Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-12 / 138. szám, csütörtök

HISZ o 1952 június 12 gabona behordásánál a mezőről Köz­vetlenül a cséplőgépekhez. Az EFSz­ekbenésaz állami birtokokon rakjá­tok kazlakba a gabonát, hogy meg­akadályozzátok kárbaveszését és veszteségét kedvezőtlen időjárás ese­tén. A cséplés meggyorsítására és a cséplőgépek teljes kihasználására szervezzetek éjjeli műszakokat: Alapszervezetek tagjai és funkcionáriusai, Városi, járási és kerületi pártbizottságok tagjai és dolgozói! Minden szakaszon álljatok az ara­tás és a gabonafelvásárlás előkészí­tésének sikeres lefolyásáért folyó küzdelem élén. Személyes példátok­kal és rendszeres felvilágosításotok­kal mozgósítsatok és késztessetek minden polgárt az aratás és a gabo­nafelvásárlás biztosításáról szóló kor­mányhatározat által megállapított feladatok következetes teljesítésére. Biztosítsátok a dolgozók széles tö­megeivel szoros összeköttetésben az aratási munkák jó lefolyását. Szer­vezzétek meg minden kommunista részvételét a tömegpolitikai munka végzésében, bízzátok meg őket kon­krét feladatokkal és rövid pártgyűlé­seken értékeljék ki azok teljesítését, Igyekezzetek arra, hogy éppen az aratás idejében a pártszervezetek te­vékenysége a lehető legnagyobb le­gyen! Az idei aratás és gabonafelvásár­lás biztosításánál használjátok ki a multévi jó tapasztalatokat és óva­kodjatok helytelen módszerektől a pártmunkában. Ne helyettesítsétek a gazdasági szerveket a feladatok biz­tosításában, hanem a párt vezető szerepének, a személyes felelősség ér­vényesítésének helyes érvényesítésé­vel, kritikával és önkritikával, rend­szeres ellenőrzéssel és kiértékeléssel biztosítsátok a feladatok teljesítését. Ugy helyezzétek szét a kommunistá­kat, főleg a funkcionáriusokat, hogy az EFSz-ek és állami birtokok min­den egyes munkacsoportjában, a gép­és traktorállomások minden brigád­jában és a többi munkahelyeken a kommunisták a feladatok teljesítésé­nek élén álljanak és személyes példá­jukkal vezessenek minden dolgozót! Tömegpolitikai munkával a párt tag­gyűlésein, közgyűléseken, a parasz­tokkal való beszélgetéseken, szemé­lyes felvilágosítással biztosítsátok a falvak és városok dolgozóinak szé­lesméretü részvételét a gyors begyűj­tésben, a folyamatos cséplésben és a sikeres gabonafelvásárlásban. Az ara­tási és gabonafelvásárlási kampány előkészületei és folyamata során tel­jes mértékben használjatok ki min­den agitációs és propagációs eszközt. Sajtó, rádíóberendezések, falusi újsá­gok, villámhirek és érdemtáblák ál­tal vigyétek át a jó tapasztalatokat, bíráljátok a hiányosságokat, népsze­rűsítsétek a legjobb dolgozók, mun­kacsoportok, brigádok, EFSz-ek, gép­és traktorállomások, állami birtokok és Földműves Raktárszövetkezetek munkaversenyének eredményeit. Min­den szakaszon támogassátok a szo­cialista munkaverseny szélesméretü kibontakozását, a szövetkezetekben, gép- és traktorállomásokom, állami birtokokon és Földműves Raktárszö­vetkezeteken belül az aratás és a ga­bonafelvásárlás gyors és mintaszerű elvégzéséért. Járási és kerületi pártbizottságok funkcionáriusai! Állandó kapcsolatot tartsatok az alapszervezetekkel! A helyi funkcio­náriusok széles aktívájával való napi kapcsolatban nyújtsatok konkrét és hatékony segítséget az alapszerveze­teknek, mozgósítsatok minden kom­munistát az egyes szakaszokon a feladatok síkeres elvégzésére! Szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok, gép- és traktorállomások dolgozói, állami birtokok és felvásár­lási szervek dolgozói, a Nemzeti Arcvonal tagjai, kommunisták és pártszervezetek! Sorakozzatok fel döntő küzdelem­re az aratás és gabonafelvásárlás gyors elvégzéséért, az EFSz-ek to­vábbi megszilárdulásáért és fejlődé­séért, a mezőgazdasági termelés fo­kozásáért! Ezzel biztosítjuk a váro­sok és falvak dolgozóinak gazdag asztalát, megszilárdítjuk a köztár­saságot, hozzájárulunk a szocializ­mus felépítéséhez és a világbéke megszilárdításához. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége. A besztercebányai kerületben tartózkodik a Komszomol küldöttség A szovjet Komszomol küldöttség besztercebányai kerületben való tar­tózkodásának második napján foly­tatta előadásait és beszélgetéseit, amelyek keretében a Komszomol élenjáró dolgozói megismertették a CsISz-tagokat a dicső lenini ifjúsági szervezet alapelveivel és munkamód­szereivel. A besztercebányai kerületi OsISz bizottságon kedden délelőtt vitát rendeztek a Komszomol válogatott terveinek munkájáról. A vitát V. N. Zajcsikov, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának képviselője vezet­te, alki délután előadást tartott a marx-leniraizmus kerületi tanuló ott­honában a kerületi Pártbizottság és kerületi CsISz bizottság funkcioná­riusainak arról, hogy vezeti és irá­nyítja a Komszamolt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja. A küldöttség többi tagjai meglá­togatták az ipolysági járást. A já­rási CsISz bizottságon ez alkalom­ból beszélgetésit rendeztek, amelyen V. M. Djukov, az üzemi CsISz-cso­portok, több járáa gép- és traktor­állomásai, valamint EFSz-ed mellett működő funkcionáriusainak beszélt a Komszomol szervezetek munkájá­ról a kolhozok és szovhozok gépál­lomásain. V. J. Fedotová délután meglátogatta a vinyicad EFSz-t és a középiskolát, S. N. Mosztovoj és V. P. Partitkov pedig meglátogatták a felsöazemeirédi gép- és traktorállo­mást. Szovjet vendégek a Kohászati Kombinát építkezésén Hétfőn, június 9-én két kiváló szövet tudós utazott Keletszlovákiá­ba: Vladimír Ignatovics Dokukin, a moszkvai G. V Plechanov állami in­tézet politikai gazdaságtan tanszé­kének vezetője és Nikoláj Ivanovics Vinogradov a leningrádi tervezési intézet helyi gazdaságtani fakultásá­nak dékánja. Rövid kassai tartózko­dásuk után meglátogatták az első szocialista városnak a Kohászati Kombinát melletti építkezését. Este N. I. Vinogradov a buzirtkai lakótábor üzemi klubjában beszélt a kommunizmus hatalmas építkezé­seiről. A hallgatók előtt megrajzol­ta a Szovjetunió iparosítása óriási fejlődésének áttekinthető képét, ame­lyet Lenin, Sztálin és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tervei vázoltak fel. Különös figye­lemmel kísérték a Kohászati Kom­binát mesterei, műszakijai Vinogra­dov beszédének azt a részét, amely­ben a munkák tökéletes gépesítésé­ről számolt be a kommunizmus épít­kezésein. Érdeklődést tanúsítottak azután a hatalmas gépek iránt, ame­lyeket 7 személy kezel ós amelyek l^ozül több 7000 munkás munkáját is pótolja. Előadása után, a vita so­rán Vinogradov válaszolt a vitafel­szólalók kérdéseire. Kedden, június 10-én a szovjet vendégek megtekintették a Kohásza­ti Kombinát tulajdonképpeni üzemé­nek építkezési heüyeit. A Kohászati Kombinát vezető dolgozóival, a kas­sai kerület népi igazgatásának kép­viselőivel folytatott vita után, va­lamint az üzem terveinek megtekin­tése után felkeresték a központi raktárak, adminisztratív épületek, a központi betonkeverő müheüy és a mélycsatornázás építkezéseit. Érdek­lődéssel figyelték a dolgozók mun­káját. A dolgozó ifjúság bankói köz­pontjának és a kassai egységes nemzeti bizottságnak meglátogatá­sa után megtekintették Kassa épí­tészeti nevezetességeit és történelmi emlékeit. További brigádosok utaztak Prágából az osztrava­karvini szénmedencébe Kedden, június 10-ón 94 brigád­munkás indult el a prágai üzemek­ből, akik megértették a szénfejtés jelentőségét szocialista építkezésünk­ben ós egyéves brigádmunkára je­lentkeztek az osztrava-karviiii szén­bányákba. A brigádmunkások főleg az Autopraga, a hostivári TOS, a Bratstvo, nemzeti vállalatok, Prága főváros községi üzemeinek alkalma­zottaiból állnak, akik magas mun­kateljesítményekkel eddig is kivál­tak. A bratislavai elektrotechnikai üzemek dolgozói gazdaságossá teszik a termelést Milosovics Ferenc és Heitmánek Károly, a pozsonyi elektrotechnikai üzemek dolgozói a transzformáitorok lemezének vágásában megjavították a munka megszervezését. Néhány mun­kaműveletet egybekötöttek és ezzel jelentősen fokozták a munkatermelé­kenységet, megszüntették az idővesz­teségeket és megtakarítottak egy munkaerőt. Az újítójavaslattal az év végéig 180.000 koronát takarítanak meg üzemüknek. Oszciti Alfonz egyharmad résszel csökkentette a rézfogyasztást úgy, hogy a transzformátorok kapcsolói­nak csak azon részét fogják rézből gyártani, amelyen az áramvezeték megy keresztül, a többit pedig szür­keöntvénnyel pótolják. Ezáltal évente 2500 kg rezet takarítanak meg 125 ezer korona összegben. A termékek a próbák alkalmával jól beváltak és ugyanolyan megterhelést bírnak el, mint a rézből készültek. Polivka An­tal a gapottekercselő szalagot más anyaggal pótolta, és ezzel 116.877 ko­ronával tette gazdaságosabbá a ter­melést évente. Az ajnácskői téglagyárban a „Tartós békéért, népi demokráciáért" című hetilap olvasása nagy segítségére van az üzemi bizottságnak az agitációs munka elmélyítésében Az ajnácskői vasútállomás mögötti alacsony, kopár dombocska aljában megbúvó téglagyár külsőleg jófor­mán semmiben sem különbözik Dél­szlovákia más téglaüzemeitől. Az ál­lomáson berakásra váró jókora tég­lahalmok olyan napok emlékei, ami­kor valamilyen okból kifolyólag nem állott elég vagon rendelkezésre a szállítás lebonyolításálra és a téglát földre kellett rakni. A Hoffmann­körkemence tetejéről égbeszökkenö karcsú, magas gyárkémény, örökösen fekete füstfelleget ontó tetejével szinte uralkodni látszik a keskeny völgy felett. Néhányszáz négyzetmé­ter terjedelmű oldalán nyitott szárí­tókamra, tele nyers téglával, a dom­bocska oldalába mélyen belevájt agyagbánya és párszáz méter hosz­szúságú keskeny sínpár. A felületes szemlélő ennyit lát az alig félszáz munkással dolgozó üzemből. De aki nyitott szemmel jár az üzemben, az első perctől kezdve cso­dálkozik azon a hősies, lelkes, pontos összmunkán, amit ez a félszáz mun­kás végez és amivel legyűrnek a terv teljesítésének útjába álló minden akadályt. Az öttagú bányászcsoport, a Husz­ti-brigád, csupa idősebb, régi mun­kás, naponta száz csille tetézve meg­rakott csille földet szállít a keverőbe. Teljesítményüket akkor lehet igazán értékelni, ha megfigyeljük munkáju­kat. Földszegőbágar nincs az üzem­ben. A negyedik évi, több mint 30%­kal felemelt terv teljesítéséhez szük­séges összes agyagmennyiségeket ez az öt ember termeli ki. Napi 100 csillét kibányászni pedig nem cse­kélység. Jól meg kell szorítani a la­pát nyelét ég jól kell kihasználni a munkaidőt. A Huszti-brigád tagjai így csinálják. A csoportvezető maga jár elöl jó példával. Áprilisban a munkaversenyben ők kerültek az első helyre. D e nem maradnak el mögöt­tük lelkes munkájukkal a többi mun­kacsoportok sem. A kiégett téglát kihordó és a nyerstéglát kemencébe berakó munkások a nagy hőség el­lenére is mindig jókedvűen dolgoz­nak. A szállítók régebben öten dol­goztak egy csoportban, most négyen végzik el nem ugyanazt, hanem sok­kel magasabb munkateljesítményt. A vagonrakók Szókis János elgondolá­sa nyomán megvalósította újító ja­vaslattal tíz-tizenöt százalékkal meg­gyorsították és ami még fontosabb, sokkal könyebbé tették a tégla va­gonbarakását. Mint az óra fogaskereke, úgy kap­csolódik egymásba az egyes munka­csoportok munkája a jó megszerve­zés folytán. Az ajnácskői üzem a mult évben az Ipolysági Téglagyárak üzemközti versenyében 2157 ponttal a második helyire került, míg az első helyre a tornaijai téglagyár küzdötte fel magát. Az idei termelési évben még jobban előkészítették és szervez­ték a munkát; a tervfeladatok meg­növekedése ezt szükségszerűen meg­követelte. Még decemberben megnö­velték a szárítófelületet 550 négyzet­méterrel, hogy a nagyobb mennyisé­gű nyerstégla termelése számára ele­gendő helyet biztosítsanak. A föld kitermelését egész télen át folytat­ták, hogy a munka megkezdéséhez elegendő nyersanyagot biztosítsanak. Az ezévi versenyben az élre akar­nak kerülni az ajnácskőiek. Ehhez elkerülhetetlenül szükséges volt meg­szervezni a termelési bizottságot és minden héten megtartani a termelési értekezletet. A hattagú bizottságban valamennyi fontosabb munkacsoport képviselője helyet kapott. Az üzemvezető, Kakas István így nyilatkozik munkájukról: — A minden héten pontosan meg­tartott termelési értekezletek nagy, mondhatni óriási segítséget jelentet­tek a munka megszervezésénél. Bár­milyen felmerülő akadályt nyomban megszüntethettünk és az egyes mun­kaszakaszokon elért sikereket átvi­hettük^a többi munkacsoportokra is. Az üzemben meglévő jó összmumkát legnagyobb részben ennek köszönhet­jük. Tizenegy órakor a gőzsíp éles hangjára leállítják a gépeket, a mun­kások rövid időre leteszik a szerszá­mokat. Huszti Istvánék gyorsan né­hány lapát földet dobnak a még nem egészen teli csillékbe, hogy rendesen megteljenek, a téglarakók gyorsan kiürítik a csilléket, aztán mennek osak társaik után, hónuk alatt szo­rongatva vagy már útközben nyito­gatva az ebédet tartalmazó táskát. Amikor minden munkás összegyűlt a szárítószín alatt, körben helyet fog­lalva az alacsony lócákon, Szókis Já­nos, az üzem sajtóreferense elővette a zsebéből a Tartós békéért, népi de­mokráciáért című hetilap összehajto­gatott és gondosan kijegyzett leg­újabb példányszámát, hogy megtart­sa a napi sajtótízpercet. A termelési értekezletek sikere nyomán ugyanis elhatározták, hogy az üzemben rend­szeresítik a Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodája által ki­adott hetilap olvasását. Néhányan térdükre helyezték az újságot és jóízű falatozás közben szemmel követték az előadót, ahogy Kína munkásosztályának anyagi és kultúráiig életfeltételeinek javulásá­ról olvasott fel, szembeállítva a kínai nép ragyogó eredményeivel, iparának és életszínvonalának fellendülésével azokat az állapotokat, amelyekben az amerikai munkásosztály él, ahol a munkásságnak állandó harcot kell folytatnia a monopoltőkések fasiszta törvényei ellen, akik minden eszközt felhasználnak arra, hogy a munkás­osztálynak a háborús politikával szemben egyre fokozódó ellenállását elnyomják. Pillanatnyi hallgatás követte az előadó szavait. Az emberek gondolat­ban átélték az olvasottakat. Vissza­emlékeztek arra qz időre, amikor ők is hasonló helyzetben küzdöttek a na­gyobb darab kenyérért a fasiszta tő­kések ellen. Tóth László szólalt meg először. Az első köztársaság idején a vasút­nál szolgált. Egyszerű szavakkal be­szél arról az időről, amikor a téli időszakban csak tíz napot dolgozhat­tak le egy hónapban. A munkások szégyenletesen alacsony fizetésével szemben állott néhány kiválasztott alkalmazott aránylag magas fizetése. Az üzletek teli voltak áiruval, de a munkásnak nem volt miből vásárol­nia. Egy fiatalabb kihordó szól közbe. — Én is emlékszem, pedig még na­gyon fiatal voltam, hogy sokszor bi­zony egy koronával küldött édes­anyám cukrot vásárolni az üzletbe, hogy egy- héten legalább egyszer ehessünk édesebb kávét. Urbán elvtárs is közbeszól: 1936-ban előfordult, hogy a tízko­ronás munkanélküli segélyért gya­log mentem Feledre, mert vonatra nem tellett. Ezt az időt sohasem fe­lejtem el. De nem felejtik el a többiek sem. És kiváló teljesítményeikkel, jó mun­kájukkal biztosítják, hogy ezek az idők sohasem térnek vissza. A szocia­lizmus építéséhez szükséges egyre na­gyobb mennyiségű téglának egy ré­szét ők fedezik éa lendületes mun­kájukkal, tervük túlteljesítésével biz­tosítják, hogy nagy építkezéseinken, téglahiány miatt soha ne lankadjon az építés irama. A munkások öntudatossága folytán munkából való kimaradás alig fordul elő. A munkaversenybe valamennyi­en be vannak kapcsolódva és nincs egyetlen olyan ember sem, aki maga­san túl ne teljesítené normáját. A verseny kiértékelése havonta törté­nik, de minden egyes munkás, min­den munkacsoport naponta tudja, mennyit teljesített, mert a terv na­pokra és hetekre van felbontva és ki­függesztve. Május végén a versenyben a leg­magasabb eredményt Szókis János égető érte el. 123.7%-o s teljesítmé­nyével az élére küzdötte fel magát. Kovács István berakócsoportja ke­rült a második helyre 113.1%-os tel­jesítménnyel. A fejlett munkaver­seny, a jó szervezés, a Duvanov mód­szernek a lehetőségek szerinti alkal­mazása főleg a munkások öntuda­tossága folytán a felemelt tervet ez évben minden na p túlteljesítették. Májusban a nyerstégla kitermelésé­ben 119.7%-ot, készáruban pedig 113.1%-ot értek el. A munka terme­lékenysége é s a napi teljesítmény a mult évhez viszonyítva készárunál napi 17%-al, nyersárunál pedig napi 18%-kai emelkedett. A munkások egyre fokozódó öntudatossága, a kommunista sajtó olvasása, a munka­verseny további elmélyítése és az új technikai intézkedések bevezetése biztosítja, hogy ez a szám nem vég­leges és az ajnácskői téglagyár mun­kásai munkájuk termelékenységének és a teljesítménynek további fokozá­sával megmutatják a helyes útat Délszlovákia többi téglagyári munká­sainak. Gál László

Next

/
Oldalképek
Tartalom