Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-21 / 250. szám, kedd

142 U J 520 1952 október 22 A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz közgyűlésének általános vitájában brace« (főátkarolás) jellemző elne vezés alatt lefolyt hadgyakorlatai tanúskodnak. Az Amerikai Egyesült Államok, amely mii ismeretes, vezető szere­pet játszik ebben a tömbben, még jobban fokozta a fegyverkezési ver senyt, kiépítette l.adiiparát és egy-b széleskörű katonai rendszabályokat is foganatosított. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei különös figyelmet fordítanak új szárazföldi, haditen gerészeti és légitámaszpontok épi tésére idegen területeken. Ezek az újonnan épülő amerikai támaszpon tok Kanadában, Grönlandon, Izlan don, Norvégiában Dániában, az Azori. szigeteken. Francia-Marokkó­ban, Tripoliszban, Szaúdi Arábiában, Törökországban, Transzjordániában, Japánban és még egész sor más or szagban — mint ezt nyíltan világgá kürtölik — a Szovjetunió, a Kínai Népi Köztársaság és az európai né pi demokratikus országok ellen irá­nyulnak. Megjegyzendő, hogy Nyugat. Európában is számos amerikai tá­maszpont épül. így például Anglia ban jelenleg 26 amerikai légi és egyéb támaszpont van. Anglia ma már lényegében teljesen az ameri­keiak légitámaszpontja. Köztudomá­sú, hogy az északatlanti tömb lisz szaboni tanácsülése elhatározta, hogy — főként az Amerikai Egye sült Államok számlájára — egész sor nyugateurópai országban, a tömb tagállamaiban, nagy légitá­maszpont hálózatot létesítenek, mintegy 20C repülőtérrel. Ezek té nyek. A tények arról beszélnek, hogy az imperialista táborban foko­zódott az új világháború előkészí­tésének üteme, amit azzal a hazug propagandával takargatnak, hogy a világot a Szovjetunió részéről állí. tólag veszély fenyegeti. Az atlanti tömb agresszív tervei­ről meggyőzően beszél, hogy a tömb­ben résztvevő országokban és főként az Amerikai Egyesült Állaimokban, idén mindinkább emelkednek a ka­tonai előirányzatok. Az Amerikai Egyesült Államok katonai kiadásai az 1952—1953. költségvetési évben, az 1937—1938, költségvetési évhez viszonyítva, több mint 58-szorosuk. ra emelkedtek és ma ezek a kiadá­sok az Egyesült Államok egész költségvetésének 74 százalékát te­szik ki, míg 1937—1938 ban az Ame. rikai Egyesült Államok katonai ki­adásai a költségvetésnek 14 száza­lékát alkották. Az amerikai költségvetés óriási összegeket irányoz elö az atom. fegyver gyártására, az atomiparnak — »ennek a milliárdos üzletnek« — kibővítésére, ahogy Amerikában mondják Ez az üzlet óriási profitot hož az amerikai monopolistáknak. Megjegyzendő, hogy az atomfegy­ver .gyártására fordított előirányza­tok 1952-ben kétszeresen felülmúl­ták az 1951. évi előirányzatokat és a következő évekre újabb növelé. süket helyezik kilátásba. Ezek a tények eléggé leléplezik az Egye­sült Államok vezető politikusainak hazug szószátyá-kodását. az általuk és szövetségeseik által az Egyes "t Nemzetek Szervezetében előterjesz­tett különféle terveket, amelyek állítólag az atomfegyver eltiltására irányulnak. Ezért nem véletlenek azok az erőfeszítések, amelyeket az Ame­rikai Egyesült Államok kormánya az atomfegyver gyártásának továb­bi növelésére fordít. Míg 1945—46­ban a nyilvánosságra hozott adatok szerint az atomfegyver gyártására 418 millió dollárt fordítottak, .1950 —1951 ben pedig 897 millió dollárt, addig a mostani, 1952—1953. évben, az erre a célra fordított kiadások elérték a 1.7 milliárdos évi szinvo­nalat és a következő két évben eze­ket a kiadasokat 3 milliárd dolláros összegben tervezik. Ezek az adatok elegendők ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, misze­rint az Amerika: Egyesült Államok uralkodó körei nemcsak az atom. fegyver betiltását, de még csak az atomfegyver gyártásának csökken, tését sem tervezik és hogy az Ame. rikai Egyesü" Államok hivatalos képviselőinek mindennemű olyan nyilatkozata, hogy készek az atom­fegyver eltiltására, elejétől-Végig hazúg és kizárólag csak a hiszékeny és az együgyű emberek megtévesz­tését szolgálja. (A. J. Visinszkij elvtárs beszédé, nek befejező részét legközelebb kö­zöljük.) Hz ersieriítai-angol többség iogsértő lépése az ENSz közgyűlés mandáfumbizottságának ülésén mennyi hadifogoly hazatérését, Ki­véve azokat, akiket büntetőjogi fe­lelősségre vonnak, az általuk elkö­vetett bűntettekért. Az amerikaiak azonban megsértve ezt az egyez­ményt, nem hajlandók teljesíteni az egyezménynek ezt a követelményét, jóllehet az egyezményt az ameri­kai kormány aláírta. Amint már említettük, az amerikai kormány jogtalanul, semilyen erőszakos esz­köztől vissza nem riadva, rostálta a hadifoglyokat és olyan nyilatkoza­tokat zsarolt ki tőlük, hogy nem kívánnak hazatérni. Az amerikai parancsnokság sortűzzel fojtotta el a koreai és kínai hadifoglyok tilta­kozását ez ellen az önkény és jog talanság ellen — amint ez Kocsedo­szigetén történt. Ezek a sortüzek még most sem szűntek meg az amerikai hadifogoly táborokban. A történelemben még nem fordult elö, hogy a nemzetközi jogot ilyen súlyosan megsértették volna. Ezen az ülésszakon ismét az a feladat áll a közgyűlés előtt, hogy meg­oldja a koreai kérdést. A békesze­rető népek, amelyek létrehozták a vUág békéjéért folyó harc hatalmas arcvonalát, egyre állhatatosabban és elszántabban követelik, hogy ves­senek véget a koreai háborúnak, követelik az imperialista agresszo­rok megfékezését és' egyre inkább szembeszállnak az egrsszív amerikai politikával. A közgyűlés kötelessége megol­dani ezt a feladatot, még hozzá az Egyesült Nemžetek Szervezete alap­elveinek megfelelően. A lengyel küldöttség által benyúj­tót javaslatok ebben a kérdésben teljesen megfelelnek a közgyűlés előtt álló célnak. Mi melegen támogatjuk lengyel kollégáinknak azt a javaslatát, hogy fel kell hívni £ közgyűlést, ja­vasolja a hadviselő feleknek: hala­déktalanul szüntessék meg a szá­razföldi, a tengeri és a légi had­müveleteket. Mi melegen támogatjuk azt a ja­vaslatot. hogy a nemzetközi jogsza­bályok értelmében minden hadifog­lyot szállítsanak vissza hazájába. Mi melegen támogatjuk a len­gyel küldöttségnek azt a javaslatát, hogy két-három hónapon belül von­ják ki Koreából a külföldi csapato­kat, köztük a kínai népi önkéntes egységeket is és békés úton ren­dezzék a koreai kérdést Korea egye­sítésének szellemében, amit maguk a koreaiak valósítanak meg egy bi zottság megfigyelése alatt, amely­ben a közvetlenül érdekelt felek és más, olyan, államok vannak képvi­selve, amelyek nem vesznek részt a koreai háborúban. íme, a szovjet kormány vélemé­nye szeri/it ez a koreai kérdés ren­dezésének útja. íme, a nemzetközi helyzet jelenlegi feszültsége meg­szüntetésének, a béke megőrzésének és a nemzetközi biztonság megszi­lárditásának egyik hatalmas esz­köze. A szovjet küldöttség teljes mér­tékben osztozik abban a felháboro­dásban, amelyet a világ becsületes embereiben keltett az a tény hogy az amerikai fegyveres erők bakté riumfegyvert alkalmaznak a koreai és kínai nép ellen A szovjet kül­döttség teljes egészében támogatja a lengyel küldöttség javaslatát. A militarizálás amerikai politiká ja — a népek elnyomorításának, más országok kirablásának politiká­ja. Tavaly fokozódott a.z agresszív északatlanti tömbnek .az új világ­háború előkészítésére irányuló tevé­kenysége. Ennek a tömbnek az or szágaiban eszeveszett fegyverkezés folyik. Erőfeszítések történnek új had seregek szervezésére és arra, hogy nyugaton és keleten agresszív ka tonai szövetségeket szervezzenek. Idén, főként az Amerikai Egyesült Államok erőfeszítései folytán, az északatlanti tömbbe új országok kapcsolódtak be: Törökország és Görögország. Ebben a tömbben ténylegesen Nyugat-Németország és Jugoszlávia is résztvesznek — mint az Amerikai Egyesült Államok hűbéresei. A nyugati hatalmak, élükön • az Amerikai Egyesült Államokkal idén aláírták £ bonni különszerződést Adenauer kormányával. Eá a szer ződés nyílt katonai szövetséget je lent, legalizálja a német militariz­mus újjászületését, a nyugatnémet­országi zsoldos hadsereg felállítását Hitler.fasiszta tábornokok vezetésé vei. Ezután szerződést írtak alá Nyugat-Németországgal az úgyne­vezett »európai védelmi közös ség ­röl«, amely ugyanennek a célnak az elérését szolgálja. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei fokozták a közép és közelkeleti országokra gyakorolt nyomásukat az úgynevezett »föld­közi-tengeri szövetséges parancs. nokság« megalakítása végett, továb­bá a végett, hogy bevonják ezeket az országokat az északatlanti tömb­be és éz országok területét más gyarmati, és függő országok teriile téhez hasonlóan katonai támasz pontok létesítésére használják "el, lakosságukat pedig embererőtarta­lékként az új világháborúban, amely­re készülődnek. Ezzel kapcsolatban arra hivatkoznak, hogy ilyen »pa. rancsnokságot« állítólag a Szovjet, unióval szembeni védelem céljából kell megszervezni, mert a Szovjet­unió állítólag fenyegeti ezeknek az országoknak a biztonságát. De az ilyen hivatkozásokból kilóg a lóláb. Az ilyen hivatkozások képtelensé­gének teljesen világosnak kell len nie, mert a Szovjetunió azoktól a hatalmaktól eltéröleg. amelyek meg szokták, hogy a közép- és közelke leti országokra, mint gyarmataikra tekintsenek, ezekkel az országokkal szemben olyan politikát folytat, amely teljesen megfelel a közel- és a középkeleti népek alapvető nem. zeti érdekeinek és egyben valameny­nyi békeszerető nép érdekeinek. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó "körei a mult évben egész sor latinamerikai országra (Brazí­liára, Kolumbiára és másokra) »kölcsönös biztonsági egyezmény« néven egyezményeket tukmáltak. Ez egyezmények valódi értelmét még a latinamerikai burzsoá sajtó is ilyen szavakkal határozta meg: »Brazíliát háborúra mozgósítják«. Az amerikai uralkodó körök ugyan csak ilyen, a népek megtévesztésére kiagyalt ürüggyel, az Amerikai Egyesült Államok »védelmének« ürügyével, Ujzélanddal és Ausztrá­liával megkötötték a csendesóceáni egyezményt, ezeket a területeket az Egyesült Államok biztonsága szem­pontjából „létfontosságú területek nek« nyilvánították, nóiha mint is meretes, azok az Amerikai Egye­sült Államoktól többezer kilométer­re vannak. Az 'szakatlanti tömb egyben az Amerikai Egyesült Államok vezeté­sével nagyszabású haditengerészeti és légi hadgyakorlatokat tartott, amelyek nyíltan provokációs jelle gűek voltak a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal szemben, mint erről többek között az észak - tlanti tömb nyolc résztvt vő országúban nemrégiben >,Main Az ENSz közgyűlés mandátumbi­zottságának október 17-i ülésén a bizottság a libanoni Dzsemil Makka­dit választotta meg elnökének. Ez­után a bizottság a titkárságnak az ENSz mostani ülésszakán résztvevő képviselőkről szóló jelentéseit kezd­te megvizsgálni. Svédország képvi­selője kijelentette, hogy a Kuomin­-tang képviselői meghatalmazásának jóváhagyásánál tartózkodik a szava­zástól, mert Svédország támogatja a diplomáciai kapcsolatokat Peking­gel és a „formózai kormányt" nem tartja Kina képviselőjének. Zarubin, a Szovjetunió képviselő­je rámutatott arra. hogy a Kuomin­tang-klikk képviselőit nem lehet a kínai nép képviselőinek tekinteni, majd a következő határozati javas­latot terjesztette elő: „A közgyűlés, miután megvizsgálta a Szovjetunió küldöttségének azt a javaslatát, hogy ne ismerjék el az ENSz köz­gyűlés VII. ülésszakán a Kuomin. tang-Csangkajsek-kormány képvise­lőinek meghatalmazását, elhatároz­za, hogy nem tekinti érvényesnek az . úgynevezett Kuomintang kor­mány képviselőinek az ENSz köz­gyűlés VII. ülésszakára szóló meg­hatalmazását. mert ez nem felel meg az ENSz közgyűlés ügyrendi sza- | bályzatának 27. pontjában foglacit követelményeknek,;' Burma képviselője támogatta a Szovjetunió küldöttének javaslatát és kijelentette, hogy Burma csak a Kínai Népköztársaság képviselőjét ismerheti el. Felhívta a bizottságot, hagyja jóvá a szovjet határozati ja­vaslatot. Ekkor Gross, az Egyesült Álla­mok képviselője szólalt fel. Támad, ta a Kínai Népköztársaságot és az Amerikai Egyesült Államok nevé­ben azt ajánlotta, javasolják a köz­gyűlésnek, hogy halasszák el a mos­tani ülésszakról mindazokat a ja­vaslatokat, amelyek a Kuomintang képviselőjének kizárásáról vagy a Kínai Népköztársaság képviselőinek felvételéről szólnának. \Panama és UJ-Zéland támogatta az Egyesült Államokat. Az Egye­sült Államok javaslatát hat szava­zattal jóváhagyták, a Szovjetunió, Burma és Svédország ellene szava­zott. Zarubin követelte, hogy a bizott­ság vegye fel a szovjet határozati javaslatot az ülés jegyzökönyvébe, valamint a közgyűlés bizottságának jelentésébe s hogy az elnök járuljon ehhez hozzá. Az Egyesült Államok szüntesse be az embertelen baktériumfegyver alkalmazását A szovjet küldöttség foglalkozni kíván azzal a kérdéssel, hogy az amerikai csapatok Koreában bakté. riumfegyvert alkalmaznak. Az Amerikai Egyesült Államok hivatalos képviselői tagadni igye­keznek, hogy az amerikai fegyveres erők ezt az embertelen fegyvert al­kalmazzák. De az a nagyszámú tény amelyet elfogulatlan nemzetközi bi­zottságok — a Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetségének Bi­zottsága, a nemzetközi tudományos bizottság, hét állam (Anglia, Bra zília. Olaszország, Kina, a Szovjet­unió, Franciaország, Svédország) képviselői — állapítottak meg, íz amerikai intervenciósokra rábizo­nyítja ezeket a rendkívül súlyos bűncselekményeket. A bizottság jelentésében az egész világ előtt leszögezi, hogy meg kel­lett hajolnia a bizonyítékok előtt és meg kellett állapítania, hogy ilyen embertelen módszereket valóban al­kalmaznak, bár a világ népei általá­nosan elítélik őket A bizottság kijelentette: „Korea és Kína népe valóban bak­teriológiai fegyverek célpontja volt. Ezeket a fegyvereket az Egyesült Államok fegyveres erői alkalmazták nagyszámú különféle módszert használva fel erre a célra. E mód­szerek némelyike a japán hadsereg által a második világháborúban al­kalmazott módszerek továbbfejlesz. tésének látszik." Ezt foglyul ejtett amerikai tisz­tek: O'Neal. Enoch, Quinn és Knisch is megerősítették, akik közvetlenül résztvettek olyan bombák repülő­gépről való ledobásábari, amelyek baktériumokkal — veszélyes fertő­ző betegségek hordozóival — voltak megtöltve és a békés lakosság tö­meges megsemmisítését szolgálták. Kínában kiállítást rendeztek az amerikai csapatok baktériumhadvi­selésére vonatkozó tárgyi bizonyíté­kokból. A kiállítás öt termében több mint 500 okmány, fénykép és egyéb anyag szerepel. Ezek, uraim, tények, szilárdan megállapított tények, ame lyeket semmiféle hazugsággal, csa. lássa] és rágalommal nem lehet megmásítani Az Amerikai Egyesült Államok kormánya szavakban tagadni igye kezett ezeket a tényeket, ugyanak­kor azonban nem hajlandó ratifikál­ni a baktériumfegyver alkalmazásá­nak eltiltásáról szóló 1925. évi gen fi jegyzökönyvet, amit az Amerikai Egyesült Államok is aláírt. Ezzel nyilvánvalóan szabad kezet kiván magának biztosítani a baktérium fegyver további alkalmazásához. Az Amerikai Egyesült Államok hivata­los képviselői, mint például Alden White tábornok, az amerikai vegyi­harcos szolgálat vezetője, dicséri a baktériumfegyvert, mint „a hadvise­lésnek olyan gyakorlati formáját, amely óriási lehetőségekkel rendel­kezik." Ezt a fegyvert az. Egyesült Államok, a tábornok szavai szerint „nem hagyhatja figyelmen kívül", annál is inkább, mert ez a fegyver „olcsó és egyszerű". Nem véletlen, hogy a baktérium, fegyvernek ezekben a körökben nagy figyelmet szentelnek és az sem vé­letlen. hogy az amerikai egyetemek — így például a kaliforniai egye­tem — külön foglalkoznak annak a problémának a megoldásával, mi­lyen módon lehet a pestist permete­zés útján elterjeszteni. Az Amerikai Egyesült Államokban a baktériu­moknak döntő jelentőséget tulajdo­nítanak a háborúban. „A baktériumok, nem pedig a tá­bornokok nyerik meg a háborút! .. ." — jelentette ki Creasy tábornok, az amerikai hadsereg vegyiharcos had­teste kísérleti osztályának vezető­je. Ezek a szavak jellemzők a mai amerikai ^politikára. Az sem véletlen, hogy — különö­sen az elmúlt évben — fokozott munka kezdődött a baktériumok szaporítási módszereinek tökéletesí. tésével kapcsolatban, amivel egész sor amerikai tudományos és kor­mányintézmény foglalkozik. Virulom sebb baktériumokat válogatnak ki és tökéletesítik a baktériumok ter­jesztési eszközeit. A baktériumfegyver koreai alkal­mazásával az amerikai imperialisták nemcsak a békés emberek tömeges megsemmisítésének bűnös célját, ha­nem azt a célt is követik, hogy a gyakorlatban ellenőrizzék e fegyver hatását, gyakorlatozzanak e fegy verrel, meghatározzák — Pace ame­rikai hadügyminiszter szavai sze. rint — „a lényegbevágó katonai problémák megoldásához szükséges módszerek és eszközök értékét. . ." Az amerikai agresszorok ilymódon Korea földjét kísérletként használ­ják fel a haláltokozó baktériumok hatásosságának kipróbálására. Az erkölcsi hanyatlás végső hatá­ra ez! A szovjet küldöttség szükségesnek tartja, hogy kiemelje annak a javas­latnak .nagy jelentőségét, amelyet a lengyel küldöttség terjesztett elö és amely felhívást tartalmaz az 1925. | évi genfi jegyzökönyvet nem ratifi­kált. vagy e jegyzőkönyvhöz még nem csatlakozott államokhoz, hogy csatlakozzanak hozzá, illetve rati­fikálják azt. Ez elsősorban az Egye sült Államokra vonatkozik, amely mindeddig elutasította a genfi jegy­zőkönyv ratifikálását. Az ENSz jelentése Nyugat-Európa bánya- és gyárinari termelésének visszaeséséről A „Presse" cimű burzsoá lap ír­ja: „Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének legújabb havi jelentéséből kitűnik, hogy Nyugat-Európa bánya és gyáriparának termelése 1952 má_ sodik negyedében ismét visszaesett. Belgium, Dánia, Hollandia és Svéd­ország ipari termelése 1—7 száza­lékkal csökkent a tavalyi év hason­I ló időszakához képest. Angliában mintegy 7 százalékkal alacsonyabb a termelés, mint 1952 első évnegye­dében". A jelentés a továbbiakban kényte_ len elismerni, hogy a Szovjatunió­ban ezzel szemben jelentősen emel­kedett az ipari termelés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom