánulás ellen, s pártunkat az alkotó marxizmus, a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra pártjának alkotta meg. A kommunista párt egész törté, nete: maga a marxizmus leninizmus — a gyakorlatban. A szocializmusnak a párt vezetésével kivívott világtörténeti telentőségü gyö zelmeiben a lenhvzmus éltető ereje testesül meg. ezek a győzelmek lelkesítő példái - az egész nemzetközi forradalmi mozgalomnak. írta: P. Po6zpjelo\ l. A Szovjetunió Kommunista Pártjának az OSZDMP n. kongresz. szusán vetették meg az alapját. A párt első kongresszusa (1898) csupán kinyilatkoztatta az oroszországi munkásosztály pártjának megalakulását, de sem programmot, sem szervezeti szabályzatot nem adott a pártnak. Az oroszországi marxista mozgalom a párt első kongresszusa után egymástól elkülönült, szétforgácsolódott szociáldemokrata körökből és csoportokból állott. Ezeket a köröket és csoportokat nem kapcsolta egybe harcos marxista programm és centralizált szervezet egysége. Leninnek és az általa létrehozott illegális összorosz lapnak, az „Iszk rá"-nak éveken át kitartóan kellett harcolnia az eszmei szétzüllés, az ,,ökonomisták" és a hozzájuk ha sonló csoportok opportunista ingadozása ellen, hogy előkészítse Oroszországban az igazi marxista párt létrehozását a Lenin által kidolgozott eszmei és szervezeti ala pokon. V. I. Lenin általánosítva a fórra, dalml harc fejlődésének tapasztftla tait, a nemzetközi forradalmi moz galom tapasztalatait, az imperializ mus korszakában, a marxizmus történetében először, kidolgozta ta nítását a pártról, mint a proletariá tus vezető szervezetéről s mint a proletariátus legfőbb fegyveréről, a hatalomért vívott harcban. Lenin megmutatta, hogy forradalmi párt nélkül lehetetlen kivivni a proleta riátus diktatúráját, felépíteni a szo cializmust és a kommunizmust. KI dolgozta a pártélet szilárd szabá lyait, a pártvezetés alapelveit és rámutatott, hogy a pártnak eleven, öntevékeny, szakadatlanul fejlődő szervezetnek, a proletariátus harci szervezetének kell lennie, amelyet sorainak acélszilárd egysége, s a legszigorúbb fegyelem tesz erőssé. Az oroszországi marxista párt a nemzetközi munkásmozgalomban bekövetkezett fordulat pillanatában jött létre. A kapitalizmus ekkor fejlődésének legmagasabb és utolsó szakaszába, az imperializmus sza kaszába lépett, s a proletárforradalom a közvetlen gyakorlat kérdése lett. Nyugat-Európa proletáriátusa szempontjából igazi tragédia volt az, hogy reformista szociáldemok rata pártok politikai vezetésével lé pett az imperialista háború és a proletárforradalmak korszakába. Ezekben a pártokban az opportunistáknak volt döntő befolyásuk. Az opportunisták a kapitalista rabszolgatartókkal való „társadalmi megbékélést", az osztályharcról, a proletárforrradalomrői való lemon dást hirdették. Ilyen pártok nem voltak képesek arra, hogy döntő harcra vezessék a proletáriátust R politikai hatalom meghódításáért. Oroszország proletariátusának az volt az óriási előnye, hogy a bolsevikok pártjában, az új típusú for radalmi marxista pártban, igazi forradalmi élcsapatot kovácsolt ki soraiból. A XX. század elején Oroszor szágba helyeződött át a forradalmi mozgalom központja. Oroszország ban hatalmas ^népfoftadalom köze ledett ebben az időszakban, a cári önkényuralom, a hűbéri rend ma radványai ellen. Oroszország az imperializmus összes ellentmondá sainak csomópontja és az impéria llzmn világrendszerének leggyen gébb Ancszeme volt. Oroszország ban a burzsoá demokratikus fórra dalomnak az imperializmus korsza kában szükségszerűen át kellett nö nie a szocialista forradalomba. Oroszország szülőhazája lett a leninizmusnak — amely az imperializmus és a proletárforra dalmdk korának marxizmusa. Eb ben a történelmi helyzetben a leg élesebben vetődik fel az oroszorszá gi forradalmi marxista párt létre hozásának kérdése. A forradalmi harc nagy eszméi, amelyeket Lenin politikai tevékeny ségének első napjaitól kezdve védelmezett, győzelmet aratták a II. pártkongresszuson. Az OSZDMP II. kongresszusa Mtarx és Engels ha lála után a nemzetközi munkásmoz galom történetében először fogadott el/ forradalmi programmot, amely kiemelte, hogy a párt fő feladata a proletariátus diktatúrájáért vivott harc. Óriási jelentősége volt annak az elkeseredett harcnak, amely a kon gresszuson a pártépítés szervezeti elvei. körül folyt. Ez a harc Lenin nek és a vele azonos nézetet val lóknak harca volt az olyan pártért, amely a munkásosztály élenjáró, öntudatos és szervezetf csapata, amelyet felvértez a forradalmi el mélet, a társadalom és az osztály harc fejlődéstörvényeinek ismerete, a forradalmi mozgalom tapasztala tai. Homlokegyenest ellentétes ál láspontra helyezkedtek a mensevt kek. akik szervezeti kérdésekben opportunizmust hirdettek. A men sevikek ellenezték a proletariátus diktatúrájáért vívott harcot, s ezért körömszakadtáig küzdöttek a har cos marxista párt létrehozása ellen, ők a nyugateurópai opportunisták uszályába kerültek, s azt javasol ták. hogy a II. Internacionálé párt jainak mintájára reformista, szer vezetileg szétfolyó pártot hozza nak létre Oroszországban. Pártunknak és a nemzetközi fórra dalmi mozgalomnak egész ezt kö vető története igazolta, hogy a marxista párt lenini szervezeti el vei voltak egyedül helyesek. A II. nártkongresszus volt mint ismeretes, a vízválasztó az OSZDMP forradalmi része — a bolsevikok és az OSZDMP op portunista része — a mensevikek — között. A bolsevikok, akik 1912 ig formailag egy pártban voltak a mensevikekkel, engesztelhetetlenül harcoltak az oroszországi és nem zetközl munkásmozga'omban az op portunizmus ellen. 1912 ben a prágai összoroszor szági pártkonferencis kiűzte az OSZDMP.

bňl a mensevik likvidáto rokat. s ezzel véglegesen megalakí totta a bolsevikok önálló pártját. 1012 tavaszán az új forradalmi fellendülés viszonyai között « pé tervári munkások kezdeményezésé re megalapították a bolsevik nárt legális napilapját. H „Pravdát", amely fontos szerepet töltött be a pártnak a likvidátorok ellen, sorai nak megszilárdításáért, pártunk és a dolgozó tömegek közötti kap csolatok további megerősítéséért vívott harcában. V. I. Lenin a „Pravda" történelmi jelentőségét értékelve rámutatott, hogy „a pétervári munkások nagy — söt, túl zás nélkü

1 mondhatjuk — történelmi jelentőségű dolgot müveitek, amikor megalapították munkásnapi. lapjukat". A „Pravda'

1 Lenin szem léletes kifejezése szerint arra kellett. hogy „példát mutasson és fáklyája legyen az egész népnek". Országunk kommunista pártja az első világháború éveiben hü maradt a proletárinternacionalizmus elvei hez és becsülettel teljesítette ;öte lességét. Harcot mdltoU az mpe rialista háború polgárháborúvá va''" átváltoztatásáért, előkészítette Oroszország munkásosztályét új forradalmi harcokra, a cárizmu

1* megdöntésére a második orosz for radalom időszakában 1917 február jában. A Nagy Októberi Szocialista For radalom győzelme betetőzte a kom munista párt hősies harcát Orosz ország népeinek felszabadításáért, megmentette az országot a nemzeti katasztrófától és hazánkat a szo cializmus építésének útjára vezette Ezt a győzelmet az tette lehető vé, hogy pártunk felvértezte magát azokkal az új elméleti tételekkel és következtetésekkel, amelyeket a nagy Lenin dolgozott ki a kapita lista fejlődés imperialista szakaszé nak mélyreható marxista elemzése