Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-29 / 26. szám, csütörtök

Vňáo proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 január 29, csütörtök 2 Kčs VI. évfolyam 26. szám cA mai izámban: Nfcháoy fejadag kötöttpiac.i szabályozásához (2. old.) A szovjet kormány jegyzéke az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz az osztrák állam. szerződéssel kapcsolatban Pártélet (3. old.) (4. old.) Ahol állami gazdaságaink, EF Sz-eink kiváló káderei tanulnak • (5 Hogyan kell kitölten; az új bejelentési lapokat Ünnepi Kodály Zoltán-est Pozsonyban old.) (6 old.) (•6. old.) HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—[ 1500 köbméter földet mozgat meg az új nagyteljesítményű földgyalu A Volga—Ural-csatoma építésénél a közelmúltban új földgyalut próbáltak ki. Az új D-264-es földgyalu mintegy 45 méter széles. A gépet három traktor vontatja. A D-264-es földgyalu ekevása 4 méter széles Az ek

e a felgyalult földet felemeli, a szállítószalagra juttatja, ahonnan az a 45 méteres keresztszállítószalagra kerül. Ez továbbítja a lerakodóhely, re. A gép óriási mérete ellenére is könnyen irányítható. Óránként 1500 köbméter földet mozgat meg és szállít el 45 méter távolságra. Az általa kitermelt földet 6, három köbméteres „Uralec" exkavátor é

s 100 öniiritö teherautó szállítja el. A gép így egy nap alatt több, mint 30 ezer köbméter földet termel ki, még az óriási 14 köbméteres lépegető exka. vátornál is többet. Az új földgyalu természetesen nem helyettesítheti teljesen az exkavátorokat, azonban sok munkamüvelet. hez lényegesen előnyösebb. mint az exkavátor. A gorlovkal bányászok értékes új kezdeményezésének híre bejárja a Szovjetunió bányáit A < ,,Gorlovszkugolj" szénbányatrös/t XIX. és XX. számú bányájának dolgozói megkezdték az alsószini kiaknázott fejtéseknek meddő kőzettel való kitöltését. (Meddőnek nevezik azt a szénnel együtt kibányászott közetet, amelyben nincsen szén.) Naponta mintegy 250 csille meddő közetet öntenek a kiaknázott frontokba. A közeljövőben a meddő kőzet mái- csaknem teljes egészében a föld alatt marad. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi, hogy csökkentsék az improduktív kiadásokat, tehermentesítsék a bánya szállítóeszközeit és az aknát hasznosabb munka számára tegyék szabaddá. Az új módszer sok donyecmeden. cei bányában sikerrel alkalmazható. Ukrajna mezőgazdaságának gépesítése a XIX. pártkongresszus által kijelölt idő előtt befejeződik Ukrajna mezőgazdasági minisztériuma összegezte a mezőgazdaság gépesítésének tavalyi eredményeit. 1952-ben Ukrajna mezőin 22 százalékkal több traktor és másfélszer annyi magánjáró kombájn dolgozott, mint 1951-ben. A gép- és traktorállomások a kolhozokban '0 féle mezőgazdasági munkát végeztek, azaz jóval többet, mint a háború előtt. A mezőgazdasági munka gépesítése elérte a 80 százalékot. A gépesítés 1953-ban tovább folytatódik. Ukrajna déli területeinek kolhozaiban már az idén befejeződik a főbb mezőgazdasági nuikák gépesítése. Ez hatalmas eredmény, mert a főbb mezőgazdasági munkák gépesítésének befejezését a XIX. pártkongresszus csak 1955-re írta elö. További természetátalakító munkák a Karak-Kum-i sivatagban A Kara-Kum sivatagnak a Turkmén Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozó részében 1953 első hónapjaiban 5000 hektár földet erdÖsitenek. Eddig már 300 hektárnyi homokon ültettek szakszaul-cserjét. Kazahsztánban is tervbevettek hasonló. a sivatag jellegét megváltozi tató munkákat. Az idén mintegy 4 ezer hektár területen ültetnek szakszaul-cserjét. Az erdősített területek megvédik a forró szelektől a földeket, amelyeken rizst és más értékes mezőgazdasági növényeket termelnek. 1 \ A kievi „zöldséggyár" fagyban is ellátja a fővárost friss zöldségfélékkel Csípős, hideg szél fúj, de a Kiev melletti „zöldséggyár"-ban még friss zöldséget szednek. A 28.300 négyzetméternyi teriilett üvegtető borítja és 22 fokos hőmérséklet biztosítja a zöldségfélék fejlődését Az üvegházat gázzal fűtik. A gázból nyert szénsav kedvezően hat a növények fejlődésére A „zöldséggyár" naponta friss zöldséggel — uborkával, paradicsommal. retekkel, hagymával, káposztával tátja el Ukrajna fővárosát. A „zöldséggyárban" évente háromszor takarítanak be termést. 1952-ben egyes élenjáró brigádok hektáronként több, mint 80.000 kiló uborkát, 70.000 kiló paradicsomot termeltek. Az öszi és téli Időszakban mesterséges „nap" érleli a növényeket. A kertészetben dolgozó agronómusok kiválasztják és nemesítik a legjobb termést hozó növényfajtákat. Az ötödik ötéves tervben gyümölcskertészetet is létesítenek Kievben. Megnyílt Moszkvában a város nem hivatásos képzőművészeinek kiállítása Mintegy ezer festményt, szobrot és fafaragást állítottak ki — munkások, mérnökök, tisztviselők, tanítók és háziasszonyok. A. Hromov villanyszerelő kis kövekből és fémdarabokból összeáll! tott mozaikportrét készített Leninről és Sztálinról V. Borzov több más müvével együtt „Sztálin elvtárs az illegális nyomdában" című festményét mutatja be. Sok müvet állítanak Ki a „Kompresszor"-gyáT képzőművészeti műtermének festőművészei is E7 müvek közül különös figyelmet érdemel az üzem esztergályos sztahanovistájáró] készült szoborportré és N. Fedotov alkotása: A. Potapov. ismert újító mellszobra. V. Pánov és Sz. Monahov. a Sztálin-autógyár dolgozói „Mao Ce-tun látogatása a Sztálin-autógyár kultúrpalotájának műtermében" című képüket mutatják be. A szülőföld, a haza szeretete nyilvánul meg N. Nyikiforovnak, a „Sarló és kalapács"-gyár esztergályosának „A Vorija folyó", P. Gorohov tanítónak a ..Szakadék", és D Litko asztalosnak Hazai tájak" című tanulmányaiban. A szövetkezeti tagok L országos kongresszusa elé Dicsőség a példás EFSz-eknek, amelyek következetesen érvényesítik a s/.ovjet mezőgazdaság bevált módszereit Már csak egy-két hét választ el bennünket azoktól a nagy napoktál, amikor EFSz-eink Kiváló dolgozói összeülnek a szövetkezeti tagok I. országos kongreszszusára, hogy megvitassák és elfogadják az EFSz-ek mintaalapszabályzatát. E történelmi jelentőségű kongresszus napjai ünnepnapok lesznek dolgozó paraszt jaink életében. E napokon az EFSz-ek kiváló dolgozóinak soraiból választott küldöttek számot adnak szövetkezeteik eddigi működéséről, szép eredményeiről. Most a kongresszus előtti napokban a falvakon, majd a járási konferenciákon lefolyt vitamegbeszélé sek visszatükrözik a szövetkezeti közös gazdálkodás nagy előnyét és felsőbbrendűségét az egyéni gazdálkodás fölött. Nincs olyan község, nincs egyetlenegy szövetkezet sem, ahol a nagyüzemi gazdálkodás ne hozott volna a dolgozó parasztok életében valami újat, szebbet, jobbat, örömet és boldogságot. Azonban ko rántsem mondhatjuk, hogy szövetkezeteinkben minden szövetkezeti tag a közösséghez való felelőssége tudatában él. Vannak szövetkezeti tagjaink, akikben még néha ott „kísért" az „enyémhez" való ragaszkodás, a szerzési mánia, a kapzsiság és éppen az ilyen szövetkezeti tagoknak lesz nagy segítségükre a mintaalapszabályzat, melynek segítségével legyőzhetik magukban e káros tüneteket, mert a mintaalapszabályzat vi. lágosan megmutatja a helyes irányvonalat, hogy a közösségért, közös erővel végzett sikeres munka egyben az egyéni felemelkedés útja is A mezőgazdaság« termelés fokozásában, az állattenyésztés hozamának hasznossága emelésében eddig is nagy segítséget nyújtottak szövetkezeteinknek a a szovjet mezőgazdaság kincseket érő gazdag tapasztalatai. Szövetkezeti tagjaink valamennyien tudják, hogy a keresztsorosan vetett földeken 8—9, söt több helyen 10 mázsával is több gabona termett hektáronként a közönségesen vetettekhez viszonyítva. A szovjet tapasztalatok elsajátításával számos helyen emelik a tehenek tejhozamát is. és ma már nem megy ritkaság számba az átlagos 10—12 literes tejhozam. Szövetkezeti tagjaink járási konferenciáján elhangzott vitafelszólalásaik során olyan kötelezettségvállalások születtek, melyek szorosan összetartoznak és a szovjet tapasztalatok elsajátítására irányulnak a nagy termésért folyó harcunkban. Falvaink dolgozó parasztjai így fejezik ki hűségüket a békeszerető szovjet nép iránt, így róják le hálájukat azért az óriási segítségért, melyet a szovjet nép nyújt a szocialista mezőgazdaság átszervezésében, a szocialista falu megvalósításáért folyó becsületes munkánkban. A szovjet mezőgazdaság tapasztalatai alapján több űjfajta növényt termelnek a somorjai járás EFSz-eiben A somorjai járási szövetkezeti konferencián az egységes földműves szövetkezeteknek küldöttei értékelték munkájuk jó eredményeit és fogyatékosságait. A szövetkezeteknek a szövetkezetek mintaaiapszabályeata szolgált alapul. A somorjai járásban a földek 98%-án már szövetkezeti tagok dolgoznak. A kollektív és jól megszervezett munka megnyilvánul a gazdasági munka (eredményében. A szövetkezeti tagok itt olyan növényeket is termelnek, amelyeket az egyénileg gazdálkodó parasztok csak kismértékben vagy egyáltalán nem termeltek. Például kendert, eat a fontos iparnövényt a szövetkezeti tagok 1950-ben csak 50 hektáron termeltek, 1952-ben pedig már több mint 500 hektáron és a vetési területet állandóan növelik. A dohány termelését az 1-950-es évvel szemben 560%-kal emelték. Bevezették a kokszagiz kaucsuknövény termesztését, szőlőtőkék termelését, és növelik a szövetkezetek gyümölcsöseit. Az állattenyésztést egészséges alapokra helyezték, számos új modern istállót építettek, bevezették az új haladó zootechnikai intézkedéseket, és az állattenyésztési munkacsoportokban dolgozó szövetkezeti tagok szaktudásukat a szövetkezeti munkaiskolákban egészítik ki. Az 1950-es évvel szemben a szarvasmarhaállományt 3000 darabbal emelték és a sertésállományt 12.000 darabra és emellett a szövetkezeti tagok a tervezett beadásokat járási viszonylatban 100%-on felül teljesítették. A mintaszabályzat megtárgyalása folyamán megmutatkozott, hogy a szövetkezetek sikeres gazdálkodása szempontjából milyen segítséget fog nyújtani a szabályzat betartása. További 12 EFSz-bün állandó mezei munkacsoportokat alakítottak, megkezdték a szarvasmarhák összpontosítását a szövetkezet egyes tagjaitól, akik terven felüli állatállományt tartottak. A járás valamennyi EFSz-ében, 5 kivételével a háztáji gazdaságokat a mintaalapszabályzat szerint rendezték és ezt a hiányosságot a többi EFSz-ekben is a legrövidebb időn belül kiküszöbölik. A malinovói, noválípnicái és a csöllei szövetkezeti tagoknak segítségükre vc^t a mintaalapszabályzat a kulákok leleplezésében, akiket azonnal kizártak a szövetkeA minfaalapszabályzatot nem elég csak megvitatni, de aszerint kell dolgozni is A zsigárdi EFSz-ben a mintaszabályzat megtárgyalása után óriási vita fejlődött ki a szövetkezeti tagok között. A mintaszabályzat 20-ik cikkelyének tanulmányozása közben a szövetkezeti tagok rájöttek arra, hogy ha azt akarják, hogy a szövetkezetük életképes legyen és hivatását teljesíteni tudja, első és legfontosabb tennivalójuk a munkafegyelem megszilárdítása. A szövetkezeti tagoknak a közös vagyon iránti felelősségérzetét fel kell éleszteni. A 2-ik cikkely tárgyalásánál a munkakerülők kisomfordáltak a helyiségből, mert féltek attól, hogy a szövetkezet tagjai kipellengérezik Őket. A vita folyamán sok érdekes dolog került felszínre. Az egyik szövetkezeti tag arról panaszkodott, hogy már 4 méter magasra hányja a trágyát, de nincs, aki kihordaná a földekre Ez érdekes driog, mert a szövetkezetnek 40 pár lova van Az sem kifogás, hogy nincs munkaerő, mert a szövetkeze) tag jai az állatgondozókon kivül napnap után a szövetkezet irodájában töltik az időt. Nem elég az, hogy ők is tétlenül ütik el a napot, de még a szövetkezet azon irodai alkalmazottait sem hagyják nyugodtan dolgozni, akik a jövő évi termelésük és a pénzügyi terv elkészítésén dolgoznak. A mintaalapszabályzat áttanulmányozása . folyamán napvilágra került hiányosságokat sürgősen orvosolni kell a zsigárdi szövetkezetben. Föl kell ébreszteni a zsigárdi szövetkezet tagjait, mert nekik kell meglátniok azt a sok hibát, melyek a felelőtlenségből, a henyélésből származnak. Vájjon elősegítették-e azzal a terméshozam emelését, hogy a trágyát az udvaron gyűjtik össze, ahelyett, hogy kihordanák a földekre. Az ilyen nemtörődömségnek a rossz hatása a terméshozamban is megmutatkozik Nem tudják elérni a tervezett hektárhozamokat és emiatt a munkaegységek értéke si csökken. Természetesen a szövetkezeti tagok iövedelme is tilaesnnvabb lesz. Poszpis József, Tornóc. zetből. így Malinovóban az EFSzböl kizárták Alexander Sillo kulákot. A malinovói EFSz — valamint a többi EFSz-ek is, ahol már leleplezték és kizárták a kulákokat, az ötéves terv ötödik évébe a falusi spekulánsoktól, gazdagoktól megtisztulva lépnek. A doborgazi Judicin Mária, szövetkezeti tag a vita során arról beszélt, hogy községükben hogyan dolgozik a Nöbizottság és hogy éppen az EFSz mintaszabályzata mutatott helyes utat nekik. Az EFSztagjai 'a mintaszabályzat megtárgyalása folyamán megértették a szövetkezeti együttműködés nagy jelentőségét, amelyben egyenrangúan vesznek részt a nők és férfiak. Ebben az évben a doborgazi Nöbizottság még nagyobb erőfeszítést fejt ki, hogy az összes nőket tartósan bekapcsolja a szövetkezet földjein végzett közös munkába. A konferencia végén a 20 legjobb dolgozót megválasztották küldőitekül a szövetkezeti tagok I. országos kongresszusára és határozatokat hoztak, amelyek segítségükre lesznek a szövetkezeti munkák megjavításában. A kassai járás szövetkezeti tagjainak kötelezettségvállalása A mintaalapszabályzat megtárgyalása és a szövetkezeti tagok járási konferenciái szövetkezeti tagjainkban hazafias lelkesedést keltettek arra, Jbgy hamarosan felépítsék a szocialista falvakat. Ezt bizonyítják azok az új meg új kötelezettségvállalások, amelyeket az EFSz-ek Prágában ta,rtandó I. országos kongresszusára tesznek. A novákolhorai szövetkezeti tagok kötelezettséget vállalnak, hogy a gabonafélék tervezett hektárhozamait 12%-kai é

s a burgonyahozamot 10% -kai emelik. P. A. Malininová módszerének alkalmazásával a tehenek átlagos napi tejhozamát 4 literre] növelik. Továbbá kötelezettséget vállaltak, hogy egy anyadisznótól 13 malacot nevelnek fel. A hrasoviki szövetkezeti tagok egy ellésből 12 malacot érnek el. Tavaszra keresztsoros vetési módszerrel 15 hektáron vetnek el árpát. A saci szövetkozeti tagok elhatározták, hogy új etetési techn'kát vezetnek be. P A. Malininová módszere alapján. r