Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-10 / 114. szám, vasárnap

4 UJSZ0 1953 május 10 Becsület és dicsőség a szocializmus kitüntetett építőinek Antonín Zápotocky köztársasági elnök a kormány javaslatára Szlová­kia legjobb dolgozóinak — a szocia­lizmus élenjáró építőinek — az öt­éves terv feladatai kiváló teljesítésé­ért és a munkamenet tökéletesítésé­ért állami kitüntetéseket adományo­zott — ,,Az építésben elért érde­meikért" és a „Kiváló munkájukért". Szlovákiában ezeket a kitüntetése­ket a következők kapták meg: A bratislavai kerületben „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT": 1. František Kovács, a bratislavai villanymüvek üzemi igazgatója, 2. Gašpar Vrba, a csehszlovák nafta­mezők Štefanovi üzemének dolgozó­ja, Hodonín, 3. Michal Babincsák, a bratislavai Szlovnaft-üzem meste­re, 4. Helena Nováková, a bratislavai Béke-üzem selyemfonója, 5. Anton Sára, a bratislavai Termosztav n. v. kéménykészítö szakmunkása, 6. Frant. Szadecky, a bratislavai ma­gasépítészeti n. v. sofőrje, 7. Jo«ef Vláblik, a trencséni magasépítészeti n. v. dolgozója, 8. Ľudovít Brezovsz­k.v, a sztupavai cementüzem cement­csomagolója, 9. Anna Filipová, az adamóci EFSz sertésetetője. 10. Má­ria Sziglová, a csallóközcsütörtöki gép- és traktorállomás traktorosa és kombájnosa, 11. Juhász Pál, a szenei gép- és traktorállomás nagyfödémesi központjának traktorosa, 12. kato­nai alakulat. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT": 1. Walter Petrík, a bratislavai elektrotechnikai üzem szerelője, 2. Pavol Chodúr, a hodoníni csehszlo­vák naftamezök gbeli központi mű­helyének hegesztője, František Pro­hászka, a bratislavai J. Dimitrov­üzem technikusa, 4. Vojtech Ondris, a csehszlovák államvasutak nagy­szombati műhelyének dolgozója, 5. Ján Ondrejka, a bratislavai Csehszlo­vák Dunahajózás n. v. bratislavai . fűtője, Árpád Petzár, a csehszlovák autójavító-üzem fémesztergályosa, Bratislava, 7. Balázs István, a bra­tislavai állami birtokok pozsonypüs­pöki gazdasága Farkastorok-udvará­nak sertésgondozója, 8. Anton Opavszky, a bratislavai Pravda, gép­szedője, 9. a bratislavai katonai mű­vészegyüttes. 10. a bratislavai Bé­ke-üzem kollektívája (Ciril Pajdl­hauzer, Karol Klimo, Ciril Fekete, Dominik Modrovszky, Ján Hesze, Mi­lan Szabados, Ondrej Zaremba, Ján Drzsiak, Alekszander Dobrovodszky, Michal Lyszy, Juraj Miczkievies, Jo­zef Fluksz, Milan Simkovics, Klau­díusz Tandlmayer, Michal Andel, Vojtech Erős, Peter Végh, Július Koday, Stefan Varga, Július Hlobil. Michal Brozska), 11. Ladislav Pitt­ner, bratislavai katonatiszt, 12. Jo­zef Ondrás mérnök, bratislavai dol­gozó. A nyitrai kerületben „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT": 1. Pavol Zimányi, a handlovai elektromos müvek elektrotechniku­sa, 2. Michal Bérces, a nová­ki szénbányák technikusa, 3. Emil Kuhtreitaer, a nováki Priesztav dolgozója, 4. Frant. Jancsek, a ta­polcsányi gép- és traktorállomás fő­ellenőre. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT": l."\Tozef Tulis mérnők, a handlovai szénbányák technikusa, 2. Bányász Anna, a palárikovói állami birtokok bánovi csoportjának sertésgondozója, 3. Jozef Frunyo. a bosányi bőrcserzö­vállalat dolgozója, 4. Viktor Fuchs, a vágtomóci középiskola igazgatója. A besztercebányai kerületben: „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT" 1. Ján Puszkajler, a Csehszlovák államvasutak zólyomi műhelyének villanykarbantartója, 2., Ján Poliou­ka, a Csehszlovák államvasutak zó­lyomi műhelyének vonatvezetöje, 3. Alexander Preusz mérnök, a Selmec­bányái Kovohuta igazgatója. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT" 1, Olga Plauchová, a losonci cseh­szlovák dohányipar gépkezelője, 2. Jolana Kaljáková, a zsarnócai Preg­lejka-üzem vágógépének vezetője, 3. Molnár József pótQri bányász, 4. Augusztin Skriniar, a garamszent­kereszti szlovák bazaltkötörö-üzem kőtörője, 5. Michal Sovcsík, a Sel­mecbányái Kovohuta olvasztára, 6. Pavol Paszeka, a lónyabányai Szlo­vák Magnezit-üzem dolgozója, 7. Michal Mozola, a Selmecbányái érc­bányák bányásza, 8. Ondrej Feren­csik, körmöcbányai bányász, 9. Ján Líška, a lónyabányai Szlovák Mag­nezit-üzem téglarakodója, 10. Július Behmer, a nyustalikéri Szlovák Ve­gyiüzem, desztillálómestere, 11' Ján. Hľonyec, a poltári járásban levő hradistei EFSz szövetkezeti csoport­vezeitöje. A zsolnai kerületben: „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT" 1. Jozef Kolek, a vágbesztercei Klement Gottwald-üzem géplakatosa, 2. Vladimír Mayer, a vágbesztercei Klement Gottwald-üzem frézelöje, 3. Kornel Zajac, a krpeláni békegát vízierömüvének bágerese, 4. Ján Vi­zik, a Csehszlovák autóbuszközleke­dés liptószenmiklósi autóbuszvezető­je, 5. Albin Kovácsik, a rózsahegyi Technocelpap cellulózefözője, 6. Jo­zef Frlicska, a mártoni Tátra-bútor üzemben a hajlított fa-részek csiszo­lója, 7. Ján Szegheő, a zsolnai Vág­völgyi cellulózeüzem főmérnöke, 8. Ján Marcely, a bratislavai könnyű­ipari megbízotti hivatal kerületi igazgatóságának mostani igazgató­ja, a V. I. Lenin-gyapotüzem főmér­nöke, 9. Ján Krajcsí, a liptószent­miklósi liptói szeszfőzde- és konzerv­gyár főenergetikusa és szerelője, 10. a honvédelmi tanintézet kollektívája. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT" 1. Stefan Jankovics, a Vágvölgyi villanymüvek gépésze Ilava, 2. Pa­vol Korytina. a dubnicai K. J. Vo­rosilov-üzem áramtermelő osztályá­nak vezetője, 3. Adam Nahálka. a de­menovai IV. típusú EFSz elnöke, 4. Matej Halahija, a demenovai IV. tí­pusú EFSz juhgondozója, 5. Katari­na Dzedzinová. a rózsahegyi V. I. Lenin-gyapotüzem fonója. A kasaai kerületben: „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT" 1. Milan Hloska, a Tatrasvit üze­mi technológusa, 2 František 9to­fira, a Keletszlovákiai-gépüzem katlankezelője, Kassa, 3. Michal Ro­man, a korompai Kovohuta mestere. „A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT" 1. Stefan Záhoránszky, a dobsi­nai aszbesztbánya bányásza, 2. Jo­zef Malec, a Szepesi vasércbányák márkusfalvai bányásza., 3. Galló András, a Gömöri vasércbányák al­sósajói bányásza, 4. Pavol Blahút, a Gömöri vasércbányák vashegyi bá­nyásza, 5. Tomás Jankai, a Szepes­ségi vasércbányák szlovinkai bányá­sza, 6. Frant. Petrás, a poprocsi érc­bányák bányásza, 7. Koltás Lajos, a Gömöri vasércbányák rozsnyóbisztrói bányásza, 8. Matej Vasefc, a svábov­oei mangánércbánya bányásza, 9. Jozef Kálmán, a csehszlovák auto­mobilközl ekedes sofőré, Kassa, 10. Lucsko József, a rozsnyói Mária-bá­nya bányásza, 11. Rudolf Ander, a Keletszlovákiai Gépüzem fémeszter­gályosa, Kassa, 12. Július Bágel, a kassai pedagógiai gimnázium igaz­gatója. Az eperjesi kerületben: „A MUNKÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEKÉRT" 1. Vaszü Szuchy, a szinnai járás­ban levő Ubla község ukrán közép­iskolájának igazgatója, 2. Anna Kántorová, Keletszlovákiai Téglagyár eperjesi munkásnője, 3. Helena Mac­kóvá, az eperjesi ruhaüzem varrónő­je. A Békeverseny VII, szakaszán Ruzsicska a harmadik A köztársasági elnök határozata az 1953. évi államdíjak odaítéléséről (Folytatás a 3. oldalról.) Másodfokú, 50.000 korona összegű díjat: Ján Slavicsenek, Prága képéért. A SZOBRÁSZATBAN: Másodfokú. 50.000 korona összegű dijat: Vendelín Zdrubecky, Ludvig Kodym, Svata Hejerova, Irena Sedlecka kol­lektívájának, a prágai Lenin-mú­zeum reliefjéért. Másodfokú, 50.000 korona összegű dijat: Ladislav Nováknak, a Kladno szá­mára készült „Bányászat" című em­lékművéért. Másodfokú, 50.000 koronás díjat: Jozef Kostkának, „Szövetkezeti dolgozónö" című szobráért. IPARMtíVÉSZETBEN: Másodfokú, 50.000 korona összegű díjat: Jozef Vágner professzornak, új restauráló módszeréért, melyet a labda-terem sgrafittójának' restau­rálásánál alkalmazott, mint igen ér­tékes új módszert és nemcsak fi­nom művészi érzéket, hanem saját kezdeményezést is tanúsított. Másodfokú, 50.000 korona összegű Félix Sejnnek, a Národná obrazá­reň gyűjteményében, azOrbis nem­zeti vállalat kiadásában megjelent színes cseh klasszikus reprodukciók tökéletes nyomásáért és műszaki ta­pasztalatai munkatársainak való át­adásáért. Másodfokú, 50.000 korona összegű díjat: Oldrich Menhartnak, Klement Gottwald köztársasági elnök állami fontosságú nyilatkozatainak kaligra­fikus kiállításáért. A FILMMŰVÉSZET TERÉN: Elsőfokú, .100.000 korona összegű dijat: A „Virradat" című filmnek, neve­zetesen Jirik Krejéik rendezőnek és a szövegkönyv szerzőjének, Jiri Ma­rek írónak. Elsőfokú, 100.000 korona összegű díjat: . . Karel Stekly rendezőnek és szö­vegkönyvírónak, az „Anna proletár­ka" című filmért. Elsőfokú, 100.000 korona összegű díjat: Vladimír Vlíeknek, a „Holnap mindenki táncraperdül" című film­ért. Másodfokú. 30.000 korona összegű díjat: A „Repülőgép rabiás" eimű film munkatársai kollektívájának polgá­rainknak az új háború imperialista uszrtói elleni békeharciban tanúsított hazafias helytállása művészien meg­győző és rendkívül sikeres ábrázo­lásáért. Másodfokú. 50.000 korona összegű díjat: Ivan Vojtech Frič kapitánynak, a Hadsereg-film munkatársának a „Győztes menet" című dokumentáris film hü és meggyőző alkotásáért, amely demokratikus hadseregünk harci erejét és védőképességét híven megörökíti. Prága. 1053. május 9. VILIAM SIROKY s. k.. üíTÓNIN ZÁPOTOCKY s. k." A Békeverseny VII. szakasza a Német Demokratikus Köztársaság területén a német nemzet története legnevezetesebb eseményének 8. év­fordulója napján folyt le. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe pénteken, május 8-án ürme ­pelte szabadságának 8. évét, azt, hogy nyolc év mult el azon nap óta, amelyen a dicső Szovjet Hadsereg felszabadította a Hitlei-fasiszta iga alól. A német nép ünnepi díszbe öl­töztette országát, hogy ezzel kife­jezze háláját a nagy Szovjetunió iránt, amely lehetővé tette a haza­fias haladó erőknek, hogy örökre végetvessenek a német imperialista múltnak. A Német Demokratikus Köztár­saság minden városában zászlók lo­bognak. Ennek a köztársaságnak felállítását > Joszif Visszárionovics Sztálin határkőnek nevezte Európa történetében. A Német Demokra­tikus Köztársaság népe összesereg­lett, hogy Németország egységéért és^függetlenségéért tüntessen. Azokhoz a feliratokhoz és jel­szavakhoz, amelyekkel a Német Demokratikus Köztársaság népe a Németországgal való békeszerződés megkötését követeli, most hozzá­járulnak azok a feliratok, amelyek a békeverseny résztvevőit üdvözlik Az útvonal mentén transzparense­ken és táblákon az összes világ­nyelveken ez a jelige volt olvasha­tó: „Éljenek a békéért harcoló sportolók!'' Lipcsében a Kari Marx-téren Sztálin szobra előtt Erich Uhlich, a város főpolgármestere 12 órakor adott jelt a Békeverseny VII. sza­kaszának ünnepélyes rajtolására A rajtolószalagot Villy Walter, a ki­váló daruszerkesztési újító vágta át. A lipcseiek tízezreinek tapsától kísérve indultak el a versenyzők észak felé, Berlin irányába. A raj­tolás előtt a mi csapatunk a német válogatottaknak, a Német Demo­kratikus Köztársaság állami ünnep­napja alkalmából emléktárgyakat adott át. A VII. szakasz rajtolásánál csak 53 versenyző állt fel. Az időjárás megjavult. Időnként kisütött a nap is, azonban még mindig hűvös szél fujt. Kevéssel a rajtolás után előre szöktek Schur és Meister, a Német Demokratikus Köztársaság legjobb válogatottjai, akiknek csapata a csehszlovákokkal együtt támadja a dánok és belgák vezető elhelyezését. A németekhez csatlakozott a mi Ruzsicskánk, a lengyel Królak, a franciaországi lengyel Pavlisiak, az osztrák Deutsch, de a két dán, An­dersen és Pedersen is, akik közül Andersen a vezető versenyző sárga trikóját viselte. Ez a nyolctagú csoport mindjobban elvált a zömtől, amelyben ott volt a további 3 cseh­szlovák versenyző. Kunes csak ne­hezen tartotta magát a —vezetőcso­portban, mert fájó térd e megnehe­zítette munkáját. A Bitterfeldben tartott díjas vág­tán első Pavlisiak, második Królak, harmadik Ruzsicska lett. Azután a fő pelotonból két versenyző vált kj, akik igyekeztek az élenhaladó ke­rékpárosokot utolérni.' Ezek a len­gyel Wilczewszki és az angol Tho­mas, majd pedig ezek mögött egy kilométernyire Trefflich (NDK), Maxim (Románia), Radovitch (franciaországi lengyel) és a nor­vég Trygg voltak. Az útvonal köze­pén a vezetőcsoport, amelyben Ru­zsicska is futott, kb. 4 kilométer­nyire volt a főcsoporttól, amelyben Málék, Nesl és Kunes is haladtak. Wittenberg városban a dija s vágtát Deutsch nyerte meg Meister és Królak előtt. A versenyzők az őket lelkesen üdvözlő nép és ifjúság sűrű tömegei közt haladtak át. Később azután közeledtek a versenyzők Potsdamhoz, ahhoz a városhoz, ahol a háború befejezése után J. V. Sztá­lin a szövetségesek gyűlésén gon­doskodott arról, hogy a Németor­szág kérdésében kötött szerződésbe bevegyék Németország lefegyverzé­sének és demokratizálásának kérdé­sét és azt, hogy Németországnak jojp lesz megalkotni a maga saját egységes államát. Az NDK terüle­tén május 8-án lefolyó hatalmas népi manifesztációk bizonyítják, hogy a német dolgozó nép szilárdan ragaszkodik a potsdami egyezmény­ben neki biztosított jogokhoz. Az a ház, amelyben Potsdamban 1945-ben Sztálin lakott, a német nép emlék­helye. Innen a versenyzők Brannden­burg sík területére kerültek és közeledtek Berlin felé. Átmentek a Spree-hídján és azon a történeti ne­vezetességű úton haladtak, amelyen 1945-ben a dicső Szovjet Hadsereg egységei meneteltek a város felé és közeledtek Berlin szívéhez. A szakasz célpontja a Kantstrassei Ludwig Jahn sportpark stadionjá­ban volt. A berliniek sűrű tömeg­ben szegélyezve az útvonalat vár­ták már a város határától kezdve a versenyzőket. Az útvonalat a nemzetközi proletariátus vezetői­nek- hatalmas arcképei díszítették. A város utcáin a versenyzők ve­zető csoportja szétszakadt. Előre­tört a két német: Schur és Meis­ter, azonban nem bírták előnyüket megtartani. A stadion kapujába el­sőnek a dán Andersen futott be, sárga trikójában, Ruzsicska pedig az ötödik helyen. A stadioni futó­pályán a vágtában a csehszlovák válogatott harmadik helyre küzdöt­te fel magát. A VII. szakaszban nagyon jól szerepelt a Német Demokratikus Köztársaság válogatott csapata, amely a csapatok minősítésében második helyre került Dánia után és a két szakasz összetett ered­ményei szerint is Dánia után a má­sodik helyre lépett előre. Az össz­minősítésben harmadik helyen a csehszlovákok vannak, akik szin­tén megelőzték a belgákat. A verseny VII. szakaszának hi­vatalos egyéni eredménye: 1. Andersen (Dánia), 5.40:11 óra, 2. Pavlisiak (Franc. lengyel) 5:41:11 óra, 3. Ruzsicska (ČSR) 5:41:11 óra, 4. Deutsch (Ausztria) 5:41:11, óra, 5. Królak (Lengyelor­szág), 5:41:11 óra 6. Schur (NDK) 5:41:11 óra, 7. Meister (NDK) 5:41:11 óra, 8. Pedersen (Dánia) 5:41:11 óra, 9. Thomas (Anglia) 5:45:52 óra. 10. Wilczewszki (Len­gyelország) 5:45:52 óra. A verseny VII. szakaszán a csa­patok hivatalos eredménye: 1. Dánia 17:00:00 óra, 2. NDK 17:11:53 óra, 3. Lengyelország 17:14:16 óra, 4. Franciaországi len­gyelek 17:15:53 óra, 5. Csehszlo­vákia 17:17:58 óra, 6. Anglia 17:27:35 óra, 7. Belgium 17:30:05 óra, 8. Bulgária 17:33:21 óra, 9. Ausztria 17:46:32 óra. Az egyéni összesített eredmény a VII. szakasz után: 1. Andersen (Dánia) 37:58:41 óra 2. Pederse n (Dánia) 38:00:52 óra, 3. Schur (NDK) 38:06:12 óra, 4. Eloot (Belgium) 38:11:10 óra, 5. Deutsch (Ausztria) 38:11:12 óra, 6. Van Schil (Belgium) 38:11:26 óra, 7. Kocev • (Bulgária) 38:19:06 óra, 8. Rebry (Belgium) 38:23:27 óra, 9. Radigon (Franciaország) 38:25:03 óra, 10. Maitland (An­glia) 38:25:23 óra. Összetett csapateredmény a VXI. szakasz után: 1. Dánia 114:06:46 óra, 2. NDK 114:27:03 óra, 3. Csehszlovákia 114:38:56 óra, 4. Belgium 114:44:21 óra, 5. Francia­országi lengyelek 115:07:47 óra, 6. Anglia 115:15:18 óra, 7. Bulgária 115:25:30 óra, 8. Franciaország 116:56:17 óra, 9. Lengyelország 117:00:16 óra, 10. Ausztria 117:21:05 óra. A VII. szakaszon további tíz versenyző adta fel a versenyt. Ezek a következők: Newman (Anglia), Iljev (Bulgária), Ostergaard (Dá­nia), Audemard (Franciaország), Bartusek, Szabó és Kis-Dala (Ma­gyarország), Hammerstadt (Nor­végia), Müller (Ausztria) és Di Lucián o (Trieszt). A csapatminő­sítésből kiesett Magyarország. VÁGSELLYEI DYNAMO— SZEREDI DYNAMO 9:5 (5:2) Csütörtök délután Vágsellyén ját­szották a barátságos mérkőzést. A vendégek durván, sportszerűtlenül játszottak, ami főleg Ramagyan játékvezető erélytelenségével ma­gyarázható. A vágsellyei csapat minden tekintetben jobb volt, a győzelemre rászolgált. A gólokat Ferenczei II. (4), Ferenczei I. (2), és Szedlák (3), illetve Hambalek (2), Valasek (2) és Szedlácsek lőt­ték. Az elömérközésen a vágsellyei ifjúsági csapat 2:1 (2:0) arányban győzött a szeredi ifjúsági csapat ellen. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom