Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-21 / 304. szám, vasárnap

III szo 1952 december 21 Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája J. Duris elvtárs felszólalása (Folytatás a 3, oldalról.) évhez viszonyítva 47 százalékkal nö­veltük a termelést, a községekben ke. reken 50 százalékban harmadik és negyedik típusú egységes földműves szóvetkezetek működnek és a szán­tóföld 38 százaléka a III. és IV. tí­pusú egységes földműves szövetkeze­tek birtokában van. Az állami gaz­daságokkal együtt a szántóföldnek majdnem 30 százaléka a szocialista szektorba tartozik. Szeptember óta villanyáramfejlesztő telepeink terven felüli 41 millió kw-t termeltek ki. A vízierömü-telepek összes nagy építkezésein a munkások és műsza­kiak behozták az elmulasztottakat, hogy a villanyáramfcjlesztö telepek építésének tervét teljesítsék. A hond­lovai szénbányákban, ahol eddig éve­ken keresztül nem tudták teljesíte­ni a tervet, a bányászok a szénfej­tés tervének állandó teljesítésével és túlteljesítésével válaszoltak. Ez csak néhány példa arra, hogy a gottwaldi ötéves terv, pártunk és dolgozó népünk győzött az összees­küvők tervei, az amerikai-angol im­perialisták tervei fölött is. (Taps.) Sikerünk, erőnk és egységünk ta. núbizonyság'a, az, hogy szétzúztuk az ellenségnek, — amely sikeres épí tésünket alá akart a aknázni — ösz­szesküvését. Ezért még szilárdabban és egységesebben felzárkózunk Gott­wald elvtárs köré további sikerekre és győzelmekre. V. Nősek elvtárs felszólalása Tisztelt elvtársak és elvtárgnők: Gottwald elvtárs nem először hangsúlyozta a párt- és állami fe­gyelem és a szocialista törvényes­ség minden áron való betartásának szükségét. Elvtársak, vannak még példák e fő alapelvek durva meg­szegésére. Gottwald elvtárs beszá­molójából és saját taapsztalata'nkból tudjuk, hogy sajnos vannak még ilyen esetek. Előfordulnak párt- és gazdasági életünk minden szaka­szán, legtobbnyire az állami közigaz­gatásban fordulnak elő. így pl. Gottwald elvtárs sokszor hangsúlyozta, hogy az EFSz-ekbe meggyőzéssel kell megnyernünk a kis- és középparasztokat. Gottwald és a párt ezen utasításait azonban több elvtársunk még nem tette magáévá és úgy jár el, hogy ez egye­nes ellentétben áll aszal, amit a párt mond. Itt van az utolsó eset, amit éppen Turina községből jelentenek. Az ilyen esetek százával fordulnak el. A helyi nemzeti bizottság egy ké­relmezőnek elhagyott gazdaságot utalt ki, amelyen azonban a bérbe­vevő valószínűleg nem jól gazdálko­dott. A helyi nemzeti bizottság most határozattal megfosztja őt a gazda­ságtól és kitiltja őt a községből az­zal az indokolással, hogy a falu szo­cializálása ellen foglalt állást. A Határozat ellen, amint az rajta fel van tüntetve, nincs helye a fellebbe­zésnek. Mihelyt azonban belép ak­tív tagként az EFSz-be a határo­zat érvényét veszti. (Derültáeg a te­remben.) Mindnyájan tudjuk, hogy pl. a ta­karmány biztosításának kérdése igen komoly. Tehát egyenesen az állami fegyelem megsértése, ha a drága ta­karmány a mezőkön marad, A szov­jet kombájnokkal végrehajtott ara­tás után nem mindenütt takarítot­ták be a takarmányszalmát, hanem az sok esetben a mezőkön maradt. így közvetlenül az országutak mellett láthattunk szalmakupacokat esőben és hóban. A mezőkön répaszeletek maradtak, amiből most trágya kelet­kezett. Olyan eseteket is jelentettek nekllnk, hogy a ezökön sok hektá­ron kiszántatlan burgonya és répa maradt. Ki a felelős ezért a gazdál­kodásért ? Nyilvánvaló, hogy az il­lető állami gazdaságok, EFSz-ek. emellett azonban a helyi nemzeti bizottságok is. Elmondhatjuk azonban, hogy ma már a járási nemzeti bizottságokban az alkalmazottak egynegyed része a IX. ügyosztályokon, azaz a mező­gazdasági ügyosztályokon dolgozik, úgyhogy itt meg vannak a falvak mezőgazdasági politikája jó irányí­tásának előfeltételei, különösen ami­óta a párt titkárokat állított az összes helyi nemzeti bizottságokba. Gottwald elvtárs itt rámutatott a határvidékek vigasztalan viszonyaira is. és pedig főleg a föld megműve­lése tekintetében. Ez év augusztusá­ban a párt politikai titkársága meg­tárgyalta a határvidék helyzetének megoldására tett javaslatot, melyet a kormány szeptember 3-án jóváha­gyott. A javaslatot először vala­mennyi központi ügyosztály meg­tárgyalta hogy mag-uk tűzzenek ki feladatokat, de közülük sokat máig sem teljesítettek, éspedig maguk­nak a központi hivataloknak elégte­len gondoskodása miatt. Milyen tel­jesítése ez a legfelsőbb szervek ha­tározatainak és milyen az a határ­vidéknek nyújtott segítség, ha így viselkedünk a magunkra vállalt fel­adatokkal szemben? Ez az állami fegyelem megsértése. Az idén tisztogatási akció folyt le, amely több mint szükséges volt, mert voltak olyan esetek, hogy gyak­ran a helyi nemzeti bizottságok földművesek soraiból származó tag­jainak nagyobb fele az EFSz-ek el­len foglalt állást, habár az 1950 feb­ruár 14-én kelt kormányhirdetmány feladatul tűzi kj a helyi nemzeti bi­zottságoknak az EFSz-ekről való gondoskodást és a nekik nyújtandó segítséget. Ez az állapot megváltozik, mert a kerületek jelentik, hogy kevés ki­vétellel végrehajtották a helyi nem­zeti bizottságoknak kulákoktól va­ló Inegtisztítását. Az állami fegyelem és a szocia­lista törvényesség, be nem tartása olyan, mintha például a nemzeti bi­zottságonkban betöltetlenül hagyjuk a funkciókat és tűrjük a nem tel­jes plénumokat, stb. Ha az idén ez irányban a helyzet meg is javult, mégis itt is szükség van javulásra. A nemzeti bizottságoknak nagy feladataik vannak a polgári véde­lem építésében is. A jelenlegi idő­ben a feladat főleg szélése'bbkörü kö­zönségnek a bevonása hazánk aktív védelmébe. Éppen a polgári véde­lemre hárul a szilárd hátországnak, hadseregünk hátvédjének építése és nem szabad arra várni ezzel, hogy bekövetkezzék hazánknak támadó által történő esetleges közvetlen ve­szélyeztetése. A szilárd hátvéd épí­tésére való előkészületet a gyakor­latban már ma haladéktalanul kell megvalósítani. A pártszerveknek a kerületekben és 'járásokban figyelmet és gondot kell fordltaniok a polgári védelem építésére működésük körében, mert ez is az állami fegyelem egyik és­pedig igen jelentős kérdése. Néhány szót még pártunk új alap­szabályzattervezetéhez. Mindnyájan érezzük, belsőleg átéljük, mily nagy újjászületés történik a pártban. Pár­tunk alapszabályzata hasonló lesz a bolsevikok dicső pártjának alapsza­bályzatához, a párttagok minden jogaival, nagy kötelességeivel és az­zal, hogy itt a párt és állami fegye­lem betartásának kötelessége egybe­kapcsolódik a pártban való tagság elvesztését kilátásba helyező fenye­getéssel. Az új alapszabályzat megfelel az SzKP szervezeti szabályzatának. Pártunkra nézve fejlődésének leg­szilárdabb alapfeltételeit jelentik a következetes bolsevizálás irányában. Az áruló és kém Szlánszky és ban­dája olyan elméletet gondoltak ki, hogy, ami a pártot illeti, nálunk a viszonyok nem értek még meg a bolsevik mintakép követésére, ha bár több mint nyilvánvaló, hogy né­pünk semmire sem vágyott oly erő­sen és őszintén, mint arra. hogy a dolgok fejlődése nálunk is úgy ala­kuljon, mint a Szovjetunióban, hogy ugyanazokat az eredményeket ér­jük el, melyeket a szovjet nép. Ez a kívánság kifejezésre jutott már az 1920 decemberi emlékezetes általá­nos sztrájkban a burzsoá köztársa­ságidején és támaszunk volt a meg­szállók elleni harcban. Teljes erővel újra feléledt, amikor a dicső szov­jet hadsereg 1945 májusában Prágá­ba ért. Azonban csak most a Szlánszky T. Bohdanovsky elvtárs felszólalása T. Bohdanovsky elvtárs, a besz­tercebányai SzKP kerületi bizottság vezető titkára vitafelszólalásában többek között a következőket mon­dotta: „A pártszabályzatról szóló vita a besztercebányai kerület valamennyi szervezetében lefolyt. Még egy vita sem volt oly széleskörű és gazdag, mint éppen pártunk alapszabályzatá­ról szóló vita. És ez nem véletlen. Mindnyájan éreztük, főleg az SzKP XIX. kongresszusának benyomása alatt, hogy nekünk is hasonló alap­szabályzatunk lesz, mint az SzKP alapszabályzata. A vita folyamán számos megjegyzés hangzott el. Egyrészt elfogadták őket, mint párt­szabályzatunk módosításait, másrészt az egyes pontokkal kapcsolatban Ši­roký elvtárs megmagyarázta őket. A pártszabályzatunkról szóló vitá­ban a pártmunka számos hiányossá­gát tártuk fel. Kiderült, hogy az éles kritika ellenére is, amely a járási pártkonferenciákon elhangzott, nem tudtuk még helyrehozni az alapszer­vezeteknek a járási bizottság részé­ről való támogatásában levő hiányos­ságokat és nem tudtunk megfelelő támogatást nyújtani a kerületi bi­zottságból a járási pártbizottságok­nak. Pártunk Központi Bizottságának támogatásáról már volt itt szó. Mi ezt a segítséget nagyobb mértékben érezzük, de úgy vélem, hogy helyes volna, ha pártunk Központi Bizott­ságából gyakrabban feltárná azokat a hiányosságokat, amelyek pártpoli­tikai munkánkban előfordulnak és amelyek a leginkább gátolják előre­haladásunkat a szocializmushoz veze.. tő úton. Gottwald elvtárs történelmi beszá­molójában a mezőgazdasági politika kérdéseiről beszélt, rámutatott az el­ért eredményekre ép kitűzte az elő­revezető utat. Kerületünkben is az EFSz-ekről szóló párt. és kormány­határozatok megvilágították a me­zőgazdasági „politika" kérdését, amelyet a Rudolf Szlánszky és társai vezette kártevő kémbánda vitt bq pártunkba. Az EFSz-ekről szóló párt- és kor­mányhatározat után előrehaladtunk". Az elért sikerek után azonban szá­mos elvtársunk elfelejtkezett arról, hogy a párt fő munkája akkor kezdő­dik, amikor a szövetkezet megala­kult, hogy akkor még nagyobb mér­tékben kell támogatást nyújtani az EFSz-nek. Az EFSz-ek érdekében folyó általános agitáció időszakában széleskörű gazdag kádereink voltak, akik általánosan propagálni tudták az EFSz-eket. Amikor azonban az egységes földműves szövetkezet meg­alakult, változásnak kellett beállnia propagandánkban és agitációrikban is. Nem volt elég már, hogy általá­nosságban beszéljünk az EFSz-ekről, mert a parasztok konkrét kérdése­ket tettek fel, hogyan kell megoldani a kollektív gazdálkodás számos bo­nyolult feladatát. És mi nem tudtuk pártunk kádereit gyorsan átirányí­tani a z EFSz-ekben végzendő új mun­kára és a kis- és középparasztok kö­zött végzett munkára. Erre csak most jövünk rá, amikor éppen a párt alapszabályzatáról fo­lyó vita folyamán az EFSz-ben azt hallottuk: nyáron sok ember volt itt, jöttek a járásból, jöttek a kerületből, a központból. És most, amikor a szö­vetkezet megalakul, amikor ezernyi problémánk van, most nem járnak hozzánk. Miért nem jönnek el hoz­zánk, hisz most sokkal örömtelibb nálunk a munka, — megállapítottuk, hogy ennek oka az, hogy elvtársaink nem tudnak válaszolni azokra a kon­krét kérdésekre, melyeket a szövet­kezeti tagok, a kis- és középparasz­tok feltesznek. Ezért a kerületi pártbizottság el­nöksége oktatást szervezett meg mind a pártapparátusban, mind pe­dig a népi közigazgatás és a tömeg­szervezetek szerveiben az EFSz-ek egyes problémáiról. Ki akarjuk küszöbölni azokat a fo­gyatékosságokat, amelyek most a mezőgazdasági politika szakaszán felmerülnek. Azért vannak fogyaté­kosságaink, mert a szocializmus fel­építése nem egyszerű dolog, ezernyi bonyolult probléma van, amelyek na­ponta felmerülnek és amelyek min­dig újak meg újak. Ami az egyik nap új, az másnap az EFSz-ben régi pro­blémaként merül fel. És nekünk elv­társak, mikor már majdnem vala­mennyi kerületünk termelő községé­ben van szövetkezet, ezek a problé­máink még nagyobbak, és annál na­gyobb, felelősségünk a Központi Bi­zottság előtt. Komoly problémák előtt állunk és helytelen volna nem beszélni róluk. Ma már az állatok 30.000 darabnyi teljesszámból mintegy 24.000 van kö­zös istállóban elhelyezve. Nehézsé­geink vannak azonban a takarmány­alapokkal, főleg a magvas takarmá­nyokban. Ezért azt kérjük, hogy a minisztérium hívjon össze tanácsko­zást, ahol konkréten tárgyalnának ezekről a problémákról. Kerületünk déli részeiben némelyik járásit szárazság sújtott, azonban a parasztok maguk hoznak fel érveket, hogyan kell harcolni az olyan jelensé­gek ellen, amikor némelyik ember mindent a szárazságra akar fogni. A kis- és közápparasztok teljes tu­datában vannak, hogy ha a kapita­lizmus alatt szárazság volt, akkor a kis. és középparasztok százai dobra kerültek, mert nem tudtak adót fi­zetni, nem tudtak miből megélni, mert a kapitalista társadalmi rend könyörtelenül elpusztította őket. De most mellettük áll a párt és a kor­mány, amely nehéz helyzetükben tá­mogatja őket. Szeretném még a párt és állami fe­gyelem néhány problémáját érinteni, amelyet eddig gyakran megsértenek főleg az ipari termelés szakaszán. Ez gyakran az elégtelen tervezésből vagy pedig a termelési programm gyakori változtatásából következik. Jóllehet tudjuk, milyen károkat oko­zott itt a kártevő banda, tudatosíta­ni kell azt is, hogy e hiányosságok mögött emberek állanak, akik gyak­ran erre fogják a bűnösséget. Pártunk új alapszabályzatának el­fogadásával fokozódik a felelősség és fokozódnak a feladatok is. Az utóbbi időben rendkívül emelkedett, pártunk tekintélye. Pártunk még szi­lárdabban felzárkózott gottwaldi ve­zetése köré. Meg kell jegyezni, hogy azon nagy feladatoknál, amelyek előt tünk állanak és amelyeket Gottwald elvtárs tűzött ki elénk tíz pontban, szükség lesz kádereink gyorsabb po­litikai és szakmai fejlődésére. A besztercebányai kerületi szerve­zet megbízott engem, hogy pártunk központi bizottságának, Gottwald elvtársnak, aki a besztercebányai bolsevik szervezet megalapításának bölcsőjénél állott, mondjam meg, hogy a besztercebányai kerületi szer. vezet nem marad hátra hazánk szo­cialista felépítésében a világbéke megőrzéséért folytatott nagy harc­ban. (Taps.) Zd. Bludovský elvtárs felszólalása Zd. Bludovsky elvtárs, a plzeni kerületi pártbizottság tagja vitafel­szólaiásában a következőket mondta: A plzeni kerületi szervezet nevé­ben beszélek, amely tántoríthatatla­nul pártunk központi bizottsága mel­lett áll és kész hűen teljesíteni Gott. wald elvtárs utasításait, amint azo­kat beszámolójában kitűzte. A mi kerületünket sem kímélte meg az államellenes összeesküvő köz­pont gaz működése. A plzeni kerü­letben az összeesküvő központ fő ügynöke Lieben-Lomsky volt, akit a kerületi pártbizottság vezető titká­rának helyére ültettek. Lomsky és kiszolgálói igyekeztek megbénítani a kerületi pártszervezet tevékenységét. Fokozatosan megbontották a kerületi bizottságnak és a járási bizottságok­nak összeköttetését az alapszerveze­tekkel, diktatórikus módszereket ve. zettek be a pártba, elnyomták a bí­rálatot és önbírálatot, megbénították a pártszervek döntő szerepét és a széles aktívák gyűléseivel pótolták azt. Hála Švermova és Sling összees­küvők leleplezésének, Lomskyt és la­kájait is leleplezték. A kerületi párt­szervezet megtisztult tőlük és a gott­waldi központi bizottsághoz teljesen ragaszkodó új vezetőséggel megkezd, te az okozott károk helyrehozását és a párt irányelveinek energikus tel­jesítését. A kártevők súlyos gaztettei ellené­re lényegében teljesítettük Gottwald elvtársnak a párt IX. kongresszusa­nak adott irányelveit. Az ötéves ter­vet az iparban 1949-ben 104.7 száza, lékra, 1950-ben 107.6, 1951-ben 100.1 százalékra teljesítettük, 1952-ben feladatainkat az év eleje óta 103.9 százalékra teljesítjük. Ha a terme, lés 1949. évi térfogatát 100 százalék­nak vesszük, 1950-ben akkor 125 százalékot, 1951-ben pedig már 156 százalékot tett ki. A kerület legfontosabb üzemében a plzeni V. I. Lenin-üzemben a ter­melés négy év alatt több mint két­szeresére növekedett. Az alkalmaz­tatás száma iparunkban 16.200 mun­kaerővel növekedett, ebből 8 ezer nö­vel. Az átlagos havi bér fejenként a nehézipari üzemekben 7386 koronát, a könnyűipari üzemekben 4281 koro­nát tett ki az idén. Dolgozóink ma majdnem a felével többet keresnek, mint az ötéves terv elején. Többet vásárolhatnak, jobban élnek. E jő eredmények fölötti örömünk annál is nagyobb, mert a nehézségek egész sora ellenére is sikerült biztosíta­nunk a Szovjetunió számára készült megrendelések teljesítését. Jelentős sikereket értünk el a fel­adatok teljesítése meülett a falunak a szocializmus száméra való megnye­résében. Az EFSz-ek megszilárdítá­sáról és további fejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározatig három év alatt 443 EFSz t alapítottunk. Ez év júniusától október végéig további 352 községben nyertük meg a dolgo­zó parasztokat az EFSz-ek megalakí­tására. 1952 október Sl-ig 795 EFSz működik kerületünkben, melyekben 184.113 hektár földterületen 19.611 földműves dolgozik. Ez a terület a kerület mezőgazdasági földjének fele. Jellemző, hogy az idén az EFSz-ekbe tömegesen lépnek be a közép par asz­vezette államellenes összeesküvő központ eltávolításával és felszámo­lásával tud pártunk teljesen erre az útra lépni és Gottwald elvtárs ve­zetésével eljutni e célhoz, amint er­ről mindnyájan, az egész párt, egész népünk mélyen mag vagyunk győ­ződve. (Taps.) tok is, akik kb. 40 százalékát teszik az összes szövetkezeti tagoknak. Minden sikerünket a párt alapszer­vezetei jobb munkájának köszönhet­jük, melyeket a járási bizottságok és a kerületi bizottság rendszeresen se­gítenek aktivisták is előadók kikül­désével. A pártszervezetek ismét visszanyerik vonzóerejüket, amiről a legutóbbi időben több párttagjelölt­ségre beadott jelentkezési ív is ta­núskodik. Nemcsak sikereink vannak azon­ban. Munkánkban a hibák és hiá­nyosságok egész sorát is észleljük, melyek leleplezésére és kiküszöbö­lésére törekszünk. Komoly - a helyzet néhány más üzemünkben. Konkrét példán akarok erre rámutatni, A gőzturbinák 1952. évi szállítási tervének kialakításá­ban a fűtőanyag és energetikai mi­nisztérium olyan követelményt rótt a V. I. Lenin-üzemre, amelyet maga a minisztérium sem biztosított jól. A turbogenerátort, amelyet az elvtársak a V. I. Lenin-üzemben Ide­jében elkészítettek 16 és" 30 órás műszakok bevezetésével, nem hozhat­ták üzembe azért, mert a kazánt, amelyet a brünni melegítőházba Hra­dec Královéről kellett volna szállí­tani, csak 1953 decemberére tervez­ték. Világos, hogy az ilyen ,,ez is terve­zés" mellett azután könnyen megtör­ténhet, hogy egész üzemek mint pl. gözmozdonygyárunk hetekig anyag nélkül maradnak. Ki merjük monda­ni, hogy Lenin-üzemi dolgozóink mai munkalendülete mellett a gépüze­mekben egy korona beruházás nélkül is legkevesebb 20 százalékkal tud­nánk fokozni a termelést, hia á nehéz gépipari minisztériumból biztosítanák a folyamatos anyagszállítást. Nagy gondokat okoz nekünk nyu­(Folytatás az 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom