Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-01 / 186. szám, szombat

1953 augusztus 1 U J SZO 3 A III. Világifjúsági Kongresszusról A július 29­i esti plenáris illésen Júlia Silvia brazil küldött elnökölt. Tovább folytatódott a vita az if­júság helyzetéről a különféle orszá­gokban és az ifjúsági szervezetek tevékenységéről. A felszólalók a vi­tában rámutattak a DOVSZ tekin­télyének növekedésére az ifjúság kö­rében és jóváhagyták azokat a fel­adatokat, amelyeket Jácques Denis vázolt fel beszámolójában. Nemidé Kaszan, a török ifjúság képviselője kivonatokat olvasott fel a tőrök ifjúságnak az egész világ népeihez intézett felhívásából, mely­ben 200 ifjú török hazafi életének megmentésére szólítják fel őket, akiket azért vetettek börtönbe, mert a koreai háború megszüntetését kö­vetelték, mert harcoltak a szabad. Ságért és békéért. Horst Schmiedt, a német küldött­ség tagja az NDK és Nyugat-Né­metország képviselőiből álló egységes küldöttség nevében kijelentette: „Sok kérdésben nem értünk egyet, ami nem is csoda mert különbözők a nézeteink. Két döntő kérdésben azonban megegyezünk — hazánk bé­kés egyesítésének és a béke meg. őrzésének kérdésében. Alárendeljük magunkat a német nép akaratának és az összes többi problémákat alá­vetjük ennek a célnak, amelyet fő feladatunknak tekintünk. Frolinti Alviano olasz küldött fel. szólalásában javasolta, hogy a kon­gresszus keljen fel a kultúra védel­mére, szervezzen kultúrcserét, kul­túrtalálkozásokat stb. Utána Ikuo Oyama, á Béke Világ­tanács tagja szólalt fel. Mérhetet­len örömet érzek — mondotta — hogy tolmácsolhatom önöknek a Világ Béketanács üdvözletét. A Vi­lágifiúsági Kongresszus új, gyönyö­rű fejezetet nyitott meg a békéért és kultúráért kifejtett világifjúsági mozgalom történetében. A Világifjúsági Kongresszus jú­lius 30-i plenáris ülése a jelölőbi­zottság jelentésével kezdődött. A kongresszuson 106 ország ifjúságá­nak 1515 képviselője, 856 küldött, 398 megfigyelő és 261 vendég vesz részt. Érdekes a kongresszus küldöttsé­gének összetétele. A munkások, ta­noncok és iparossegédek 24 száza­lékban, a kéziiparosok 3 százalék­ban, a földművesek 5 százalékban, a diákok 22 százalékban, hivatalnokok 12 százalékban mérnökök és műsza­kiak 5 százalékban, tanítők 5 szá­zalékban, újságírók 3 százalékban vanrršk képviselve. A részvevők kö­zött vannak továbbá orvosok, tudó. sok, vallási szervezetek képviselői stb. A kongresszuson 200 lány vesz részt. A kongresszus részvevőinek átlagos kor a 24 év. A küldöttek a különböző politikai nézeteket valló ifjúság, a legkülönbözőbb rétegeket képviselik. A mostani kongresszu­son 30 országgal több vesz részt mint a II. kongresszuson. A jelölő bizottság jelentése után folytatott i tartozó fiúk és leányok, ifjú éveit vitában felszólaltak Venezuela, Ang lia, Finnország, Franciaország, Irán, Haiti, Indonézia ós más orszá­gok képviselői. A kongresszus egyön­tetűen elfogadta a DIVSZ tanácsá-' nak határozatát, hogy a szövetségbe további szervezeteket vegyenek fel, amelyek 8 millió ifjút tömöritenek magukba. A DIVSZ most 90 ország 83 millió fiái és lányát tömöríti. A kongresszus jóváhagyta a Jacques Denis által javasolt alapszabály­módosítást. Ezután egyöntetűen megválasztották a DIVSZ tanácsát és az új összetételű központi ellenőr­ző. és pénzbi^ottságot. A DIVSZ új összetételű tanácsá. nak ülése után július 30-án este megtartották gresszus záróülését. Ezen az ülésen bemutatták a DIVSZ új összetételű vezető szerveit. A szövetség elnöké­vé Bruno Berninit (Olaszország), főtitkárává pedig Jacques Denis (Franciaország) választották. A kongresszus egyöntetűen jóvá hagyta a DIVSZ elmúlt időszak­ban végzett tevékenységéről, vala­mint az ifjúság feladatairól a bé­kéért és jogaiért való harcban szóló határozatot. A kongresszus azután jóváhagyta a világ ifjúságához intézett felhí. vást. A felhívásban többek között ez áll; „Azt akarjuk, hogy az összes nemzetiségekhez, fajokhoz ne a nyugtalanság és a jövő iránti bizonytalanság töltst el, hanem mindegyiknek meglegyen a maga munkája és munkaszakasza, hogy mindegyik tanulhasson és üdülhes. sen, hogy mindegyiknek meglegyen a reális alapja a családalapításhoz, békés és boldog élethez, hogy mind­egyiknek joga legyen részt venni or­szága társadalmi ég politikai éle­tében. A felhívás hangsúlyozza, hogy az ifjúságnak kívánságai megvalősulá sa érdekében egyesülni kell. A fel hívás figyelmeztet arra, hogy a há. ború, a lázas fegyverkezés és egyes országoknak más országoktól való függősége veszélyeztetik az ifjúság a Világifjúsági Kon--4J°2 alnak é s törekvéseinek érvénye­sülését. Ezért felhívja minden or­szág fiait és leányait, hogy vegye­nek részt a Béke Világtanács által inditott világkampányban a vitás nemzetközi kérdések megtárgyalá­sáért, a most folyó összes háborús és agressziós cselekmények meg­szüntetéséért. melyek a népek füg­getlensége ellen irányulnak. A fel­hívás így fejeződik be: „Egyesül­jünk, hogy ifjú erőinket a béke ál­dásos ügye érdekében fejtsük ki, vegyünk részt a nemzetek mozgal. mában, a tárgyalásért, a kölcsönös megértésért és f a békéért! Jacques Denis záróbeszéde után véget ért a ni. Világifjúsági Kon­gresszus. A Szovjetunió külügyminisztériumának jegyzéke az Egyesült Államok kormányához A Szovjetunió külügyminisztériu­ma július 30-án a következő jegy­zéket intézfe az USA moszkvai nagykövetségéihez: „A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartjk közölni az aláb biakat az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányával: Hiteles adatok szerint ez év július 29-én vlagyivosztoki időszámítás szerint körülbelül 7 órakor egy négymotoros B-50 jelzésű, az USA felségjelét visele négymotoros bom­bázó gép megsértette a Szovjetunió határait először a Gam-fok terüle­tén, majd folytatta repülő útját a Szovjetunió területe felett a Vlagyi­vosztoktól nem messze elterülő Asz­kold-sziget mentén. Két szovjet va­dászgép megközelítette az amerikai repülőt, hogy figyelmeztesse arra, hogy a Szovjetunió határain belül bázógép megsértette a Szovjetunió légiterének elhagyására. Az ameri­kai repülőgép azonban tüzet nyitott a szovjet vadászgépekre és az egyi­ket súlyosan megrongálta: átlőtte a törzsét és halszárnyát, továbbá meg­sértette a pilóta kabinjának herme­tikus elzárását. A szovjet repülők kénytelenek voltak szintén tüzet nyitni. Az amerikai repülőgép azu­tán a tenger irányában eltávozott. A szovjet kormány határozottan tiltakozik a szovjet határok ameri­kai repülőgépek által való megsérté­sének ilyen súlyos esete ellen és ki­tart amellett, hogy az USA kor­mánya vonja felelősségre azokat a személyeket, akik ezt a határsértést elkövették és elvárja, hogy az USA kormánya azonnal tegye meg az in­tézkedéseket, hogy amerikai repülő­gépek többé ne sértsék meg az SzSzKSz államhatárait. Li Don Gennek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ügyvivő külügyminiszterének távirata V. M. Moiotovhoz, a Szovjetunió külügyminiszteréhez . Vjacseszlav Mihajlovios Molotov elvtárs, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége külügyminisz­terének. Moszkva, Tisztelt miniszter elvtárs, mély köszönetemet fejezem ki Önnek a fegyverszünetről és az amerikai fegyveres agresszorok által élőidé­zett koreai háború megszüntetéséről szóló szerződés aláírása alkalmából hozzám intézett forró jókívánatai­ért. A nagy szovjet nép és a testvér népi demokratikus országok népei­nek aktív segítsége és szolidaritása megerősítették a koreai népnek vég­ső győzelmébe vetett megingatha­tatlan hitét és győzelmünk biztos zálogát nyújtották. Az a segítség és támogatás, ame­lyet a fegyverszünettel kapcsolatban a szovjet nép és a népi demokratikus országok népei a feladatok sikeres megoldásáért, hazánk egységének és függetlenségének békés úton való kivívásáért, a háború utáni népgaz­daság megújításáért és fejlesztésé­ért vívott harcuitkban nekünk nyúj­tanak, újabb nagy sikerekre lelke­sítenek bennünket és erősítik ben­nünk a győzelmünkbe vetett biztos hitet \ A Koreai Népköztársaság kül­ügyminisztere nevében Li Don Geo Phenjan, 1953. július 29-én. Kim Ir Szen marsall napiparancsa a koreai néphadsereghez Kim Ir Szen maršali, a koreai néphadsereg főparancsnoka július 28-án a következő napiparanosot intézte a koreai néphadsereghez: A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek főhadiszállása egy­részről és az intervenciós fegyveres erők képviselői másrészről, július 27-én aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Az imperialista ag­resszorok ellen vívott igazságos, hazafias háború ezzel a ml győzel­münkkel végetért. A fegyverszünet aláírása az intervenciósok és laká­jaik, a Li Szin Man-klikk katonái, politikai és erkölcsi vereségét bizo­nyítja. A koreai nép a Szovjetunió vezette béketábor országai részéről kapott erkölcsi és anyagi támoga­tással három éven át védelmezte a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság becsületét, szabadságát füg­getlenségét és győzelmet aratott. Most, hogy a fegyverszüneti egyezmény hatálybalépett, a koreai néphadsereg minden harcosának az a Amneszfíarendelet Koreában A Koreai Központi Távirati Iroda közölte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népgyülése elnökségének amnesztiarendeletét, amelyet az amerikai intervenciósok ellen vívott felszabadító harcban el­ért győzelem alkalmából hirdettek ki. A rendelet teljesen megszünteti a kevesebb mint három évi börtönre elítélt személyek, valamint azon sze­mélyek büntetését, akiket nem bör­tönre, de más büntetésre ítéltek el A három évnél hosszabb ideig tar­tó börtönbüntetésre ítéltek, bünteté­süknek hátramaradó részét felére csökkentik. Megszüntetik a bírósági eljárást az olyan esetekben, amelyek a rendeletben feltüntetett cikkelyek szerint büntetéssel járnak. Az amnesztiában részesülő szemé­lyeknél eltekintenek büntetésüktől és visszaadják választójogukat. Az amnesztia nem vonatkozik az államellenes cselekményekért lopás­ért, és az előre megfontolt szándék­kal elkövetett gyilkosságokért há­rom évnél tovább tartó börtönbünte­tésre elítélt személyekre. feladata, hogy éberen figyelemmel kísérje az ellenség mesterkedéseit és mindenkor harcra kész legyen. Biztosaknak kell lennünk abban, hogy ha az intervenciósok újból megkezdik háborújukat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság el­len, semmi sem menti meg őket a végleges vereségtől. Üdvözlöm az elvtársakat, akik vereséget mértek az intervenciósok­ra és lakájajkra, a Li Szán Man­klíkkre és akik hősies harcukkal és a nép ügyéhez való hozzájárulással meghozták a győzelmet népünknek. Köszönetet mondok nekik. Az egész koreai nép nevében forró köszönetet mondok bátor fegyver ­társainknak és testvéreinknek, a kínai népi önkéntesek alakulataiban szolgáló elvtársaknak, akik nemes támogatást nyújtottak nekünk a hazánk felszabadításáért vívott igazságos háborúban. Az intervenciósok és lakájaik, a Li Szin Man-klikk felett aratott győzelmünk emlékére ezennel meg­parancsolom, hogy ma 21 órakor 124 löveg 24 díszsortüzet adjon le ideiglenes fővárosunkbafl Phenjan­ban. Éljen dicső hazánk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság! Éljen a hős koreai néphadsereg! Éljenek a hős kínai népi önkén­tesek! Örök dicsőség a koreai néphadse­reg és a kínai népi önkéntesek hő­seinek, akik életüket áldozták ha­zánk szabadságáért és független­ségéért vívott szent háborúban! kihasználására, a termelés minősé­gének megjavítására és a termelési költségek csökkentésére, a föld hek. tárhozamainak és az állattenyésztés hasznosságának emelésére mozgó­sítja a tömegeket. A párt és a kor­mány az össznépi érdekekből kiin­dúlva szorgalmazzák »az állami esz­közök helyes és gazdaságos felhasz. nálását. A szovjet állam beruházá­sait odairányítja, ahql a termelőerő és a nép anyagi jóléte fellendülése érdekében a leggyorsabb és a legna­gyobb eredménnyel járhat. A párt és a kormány nagy figyelmet fordí­tanak a mezőgazdaság fejlődésére és ennek alapján a kolhozparasztok jólétének emelésére, A párt és a kormány biztosítva a termelési eszközök termelésének túl­nyomó növelését és mindenekelőtt a szovjet gépgyártás hatalmas fejlesz, tését, megteremtették a tömegszük­ségleti cikkeket gyártó termelési ágak fejlődésének elkerülhetetlenül szükséges előfeltételeit. A háború utáni években a könnyűipar alap­vető előfeltételeit. A háború utáni években a könnyűipar alapvető ágai­nak termelése néhányszorosan nőve­kedett. A dolgozók 1952.ben sokkal több tömegsziikségleti cikket kap­tak, mint az első ötéves terv évei­ben együttvéve. A szovjet kormány a dolgozók szükségleteinek teljes ki­elégítéáéröl való még mélyebb gon. doskodásában 1953.ban több, mint 20 milliárd rubel összegben meg­! szabta a tömegsziikségleti cikkek termelésének és a lakosság számára való eladásának pótfeladatát. A könnyű- és élelmiszeripar további fejlődésének célját követve növeli a népgazdaság ezen ágában eszközölt beruházásokat. A párt gondoskodása a nép jólé­téről ékesszólóan megnyilvánul a Szovjetunió következetes árcsökken­tő politikájában. Abban az időben, amikor a tőkés országokban feltar. tóztathatatlanul növekszik a drága­ság és csökken a lakosság vásárló­képessége, a Szovjetunióban a há­ború utáni években hatszor csökken­tették a tömegszükségleti árucikkek árát. A tömegszükségleti árucutkek termelésének árcsökkentéssel kap­csolatos növelését a nép szükségle. tének szüntelen növekedése feltéte­lezi. így 1952-ben a lakosságnak juttatott élelmiszer és ipari árucik­kek eladása 1951-hez viszonyítva 10 százalékkal növekedett, 195S máso dik negyedévében pedig mult év ugyanazon időszakához viszonyítva ismét 23 százalékkal volt * nagyobb A Szovjetunió dolgozóinak jöve. delme jelentősen megnövekedett azon juttatásokból és kedvezményekből kifolyólag, melyeket a szovjet állam nyújt nekik. A lakosság 1952-ben nyugdíjak, üdülőházakba és gyér­mekotthonokba való díjtalan beuta­lás, sokgyermekes anyáknak nyúj­tott segély, ösztöndíjak, stb. cimén kb. 129 milliárd rubelt kapott A kommunista párt és a szovjet kormány mindennapos gondoskodása a nép jólétéről a lakóház építkezés­ben, a népnevelés óriási fellendülésé, ben, az egészségvédelem rendszeres javulásában is megnyilvánul. A szov­jet állam roppant méretű összegeket fordít a dolgozók kulturális élet­színvonalának emelését szolgáló cé­lokra. A gazdaság és a kultúra fellendü. lésében a dolgozók anyagi jólétének növelésében óriási sikereket értünk el. A párt azonban a munka kritikai értékelésére tanít, hogy ne feledkez­zenek meg a gazdasági és kulturá. lis építés nehézségeiről és hiányos­ságairól, a lakosság kulturális és életszínvonalát szolgáló munka ne­hézségeiről és fogyatékosságairól. Vannak még megoldatlan kérdéseink. Vannak lemaradó ipari vállalatok és egyes ipari ágazatok, lemaradó kol­hozok és egész mezőgazdasági ra jonok. Még nem halad kellő gyors ütemben a közös állattenyésztés, baromfineveľés, zöldségtermelés nő­vekedése. A szocialista rendszer elő. nyei lehetővé teszik ezen összes ne­hézségek és fogyatékosságok sikeres kiküszöbölését és a népgazdaság összes ágai szüntelen fejlesztésének alapján a dolgozók állandóan növek­vő szükségleted még teljesebbmére­tü kielégítésének biztosítását. A kommunista párt minden párt, — szovjet., szakkomszomol szerve­zetet felszólít: fokozzák tevékenysé. I güket a dolgozók alkotóerőinek mozgósításában, tartalékaink és le­hetőségeink teljes kihasználására, az ötödik ötéves terv sikeres teljesíté­se és túlteljesítése, a halaszthatat­lan gazdasági feladatok megoldása céljából. A kommunista párt által kidolgo. zott politika a kommunizmus felépl tésének, hazánk hatalmának meg. szilárdítására, a világbéke megerősí­tésére irányul. Belpolitikai téren a kommunista párt fő feladatának a munkások, kolhozparasztok, értelmi­ség, minden szovjet ember anyagi jóléte további javításának szüntelen szorgalmazását tartja. A kommunizmusért vívott harc legkomolyabb eszköze a párt ideoló­giai munkája. A szovjet emberek szocialista öntudatossá^a színvona­lának emelésével a párt biztosítja politikai és alkotó aktivitásuk növe kedését. A párt a szovjet hazafiság . — a szocialista haza érdekeinek ön. zetlen szolgálata, a proletárnemzet­köziség és a Szovjetunió népei meg­bonthatatlan barátságának szellemé­bén neveli a dolgozókat. A párt éberségre, szocialista vívmányaik, hazájuk biztonságának éber védel m ére tanítja a szovjet embereket. A nép jóléte érdekében a kommu nista párt mindenképpen szilárdítja a szovjet államot mint a kommu. nizmus felépítésének, a szocialista vívmányok megvédésének legfőbb eszközét, a kapitalista környezet fe­I löl irányuló kísérletekkel szemben. A kommunista párt vezető szerepe — a szocialista rend szilárdságának és megingathatatlanságának döntő feltétele. A néphez való hűséget, a nép szolgálatát a párt minden egyes párttag, minden egyes pártszervezet, minden egyes pártszerv — alsóktól a felsőkig — legnagyobb kötelessé­gének tartja. A nép szolgálatának eszméje hatja át a SzKP egész alap­szabályzatát, világosan kifejezésre jut a párttag kötelezettségeinek az alapszabályzatban való meghatáro­zásában. A SzKP alapszabályzata arra kötelezi a párttagot, hogy „ál. landőan erősítse a tömegekkel való kapcsolatát, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, magyarázza meg a pártonkívüli tö­megeknek a párt politikáját és ha­tározatait, szem * előtt tartva, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakítha­tatlan kapcsolatában rejlik". A dolgozók érdekeinek állhatatos szolgálata a kommunista párt által — a párt és a nép megbonthatatlan egységének alapja, amely a szocia­lista állam erejének és legyőzhetet. lenségének hatalmas erőforrását ké. pezi. A kommunista párt és a szov­jet nép nagy egysége — újabb győ. zelmeink záloga a kommunizmus építésében. (Megjelent a moszkvai Pravdában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom