Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-27 / 51. szám, péntek

(11 $20 1953 február 27 Egy nap az üdülő szövetkezeti tagok között Es Egy pár évtizeddel ezelőtt a Magas-Tátra ezer szépsége csak meseformában élt népünk ajkán. Faluhelyen a tanító vagy más világotjárt ember, ha a hosszú téli estéken a Tátra félhőbe érő ormairól beszélt, nem egy éltesebb dolgozó paraszt ajkáról elröppent a sóhaj, „bár csak megláthatnám valamikor" A dicső Vörös Hadsereg felszabadító harca, a felejthetetlen februári győzelem, Gottwald élvtárs és Kommunista Pártunk

t népünknek ezt a vágyálmát is valóra váltotta. Ma a Tátra mesébe illő tájait a bankárok, a gqárosok és más ingyenélők helyett dolgozó népünk élvezi. Üdülői, szanatóriumai ezer is ezer betegnek adják vissza az egészségét, munkaerejét.. lingóztak el otthonról. KI erre, ki arra, s vitte magával a szülői háztól való elszakadás fájdalmát. Váncsik elvtárs Budapestre került és a kőműveseknél dolgozott. Azonban az alacsony bér elüldözte innen. Változtatni akart a helyzetén azzal, hogy konzervgyári munkásnak jelentkezett. Szervezett munkás volt már, amikor rájött arra, hogy a munkásembernek az urak Magyarországában se itt, sem ott nem jó és osak aíkkor lesz jó, ha összefogva örökre leszámolnak elnyomóikkal. A hánytatott életmód a szociáldemokrata pártiba vezette. Résztvett az 1912-es és 1913-as nagy sztrájkokban. Felcsillan a szeme, amikor a sztrájkok sikeréről beszél. Amikor a munkások fegyvert ragadtak a hatalom megdöntésére,.' Váncsik elvtárs a katonság soraiban harcolt a Tanácsköztársaságért. Szakaszparancsnok volt és büszkén vezette a katonákat azok ellen, akik a Tanácsköztársaság életére törtek. Azonban a nemzetközi reakció támogatta belső ellenség megdöntötte a munkásosztály hatalmát. Horthy kopói öt is üldözőbe vették. Átszökött Csehszlovákiába, de itt is érezte a kegyetlen kizsákmányolást. A müncheni egyezmény után szétdarabolták hazánkat és Váncsik elvtárs ismét Magyarországra került. Éhbérért robotolt, egyik helyről a másikra vándorolt, míg a Vörös Hadsereg el nem hozta a szabadságot. Keserves éveket élt át, s ha ma ezekre az évekre gondol az ember, csaJk arra készteti, hogy minden erejével küzdjön, hogy soha többé vissza ne térhessen a régi nyomorúság. Mint a falusi pártszervezet tagja a dolgozókat az EFSz-be szervezte. 1952-ben elválalta a sertések ápolását. Feleségét is bekapcsolta a munkába és körösen 989 munkaegységet dolgoztak le. Sohasem volt kifogásolnivaló a munkájukban, ezért küldték őket üdülni a Tátrába. f elérünk a Köpataki tóhoz és gyönyörködünk a tájban. Csikós elvtárs is a nyári és őszi munka fáradalmait a Tátrában pihengeti élenjáró munkája jutalmául. Váncsik elvtárs felhajtotta kabátja gallérját ős hozzánk fordult. — A mi tátrai üdülésünk is egyik eredménye a februári győzelemnek — mondotta. — Gottwald elvtárs és nagy pártja a magyar dolgozóknak is biztosította a tátrai üdülést. A köd egy pillanatra betakarta a tájat. Nem messze tőlünk hahotázó fiatalok és idősek sítalpon vagy szánkón csúsznak a hegyről lefelé. i zen a reggelen a nap nem önthette szemetkápráztató sugarait a vidékre. A Lomnici csúcs felé üsző felhők eltakarták a kíváncsi szemek elől a hósipkás ormokat. Az üdülő, amelyben EFSz-eink kiváló dolgozóit elszállásolták még csendes •volt. A szövetkezeti tagok a tegnapi kirándulás fáradalmait pihenték. A Csorba-tó megtekintése; az illatos fenyőerdők, a tavat körülölelő nyaralóhelyek, minid a dolgozók tudatából kitörülhetetlen élmények lettek. Hét óra ... Az üdülőben zenével ébresztik a dolgozókat. A mosdókban csobog a viz, a folyosókon kopognak a léptek, az épület eleven, mozgalmas lett. Az üdülőn dolgozó asszonyok arcára piros rózsákat rajzolt az éjtszakai pihenés, az emberek arca is mintha megfiatalodott volna. Egy-kettőre befejezik az öltözködést, aztán reggelire indulnak. A feldíszített ebédlőben ragyogóan tiszta minden. A szövetkezeti tagok, üj életünk nagyszerű munkásai helyet foglalnak és jóízűen szürcsölgetik a kávét és ropogtatják a pirosra sült zsemlyét. A reggeli nem sokáig tart, mert kihirdetik a programmot — ami kirándulásból áll — és asszonyok, emberek felkészülnék az útra. — Megyünk a hegyekbe — mondják egyszerre többen is és kitódulnak az udvarra. A park tiszta levegője derűt és kedvet önt az emberekbe. Magukénak vallják a Tátrát minden szépségével. Ezen a reggélen a dolgozók a Lomnici csúcsra indulnak. A drótkötélpályához kanyarós hegyi úton haladtak. Hárman lépegettünk égy sorban, balról a vékony, nyúlánk termetű Váncsik János, a szelöcei in. típusú EFSz dolgozója, jobbról a zömök Csikós Béla. Mire az állomáshoz érünk összeismerkedünk ... Váncsik János elvtárs a beszédesebb. Örömtől sugárzó szeme, vidám, nevetgélő arca, jó pár évet el. vesz az 58 évből. H armincketten fértünk el a drótkötélpálya kocsijában. Akik a mezsgyétlen földeken vállvetve küzdöttek a gazdagabb holnapért, most itt még jobban elmélyítik barátságukat. A függő házikó elindult a drótkötélpályán ... Kitaposott utak és a fényveserdők felett úsztunk a levegőben. Váncsik János kitekint az ablakon, s miközben felfelé suhanunk, küzdelmes életéről beszélget. Apja Károlyi Lajos gróf birtokán cselédeskedett. Nyolcan voltak test vérek és a család nyomorúságos életkörülmények között tengődött Ahogy nőttek a gyerekek, ügy szál A felszabadulás előtt földesuraknál és leulákoknál robotoló Csikós elvtárs arcára mosoly ült Közelebb jött hozzárak és ezt mondta: — A nyugati áBamofc rádiódban arról fecsegnek, hogy ilyen meg olyan élet van a „vasfüggöny" mögött. Ha megtekintenék a mi életünket a tátrai boldog üdülésünket akkor nem hazudnának annyi ocsmányságot. Én csak azt mondhatom, a szövetkezet hozta meg nekem a lehetőséget az emberibb élethez. A februári események tették lehetővé üdülésemet és én azzal viszonozom majd pártunk gondoskodását, hogy hazakerülve még lelkesebben dolgozom majd az EFSzben. Váncsik és Csikós elvtársakkal indulunk felfelé. Lábunk alatt ropog a hó. Váncsikék többször megállnak a kabátjukat lobogtató szélben, s szemükből a boldog megelégedettség tükröződik. — Hej, a Tátrát de semmi mást se engedünk többé az urak kezére, — mondja a kipirosodott arcú Váncsik elvtárs. És Csikós elvtárs még hozzáteszi: — A munkások a gyárban, én meg a szövetkezetben védem a rendszert. Boldogsággal tölt el az a tudat, hogy a mi erőnk, a dolgozók ereje erösebb Eisenhower atomjainál és baktériumfegyvereinél. így borult ránk az este ... Szemünk a gyönyörűen kivilágított szállón pihen, amelynek minden kényelme a dolgozóké. V acsora után a napi kirándulástól felfrissült dolgozók a kultúrhelyiségben gyűltek össze. A csillogó szemek most Váncsik elvtársra figyeltek. A politikai eseményekről és a békéről beszélgetett a dolgozókkal. Szavai Kiszelica Istvánnét is szólásra bírták. 30 éves fiatalaszszony, két gyermeke van. A gyermekét féltő anya szólalt meg benne, aki a múlttal a háborút is meggyülölte. Férjével a múltban jóformán semminélkül állt össze. Urak cselédje volt a felszabadulásig. A háborútól nemcsak a gyermekét félti, hanem a szövetkezetet is. Nincstelenek voltak, amikor 1950-ben a közösbe beléptek. És mit adott családjának a bényi EFSz? Mindenekelőtt igazságosan jutalmazott munkát, amelynek gyümölcseiből gyermekeit is szépen ruházhatja, nevelheti. Az apja szűk viskójában laknak, de már nem sokáig, mert annyit keresnek ketten a szövetkezetben, hogy most szoba-konyhás ház építését tervezik. Ezekre a megcáfolhatatlan eredményekre gondolt Kiszelicáné, amikor megszólalt: — Innen a Tátrából kiáltanám világgá, hogy én békét akarok! Gyermekeimet és szövetkezetünket féltem a háborútól. Mi a férjemmel évi 1009 munkaegységgel védjük a békét. Azt akarom, hogy az én gyermekeim már másképpen éljenek, ahogyan én éltem. M ács József. A magyar iskolák fejlődése Szlovákiában Szlovákia iparosításának hatalmas lendületével egyidőben emelkedik az iskolák száma is. A szlovák iskolák szaporodása mellett emelkedik a magyar Iskolák száma Is. Bizonyítja ez pártunk és kormányunk gondoskodását a magyar nemzetiségű lakosságról. A burzsoa-nacionalisták, különösen pedig L. Novomeskynak, a volt iskolaügyi megbízottnak működése következtében Szlovákiában egészen 1948-ig egyetlen magyar Iskola sem volt. Csak a győzelmes február után kezdtek a szlovák iskolák mellett párhuzamos magyar osztályokat felállítani. Az 1951 évben a nemzet' iskoláknál 319 párhuzamos a közép iskolák mellett pedig 7 párhuzam o? osztály volt. Szlovákia Kommunlstr Pártja IX. kongresszusának határo zata értelmében 1950 évben meg szüntették a magyar párhuzama Iskolák rendszerét és Szlováklábar önálló magyaT tannyelve óvodákat nemzeti és középiskolákat és Hl fo kű iskolákat állítottak föl. Az 1951—52. iskolaévben Szlo vákiíiban 130 magyar tannyelvóvoda volt Az 1952—1953. iskolaévben ezek száma 85-tel szaporodott, az óvodákat látogató gyermekek száma pedig 4385-ről 6857-re emelkedett A legkisebb magyarokról a munkásnők soraiból kikerült szakképzett tanítónőkáderek gondoskodnak. A magyar nemzeti iskolák hálózata Szlovákiában már erősen kiépült, 553 nemzeti iskolába több mint 45.000 magyar gyermek jár. Nagy emelkedés mutatkozik a tanulók és osztályok számában az 1952—1953. tanévben a középiskolákban is, amelyekből Szlovákiában 119 van. A magyar középiskolákban az osztályok száma 128-al, a tanulók száma pedig 5020-szal emelkedett. A magyar nyelvű nemzeti és középls<olák szükséges szakképzett tanítói számának biztosítására az Iskola és Művelődésügy: Megbízotti Híva a) a munkások soraiból kikerülő és tmnáziumi érettségizettekből állŕ anitók számára tanfolyamokat ren iezett. A mult évivel összehasonlítva a Q. fokú iskolák száma is emelke 'ett. Szlováklábar négy gimnázium át nedap-Aeia' gimnázium 1 gazda ági felsőiskola. 4 Ipariskola és i ^észségügyi iskola van ahol ma •var nyelven tanítanak A mam' lolgozóknak 11 mezőgazdasági iskolán kivül esti iskolákon is lehetőségek van arra, hogy tanuljanak, mégpedig az ipariskolák mellett a dolgozók számára létesített esti iskolákban Pozsonyban, Komáromban, Érsekújvárott és Füleken. Harmóniában a dolg<|zók főiskolára előkészítő állami tanfolyama mellett a magyar nemzetiségű hallgatók részére külön pedagógia osztály van. Ennek a tanfolyamnak végzett hallgatói főiskolai tanulmányaikat a pozsonyi szlovák egyetem pedagógiai fakultásának magyar ágán folytathatják. A szlovák egyetem bölcsészeti fakultásán az élő nyelvek tanszékén a magyar nyelvet Is előadják A petagópial fakultás kádereket nevei i II. és m fokf' Iskolák számára estnevelésben és zenében, oedagósiában és pszihnlógriában A pedagógiai fakultás magyar osztályán eb ier az évben *' magyar hallgató •égzi tanulmányait A szlovákiai magya: iskolák ta ulói magyar *«nwekbői tanulnak •e újságokat is olvasnak *nyanyel -ükön mint pl a Pionír lapok, a Kiépítő. ÜJ Ifjúság. Természet íí .echníka. A nemeskosztolányi erőmű építkezéséről Nemeskosztolányban, a Nyitra felső folyásánál felépült az egyik legnagyobb energetikai üzemünk, a nováki turbina villanyerőmű. Maga, ez az üzem befejezése után több villanyenergiát fbg termelni, mint amenynyit Szlovákia összes energetikai üzemei a gottwaldi ötéves terv első évében termeltek. Azzal a villanyenergiával, melyet ez a villanyerömű termel 55.000 villannyal berendezett háztartást* lehetne ellátni, melyek fűtésre, világításra vannak berendezve. Képünkön Ing- Rudolf Ondéra, az építkezés főmérnöke és Ing. J. Valenta tervező a hatalmas transzformátor szerelését vizsgálják. A CsKP Központi Bizottságának levele id. J. Jónás elvtárs 65. születésnapjára Tisztelt Elvtársi Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 65. születésnapod alkalmával őszinte szere ncsekívánatait küldi Neked. Nagyrabecsüli a T

e munkádat, amelyet a párt érdekében a szövetkezeti és szakszervezeti mozgalomban és a mezőgazdaság terén végeztél és további évekre egészséget é

s sok sikert kívánunk munkádban hazánk boidogsá. ga javára. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében; is. Gottwald. Antonín Zápotocky kormányelnök aj. V. Sztálin emlékmű építkezési helyén Antonín Zápotocky kormányelnök szerdán, február 25-én meglátogatta Prágában a J. V. Sztálin emlékmű építkezési helyét és résztvett, amikor az emlékmű betontalapzatának építésénél az első gránitkockát elhelyezték. Az első gránltkocka elhelyezése ezen nagy mű minden munkása és dolgozója számára a győzelmes február megünneplése és a világ dolgozói lángeszű vezérének és tanítójának nyújtott hódolat volt. Antonín Zápotocky kormányelnököt, aki a J. V. Sztálin emlékmű felállítására létesített kormánybizottság elnöke, dr. J. Krászny kormányelnökségri hivatali előadó, a bizottság titkára kísérte. „ Az emlékműnél, amely 25 méter magasra emelkedik és amelynek méretei és elhelyezése sejteti, hogy mily hatalmas és egész Prágából látható lesz ez az emlékmű, együtt voltak a kőfaragók, a földmunkások, a betonmunkások, vasmunkások, a mesterek és műszakiak. Ezek nevében Rudolf Cstverácsek, az építötanács elnöke jelentette Antonin Zápotocky kormányelnöknek, hogy a csehszlovák dolgozó nép februári győzelme dicső évfordulójának tiszteletére megrövidítették az első gránitkocka elhelyezésének határidejét négy nappal. Ezzel és többi teljesítményükkel az emlékmű építésén dolgozók kifejezik hálájukat J. V. Sztálin generalisszimusz iránt és munkájuk ezen az alkotáson, amfely a béke jelképe lesz, hazánk sokmillió békevédője közé sorozza őket. Januárban az emlékmű építési tervéinek munkálatait 125%-ra végezték el. A dolgozók" megígérik, hogy a havi tervet állandóan túl fogják haladni és hogy a lehető legnagyobb számban bekapcsolódnak a szocialista versenybe. Miután Karel Simon, Csehszlovákia Kommunista Pártja üzemi szervezetének igazgatója üdvözlő beszédet mondott, Miroszlav Standt és Bohumil Szusek darúkezelök lebocsátották a motordarút, amellyel a libereci gránitból készült első kockát az emlékmű talapzatára helyezték, amelynek súlya 70 métermázsa. Ezt az első gránitkockát fogja ezután a többi követni mindaddig, amíg a csehszlovák nép szeretetének és hálájának ez az alkotása eléri monumentális formáját. Antonin Zápotocky kormányelnök ezután megköszönte az emlékj mü építésén dolgozók szívélyes Udj vözleteit és kötelezettségyállalásait A Csehszlovákia és a Román Népköztársaság közt a mezőgazdasági termékek védelmére kötött egyezmény ratifikációs okmányainak kicserélése Szerdán, február 25-én Prágában a külügyminisztériumban kioserélték a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság közt a mezőgazdasági növények betegség és kártevők elleni védelmére vonatkozó egyezmény ratifikációs okmányait. amelyeket Bukarestben 1952 október 31-én írtak alá. A kicserélés aktusát dr Gertruda Szekaninová-Csakrtová, a külügymimsztériurti képviselője és Ír Stefan Cleja, a Román Népköztársaság prágai nagy,-«vpfp végezték Zdenek Nejedlý akadémikus, kormányelnökhe'yettes köszönete a CsSzBSz helyiszervezeteinek . Zdenek Nejedlý akadémikus, kormányelnökhelyettes a Csehszlovákiai Szovjet Baráti Szövetség elnöke, a CsSzBSz valamennyi helyiszer ^ezetének köszönetet mond azokéri i? üdvözletekért, amelyeket az év aggyülésekről küldtek, azokért « Kiajánlásokért, amelyekkel az üze ni fiókok kötelezettséget vállaltak tiogy munkatermelékenységüket fokozni fogják és amelyekkei a falusi szervezetek kötele

1"- ttségeket vállaltak, hogy az egységes földműves szövetkezeteket a tavaszi munkálaok előkészítésében segítik. Zdenek Jeiedlý valamennyi helyiszervezetiek és azok minden tagjának sok szerencsét és sikert kivánt további munkájukhoz.