Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-08 / 160. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek 1. ': "KSS\'J YáJMw 1 ÄÉ , • iv: JJK...' i ; MBT 1 •• v':;,­SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bttatwéava, 1952 július 8, kedd 2 Kčs V. évfolyam, 160. szám cft mai számban i A párkányi járás a sertéshúsbeadásban az első félévben adósa maradt az államnak (2. old.) A francia Kommunista Párt politikai hivatalánál* nyilat­kozata Duclos szabadonboesá tása alkalmából (3. old.) \ Beszélgetés Mikus Sándor szobrászművésszel, a budapesti Sztálin-szobor alkotójával (4. old.) A jó politikai munka következtében sikeresen folyik a munkaverseny a dobsinai azbesztüzemben (5. ald.) A vasárnap sportja (8- old.) Teljes lendülettel az aratásba Dolgozó parasztságunk elérkezett a nyári munkák döntő szakaszához. Teijes ütemben folyik az aratás. Or­szágszerte peng a kasza, zúgnak a gépek. Állami birtokaink és szövet­kezeteink dolgozói már előre felké­szültek a nagy harcra és a mezőgaz­dasági dolgozók tízezrei felajánlá­soifKkl és szocialista munka.verseny­njtei kezdték meg a döntő csatát a gabona szemveszteségnélküli be­gyűjtéséért. Traktorosaink pétiig- a rauK évben szerzett tapasztalatokon és hiányosságokon "Okulva, az idén sokkal nagyobb felkészültséget, szak mai tudást és odaadást tanúsítanak az aratás, a cséplés, a gaboiiabegyüj­tfe, a tarlóhántás és a másodnövé­nyiek vetése iránt. Főf eladatunk: minden körülmények között teljesí­teni az aratás és a gabonabegyiijtés tervét. A terv 100%-os teljesítésé­hen jelentős szerep hárul a helyi nemzeti bizottságokra és az üzemi illetve a falusi pártszervezetekre, kell hogy mezőgazdaságban dolgozó kommunisták kétszeres figyelemmel nagyobb körültekintéssel kísérjék az aratási munkák menetét, a munkák tervszerinti folyamatosságát, ^ellen­őrizzék a tervek pontos betartását, tanácsokkal lássák el azokat a trak­torosokat, akik a gép helyes kezelé­sében vagy gazdaságos kihasználá­sában nem állnak hivatásuk magas­latán, nem rendelkeznek » követel­ményeknek megfelelően kellő szak­mai tudással és tapasztalatokkal. Az Idén naroroszoT annyi kombájn dolgozik az aratásban, mint a mult esztendőben. Ezek szerint az állami birtokok és a szövetkezetek nagy tábla földjein lehetó'ség nyílik arra, hogy a nagyteljesítményű gépeket, kombájnokat és az önkötözőket a le­hető legjobban kihasználják az ara­tás idejében való elvégzése érdeké­ben. Az időjárás kedvező, mert az utóbbi napok meleg időjárása követ­keztében a gabona országunk minden részén beérett, dús kalászok vannak, a gabonák nem dőltek meg, kalá­szosaink túlnyomó részben alkalma­sak a gépi aratásra. Az ősziárpa kombájnnal való ara­tásánál egyes helyeken már szép eredményeket értek el. A bajcsi ál­lami gazdaságban Szeifert Ferenc az aratás első napján 9 óra alatt S—4-es jelzésű kombájnnal 11 hek­tárt aratett le és csépelt ki s meg­takarított 50 liter üzemanyagot. Az­nap 712 koronát keresett. Jó ered­ményén felbátorodva kötelezettséget vállalt, hogy az aratás folyamán még fokozza munkateljesítményét. Vannak azonban szövetkezetek és állami birtokok, ahol a kombájnnal való aratásnál kisebb-nagyobb hiá­nyosságok fordultak elő annak kö­vetkeztében, hogy a kombájnvezetők még nem ismerik eléggé a gépet, vagy pedig nem aratják a gabonát abban, az időpontban, amikor beérik. Sok helyen időelőtt arattak kom­bájnnal, a kalászok nem értek be kellően és így a kombájn cséplője nem tudta hiánytalanul átdolgozni és a szem a kalászokban maradt. Viszont nem szabad azt sem bevár­ni. hogy a gabona túlérjen, mint ahogy az idén Hidason az ösziárpa aratásánál történt. A csollóközcsü­törtöki traktorállomás kombájnosai és maguk a hidasi szövetkezet tag­jai sem kísérték figyelemmel az őszi árpa érését, két nappal később kezd­ték meg az aratást, a gabona túl­érett, túlságosan pergett a szem és aránylag elég nagy volt az aratási szemveszteség. Ilyen dolgokat azu­tán a reakció felhasznál a kombájn munkája ellen. Úton-útfélen kürtö­li azt, hogy nem vált l>e a kombájn. „Sohasem fogunk tudni kombájnnal eredményes munkát végezni" —han­goztatja a reakció. Sajnos, egyes helyeken még felülnek ezeknek « szemen szedett hazugságoknak és „beletörődnek", hogy nálunk tényleg „lehetetlen" a kombájnokkal ered­ményes aratást és cséplést végezni. Nagy hiba, ha így gondolkoznak, mert hisz elegendő példa tanúskodik arról, hogy ahol jól elkészítették a földet és az aratást a szem bérlésé­kor, kezdték meg, ott: egyre nagyobb sikereket értek el a kombájnnal va­ló aratással. Itt is a népnevelőkre hárul a feladat, hogy megmagyaráz­zák a tömegeknek a gépi munka elő­nyeit, a gépek szerepét a szocialista mezőgazdaságban. Kell, hogy a párt­funkcionáriusok állandóan és tüze­tesen ellenőrizzék, hogy az aratást minden állami birtokon, szövetkezet­ben és egyénileg gazdálkodók föld­jein éppen a kalászok és a szemek kitűnő fejlettsége miatt a leggyor­sabban elvégezzék, a legjobb minő­ségű szemtermést takaríthassuk be és legkisebb legyen a szemveszteség. Ezek szerint fokozottabb figyelmet kell szentelni arra, hogy az aratást idejében kezdjük, a kévéket azonnal keresztbe rakjuk és a lehető leg­gyorsabban végrehajtsuk a behor­dást és a cséplést. Az aratás sikeres elvégzése, a ter­més szemveszteségnélküli betakarí­tása azt követeli, hogy helyezzük a fősúlyt a torvek pontos betartására s különösen nagy gonddal szervez­zük meg a munkák folyamatosságát. A learatott gabonát rakjuk azon­nal .keresztekbe, hogy utána fel­gereblyézhessüfe a- földet és -nyom­ban, még aznap végezzük el a tarló­hántást és a másodnövények veté­sét. A másodnövények vetésében nemcsak az az előny, hogy két ter­mést vehetünk le a földjeinkről, ha­nem már most megteremtjük az élő­feltételeket a jövő évi jó termés biz­tosítására. A 'takarmányokkal beve­tett földek a nyári forróságok ideje alatt nem száradnak ki, a gazt pe­dig elnyomják az újonnan vetett nö­vények. A másik előny pedig az, hogy elegendő takarmánykészletet biztosítunk állandóan növekvő állat­állományunk számára. Természetesen a tarlóhántással és a másodnövények vetésével egyidő­ben fel kell hogy készüljünk a gabo­na behordására és a cséplésre is. Fo­lyamatosan, egyik munkát a másik titán, mindent a kidolgozott tervek pontos betartásával kell végezni. A mult esztendei aratási és cséplési tapasztalataink is azt mutatják, hogy az sem egészséges dolog, ha csak keresztekből csépelünk és egye­nesen a gépre hordjuk a gabonát. Szükséges, hogy előzőleg asztagok­ba bizonyos készleteket biztosítsunk arra az időre, ha esetleg záporok jönnek, hogy ne késleltessük a csép­lést. Hisz minden dolgozó paraszt tudja, hogyha a keresztekbe rakott gabonát egy jó zápor éri, félnapig nem lehet csépelni, viszont asztagok­ból, amit ponyvával előzőleg letaka­runk, nyomban az eső elmultával folytathatjuk a cséplést. Tehát már most, aratás alatt tegyünk meg mindent, hogy zavar­talanul kicsépelhessük a learatott gabonát. Állami birtokaink, szövet­kezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok minden erejükkel, a gépek gazdaságos kihasználásával, az igás jószágok teljes bevetésével, a tervek helyes betartásával kétszerezzék meg igyekezetüket, hogy az idei bé­kearatás döntő harcából győzedelme­sen kerüljünk ki. Mezőgazdaságunk minden dolgozója vésse az eszébe, hogy a legkisebb szemveszteséggel begyűjtött gabona nemcsak, hogy a dolgozó parasztság egyéni érdeke­it szolgálja, hanem az ország ke­nyérellátásának és életszínvonalunk emelkedését biztosítja. Méry Ferenc, öL&re a termés beta U amtáiáévt 9 A tanyi szövetkezetben A tanyi szövetkezet munkacsoport­jai még az aratás megkezdése előtt kötelezettséget vállaltak, hogy ter­vüket 340—360 százalékra teljesítik, így a nyolc napra tervezett aratási időt 6 napra lerövidítették. Az aratás teljes lendülettel fo­lyik. Két nap alatt egy önkötöző­géppel 10 hektár ősziárpát learat­tak és másfél nap alatt azt el is csépelték. Nyomban az aratás után elvégezték a tarlóhántást is. A trak­torosok két váltásban dolgoznak és két váltásban 25 hektáron elvégzik a tarlóhántást. két váltásban csépelnek Az aratás elvégzése után harma­dik nap megkezdik a cséplést, me­lyet ugyancsak két váltásban végez­nek. Az első csoport reggel 3 órá­tól 12 óráig, a második pedig déli 12 órától 21 óráig fog csépelni. A tanyi szövetkezet tagjai nem fe­ledkeznek meg az aratás alatt a töb­bi munkákról Sem. Július 2-án ki­lenc hektáron felnyűtték a lent és felszedték a • korai krumplit. Lelke­szövetkezet tagjai és így a bél tást határidő előtt teljesítik. n^k a ékeara­Egyre szebb eredmények születnek a csallóközaranyosi állami birtokon az aratás és a cséplés napjaiban a szocialista munkaverseny által A csallőközaranyosi állami birto­kon learattak 135 hektár repcét, amelyből 120 hektárnyit már ki is­csépeltek. Úgyszintén elvégezték az ősziárpa aratását is. Hogy felada­taikat mindenben százszázalékosan teljesítették, az annak tudható be, hogy a birtok dolgozói valamennyien bekapcsolódtak a szocialista munka­versenybe és harcolnak a legjobb szakasz és egyén címéért. Az első héten Mátyás Sándor csoportja volt az első a nagykeszi gazdaságon. Csoportjával 10 óra alatt kicsépelt 50 mázsa repcét, így 20 mázsával túllépte tervét. Legjobb traktoros Simon Pál a stúrovói gazdaságról, aki 10 óra alatt 80 hektár ősziárpát aratott le önkötözögépével. A zselízi állami birtokon kiváló eredményeket érnek el a kombájnisták A zselízi állami birtokon az öszi­árpa aratása után azonnal megkezd-, ték a búm aratását. A Karolinai-gazdaságban 20 hek­táron, Nagy-udvaron ugyancsak 20 hektáron termeltek ösziárpát. Gyö­nyörű eredmények születtek itt a kombájnnal való aratásban. Brelus József S—4-es jelzésű kombájnnal ezen a területen két nap alatt elvé­gezte az aratást és a csáplgst. Sárovecky István egy nap alatt 13 hektáron, Brelus József 12 hek­táron végezte el az aratást és a cséplést 26.70 mázsás átlagos hek­tárhozammal. Jól dolgoztak, nem volt szemveszteség és így a tervezett hektárhozamot 3.20 mázsával túllép­ték. Kisueki Miklós munkacsoportja a balázsfai szövetkezetben fél nap alatt 5 hektáron aratta le és rakta keresztekbe a gabonát Kitartó és szívós munkával indul­tak a balázsfai szövetkezetesek a békearatásba. Ösziárpából a terve­zett 21 mázsás hektárhozamot 1.5 mázsával túllépték. A kicsépelt ár­pából nyomban a cséplőgéptől 180 mázsát beszállítottak a dunaszerda­helyi raktárszövetkezetbe. Az őszi­árpa learatása után még aznap meg­kezdték a többi kalászosok aratását is. A tervek szerint a két munkacso­portnak 6 nap alatt 198 hektáron kell elvégeznie az aratást. A balázs­fai szövetkezet tagjai megértették az idei békearatás nagy jelentőségét és kötelezettséget vállaltak, hogy az aratást 2 nappal a határidő előtt be­fejezik. Egyre nagyobb sikereket ér­nek el már az első napokban is; jú­lius 3-án 40 hektár búzát, 4-én délig pedig 39.5 hektár búzát arattak le, ami még csak megerősíti azt, hogy a tagok szorgalmas munkájával még az utóbbi kötelezettségvállalásukat megdöntik és nem 2, hanem 3 nap­pal rövidítik meg az aratás határ­idejét. Ebben nagy segítségükre van, hogy a csoportok között elmélyült a szocialista munkaverseny. Az ara­tás első napján a legjobb munkasza­kasz a második csoportból Kisueki Miklós csoportja volt, amelynek tag­jai egy önkötözögéppel 5 hektáron elvégezték aa aratást, a kévéket ke­resztekbe rakták és a földet felge­reblyézték. A második legjobb mun­kaszakasz Adamka Istváné, akik 4.27 hektáron végezték el ezeket a: munkákat. Kisueki Miklós munkaszakasza kötelezettséget vállalt, hogy az ara­tás további folyamán napi 10 hek­táron végzi el az aratást. Ezt a kö­telezettségvállalásukat június 4-én teljesítették is, mert déli 12 óráig 5 hektáron -— amely keresztsorú ve­tési módszerrel volt vetve — elvé—­gezték az aratást, a keresztberakást és a föld felgesreblyézését. Teljes lendülettel folyik az aratás a galántai állami birtokon Két kombájnnal kezdték meg a galántai állami birtokon az ösziárpa aratását és az első nap 11 hektárt arattak le és 350 m^zsa gabonát csépeltek ki. Ezek szerint a galántai állami birtok dolgozói erről a táblá­ról hektáronként -32 mázsás hoza­mot értek el. A további 70 hektá­ros parcelláról 35 mázsás hektárho­zamra számítanak. Kimagasló ered­ményeket ért el Bánya Lajos 6-tagú munkacsapata Františka János kom­bájnossal, aki S—6-os jelzésű kom­bájnjával egy váltás alatt 230 má­zsa gabonát csépelt ki. Szorgalmasan dolgozik az állami birtok ifjúsági munkacsoportja is, amely a nebojszai gazdaságban e hó 3-án este 10 óráig 12 hektáron elvé­gezte az aratást, a kévéket kereszt­berakta, úgy hogy 4-én, pénteken már megkezdték a rozs aratását. Az j ifjúsági brigád kötelezettséget vál­lalt, hogy egymaguk learatnak 44 hektár rozsot, azonkívül felszednek 4 hektár borsót. A búza aratását a galántai állami birtokon július 3-án kezdték meg, 4-én pedig már 2 önkötözőgépböl összeszerelt agregáttal folytatták a búza aratását. ünnepélyesen megnyitották az első Vág völgy i csatornát Szombaton, július 5-én ünnepelték a kosztolnai első vágvölgyi csator­na munkásai, mesterei és műszakijai nagy munkagyőzelmüket. E napon reggel 8 óra 32 perckor a trencsén­püspöki zsilipekre a kosztolnai vízi­erőmű vízgyüjtőcsatornájában bele­engedték az első vízáradatot. A víz­gyűjtő csatorna 4800 méter hosszú­ságban való elárasztásával a Hidro­sztav dolgozói befejezték a kosztolnai vágvölgyi építkezés első fejezetét és teljesítették Viliam Siroky elvtárs 50. születésnapjára vállalt kötele­zettségüket. A szélesen kifejlődött szocialista munkaverseny és az új munkaformák segítségével a betonozó és az építő­munkások 4 hónappal megrövidítet­ték a csatornaépítés határidejét és most a legnagýobb igyekezettel dol­goznak az építés második részén: a tulajdonképpeni vízierömü építésén, mert kötelezettséget vállaltak, hogy hat hónappal előbb, azaz november 7-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára üzembe helyezik. A csatorna megnyitásának ünne­pélyén résztvettek dr. Jozef Kiszely kormányelnökhelyettes, Pavel Dávid, nemzetgyűlési képviselő és dr. Ján Púll, az SzKP Központi Bizottságá­nak titkárai, a Megbízottak Testüle­tének tagjai Jozef Mijartan alelnök­kel az élükön, a pozsonyi konzuli testület 1 képviselői Ivan Fedotovics Berjezinnel, a Szovjetunió fökojizul­jával és A. P. Bajdanov alkonzullal az élükön, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségi tagja, dr. Ivan Rohal-Ilkiv alelnök és Anton Granatier, Rudolf Martanovics nemzetgyűlési képviselő, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, valamint Ján SŕAek, a pozsonyi központi nemzeti Tíizottság elnöke. A Vág vizének a vízgyűjtő csator­nába való eresztése ünnepélyes ak­tusát Jozef Lukacsovies tanár, épí­tészeti iparügyi megbízott végezte. Ez alkalommal a kosztolnai mun­katerepen ünnepi manifesztációt tar­tbttak a dolgozók, amelyen beszédet mondott dr. Ján Púll, az SzKP Köz­ponti Bizottságának titkára. Hangsú­lyozta e vízierömü nagy jelentőségét, amely fontos tartozéka Szlovákia szocialista iparosításának és dolgozó­ink lelkes munkája folytán néhány hónap múlva többmillió kilowatt vil­lamosenergiát fog szolgáltatni roha­mosan fejlődő szlovákiai iparunknak. Az SzKP Központi Bizottságának ne­vében dr. Ján Púll ez alkalomból jó­kívánságait fejezte ki a Hidrostav dolgozóinak e siker eléréséhez, amely a szlovák és cseh dolgozó nép alkotó munkájának eredménye. A 36 legjobb kosztolnai és püspöki dolgozónak azután elismerő okleve­leket nyújtottak át feladataik kiváló teljesítéséért. A kitüntettek között van Matejovics Lukács, a betonozó konrplexesoport vezetője, aki csoport­jával az új szocialista munkaformák segítségével^ rendszeresen magas nor­mateljesítményt ért el. Ugyanezen alkalomból a vágújhe­lyi vízierömü építőinek képviselői ki­jelentették, hogy a vízierömü építését egy hónappal, a felsöszerdahelyi épít­kezést pedig 14 nappal rövidítik meg. Az árvái duzzasztógát épitöi ünnepé­lyes kötelezettségvállalást tettek, hogy a legnagyobb vízierömüvet 1953 május l-ig befejezik, hogy így biz­tosítsák a vágmenti vízierőmütele­pek folyamatos üzemképess^gpt. E kötelezettségvállalásokat a manifesz­táció résztvevői Klement Gottwald köztársasági elnökhöz és Viliam Si­roky kormányelnökhelyettes külügy­miniszterhez intézett táviratban je­lentették be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom