Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-30 / 232. szám, kedd

4 I

II SZŐ" 1952 szeptember 13 I Az ttjítómozgalom fejlődése szilárd alapja a terv tejesítésének a nagyszombati Kovoszmaltban Yz üzem dolgozói új felajánlásokkal köszöntik az SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívását • HA FIGYELEMMEL KlSÉKJÜH . üzemeink dolgozóinak a szocialista I munkaversenyhez való viszonyát bátran mondhatjuk, hogy dolgozó I ink többsége megértette a szocialisI ta verseny fontosságát s egyre széI lesebb méretekben örömmel, lelkeseI déssel kapcsolódik bele. Azok a dolgozók, alcik még tegnap egyszerű falusi emberek voltak, I holnap már az egyre kibontakozó szocialista munkaverseny zászlóvíI vöivé válnak. Szívügyükké lett a I munkaverseny széles méretekben való kiterjesztése és tettrekész új szocialista emberekké, többszörös újiI tókká, éimunikásoikká formálódnék át. Az új szocialista korszak kováI csai ezek, akik a hös szovjet dolgozók példája nyomán harcolnak a I maradiság ellen és gyors ütemben bátran előretörve, a legnagyobb lelkesedéssel térnek át a szovjet sztaI hanovisták élmunká.smódszereinek elsajátítására és alkalmazására. Ez a lendület szocialista hazánk iparoI sításának meggyorsítását e annak további kifejlődését hozza magával, I ami szorosan összefügg a dolgozók I jólétének emelkedésével. Ilyen nagyszerű szocialista verI senylendület bontogotja szárnyait a I nagyszombati Kovoszmalt dolgozóiI nál is. A múlt években kezdetén volt a mozgalom, sokan nem értették meg úgy a munkaverseny kifejlesztésének jelentőségét, fontosságát, mint ma, amikor szocialista hazánkban a leg'szélesebb méretekben kap-, csolódnak be üzemeink dolgozói, közöttük a nagyszombati Kovoszmalt dolgozói is, a versenybe. EZ ÉV ELEJÉN még csak páros versenyről beszélgettek a nagyszombati Kovoszmalt dolgozói. De ez a páros verseny elég volt ahhoz, hogy az üzem dolgozói megértsék a verseny jelentőségét és szívügyükké váljon annak továbbfejlesztése. Egyre többen kapcsolódtak be a versenybe, aminek eredményeképpen ma már csoportok, műhelyek és műhelyek közötti komplex brigádok versenyeznek egymással. Ez a verseny, a komplex brigádok közötti szocialista munkalendület, arról tesz tanúbizonyságot, hogy a Kovoszmalt dolgozói megértették Pártunk és kormányunk határozatának komoly jelentőségét és tudatában vannak annalk is, hogy az életszínvonal úgy emelkedhetik, gyermekeik jövőjét továbbra is úgy biztosíthatják, ha fokozzák teljesítményüket a termelésben és minél olcsóbban, minél többet és jobbat gyártanak népgazdaságunk részére. Kemény, fáradságot raam ismerő munkát követel e cél elérése. Latba keil vetni az üzem dolgozóiinak minden erejüket, hogy megbirkózzanak a rájuk rótt feladatokkal s a kitűzött határidő előtt, december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig sikeresen teljesítsék; évi tervüket. Itt azonban meg kell Említeni, hogy a nagyszombati Kovoszmalt dolgozói nem elsőizben bizonyítják már be, hogy megállják helyüket, beváltják adott szavukat, amit a versenytáblán feltüntetett nevükkel gyakran bebizonyítanak. K Hogy bíznak az erejükben, ai ta legjobban igazolják augusztusba it, tett legújabb kötelezettségvállalá ó- saik, amikor az üzem technikusa s- val, mestereivel, vezetőivel karöltv é- elhatározzák, hogy méltóképpen ke e- szülnek fel a Nagy Októberi Szoclf lista Forradalom 35. évfordulójáná és a Szovjetunió Kommunista (boi k sevik) Pártja XIX. kongresszusána •5 megünneplésére. í- Az első és a második műhely dol a. gozói kötelezettséget vállaltak, hog: i- legkésőbb november 15-ig teljesíti: >- évi tervüket. Ehhez a vál'.alásukho í- csatlakoztak a 140 és 133 számit műhelyek dolgozói is, valamint szerszámmtihelyben dolgozó elvtár i- sak, akik többek között célul tűztél 1- ki azt is. hogy Kuznyecov munka a módszerének alkalmazásával az e' n végéig többezer koronát megtaka 1- ritanak és a komplex anyagtakaré t- kosság harmadik időszakának beve zetéséhez való szükséges szerszámo z kat öt nappal előbb készítik el. )- HASONLÓ FEL A J ANLÁ SOKAI Í tettek a többi műhelyek dolgozói is 1, Zhybo András, Diener József, Cser k ny, Figedi, Polesánszky Márton é: János, Seszták Rudolf elvtársak. A - fémlemezkészítő műhely alkalma3, zottai Ondrus József elvtárs vezeté . sével felajánlották, hogy mindanyt nyian a rendes munkaidőn túl ledőlc goznak 200 órát a Virena típusú ú; . mosógépek gyártásán, A radiátorműhely hegesztőinek kollektívája . felajánlotta, hogy az ötéves terv ne.. gyedik évét a megszabott határidő . előtt, december 15-ig teljesíti. Több t adminisztratív dolgozó felajánlotta, hogy többezer ,órát ledolg'oznak az 5 új gyártási ágban a népi mosógépnél. Ennek termelésénél már eddig , több mint 5500 munkaórát dolgoztak le, de törekszenek, hogy ezt 6000 [ munkaórára növeljék. A pénzügyi, műszaki és a bérszámvitelben dolgozó elvtársak kötelezettségvállalást tettek, hogy e termékfajta ' tartási céljaira munkaszakaszukról öt elvtársat felszabadítanak. Felajánlották azt is, hogy ezen elvtársak helyett munkaidőn túl végzik el a munkát, hogy eltávozásuk következtében ne forduljon elő semmiféle lemaradás. Kötelezték magukat arra is, hogy munkaidőn kívül 1500 kg hulladékpapírt gyűjtenek össze. A főteéhniológiai osztályon dolgozó elvtársak szintén felajánlást tettek, hogy 1200 órát dolgoznak le azon a munkaszakaszon, ahol a legnagyobb szükség lesz rá, s ezenkívül nyolc alkalmazottat szabadítanak fel a villanymosógépek gyártásának begyakorlására. M-i ebből ,a tanulság ? Minek köszönhető az, hogy a nagyszombati Kovoszmalt dolgozói az év elejétől állandóan 100 százalékon felül telje, sitik havi tervüket és ennek biztosítására nap-nap után értékes kötelezettségvállalásokat tesznek, amelyek teljesítésén vállvetve dolgoznak. Henzel András vasöntö mester így nyilatkozik: Eddig elért sikereinket, eredményeinket annak köszönhetjük, hogy jól megszerveztük a munkát és megvan a legszorosabb elvtársi együtt- | működés a dolgozók, mesterek és az üzemvezető technikusok között. Minden egyes munkás és vezető tudja, hol a helye, mi a kötelessége. Nem kell senkit nógatni a munkára, mert örömmel és lelkesedéssel dolgozik mindenki. Ma már nem lehetne egy üzemben sem találni olyan munkást, aki ne viselné szívén a rábízott munkát, aki ellőgná a műszakot. Mi sem fényesebb bizonyítéka annak, hogy a nagyszombati Kovoszmalt dolgozói lelkesen dolgoznak és szívükön viselik munkájukat, mint az, hogy az anyagtakarékossági versenyben az év elejétől tervezett 215.201 kg nyersvas és egyébb hulladék vasanyag megtakarítását már eddig túlteljesítették 267.84S kg-ra, ami azt jelenti, hogy 4,403.000 koronát takarítottak meg üzemünknek. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK jórészben annak köszönhetők, — mondja Jaura Miklós, a nagyszombati Kovoszmalt üzemvezetője, — hogy üzemeink tt&j-^ozöi a mai napig közel 500 különféle újítási javaslatot nyújtottak be. Ezek az észszerű újítási javaslatok komoly segítséget nyújtanak, mert egy kiubkályhánál például nyolc kilogramm nyersanyagot takarítunk meg, ami pénzre átszámítva többszázezer koronát tesz ki. Hasonló sikereket érnek el a kovoszmalt dolgozói az öntödében is. Itt is szocialista munkaversenyben dolgoznak és valamennyien kötelezettséget vállaltak, hogy az eddiginél is nagyobb súlyt fognak fektetni az anyag minőségére, hogy teljesen selejt nélkül dolgozhassanak. Érdemes megemlíteni Ilencsik Ferdinánd gépvasöntőt és Zahar Emil mag-készítő elvtársakat, akik mind ketten 140—150 százalékra, sőt gyakran azon túl is teljesítik normáikat. Az öntödétől nem messze a bádogosműhelyben dolgozik Kovács János, élmunkás. Kovács elvtárs azok közé tartozik, akikre azt szokták 'mondani: „Kicsi a bors, de erős." Le kell szögeznünk, hogy Kovács elvtárs is ilyen. Kitartó, szívós munkás aki nem egykönnyen ijed meg a nehézségektől. Ha valami hib'ö. csúszik munkájába, nehézségek adódnak elő, ő hamar megtalálja annak orvosságát és rövid időn belül megszünteti a bajt. Társai megbecsülik és mindig szívesen fordulnak hozzá segítségért, mert tudják, hogy jó szakmunkás és hosszú működési ideje alatt szerzett tapasztalataialapján nagy segítséget nyújthat tanácsaival a műhely dolgozóinak. Kovács elvtárs érdeklődésemre elmondja, hogy a munkaverseny fellendítésében nagy szerepet játszott az, hogy az üzemükben dolgozó párttagok, élmunkások és az üzem vezető technikusai elmélyítették a nép nevelő felvilágosító politikai munkát a dolgozók között, ami tulajdonképpen szilárd alapja, mozgató rúgója a szocialista munkaversenynek, a műszak gazdaságos kihasználásának és a munkafegyelem megszilárdításának. Karcagi László. munka gazdag gyümölcsét, úgy és akkor, ahogyan az író költő barátja, Petőfi Sándor megírta: Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, . Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor módhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! És mi a csehszlovákiai magyar dolgozók nevében ígérjük, hogy hazánkban, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban barátságunk és közös munkánk gyümölcseként a közös úton, a,melyen dicső pártunk, Csehszlovákia Kommunista ! Pártja és annak bölcs vezére, Gott; wald elvtárs vezet, megteremtjük a Kánaánt. szovjet agrobiológia úttörői sikeresen megvalósítják az író álmát és ma Szibéria földjén a micsurinisták piros almái mosolyognak a szibériaiakra. Bőséges gyümölcstermésük van a valamikor kopár földön, s bőségesen csöpög a nektár a szibériai szőlőből. Egy új világ tárul a szibériai nép elé, boldog, gazdag életet élnek a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusának előestéjén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évében, a sztálini korszakban, ugyanúgy, mint a Szovjetunió többi nemzetei, olyan életet, amilyenről az író álmodott. Jókai szobrának visszaállítása a szlovák nemzet fiai részéről ma élő bizonyság arra, hogy a mi nemzeteink, amelyek "lindultak a szocializmus útján, M jövőben ugyancsak j megtalálják a barátság és közös dóan zöldül valami, aminek gyökere I nem vész ki soha". Ez jellemzi Jókai hitét és szeretetét a szabadságharc, a szabadság I harcosai iránt. Jókai képzelete messze túlszárnyal a valóságon, sokszor naiv, de kellemesen hat csapongó képz^löereje. De ime, egy század: a feudalizmus megszüntetése, a cárizmus megbuktatása, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Sztálin népe megvalósítja I azt, amit csak az író, költő fantáI ziája tudott elképzelni. A „Szabadság a hó alatt" című regényében ugyanis egy helyütt arról ír Jókai, hogy Szibéria földjén nagy tervekkel foglalkoznak, eredményes föld- és kertművelést készülnek megvalósítani és a szibérialak bort akarnak termelni és szioériai bort akarnak fogyasztani. És ime. a *s kapitalizmus megdöntése után a könyv 318.000 példányban. Ebben az évben augusztus végéig máj' 42 I könyv jelent meg 340.000 példányban, Jókai „Szabadság a hő alatt" I című könyvét 1950-ben kiadtuk, Fucsík könyvét két kiadásban kiárusították, ugyanúgy Olbracht „Annáját" két leadásban, Nikola- I jevna „Aratás" című könyve máä sodszor jelent meg, Azsájev „Tá- I : c vol Moszkvától" című könyvét 20 I • ezer példányban árusították ki. I ) ! Mindez szoros összefüggésben I 1 van azzal a ténnyel, hogy ma, itt I ezen a helyen a szlovákiai írók i kezdeményezéséből újra felállítják I 1 I Jókai szobrát. Mindez világosan Í j megmutatja azt, hogy Pártunk I i irányvonala a nemzetiségi kérdésben I i következetesen vezeti országunk 1 népeit, nemzeteit a proletár nemzet, t köziség útján, hogy napról napra I t erősödik a szlovák és magyar dol- I é gozók megbont.!- atlan barátsága. Jókai egyike volt a legterméke- I c nyebb magyar íróknak. írói pályája = félszázadná', hosszabb időre terjed I r 1846-tól 1904-ig. 1825-ben szüle- b tett, hosszú életpályájából 10 esz- k tendőt töltött a forradalmas má- I h ciust előkészítő korszakban. Pető- e fi baráti köréhez tartozott, tag-ja a volt a Tizek társaságának. Másfél I s éven át tanúja a 48-as—49-os ese- ti ményaknek, ezeket 54 esztendővel éli I a túl. Végigtapasztalja az ellenfor. I j

( radalom és az ellenforradalmi erők- I kel kompromisszumot kötő feudális, I S| kapitalista világot. A 49-es köztár- I n sasági kormány székhelyén, Debre- I n ceaiben újságíró, azonban ekkor az I úgynevezett békepárt oldalán áll. I Mindamellett elkíséri a kormányt I ^ egészen Aradig. A forradalom hő- n_ seiért hallatlanul tudott lelkesedni, j ^ de csak később, mint író, így a „Kőszívű ember fiai'^ban időbeli messzeségből. j (j

( Jókai politikai fejlődése, ha egész I életét végigtekintjük, nem mutat fölfelé ívelő vonalat. 1948 március gj 15-én ott volt azok között a fia- ^ talok között, akik a sajtót felsza- , badítják, Táncsics Mihályt kihozzák ' börtönéből. 1861-ben az akkori országgyűlésen a határozati párt tag. ' ja, amely Deák Ferencnél kéményebb, helytállást kíván Bécs abszo- m lutlsta törekvéseivel szemben. 1867 I után egy ideig még mindig ellenzé• ki, bár nem a szélsőbal, hanem a ' balközép padjaiban foglal helyet. ^ i A 70.es évektől kezdve azután be- I • lesüpped a kieegyezés utáni dzsentri uralom önelégültségébe. I ^ Jókai a feudalizmus és a kapita- j

elizmus világában nem sok jót tapász- I an talt és látott, s hogy legalább elkép- | eir zelésében egy jobb világot varázsol-, tojon maga elé — ilyesmire a Bach- fal korszakban nemcsak neki, hanem ol- I lés vaséinak is nagy szüksége volt -—- I be

r felkapott, még hozzá elég gyakran, j sáj a képzelet szárnyas paripájára és I : hagyta magát ezzel időben és térben I mi messzire röpíteni. I ke A fantasztikum felé hajló főala- I kok körül azonban bámulatosan élet- I 233 hü mellékalakok és epizódok tömege I ^ tűnik fel müveiben. Jókai az ízes, I színes, tősgyökeres népélet nagysze- I ^ . rü ismerője. I a Ki kell emelni egy sajátságát, jel- I z/>i lemvonását, amellyel közel áll hoz- I be, zánk és ez az ö soha nem ingadozó vál 5 bizakodó életszemlélete, optimizmu- ser sa. Ez .a jövőbe vetett hit Jókainál gy: elsősorban népének jövőjét sugároz- I — . za. „Az utókor írójának nem kell dóa _ költeni, hanem csak a valót leírni, nen hogy dicsőítse hazáját". így ír Jókai E j a jövőről. A jövőről, amely ma je, len, amely ma valóság épülő hazánk- har ban, ahol a szocializmus nagy épít- i ^ kezésein dolgozunk. Jókai nem sej- '

v tette, hogy ez az újjászületés, a szo- j , cializmus, a kommunizmushoz vezető úton fog megvalósulni, de amit a . jövő írójának, a. valósághoz való vi- szu . szonváról írt, az találó a mai szocia- s

a' L lista realizmus irodalmára. I 1

1 : Jókai Puskin Anyeginjének elo-lva- I ..'. : sása után hallatlan szeretetre lobban : a nagy orosz író, Puskin iránt. Ez sag . indította a „Szabadság a hó alatt" • című regényének megírására. Ebben j . a müvében Puskint írja meg, a cá- '-°&

í rizmus elleni szabadságharcról ír, az kert • orosz feudalizmust, kapitalizmust, a c i cárizmust összehasonlítja a hatalmas meh ' hóténgerrel; kiolthatatlan optimiz- gya: ! m'ussal írja: „A mély hó alatt állán- kap: ban, a rozsnyói, pótori, osztravs bányákban, vagy a komáromi hajó gyárban, mint kiváló építőit a szo oializmusnak, mint élmunkásokat é újítókat. Nézzünk végig Szlovákia dráli ré szén, ahol a magyar parasztság túl nyomó többsége él. Pártunk és kor mányunk az egységes földművé: szövetkezetekről szóló határozatánál megjelenése óta. a dolgozó kis. ' ós középparasztság tömegesen lép b€ az egységes földműves szövetkezetekbe, hogy a szocialista falu kiépítését hazánkban minél előbb meg. valósíthassuk. Az utolsó három és fél hónap alatt szeptember 15-ig 593 új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult Szlovákiában. 66.777 egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt lépett a társasgazdálkodás útjára és így 384.582 hektáirral gyarapodott a termelő szövetkezetek szántóterülete. 499 faluban az alacsonyabb típusú egységes földműves szövetkezetek magasabb típusú szövetkezeitekké váltak. A csehszlovákiai magyar parasztok több, mint 75 százaléka ma már tagja az egységes földműves szövetkezetnek. Ez arra mutat, hogy az öntudatos csehszlovákiai magyar parasztság jogait és kötelességeit érvényre tudja . juttatni.. Pártunk és kormányunk imtézke. dóséi alapján a burzsoá nacionalizmus maradványait a kultúra területén is gyors iramban távolítjuk el. 1945 szeptemberében mindöszsze 154 magyair tamnyélivü párhuzamos osztály volt a szlovák iskolák mellett. Az 1949—1950-e® tanévben 319 páruhiuizamos osztály létezett, majd Szlovákia Kommunista Pártja IX. komgiresszusa után már nagy iramban megindult a magyar tannyelvű iskolák szervezése. Az 1950—51-es tanévben megnyílt 142 óvoda 151 osztállyal, 522 nemzeti iskola 1072 osztállyal, 91 középiskola 160 osztállyal, 6 kisegítő iskola 7 osztállyal, összesen 761 iskola 1390 osztállyal. Az 1951—52-ik tanévben 130 óvo. da 136 osztállyal, 560 nemzeti iskola 1274 osztállyal, 113 középiskola 345 osztállyal, 7 kisegítő iskola 9 osztállyal, 5 gimnázium és pedagógiai gimnázium 17 osztállyal, 25 harmadfokú iskola, mégpedig ipari, gépészeti, egészségügyi, felső mezőgazdasági iákola, 80 osztállyal, öszszesen 840 iskola 1861 osztállyal. Bhhez az 1952—53-as tanévben még megnyitottak 94 új osztályt a nemzeti iskolákban, 134 osztályt a középiskolákban. Az egyetem pedagógiai fakultásának ugyancsak van ma gyar osztály, sajnos mindössze 19 hallgatóval. Ebből látjuk, hogy a magyar iskolák fejlesztése szép emelkedést mutat. Hiányok csak a kvalifikált tanerőkben mutatkoznak. 676 kvalifikált tanító tanít és 1254 szakképzettség nélküli. Ezeket ál. landó kurzusokon tökéletesítik, így 1952 nyarán 500 hallgató tanult Pozsonyban egy ilyen tanfolyamon s ezek rövidesen érettségizni fognak a pedagógiai gimnáziumiban. A kezdő tanítók részére Pozsonyban, Nyiitrán és Kassán vannak kurzusok. A nemzeti iskolák részére 19-féle tankönyv van forgalomban és egy , nyomtatásban. A középiskolák ré- ^ részére 37-féle tankönyv és 10 van nyomdában. A harmadfokú iskolák ' számára még nincsenek tankönyveink, ezért Magyarországról 30féle tankönyvet hozattunk be és 8 ' tankönyvön dolgoznak, részben már ' nyomdában vannak. A csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák képezik kultűrális életünk fundamen. 1 tumát. Ma ezenkívül kulturális éie- ( tünl? megindult más területeken is. ' Eltekintve a Csehszlovákiai Magyar ^ Dolgozók Kultúregyesüietének működésétől, a közeljövőben minden 1 valószínűség szerint még ebben az évben magyarnyelvű színház nyílik £ itt Komáromban. Megkezdődtek az ; előkészületek a magyar népiegyüt. tes megszervezésére. A csehszlová- c kiai magyar könyvkiadás 1949 óta Í ugyancsak szép fejlődést mutat i 1949-ben 6 magyarnyelvű könyv je- t lent meg Csehszlovákiában 41.000 c példányban. 1950-ben már 27 könyv 1 202.000 példányban. 19öl-ben 42 i Lőrincz Gyula, a Csemadok elnökének beszéde (Folytatás a 3. oldalról)